Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-12 / 161. szám
4 NÉPÚJSÁG 1963. július 12., péntek Kánikulában téli tüzelő ügyében Egerben * Mit mond a TÜZÉP, az AKÖV és a bánya? Az első pillanatra úgy tűnik, szén is van bőven. A második negyedévben 1863 szakszervezeti utalványt váltottak be, júniusban 34 500 mázsa szenet adtak el, 2500 mázsával többet, mint az előző év hasonló időszakában, és akkor raktári készlet is maradt. De most nem sok gondot okozott a június 30-i leltár. — Ha us AKÖV jobban győzné a szállítást, nem lenne szén a telepen — tájékoztat Stefin Bertalan, helyettes telepvezető. Persze, nemcsak a telepről a fogyasztókig kell szállítani mostanában a tüzelőt, hanem a berentei és borsodi szenet a nagyállomásról a felnémeti úti telepre. Ez többletköltséget és Sajnos, kérem... Hiánycikkek: a nyári idény áruféleségei Állami áruház — Nagy választékban kaptunk női nyári ruhákat. Szépek ezek, olcsók, és nagyon hálás viseletek. Selyemárukban is válogathatnak a vásárlók, kielégítő áruházunk ellátása. Üj íazomúak, tetszetősek, s nagyon keresettek nyári ingeink, elegendő mennyiség áll raktáron. A nyár legnagyobb újdonsága az olcsó, ötszázötven forintért már vásárolható tropikál öltöny — sorolja Mácsai István az egri Állami Áruház igazgatója. Jó ezt haliam, de amikor a hiánycikkek felől érdeklődünk, elkamorodik az igazgató arca. — Ebben az évben eddig harminc százalékkal több cipőt adtunk el mint az előző évben, mégsem elégítjük ki az igényeket. Női cipők közül legtöbben a papucscipőket keresik hiába, kicsi a választék gyer- meikcipőkben is, strandpapucsunk pedig már hetek óta egyáltalán1 nincs. Még csak nem is biztat a szállító vállalat. Hiába rendeljük meg a keresetnek megfelelően a cipőket, azokat nem szállítják le, vagy csak nagyon kis hányada érkezik meg, legtöbbször az is késve. Az elmúlt negyedévben alig harminc hűtőszekrényt kaptunk, szinte napok alatt elfogyott. Ebben a hónapban még egyáltalán nem érkezett áruházunkba hűtőszekrény. 43-AS CIPÖBOLT Kisszámú gyermekszandáljaink még az elmúlt hónap elején elfogytak. Férfiszandálban is kicsi a választék, papucsunk egyáltalán nincs. Hiába küldjük ismételtéin a megrendelőt — panaszkodik Sáli Cyuláné elárusító. 34-ES DIVATÁRU DA Majoros Jánosné üzletvezető viszonylag elégedett boltjuk nyári ellátásával: — Tegnap kaptunk árut, új bigkabátok, nyári könnyű puNegyven új gyár Bulgáriában A Bolgár Népköztársaságban az idén negyven új gyárat helyeztek üzembe, vagyis a folyó évre tervezett létesítmények ötven százalékát. Az állami költségvetésben az iparvállalatok építésére előirányzott összeg körülbelül másfél milliárd leva. Ez az összeg az egész nemzeti jövedelem 17 százalékának felel meg. (MTI) lóverek, és nagyon szép, egy- részes női fürdőruhák érkeztek. Gyermekingeink praktikusak, könnyen moshatók. olcsók. Twist-pulóverünk nincs. Hiába kéri minden második vevő, csak elutasító választ adhatunk. 33-AS DIVATÄRUDA — Itt hallottuk Molnár József üzletvezetőtől a legtöbb panaszt! — Ingikabátunk jelenleg egy darab sincs, habselyem áruink is elfogytak. Rövid ujjú inget is sokan keresnek, hiába. Jer- sey-pulóvereket és banlon-in- geket néha kapunk, de akkor is csak pár darabot. NAPSUGÁR ÁRUHÁZ — Méteres áruknál a karton- féleségekkel van baj, kevés az idén az új szín. Selyemkészletünk változatos, kielégítő. Ing- kabátunk már jelenleg van, de nagyon kevés szín és minta között válogathatnak a vásárlók. Nyári