Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-11 / 160. szám

4 NfiPÜJS AG 1963. július 11., csütörtök Ismét 36 lakás — némi nehézséggel Vagy előre gyártott elem, vagy tervmódosítás Az előadó nagy tárgyi tudással, társadalomtudo­mányi összefüggé­seiben vizsgálva, elemezte a babona eredetét. A meg­jelent, viszonylag nagy létszámú, nyolcfőnyi hallga­tóság szájtátva fi­gyelte az előadó hallatlan fürgesé­gét, ahogy a kü­lönböző varázsfü­vek, mennydörgős istennyilák, pén­tekre eső tizenhar­madikok és nyúl- lábak között kacs­karingózott mind előbbre a téma teljes kifejtése felé. Gugyerák gyor­san kioldotta a csomót a zsebken­dőjén ... Kajevác szégyen­lősen csippentette le a négylevelű lóherét a nyakán függő madzagról... Burbulya megfo­gadta, hogy na­ponta édes tejjel eteti a szomszédék fekete macskáját... Pöszméte piron­kodva tagadta meg tegnapi múltját, amikor a kémény­seprővel találkoz­ván, vastagra nyá- lazta gombjait... így vagy úgy, te­hát már ennyiből is kiviláglik, ter­mékeny talajra hullt az előadó meggyőző érvek­kel felépített elő­adása, ezt igazol­ták nemcsak a fo­gadalmak, a píron- kodások, szégyen­kezések. de az ösz- szeverődő tenye­rek is, amelyek az előadás végén az elismerést és a jó tanács elfogadását voltak hivatva bi­zonyítani ... Az előadó kilé­pett az utcára a kultúrház igazga­tójának jobbján, mélyet és megelé­gedettet szippan­tott a hűsölő leve­gőből és úgy érez­te, ismét hozzájá­rult ahhoz, hogy az emberi ostoba­ság még hátrább curukkoljon. Eb­ben a pillanatban Szerény jubileum, hétköznap . . . A jubiláns neve: Mátravidé- ki Szénbányászati Tröszt szál­lító és szolgáltató üzem. A születés helye s ideje: Pe- tőfibánya, 1958. Épp a napokban múlt ötéves a sokarcú, sokrétű feladatot teljesítő üzem. Ez alkalomból nem tartottak ünnepséget, s köszöntések sem hangzottak el —, készítettek egy „házi statisztikát”, amiben felmérték a fél évtize­des út eredményeit: honnan indultak s hol tartanak, med­dig jutottak. Beszédes és nem jellegtelen számok, amelyeket az útjukat kísérő kilométer­kövekre véstek: 1958-ban építőipari termelési értékük még a 400 000 forintot — Hehehe — jutott eszébe a tréfásan ka­pott baráti tanács most, az ajtó előtt, hogy már másnap és lám tényleg váratlanul hazatért megszokott otthonába. — Hehehe — kuncogott — mi lenne, ha — mormog­ta magában, aztán erő­sen háromszor belerú­gott az ajtóba, kulcsa­it csörgette, majd han­gos csoszogással, nagy krákogás közepette vo­nult végig az előszo­bán ... — Kukucs... ki van itthon? Na ki?... Meg­jöttem! — nyitott be a szobába. Az asszony kicsit riadt arccal néz­te váratlanul hazatért férjét, aztán ráripako- dott: — Meg vagy te őrül­ve? Az ajtót rugdo­sod, csörögsz, mint va­lami szellem éjfélkor egy elhagyott várkas­télyban! Vagy berúg­tál? — Ugyan... ugyan, szivecském — vigyor­gott a férj — csak al­kalmaztam a baráti tanácsot... Ha várat­lanul jössz haza, csö­rögi, zajogj, s akkor nem ér meglepetés ... — Nem értem? — nézett az asszony cso­dálkozva. ugyanakkor gyanakvóan is férjére, Micsoda tréfa hogy hátha tényleg ré­szeg, vagy megártott neki a nagy meleg... — Ugyan ... ugyan, szivecském, ha én zajt csapok, akkor a lovag­nak van ideje elmene­külni és engem nem ér kellemetlen megle­petés ... Hehehe ... — vigyorgott megelége­detten, hogy lám, mi­lyen jól is sikerült a tréfa. Az asszonynak, úgy látszik, nem volt tréfálkozni való kedve, mert metszőén hideg és gúnyos arccal tor­kollta le férje vigyori hangulatát: — Ügy, szóval te azért rugdosod itt az ajtót, meg harákolsz, meg köhögsz, nehogy tetten érj... — ... de ez csak vicc... — ________köszönöm szé­pe n az ilyen viccet, az ilyen hülye, ízetlen és sértő