Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-13 / 162. szám
4 NEPÜJSAG 1963. július 13., szombat /jj(f/mfóním^ NY A TELEPIEN Magyar film Az új magyar filmeket a közönség és kritika mindig megújuló reménykedéssel várja: hátha felszakad végre az útkeresésből és utánzásokból, a formai és tartalmi kénysze- íedettségekből adódó sűrű köd és homály, amely megüli a magyar filmek jó részének celluloid-szalagját. Még nem szakadt fel ez a köd ezzel a bemutatott új magyar filmdrámával sem. Vadász Imre írta a forgató- könyvet, amely valótlan alaphelyzetből indít el valótlan képsort. Az egyik épületanyag- fuvarozó telepen harminc gépkocsivezető dolgozik és egy szeleburdi gépírónő segédletével egy harmincöt év körüli özvegy asszony irányítja őket. A gépkocsivezetők vagányok, cinikusaik, s mintha egy kicsit a dzsungel erkölcsei irányítanák őket munkában, minden dolgukban; de az asszonyt bálványozzák, titokban szerelmesek belé; csaikhogynem szentként tisztelik. Munkájáért? A* nem elegendő ok erre! Igazságosságáért? Az is hozzájárul, de inkább csak azért, mert özvegységében megköze- líthetetlennek tartják. Pedig nem az. A vállalati főmérnök messziről és autóval tartozik hozzá, körülrajongja a telepre kivetett és ott tíz esztendeje dolgozó asszonyt. Erre a telepre jön dolgozni egy új gépkocsivezető, aki jóval fiatalabb az asszonynál. Sehonnan nem tűnik ki, miért, de az asszony és az új fiú végzetszerűen egymásba szeretnek. Hogyan teremt hősöket pozitív és negatív előjellel Vadász Imre író és Fehér Imre rendező ebben a filmben? Szurdoka gépkocsivezető próba, vagy vizsgáztatás címén nyaktörő helyen, életveszélyes feladatra kényszeríti Tóth Viktort: a köztük lefolyó beszélgetés igyekszik az előzményekről tájékoztatni, feszültséget vinni az emberek közé, megmutatni azt az áramkört, amelyből nagy kisülések, drámai pillanatok és helyzetek születhetnek, levegőben lóg az egész képsor, nem tartozik anyagával sem a telep életéhez, sem a drámához. Ami a filmen végigpergő szerelmet illeti: desztillált közhelyek, kiszólásolc sorozata. Mintha azt mondaná az író és a rendező is: a mai hősöknek nincs mélyebb érzelem- világuk, vagy ha van, azt képtelenek kifejteni, mert a köznapi szürkeség és cinizmus nem engedi felszínre törni a nagy érzéseket. A mai emberek hogyan néznek ránk erről a filmről? A telepen inkább brancs ez a gépkocsivezető-együttes, ahol még attól sem riadnak vissza, hogy a nekik nem tetsző csoportvezetőt belekergessék a balesetbe, esetleg a háláiba. Rideg világ ez így, meggyőződésem, jóval ridegebb, mint a valóság, mert valótlan jelenet- idomokból áll össze a történet; az emberek indokolatlanul mozognak a színen, s a filmben elhangzó egyik mondat szerint: nem tudnak önmaguk lenni. Kapjuk az emberekből a torz felszínt, egyiknél a nagyhangúságot, másiknál a célratörést, de a legtöbbnél a statisztaságot egy lassú képsorhoz, amelyben — öt szakértő basáskodása mellett — megszületett egy rossz oktatófilm arról, hogyan nem szabad elhitetni azt, ami nincs: hogy egy asszony önmaga méretein túl tud nőni az emberek és önmaga szemében, mint egy méhkirálynő; tíz évig keringenek körülötte a minden hájjal megkent gépkocsivezetők, megbabonázot- tan és naivan, feltétlen tisztelet