ruháinknál főleg azt kifogásolják a vevők, hogy kevés az új fazon. Igazaik van — tájékoztat az áruház szezoncikk-ellátásáról Gál József igazgató. A kis „vásárlói körút” képe eléggé elszomorító. Gyakran hallhatják a vásárlók: „Sajnos elfogyott.., nem kaptunk ... az idén még nem is volt.. De miért? Miért nem a vásárlók igényei szerint látják el az üzleteket? Miért küldözgetik naponként hiába a nagykereskedelmi vállalathoz az üzletek a megrendelőket? Miéit nem vásárolható nyáron, a nyári idénycikk? Nem felesleges türelmetlenkedés ez, hanem a vásárlók jogos kívánsága, (t) külön szállítási gondot jelent. A megállapodás szerint az AKÖV-nek naponta 12 két- tonnás és három három és fél tonnás gépkocsit kellene a TÜZÉP egri telepére küldenie. De tegnap is csak hét kocsit kaptak. A következő kérdést Szilágyi Sándorhoz, az AKÖV TÜZÉP-telepi megbízottjához intéztük. — Hol tartanak most a tüzelőkiszállításokkal? — Tegnap kezdtük a július elsején kiváltott utalványok fuvarozását. Bizony, sokan sürgetik és türelmetlenkednek. Különösen, akik nyaralni készülnek, vagy az elmúlt télről rossz emlékeket őriznek. — Mikor és hogyan oldják meg a tüzelő gyorsabb kiszállítását? — kérdeztük dr. Csörgő Istvántól, az AKÖV áruforgalmi osztályvezetőjétől. — Ha sok vagon érkezik be, akkor a TÜZÉP-telepről el kell vonnunk a gépkocsikat, mert első a vagonok kiürítése, a zöldáru, az építőanyagok, a gabona és az élelmiszer elszállítása. Másrészt a TÜZÉP-nél foglalkoztatott kéttonás kocsikkal akad a legtöbb bajunk. Sok a javítás, mert kopottak a gépkocsik. Jelenleg átlagosan csak 1000—1200 mázsa szenet tudunk a megrendelőkhöz fuvarozni, de vasárnap 2500 mázsát is tudnánk, ha nyitva tartana a TÜZÉP. A rendkívüli körülmények sürgetik, hogy az illetékesek a vasárnapi szénszállításokat megszervezzék. Fuvareszközkihasználás és a lakosság érdeke is ezt diktálja, a TÜZÉP is meg tudja oldani három ember vasárnapi túlóráját. Persze, alapvető kérdés, hogy lesz-e elegendő szén. Simon Sándor, a szarvaskői bánya üzemvezető mérnöke elismerte, hogy a júniusra tervezett 31 000 mázsa szén helyett csak 26 500 mázsa szenet tudtak adni Egernek, a bánya negyedéves tervét sem tudta teljesíteni. Vízbetörések miatt a frontfejtést csak augusstusban tudják indítani. Addig egy kisebb vágatból és a siklói, felsőbb részekből adnak szenet, ahol nem kell annyit küzdeni a bányavízzel. Kevés a darabos szén, mert a kőcsíkok miatt erősebben kell robbantani. Egyszóval, a szarvaskői bányászok csak augusztus végére ígérnek jobb és több szenet. Addig a hiányt messzebbi bányákból pótolja a TÜZÉP. Természetesen, ez is növeli a szállítási gondokat. Éppen ezért, a vasárnapi fuvarozás ügyében sürgős intézkedés szükséges. F. L. A népek közötti barátság jegyében A népfrontbizottságok munkájában a második félévben ismét előtérbe kerülnek azok a rendezvények, amelyek a népek közötti barátságot szolgálják. Tavaly több mint félmillió ember látogatta ezeket az összejöveteleket, találkozókat: a mintegy kétezer élmény- beszámolón 400 ezren vettek részt. Az idén az első hat hónapban azonban elsősorban a választások előkészítése és a leszerelési hónap esemény- sorozatának lebonyolítása kötötte le a mozgalom aktivistáit. A következő hetekben, hónapokban országszerte mindent megtesznek azért, hogy elérjék, sőt megnöveljék a tavalyi jó eredményt. Már most nyáron, de különösen az őszi, téli hónapokban nagy számban rendeznek élmény- beszámolókat. Nem