tréfát... Mert te ezt nem is viccnek szántad. Te ezt most csak így mondod, de nem így érezted ... Te azt hitted. hogyha előbb hazajössz, találsz nálam valakit... Becs­telennek tartottál, hűt­lennek, csalfa asszony­nak ... Ez volt és ez a véleményed rólam. — De szívem, a vi­lágért se, hát értsd meg, hogy... — ... itt nem lehet mit nem megérteni — kapott a zsebkendő után az asszony —, itt minden világos. Meg­vádoltál minden ok, alap nélkül, aljasul, jellemtelenül... De még ez is hagyján ... De te azért csörögtél, meg rugdostad az aj­tót, nehogy itt találjad azt a férfit, akivel én állítólag megcsallak... Mert, ha itt találod, vita, verekedés, egy­szóval kényelmetlen cécó ... Ugye? Csend, most én beszélek. Te­hát a kényelmedet még a saját hírnevednél, becsületednél is többre tartod... Fuj, szé- gyelld magad ... Nem elég, hogy aljas módon megvádoltál engem, de elárultad szerelmünket azzal is, hogy kényel­medet többre tartod, mint a harcot a szere­tett nőért... Ezt kel­lett nekem megér­nem . .. Micsoda csaló­dás! — roskadt az asz- szony a székre ... A férfi, mint valami nyitva felejtett ajtó, úgy imbolygott egyik lábáról a másikra, tá- tott szájjal, egyszerűen nem értve, fel sem fog­va, hogy igazán jópo­fa kis tréfája, hecce ilyen nagy és igazság­talan vihart kavart fel. Valósággal odaroskadt az asszony lába elé: — De szívem... hát ez nem igaz... Hát ez borzasztó... Én tény­leg csak tréfálni... Viccelni... A fene egye meg a hülye fe­jem. Hát hogyan is ké- telkedhetném benned, hisz soha sem kétel­kedtem és nem is fo­gok, erről biztosíthat­lak ... — potyogott a a szó a száján hízelke- dőn, bocsánatkérőn, esküdözőn és remény­kedőn ... Mondd, hát, mit tegyek, hogy meg­békélj? Az asszony könnyein keresztül nézte az előt­te térdeplő férjét, lát­ta kissé kopaszodó fe­jét, könyörgő, szinte kutyahűségű szemét, s úgy látszik. megeny­hült. Mosolyogni pró­bált, aztán megdör­zsölte az orrát zseb­kendőiében. .. — Hoztál valamit? — Elfelejtettem — rémüldözött a férfi. , — Látod, azt elfelej-' tetted ... Bár a butái tréfád felejtetted vol-J na el... Azt ígérted,, hogy hozol konyakos1 meggyet, ugye? 1 — Szívem, már ro-< hanok is, öt perc és] hozom... Csak meg-' békéi j — és a férj.j mint valami megva-< dúlt paripa, kivágta-] tott az előszoba ajta-< ján ... Az asszony a; szekrényhez lépett: < — Pszt, kijöhetsz! ] A férfi, aki kicsit, zilál tan, kócosán lépett; ki a szekrényből, na-, gyokat lélegzett... — A fenébe is, aztl hittem, megfulladok...; Hát csodálatosan egy, ostoba férjed van, ezt1 meg kell hagyni... 1 — Ostobának ostoba, < de látod, megbízható] és szeret... Na, siess, ■ nehogy itt érjen ...; Most már nem fog< csörögni, az biztos —] tolta ki az ajtón a < férfit. * A férj öt perc múl-, va, szinte tolvajléptek-* kel nyitott be az aj-1 tón és haladt végig az< előszobán. Nehogy zajt. csapjon és újból meg-1 vádolják, hogy ostoba* tréfái voltaképpen bi-< zalmatlanságot takar-1 nak. 1 Gyurkó Géza * sem érte el; ám tavaly már 5 300 000 forintról adhattak számot. Szolgáltató tevékenységük termelési értékei is érdekesen alakultak! 1958-ban szolgálta­tás még nem szerepelt „profil­jukban”, de egy év múlva már 94 000 forint értéket, 1962-ben pedig 3 957 000 forintot szám­lázhattak. Mindennél többet mond azonban az üzemről az a kép, amit a nyereség alakulása mu­tat: az első évet még igen sze­rényen zárták, mindössze 22 ezer forinttal, a tavalyi eszten­dőt pedig nem kevesebb, mint 1 247 000 forint nyereséggel. Nem kell tehát bizonygatni, a fejlődés tényei, a nyereség fo­rintjai minden magyarázatnál meggyőzőbben summázzák: életképes a szállító-szolgáltató , üzem, termelése gazdaságos! | Másfél kilométernyi | sínpár > Az építőipari részleg dolgo- ázói évről évre a legkiválóbb s \ legeredményesebb munkát ? végzik. Az év első hat hónapja csórén például — a petőfibányai $ lakótelepet nem számítva —, f 30 munkahelyen dolgoztak, s a 5 nagy szétszórtság, az irányítási d nehézségek ellenére is becsü- \lettel teljesítették szerződésben ^vállalt kötelezettségeiket. Ta- S valy decemberben fogtak hoz- Pzá például a gyöngyösi XII-es \akna vasúthálózatának felújí- Stási munkáihoz. Az akna bejá- c rátától a kétezerkétszázadik S méterig — szakaszonként — ? A könyvbarát-mo/ga p Két évvel ezelőtt bontakozott \ki a Népfront, a Nőtanács és a fsZÖVOSZ könyvbarát-mozgal- sma. Az illetékesek összegezték 5 az eddigi tapasztalatokat, s C megállapították, hogy a társa- 5 dal mi összefogás hozzájárulá­ssá val jelentős eredmények szü- \ lettek. Két év alatt 36 százalék- ?kal nőtt az olvasók és 38 szá- Szalékkal a kölcsönzött kötetek > száma. A tanácsi könyvtárak­éból tavaly 29 millió 14 ezer ko­stetet adtak ki az 1 millió 252 r ezer 863 olvasónak. Az eredmé- \nyek számbavételével egyide­jűleg elkészítették a könyv- 5 barát-mozgalom további fej- Slesztésének programját is. C Az 1963—64-es népművelési *■ évadban újabb szervek bevo­másfél kilométernyi sínpárt hoztak rendbe. A több mint egymilliós értékű felújítási munka még jelenleg tart, de a jövő héten már más helyre szállíthatják szerszámaikat, befejezik a hátralevő munkát. Ugyanakkor elvégezték a köz­ponti anyagraktár, s a tröszti központi irodák felújítási mun­káit is, hogy csak a legjelen­tősebb összegben végzett mun­kákat említsük. A tél folyamán nemegyszer csődöt mondott a telefonössze­köttetés a tröszt üzemei ben j szétfagytak, megrongálódtak a kábelok, s nem lehetett kap­csolatot teremteni a föld alatti munkahelyekkel, az áknairo- dákkal. Ezt elkerülendő szüle­tett az elhatározás: URH adó-vevő állomást kell építeni, amely rádióhálóba fogja össze az üze­meket. Az építőipari részleg dolgozói készítették el 40 000 forint értékben az adóház épü­letét a petőfibányai meddő­hányón; a működtető kábelt már csinálja a gépüzem s az adóházban hamarosan meg­kezdhetik a szerelést. A példák csak morzsáit je­lentik annak a sokrétű, szerte­ágazó feladatnak, munkának, amelyet a szállító és szolgálta­tó üzemnek ellátnia kell. De talán ennyi elég, hogy bárki érzékelni tudja: az üzem mun­kásai méltóképp tették le vok- saikat a hétköznapi jubileum asztalára. (pataky) lom továbbfejlesztése násával bővítik majd a moz­galom gazdáinak körét. Felké­rik a tudományos ismeretter­jesztő társulatot, hogy megyei és járási szervezeteik útján vállaljanak részt az írott szó népszerűsítéséből, az irodalom új barátainak és pártolóinak neveléséből. Több segítséget várnak a szakszervezetektől is. Ezek eddig els0"'"'v'E'„ az üze­mek munkásain. . k / .éhsé­gét csillapították a kölcsönzők gyűjteményének g>-;;t api’a ••*- val, a választék hálózat fejleszté ... A en delkezésre álló ( ban arra is lehe ecet jrt; ak, hogy a vidéki ü :-nu*k kóryv- tárai a környék lakosságit f* ellássák. A megyei tanács épületében székel a tsz-jogi iroda, amely egy éve működik megyénkben. Olvasóink közül sokan csak hallomásból ismerik ezen iro­da működését, nem ismerik jelentőségét, éppen ezért fel­kerestük dr. Aross Tibor és dr. Nagymihályi István tsz- jogtanácsosokat, s arra kértük őket, válaszoljanak kérdéseink­re, ismertessenek meg bennün­ket az országos viszonylatban is új kezdeményezésnek szá­mító szervvel. — Biztosítva van-e me­gyénkben, s ha igen, milyen módon, a termelőszövetke­zetek jogi ellátottsága? — Elmondhatjuk, hogy fárad­ságos munkánk eredménye­ként 1962 tavaszától valóra vált megyénkben is a termelő- szövetkezetek