Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-07 / 183. szám
4 NÉPÚJSÁG 1963. augusztus 7., szerda MÉRLEGJAVÍTÓK Ritka, szép szakma Miért idegenkednek a fiatalok? ÉRDEKES, különleges mesterség, ritka szakma otthona az egri Mecset utcai műhely. As; ide tévedő idegen ugyan aligha gondolná ezt, — mert furcsa, csodálatos berendezést, munkaeszközöket nemigen lát, a satupadok meg a használatban levő kéziszerszámok régtől fogva ismerősek bárki előtt, akinek csak volt már módja egyszer is bepillantani a vasas szakmába, lakatosok, műszerészek közé . .. És, a sok mérleg sem okoz különösebb meglepetést bizonyára, természetesnek veszi az ember, hogy itt a telepen, — ahol az injekciós tűktől kezdve, az eresz- csatornákig, elektromos műszerekig, annyi mindent csinálnak —, a beteg mérlegek gyógyításával is foglalkoznak. Az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat Mecset utcai telepén 17 ember végzi ezt a munkát, évek óta mérlegjavítók ... Nagy szaktudású, hozzáértő iparos, csupa kipróbált, régi ember valamennyi, akik szinte a kezdettől együtt dolgoznak itt a részlegben. Javítás, hitelesítés — ez a műsor nap nap után; ez a munkájuk. Ök a javítást végzik. Gyakorlott érzékkel fedezik fel a legkisebb hibát is: ékek, ágyak kopását, szerkezetek megrongálódását. Van munka, amíg elkészül egy-egy mérleg. A hitelesítést már az Országos Mérésügyi Hivatal kiküldötte végzi. Azaz, hogy inkább csak ellenőrzi, — mert a fölmerülő összes munka még a mérlegjavítók feladata: a mázsa súlyokkal való megterhelése, az utánállítás, a pontosítás. Egy- egy mérleg pontos mérőhatárának megállapításakor akkora súllyal kell megterhelni a rakfelületet, amekkorát a szerkezet elbír. Gondolható, hogy még egy ezer kilogrammos mérőhatárú mérleg húszkilós súlyokkal történő megrakása is milyen komoly fizikai igény- bevételt kíván az itt dolgozóktól. Hát még a nagyobb mérlegeké! EGY ÖTSZÁZ kilós vasvázas, tolósúlyos mérleggel bajlódik nekigyürkőzve, beleizzadva Báder József, — a fiatalos mozgású, fürge embert, szaktársai bácsinak mondják, mert mesterségében már veteránnak számít. Az utolsó alkatrészig szétszedte már, úgy vizsgálgatja a jókora mérleget, nézegeti valamennyi részét— Régi jószág, évekig nem SmkwiióL iamdtkr*-* F. E., Eger: Versei, sajnos, nem közölhetők. Fábián Béláné, Hatvan: A földjáradék az örökösödési arányban jár az örökösöknek. Amennyiben az örökösök valamennyien tsz-tagok, földjáradék formájában kapják az összeget. A nem tsz-tag örökösökkel a termelőszövetkezetnek bérleti szerződést kell kötnie az örökölt földre, s a haszonbérleti díjat kell földjáradék helyett fizetni. Visszamenőleg tehát nem jár földjáradék egyik örökösnek sem. Az iratokkal kapcsolatban nem irta meg, melyik mezőgazdasági osztálynál voltak. Miután Hortról van szó, a járási mezőgazdasági osztályhoz tartoznak, ott érdeklődjék. Az összes további vitás kérdésnél az örökösödési tárgyalás határozata értelmében járjanak el. Oijtö István, Sírok: Javasoljuk, hogy személyesen keresse fel a Pétervásári Járási Tanács pénzügyi osztályát, ügye oda tartozik. Szerkesztőségünk is felveszi a kapcsolatot az illetékesekkel, válaszukról külön is értesítjük. Erdélyi Tibor, Monosbél: Kérését, sajnos, nem tudjuk teljesíteni, annyi ember vár hasonló ügy elintézésére. Mivel sokan vannak hasonló, helyzetben. — már április óta várnak leválasztásra, — az AFTH dolgozói csak sorrendben tudják teljesíteni a megrendeléseket. Nem rajongok ezért a materializmusért Gyerekkoromban azt tanultam, hogy az isten hat nap alatt teremtette a világot, a