Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

6 NEPÜJS AG 1963. július 14., vasárnap HATRA» KÖRUTAZÁS WMWBBBWLíjmiiiHmMBHMiiwMUM i nmrímr^HTOiMT»nirMTiTiTTinrwrTrrnirTrHwrMMwii i iiiiiiimiii — villanyvezetéke alatt Antal biztosra ígéri az intézke­dést, s megnyugtató tervekről is tájékoztat: — A Veronika réti trafóál­lomásnál, ahol a gyöngyösi és recski oldalról érkező energia- hálózat találkozik, a tv-adóból irányítható táv-automatikai kapcsolórendszert építünk. így viharok esetén elérhető, hogy a megsérült hálózatról néhány másodperc alatt az egészséges energiavonalra kapcsoljanak, s a műsorszórás egyenletes le­gyen. Ezzel a kéréssel most a tv műszaki osztálya keresett meg bennünket s örülünk ne­ki, mert mi kezdetben is ezt javasoltuk, a kétoldali ener­gia-betáplálást, de akkor nem hallgattak ránk. — Mikor készülhet el a táv­automatikai / kapcsolórendszer? — Akár ma hozzákezdhet­nek, mert a műszaki feltételek ehhez adottak. A KPM Posta­műszaki osztályán múlik min­den. Inter ur bán-engedély Mátraházán találkoztunk a gyöngyösi körzet tmk-zó műm kásáival. Végeztek napi mun­kájukkal a mai nap. Simán ment minden, nem úgy, mint néhány napja, mikor szétug- rasztotta őket a nagy erejű vihar. Farkas Gyula művezető ide­gesen topogott a postahivatal előtt. Interurbán hívta a Köz­ponti Diszpécser Szolgálatot: enegdélyezze a recski és a gyöngyösi elosztóállomás há­lózatának sorbakapcsolását: s az engedély interurbán megér­kezett. A szerelők így áram­szünet nélkül megbonthattak és' kijavíthattak egy tekinté­lyes hosszúságú leágazást! Ecsédi „villanytábor’ Nem öregedési jelenség a magas vérnyomás Sós József professzor, a Budapesti Ovostudományi Egyetem Kórélettani Intézeté­nek igazgatója számos állatkí­sérletet folytatott annak tisz­tázására, hogy a hypertonia valóban öregedési jelenség-e. Fiatal és öreg kísérleti állato­kat azonos erősségű és időtar­tamú, vérnyomást emelő beha­tásoknak tett ki, Az egyik so­rozatban különböző fény- és hangingerekkel, félelemkeltés­sel idézett elő az állatokban magas vérnyomást. A fiatal és az öreg állatok teljesen egyformán reagáltak az inge­rekre a hét hétig tartó kísér­letben. Egy másik kísérletsorozat­ban az idegingereken kívül aminosavhiányos táplálással próbálta növelni a vérnyomást. Az állatok átlagos vérnyomás­emelkedése itt is teljesen egyezett. Egy harmadik kísérletsoro­zatban műtéti úton idéztek elő hypertóniát. Az állatokat három csoportba osztották, az egyik csoport emberi viszony­latban 20, a másik 45—50, a harmadik 70 évesnek felelt meg. A reakció itt is azonos­nak mutatkozott. A kísérletek' szerint tehát a szervezet idősebb korban sem érzékenyebb a magas vérnyo­mást előidéző okok iránt, mint a fiatal szervezet. SZEPLŐFOLTOK Kedves színfoltja a Mátra alji tájnak Petőfibánya, én mégis keserű szájízzel tudom szemlélni szép, modern lakó­tömbjeit. Keserű szájízzel, mert tudom, mily roppant nagy ára van ennek a szép­ségnek: 4 000 000 forint! Négymillió forint — ennyit költenek évente hatvannégy tömbépület (összesen 1050 szolgálati lakás) felújítási és karbantartási munkáira. Döb­benetes szám! Döbbenetes akkor is, ha csak a karban­tartási munkákat nézzük kü­lön: ez kétmillió forint. Hogy miért döbbenetes? Mert a la­kók gondatlansága nemtörő­dömsége s mondhatni nyu­godtan: felelőtlensége! — okozza ezt a kétmilliós kárt, rongálódást. S nemcsak az épületek, a lakások „hibái” emelik a karbantartási össze­geket, hanem mindazok a ká­rok, amelyeket felnőttek és fiatalok okoznak a lakótelep parkjaiban, a virágok, fács- kák letiprásával, kitördelésé­vel. Egyik-másik épületen kis táblácska hirdeti, hogy a la­kók az épületet „szocialista megőrzésre” átvették. Vajon változtat ez valamit is a helyzeten? Szinte semmit, ahogyan a valóság tényei, a számok, forintok milliói ta­núsítják. S hiába is vannak különféle bizottságok, ame­lyek feladata épp a károk, rongálások megelőzése, a fel- világosító, a nevelő munka lenne; a közömbösség és for­malizmus mindent megöl, el­lobban a szalmaláng, a kez­deti lelkesedés lelohad. Pe­dig segíthetnének a milliók csökkentésében e bizottságok, segíthetne a helyi KISZ, amely védnöksége alá he­lyezhetné a tömbépületeket, az egész lakótelepet. Segít­hetnének a helyzeten, ha nem csupán a szavakig, de a komoly s határozott tettekig is eljutnának; a meggondo­latlan és felelőtlen károko­zók, rongálok felelősségre vonásáig. Nehéz lenne azt elérni, hogy kevesebb legyen a bosz- szúságra ingerlő gondatlan­ság, hogy mindenki magáé­nak érezze a lakótelepet, a lakást, amelyben lakik? Nem, nem lenne nehéz, hiszen csak a helyes és megfontolt cselekedetek hiányzanak, s ha ezeket a szeplőfoltokat nem is mutatják a szép és modern lakótömbök, a szeplőfoltok léteznek nem szogálják Pe­tőfibánya jó hírét. (P. d.) Äz asszonyok összefogtak... Nemcsak Tizenhárom kilométernyi villamoshálózatot építenek most az ÉMÁSZ építési cso­portjának munkásai Ecséd és Gyöngyös között. A Gyöngyö­sön felépülő 120 ezer voltos trafóállomásról 35 ezer voltos energiát juttatnak majd az új vonalon az ecsédi külszíhi fej­tésre; Visonta ugyancsak in­nét kap majd elegendő ener­giát a 30—40 tonnás acél­monstrumok táplálására. Mit végeztek eddig a „vil­lanytábor” munkásai? 87 vas- betonoszlop és -3 vasoszlop már „vonalban áll’ s majd egy tonna vezetéket „kihúztak”. ★ Ellenőrző kőrútunk Itt véget ért, jndultunk vissza Egerbe. A nap lemenőben volt már, s aranytűket szúrt a Mátra vonulatai mögül, autónk elé. Pataky Dezső Nemcsak Abasáron ismerik és becsülik Pálinkás Jánosné női szocia­lista munkacsapatát, de igye­kezetük híre túlszárnyalta már a falut övező dombokat is. A tsz-irodában kapott fel­világosítás alapján az úgyne­vezett vizespincei dűlő felé kaoskaringóztunk a poros úton kísérőmmel, Takács János gya­korló agronómussal. És néhány kanyaron túl csakhamar meg­pillantottuk a szőlősorok kö­zött hajladozó asszonyokat, akiknek színes fejkendői hol eltűntek, hol felbukkantak a tágas szőlőparcellában, mint valami szélben hajladozó me­zei virágcsokor. Szinte egyszerre érkeztünk. Mi a szőlőtáblához, ők a sor végére. Az utolsókat surranó kapák itt-ott hangosan csikor- dultak a köveken. Elhalkult a zaj, és kiegyenesedtek a kapa­nyél fölé hajló derekak. A kendő csücske megszokott mozdulattal simítja végig a nap melegétől és a munkától verejtékes homlokot. Körbe telepszik a munkacsapat, és