jogi ellátottsá­ga. Korábban a Termelőszö­vetkezeti Tanács egyetlen jo­gászának segítve, az ügyvédség patronálta jogi vonatkozásban a termelőszövetkezeteket. A fejlődés azonban már évek óta fő foglalkozású jogászokat kí­vánt részükre. Az említett idő­től kezdődően már nyolcán dolgozunk ezen a munkaterü­leten. A szervezeti keret még nyitott, ugyanis jogszabály ezt még nem rendezte. Megyénk­ben a Termelőszövetkezeti Ta­nács megyei irodája szervezé­sében a termelőszövetkezetek önkéntesen és területükhöz mérten arányosan fizetett ősz- szegből fedezik költségeinket. Munkánkat a megye közös gaz­daságai egyre fokozottabban igénylik és veszik igénybe, hi­szen széles körű termelési te­vékenységet folytatnak, jogi és jogvitás ügyeik vannak, ame­lyek sokrétűek. Ezen ügyek el­intézése, jogi képviselete a gyakorlaton kívül bizonyos mezőgazdasági ismeretet & feltétlen ügyszeretetét kíván meg. — Milyen ügyek intézése tartozik a jogi irodához? — A tsz-jogi iroda tájékoztat­ja a szövetkezeteket a megje­lent jogszabályokról. Részükre jogi tanácsot és felvilágosítást nyújt. Figyelemmel kíséri a jogszabályon, a hatósági hatá­rozaton, vagy szerződésen ala­puló jogok érvényesítését, a kö­telezettségek teljesítését és ja­vaslatot tesz a termelőszövet­kezetek illetékes szervei felé a szükséges intézkedések meg­tételére. A szükséghez képest közreműködik a vezetőségi és közgyűlési határozati javasla­tok, a fegyelmi és kártérítési ügyek előkészítésében és a ho­zott határozatok végrehajtásá­ban. Ezenkívül végzi a szerző­dések jogi előkészítését és részt vesz azok megkötésében is. De elősegíti a jogviták .pe­ren kívüli elintézését, ellátja a termelőszövetkezeteknek a bí­róságok és más hatóságok előtti jogi képviseletét is. A tsz-jogász tehát a szövetkeze­teknek munkása, a tsz-tagok esetében csak korlátozott sze­repe van. — Milyen eredményekben tükröződik az iroda tevé­kenysége megyénk közös gazdaságaiban? — Múlt évi munkánk hivata­los értékelése szerint több száz peres és peren kívüli ügyet in­téztünk el, mintegy 15 millió forint értékben. Ez a megye gazdaságainak forintban több millió megtakarítást, fizetéstől való mentesülést, illetve jogos követeléséhez való jutását je­lenti. Jogi tanácsot számtalan esetben nyújtottunk. Ügyfor­galmunk, levelezésünk iratszá­ma megközelítette a nyolc­ezret 1962-ben. Viszonylag sok volt a jelentősnek számító ügyünk, amely nemcsak ösz- szegszerűségében, hanem poli­tikai, gazdasági hatásában volt jelentős. Működésünk eredmé­nye egyébként lemérhető a tsz-ügyintézés rendszeresebbé válásában, a gazdaságokkal kapcsolatos eljárási panaszok csökkenésében és a törvényes­ség betartásában. — Milyen nehézségek aka­dályozzák munkájukat és milyen elképzelések megva­lósítását tervezik az elkövet­kezendő időben? — Munkánkat két tényező befolyásolja hátrányosan. Egyik a szervezeti forma és működés országos szabályozat­lanságból adódó problémák, a másik a mozgási lehetőség korlátozottsága, ugyanis jármű hiányában közforgalmú közle­kedéshez vagyunk kötve. Fel­adataink ellátásában sok szerv az ügyhöz illő támogatásban részesít bennünket. Például volt és van olyan járásbíróság (gyöngyösi és pétervásári), amelynek egyik polgári taná­csa hetente egy meghatározott napon kifejezetten tsz-tárgya- lási napot tart, s ezáltal idő­beosztásunk kedvező alakulá­sát segíti elő. Ami a jövőt il­leti: szeretnénk munkánkat még jobban ellátni és szeret­nénk a termelőszövetkezeti mozgalom szerves, alkotó té­nyezőjévé kiépíteni a tsz-jogi irodát... 