Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-09 / 158. szám
1963. július 9., kedd nbpojsao 3 Vannak egészen furcsa dolgok Tényleg: varrnak néha egészen furcsa dolgok. Az egyik emberrő] egyszerre kiderül, hogy durva a környezetével, egy másikról, hogy megbízhatatlan jellemű, a harmadikról, hogy még az ellenkezője sem igaz annak, amit mond. Nem úgy derül ki, hogy felettesei, közvetlen munkatársai, ismerősei lépésről lépésre derítik fel akarva, akaratlanul is, hogy valakinek milyen jellembeli, emberi fogyatékosságai vannak. Mert ha így derülne ki, egyáltalában nem lennének ezek a furcsa dolgok.... A jellembeli, emberi hibák akkor kerülnek felszínre, amikor megjelenik egy újságcikk és fény derül először arra, ki adott tényeket, adatokat, vagy ki fordult panasszal az újsághoz, hogy utána fény derüljön mindarra, amiről már fenn- tebb szó volt. Hát ezek azok a furcsa dolgok! Mert lehet, hogy a jellembeli megállapítások teljes egészében igazak, sőt talán még csak részét jelentik a valóban még teljesebb igazságnak ... De miért csak egy újságcikk megjelenése után, a jellemben állítólag fogyatékos személy panasza, tájékoztatása, adatszolgáltatása után jut eszébe feletteseinek, környezetének harcot indítani — ó, nem az ember! — az emberi hibák ellen? Miért akkor döbbennek rá az érintettek, hogy aki jogos, vagy jogtalan igazságát, de mindenesetre vélt igazát keresi, annak elsősorban saját jellembeli erényeit kellene megkeresni. s ehhez a kereséshez a bírálat fegyverével szükségeltetik segítséget adni?... Ma már rendkívül veszélyes dolog a bírálót, a bejelentőt üldözni. Ma már könnyen a bíróság elé is kerülhet az, aki megfeledkezik a párt, a kormány által biztosított alapvető szabadságjogról: a bírálat szabadságáról. Nagyon kevés és nagyon elvakult olyan ember, vezető, vagy munkatárs akad, aki megkockáztatná, hogy közéletünk ereje döbbentse rá: be- csületes, jószándékú bírálatra mindenkinek joga van. a bírálat becstelen elfolytására senkinek ..... Ez ekben a furcsa esetekben BACSKAY KÁLMÁN gyémántdiplomás pedagógus Csendes, kedves kis ház a verpeléti posta udvarában. Árnyas fák között szűrődik át a napsugár, s a konyha, vagy inkább amolyan dolgozószobaféle nyitott ajtaján széles pasztában hull a fénynyaláb, hogy bearanyozza az idős tanító hófehér haját. Bacskay Kálmán bácsi most is dolgozik. Nyolcvanegye- dik évét éppen tegnap töltötte be. Lábát megviselte ugyan az idő, de szelleme friss, akarata, tudása alkotásra kész. Olyan embernek ismerik a környéken, aki még egy esztendővel ez. előtt is maga kapálgatta a kis kertet, s akitől, ha elvennék a munkát, belepusztulna. Most Aszaló község szociográfiáját írja, ahol kereken negyven esztendeig tanította a kis sum- más-, parasztgyerekeket. Amikor felém fordul, s rám mosolyog, látom a tekinte- tében, nagyon elmélyedt a munkájában. Mi mindent láthatott 81 év alatt! Mennyi nyomorúság, szenvedés és baj zajlott az alatt a negyvennégy év alatt, amíg a katedrától a tábláig, a kis nebulók füzetétől az értelmükig eljuttatta a tudomány alapjait. 1947 óta él itt, a virágok között a verpeléti postán, hátul, a szép, egyedülálló kis lakásban. Nap nap után ezer gondja, dolga van azóta is. Dolgozik a helytörténeti múzeumnak, megpályázta, s második díjjal jutalmazva, meg is nyerte a MÉSZÖV által meghirdetett helytörténeti pályázatot, megírta Heves megye közlekedésének történetét. ... és a pedagógusnapon vastag borítékban, meleg szavak kíséretében megérkezett a bordó kötésű gyémántdiploma. Három gyermeke, nyolc unokája és négy dédunokája ünnepelte a dédnagyapát, a nagyapát, az édesapát és a néptanítót, — aki soha nem feledte el, bárhogy fordult is a sorsa: a tanító élete legyen nyitott könyv, legyen példás, mert enélkül pusztába kiáltó szó a katedráról hangzó minden tanítás, s csak így csillan fel a minden újra éhes gyermekszemben a bizalom, a szeretet, a megbecsülés soha ki nem hamvadó lángja. (á) szó sincs semmiféle retorzióról, nincs az a törvény, amely paragrafusaival megcsimpaszkodhatna a retorzió bármely betűjében. Hisz végeredményben is ezekben az esetekben semmi sem történt más, minthogy egy, vagy két embert jóindulatúlag figyelmeztettek bizonyos hibáira, amelynek kijavítása neki is, a közösségnek is alapvető érdeke. Az természetesen más lapra tartozik, hogy a jogosan megbírált bíráló, panasztevő. vagy egyszerűen csak informátor szívhatja a fogát és mélabúsan töprenghet azon, kellett-e neki okveteüenkednd, hogy ezzel végül is felhívja felettesei figyelmét azokra a hibákra, amelyet eddig nem vettek észre, vagy ha észrevették, nem tartottak érdemesnek szólni érte. — De hát kedves elvtársam, ez az ember tényleg durva a környezetével — mondhatná erre a felettese, s mondhatnám erre én. hogy tényleg az. — Nos, akkor helyes volt-e, vagy sem, hogy figyelmeztettem hibájára? — folytathatná a felettes a kérdést és folytathatnám jómagam is a választ, hogy igen, helyes volt. Azazhogy: helyesebb lett volna előbb, máskor, nem akkor, amikor megjelenik egy újságcikk, amikor — legyen bár kisebb, vagy nagyobb hibája a bejelentőnek — végtére is igazat mond. Mondhatnám és mondom is: az igazság is furcsa dolog. Hitele nem attól függ, hogy ki mondja, hanem a tényéktől és ezek a tények rendkívül makacs dolgok, ma- kacsabbak, mint azok, akiknek pontosan a tények meg- tudtával jut eszébe az építő bírálat szellemének aktív ápolása.... Ez az aktivitás finoman megfogalmazva tapintatlanság, félredobva a finomságot: ízléstelenség! Gyurkó Géza Megkezdődött a Globke-per A Német Demokratikus Köztársaság legfelsőbb bírósága hétfőn a nemzetközi nyilvánosság előtt megkezdte Hans Globke perének tárgyalását. Glöbkét felelősség terheli hatmillió zsidó üldöztetéséért és meggyilkolásáért. Adatok a kereskedelem nyári felkéssiiléeéről A harmadik negyedévre 1005 mázsa szalicilról és 2307 mázsa szódabikarbónáról gondoskodott a kereskedelem. Tavaly hasonló időszakban 622 mázsa szalicil és 1341 mázsa szódabikarbóna fogyott el az országban. Nyáron ecetből is több fogy. Tavaly a harmadik negyedévben 918 vagonnal értékesítettek, az idén 950 vagon eladásra számítanak. Az idei nyáron kedvezőbb a gyümölcs- szörp- és a gyümölcslé-ellátás. A múlt évben június 1-től szeptember 30-ig 468 vagon gyümölcsszörpöt és 231 vagon gyümölcslevet értékesítettek. Ez év azonos időszakában 750 vagon szörp és 400 vagon gyümölcslé áll rendelkezésre. Még két nyári cikk adata: kovászos uborkából a tavalyi 85 vagon helyett 120 vagonnal kerül forgalomba, fagylaltostyából pedig 43 vagonnal készül augusztus 31-ig. Kezdetben voltak prózai színészek, akik ugyan a magas ,,c”-t nem tudták kivágni, de az emberi beszéd muzsikájával hatottak a méghatódott nézőkre. Aztán kezdetben voltak az énekes színészek, akik a dallam, az emberi hang zenéjével fejezték ki azt, amit általában érzésnek szokás nevezni. Én már nem emlékszem erre, sót nem is nagyon hiszem, hogy tényleg volt ilyen időszak ... Ha volt, akkor hinnem kellene az idősebbeknek, a régi újságoknak, a mendemondának, amely szájról szájra jár . .. Mondani sem kell, hogy ha ez így volt, meglehetősen konzervatív és helytelen dolog volt. . . Bezzeg ma! Modernek, bátrak, merészek vagyunk. A prózai színész énekel, az énekes színész prózái, hogy az embernek tátva marad a szája és a füle. Igaz, hogy az énekes színész szép magyar szövegmondása kissé érthetetlen és a prózai színész ének- hangja kissé hátborzongató, de annyi baj legyen, fö a merészség, új• szerűség és modernség. Remélem, nem kell sok idő hozzá, hogy Hamlet vagy Júlia a trapézen mutatja be, mit tud, s az oroszlánszelidítő Of- félia őrülési jelenetével borzongatja a tisztelt publikum idegeit. . . f-ó) Arokparti vita — hozzászólásokkal Lapunk június 29-i számában „Árokparti vita — törvénysértéssel” címmel cikket írtunk a felsőtárkányi Dózsa Tsz vezetősége és Bóta Lajos gyári munkás között meglévő vitáról, amely 10 mázsa lekaszált zöldtakarmány tulajdonjogáért folyik. Ebben a cikkben Bóta Lajosnak adtunk igazat, s kértük a termelőszövetkezetet, adja vissza Bóta Lajosnak a takarmányt Cikkünkre Kellner Emil, az Egri Járási Tanács mezőgazda- sági osztályvezetője válaszolt. Válaszának a lényege a követ- k.62Ő „Kérjük a Népújságban 1963. június 29-én megjelent Árok- parti vita — törvénysértéssel” című cikküket korrigálni és a ténynek megfelelően helyesen leközölni. Ugyanis a cikk Írója az 1963. június 11-én Népszabadságban megjelent közleményt tévesen értelmezte és mint törvényes rendeletet vette figyelembe. Egyoldalú vizsgálata alapján olyan személynek adott igazat, aki törvénysértést követett el, mert a felsőtárkányi Dózsa Tsz tulajdonát képező területről — engedély nélkül — fűkaszáláshoz fogott és a figyelmeztetés ellenére is tovább végezte a munkát. A cikk írója nem hallgatta meg a Termelőszövetkezeti Tanács Heves megyei Irodáját, a járási tanács mezőgazdasági osztályát, sőt elhallgatta a helyi tanács és tsz-vezetőség helyes állásfoglalását is. Igazat adott Bóta Lajosnak és olyan megállapítást tett, hogy „Vissza kell tehát adni a 10 mázsa szénát Bóta Lajosnak, akár tetszik, akár nem a közös gazdaságnak” (Ez is téves, mert VI. 19-i mérlegelési jegy igazolása szerint 6 mázsa zöldtakarmány volt.) A nem megalapozott vizsgálat sáapján hozott „Ítélet” és a nyíltan megírt, helytelen, nem megfelelő alapokra épített jóhiszeműség oda vezetett, hogy a cikk írójának a cél érdekében tett jóindulata az ellentétet hozta felszínre. A törvény- sértő részére nyújtott segítséget a cikk írója azzal, hogy minden szavát igaznak minősítette. Sajnos, hiába mondta el a községi tanács vb-elnöke, a tsz elnöke és mezőgazdásza, hogy a terület nem a Vízügyi Igazgatóságé, hanem a termelőszövetkezeté, amelynek terhét és hasznát is élvezi évek óta. Nem győződött meg továbbá arról sem, hogy a tsz-tanács és a járási tanács hogyan és miben adott igazat Bóta Lajosnak. Annak sem nézett utána, hogy miért nem vágta le a tsz még a füvet. Ismeretes, hogy a mostani időjárás, valamint az egyéb mezőgazdasági fontosabb munkák végzése akadályozta a fű levágását. A tsz évek óta a fűtermést zölden eteti fel a közös állat- állománnyal. Feltételezzük, hogy az elgondolás a cikk megírásánál jó szándékú volt, azonban vizsgálni kellett volna azt is hogy van-e törvényes alapja a felhívásnak! Az FM nem adott ki rendeletet, de a megyei tanács mezőgazdasági osztálya sem. Ennek lett következménye, hogy egyesek — jelen esetben Bóta Lajos — szerettek volna jogtalan anyagi előnyhöz jutni. Erre az újságcikkre alapozva, jogot formált és próbálja bizonyítani igazát! Kellner Emil, Egri Járási Tanács, mezőgazdasági osztályvezető. ★ A szerkesztőség megjegyzése: Nem értünk egyet Kellner Emilnek, az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetőA V—1, Hitler rakétasztórja — Amikor féltő gonddal vigyáznak az ellenség életére — Furcsa rakétakutatói karrierek Előző számunkban arról1 számoltunk be, hogyan állott be a rakétakutatás < Németországban a háború \ szolgálatába. A német „csodafegyverek sorozata” az ún. V—1-gyel (Vergeltungwaffe — megtorló- fegyver) kezdődött. Milyen is lege a kővetkező: 1944. június 13-tól szeptember 4-ig kereken 8900 ilyen típusú rakétát lőttek ki, főleg Dól-Anglia ellen. E2ek 46 százalékát a légvédelem megsemmisítette, 25 százaléka a célt elhibázta és 29 százaléka érte el csupán London területét. Közülük igen sok — mint a kilövőhelyekről felvett légifelvételek mutatják — a kilövés után rögtön visszazuhant. A V—1 A V—1 német szárnyas rakétabomba. olt