elégszenek meg azzal, hogy alkalomszerűek legyenek az élő szóval és diavetítésekkel, filmbemutatókkal lebonyolított „világjárások”, tervszerűbb programokról gondoskodnak. A megyei ismeretterjesztő filmtárak anyagára támaszkodva és a TIT előadóinak bevonásával akkor is tartanak ilyen összejöveteleket, ha a községből például az idén nem járt senki külföldön. A városokban és falvakban rendszeresen megemlékeznek a szocialista országok nevezetesebb ünnepeiről, például a felszabadulás évfordulójáról, és a hazánkkal kötött barátsági szerződések jubileumáról. A népfront, a béketanács meghívására hazánkba látogató külföldieket felkérik, hogy baráti találkozókon, kötetlen hangulatú gyűléseken kalauzolják el a magyar hallgatóságot hazájukba. Isméi 2ssék életüket, kulturális kincseiket. Későn jött tanulság Félóra volt még a munkaidő végéig, de Bettenbuch János akkor már nem dolgozhatott, mert baleset érte, combcsontjából tekintélyes darab letörött, s szirénázó mentőautó szállította a hatvani kórházba. Miért történhetett ez?! Tizenhárom kilométernyi vezetéket építenek most az ÉMÁSZ dolgozói Gyöngyös és Ecséd között, a külszíni fejtés jobb energiaellátásának biztosítására. Több száz köbméter víz szükséges naponta az oszlopok beállításához, ce- mentálásához. Meg is töltöttek egy 30 hektós lajtot, s autóval a helyszínre szállították, hogy majd ott daruval a földre emelik. Lőrincz Tibor, az autós-daru kezelője, mert csak egy drótkötéllel rendelkezett, s az nem volt elegendő a lajt biztonságos „megfogására”, nem vállalta a lajt leemelését. Nemesik József építési csoportvezető parancsszóval mégis rábírta, hogy nekifogjon az emelésnek, sőt: Bettenbuch Jánost is felküldte a lajt tetejére, hogy „egyensúlyozzon”. A lajt azonban, megbillent, — Bettenbuch János a két méternyi magasból a földre zuhant, s combcsontja megsérült. Nemesik József most magyarázkodik, — „nem gondoltam, hogy baj lehet belőle!” —, lelkiismeretét i altatja, s kollektív felelősséget emleget. Későn jött tanulsággal —■ „máskor majd jobban vigyázunk!” — napirendre tér az eset lelett; pedig már a har* madik baleset történik idén csoportjánál, s mindenik el* kerülhető lett volna, ha virtuskodás, vagánykodó merészség helyett körültekintőbben. meggondoltabban végzik munkájukat. A magyarázkodás, a felelősség „lerázása” nem becsületes dolog. Igaz, hogy külön- külön mindenki felelőtlensége közrejátszott a balesetnél (a sofőré, mert vállalta a szabálytalanságot, Bettenbuch Jánosé is, mert felmászott egy intés után a lajt tetejére), mégis leginkább Nemesik József hibázott, amikor kellő időben nem gondolkozott és szabálytalanságra serkentette beosztottait. A későn jött tanulság-— „máskor majd jobban kell vigyázni!” — mit sem segít a jelenlegi helyzeten, de megakadályozója lehet újabb és újabb szerencsétlen eseteknek. Nem ártana, ha Nemesik József, s mindenki, aki a balesetben ludas, „gyógytornáztatná” lelkiismeretét, felelősségét. Mert a lelkiismeretességnél, a felelősségnél nincs hatásosabb és biztonságosabb munkavédelmi „eszköz”. Reméljük, hogy a vállalat vezetői, akik épp a napokban tartják a balesettel kapcsolatos vizsgálatot, más eszközt is találnak majd arra, hogy megelőzzék az újabb csoport* vezetői felelőtlenségeket. Várjuk a fegyelmi kivizsgálás eredményét. (pataky) MVRAG az ff ämmok cA prexíz emluít NEMRÉGIBEN haslovéssel kórházba szállították a hamburgi St. Pauli negyed egyik mulatójának üzletvezetőjét. Az illető azt