a fáradt arcokra vendéget foga­dó barátságos mosoly húzódik. A kölcsönös üdvözlő szavak után a kemény, agyagos, köves talajt vizsgálgatom. Történelem a Nyevsshij prosspehten A két jármű, a múlt századbeli Karl Benz és a modern Csajka gépkocsi csak az utca végéig mennek egymás mellett, — addig csodálhatja anakronisztikus kettősüket a lenin- grádi utca járókelője. A Karl Benz — talán utoljára a „saját kerekein” ^ bevonult a vá­rosi történelmi múzeumba. — Nehéz munkájú föld. Próbára teszi az asszonykezet. A munkacsapatvezető, Pá­linkás Jánosné nevetve vála­szol: — Önként vállaltuk még az elmúlt évben. — A többiek bólintottak, én elismerően néztem rájuk, a csapatvezető pedig továbbfűzte a felvilágo­sító szót: — Az úgy volt, hogy a vezetőség már ki akarta vá­gatni ezeket a parcellákat, mintegy 25 holdat. Mi, asszo­nyok azonban láttuk, hogy gondos munkával ismét ter­mővé tehetjük az elhanyagolt tőkéket. Huszonnégyen fog­tunk össze a szocialista címért harcoló brigádban, és a pusz­tulásra ítélt területen 350 má­zsa szőlőt termeltünk. — De vállalni nem akarta senki ezt a területet — kap a szón a szusszan tásnyi szünet­ben az élénk szemű asszony, Sándor Istvánná: — Nehéz volt, de most sem könnyű. — Megérte a fáradozást anyagilag? —« A férjemmel együtt, aki szintén ebben a munkacsapat­ban dolgozik, 32 000 forintot kerestünk. A szikkadt f*g szinte remegett a forró levegő. Az arcokon egyre több izzad­ságéképp gyöngyözött a nehéz kapásmunka utóhatásaképpen. Árnyékba sem húzódtunk, de a szó mégsem fogyatkozott, sőt szaporodott, amint egyre mé­lyebbre merültünk a brigád életének boncolgatásában. Tóth Györgyné beszélt, köz­ben kapájával mély vonalakat túrt a földbe. — Mert tudja, akkor dolgo­zik szívesen az ember, erőt nem kímélve, ha hasznát is látja. — Maguknak megérte? — Házat építettünk, új bú­tort vásároltunk, a tsz segített kölcsönnel. — A férje is itt dolgozik? — Természetesen... — mo­solyogva folytatja. — Nem jó a férfiakat idegenbe engedni, mert nincsenek ám fából... Meg így jobban is boldogu­lunk. — Néhányunknak a férje is a munkacsapatban dolgozik — magyarázza a csapatban dolgozó férfiak helyzetét Pet- rovics Józsefnél — Már el sem lehetne őket kergetni. Pedig eleinte a férjem ugyancsak húzódozott. Egy évig távolról nézegette, hogy s mint mennek a dolgok. A múlt évben aztán ő is belépett. Most iskolába jár, a VH. általánost végezte. Igaz, hogy csak hármas ered­. ménnyel. mert az épít ói . mellett kevés idő jutott a ta­- nulásra. Fogadkozik, hogy jö- vőre jeles lesz. Sándor Istvánná szól ismé 5 közbe. . — Az én férjem és Kiss Ist­ván ezüstkalászos tanfolyamrí 1 járnak. ; Komoly arcú, ^ r asszony, aki eddig a háttérbei állt, szótlanul., kapájára tá­maszkodva. Most előrejön. C I a munkacsapat legidősebb tag- ■ ja, özv. Magyart Pétemé, 5f . éves. — Jól megy itt mindenki- . nek, aki becsületesen dolgozik ' Mert vannak ám elégedetlen­kedők is, de azok a munto ; könnyebb végét keresik. Iri- . gyeink is akadnak, mert m boldogulunk. De még az ünne­peket is itt töltjük a szőlőben Másként nem győznénk s i munkát. l — Szép is itt minden — fut- • tatom körül tekintetemet a jó] , gondozott parcellákon. : — Hátha még