hatodik napon az első embert és ezzel a hat nappal szépen és világosan elrendeződött minden. Hat napot könnyű megtanulni, hat napot nehéz eltéveszteni, hat nap az egy kéz és még egy ujj, hallatlanul egyszerű ... Most meg mi van!? Egyeseknek nem tetszik ez az egyszerű dolog a hat nappal ... Archaikum és mezozoikum, kambrium és jura, évmilliárdok és pitekantropusz, felezési idő és radio- carbon-vizsgálat . . . Genetika, kromoszóma, ionok, mezonok— Bele lehet őrülni, lehet tanulni, magolni, ámulni, hitetlenkedni, vizsgálni, kutatni, vitatkozni, elemezni, összehasonlitani, hipotéziseket felállítani ... Valamikor volt a Föld: a minden. Most galaxis és még galaktikák ... Világegyetem és naprendszerek! Hpt nem egyszerűbb ostobának lenni?! (—ó) Mariska szinte már családtag a házban. Bevásárol, a két fiúra ügyel, de gondját viseli a virágoknak is. Ö a virágok értője. Az apai szeretet gyakorta magával ragadja Gárdonyit. Kézen fogja Eiait és bejárja velük az orgona illatú Vécsey-völgyet, megmásszák az Eged-oldalt, ahol fürtös virágait bontogatja a fagyai. Kisétálnak a kecskerágó és csipkerózsa kihajlott bimbós ágai.között vezető Dónát- jlra, máskor a kökénnyel borított Földbástya lankáin, a Bolyki- és Zarkándi-bástyák csorbókás omladékáit szemlélik. Katonai vezényszavak harsány hangja hallik a belső várból. .. Hunyd be szemed, fiam — mondja az író — és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az L552-es esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos, fegyveres katonával. Lent meg, amerre látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög. A török minden oldalról lövi a félmázsás ágyúgolyót, vasgolyót. Az ágyúk úgy dörögnek, mint az ég a zivatarban. Puff! Ide csattan egy golyó a lábunk elé. Szétütötte a követ. Egy magyar katona elesett. Puff! Itt a másik golyó is. Félsz, ugye? Bezzeg azok a hősök nem féltek. Ha féltek volna, nem maradtak volna itt. Nézd, amott az akácfánál, Dobó, lóháton... Vasba öltözötten, mint a töbhi ...” Figyelmét Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta meg legjobban. Ez volt, akiért legjobban lelkesült és akinek tettein szívből kacagott. „S nekem a gyermeki lélek érzékeny tükrében kellett meglátnom, hogy csakugyan OKOS MIKLÓS 1 ti tCÍráhjJkéfa RÉSZLETEK A KÉSZÜLŐ GÁRDONYI-ÉLETREGÉNYBŐL ez a legérdekesebb alakja az ostromnak. Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek” — írja Gárdonyi’naplójában. Gárdonyi a török világ beható tanulmányozásához lát. Szándéka kezdetén Bródy Sándor író barátjától és budapesti szállásadójától értesül, hogy a Nemzeti Múzeum könyvtára a vidéki írókat kizárta a nemzet könyvtára használatából. Bródy kapcsolatai révén, valamit enyhít a dolgon. Használható anyagot szerez az egri megyei levéltárból. Átnézi Dselalzade Musztafát, Hammert, Ortéliuszt és másokat, de elégedetlen. Hogyan lehet, vagy lehet-e, igaz történeti regényt írni? Olyat, hogy az friss, elhihető, élő és eleven legyen. Hogy szinte hallani lehessen az akkor élt várvédők szavait, érezni szívük dobbanását... — ez az író legnagyobb kérdése. Halászy Cézár újból felajánlja segítségét a forrásmunkák összegyűjtéséhez. Ö is kutat és minden könyvet megszerez, amelyre Gárdonyinak szüksége van. Az Egri csillagok írása közben beállt kényszerű szünet oka, nemcsak az elégtelen történelmi adatok, hanem a szereplők rendszerezésének hiánya. A háznál is elég sok a gond. A szomszédos telekvétel után istálló építéséhez kezd a család. A Szegfű nevű tehén egész nyáron fedél nélkül őgyelget, az éjszakákat is a szabadban töltötte. Mariskának