birtokában mindaddig, amíg... Fehér Imre a forgatókönyv ..hozott anyagából” nem szabhatott különb filmet. Az ő felelőssége az, hogy megelégedett ezzel a hozott anyaggal és feldolgozta azt. Sára Sándor operatőr a technikai bravúrokkal itt-ott lemaradt képével. Tóth Viktort, a film főhősét Schwartz András alakítja. Első főszerepében a főiskolás nem mutatkozott erős jellemformálónak, sőt az a véleményünk, hogy súlyosabb szerepek hordozására még nem alkalmas. Játéka jellegtelen, érzelmi életét, a beidegzett mozdulatok alól ki-kívánkozó emberi nagyságát, a szerelem megittasodó és megittasító élményét nem éli és elhitetni nem tudja. Ruttkai Éva szerepadta kiszolgáltatottságában csetlik- botlik Szekeresné sohasem élt sorsában és mintha rá is dermesztő hatással lettek volna a technikai szakértők — öten — és a stáb légiónyi legénysége. Benkö Gyula, Szirtes Adóim és Szabó Ottó játékát kell kiemelnünk e valótlan történet valótlanul poros alakjai közül. Farkas András ELOK ÉS HOLTAK a Csörsz-árok partján Az élők: dr. Patay Pál, a Nemzeti Múzeum régésze, dr. Kalicz Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa, — és néhány tarnabodi férfi. A holtak: római kori harcosok maradványai, amelyek ősi, senkitől nem háborgatott sírokban pihentek mindaddig, amíg a Tárna szabályozásánál dolgozó kotrógépek le nem szedték róluk a „szemfedőt”. A gépek tavaly ősszel értek Tarnabod határába, s hatalmas karmaikA Tárná völgyében haladt az egykori Csörsz-árok. A monda szerint Csörsz királyfi feleségül kérte a longobard király lányát. A királylány azzal a feltétellel ígérkezett el a kérőnek, ha az hajón viszi el őt az új házhoz, — valahova az Al- Duna mellé... A király megparancsolta népének: ássanak hatalmas árkot, amelynek vizében haza evezhet a lakodalmas hajó. Az árok nem készült el soha sem, mert a nép fellázadt, s az gek, varrógépek is. Egy-egy varmi tudó asszony egyhetes szabadsága alatt az egész család ruhatárát rendbe tudja tenni, — olcsó kölcsönzési áron igénybe vett varrógépen. Jó dolog egy ilyen kölcsönző bolt — állapítják meg az ügyfelek. Azzal a véleménnyel távozik a legtöbb jelentkező: hasznos kezdeményezés volt! (d.) A sztár: a táskarádió, a gyermekkocsi Van elég porszívó és mosógép az egri kölcsönző boltban — Két gumimatracra lenne Szükségünk). Holnap indulunk Romániába, autóval... — Tessék mondani, van-e bent most táskarádió? — Holnapra egy mosógép kellene-.. s , — Szombatra 12 aranyszélű lapoetányért kérek... Szinte egymás után lépnék be az ügyfelek az egri kereskedelmi vállalatok kölcsönzőjébe. A bolt vezetője, Füredi Bernét alig győz válaszolni az érdeklődőknek. Sajnos, a válasz elég sokszor nemleges, mert a keresett cikkekből, ha kétszer annyi volna, az is kevésnek bizonyulna. Egy hónapja, hogy megnyílt a kölcsönző bolt, s máris nagy népszierűségre tett szert, noha állítólag még mindig sokan akadnak Egerben!, aíkiík nem ismerik, nem hallották hírét, vagy nem tudják, mi mindent kaphat kölcsön a háziasszony. Az érdeklődés mégis nagy. A táskarádiók például meg sem „melegszenek” a polcon, máris van rájuk újabb jelentkező. Viszik egy napra, két napra, hét végi kirándulásra, üdülésre: a tizenhárom darabnak mindig van gazdája. Hűséges szórakoztaltó társ a kiránduláson egy