Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-18 / 166. szám
4 N EPÜJSAG 1963. július 18., csütörtök Amíg ^ // nezo a képernyőre figyel Kétszáznyolcvan kilós „hiba" - Milliárdszoros erősítés Harmincezer alkatrész - Viharban a Kékesen Televízió... De sokat beszélünk róla, és ahány ember, annyiféle a vélemény is. Valljuk be: kicsit rabjai lettünk ennek a nagyszerű technikai „csodának”, ami házhoz szállít mindent. Csak le kell ülnünk a képernyő elé, és máris ezer kilométerek röppennek el másodpercek alatt az eddig áthidalhatatlannak tartott távolságokból vagy a Nemzeti Színház „költözik be” a lakásunkba és még lehetne sorolni hosz- szan a sort, azoknak a látnivalóknak a sorát, amiket a tv jóvoltából ismerhetünk meg. Csak a kapcsolót kell elfordítanunk. Milyen egyszerű ez! Valóban ilyen egyszerű? Hogy jut el a kép és a hang a készülékünkbe? Kik és mit csinálnak addig, amíg mi kényelmesen elhelyezkedve, a képernyőre figyelünk? Kíváncsiak rá? Akkor jöjjenek velünk a Kékesre, a tv-adóba. 1079 méter magasan Innen, az adótorony tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a mesz- szi tájakra. Az 1015 méternél még 34 méterrel vagyunk magasabban. De az antenna újabb harminc méterrel nyúlik magasabbra tőlünk is. Németh József üzemvezető és Borbély János üzemmérnök számára már megszokott a kép, de nekünk egy pillanatra még a lélegzetünk is eláll: meg sem kíséreljük szavakba foglalni azt a gyönyörű képet, amit a természet bőkezűsége nyújt innen, a magasból a kíváncsi szemnek. — Hol van az adó „lelke”? — fordulok Németh Józsefhez. — Nézzünk végig mindent, akkor könnyebb lesz a feleletet megtalálni. Hol kezdjük? A kilencedik emeleten? Itt üzemel állandóan a Budapest—Miskolc közötti mikrotelefonállomás. Egyidejűleg 24 beszélgetésre alkalmas. Már elkészült, de még a posta nem vette át az új „keleti láncot”, amelynek már hatszáz csatornája van, ebből kettő a tv részére. Nemsokára már ezen érkezik a tv-adás Moszkvából. A kilencedik emeletnek még az az érdekessége, hogy a torony 1952-ben tulajdonképpen ezért a kilencedik emeletért épült meg. Az alatta levő nyolc emelet akkor még csak a feljáratot biztosította, a helyiségek sem voltak készen. Pótlólag építették meg a tv részére. Egy emelettel lejjebb, a nyolcadikon találjuk a mikro tv vevő- és adóelosztót. Öt centi- méteres hullámhosszon dolgozik a készülék. Fölötte egyszerű Orion vevőkészülék áll Ezen nézik a műsort? — Nem, ha a mikroösszeköt- tetésben valahol hiba van, akkor az Orion gyártmányú vevőkészülékkel segítünk magunkon, annak a képét továbbítjuk az adóba. De évente átlag öt percet számíthatunk ilyen hibákra csupán — mondja Hornyaik Miklós csoportvezető, aki Tulipán Miklóssal tart most itt szolgálatot. Hiba tehát alig van. Mit csinálnak akkor ők? Főként karbantartást és ellenőrzést végeznek. Alkatrészcserére is csupán fél évvel ezelőtt volt szükség. A vihar nem zavarja alatt háromszor fordult elő. Kiderült, hogy a gyárban szerelték össze rosszul. Mi házilag átkötöttük, ugyanakkor értesítettük a gyárat is, hogy szüntessék meg a trafó rossz szigetelését. Milyen egyszerűen hangzik mindez. Pintér Lajos, aki akkor volt szolgálatban, már kicsit részletesebben idézi fel az esetet. — Az adóberendezés hirtelen kikapcsolt. Megpróbáltam újból üzembe helyezni. Nem ment. Hol lehet a hiba? Gyorsan végignéztük az egyes részeket. A