Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-03 / 180. szám
TTL AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRAr 50 FILLÉR AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Az ígéret kosziról Az évforduló — ünnep. Az emlékezés ünnepe. Néha kínos, néha kellemes, néha lelkiismeretébresztő ünnepe. Beszélni kell arról, akire emlékezünk, — legalább most, legalább akkor, legalább azon a napon. És mondani kell róla valamit. A Gárdonyi-centenárium is ilyen ünnep: lelkiismeretébresztő évforduló, amikor követelőén előkívánkoznak az emberből azok a kérdések, amelyeket az író regényei, színdarabjai és különös élete támaszt benne —, s választ vár rájuk. Örül az emléktáblának, örül a szobornak, örül a készülő Gárdonyi-bemutatónak a színházban; de ugyanakkor tudni akarja azt is, hogy a Ma, a „Proletár utókor” kibékül-e az Egri csillagok írójával, vagy a holt író még messzebbre kerül tőlünk... Tudni akarja, pontosabban: nem tudni, mert tudja már rég, hallani is akarja, megerősíteni saját sejtéseit, nézeteit. Mert Gárdonyi — szinte a „hivatalos irodalom” háta mögött— kibékült a proletár utókorral: hiszen változatlan az író népszerűsége. A gyanakvás, az urbánus sznobok óvatossága, a „minden íróból csináljunk forradalmárt” — korszak izzadt igyekezete miatt Gárdonyi a felszabadulás után is hosszú ideig a kiadók mostohagyereke volt — noha talán egy pillanatig sem hiányzott az iskolai kötelező olvasmányok közül. Az emlékezés kötelezne bennünket arra, hogy beszéljünk a Gárdonyi-titkokról. S mint a rossz diák, aki nem készült a vizsgákra, állunk szótlanul, még azt sem ismételgetjük, hogy „tanár úr, én készültem”, mert nem készültünk. A Gárdonyi-kutatások patakja vérszegényen csörgedezik, s az irodalomtudomány perifériájára szorult. A „patakba” csak a közelgő centenárium hírére ömlött bele néhány „csermely” és „ér”. De már az eddigi kutatások, az eddigi eredmények is kincseket jelentenek a Gárdonyimélységekbe ásott tárnákban. A kincset igaz, egyelőre még csak úgy „találták”, hogy arról az „anyagról” lekaparták a salakot, amit a tudatos hamisítás rászórt. A cente- náris felbuzdulás — felbuzdulásocska ez még eddig csupán, — sajnos!— tehát máris hozott eredményeket, még ha nem is kecsegtet bennünket azzal, hogy rövidesen — annyi más író példájára — megindul jón a „Gárdonyi a miénk’” kampány. Gárdonyi az olvasóké, s az olvasók sürgetik, követelik az irodalomtudomány egyértelmű állásfoglalását ahol szükség van erre. Ma Gárdonyi tisztelője nem tud kevesebbet kedvenc írójáról, mint húsz évvel ezelőtt, de ma azt is tudja, hogy ismeretei megbízhatatlanok, és az olvasó érzi: elmúlt a vállveregető lekicsinylés és a felemás elismeréssel leplezett mellőzés ideje, s legalább azt várja el: mondják meg. ki volt Gárdonyi? — Hiszen a könyvek elő- és utószavában erre sem kap választ, a szubjektív hangú visszaemlékezések indái között pedig elvesz az író egyénisége, — a visz- szaemlékező egyénisége mögött. Most egy kicsit félve, egy kicsit gyanakodva nyúl a kötetekhez. Nem tudja, hogy a misztifikáció milyen mélységekben forgatta fel és hamisította meg az életművet, — és annyira keveset tud az emberről, az alkotóról, hogy maga úgysem vállalkozhatik a „megtisztításra”. A legszokványosabb iskolás kérdés: „Ki a láthatatlan ember?” Az egyik leggyakoribb és nem legindokolatlanabb kérdés: Ki volt Gárdonyi Géza? Megfáradt forradalmár, akinek a Lámpása elhalványodott, majd kialudt? Keleti vallási és filozófiai eklekticizmusba menekült humanista? Egri remete? Börtön volt neki ez a város és az a ház, — vagy saját eszményei szerint választott és kialakított alkotóműhely? Magányos férfi volt, vagy, mint sokan emlegetik, az egri évek alatt is rajzottak körülötte a szoknyák? Miért jött Egerbe, hiszen Pesten is megvolt már a társasága, bejárt a nagy író és művész udvartartással rendelkező Fesztyékhez. A néptanítói kisebbségi érzet száműzte Dobó vára alá, vagy valami vas céltudatosság, a csak a munkának élés vágya