Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-06 / 182. szám

2 NÉPÚJSÁG 1963. augusztus 6„ kedd Aláírták a meszkvai atomcsend-szerzidést (Folytatás az 1. oldalról) Iránti mélységes bizalom meg­nyilvánulását. Rámutatott arra, hogy a Moszkvában létrejött megálla­podás a három hatalom veze­tőinek bölcsességével és bátor­ságával vált lehetővé. Idézte a szerződés bevezető részét és emlékeztetett arra, hogy abban szó van a szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt az ENSZ céljaival összhangban végrehajtott általános és tel­jes leszerelésről szóló egyez­mény megkötésének szükséges­ségéről. Az ENSZ főtitkára felhívta a kormányokat, tegyenek meg minden lehetőt és ne engedjék tovább terjedni a nukleáris fegyvert. Kifejezte azt a reményét, hogy megoldódig a nukleáris fegy­verek célhoz juttatását szolgáló eszközök felszámolásának prob­lémája, amellyel az ENSZ már foglalkozott. U Thant kifejezte azt a re­ményét is, hogy most nagyobb támogatásban lesz része annak a javaslatnak, hogy külön ér­tekezletet hívjanak össze a vá­ratlan támadással összefüggő kérdések megvitatására. Az ENSZ főtitkára beszélt azután azokról a javaslatokról, hogy a föld különböző térsé­geiben létesítsenek atómfegy- vermentes övezeteket. Hang­súlyozta, hogy ezeknek a javas­latoknak egyetértésre és támo­gatásra kell találniuk az atom­fegyverrel rendelkező hatal­maknál. Reméli — mondotta —, hogy ez a támogatás nem ma­rad el. Beszéde végén U Thant min­denkinek sikert kívánt a béke fenntartásához. Ezután U Thant odalépett Nyikita Hruscsov szovjet kor­mányfőhöz. Az ENSZ főtitká­rával együtt Hruscsovhoz lé­pett Dean Rusk, az amerikai küldöttség és Lord Home, az angol küldöttség vezetője is. Felemelték poharaikat és ba­rátságosan koccintottak. A Kreml Katalin-termében az aláírási szertartás részve­vői között beszélgetés indult meg. A légköri, vüágűrbeli és víz alatti nukleáris fegyverkísérle­tek megtiltásáról szóló szerző­dés aláírási szertartása 45 per­cig tartott. (MTI) Közlemény a légköri, a világűrkeli és a víz alatti nukleáris fegyverkísérletek eltiltására vonatkozó szerződés aláírásáról MOSZKVA (TASZSZ): Au­gusztus 5-én Moszkvában, a nagy Kreml-palotában A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, Dean Rusk, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere és hord Ho­me, Nagy-Britannia külügymi­nisztere szerződést írt alá a légköri, a világűrbeli és a víz alatti nukleáris fegyverkísér­letek megtiltásáról. A szerződés aláírásánál je­len volt U Thant, az ENSZ főtitkára, akit a szerződést alá­író három kormány hívott meg. A Szovjetunió .részéről jelen voltak: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke, A. P. Kirilenko, N. V. Podgornij, L. N. Jefremov, V. P. Mzsava- nadze, I. V. Andropov, L. F. lljicsov, B. N. Ponomarjov, V. N. Tyitov, A. N. Selepin elvtársak, D. F. Usztyínov, P. F. Lomako, J. T. Novikov és K. N. Rud- nyev miniszterelnök-helyette­sek, M. P. Georgadze, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára, A. N. Petroszjanc és V. I. Szemi- csasztnij, az állami bizottsá­gok elnökei, V. V. Kuznyecov és V. A. Zorin külügyminisz­ter-helyettesek, S. K. Carap- kin, a Szovjetunió külügymi­nisztériuma kollégiumának tagja, A. F. Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagyköve­te, A. A. Szoldatov, a Szovjet­unió londoni nagykövete, N. N. Szmlmovszklj, G. I. Tan- kin, L. M. Zajjatyin, F. F. Mo- locskov, a Szovjetunió külügy­minisztériumának osztályveze­tői, Z. V. Mironova, a Szovjet­unió külügyminisztériuma má­sodik európai osztályának meg­bízott vezetője. Az Amerikai Egyesült Álla­mok részéről jelen voltak: Adlal Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője, George D. Aiken, James W. Fulbright, Leverett Saltonstall, John, G. Sparkman, Hubert H. Humphrey, John O.Pastore sze­nátorok, Wiliam C. Foster, a leszerelési és fegyverzet ellen­őrzési hivatal igazgatója, Glenn T. Seaborg, az atomerő bizott­ság elnöke, Llewellyn Thomp­son, különleges feladatokkal megbízott nagykövet, Arthur Dean, a leszerelési és fegyver­zet ellenőrzési hivatal tanács­adója, Foy D. Kohler, az Egye­sült Államok moszkvai nagy­követe. Az Egyesült Királyság részé­ről jelen voltak: Edward Heath lordpecsétőr, Peter Thomas államminiszter, sir Harold Caccia, a külügymi­niszter állandó helyettese, sár Humphrey Trevelyan, Nagy- Britannia moszkvai nagyköve­te. A szerződést három eredeti és azonos szövegű példányban orosz és angol nyelven, egyide­jűleg írta alá A. A. Gromiko, Dean Rusk és Lord Home. A szerződés aláírói és az ENSZ főtitkára rövid beszédet mond­tak, ezeket külön közöljük. A légköri, a világűrbeli és a víz alatti nukleáris fegyverkí­sérletek megtiltásáról szóló szerződést aláíró három állam egyetért abban, hogy ez a szer­ződés fontos kezdő lépés a nemzetközi feszültség enyhíté­se és a béke megszilárdítása felé, és kifejezte azt a remé­nyét, hogy további haladást fognak elérni ebben az irány­ban. A három kormány kifejezte azt a reményét, hogy a szerző­déshez csatlakoznak más álla­mok. A maguk részéről meg­teszik a szükséges lépéseket a szerződés mielőbbi ratifikálá­sára, az alkotmányos előírások­nak megfelelően. Megállapodtak abban, hogy a szerződés augusztus 8-tól kezdve nyitva áll aláírásra mind a három ország főváro­sában. A szerződés aláírásánál je­len volt a szovjet és a külföl­di sajtó, rádió és televízió szá­mos képviselője. Fogadás a nagy Kreml-palotában a háromhatalmi atomcsend-egyezmény aláírása alkalmából Hetényi Páll, az MTI tudó­sítója jelenti: A nagy Kreml-palota fény­árban úszó hatalmas György- termében fogadást rendeztek a háromhatalmi atomcsend- egyezmény aláírása alkalmá­ból. A fogadáson jelen voltak: Dean Rusk, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere, Lord Home, Nagy-Britannia kül­ügyminisztere, U Thant, az ENSZ főtitkára, valamint a diplomáciai képviseletek Moszkvában akkreditált veze­tői. Szovjet részről Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke, valamint a kommunista párt és a kor­mány más vezetői vettek részt a fogadáson . Nyikita Hruscsov rövid po­hárköszöntőjében rámutatott a szerződés nagy jelentősé­gére. Ez a jószándékú embe­rek győzelme. azoké, akik mindenütt a világon a békéért harcolnak, — mondotta és üd­vözölte az Egyesült Államok és Anglia képviselőit a közös munka sikeres befejezése al­kalmából. — A szerződés aláírása meg­felel minden nép érdekeinek — hangsúlyozta Hruscsov. — Minden országban szinte nép­szavazás folyik. Eredményei ismeretesek. A népek minde­nütt örülnek. Számos kormány is nyilatkozott, hogy csatlako­zik az egyezményhez. Ez az első lépés a feszültség enyhí­tésére. A szovjet kormány mindent elkövet, hogy ezt a lépést más lépések is kövessék. Természetesen az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetése nem jelenti a leszerelést és nem állíthatja meg azt a fo­lyamatot, hogy az államok egyre nagyobb és nagyobb atomfegyverkészleteket hal­mozzanak fel. Következéskép­pen a termonukleáris háború veszélye nem szűnik meg ez­zel a szerződéssel, mindaddig, amíg folytatódik a fegyverke­zési verseny, ez a veszély fe­nyegetni fogja az emberiséget. Világos, hogy sok fontos kér­dés megoldatlan marad, — mutatott rá a szovjet kor­mányfő. A jelenlévők közül senki sem vonja kétségbe azt a vi­tathatatlan tényt, hogy két egymással