Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-29 / 201. szám

2 NEPÜJSAG 1963. augusztus 39., csütörtök Pontosan egy évszázada, hogy az amerikai történelem kimagasló alakja, Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, az amerikai Polgárháború — Észak — Dél harca — har­madik évében felszabadította az USÁ-ban élő néger rab­szolgákat. Lé­nyegileg a né­gerkérdés meg­oldása körül támadt viták miatt tört ki a polgárháború, mely során az Egyesült Álla­mok két külön­álló államszö­vetségre sza­kadt szét. Az iparilag jelen­tősen fejlett, az elvben sza­bad munka­erő biztosítá­sának viszony­lag haladó eszméit kép­viselő észa­ki — Unionista — államokkal a néger rab­szolgamunkára alapított, dön­tően mezőgaz­dasági jellegű, konzervatív déli — konföderáció — álla­mainak szövetsége állt szembe. A polgárháború az Uniónak jelentős anyagi és ember- (370 000 halott) áldozata után, a 11 államot (Alabaman, Ar­kansas, Dél-Carolina, Észak- Carolina, Florida, Georgia, Lousiana, Mississippi, Tenne- sse, Texas, Virgínia) egyesítő déli Konföderáció vereségével Végződött. A néger rabszolgák jogilag felszabadultak, de a négerek helyzete különösen az USA déli — a volt konföderációs ál­lamok — területén a szövetsé­gi (központi) kormány több­szöri, időnként katonai erővel történő beavatkozása ellenére napjainkig sem változott so­kat. A színes bőrűek gazdasá­gi helyzetét jól jellemzi, hogy átlagjövedelmük az amerikai fehérek jövedelmének csupán fele; a munkanélküliség is sokkal erősebben sújtja a né­gereket. A nyilvántartásba vett néger munkások kerek 13 százaléka tartozik a munka- nélküliek közé, míg a fehé­N. ALASZKA 7 t 3% 1,5 1 2 A j gg ! 0.1% (MINNESOTA MONTANA /NORTH DAKOTAI ............-....í"~..........:....(22 J (WISCONSIN;' / » n-y ! 1 T 0,1%; 0,7%\74 í NYOM INS |....?7| 0 7%, 25 jM&pgr HA WAII ff 107! NEBRASKA '■ I ÓVVA YORKI­0,51 VERMÜNK ,,MA1^ 11,9% MASSACHUSETTS 18 U. 1% j RHODE ISLA! 7% í. «PENNSYLVANIA CONNECTICUT N EWJERSEY-f. v Aft I pay f......................\S90 '■■fo.T,A^ LiQHIO ./a^y^^ag/tHXDELAWARE CO LORADO] j h% Vf ß^7%m .....53% IM ISSOURI 1711.9%! .1 r! “/*. I*RH0DE ISLAND 515 K A N S A S upSSAg/i | tfffff 6% ;ARKANSAS“;:-|[NNE6S#EE.'?. í.OKLAHOMA -5|L« ..............! ::si M0Í.4&..SOUTH CAROLINA ti ttle Rock 1957 A NÉGER LAKOSSÁG .SZÁMA 18.9 MILLIÓ Fő A faji megkülönböztetés elleni harc gócpontjai 7957- 1963 I. Oxford-1962 J. Jackson-1963 A néger lakosság 880 száma ezer *sat? főben { W-^17,6% ; ▼ százalékos \ ! aránya Az egges államok lakossá gának egymáshoz viszo­nyított aránya Hadgyakorlatok a szárazföldön és a tengeren KOPPENHÁGA (TASZSZ): Dániában, a nyugatnémet határ közelében szerdán közös dán—nyugatnémet szárazföldi hadgyakorlatok kezdődtek. A szárazföldi hadgyakorla­tokkal egy időben a Balti-ten­ger nyugati részén és a Balti­öböl körzetében közös dán- nyugatnémet haditengerészeti gyakorlatok kezdődnek, ame­lyek a „zátonyok” elnevezést viselik. Újabb nácibotrány Bonnban BONN (MTI); Az emlékezetes Saevecke- ügyhöz hasonló újabb náci­botrány pattant ki Bonnban: nyilvánosságra került, hogy az egyik bonni titkosszolgálat, a belügyminiszter ellenőrzése alatt álló úgynevezett alkot­mányvédelmi hivatal több ve­zető beosztottja hétpróbás ná­ci és magas rangú SS-tiszt volt. Először egy nyugat­német képes hetilap hozta nyilvánosságra ezt a tényt, ne­veket azonban nem említett, mégpedig azért, mert — mint most kitudódott — a lap szer­kesztőségét azzal fenyegették meg, hogy a két vólt SS-tiszt nevének