repítette ki a nagyvárosból, Budapestről, amely akkor már az irodalomnak is fővárosa volt? Miért vállalt szerepet az ellenforradalom után az írószövetségben? Az évforduló — bár közben száz év telt el az író születése és negyvenegy a halála óta — csak kérdésekkel jelentkezik, csak benyújtja a számlát. És még egy kérdés: a hála koszorúi nem lehetnének-e egyben az ígéret koszorúi is? — Mégpedig itt, Egerben. Az író évtizedeket élt ebben a városban, regényeket, elbeszéléseket, cikkeket írt az üvegcserepes ház tetején besütő nap fényénél, — halhatatlanná tette Dobó várának védőit, Dobó városát. Halhatatlanná és ismertté, — hiszen az Egri csillagok legyőzik a nyelvek határsorompóit. — A város nem róhatná-e le háláját minden koszorúnál kifejezőbben, ha itt koncentrálná a Gárdonyi-kutatásokat, ha ez a város támogatná a Gárdonyival foglalkozó irodalomtörténészeket? Egerben alkotott, Egerben halt meg, Egert tette halhatatlanná az író: a város nem járulhat- na-e hozzá a maga eszközeivel az ő halhatatlanságához? Megvan ehhez a tudományos műhely is, a Tanárképző Főiskola, a könyvtár, vagy az ismeretterjesztő társulat és élnek Egerben Gárdonyi-titkok után nyomozó kutatók és műkedvelők. Az Irodalomtörténeti Társaság és az Akadémia is támogatná bizonyára az egrieket, miként a kiadó vállalatok és a szakmai folyóiratok is. És a város, amely büszke az európai hírű íróra — büszke lehetne arra is: hogy kezében tartja az írót életművét átvilágító röntgenkészülék kapcsolóját. Hogy „üzembe helyezte ezt a készüléket”. S a legközelebbi ev fordulóra valamit, — valamivel többet törleszthetnenk az adósságból. A hála koszorúi nem lehetnének ennek az ígéretnek is a koszorúi?! (K. I.) Tanácskozás az ország kenyeréről Országos búzatermesztési tanácskozást rendezett pénteken Szegeden a Földművelés- ügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront, a MEDOSZ és a Magyar Agrártudományi Egyesület. A tanácskozáson több mint százötven mezőgazdasági szakember vett részt az ország minden részéből. Dr. Petőházi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes tartott előadást: Búzatermesztésünk helyzete és feladatai címmel. OrTosankét a magyar hőforrások hasznosításáról Pénteken kétnapos orvosankét kezdődött Szegeden. A magyar hőforrások hasznosításának társadalmi kérdéseit vitatják meg. Az ország különböző vidékeiről több mint száz egészségügyi szakember, főleg reumatológus vesz részt. Vendégül látják « gépi aratás legjobbjait A betakarító gépek — kombájnok, kévekötő-aratógépek rendrearatók — vezetőinek hagyományos vetélkedése az idén minden eddiginél szélesebb körű volt. A nagy verseny 20 legkiválóbbját a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és a Földművelésügyi Minisztérium az idén is családjukkal együtt vendégül látja a fővárosban. Az ország 20 legjobb gépáilo- mási, termelőszövetkezeti és állami gazdasági gabona betakarítógép vezetője augusztus 19-én érkezik a fővárosba. A MEDOSZ elnöksége és a Földművelésügyi Minisztérium fogadást ad a tiszteletükre, majd megtekintik a város nevezetességeit és 20-án egésznapos hajókiránduláson vesznek részt. GÁRDONYI GÉZA (1863—1963) Legújabb jelentésünk Szkopljébőli Még százezer ember hajléktalan Nines elegendő sátor és barakk -4- A magyar gyorssegély BELGRAD (MTI): A legújabb jelentések hansúlyoz- zák, hogy jelenleg már rendezettebb az életi Szikopljében. A lakosság mind nagyobb számban tevékenyen bekapcsolódik a katasztrófa következményeimegérkesett Jugoszláviába irányuló nek megszüntetésére munkába. Még mindig kutatnak a földrengés áldozatai után a romok alatt, a betemetettek között azonban már élő személy nincs. A lakosság szervezett elhelyezése napról napra javul, mindemellett a legfőbb problémát továbbra is az okozza, hogy nincs elegendő sátor és barakk, pedig még körülbelül 100 000 embert kell elhelyezni. A lakosság nagy részének ruhaneműre is szüksége van. Az egészségügyi csoportok áldozatos munkája, valamint a hathatós bel- és külföldi segítség