meglókapáz­nák előttünk a sorközöket! A , férfiak vállalták, hogy ünnep­napon is kijönnek — jegyzi meg a csapatvezető. Kísérőm, Takács János : azonnal válaszol. — Már a napokban 14 lóka­pát irányítunk ide. így él, dolgozik összeforrva, teljes egyetértésben az abasári Rákóczi Tsz első szocialista címért küzdő brigádja. A kö­zösben végzett munka után még nem ér véget a napjuk. Segítik az iskola munkáját, részt vesznek kulturális ren­dezvényeken, tanulnak, politi­kai oktatásra járnak. Éberen őrködnek a közös vagyon fe­lett, leleplezik azokat, akik munka nélkül igyekeznek jog­talan előnyökhöz jutni. Igyekeznek k^faf>a1dé^lJ' szűk világból, és ma már tá- gabb horizontot is látnak. A tagság és a vezetőség becsüli, elismeri kemény, minden aka­dályt legyőző igyekezetüket. Özv. Magyari Péterné munká­ja jutalmaképpen Párádon üdült. Pálinkás Jánosné a Szovjetunióban töltött két he­tet, ahová ebben az évben Mi­si Lászlóné is ellátogat. A ba- latonboglári tanulmányút, a mátrai közös kirándulások pe­dig a magánéletben is köze­lebb hozták egymáshoz a mun­kacsapatot és a családtagokat , Laczik János ládtagjaiknak, 90 ezer forintos . költséggel — aztán haladunk - tovább. Galyatető, SZOT-üdülő Máskor mélységes csend ho­nol itt a magasra nőtt bükkfák­tól környezett festői helyen, s csak ritkán szabdalja át ezt a csendet járművek motorzaja. Most azonban -más a helyzet: tmk-zás folyik a mátrai körzet­ben-, hadseregnyi émászos vizs­gálja végig a vezetékek háló­zatát s két napig nem kap ára­mot az üdülő; saját maga gon­doskodik energiáról: 120 ló­erős, ezres fordulatszámú di­eselgenerátor termeli az ára­mot — éktelen s monoton lár­mája áttör az alagsor zárt aj­tóin is. Veronika-réten csak átrobogunk, hogy Kékesen időzzünk kicsit s hacsak egy mód mutatkozik: bejussunk a tv-tronyba. Engedély nélkül ez nehézkes, de mert nagyarányú építkezés folyik) itt (bővítik, , „kövérítik” az adóállomás tor- ] nyát!) s a kapu nyitva áll — sá- 1 kerüL ’ Izgat a rejtély: mi az oka a 3 gyakori műsorkimaradásnak . mostanában? S bár „hivatalo­san” nem nyilatkoznak — ez ti- j los! engedély hiányában — az okot mégis megtudom: viharok , idején a villámcsapások kárt 1 okoznak az ÉMÁSZ energiát ^ szállító vezetékeiben, s ezért j szakad meg időnként a műsor- s szórás, a pesti kép és hang „tö- < vábbadása”. Az állomásvezető ^ élmiondja: rósz az egyik trafó- j juk, lyukas, folyik belőle az - olaj, s a fadugó nem elégséges „gyógyszer”, cseréljék ki a i meghibásodott trafót Simon i _____________________________ __ I < ®o k őszre és télre 1 A táskadivat igen széles ská- ’ iájú. Alapvető divatszín a ká- ‘ vébarna, de terjed a fekete, s 1 újabban a karamell- és- a ha- f- vanna-bama is. A méret és a 1 fazon az eddigiekhez hasonló. Üjdonság a poliuretánhab-alá- * tétes táska. Tavaly a második félévben 1 300 000 női és férfi bélelt ser- f tésbőrkesztyű került forgalom­ba, az idén 360 000 a nagyke­reskedelem rendelése. A bőr- « kesztyűkön kívül nylon, balon és külföldi deron-yersey nevű s szintetikus anyagból készült ' kesztyűket is árusítanak. Szemetvágtunk az alvó váró- Bon, a nap forrósága elől futni sokáig mégsem lehetett; mái Síroknál utolérte