hibát jelző kis fehér lámpa ennél a trafóegységnél égett. Idáig tehát eljutottunk. De a trafórész súlya kétszáznyolcvan kiló. Beleizzadtunk, amíg sikerült kiemelnünk. A telefonértesítésre percek alatt megérkezett közben az üzemvezető és az üzemmérnök elvtárs. Kicseréltük a trafót. Két nap alatt hármat. Ekkor vették észire, hogy a trafó szigetelésévéi baj van. Átkötötték. Azóta jó. Az első esetben két órát vett igénybe a munka. A második napon már csak egyetlen óráig tartott. Hogy ez alatt az idő alatt mi történt a kékesi adóban, azt a tv-nézők nem tudhatták. Innen nem tudnak tájékoztató felírást sugározni. Csak azt adhatják, amit a Széchenyi- hegyi adótól kapnak. A beérkező kép minőségén sem tudnak javítani. Állandó összeköttetésben vannak a Széche- nyi-heggyél, tehát a kép minőségének romlása felől tudnak érdeklődni, Sietve azt jelezni tudják. 630 000 hibaforrás A hiba... Az adókészülékben hatszáz cső és mintegy harmincezer ellenállás van. Es ha ezek közül egy is elromlik! — Mindenből legalább öt pótalkatrésznek kell lenni a raktáron — nyugtat meg Németh József. — De a legfontosabb alkatrészek itt vannak kéznél. A polcon ott sorakoznak a különböző csövek. A nyolc szekrényben elhelyezett adóiberendezés különböző egységekből áll. Mindegyiket egy- egy fiók alkotja. Ki lehet ezeket húzni. A javítás tehát néha egészen könnyű. A vezetők premizálása függ a „kieséstől”. Havonta öt perc az engedélyezett „tűrés”. A hibák nyolcvan százaléka azonban külső eredetű. Ezt az adóberendezést az Elektromechanikai Vállalat készítette 1960-ban. Prototípus. A posta 1961-ben vette át végleges üzemeltetésre. — A beérkező jeleket lega1- látob milliárdszorosára kell felerősítenünk — jegyzi meg Borbély János, üzemmérnök. Most a jobb oldali falon elhelyezett szekrényre figyelünk. Pintér Lajos az óra mutatóját nézi. Kilenc óra huszonöt perc. Péntek délelőtt Egyetlen mozdulat a főkapcsolón, s az adókészülék áram alá kerül. — Húsz perc kell ahhoz, hogy a berendezés üzemhő- mérsékletre melegedjen. Ezalatt állítjuk be a hangot és a képet. Már az ellenőrző szekrénynél áll, Jámbor Géza pedig a hangadót állítja be. — Jön! — hangzik fel kilenc negyvenötkor Jámbor Géza hangja. Ebben a pillanatban ugrik be a monoszkóp és csendül fel a zene. A kékesi tv-adó megkezdte a péntek délelőtti adását. „Vademberek“ módjára Néhány kérdés még érdekelt. Mikor nézi a tv-adó vezetője és üzemmérnöke az adást? Ha ráérnek. Miért választotta ezt a munkakört a technikus? Mert érdekes. Tudja azt, hogy tízezrek szórakozása, hasznos időtöltése függ az ő munkájától. Pedig a szolgálat nem egyszerű. Egy hetet töltenek itt el egyhuzamban, s utána egy hétig vannak otthon. Hol helyezik el a szolgálatban lévő dolgozókat? A pihenőben. Az egész két helyiség. Az egyikben összezsúfolva tizennégy ágy, a másik az ebédlő, a könyvtár, a klubszoba és minden más. De már érkezik a lakókocsi, ahol néhány ember elfér. A lakásgond őket is égeti. Kevés a szakember. Most közel negyvenen vannak itt alkalmazásban, de kellene még legalább húsz: technikus és mérnök. Kezdettől fogva alig tízen maradtak meg. A fiatalok jó része legfeljebb egy évet tölt el a Kékesen. Aztán jön a katonaság és utána már nemigen jönnek vissza. Ha lakás lenne!... Mert a Kékesen csak „vadember” módjára lehet élni. Egyetlen üzlet, egyetlen presszó sincs. A fiatalok olykor Mátraházára