jóvoltából eddig nem fordultak elő nagyobb számban fertőző megbetegedések. Csütörtökön megérkezett Belgrádba a Magyar Vörös- kereszt, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a SZÖVOSZ, valamint más állami és társadalmi intézmények adománya Szkoplje lakódnak. Az 1 200 000 forint értékű rakományt: kórházi felszereléseket, ágyakat, matracokat, orvosi műszereket, oltóanyagokat és különféle gyógyszert négy tehergépkocsi szállította a jugoszláv fővárosba. Dr. Pavl Gregorics, a Jugoszláv Vöröskereszt elnöke a szállítmány átvételekor meleg köszönetét mondott a magyar népnek a gyors és nagyértékű segítségért. 9 A rakományt pénteken már útinak indították a földrengés súlytotta vidékre. A magyar nép segítségnyújtásáért Zágor György belgrádi magyar nagykövetnek köszönetét fejezte ki Mihailo Javor- szki külügyi államtitkárhelyettes, a külügyi államtitkérsáf ^ideiglenes vezetője. lez, nem vonhatja maga után i Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerését. Ezt az utóbbi követelést különösen fontosnak tartják kormánykörökben, ahol nyomatékosan hangsúlyozzák: „Veszélyes lélektani hatást gyakorolhat a semleges államokra az, ha az NDK csatlakozik a moszkvai atomcsend-megálla- podáshoz. Bonn attól tart, hogy e ..lélektani hatás” következtéber súlyos csorbát szenved majd s bonni kormánynak az a politikája, amely a Német Demokratikus Köztársaság elismerésének megakadályozására irányult. alom Karachiban diáktüntetések avatkozásnak minősíti. Utoljára csütörtökön vol nagyobbszábásű tiltakozó meg mozdulás Karachiban, amiko a diákok a város ENSZ képvi sóletéhez vonultak, s ott I Thant ENSZ-főtitkárhoz inté zett tiltakozó táviratot nyúj tottak át. Ebben azzal vádol ják az Egyesült Államoka hogy megsérti az ENSZ alap okmányát, s beavatkozik „ kis mazágok beiugyeibe**. nyújtsanak arra vonatko- 1 zóan, hogy a jövőben sem i ismerik el a Német Demok- 1 ratikus Köztársaságot. s Eszerint két nagyhatalom még 1 arra is kötelezi magát, hogy 1 megakadályozza majd az NDK- í kormány képviselőinek rész- ; vételét minden olyan nemzet- • közi értekezleten, amelyet esetleg a moszkvai atomcsend- - megállapodásból kifolyólag hívnak össze a jövőben. Bonn ezenkívül azt követeli Londontól és Washingtontól, hogy a semleges országoknak megküldendő diplomáciai jegyzékben hivatalosan szögezzék le: az NDK csatlakozása az atomcsend-egyezményCsoportosulási til Amerika-ellcnes Karachi város hatóságai pénteken kéthónapos időtartamra csoportosulásd tilalmat rendeltek el. Az intézkedés oka az, hogy tíz nap óta a város diákjai heves Amerika- ellenes tüntetéseket rendeztek., tiltakozván az ellen, hogy az Egyesült Államok fegyvereket szállít Indiának. Tekintettel a ' pakisztáni—indiai területi viszályra, az Egyesült Államoknak ezt a lépését a diákság Pakisztán beíügyeübe való beBONN (MTI): Von Haase államtitkár, a bonni kormány sajtófőnöke, pénteken délben kijelentette, hogy a kormány üdvözli Kennedy elnöknek csütörtöki sajtóértekezletén az NDK-val kapcsolatban tett nyilatkozatát. Ugyanakkor azonban kifejezésre juttatta azt is, hogy nem tartja kielégítőnek Kennedy kijelentéseit és további „biztosítékokat” követei szövetségeseitől. A szóvivő ugyanis azt hangoztatta, hogy Kennedy nyilatkozata csupán „jó alapot nyújt” azokhoz a tárgyalásokhoz, amelyeket a kormány a moszkvai atomcsend megállapodáshoz való csatlakozás „mechanizmusáról” kíván folytatni szövetségeseivel. Áz atomcsend-megállapodás- sal kapcsolatos „csatlakozási problémáról” tárgyalt Adenauer kancellár csütörtökön McNamara amerikai hadügyminiszterrel, Schröder külügyminiszter pedig Anglia bonni nagykövetével. Beavatott politikai körök szerint azonban, ; megbeszélések — akárcsal Kennedy csütörtöki sajtóérte kezleti nyilatkozata — nen elégítették ki a bonni vezető két. Bonn azt követeli Wa shingtontól és Londontól, hog: szóbeli nyilatkozatak helyett ‘ »szilárdabb biztosítékokat” Bonn elégedetlen Kennedy nyilatkozatával . » ndk elismerésének megakadályozására