15 millió forint egy ér alatt • • • A szövetkezetek jogi ellátottságáról nyilatkozik a tsz-jogi iroda A BABONA soha nem. volt ilyen jó a han­gulat a vállalatnál, mint most. Csak az anyag!... — Közelebbről? — Az Építőanyagellátó Vál­lalat a következő negyedévi igénylésünket cementből példá­ul 30 százalékra igazolta vissza. Hiányunk van mozaiklapból, csempéből, gerendából, födém­panellekből, kémény- és belső szellőző elemekből. Ha nem kapjuk meg a szükséges meny- nyiséget, akkor nem tudunk tervet teljesíteni. A tartaléko­kat már felhasználtuk. Most már nincs hová nyúlnunk. A beszélgetésből kiderül, hogy a felettes hatóságoknak kell hathatósan cselekedniük elsősorban, hogy a terv ne csak óhaj maradjon az ÉM. He­ves megyei Építőipari Válla­latnál. (gmf) Nemcsak Gyöngyösön, hanem Hatvanban és Egerben is hozzá kellett volna már fognunk az új épületek alapozásához, de emiatt a bizonytalanság miatt kell vámunk. — Hogyan zárták a máso­dik negyedévet? —Még csak előzetes számí­tásaink vannak. Az első ne­gyedévi 13 milliós tartozásun­kat az óv további részére osz­tottuk szét. Így lett a második negyedévi tervünk 48 millió. Úgy gondoljuk, legalább 98 százalékra sikerült teljesíte­nünk ezt a felemelt tervet. — És az egész évi terv lehe­tőségei? — Nem rajtunk múlik. Ha az anyagellátással nem lesz bajunk, mi helytállunk. Nyu­godtan mondhatom, mindenki a legnagyobb igyekezettel dol­gozik most nálunk. Talán még Gairamí Andrással, az ÉM. Heves megyei Építőipari Vál­lalat igazgatójával beszélge­tünk. — Hogyan állnak a lakásépí­téssel? — Most, június 28-án adtun/k át 36 lakást Gyöngyösön. Má­jus 30-án szintén 36 lakás át­adáséra került sor. — Mennyi marad még az év töbhi részére? — Augusztus 15-ig 18 lakást, október végéig pedig az előre gyártott blokkokból épülő 40 lakásos épületet fejezzük be Gyöngyösön. — Mi a helyzet az előre gyár­tott blokkokkal? — A Mályi Téglagyár egri ll-es üzeme nem tudja a blokko­kat folyamatosan és előre meg­határozott sorrendben szállíta­ni. Ebből származik a nehézsé­günk. A terv szerint ezt az épületet hat hét alatt kellett volna összeállítanunk. De az el­húzódó szállítás miaiítt legalább két hónap kell hozzá. — Miért nincs folyamatos szállítás? —■ A téglagyáriak arra hi­vatkoznak, hogy nincs elég gyártó területük. Egy blokknak 14 nap a pihenési ideje, de mi már tíznapos blokkokat is elho­zunk. A minőségük sokat javult a kezdet óta, ez tény1. Miután a gyártás sorrendje nem egye­zik a tervezettel, a toronydarut nem tudjuk folyamatosan két műszakban üzemeltetni. Az el­képzelésünk az volt, hogy a daru egyenesen a teherautóról emeli a helyére a blokkot. Sajnos, kénytelenek vagyunk a földre rakodni és megvárni, amíg a megfelelő blokkok meg­érkeznek. — Mi lesz a többi, hasondó épületekkel? —Nem tudjuk. Szó van ar­ról, hogy Salgótarjánból és Miskolcról is szállítunk előre gyártott elemeket, mivel a ké­sőbbi épületeket ezzel a tech­nológiával kellene elkészíte­nünk. Ha azonban nem lesz biztosítva a szállítás, akkor az épületeket kell átterveztetni. — Mikor születik meg a dön­tés? — A minisztériumban már elkezdődtek a tárgyalások, s reméljük, hogy július első he­tében a döntés is meglesz. egy fekete macska ugrott ki a szom­szédos kapualjból. A kultúrház-igaz- gató tréfásan meg­jegyezte: — S mondja, ked­ves elvtárs, tény­leg nem fél ettől a fekete macská­tól? — Eh, ostoba­ság ... Az emberi lélek talál ki ma­ga számára réme­ket, s ezeknek a rémeknek keres megfelelő alakot, például fekete macskát... Jaj! — sikkantott nagyot az előadó ... — Mi történt? — kérdezte ijedten a kultúrház vezetője. — Nem látta? Egy angóramacs- ka ... Egy kék sze­mű angóramacs- ka... Szerencsét­lenség ér... Biz­tos ... Mert a fe­hér szőrű angóra- macska az más ... Az nem fekete! — makogta az előadó és elosont a fal mellett... (egri)

Next

/
Thumbnails
Contents