ilyen kis rádió és a kölcsönzési díja sem túl magas. Sokan keresik a sátrakat, ebből ás kevésnek bizonyul a készlet, különösen úgy, hogy egyik-másik vállalat is innen kölcsönöz hosszabb időre így aztán nem jut a „maszek” kölcsönkér őknek. Hiánycikk még a gyermek- kocsi. A raktáron levő 25 darab már az első napókban gazdákra talált, s valamennyit hosszabb időre — legalább fel évre kölcsönözték. Addig, sajnos, az újabb igényeket nem tudják kielégíteni. Amit viszont őrömmel hallottunk: van elég mosógép, porszívó és padlókefélőgép. A háziasszonyok e hűséges gépi segítői bármikor kivihetők, sorba sem kell értük állni. Érthető, mondják, hiszen ezeket általában fél napra köl- .esönzik. Ügyszólván állandóan itínti vannak a gyermekmérleMeggyorsul a vidék nemzetközi távíróforgalma A posta újabb korszerűsítést vezet be a nemzetközi távíró- hálózatban. Az automata gen- tex-központba, — amely Budapest és a külföldi városok táv- íróhivatalait köti össze — a III. negyedévben a fővároson kívül bekapcsolják Miskolcot, Debrecent, Győrt, Szegedet és Pécset is. Az öt vidéki város távíróhivatala így közvetlen összeköttetést kap a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Ausztria, az NSZK, Svájc, Belgium, Dánia, Hollandia nagyobb városainak távíróhivatalaival. Ez azt jelenti, hogy pl. a szegedi távírósz telex-gépén közvetlen tárcsázással hívhatja Kievet, Lenin- grádot, Szófiát, Bécset, Klagenfurtot stb, várakozás nélkül, azonnal adhatja az oda szóló táviratokat. Dr. Patay Pál és Dr. Kalicz Nándor „térképezik” a sírt. kai, ásóikkal leberetválták a Tárná partját, és a „letermelt” földből töltést húztak a víz csíkja mellé. A gépek bolygatták meg először a sírokat is. A kotró- kanál alól előkerült csontmaradványok híre eljutott Budapestre: s most a vonaldíszes cserépkultúrák kutatója, a tarnabodi származású Kalicz Nándor és a Csörsz-árok titkai után nyomozó Patay Pál, gyűjtögetik, vizsgálgatják a leleteket. A megye községeiben a tájelőadásokon még a múló évad produkcióinak tapsol a közönség, de folynak már a készülődések, tervezgetések a következő, az 1963—64-es színházi esztendőre. Űj évad, új színészek, bemutatásra váró drámák, operettek — ezekről beszélgettünk — Szállási Gyulával, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójával — Milyen változás lesz a színház művészi gárdájában, kik mennek, s kik jönnek? — Az elmúlt évad tapasztalata azt bizonyította, hogy rendezőgárda nélkül nagyon nehéz egyenletes, színvonalas előadásokat produkálni. Ezért az új évad kezdetén legnagyobb gondunk, egy megfelelő rendezőgárda kialakítása. Ügy érzem, ez most sikerül. Megválik az egri Gárdonyi Géza Színháztól Horváth Jenő vezető rendező, ö Kaposvárra szerződött. Színházunk új főrendezője Gilicz Mátyás, az elmúlt években a győri Kisfaludy Színháznál dolgozott, főrendezői munkakörben. A kaposvári Csíky Gergely Színháztól két rendezőt szerződtettünk: Bálint Györgyöt és Hortobágyi Margitot. Sík Ferencet, a Koldusopera vendégrendezőjét jól ismeri már az egri közönség. »A Brecht-pro- dukcióval befejezte főiskolai tanulmányait — vizsgarendezésére vörös diplomát kapott — ő is Egerben folytatja rendezői munkáját. Még egy fiatal rendezője lesz színházunknak. A Színművészeti Főiskolával