kocsinkat. El­lenőrzésre igyekeztünk az ÉMÁSZ egri igazgatóságának két vezetőjével: Simon Anta 1 igazgatóval és Vincze Ferenc pártitkárral Első megállónk: q recski elosztóállomás Kívülről semmi érdekes: kü­lönböző vastagságú vezetéknya- lábok, gyerekderéknyi porce­lánszigetelők. A diszpécser­szobában — padlótól a meny- nyezetig érő műszerfalak — Török Sándor, ügyeletes elek- trikus, beíratja nevünket a „Iá togató-könyvbe (Ez -fövény, a baleseti oktatás dokumentuma. Oktatásra csak az idegen Szo­ndi: „Igaz, hogy a veszélyesebb részeket drótráccsal elkerítet­tük, mégis... mutogatni nem szabad ... tegye hátra a kezét, vagy dugja zsebre!1’) 35 000 voltos kapcsolóterem­ben furcsa illat fogad. „Ion­szag ... áramszag!” — mond­ják. Talán eső után- a tömény ózonnak vain ehhez hasonló il­lata; izgatja az orrunkat, ráne­hezül az ember mellére, tüde­jére. Itt-ott/, a vezetékek, réz- nyetvek találkozásainál, ser- cegő, zizegő hangok hallanak: csatáznak az elektronok! Tö­rök Sándor kézbe veszi a fe­szültségkémlelő zippet: közelí­ti a vastaig réz-szalaghoz, s a zipp beépített lámpácska fi­gyelmeztetően kigyullad. Döb­benetes. Jelentés az igazgatónak: a berendezések működése normá­lig, energiaikimaradás nincs, be­táplálások ren-dbent! Még néhány perces nézelődés az elosetóállomás szomszédsá­gában — háromszobás, fürdő­szobás üdülőt rendeznek be itt az ÉMÁSZ dolgozódnak, csa­Divatcikk újdonság A vásárlók nagy része még a nyári cikkeket keresi a Divat­áru Nagykereskedelmi Válla­latnál, azonban már régen „na­pirendre került’’ az őszi és téli Ellátás. A női divat alakulásáról el­mondották, hogy továbbra is fontos kiegészítője lesz a ru­házkodásnak a sál. A gyapjú-, i pamut- és a műszál-sálak uralkodnak, áronban orlonnal §s mohairral is bővül a vá- aszték. Újdonság lesz a koc- íás és az orlon-benyomást kel- ő bolyhozott tisztagyapjú-sál. ravaiy a második félévben L 200 000 sálat hoztak forga- omba, s az idén, azonos idő- izakban 1 540 000 kerül az üz- etekbe. Az olcsóbb pamut- és nűszál-sálakból is 40 százalék- mi több lesz a tavalyinál. Az :gész második félévre szóló nennyiségből szeptember 30-ig :gymilliót adnak át a kiskeres­kedelemnek. Továbbra is diva- os lesz a fejkendő. A múlt évi 170 000 helyett 550 000 kerül órgalomba, árusítják majd i monofii (nylon), a muszlin, a nű- és a tisztaselyem kendő­iét, egyszínű és mintás kivi­éiben is. Tavaly még a 80X 10-as méretű volt a divat, az dén azonban a 62X62-es nagy- ágúak dominálnak. A divatirányító országokban t nők öltözködése ma már el- lépzelhetetlen fűző nélkül. A űző használata nálunk is ter­ed. A Divatáru Nagykereske- lelmi Vállalat ezért importból s szerzett be, már mi is gyár­unk nagyüzemileg többféle ninőségben és választékban űzőket. Kapható melltartóval gybeszabott és kétrészes is. Az idén több lesz a külön- >öző színű teday-beerből és a nohair és plüss-perzsa anyag­ról készült sapka is. A kedvelt zőrmekucsmákból az idén már ud adni a nagykereskedelmi általat a kiskereskedelemnek. A különböző leányka és fiú !yapjúsapkákból mintegy öt- renezerrel rendelkezik a ke­cskéd elem, ez azonban keve- iebb a szükségesnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents