Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-11 / 160. szám
4 NfiPÜJS AG 1963. július 11., csütörtök Ismét 36 lakás — némi nehézséggel Vagy előre gyártott elem, vagy tervmódosítás Az előadó nagy tárgyi tudással, társadalomtudományi összefüggéseiben vizsgálva, elemezte a babona eredetét. A megjelent, viszonylag nagy létszámú, nyolcfőnyi hallgatóság szájtátva figyelte az előadó hallatlan fürgeségét, ahogy a különböző varázsfüvek, mennydörgős istennyilák, péntekre eső tizenharmadikok és nyúl- lábak között kacskaringózott mind előbbre a téma teljes kifejtése felé. Gugyerák gyorsan kioldotta a csomót a zsebkendőjén ... Kajevác szégyenlősen csippentette le a négylevelű lóherét a nyakán függő madzagról... Burbulya megfogadta, hogy naponta édes tejjel eteti a szomszédék fekete macskáját... Pöszméte pironkodva tagadta meg tegnapi múltját, amikor a kéményseprővel találkozván, vastagra nyá- lazta gombjait... így vagy úgy, tehát már ennyiből is kiviláglik, termékeny talajra hullt az előadó meggyőző érvekkel felépített előadása, ezt igazolták nemcsak a fogadalmak, a píron- kodások, szégyenkezések. de az ösz- szeverődő tenyerek is, amelyek az előadás végén az elismerést és a jó tanács elfogadását voltak hivatva bizonyítani ... Az előadó kilépett az utcára a kultúrház igazgatójának jobbján, mélyet és megelégedettet szippantott a hűsölő levegőből és úgy érezte, ismét hozzájárult ahhoz, hogy az emberi ostobaság még hátrább curukkoljon. Ebben a pillanatban Szerény jubileum, hétköznap . . . A jubiláns neve: Mátravidé- ki Szénbányászati Tröszt szállító és szolgáltató üzem. A születés helye s ideje: Pe- tőfibánya, 1958. Épp a napokban múlt ötéves a sokarcú, sokrétű feladatot teljesítő üzem. Ez alkalomból nem tartottak ünnepséget, s köszöntések sem hangzottak el —, készítettek egy „házi statisztikát”, amiben felmérték a fél évtizedes út eredményeit: honnan indultak s hol tartanak, meddig jutottak. Beszédes és nem jellegtelen számok, amelyeket az útjukat kísérő kilométerkövekre véstek: 1958-ban építőipari termelési értékük még a 400 000 forintot — Hehehe — jutott eszébe a tréfásan kapott baráti tanács most, az ajtó előtt, hogy már másnap és lám tényleg váratlanul hazatért megszokott otthonába. — Hehehe — kuncogott — mi lenne, ha — mormogta magában, aztán erősen háromszor belerúgott az ajtóba, kulcsait csörgette, majd hangos csoszogással, nagy krákogás közepette vonult végig az előszobán ... — Kukucs... ki van itthon? Na ki?... Megjöttem! — nyitott be a szobába. Az asszony kicsit riadt arccal nézte váratlanul hazatért férjét, aztán ráripako- dott: — Meg vagy te őrülve? Az ajtót rugdosod, csörögsz, mint valami szellem éjfélkor egy elhagyott várkastélyban! Vagy berúgtál? — Ugyan... ugyan, szivecském — vigyorgott a férj — csak alkalmaztam a baráti tanácsot... Ha váratlanul jössz haza, csörögi, zajogj, s akkor nem ér meglepetés ... — Nem értem? — nézett az asszony csodálkozva. ugyanakkor gyanakvóan is férjére, Micsoda tréfa hogy hátha tényleg részeg, vagy megártott neki a nagy meleg... — Ugyan ... ugyan, szivecském, ha én zajt csapok, akkor a lovagnak van ideje elmenekülni és engem nem ér kellemetlen meglepetés ... Hehehe ... — vigyorgott megelégedetten, hogy lám, milyen jól is sikerült a tréfa. Az asszonynak, úgy látszik, nem volt tréfálkozni való kedve, mert metszőén hideg és gúnyos arccal torkollta le férje vigyori hangulatát: — Ügy, szóval te azért rugdosod itt az ajtót, meg harákolsz, meg köhögsz, nehogy tetten érj... — ... de ez csak vicc... — ________köszönöm szépe n az ilyen viccet, az ilyen hülye, ízetlen és sértő tréfát... Mert te ezt nem is viccnek szántad. Te ezt most csak így mondod, de nem így érezted ... Te azt hitted. hogyha előbb hazajössz, találsz nálam valakit... Becstelennek tartottál, hűtlennek, csalfa asszonynak ... Ez volt és ez a véleményed rólam. — De szívem, a világért se, hát értsd meg, hogy... — ... itt nem lehet mit nem megérteni — kapott a zsebkendő után az asszony —, itt minden világos. Megvádoltál minden ok, alap nélkül, aljasul, jellemtelenül... De még ez is hagyján ... De te azért csörögtél, meg rugdostad az ajtót, nehogy itt találjad azt a férfit, akivel én állítólag megcsallak... Mert, ha itt találod, vita, verekedés, egyszóval kényelmetlen cécó ... Ugye? Csend, most én beszélek. Tehát a kényelmedet még a saját hírnevednél, becsületednél is többre tartod... Fuj, szé- gyelld magad ... Nem elég, hogy aljas módon megvádoltál engem, de elárultad szerelmünket azzal is, hogy kényelmedet többre tartod, mint a harcot a szeretett nőért... Ezt kellett nekem megérnem . .. Micsoda csalódás! — roskadt az asz- szony a székre ... A férfi, mint valami nyitva felejtett ajtó, úgy imbolygott egyik lábáról a másikra, tá- tott szájjal, egyszerűen nem értve, fel sem fogva, hogy igazán jópofa kis tréfája, hecce ilyen nagy és igazságtalan vihart kavart fel. Valósággal odaroskadt az asszony lába elé: — De szívem... hát ez nem igaz... Hát ez borzasztó... Én tényleg csak tréfálni... Viccelni... A fene egye meg a hülye fejem. Hát hogyan is ké- telkedhetném benned, hisz soha sem kételkedtem és nem is fogok, erről biztosíthatlak ... — potyogott a a szó a száján hízelke- dőn, bocsánatkérőn, esküdözőn és reménykedőn ... Mondd, hát, mit tegyek, hogy megbékélj? Az asszony könnyein keresztül nézte az előtte térdeplő férjét, látta kissé kopaszodó fejét, könyörgő, szinte kutyahűségű szemét, s úgy látszik. megenyhült. Mosolyogni próbált, aztán megdörzsölte az orrát zsebkendőiében. .. — Hoztál valamit? — Elfelejtettem — rémüldözött a férfi. , — Látod, azt elfelej-' tetted ... Bár a butái tréfád felejtetted vol-J na el... Azt ígérted,, hogy hozol konyakos1 meggyet, ugye? 1 — Szívem, már ro-< hanok is, öt perc és] hozom... Csak meg-' békéi j — és a férj.j mint valami megva-< dúlt paripa, kivágta-] tott az előszoba ajta-< ján ... Az asszony a; szekrényhez lépett: < — Pszt, kijöhetsz! ] A férfi, aki kicsit, zilál tan, kócosán lépett; ki a szekrényből, na-, gyokat lélegzett... — A fenébe is, aztl hittem, megfulladok...; Hát csodálatosan egy, ostoba férjed van, ezt1 meg kell hagyni... 1 — Ostobának ostoba, < de látod, megbízható] és szeret... Na, siess, ■ nehogy itt érjen ...; Most már nem fog< csörögni, az biztos —] tolta ki az ajtón a < férfit. * A férj öt perc múl-, va, szinte tolvajléptek-* kel nyitott be az aj-1 tón és haladt végig az< előszobán. Nehogy zajt. csapjon és újból meg-1 vádolják, hogy ostoba* tréfái voltaképpen bi-< zalmatlanságot takar-1 nak. 1 Gyurkó Géza * sem érte el; ám tavaly már 5 300 000 forintról adhattak számot. Szolgáltató tevékenységük termelési értékei is érdekesen alakultak! 1958-ban szolgáltatás még nem szerepelt „profiljukban”, de egy év múlva már 94 000 forint értéket, 1962-ben pedig 3 957 000 forintot számlázhattak. Mindennél többet mond azonban az üzemről az a kép, amit a nyereség alakulása mutat: az első évet még igen szerényen zárták, mindössze 22 ezer forinttal, a tavalyi esztendőt pedig nem kevesebb, mint 1 247 000 forint nyereséggel. Nem kell tehát bizonygatni, a fejlődés tényei, a nyereség forintjai minden magyarázatnál meggyőzőbben summázzák: életképes a szállító-szolgáltató , üzem, termelése gazdaságos! | Másfél kilométernyi | sínpár > Az építőipari részleg dolgo- ázói évről évre a legkiválóbb s \ legeredményesebb munkát ? végzik. Az év első hat hónapja csórén például — a petőfibányai $ lakótelepet nem számítva —, f 30 munkahelyen dolgoztak, s a 5 nagy szétszórtság, az irányítási d nehézségek ellenére is becsü- \lettel teljesítették szerződésben ^vállalt kötelezettségeiket. Ta- S valy decemberben fogtak hoz- Pzá például a gyöngyösi XII-es \akna vasúthálózatának felújí- Stási munkáihoz. Az akna bejá- c rátától a kétezerkétszázadik S méterig — szakaszonként — ? A könyvbarát-mo/ga p Két évvel ezelőtt bontakozott \ki a Népfront, a Nőtanács és a fsZÖVOSZ könyvbarát-mozgal- sma. Az illetékesek összegezték 5 az eddigi tapasztalatokat, s C megállapították, hogy a társa- 5 dal mi összefogás hozzájárulássá val jelentős eredmények szü- \ lettek. Két év alatt 36 százalék- ?kal nőtt az olvasók és 38 szá- Szalékkal a kölcsönzött kötetek > száma. A tanácsi könyvtárakéból tavaly 29 millió 14 ezer kostetet adtak ki az 1 millió 252 r ezer 863 olvasónak. Az eredmé- \nyek számbavételével egyidejűleg elkészítették a könyv- 5 barát-mozgalom további fej- Slesztésének programját is. C Az 1963—64-es népművelési *■ évadban újabb szervek bevomásfél kilométernyi sínpárt hoztak rendbe. A több mint egymilliós értékű felújítási munka még jelenleg tart, de a jövő héten már más helyre szállíthatják szerszámaikat, befejezik a hátralevő munkát. Ugyanakkor elvégezték a központi anyagraktár, s a tröszti központi irodák felújítási munkáit is, hogy csak a legjelentősebb összegben végzett munkákat említsük. A tél folyamán nemegyszer csődöt mondott a telefonösszeköttetés a tröszt üzemei ben j szétfagytak, megrongálódtak a kábelok, s nem lehetett kapcsolatot teremteni a föld alatti munkahelyekkel, az áknairo- dákkal. Ezt elkerülendő született az elhatározás: URH adó-vevő állomást kell építeni, amely rádióhálóba fogja össze az üzemeket. Az építőipari részleg dolgozói készítették el 40 000 forint értékben az adóház épületét a petőfibányai meddőhányón; a működtető kábelt már csinálja a gépüzem s az adóházban hamarosan megkezdhetik a szerelést. A példák csak morzsáit jelentik annak a sokrétű, szerteágazó feladatnak, munkának, amelyet a szállító és szolgáltató üzemnek ellátnia kell. De talán ennyi elég, hogy bárki érzékelni tudja: az üzem munkásai méltóképp tették le vok- saikat a hétköznapi jubileum asztalára. (pataky) lom továbbfejlesztése násával bővítik majd a mozgalom gazdáinak körét. Felkérik a tudományos ismeretterjesztő társulatot, hogy megyei és járási szervezeteik útján vállaljanak részt az írott szó népszerűsítéséből, az irodalom új barátainak és pártolóinak neveléséből. Több segítséget várnak a szakszervezetektől is. Ezek eddig els0"'"'v'E'„ az üzemek munkásain. . k / .éhségét csillapították a kölcsönzők gyűjteményének g>-;;t api’a ••*- val, a választék hálózat fejleszté ... A en delkezésre álló ( ban arra is lehe ecet jrt; ak, hogy a vidéki ü :-nu*k kóryv- tárai a környék lakosságit f* ellássák. A megyei tanács épületében székel a tsz-jogi iroda, amely egy éve működik megyénkben. Olvasóink közül sokan csak hallomásból ismerik ezen iroda működését, nem ismerik jelentőségét, éppen ezért felkerestük dr. Aross Tibor és dr. Nagymihályi István tsz- jogtanácsosokat, s arra kértük őket, válaszoljanak kérdéseinkre, ismertessenek meg bennünket az országos viszonylatban is új kezdeményezésnek számító szervvel. — Biztosítva van-e megyénkben, s ha igen, milyen módon, a termelőszövetkezetek jogi ellátottsága? — Elmondhatjuk, hogy fáradságos munkánk eredményeként 1962 tavaszától valóra vált megyénkben is a termelő- szövetkezetek jogi ellátottsága. Korábban a Termelőszövetkezeti Tanács egyetlen jogászának segítve, az ügyvédség patronálta jogi vonatkozásban a termelőszövetkezeteket. A fejlődés azonban már évek óta fő foglalkozású jogászokat kívánt részükre. Az említett időtől kezdődően már nyolcán dolgozunk ezen a munkaterületen. A szervezeti keret még nyitott, ugyanis jogszabály ezt még nem rendezte. Megyénkben a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodája szervezésében a termelőszövetkezetek önkéntesen és területükhöz mérten arányosan fizetett ősz- szegből fedezik költségeinket. Munkánkat a megye közös gazdaságai egyre fokozottabban igénylik és veszik igénybe, hiszen széles körű termelési tevékenységet folytatnak, jogi és jogvitás ügyeik vannak, amelyek sokrétűek. Ezen ügyek elintézése, jogi képviselete a gyakorlaton kívül bizonyos mezőgazdasági ismeretet & feltétlen ügyszeretetét kíván meg. — Milyen ügyek intézése tartozik a jogi irodához? — A tsz-jogi iroda tájékoztatja a szövetkezeteket a megjelent jogszabályokról. Részükre jogi tanácsot és felvilágosítást nyújt. Figyelemmel kíséri a jogszabályon, a hatósági határozaton, vagy szerződésen alapuló jogok érvényesítését, a kötelezettségek teljesítését és javaslatot tesz a termelőszövetkezetek illetékes szervei felé a szükséges intézkedések megtételére. A szükséghez képest közreműködik a vezetőségi és közgyűlési határozati javaslatok, a fegyelmi és kártérítési ügyek előkészítésében és a hozott határozatok végrehajtásában. Ezenkívül végzi a szerződések jogi előkészítését és részt vesz azok megkötésében is. De elősegíti a jogviták .peren kívüli elintézését, ellátja a termelőszövetkezeteknek a bíróságok és más hatóságok előtti jogi képviseletét is. A tsz-jogász tehát a szövetkezeteknek munkása, a tsz-tagok esetében csak korlátozott szerepe van. — Milyen eredményekben tükröződik az iroda tevékenysége megyénk közös gazdaságaiban? — Múlt évi munkánk hivatalos értékelése szerint több száz peres és peren kívüli ügyet intéztünk el, mintegy 15 millió forint értékben. Ez a megye gazdaságainak forintban több millió megtakarítást, fizetéstől való mentesülést, illetve jogos követeléséhez való jutását jelenti. Jogi tanácsot számtalan esetben nyújtottunk. Ügyforgalmunk, levelezésünk iratszáma megközelítette a nyolcezret 1962-ben. Viszonylag sok volt a jelentősnek számító ügyünk, amely nemcsak ösz- szegszerűségében, hanem politikai, gazdasági hatásában volt jelentős. Működésünk eredménye egyébként lemérhető a tsz-ügyintézés rendszeresebbé válásában, a gazdaságokkal kapcsolatos eljárási panaszok csökkenésében és a törvényesség betartásában. — Milyen nehézségek akadályozzák munkájukat és milyen elképzelések megvalósítását tervezik az elkövetkezendő időben? — Munkánkat két tényező befolyásolja hátrányosan. Egyik a szervezeti forma és működés országos szabályozatlanságból adódó problémák, a másik a mozgási lehetőség korlátozottsága, ugyanis jármű hiányában közforgalmú közlekedéshez vagyunk kötve. Feladataink ellátásában sok szerv az ügyhöz illő támogatásban részesít bennünket. Például volt és van olyan járásbíróság (gyöngyösi és pétervásári), amelynek egyik polgári tanácsa hetente egy meghatározott napon kifejezetten tsz-tárgya- lási napot tart, s ezáltal időbeosztásunk kedvező alakulását segíti elő. Ami a jövőt illeti: szeretnénk munkánkat még jobban ellátni és szeretnénk a termelőszövetkezeti mozgalom szerves, alkotó tényezőjévé kiépíteni a tsz-jogi irodát... 