nyilvánosságra hoza­tala esetén „hazaárulás” miatt büntetőeljárást indítanak a lap ellen. De e fenyegetés el­lenére is nyilvánosságra került — szerdán már több nyugat­német lap közölte —, hogy Wenger kormánytanácsosról és Ströbing nevű munkatársá­ról van szó, akik mindketten fontos funkciót töltenek be az úgynevezett alkotmányvédel­mi hivatalban, amelynek első­számú feladata a kommunis­ták üldözése és ahol „nélkü­lözhetetlen szakembereknek” minősítik őket. Wenger a Ges­tapo párizsi kirendeltségénél teljesített a háború alatt szol­gálatot, Ströbing pedig a ret­tegett „Birodalmi Biztonsági Hivatalban.” Bonnban ezzel kapcsolatban emlékezetbe idézik, hogy Höcherl belügyminiszter nem­régiben egy parlamenti inter­pellációra válaszolva kijelen­tette, hogy volt SS vagy Ges­tapo tiszt immár nem teljesít szolgálatot a bonni belügyi szerveknél. A belügyminisz­ternek ezt az állítását egyéb­ként most megcáfolta saját minisztériuma, amely szerdán délben kiadott közleményében beismerte, hogy tisztviselői között valóban vannak volt SS-tisztek. A minisztérium közleménye azzal igyekszik szépítgetni ezt a helyzetet, hogy hangsúlyozza: az alkot­mányvédelmi hivatalban csak „kis számban” foglalkoztatnak volt SS-tiszteket és „kivételes alkalmazásukra csak azért ke­rült sor, mert nem állt meg­felelő számú szakember ren­delkezésre”. A belügyminisztérium szó­vivője szerdán délután újság­írók kérdéseire válaszolva ki­jelentette: nincs szó arról, hogy elbocsátanák az alkot­mányvédelmi hivatal kötelé­kéből azokat, akiknek SS- múltja most nyilvánosságra került. A szóvivő azt hangoz­tatta, hogy a volt SS-ek „be­váltak”, különösen Wenger kormánytanácsos, aki az utób­bi időben. ,számos fontos és nehéz ügyben végzett kitűnő munkát”. „Az illetők elbocsátása már csak biztonsági szempontból sem lenne Helyes — tette hoz­zá a szóvivő —, hiszen nem tehetünk utcára olyan embe­reket. akik rengeteg titkos adatot ismernek”. (MTI) ESEMÉNYEK — sorokban PÁRIZS: Az astúriai bányászok foly­tatják sztrájkjukat. A felmon­dások és a tömeges elbocsátá­sok sem törik meg őket. A bányászoknak több mint har­minc százaléka sztrájkol je­lenleg. DJAKARTA: Az Antara indonéz hírügy­nökség „a kormányhoz közel álló körökre” hivatkozva je­lenti, hogy az indonéz kor­mány szemmel láthatóan úgy döntött, nem küldi el megfi­gyelőit az ENSZ „ténymegálla­pító bizottságába”, tekintettel az angolok által előidézett technikai nehézségekre. KUALA LUMPUR: Dúcán Sandys angol nemzet­közösségi és gyarmatügyi mi­niszter szerdán Singaporeba utazott, hogy további megbe­szélést folytasson a tervezett Malaysia Államszövetség poli­tikai vezetőivel. nél Budapesttől 7 szélességi fokkal vagyunk északabbra, a hőmérséklet azonban itt is 28 fok. — Ez igen, ez már tenger! — jegyzik meg csoportunkból. — Ä tűző napsütésen sincs me­legünk. Az északnyugati szél pillanatnyi szünet nélkül fúj, barnára cserzi bőrünket. Fo­gunk közt perceken belül ro­pog a finom tengeri homok. A szegényes növényzet, mint glé- dába állított hadsereg, ferdén nőve követi az uralkodó szél­irányt. A parttól kicsit beljebb megkötött homokdűne védi a Széltől a délibb részeket. Nagy hullámok tarajozva törnek fel a homokpadra. Az ezüstös homok egy pillanatig fénylik a víztől, de már mintha sóval hintették volna be, azon­nal száraz, majd egy újabb hullám csap le rá. így tart ez szüntelenül. Hullám hullámot kergetve, száguld, mintha mind elibénk sietnének. Nap, szél- és hullámzúgás, csodála­tos harmóniában. Kicsit ide­gen fülünknek a