ellentétes társadal­mi rendszer van a világon — mutatott rá Hruscsov. — önöknek, urak, a nyugati ha­talmak képviselőinek nem tet­szik a mi társadalmi rendsze­rünk. Mi elítéljük azt a ren­det. amely az önök országai­ban van. Mi mélységesen hi­szünk a szocializmusnak, a kommunizmusnak a fölényé­ben és nem titkoljuk ezt a meggyőződésünket — Semmiféle szerződés nem küzdheti le a két társadalmi rendszer közötti alapvető kü­lönbségeket. „De mi, szovjet emberek — hangsúlyozta Hrus­csov —, szilárd hívei vagyunk annak, hogy a belső társadalmi­politikai berendezkedés szociá­lis és osztálykérdéseit nem az államok közötti háború útján kell megoldani, hanem min­den ország népének, külső be­avatkozás nélkül.” Nyikita Hruscsov megemlí­tette, hogy „ma úgy vetődik fel a kérdés, hogy vagy békés együttélés, vagy termonukleá­ris világháború. Más választás nincs. Mi a lenini állásponton állunk, s ezért tárgyalások .út­ján óhajtunk megoldani min­den vitás kérdést”. Véleményünk szerint ma az a legfontosabb, hogy ne érjük be az elért eredményekkel — folytatta a szovjet kormányfő —, ne szüntessük be a harcot az új háború veszélye ellen, a nemzetközi feszültség enyhíté­séért, a világ tartós békéjéért. A népek várják az általános és teljes leszerelés, a német kérdés és más, megérett nem­zetközi problémák megoldását. A következő lépésnek — mondotta Hruscsov — a Varsói Szerződéshez és a NA.TO-hoz tartozó országok közötti meg­nemtámadási egyezmény meg­kötésének kellene lennie. Ezt minden nép üdvözölné. Még számos fontos kérdést sorolhatnék fel, amelyet már a közeljövőben meg lehetne oldani. A Szovjet kormány — jelentette ki Hruscsov — őszin­tén örül az atomcsend-egyez- mény aláírásának. Hála és el­ismerés illet meg minden né­pet és kormányt, amely támo­gatja ezt az egyezményt. Hruscsov befejezésül üdvö­zölt minden szervezetet és né­pet, amely a világbéke fenn­tartásáért harcol, majd poha­rát ürítve, a békét éltette. A fogadás vége felé a Reu­ter hírügynökség tudósítója kérdést tett fel Hruscsovnak: — Mi a véleménye — kér­dezte — a NATO-hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó országok közötti megnemtáma­dási egyezmény megkötéséről? Hruscsov így válaszolt: Ezt ne tőlünk kérdezze. Ez a má­sik féltől függ, Mi hajlandók vagyunk azonnal aláírni. A György-teremben rendkí­vül ünnepélyes volt a hangu­lat. Mindenki átérezte, hogy igen fontos esemény rész­vevője. Fulbright szenátor a TASZSZ tudósítójának kijelentette: Re­méli, hogy „további megálla­podást kötnek majd az Egye­sült Államok és a Szovjetunió viszonyának sók más vonatko­zását illetően”. „Az utóbbi idő­ben a katasztrófa felé halad­tunk. Az aláírt szerződés meg­állítja ezt a folyamatot és kez­dünk eltávolodni a katasztró­fától” — mondta Fulbright. Aiken szenátor kijelentette, hogy a Szerződés aláírásával „olyan magot ültettek él, amely­ből egészséges fa nő majd. Cso­dálatos gyümölcsöket várha­tunk”. Az atomfegyverkísérletek el­tiltásáról szóló szerződés fon­tos lénése a Kelet és Nyugat kapcsolatai megjavításának — ielentet+e k! Humphrey szená­tor. — „Mi tudjuk — mondotta —, hogy a szovjet nép békét akar és békét kiván az ame­rikai nép is.” A szerződés nagy lehetősége­ket teremt a világbéke meg­erősítése számára. „Én hiszem ebben” — hangsúlyozta Salton­stall szenátor. Ab atomcsend-szerződés visszhangja nek minden reális politikai alapot” — hangsúlyozza a Kansan Vutisét. TOKIO: A légköri, a magaslégköri és a Víz alatti atomfegyver-kísér­letek eltiltásáról Szóló szerző­dés aláírása, valamint az a megállapodás, hogy folytatják a megbeszéléseket, a NATO és a Varsói Szerződés megnem­támadási egyezményének meg­kötéséről, — az