15 millió forint egy ér alatt • • • A szövetkezetek jogi ellátottságáról nyilatkozik a tsz-jogi iroda A BABONA soha nem. volt ilyen jó a hangulat a vállalatnál, mint most. Csak az anyag!... — Közelebbről? — Az Építőanyagellátó Vállalat a következő negyedévi igénylésünket cementből például 30 százalékra igazolta vissza. Hiányunk van mozaiklapból, csempéből, gerendából, födémpanellekből, kémény- és belső szellőző elemekből. Ha nem kapjuk meg a szükséges meny- nyiséget, akkor nem tudunk tervet teljesíteni. A tartalékokat már felhasználtuk. Most már nincs hová nyúlnunk. A beszélgetésből kiderül, hogy a felettes hatóságoknak kell hathatósan cselekedniük elsősorban, hogy a terv ne csak óhaj maradjon az ÉM. Heves megyei Építőipari Vállalatnál. (gmf) Nemcsak Gyöngyösön, hanem Hatvanban és Egerben is hozzá kellett volna már fognunk az új épületek alapozásához, de emiatt a bizonytalanság miatt kell vámunk. — Hogyan zárták a második negyedévet? —Még csak előzetes számításaink vannak. Az első negyedévi 13 milliós tartozásunkat az óv további részére osztottuk szét. Így lett a második negyedévi tervünk 48 millió. Úgy gondoljuk, legalább 98 százalékra sikerült teljesítenünk ezt a felemelt tervet. — És az egész évi terv lehetőségei? — Nem rajtunk múlik. Ha az anyagellátással nem lesz bajunk, mi helytállunk. Nyugodtan mondhatom, mindenki a legnagyobb igyekezettel dolgozik most nálunk. Talán még Gairamí Andrással, az ÉM. Heves megyei Építőipari Vállalat igazgatójával beszélgetünk. — Hogyan állnak a lakásépítéssel? — Most, június 28-án adtun/k át 36 lakást Gyöngyösön. Május 30-án szintén 36 lakás átadáséra került sor. — Mennyi marad még az év töbhi részére? — Augusztus 15-ig 18 lakást, október végéig pedig az előre gyártott blokkokból épülő 40 lakásos épületet fejezzük be Gyöngyösön. — Mi a helyzet az előre gyártott blokkokkal? — A Mályi Téglagyár egri ll-es üzeme nem tudja a blokkokat folyamatosan és előre meghatározott sorrendben szállítani. Ebből származik a nehézségünk. A terv szerint ezt az épületet hat hét alatt kellett volna összeállítanunk. De az elhúzódó szállítás miaiítt legalább két hónap kell hozzá. — Miért nincs folyamatos szállítás? —■ A téglagyáriak arra hivatkoznak, hogy nincs elég gyártó területük. Egy blokknak 14 nap a pihenési ideje, de mi már tíznapos blokkokat is elhozunk. A minőségük sokat javult a kezdet óta, ez tény1. Miután a gyártás sorrendje nem egyezik a tervezettel, a toronydarut nem tudjuk folyamatosan két műszakban üzemeltetni. Az elképzelésünk az volt, hogy a daru egyenesen a teherautóról emeli a helyére a blokkot. Sajnos, kénytelenek vagyunk a földre rakodni és megvárni, amíg a megfelelő blokkok megérkeznek. — Mi lesz a többi, hasondó épületekkel? —Nem tudjuk. Szó van arról, hogy Salgótarjánból és Miskolcról is szállítunk előre gyártott elemeket, mivel a későbbi épületeket ezzel a technológiával kellene elkészítenünk. Ha azonban nem lesz biztosítva a szállítás, akkor az épületeket kell átterveztetni. — Mikor születik meg a döntés? — A minisztériumban már elkezdődtek a tárgyalások, s reméljük, hogy július első hetében a döntés is meglesz. egy fekete macska ugrott ki a szomszédos kapualjból. A kultúrház-igaz- gató tréfásan megjegyezte: — S mondja, kedves elvtárs, tényleg nem fél ettől a fekete macskától? — Eh, ostobaság ... Az emberi lélek talál ki maga számára rémeket, s ezeknek a rémeknek keres megfelelő alakot, például fekete macskát... Jaj! — sikkantott nagyot az előadó ... — Mi történt? — kérdezte ijedten a kultúrház vezetője. — Nem látta? Egy angóramacs- ka ... Egy kék szemű angóramacs- ka... Szerencsétlenség ér... Biztos ... Mert a fehér szőrű angóra- macska az más ... Az nem fekete! — makogta az előadó és elosont a fal mellett... (egri)