vallotta, hogy gondatlanságból ő sebesítette meg saját magát — a beavatottak azonban jól tudták, hogy másról van szó. Mégis — mindenki hallgatott. A sebesültnek két oka is volt erre: tarthatott az újabb golyótól és nem akarta, hogy St. Pau- liról újabb rossz, riasztó hírek terjedjenek el. E hallgatás azonban nem sokat segített.. St Pauli, a nagy kikötőváros híres és hírhedt szórakozónegyede, a tobzódó neonfények és a női mosolyok világa, az „örömök kikötője”, ahol fél négyzetkilométernyi területen 285 mulató, 24 szálloda és 18 nyilvánosház zsúfolódik össze. St. Pauli azonban nemcsak az erotikus látványosságok és a vásárolt szeW^WWWVWMW.'VWVi. — Jé, Amálka? Férjhez ment már? — üdvözöltem lelkesen a kétségkívül csinos, barnára sült fiatal hajadont két libbenése között az utcán ... — Jé, maga az? Nem mentem — legyintett örömmel és lemondóan, az előbbit nekem szánván, a lemondást a házasságnak. — Hát nem értem. .. Hisz az egész vállalat már elpa- rentálta magukat a Jenővel, sőt már azt is tudni vélték, hogy... — Nem mentem férjhez. Jenő egy precíz ember és én már nem bírtam tovább . . . Mit csodálkozik? Igenis, Jenó példás precizitása, amely itthon megfogott, a Balaton mellett eltaszított... Még most sem érti? Ide figyeljen: egy üdülőben voltunk, hogy még jobban megismerjük egymást. Ez volt a jelszó. Hát sikerült! Képzelje el, ott lubickolunk a Balaton csodálatos vizében és azon lelkendezek, hogy milyen nagyszerű, milyen átlátszóan tiszta itt a víz. Erre Jenő precízen bebizonyítja, hogy egy köbcentiméter ilyen tiszta vízben hány ezer, vagy tízezer undorító kis dög él... Hányingerem lett a fürdéstől... Azt mondom neki. nézze, milyen édesek azok a felhők, mint valami apró kis bárányok, elkezdi precízen magyarázni, hogy azokban miként rendeződnek a víz- cseppek, milyen a víz forgási rendszere, s hogyan alakul ki a viharfront.., Este ott ülünk a parkban, fejünk felett teli képpel vigyorog a hold, én azt mondom, égi lámpás, ő azt kezdi fejtegetni, hogy a hipotézisek szerint, hogyan szakadt ki a földből a hold... S ez így ment nap-nap után, ha én valamiért lí- raian lelkesedtem, ö precízen bebizonyí - tóttá, hogy milyen az atomos szerkezete annak az izének... — Nem mondom, tényleg kellemetlen fickó, vagy ostoba — kárörvendtem magamban és hangosan is... — Még ezt mind kibírtam volna — toppantott a visszaemlékezéstől dühösen Amálka —, de amikor a legfinomabb francia kölnim illatára az emberi verítékmirigyek működését kezdte fejtegetni, felugrottam és megpofoztam... Ekkor a magasabb idegműködés tanát akarta kifejteni, de elrohantam... Azóta látni se tudom... Nincs házasság ilyen emberrel. Ez képes volna nászutunkon az egysejtűek osztódásáról tudományos előadást tartani! — lihegte Amálka és elsietett, hogy fiatal élete mellé egy tudománytalan férfit találjon. , , (egri) relmek központja, hanem az utóbbi esztendőkben a bűnözésé is. A rendőrség tavaly 8500 bűntényt, merényletet és lopást jegyzett fel. Nők vagy férfiak — attól függően, hogy milyen nemű vagy vonzódású az áldozat — sötét mellékutcákba csalogatják az idegent, ott leütik és kirabolják. „St. Pauli-galerik” veszekedéseket, összetűzéseket provokálnak és a zűrzavarban kilopják a látogató pénztárcáját. A hamburgi lapok arról panaszkodnak, hogy a régi, a helyi születésű társaságokhoz — a Nyugat- Németországban dolgozó külföldiek salakjaként — mostanában olasz, török, marokkói és görög bandák is csatlakoztak, kihasználják