atom- és hid­rogénbomba eltiltásáért foly­tatott nemzetközi mozgalom egyik nagy sikere, konkrét lé­pés a nemzetközi feszültség enyhítésének útján, — hang­zik a japán békebizottság nyi­latkozata, SZÓFIA: A Rabotnicseszko Delo hét­fői száma „Hűség Lenin párt­jához, harc a dogmátizmus és a szakadárság ellen” című ve­zércikkében a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának július 31-én és augusz­tus 1-én megtartott plénumát, s a plénumon elfogadott nyilat­kozatot kommentálja. A kínai kormánynak ez a hazugságokkal és ferdítések­kel teli nyilatkozata — írja a vezércikk — méltó az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és Franciaországban működő „ve­szettek tollához, de semmikép­pen sem írhatnak így olyan emberek, akik kommunisták­nak nevezik magukat. A bol­gár nép és párt felháborodás­sal utasítja vissza ezt a rágal­mazó nyilatkozatot. A BKP — más testvérpár- tokhoz hasonlóan — elítéli a kínai vezetőknek azt a törek­vését is, hogy saját „irányvo­nalukat” kényszerítsék a Szó* cialistá országokra és az egész kommunista világmozgalom­ra.” VARSÓ: A Trybuna Ludu „Lenin elvének szellemében” című cikkében a következőket írja: A szovjet kormány-nyilatko­zat megcáfolhatatlan érvelésű és fontosságú a kínai nyilatko­zathoz képest, amely példa nélküli a szocialista államok közötti viszonyban. Nem lehet felháborodás nélkül olvasni a kínai kormány-nyilatkozatot, amely a szovjet kormány, a lenini párt képviselői által pa­rafáit egyezményt szélhámos­ságnak és a világ népei félre­vezetésének nevezte. Teljesen egyetértünk a szovjet kormány megállapításával, hogy a rész­leges egyezmény alapvető je­lentőségű a világ többi Vitás kérdéseinek megoldásához Ve­zető úton. A magunk részéről megem­lítjük a közép-európai atom­mentes övezet lengyel tervé­nek fontosságát. Mindenki szá­mára ismeretes, a nyugat­német militaristák és revan- sisták óhaja az atomfegyver birtoklásáért, az a próbálkozá­suk, hogy korlátozzák a moszkvai megegyezést és kü­lönféle „speciális” garanciák hangoztatásával megzavarják azt. Úgyszintén ismeretes a hasonló francia álláspont is. Csak fájdalommal lehet tudo­másul venni, hogy a Kínai Népköztársaság vezető elvtár­sai ebbe a társaságba kevered­tek. A csehszlovák kormány határozata az atomcsend-egyezmény aláírására NEW YORK: Az amerikai sajtó továbbra is az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló szerződésnek szenteli a fő figyelmet. A New York Herald Tribune vélemé­nye szerint a szerződés „új alap” a nemzetközi kapcsola­tokban, a New York Mirror pedig fontos eseménynek ne­vezi a szerződés megkötését. A New York Herald Tribu­ne moszkvai tudósítója hang­súlyozza: „Az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és Anglia, amikor a reménykedés és a kölcsönös megértés légkörében aláírják a szerződést, ünnepé­lyes kötelezettséget vállalnak, hogy korlátozzák az atomfegy­ver elterjedését és elősegítik az általános leszerelést”. A sajtó továbbra is hírt ad a szerződés és a nemzetközi feszültség enyhülése ellenfelé­nek megnyilvánulásairól. A New York Times Magazin köz­li Jackson szenátor cikkét,_ aki tiltakozik minden olyan kísér­let ellen, amelynek célja a Ke­let és a Nyugat viszonyának tárgyalások útján történő ren­dezése. A „veszettek” nézetei azon­ban rendkívül csekély támoga­tásra találnak Washingtonban. Kénytelen ezt elismerni maga Keating szenátor is, a Köztár­sasági Párt jobbszámyának is­mert képviselője, aki televízió­beszédében kijelentette, hogy az amerikai szenátusban .csu­pán egy töredék” szavaz maid a kísérletek eltiltásáról szóló szerződés ratifikálása ellen. STOCKHOLM: A Ny Dag, a Svéd Kommu­nista Párt