sok a gondja vele, ő a gondviselője. Az istálló a telek legmagasabb pontján épült és mikor elkészült, kiderült, hogy még szebb, elragadóbb panoráma kínálkozik innen a városra és a városkörnyékre. így azután a Szegfű gazdát cserélt, megvette a szomszéd, és az istálló mellé még egy szoba került. Tavaszra széles ajtók, ablakok kerülnek a magas homlokzatú épületre, és átköltözik a család. Most már lehetőség nyílik az író lakosztályának kialakítására is. Az épület leghátsó szobájába költözik Gárdonyi. Zavartalanabb ez a szoba az utcainál. Vége a kerttel találkozik, ezért a hátsó fala teljesen nedves. Gárdonyi nagy könyvszekrényekkel takarja a falat. Ezzel még nincs minden megoldva, mert a szoba nem kap elég fényt. Kényelmes, nagy dolgozószoba, de inkább terem áll rendelkezésére az írónak, ahol elvonultan a „világ zajától” most már nyugodtan dolgozhat. Könyveit is elhelyezhette dolgozószobájának falai körül, sőt még tágas szobaközép is maradt a későbbi bútordarabok elhelyezésére. A korábbi dolgozószoba most már hálószobaként szolgál, és a kis előszobába is könyv- szekrények kerültek. A megnagyobbodott telek is rendezést kíván. A lejtős, dombos részeken függőkerteket szeretne létesíteni, s be akarja keríteni az egész portát. Bizony ez a legfontosabb, akkor nem történik olyan eset, mint Rákosi Viktor Egerben jártakor. Részeg ült a ház eleji kis padra. Egész éjjel ott kornyikált és nem hagyta aludni a vendéget. A nagy és lázas sietséggel végzett munkában alig van megállás vagy egy kis megtorpanás Ez év karácsonyán választják Gárdonyit a Petőfi Társaság tagjai közé. Gárdonyi tudomásul veszi, de viszolyog a székfoglalótól, nem a nyilvánosság embere, nem a dobogóé, csak az íróasztalé, ahol nincs nyilvánosság, csak csendes elmélkedés. Ha csak egy mód volt, kitért a nyilvános szereplések elől. Hatóságok, elöljárók előtt — kivéve a törvényszéket —, mindig személyesen intézte dolgait. így került ismeretségbe Eger város polgármesterével, Jankovics Dezsővel és az egyik városi tanácsnokkal, Horváth Bélával. Ez a barátkozás kölcsönös tisztelet az író és a város elöljárói között. Szeretne megvenni a várostól egy telekrészt. Az elöljáróság hajlik az eladásra, de a közgyűlés leszavazza az előterjesztést. Az író visszaköveteli kérelmét Horváth Bélától és elutazik Konstantinápolyba. Törökországban értesül a magyar lapokból, hogy Eger város tanácsa a kérelmezett telket az írónak adományozta. Külföldi útjáról hazatérve azonnal beadvánnyal fordul Eger város közgyűléséhez, és megköszöni a magyar irodalmat személyében ért megbecsülést. Beadványában írja, hogy fiatalsága óta az volt az egyik óhaja, hogy öregségére ide húzódhassák Egerbe, és e fenséges romok közelében várhassa meg élete decemberét. A hóhérparti telek a hozzácsatolt, a város által adományozott résszel most úgy alakult, hogy a Mártonffy- tulajdonból egy százvalahány négyszögöles ék alakú darab belehasított az író területébe. Ez így sehogy sem maradhat — állapította meg Gárdonyi —, valamit tenni kell. Meg kell venni ezt a darabka földet, már csak azért is, hogy kialakíthassa a Gárdonyi-kúriát. Mártonffynak ez semmit sem jelent, hiszen kilométer hosszban az az egész rét és lankás terület az ő tulajdona. Még ott áll a dombtetőn néhány düledező viskó, kettő már lakatlan, a harmadikban még Nanáék laknak. Mindez maradványa a régi jobbágyvilágnak. Itt laktak vertfalú sárkunyhóikban a dombtetőn az uraság jobbágyai. Gárdonyi a cselekvés embere. Elgondolásait azonnal, frissen, melegében szereti megvalósítani. Másnap már Mártonffy Lászlóval