kötött megállapodásunk alapján Egerbe küldik gyakorlati munkára Ladna István főiskolai hallgatót. ÚJ r ▼ ▼ ▼ ▼ 1 ÉVAD RENDEZŐK SZÍNÉSZEK BEMUTATÓK Nyilatkozik az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója A színészek közül a következők mennek el: Spányik Éva és Szabó Ottó Veszprémbe szerződött, Burás Gyöngyi és Fonyó István Szolnokra megy, Varga Tibor Kaposvárra. Az elmúlt évadban vendégként lépett fel az egri színházban Fogarassy Mária és Bitskey Károly, ők Veszprémben játszanak a következő évadban: Orsovszky Éva Kaposvárra szerződött. Most vegyük sorra azokat, akik jönnek: színházunkhoz szerződött Simon György Já- szai-díjas, a kecskeméti Katona József Színház drámai hőse, ugyancsak a kecskeméti színháztól jön Egerbe Demeter Hédi is. Az egri produkcióval egy időben közvetítette a televízió a győri Kisfaludy Színház Koldusopera-előadását, így a tv-nézők már ismerik Pickok alakítóját, Máriáss József Já- szai-díjas művészt, aki a következő évadban Egerben játszik. Ugyancsak a győri színházból jön Egerbe Garay József is. A rendezőknél már említettem Bálint György nevét, most elmondom azt is, hogy a rendezés mellett elsősorban mmt színfezre számít a színház. — Milyen lesz a színház műsorterve? — Elöljáróban él kell mondanom, hogy műsortervünk összeállításánál igyekeztünk az eddigieknél sokkal jobban figyelembe venni közönségünk igényét, érdeklődését. Figyelembe vettük üzemi közönség- szervezőink véleményét, kívánságait is. Végleges műsortervről még nem számolhatok be, most folynak az előkészületek, tárgyalások. A színházi szezont a Gárdonyi-centenáriumra való tekintettel az Egri csillagokkal kezdjük. Gárdonyi Géza művét Kárpáthy Gyula ültette át színpadra. Bemutatjuk Svarc Sárkány című művét is. A szovjet író műfaji meghatározása; mesejáték felnőtteknek és érdekes, izgalmas történeten keresztül azt mondja el, hogy az új megteremtése áldozatokat kíván. Reméljük, sikerül rendezni egy ősbemutatót is. Tervbe vettük Shakespeare, Brecht, Coriolanus című drámájának bemutatását. Ez a bemutatónk érdekes produkciónak ígérkezik, Shakespeare tragédiáját, amely a nagy római hadvezér győzelmeiről és bukásáról szól, „alkotás” bábeli sorsra jutott... A mondán kívül említi az árkot a Százdi Apátság 1067-ből származó alapítólevele és Székeli István 1559-ben megjelent Krakkói Krónikája. Az alapító- levél ugyancsak Magna Fluviá- ról, nagy árokról beszél, de az árok vonulatát az is azon a környéken „sejti”, ahol a többi forrás: tehát Vác, Dunakeszi, Tama-völgy, Tisza, Újfehértó, Versec és az Al-Duna vidékén. Bizonyára nem hajóztak az Brecht dolgozta át, az ő ismert módszereivel. Ha a Cori- olanust nem tudjuk bemutatni, műsorra tűzzük helyette Schiller Stuart Máriáját. Szeretnénk bemutatni Oscar Wilde Eszményi férj című drámáját. O’Neill Boldogtalan holdját, esetleg egy görög tragédi át is. Már folynak a próbái Dunai Nadrág című vígjátéká nak, s reméljük, az évad során sikerül találnunk egy bemutatásra alkalmas, mai témával foglalkozó új magyar drámát is. A zenés darabok közül műsorra tűzzük Dékány—Baróti —Vaszy Viktor feldolgozásában a Dankó Pistát, bemutatjuk Szirmai Mágnás Miskáját, vagy Huszka Mária főhadnagy című operettjét. Nagyon szeretnénk rendezni egy operettősbemutatót