orgánuma, úgy nyi­latkozik a szerződés aláírásá­ról, hogy az a fejlődés új, örömteljes mozzanata, amely­nek — a népek véleménye és várakozása szerint — az atom­fegyver teljes eltiltásához és a leszereléshez kell vezetnie. Az­zal kapcsolatban, hogy a két nyugati külügyminiszter még néhány napot Moszkvában tölt, a lap azt írja, hogy talán folytatják a vitát más nemzet­közi kérdések megoldásának lehetőségéről is. A Kínai Kommunista Párt­nak a Szovjetunió politikájá­ról és a szerződésről szóló nyi­latkozatát a lap elítéli. Rend­kívül sajnálatos - jegyzi meg a Ny Dag —, hogy egyes or­szágok nem kívánnak csatla­kozni a megállapodáshoz. Tra­gikus, hogy Kína, egy szocia­lista állam is így jár el és nyi­latkozatában vádol egy másik szocialista államot: a Szovjet­uniót. A Svenska Dagbladet sze­rint, az északi országok kor­mányai felvették egymással a kapcsolatot avégett, hogy egy­idejűleg írják alá a szerződést. Jencsel HELSINKI: A Kansan Vutiset hétfői ve­zércikkében megállapítja: a békeharcosok mindenütt a bé­kéért vivőit mozgalom és a bé­kés együttélési politika nagy győzelmeként üdvözlik a moszkvai szerződést. A lap sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a moszkvai szerződés el­lenzői közé tartozik „a Kínai Népköztársaság is, amely de­magóg nyilatkozatában azt ál­lítja, hogy e szerződés a népek elámítása és helyette az állam­fők értekezletének összehívá­sát követeli az állítólag átfo­góbb jellegű határozatok elfo­gadása végett. Lapunk már régebben megállapította, hogy a jelenlegi helyzetben az ilyen nyilatkozatok nélkülöz­PRÁGA (TASZSZ): A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya ez év június 29-én hozott határozata alapján augusztus 3-án elrendelte a légköri, a magaslégköri és a víz alatti atomfegyverkísérle­tek eltiltásáról szóló 1963. jú­Tizennyolc éve annak, hogy Hirosimát elpusztította az első atombomba. A szomorú évfor­duló alkalmából nagyszabású nemzetközi tanácskozást tarta­nak a városban, amelyen — többek között a szovjet nép küldötteinek részvételével — a világközvélemény nevében a nukleáris fegyverek betiltását követelik. A csaknem két év­tizeddel ezelőtti eseményről hazánkban is sok helyütt meg­emlékeznek. Az Országos Béketanács táv­iratot intézett Kaoru Yashui professzorhoz, az a- és h-bom- ba-ellenes bizottság nemzetközi Lenin-békedíjas elnökéhez: — Hirosima bombázásának szomorú évfordulóján — hang­zik az üzenet — testvéri szoli­daritással állunk önök mellett az atomfegyverek megsemmi­lius 25-én Moszkvában para­fáit szerződés aláírását. Mint a CTK hírügynökség jelenti, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke meg­hatalmazta moszkvai, washing­toni és londoni nagyköveteit, hogy írják alá a szerződést. sítéséért, az általános és teljes leszerelésért, a békéért folyta­tott nagyszerű harcukban. Hisszük, hogy a világ népei­nek elszánt küzdelme eredmé­nyes lesz és a moszkvai rész­leges atomcsend-egyezményt újabb eredmények követik, amelyek a háború nélküli vi­lág megteremtéséhez vezetnek. További munkájukhoz sok si­kert kívánunk. Az atom- és hidrogénbomba- ellenes japán bizottság egyike a nukleáris fegyverek betiltá­sáért kibontott világméretű mozgalom legtekintélyesebb, legjelentősebb testületéinek. Kezdeményezésére az elmúlt években százezrek. milliók mozdultak meg Japánban. Az országainkat elválasztó nagy földrajzi távolság ellenére az Országos Béketanács és az atom- és hidrogénbomba-élle- nes japán bizottság rendszeres kapcsolatban áll egymással. Megemlékezések az első atombomba ledobásának évfordulójáról Szolidaritási távirat az atom- és hidrogén- bomba-ellenes japán bizottsághoz

Next

/
Thumbnails
Contents