ez a nagy garral beha- mgozott propagandafegyver? A V—1 tulajdonképpen egy ilóta nélküli bombázógép olt, amelyet a célba rakéta- íeghajtással és távirányításai juttattak él. A robbanó- nyag a törzsben került elhe- nézésre. Bár a H. világháború alatt „ondonban és Antwerpenben ok épületkárt akozott, kato- ai szempontból a V—1 mégis elentéktelen maradt. Hivata- os adatok szerint a V—1 mérsebessége óránként 600 kilométer volt, így a modern angol vadászgépek utolérhették és megsemmisíthették. Fennmaradt egy légi fénykép, amelyen egy Spitfire gép egyszerűen a szárnyával billentette meg a V— 1-et és így késztette lezuhanásra. Ezen kívül a V— 1 szórása (az a terület, amelyen belül a becsapódása még találatnak számít) 15—18 kilométer! Három hónap alatt tehát ilyen vaktában 2 ezer 300 repülőbomba érte el a célját. Ez valóban nem nevezhető csodafegyvernek! A fasizmus megdöbbentő rakétakutató-karriereket termelt ki. Ezek az emberek egész munkásságukat a fasizmus győzelmének szentelték. Nem átallották nevüket és felelősségüket adni egy a háború céljai miatt siettetett és éppen ezért kellőképpen ki nem kísérletezett rakétaprog- ramhoz. Életük azonban — már a háború végére gondolva — kedves volt az akkori ellenségeiknek. Az egyik ilyen rakétakutató gróf Helmut von Zborowski, osztrák állampolgár, eredetileg katonának készült, a strassi katonai reáliskolát végezte el. 1934-ben a BMW (Bayerischen Motorenwerke) repülőgéptervezője. 1936-ban a braunschweigi légi kutatóintézet munkatársa, majd a traueni kísérleti állomás vezetője. Zborowski a II. világháború egyik legfanatikusabb hadirükéta-tervezője volt. 1939-ben ismét visszatér a BMW-hez, ahol a Göring- féle légügyi minisztérium megbízásából rakétameghajtású repülőgépet tervez. Meglehetősen rövid idő alatt sikereket ér el. <5 alkalmazta először a salétromsavat — mint oxigénhordozót — rakétaüzemanyagnak. Igen érdekes hűtési berendezést vezetett be amelyet még ma is felhasználnak. Ennek lényege az, hogy az üzemanyagot felhasználá: előtt az égési kamrára vezeti: rá és ezzel a vízzel való hű tést kiküszöbölte. i Zborowski 1945-ben megv; lik a BMW-től, hogy a Weh machtnak ajánlhassa fel szc gálatait. A következő évb: azonban már a francia lég ügyi minisztérium munkatársa és jelenleg —1952-től kezdve a francia monopóliumok 1 gálatában álló, a harci re- lőgépek fejlesztésére szól- .ló irodát tart fenn Párizsán. Következő számunkban egy érdekes karrierről, •r von Braun életsorá- olunk be. Folytatása következik Kováts Andor 0# T 3 NYÍL AZ ŰRHAJÓIG jének válaszával. Nem értünk egyet, annál az egyszerű oknál fogva, — amint erről a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei tájékoztattak, — hogy érvényben van egy olyan miniszterhelyettesi szóbeli rendelkezés (a sajtó, a rádió közölte), amely kimondja, hogy június 15-e után az árokpartokon, utak mentén termő füvet bárki teljesen ingyen betakaríthatja, legyen ez a terület bárkié is. Ezt a szóbeli rendelkezést Hont János elvtárs, földművelésügyi miniszter első helyettese június 7-én, a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőinek értekezletén adta ki, hogy ennek érvényesítéséről a megyei tanácsok nietékesei gondoskodjanak. C kUünk nyomán: Telek János panasza elintéződött Lapunk július 3-i számában közöltük Telek János siroki lakos panaszát. A panasz elintézésére a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat vezetői máris megtették az intézkedéseket, s ezt az alábbi levélben közölték: „A Népújságban megjelent panaszos levélre közöljük, hogy gyöngyösi szakboltunkból tegnap feladtunk címére egy darab Toldi női kerékpárt. Az ügyben szíves elnézését kérjük, az egri beüt dolgozóit pedig figyelmeztettük, hogy a jövőben a megvásárolt és szállításra váró árukat elkülönítve tárolják, ne fordulhasson elő még egyszer hasonló eset.”