a német lányok vonzódását a fekete férfiakhoz, kitartottjaikká válnak, s ennek következtében az utcai merényletek során „a germán ököl mellett munkába lépett a kés, sőt a revolver is”. EGY HELYI LAP „Ámor- gengsztereknek” nevezte őket, mire a negyed rendőrfőnöke kijelentette, hogy mindez túlzás: St. Pauli nyugodt hely, nem igaz, hogy revolveres bandák alakultak, hamisak a kábítószerekről, a leánykereskedőkről és a fegyvercsempész társaságokról terjeszteti hírek.” A lapok közlik ugyan a rendőrfőnök véleményét, de idézik egy pincér szavait is, akit egy halálos merénylet bírósági tárgyalásán hallgattak ki tanúként: „Törvényen kívül élünk, állandóan nyakunkon ül a félelem — a félelem valakitől...” St. Pauli rossz híre az utóbbi időben kihatott a mulatónegyed látogatottságára. Skandináv turistacsoportok például azelőtt okvetlenül útba ejtették Hamburg e nevezetességét, ma már azonban messze elkerülik környékét. A lokáltulajdonosok aggódva keresik a megoldást és különböző szenzációkkal csalogatják befelé a negyed központi utcáján, a Reeperbahnon sétálókat. „Itt látható a legperverzebb mutatvány, amit csak elképzel!’! kötvén vegyileg tisztított pásztorlányka!” „A nők itt az ön combjába ha* rapnak!’! — kiáltják a mulatá portásai. De a legváltozatosabb pitM dukciók sem tudták kellőképpen fellendíteni a forgalmat, s ezért néhány mulató, és vendéglőtulajdonos elhatározta, hogy lemossa St. Pauliról a gyalázatot. Három szakaszból álló programot fogadtak el, amely szerint az idei hamburgi nemzetközi virágkiállítással egy időben propaganda-hadjáratot kezdenek. Közös erővel és közös költséggel igyekeznek visszaszerezni a negyed >jó hírét”, igyekeznek biztosítani a közönséget, hogy nem kell tartaniok az alvilág embereitől. Közös plakátot nyomattak, amelyben üdvözlik a vendégeket és közlik vele, hogy St. Pauli ban „nincs sem tolvajlás, sem verekedés”. Egy híres és gazdag bártulajdonos azonban nem volt hajlandó csatlakozni ehhez az akcióhoz. Tizennégy lokál tulajdonosa. Weisledernek hívják. Alakját titokzatosság lebegi körül. Legnagyobb lókáljában, a Star-klubban mindössze másfél márkába kerül egy üveg sör vagy egy konyak, mégis nemzetközi rangú dzsessz-zenekarokat és énekesnőket szerepeltet horribilis gázsikért. Weisleder feltétlenül ráfizet a Star-klubra. Vajon miért, s főieg miből? És miért nem alkart csatlakozni lokáltulajdonos kollégáinak alvilág-ellenes szövetségéhez? CSUPA REJTÉLYES kérdés^ biztosat senki sem tud, csak sejt, és sejtet. Az utóbbi napokban mindenesetre a rendőrség nagy apparátussal kiszállt St. Pauliba, a nyugalom biztosítására, annak elérésére, hogy az idézett plakátnak valóban igaza legyen: húsz fegyveres, két rádiós autó és harminchat tisztviselő. Ezt hallva Weisleder is csatlakozott kollégáinak „becsület-klubjához ...” T. t A TÜZÉP-et szénért ostromolják, most nyár elején. Hiába, az elmúlt telet nem felejtik el egyhamar az emberek.' Nem akarnak ismét fa- gyoskodni. ezért iparkodnak a téli tüzelőt minél előbb beszerezni. Egerben a TÜZÉP Alkotmány utcai megrendelőirodájában berentei, királdi és szarvaskői szenet vásárolhat a lakosság és a közületek is. De kevés a darabos szén, a diót meg nem mindenki kedveli. Az irodában különösebb zavart nem tapasztalunk, fennakadás nélkül adják az utalványokat, a vevők befizetik a pénzt De van-e elegendő szén és szállítóeszköz? Az egri TÜZÉP felnémeti úti telepe mostanában reggel 6-tól délután 5-ig tart nyitva.