különös zene, de megnyugtató. A horizont szélén borotvaélesen válik el a levegő és a víz. A tenger távolabb egyre sötétebb, szin­te érezni lehet valahol, ott tá­vol, a Föld görbületét. Sze­münket a távolba meresztve, órákig tudnánk szemlélni a természet lenyűgöző pompá­ját. SZINTE HIHETETLEN, hogy a tengerparti Barth vá­roska repülőterén az előző na­pi egri eseményekről értesü­lök. A váltó-csoportban isme­rős nyugtat meg, jól vannak A stralsundi városháza. az otthoniak. Nemsokára fel­zúg az IL—14-es. Egy pilla­natra mintha ránk akarna for­dulni a horizont, de már fent vagyunk 2300 méteren. Meg- hatottan veszünk búcsút a ten­gertől, a zöldellő apró szige­tektől. Csakhamar visszatérünk a hétköznapi életbe. Aznapi ma­gyar újságokat kapunk, szege­di, gyulai kolbásszal, magyar módra főzött feketével és fü­redi borral kínálnak. Hihetet­lenül jóleső érzés! Még leszál­lás Berlinben, majd a Szász- Svájc, Prága, Brno, Nyitra, Esztergom vonul el alattunk, mint valami hatalmas panorá­ma-film. Észre sem vesszük a háromórás utat és már Feri­hegyen vagyunk. Még újabb három óra és otthon. Kiss István ANKARA: A török nemzetgyűlés par­lamenti bizottságot jelölt ki* amelynek feladata, hogy vizs­gálatot indítson 33 Diesel-moz­donynak az Egyesült Államok­ban történő megvásárlásával kapcsolatos korrupció ügyé­ben. 0. T. P. hitelutalyányra: Kerékpárt, nőit és férfit, Danúvia motorkerékpárt, rádiót, lemezjátszót, televíziót, magnetofont, villanyboylert, padlókefélőt, varrógépet, centrifugát, fényképezőgépet, tangóharmonikát, gyermek babakocsit 1000 forinttól, ágyneműanyagot, készágyneműt, függönyanyagot, készfüggönyt! 400 Ft-os utalványra csecsemő kelengyét egri Állami áruház Szombaton is este 6 óráig nyitva! nak épült, de evangélikus lett. A táblaképek kivételével min­den megmaradt benne. Néhány színes ablak kivételével, min­den eredeti, a XII—XIV. szá­zadból való. Érdekes — adoma­szerű — történeteket mond el a vezető a faragott szárnyas- oltár előtt. Nem is templom­ban érezzük magunkat. Ügy érezzük, ez az épület egy ki­csit a város múzeuma is. Itt állították fel az egykori gróf fából készült lovasszobrát, mellette szarvasagancs függ a pillérkötegen. A kórus korlát­ján a harmincéves háború fegyverei és zászlói meredez- nek. Az épületet övező öreg temető sírköveit vízszintesen beágyazták a templom kőpad­lózatába. Éppen rajta állunk egy XVII. századból való sír- kövön. Felirata' valamely sza­kácsról emlékezik meg, aki so­hasem főzte puhára a húst Rostockból STRALSUNDBA haladunk tovább. Régi Hanza-város ez is, 70 000 lakossal. A városháza gyönyörű kőcsipkéi elragadta­tott csodálkozásra késztetnek. Stralsunddal szemben fekszik Rügen-sziget. A keskeny ten­gerszorost híd íveli át. Mellet­tünk emeletes autóbuszok ro­hannak, alig merjük hinni, hogy a tenger felett kocsiká- zunk. Utolsó kirándulásunk Stralsundból Hiddensee szige­tére vezetett. Hajónk 2,5 óráig halad a szorosban. Itt is sirá­lyok kísérik a hajót, akárcsak a Balatonon. ízlik nekik a madárlátta magyar kenyér. Hiddensee északi kikötőjé­(Befejezo rész) Az óvatosabbakkal tartva, megvárom, míg csoportunkból néhányan megközelítik a lá­gyan hullámzó tengert. Csodá­latos változás tapasztalható az első fürdőzőkön. Az addig nyu­godtan viselkedő magyar ta­nárnő hirtelen vad rángatózás­ba kezd, mintha cápa kapta volna el lábát, pedig csak bo­káig ment a vízbe. Német ve­zetőnk szerint most nagyon meleg a víz. Csodálkozik, ami­kor mi a 32 fokos léghőmér­séklet mellett, fájó szívvel az egri