tárgyal. Elmondja, hogy szeretné azt a darabka földet megvásárolni, mert csak így alakíthatja ki a dísznövényzetnek szánt területét. (Folytatjuk) használták, meghibásodott, berozsdásodott, így pihent egy termény raktár ban. Az utolsó hitelesítés évét sem lehet már ■ rajta tisztán kiolvasni — mondja. — Most, a felvásárlás idején, szükség lesz rá, helyrehozzuk egy-kettőre. Addig meg, amíg itt van a javítóban, adtunk helyette egy cseremérleget. így szoktuk .. t — Mióta? — 1950-től. Akkor alakult meg részlegünk — mondja Mikó Gyula brigádvezető. — Néhányan kezdtük csak, ma meg már tizenheten dolgozunk, két brigádban. Az egyik brigád a kis mérlegekkel foglalkozik, mi meg a nagyob- bakkal. 500 kilótól fölfelé, egészen 100 tonnáig ... Nagy a körzetünk, Nógrádtól Borsodig, egész Észak-Magyarországon az egyetlen mérlegjavító a miénk. — Évenként mintegy kettőezerötszáz—kettőezemyolcszáz mérleget javít a részleg, tökéletesen, garanciával — mondja Lukács Sándor telepvezető. — Az elvégzett munkával kapcsolatban ritkán panaszkodnak. A minőségre nagyon kényesek ezek az emberek. No, meg a határidőre is. A tervteljesítéssel is rendben van mindig a részleg: száz százalék alatt — A termelői-szövetkezei Az ötéves terv előirányzatai szerint 1965 végére Heves megyében ezer lakosra 1200 könyv jut majd. Ebben a pillanatban a gyöngyösi járásban még csak 900 kötet jut 1000 lakosra; ha annyira akarjuk felemelni a könyvállományt, hogy az év végére legalább egy könyv jusson a járás minden lakosára, akkor még több mint tízezer kötetet kell beszerezni. A Gyöngyösi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága foglalkozott a könyvtári munkával. Itt felhívták a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy szociális és kulturális alapjukból segítsék a könyvtárak fejlesztését. A termelőszövetkezeteknek is érdekük, hogy gyarapodjék a könyvtárakban a mezőgazdasági szakirodalom, hiszen az segíti a mezőgazda- sági ismeretek iránti érdeklődés növelését. 1963 január 1-én még 20 ezer kötet hiányzott ahhoz, hogy a járás minden lakosára legalább egy kötet jusson. Ennek sohasem teljesítenek. Négy ki váló dolgozójuk van: Jaka] Gábor, Jakab József, Miki Gyula és Báder József, de má: többen is ott sorakoznak mö göttük, szorosan a nyomuk ban, helyet kérve a legjobbal között. — Probléma, gond? — kérd Lukács Sándor —, hát, az i: akad egy kevés. Talán első ként a műhely ... bizony, má elég szűk, kicsi, régen kinőt tűk. Nagyobb, tágasabb helyi ség kellene, jobb felszereléssel Több szervizkocsi kellene, e: még jobban meggyorsítani munkánkat. Legnagyobb gondjuk: a, utánpótlás kérdése. Évek ót. nincs tanulójuk. Nem jönnél ebbe a szakmába a fiatalok Nem ismerik eléggé, pedig ér dekes, szép szakma a mérleg javítóké. Fiatalok kellenének akik tovább viszik a munkát a szakmát, olyan szeretettel lelkiismeretességgel, mint ével hosszú során át ez a tizenhé ember. AZ EGRI Finommechanika és Vasipari Vállalat nemiéi elnyerte a kiváló vállalat cí met, — s ebben nem kis rész< volt a mérlegjavító részlegnek Hogy meg is védik ezt a ki tüntető címet, arra biztosítél a jó, lelkiismeretes munka! Gyóni Gyula ek és a könyvtárak a könyvmennyiségnek a beszerzésére 40—50 ezer forinl szükséges. Ezt a nagy összegei csak az állami költségvetésből tudjuk biztosítani. Na"-”- szerep hárul tehát a helyi kezdeményezésre, a helyi segítségre A gyöngyösi járás termelőszövetkezeteinek vezetői általában nem idegenkednek £ könyvtárak támogatásától s £ szociális és kulturális alapból 170 ezer forintot ajánlottak fel könyvtárakra. A detki termelőszövetkezet eddig 6000 Gyöngyöspata 12.000, Gyön- gyösoroszi 6000, Gyöngyössoly- mos 8000, a halmajugrai Ű; Élet 3000, Kisnána 5000, Márkáz 8000, Nagyfüged 10.000 Vámosgyörk 6000 és Vécs 600C forintot fordított könyvvásárlásra. Karácsondon, Szücsiber és Adácson a felajánlott ösz- szeg felét már elköltötték, í többire az őszi hónapokbar kerül sor. Eddig összesen 81 ezer forint értékű könyvel kaptak a könyvtárak a termelőszövetkezetek jóvoltából. Markó József ‘ MENYA 5 A Gyöngy NÉPMŰVÉSZET, annak is : az a fajtája, ami eléggé ismeretlen még, éppen ezért izgalmas, újszerű és mindenképpen megérdemli, hogy többet fog- s lalkozzunk vele. Indokolásul ennyit elég elmondani a gyöngyösi Városi Művelődési Ház Cigányegyütteséről, amely szombaton tar- • tóttá meg bemutatkozó elő- t adását a szabadtéri színpadon, t A plakátok Menyasszonyszök- l tetés cím alatt hirdették az- érdeklődést keltő műsort. Vé- gül is: mit nyújtott az együt- ■, tes? A story, a történet eléggé t egyszerű: két cigánynemzetség i összetalálkozik a kis erdő szé- S lén. Vásárra igyekeznek. Egy- " más mellett ütnek tábort, s a jó vacsora és a jó bor gyorsan- felmelegíti a hangulatot. Ami- ; kor már minden elcsendesedik, mindenki alszik, felhangzik a cigánylegény éneke. A > másik oldalról válasz érkezik ' rá hamarosan. A cigánylány | húga felébred, testvére kere- ! sésére indul, ö vezeti vissza i a rajtakapott fiatalokat a köz- ■ ben fellármázott táborba. 5 Nincs más hátra, a legény megkéri a lányt. Cigányszokás szerint megtartják az esküvőt, SSZONYSZÖ ősi Cigányegyüttes berni de a menyasszony a lakodalmi vígságban megszökik igazi szerelmével. Nagy a szégyen mind a két családban. A kisebbik lány igyekszik az elárvult vőlegényt megvigasztalni, ami végül olyan sikerrel jár, hogy az ő fejére is párta kerül. Most már vége- hossza sincs a kettős lakodalomnak. A KERETJATÉK csak ürügy: a szokatlan dallamvezetésű, fájdalmas és vérforralóan friss énekek megszólaltatására, a hihetetlen vitalitással telített táncok bemutatására és néhány nagyon érdekes szokás meg- elevenítésére. Amit az együttes előadott, abban semmi művi nem volt, az maga volt az évszázados hagyomány. Ezért volt izgalmasan érdekes, el- gondolkoztatóan új. És mindezt közel száztagú együttes vitte közönség elé, fiatalok és idősebbek, férfiak és nők, a város mindhárom cigánytelepének barna bőrű lakói. Hittel, meggyőződéssel és büszkeséggel. Az érdem elsősorban az övék. Péter Ferencé, aki szokatlan hangszeren, hárfán szólaltatott meg. cigánydalokat és énekelte el azokat Ráfael Jánosáénál; Rafael Istváné, Horváth Dezsőé, Kanalas Sándoré> KTETÉS utatkozása akik olyan szólótáncokat mutattak be, hogy ámulva figyeltük mozgásukat; a két nemzetségfőé: Lakatos Lászlóé és Nagy Andrásé, akik összefogták a népes „szereplő gárdát” és Molnár Lászlóné tanáré, aki művészeti vezetőként vállalkozott a nem könnyű, de elismerést érdemlő feladatra. De nem hagyhatjuk el a Népművelési Intézet munkatársának, Berkes Eszternek gondoskodó figyelmét sem a felsorolásból, hiszen a meggyőződés ereje tőlük sugárzott ki Gyöngyösre. Hegedűszólójával és a zenekari kísérettel Sárközi Gyula, a népművészet mestere aratott sikert. De az együttes minden tagja megérdemli a dicséretet: szíwel-lélekkel fáradoztak aa előadásért. EGYETLEN „kritikai” megjegyzést tanulságul: a természetesség nem mindig kelti a valóság érzetét. A határozottabb rendezői irányítás, a szerepek pontos elkülönítése előnyösebb lett volna. Reméljük, az első sikeres bemutatkozást további jó előadás követi majd. (g. molnári
