Heves Megyei Népújság, 1963. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-23 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 50 FILLÉR XIV. évi. 196. szám 1963. aug. 2J. pcnteK műm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Hruscsov vacsorát adott Tito tiszteletére A két államférfi beszédet mondott! Hruscsov és Tito Szkopje-btzn 'Tő&tel Stfez BELGRAD (TASZSZ): Hrus­csov szovjet kormányfő szer­dán este vacsorát adott Joszip Broz Tito jugoszláv elnök tisz­teletére és ezen a két állam­férfi beszédet mondott. Hruscsov beszéde elején kö­szönetét mondott azért a szívé­lyes és meleg fogadtatásért, amelyben Belgrád lakosai ré­szesítették. Kijelentette, hogy ebben a jugoszláv népnek a Szovjetunió népei iránt táplált testvéri érzelmei nyilvánultak meg. A második világháború­ban Jugoszláviában elesett szovjet hősök sírját is megha­tó kegyelettel ápolja a jugosz­láv nép. Ez arra mutat, hogy a szovjet emberek hőstet­teinek emléke él a jugosz­láv nép szívében. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek barátságát a közös célokért, a szabadságért és a függetlenségért vállvetve ví­vott harc szilárdította meg. — Országaink népei nagy ál­dozatok árán megvédték a bé­kés munkához való jogukat — folytatta. — Mi, önökkel együtt jól tudjuk, mi a háború, milyen terheket és nélkülözéseket ró a népekre, milyen áldozatokat követelnek tőle, ezért népeink lankadatlanul és elszántan har­colnak a békéért. — A béke fenntartására irányuló törekvés egyesít minden népet, minden jó­zan gondolkodást! és jóaka­raté embert, tekintet nél­kül a politikai meggyőző­désükre és nemzeti hova­tartozásukra. Minden embernek létérdeke a termonukleáris katasztrófa el­hárítása — mondotta a továb­biakban a szovjet kormányfő, majd így folytatta: — Mi, kommunisták, akik a népek akaratát és létfontossá­gú érdekeit juttatjuk kifeje­zésre, mindig következetesen harcoltunk és ezután is fogunk harcolni a béke megszilárdítá­sáért. Tudjuk, hogy e nemes küz­delemben velünk van minden békeszerető nép, a mi oldalun­kon van az egész emberiség ro- konszenve és támogatása. Erőt, fáradságot nem kímélve arra törekszünk, hogy tovább erő­sítsük a békeszerető népek szövetségét. — Erős gazdaságot, hatal­mas fegyveres erőt hoztunk létre a Szovjetunióban. A mesebeli óriáshoz hason­lóan erőnk nem is napról napra, hanem óráról órára növekszik. Ha az imperialisták megtá­madják a szocialista országo­kat. háborút kényszerítenek ránk, akkor hatalmas csapás­sal válaszolunk, felhasználva az országunk rendelkezésére álló összes eszközöket. — Küzdünk a békéért, mert csak a béke biztosíthatja a le­hetőséget a szocializmus és a kommunizmus építéséhez, a béke biztosítja a föld minden lakosa számára, hogy élhes­sen, elkerülhesse a termonuk­leáris katasztrófa borzalmait. Mi — ismétlem — nem rette­nünk meg, ha az imperializ­mus legreakciósabb körei, az úgynevezett „vesztettek” há­borút robbantanak ki. Már többször megmondtam, hogy ha az imperialisták újra vi­lágháborút kezdenek, ez lesz az utolsó háború, mert a népek nem tűrnek meg olyan rendszert, amely a háborúk és a pusztulás nyomorúságát zúdítja az emberiségre. Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a haladó erők egységére szükség van a békéért, valamint a népek szo­ciális és nemzeti felszabadulá­sáért folytatott harcban egy­aránt. Most nagyszerű lehető­ségek nyílnak arra, hogy egy hatalmas .egységes antiimpe- rialista áradattá egyesüljenek korunk összes haladó erői. A Szovjetunió Kommunista Pártja mindent megtesz ezért az összefogásért. — Éppen ezért jöttünk ma újra ide, Jugoszlávia földjére — folytatta Hruscsov —, hogy a jugoszláv vezetőkkel, a test­véri Jugoszlávia népeivel ta­lálkozva, még jobban erősít­sük államaink egységét és együttműködését, összefor­rasszuk a szovjet és a jugosz­láv népnek, valamennyi szo­cialista ország népeinek az erőfeszítését a béke ügyének diadaláért, a szocializmusnak és a kommunizmusnak Marx és Lenin tanításai alapján történő felépítéséért folytatott harcban. Hruscsov a továbbiakban megelégedéssel mutatott rá a Szovjetunió és Jugoszlávia együttműködésének fejlődé­sére és erősödésére. Különö­sen kiemelte a gazdasági kap­csolatok sikeres fejlődését, hangsúlyozta: — Nagy jelentőséget tulaj­donítunk annak, hogy politi­kai téren is fejlődjenek kap­csolataink. A ma élő szovjet és jugo­szláv nemzedék kötelessége mindent megtenni, hogy végérvényesen megszilár­duljon népeink testvéri ba­rátsága. Tito elnök beszédében kije­lentette, hogy az utóbbi idők­ben a Szovjetunió és Jugoszlá­via kapcsolatai állami vonalon a legjobb kölcsönös megértés és a jó együttműködés jegyé­ben fejlődtek. — A látogatással kapcsolat­ban — folytatta Tito — Nyugaton már hallatsza­nak hangok, egyesek fel­teszik a kérdést: ki kinek tesz majd engedményt, „belép-e Tito a jugoszláv kom- munistákkal együtt a .táborba’ vagy pedig Hruscsov a Szovjet-? unió kommunistái nevében va-< lamilyen engedményeket tesz J a jugoszláv kommunistáknak”? $ Erről egyáltalán nincs szó — J hangsúlyozta Tito. — Szó sincs; engedményekről, nem lesz sem- í miféle megbeszélés ezekről aj kérdésekről. — Népünk tudja — mondta* ezután —, hogy Nyikita Szergejevics nem­csak a Szovjetunió béke­szerető erőinek élén áll, hanem a világbéke harco­sainak első soraiban me­netel. Nagyon jólesett hallanunk azo- j kát a szavait, hogy mi együtt < haladunk a békéért, a gyarmati \ rendszer megszüntetéséért, a t nemzetközi kölcsönös megértést megjavításáért, a jobb életért; folytatott harc útján. — A jugoszláv nép minden­nél jobban kívánja a békét — folytatta Tito —, mert a szov­jet emberekhez hasonlóan tud­ja, mi a háború. Támaszko­dunk népünkre, melynek szi­lárd elhatározása, hogy tovább halad előre a szocializmus épí­tésének útján, harcol a békéért, népünk minden vonalon tá­mogat bennünk.;,., minden al­kalommal, amikor a nemzet­közi küzdőtéren síkraszállunk a jobb nemzetközi kapcsola­tokért, a béke fenntartásáért, a háború ellen, a leszerelésért. Tito megelégedését nyilvá­nította a részleges atomcsend- szerződés megkötésével kapcso­latban. — Ez természetesen még nem elég — mondotta —, még sokat kell tenni. Mi hívei vagyunk annak, hogy fokozatosan old­ják meg a különböző időszerű nemzetközi problémákat. A föld alatti atomfegyver- kísérletek is veszélyt rej­tenek magukban és hátrá­nyosan befolyásolják a nemzetközi helyzetet. Legveszedelmesebb azonban az, hogy vannak nukleáris fegyve­rek, mert hiszen akadhat olyan őrült, aki használja e fegyvere­ket és ezzel súlyos világka­(Folytatása a 2. oldalon) Mint már hírül adtuk, Egerben közel egy hónapja fogadja vendégeit az új idegen­forgalmi szálloda, amelyet 11 millió forintos költséggel építettek a Park Szálló kertjében. A 190 személyes, nyolcvan szobás szálloda nagyban hozzájárul a város idegenforgalmi gondjainak enyhítéséhez. Szép kilátás nyílik a környező hegyekre, a városra a magasan fekvő tetőteraszról. (Foto: Kiss Béla> Nagy jelentőségű szovjet atomfizikai felfedezés MOSZKVA (TASZSZ): Eddig a tudósok az atom­magok radioaktív bomlásának öt válfaját ismerték: az alfa radioaktivitást, a béta radioaktivitást, a gamma radioaktivitást, a spontán széthullást és az úgynevezett késlekedő ne­utronok kibocsátását. Előre jelezték, hogy van a ra­dioaktív bomlásiak még egy fajtája, amelynek során az atommag protont bocsát ki. Ez a proton-radioaktivitás. Ed­dig azonban a világ egyetlen laboratóriumában sem tudták kísérletileg igazolni ezt a fel­tevést. Nagy nehézségeket okozott ugyanis, hogy protonokat csak olyan atommagok képe­sek kibocsátani, amelyekből nagy számú neutron hiányzik. Az -viszont ^ rendkívül' pehéz, hogy . egy atommagot "megfosz- szanak nagymennyiségű neut­rontól-oly módon, hogy kellő számú proton maradjon az atommagban. Meg kellett eh­hez a megfelelő, rendkívül pontos metodikát találni. Egy másik leküzdhetetlen- nek tűnő akadály volt, hogy a kellő számú neutrontól meg­fosztott atommagokkal együtt ezek számát többmilliószoro- san meghaladó, olyan atom­mag is keletkezik, amelyek alfa-, és béta-részecskéket, to­vábbá gammasugarakat bo­csátanak ki, s amelyek zavar­ják a kísérletet. Itt a további kísérletekhez megfelelő atommagok fel­fedezése és kiválasztása okozott nehézséget. Végülis egy tudóscsoport. Georgij Flerovnak, a Szovjet Tudományos Akadémia leve­lező tagjának vezetésével, az egyesített atomkutató intézet­nek a világon egyedülálló be­rendezései segítségével leküz­dötte az akadályokat és ki­mutatta a proton-radioaktivi­tást oly módon, hogy a 20-as rendszámú neon gyorsított atommagjaival sugároztak be vékony, nikkel felfogóernyőt A kísérletek eredményeként sikerült kimutatni, hogy léte­zik két izotóp, amelyeknek mindegyike radioaktív bomlás esetén protonokat bocsát ki. AHONNAN A BOR „ELFOLYIK” Az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság egri vasúti telepe szállítja a gazda­ság kitűnő borait. A telep havonta mintegy 6—7 ezer hektoliter bort továbbít exportra és hazai megrendelőknek. Firtkó Miklós, a telep vezetője ellenőrzi a szállítást (Foto: Kiss Béla) Hajsza a titokzatos „tízarcú nő” után Besúgó az alvilágból — Újabb 30 ezer fontot találtak — Egy elhagyott lakókocsi — Közszemlén a banda élelmiszerraktára zsákmányból. Nem messze at­tól a kirándulóhelytől, ahol a múlt héten, a fák között el­szórva több mint 100 000 fontra bukkantak, egy elhagyott lakó­kocsira terelődött a gyanú.' A kocsiban, amelyben szemtanúk néhány napig egy fiatal „há­zaspárt” láttak egy kisgyer­mekkel, nagy tömegű öt és egyfon- tos címletű bankjegyet ta­láltak, nagy ügyességgel elrejtve A szemtanúktól kapott sze­mélyleírás nyomán megindult a hajsza az eltűnt „család”- után. A Scotland Yard ugyan­csak közszemlére tette az el­hagyott farmon — a banda eredeti búvóhelyén — talált, jól felszerelt élelmiszerraktárt és konyhaberendezést. Remé­lik, hogy jelentkezni fognak azok az eladók akiktől a fel­tűnően nagy tömegű készlete­ket beszerezték és így újabl adatokkal egészíthetik ki edd gi ismereteiket. LONDON (MTI): Egy alvi­lági besúgó információi alap­ján, a Scotland Yard hajszát indított a titokza­tos „tízarcú nő” után, aki­nek a feltevések szerint döntő szerepe volt a nagy vonatrablásban. A besúgó állítólag megneve­zett legalább tíz vonatrablót, köztük a banda vezéreit is, s úgy tudják, hogy a több mint két és fél millió font sterling- nyi zsákmányon harmincegyen osztozkodtak. A „tízarcú nőt”, akire most a rendőrök és a detektívek ha­talmas hadseregének figyelme irányul, a londoni alvilágban az ál­cázás mestereként ismerik. A rendőrség állítólag tudja, hogy kiről van szó, bár maga sem bizonyos benne, hogy az illető nő valójában szőke, vagy vöröshajú. Szerdán egy bejelentés alap­ján, újabb 30 000 fontot talál­tak meg a rablók által elrejtett

Next

/
Thumbnails
Contents