strandra gondolva, nem méltányoljuk a 19 fokos vizet. Néhány perc múlva fokozato­san belemerülünk a habokba, és nevetve figyeljük a még utánunk jövő, gyanútlan hon­fitársainkat. A parton hatalmas, modern szakszervezeti üdülők. Egyik előtt, kis dombon víkendháznyi jégkori vándorkő áll. A sötét gránitba vésve olvasható: itt alapították az 1700-as években az első nyilvános keleti-ten­geri strandfürdőt. VISSZAFELÉ tartva Ros­tockba, néhány kora-gótikus székesegyházat tekintünk meg. Mind csodálatosan szép. Tud­ják is ezt a helyi vezetők, ezért kicsit felfokozott minden helyi ismertető. Mind ezzel kezdődik: „Ez a székesegyház a német téglagótika legszebb példája. Észak-Németország legnagyobb, legrégibb székes- egyháza.” Nem takarékoskod­nak a jelzőkkel! f Bad Doberan templomában kalauzol vezetőnk. Katolikus­kai fehéreknél. A mindennapi élet számos területén is meg­nyilvánul a faji diszkrimináció. Az USA Legfelsőbb Bírósá­gának 1954. évi határozata el­lenére az eltelt közel 10 é\i alatt csupán egészen minimá­lis mértékű változás tapasztal­ható a közös oktatás megvaló­sítása terén. Az összesített ada­tok szerint a déli államokban az 1962—63. tanévben a tan­köteles néger gyerekek csupán 0,07 százaléka járt a fehér ta­nulókkal közös tantermekbe Alabama, Georgia, Mississippi és Dél-Carolina államok gya­korlatilag szabotálják a közös oktatás megteremtésére irá­nyuló törekvéseket. 1962-ben Mississippiben s szavazásra jogosult néger nép 6, Alabamában 9, Virgíniában 10, Florida, Dél-Carolina Tennessee államokban 11 szá­zaléka volt csupán a szavazó­listákra felvéve, annak ellené re, hogy ezen államokban aj összlakossághoz viszonyítod arányuk — mint térképünk is mutatja — összehasonlíthatat­lanul magasabb. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben ez államok terüle­téről mintegy 1,5 millió néger kényszerült kivándorolni és letelepedni az északi államok, illetve a Csendes-óceán-parti ipari centrumok külvárosai­ban. A csupán papíron meglevő polgári jogok tényleges gya­korlásának érdekében megin­dított küzdelem során ez év­ben az USA 180 városában tüntettek a négerek. A tünte­tések földrajzi megoszlását fi­gyelembe véve a déli államok néger lakosai (kereken 100 vá­rosban) járnak az élen. Miután az USA szinte valamennyi tagállamában valamilyen for­mában megnyilvánul a faji megkülönböztetés, új jelen­ségként az északi államokban is megindították a négerek a polgári jogokért vívott küzdel­müket és ennek keretében mintegy 60 városban tüntet­tek. Viszonylag nyugodt, je­lenleg tüntetésektől mentes az Oregon — Üj-Mexikó — Iowa államok bezárta háromszög te­rülete, ahol az egyéhként is USA összlakosságának kere­ken 10 százaléka —, zömmel az Egyesült Államok keleti területein élnek. A néger-kérdés az Egyesült Államok legsúlyosabb belpoli­tikai problémája, melynek azonban az újonnan független­né vált afrikai államokra való tekintettel jelentős külpolitikai kihatása is van. reknél ez az arányszám 6 szá­zalék. Különösen magas — 30 százalék — a néger fiatalok munkanélküli-aránya. A nége­rek helyzete nem csupán gaz­daságilag rosszabb az ameri­Ä négerkérdés az USA-ban Valamennyi déli államban a nyilvános parkok, éttermek, uszodák, szállodák, közleke­dési eszközök használatának korlátozásában is megnyilvá­nul a faji megkülönböztetés. alacsony lélekszámú államok­ban a négerek százalékos ará­nya 0,1—5 százalék között mo­zog. Mint térképünkön is lát- •ható, az amerikai négerek — számuk 18 millió fő, azaz az

Next

/
Thumbnails
Contents