mennek le táncolni. Naponta pedig tizen- négy-tizenhat órát kell lehúz- niok a berendezések mellett. Terv szerint meghatározva végzik a karbantartást és az ellenőrzést. Jó idegek kellenek ehhez a munkához Egy pillanatnyi figyélemkiesés már komoly kárt okozhat. Valóban másokat szolgálnak. Amíg a kedves néző a képernyőre figyel, szórakozik, ők pillanatnyi szünet nélkül végzik koncentrált idegmunkájukat. Látszólag alig tesznek valamit: egyik kapcsolón is fordítanak egyet, a másikon is. Az ellenőrző műszer mutatója kibillen a mozdulat következtében. Látszatra ennyi az egész — adás idején. Gondoljunk rá is néha amíg mi, nézők, műsor közben a képernyőre figyelünk. G. Molnár Ferenc ... a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaságból. Mindig együtt járnak, közösen beszélik meg a problémákat. Érthető is, hiszen a gazdaság vezetői. Tömösközi Mária 250 hold gyümölcsös gazdája, mezőgazdasági mérnök és 1962-től a barackosok brigádvezetője. Hegyi Ferenc szintén mérnök. Kertészeti Főiskolát végzett, s 59-től ő a gazdaságban a technológus. Paulik András még ugyan nem diplomás, de ő is első éves hallgatója a Kertészeti Főiskolának. 200 hold fiatal szőlőültetvény munkálatainak irányítója. Tömösközi Mária Hegyi Ferenc Paulik András (Kiss Béla rajzai) az adást Valamit nem értek. Az utóbbi időben már előfordult, hogy a kékesi adó „kimaradt”. Ha itt gyakorlatilag nincs hiba, akkor... ? — A vihar sem zavar minket — magyarázza Borbély János. — Tőlünk nyugodtan csapkodhat a villám. A toronyba feljövő villamosvezetékbe azonban már annál több kárt tesz a nyári vihar, télen pedig a fagy. Gyakori a feszültségkiesés is. Ha a Kékes leáll, a tokaji és a szentesi adó még nyugodtan működik, oda tudjuk továbbítani a műsort. — Az itteni adóban nem fordul elő hiba? — Dehogy nem. Legutóbb például az egyik fűtőtrafónk égett ki. De ha csak egyszer történt volna meg! Két nap Olvasom a minap a szenzációs Képes Kurír nagy leleplező cikkét, miszerint Borz Edgár budapestfi lakos a frissen megszerzett diplomájával nem akat vidékre mensnd. A cikkből kiderül, hogy fent nevezett Borz Budapesten született. Cinkotán túl még sohasem járt életében, tehenet kétszer látott az állatkertben, a fejtrágyárói azt hiszi, hogy az egy újfajta sampon. Ennek ellenére görcsösen ragaszkodik egy pesti álláshoz. A Kurír végül leszögezd, hogy Borz Edgár nem szép fiú, nem jó fiú, tettével az imperialistákat segíti, és majd ki fog kapni. Továbbá olvasom az Esti Hírmondóban, hogy Bükíkönyfő- ről újabb húsz fiatal jött Budapestre segédmunkásnak, akik marcangoló honvággyal hemperegnek a munkásszállás hófehér, ám lényüktől idegen ágyain. Mindezek után láttam egy magyar filmet, ahol egy vidékről jött fiú és lány olyBudapesfre költözöm annyira belesüilyedt ai züllés mocsarába, hogy azt csak tizenhat éven felülieknek lehetett megnézni. Ezeken a szomorú jelenségeken. töprengve hallgattam meg a rádió „Élőszóval — muzsikával” című műsorát, és ennek köszönhetem, hogy kezdek tisztán látni. Tudniillik. Végigélveztem egy énekszámot, amelyben Vámosi János ellentmondást nem tűrő hangon leszögezi, hogy „élni csak itt. Pesten lehetf’. Na kérem: Borz Edgár talán nem akar élni? Dehogynem, többször is, ha lehet. Ezért akar Pesten maradni. A következő énekszám megállapítja: „Budapest, Budapest, te csodás. Te vagy nekünk a szívdobogás.” Világos: a