is. Most fordítják színházunk számára Kálmán Imre Arizona lady című operettjének librettóját. Ha a szöveg is olyan jó lesz, mint a muzsika, bemutatjuk Kálmán nagy sikerű operettjét. Az operetteken kívül előreláthatóan műsorra tűzzük a Susmus, és a Potyautas című zenés vígjátékokat is. — Mikor nyit Egerben a színház? — Nagyon nehéz kérdés. Ezt az építő vállalattól kellene megkérdezni. A szezont szeptember 10-én kezdjük tájelőadásokkal. Az építő vállalat ígérete szerint, s fölöttes szerveink határozatai alapján: december végén kell kezdenünk az új egri színházban. Reméljük, addig elkészüli — to — árokban soha, hiszen az felkúszik a gödöllői dombokra is, — két-háromszáz méter magasra — mondja Patay doktor. — Mikor, kik és miért ásták az árkot? — Pontosan nem tudjuk. Amikor ezeket a halottakat eltemették — vélekedik dr. Patay Pál —, itt még nyoma sem volt ároknak. Ha már akkor is megásták volna, akkor az örök nyugovóra tért jazig vagy szarmata harcosnak a lába belelógott volna a vízbe .. Az árok fiatalabb, mint a közel kétezeréves sír ... A sírok és a csontok korát pontosan meg lehet állapítani rádió-karbonvizsgálattal, — tehát lesz majd egy olyan évszám, amelynél csak később áshatták a nevezetes árkot. A „másik élő”, Kalicz Nándor, az éppen most feltárt hetes számú sírbolt, s a benne pihenő csontváz fölé hajol Milliméter papírra „kopírozza” a maradványokat, — ha a csontváz, a kard, a bronzdísz már csomagban lesz, vagy a múzeum vitrinjében, akkor is tudják, hogy a tetem délkeletészaknyugat irányban feküdt, fejét balra fordították, a kardot a balján helyezték el. az öklömnyi edényt pedig a lába „alá” tették. Ez az egyetlen „ép” sír, rövidesen szétbontják ezt is, s a maradványok csomagolópapírba kerülnek, s elindulnak Bu- dapest felé, miként azok a cserépdarabok, csontok is, amelyeket a sírok környékén találtak még. — Ebből a cserépből — mutat egy töredezett edénydarabot — meg tudjuk állapítani azt is, mivel táplálkoztak akkor. A cserepet ugyanis pelyvában égették ki, s a pelyva nyomaiból lehet következtetni . arra, milyen gabonafélének a pelyváját használták fel, milyen gabonafélét, vagy gabonaféléket fogyasztottak. — Magam a vonaldíszes cserépkultúrákkal foglalkozom, s a sírok körül talált cserépmaradványokból a kőkorszakbeli keleti és nyugati cserépkultúra egymásrahatásához, érintkezési pontjainak megállapításához szerzek adatokat. A kőkorszak népeit, törzseit így „utólag” is tudjuk követni, következtetni tudunk mozgásaikra, vándorló„Ezt az égetett agyag edényt a hetes számú sírhelyen találtuk.” saikra, éppen abból, hogy merre terjedtek el azok az edények, amelyek jellemzőek voltak az egyes embercsoportokra. — És mennyiben kapott választ a problémáira? — Ezek a leletek csak „bent”, a feldolgozás során „vallanak”, amikor sokrétű tudományos vizsgálatokkal derítenek fényt arra a korra, amelyben idekerültek. Lélegzetelállítóan forró meleg van, az élők harmincöt fokos hőségben, forgolódnak a holtak körül. Kiforgatják őket az „örök nyugovóhelyről” — ahol nem hagyta békén őket a civilizáció, ahonnan a gép vaktában kapirgáló lapátjai kimozdították őket. Ahonnan továbbviszi őket az ember könyörtelen, talán kegyeletsérté* de bocsánatos kíváncsisága. (krajczáf)