Bükkönyfőről jött húsz fiatal is szeretne minél tovább szfvdobogni. Persze, hogy feljöttek Pestre. Ezután már feszülten figyeltem, de ennek ellenére egyáltalán nem hallottam, hogy például „Besenyszög, Beseny- szög, te csodás”. Pedig ott is elférne húsz fiatal a tsz-ben — gondolom, Elleniben tudomásomra jutott, hogy a Csinibaba, akit oly gusztusosán írnak le, pesti lány és kész. Ezután az egyik népszerű előadóművésznőnk bizalmasan bevallotta, hogy ő mindig Pestről álmodik és fütyül ő Párizsra és a Grandbulvárra. ha a Dob utcában sétálhat. Megtudtam, hogy Budapest egy csodás tünemény, aki tehát — teszem azt — Hajdúböszörményben született és csodás tünemény igényét eddig csak délibábbal elégíthette ki, látMaklári állattenyésztők Mennyit jövedelmez a háztáji gazdaság ? MaL lap hagyományos iTiunidi állattenyésztő község. A jószágnevelést nemcsak a termelőszövetkezetekben, de a háztáji gazdaságokban is kedvelik. A napokban séta közben meglátogattam Makiáron néhány ízig-vérig állattenyésztőt, megnéztem háztáji gazdaságukat, érdeklődtem életükről... Az Üttörő utca 5. szám alatt laknak Hips Jánosék. Wartburg gépkocsi áll a ház előtt. A fiúé, aki gyógyszerész Egerben és akinek ereiben makiári vér csörgedez. Méhészkedik. Pergetőt készít, méretet egyeztet és már megy is a mesterhez, hogy elképzeléseit formába öntse. Hips János nincs odahaza, kint dolgozik a határban. Feleségét találom otthon. Van munkája elég, pulyka, liba, gyöngytyúk és ki tudná felsorolni, mennyi aprójószág, amelyeknek pártfogója Hips Jánosné. Az apró jószágok mellett borjúneveléssel is foglalkoznak. — Minden évben adunk el egy tenyészüszőt, vagy bikát. A bikákat sosem vették át 20 ezer forinton alul. Az ideivel viszont megjártuk, pedig még sosem volt ilyen gyönyörű állatunk. Vágóba vették át. A debreceni unoka, a kis Komjáti Feri tereli az udvarra a hatvan libát. így látni csak, amikor együtt vannak, hogy miiyen sok itt az aprójószág. Jut belőle a családnak, de kerül jócskán eladásra is. A mellékjövedelem elkel a családban. Tavaly a bika árából kistafírungozták a lányukat ... A Rákóczi Út “‘„tenyésztők utcája, hiszen Kakuk István, Varga János és Almá- si Pál, akik ott laknak, kitűnő állattenyésztők. Almási Pál társulati gazda a legeltetési bizottságnál, nagy szakértője az állatoknak. Sokan emlékeznek még, hogy a negyvenes években egy bikájáért a mezőgazdasági kiállításon 180 mázsa búzaértéket kapott. Most fiával együtt — aki kocsis a tsz-ben — szerződéses állatokat nevél. Bosz- szankodik, mert a tsz megígért 20 mázsa vegyes takarmányt a háztáji állatoknak, s most csak munkaegységre osztottak. A tehénre, a leszerződött üszőre és bikára 270 kiló lucernát és 560 kiló szénát kaptak. A község tehén- és borjúállományának — 170 jószágnak — a legelője is csak 52 hold. ök azonban a takarmánygondok ellenére is nevelik az állatokat, mert mint mondja: — Az állatokból lehet nagyobb pénzt kapni. Az egész évi fáradozásért egy összegben kapjuk meg a fizetséget. Tavaly három hízójuk volt Egy 36Ó, egy 270 és a harmadik 220 kilós. A hízókért és a tenyészüszőért 12 ezer forint „tiszta jövedelmet” kaptak. Négy-ötszáz tojást is elad a tsz-nek, amiért apróbúzát kap, s ezzel eteti a csirkéket, tyúkokat, kacsákat, amelyek bőven fedezik a házi szükségletet és jut belőlük a piacra is. Varga János az utca végén lakik. Építkezik, egy kétszobás, összkomfortos kis „palotát” épít magának. A falak már tető alatt állnak, a finom munka van csak hátra, de a mesternek máshol is van dolga. A takaros épületre az állattenyésztésből teremtette meg a pénzt. Takarmányos a ben. Sokat dolgozik, de azért nem mond le az otthoni állattartásról sem. Két növendéket és hat süldőt hizlal. A szövetkezetben, a háztáji állatok körül és most, az új ház építésénél rengeteg munkája van. Nehezen birkózik meg véle, de a régi „szenvedélyét” nem tudja abbahagyni. Az állattartás már úgy a szívéhez nőtt, hogy üresnek érezné házát anélkül és hiányozna az átadáskor kapott nagy összegű pénz is. Kakuk István együtt dolgozik Varga Jánossal. Este van már mire hazaért. Várta a család, a 79 éves nagyapa. Korán kelt, de mindig vidám hangulatát nem lehet megtörni. Fiatal, 27 éves ember. A hatalmas udvarban a széna, lucerna van boglyázva és ott van még a tavalyi készletből is jócskán. Kertjét öntözi és arról is lesz mit kaszálni. ű Ügy ismerik a faluban ügyes gazda, s amibe belefog, az mindig sikerül. Zárszámadáskor a tsz-tól 25 ezer forintot, a háztájiban nevelt üszőért 12 000, két hízóért pedig 8000 forintot kapott. Az idén már eladott egy üszőt, közel 12 ezerért. Elad még egy hízót és az istállóban a tehén mellett egy tenyészüszőt, egy bikát is nevél. Van egy törzskönyvezett anyakocája, amely hat fialással 76 malacot hozott világra. Sokat dolf2ette képezi is magát, ö látja el az ellenőrző bizottság elnöki tisztét. Megbecsült gazda, aki fiatalon is nevet, tekintélyt szerzett magának a falu előtt. Pilisy Elemér 120 tsz-könyvelő vizsgája Az elmúlt héten megyénkben 120 könyvelő tett sikeres vizsgát termelőszövetkezeti kéhat egy másikat) is, ha felmegy Pestre segédmunkásnak. A műsor fénypontja ilyen szempontból egy üde gyermekkórus volt, amely egy „Pesten élni jaj de jó” című dalocskát adott elő nagy sikerrel. Az az érzésem, hogy most már számíthatunk a négytől tízéves korosztályok Budapestre való erőteljes feláramlására. Az est tanulságait összefoglalva, be kellett látnom, hogy az ember vidéken legfeljebb az ázalék állatkák színvonalán élhet, szürkén, szorosan — az élet örömeitől végérvényesen megfosztva. Éppen azért teljesen igazat adtam Borz Edgárnak. Miért menjen pont ő vidékre? Menjen más. Holnap megpályázok egy budapesti állást és nyolctagú családommal felköltözöm Budapestre. Utóvégre nekem is jogom van élni! — kefe — pesített könyvelői anyagból. A vizsgázók levelező módszerű oktatás formájában készültek fel — tíz hónap alatt — a vizsgára. A vizsgabizottságok tagjai elégedettek voltak a jelenlévők felkészültségével. Értékelésük alapján az egri tanfolyam hallgatói 3,8 átlag eredményt értek el, kiválóan vizsgázott 11 fő. A füzesabonyi tanfolyam hallgatói is hasonló eredményt értek el. Kitűnt szorgalmával, tanulmányi eredményével Vasas Zoltánná, a kömlői Május 1. Tsz. könyvelője és Vajda István, a boconádi Búzakalász Tsz. könyvelője. A tanfolyamok szervezésében a legjobb munkát a Gyöngyösi Járási Tanács végezte. amely két. harminc személyből álló tanfolyamot indított, s amelyen részt vettek a oénztárosok és brigádvezetők is. Az 1963-64-es oktatási évben űiabb néev tanfolyam indul Hevesen. Eperben és Gyövayö- sön. körülbelül 140 személlyel, a jelentkezéseket még e hő 27-ig elfogadia a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Dr. Egri Károlyné
