Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-31 / 177. szám
2 N EPÜJS AO 1363. július 31., szerda » Az SZKP veteránjai a szovjet—kínai munkásmozgalmi nézeteltérésekről MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda keddi számában közzétette az SZKP legrégibb tagjainak levelét a szovjet párt és a kínai kommunista párt vezetősége között felmerült nézeteltérésekről. A levelet az SZKP 258 veteránja írta alá. A „történelmi tapasztalat azt bizonyítja — hangzik a levél, hogy a párt annak köszönheti a kommunista építésben elért hatalmas sikereit, hogy mindvégig követte a marxizmus-le- ninizmus elméletét, határozott és következetes világnézetét, haladó forradalmi tanítását a társadalom fejlődéséről”. Éppen ezért az SZKP legrégibb tagjai meg vannak győződve az SZKP Központi Bizottsága nyílt levelének óriási jelentőségéről a szovjet párt és a kommunizmusért folytatott küzdelem egésze számára. A levél írói hangsúlyozzák, hogy az SZKP egész története szüntelen engesztelhetetlen harc az opportunisták legkülönbözőbb csoportjai ellen. „Sokan közülünk végigjárták a párt egész útját, láttunk men- sevikeket, otzovistákat, likvidátorokat, trockistákat, jobb- és baloldali opportunistákat és a nacionalista elhajlók minden fajtáját”. Az idős kommunisták sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy „azok az elvtársak, akiket mi teljes őszinteséggel testvéreinknek tartottunk és tartunk a forradalmi harcban, a népek nagy, közös ügyéért, a kommunista jövőért vívott küzdelemben, mélységesen hibás és az élet által elvetett eszméket vallanak. A kínai elvtársaknak azokat a kísérleteit bírálva, hogy. magukat a leninizmus kizárólagos védelmezőinek és egyedüli helyes értelmezőinek tüntessék fel, a levél írói felteszik a kérdést: „Hogyan lehet Leninre hivatkozva dicsőíteni Sztálin személyi kultuszának ideológiáját és gyakorlatát, amikor Lenin a legfontosabb feladatnak tekintette a párton belüli és a szocialista demokrácia fejlesztését, a népi kezdeményezés kibontakoztatásához szükséges feltételek létrehozását, amikor Iljics egyáltalában nem tűrte el a törvénytelenségeket és a kultusz ideológiájából fakadó önkény egyéb jelenségeit.” A levél hangoztatja, hogy a nézeteltérések legfőképpen a háború és béke, a világforradalom kérdésére vonatkoznak. A kínai elvtársak azt állítják, hogy a békét arc akadályozza a forradalom fejlődését. „Vlagyimir Iljics Lenin és a Bolsevik Párt pedig fáradhatatlanul küzdöttek a békéért. Távolról sem véletlen az, hogy a szovjet hatalom első dekrétuma a békedekrétum volt.” A Kínai Kommunista Párt vezetői a „forradalmi háború” mellett törnek lándzsát. Ez a tézis nem új. Negyvenöt évvel ezelőtt az SZKP-nak a breszti békéért folytatott küzdelme idején, ilyen háború szükségessége mellett kardoskodtak Trockij, Buharin és a „baloldali kommunisták”. A KKP- beli elvtársak azonban elhallgatják,, hogyan bélyegezte meg Lenin ezeket az álbalol- dalikat. „Mi nem féltünk az áldozatoktól, — hangoztatja a levél —, tudtuk, hogy a forradalom győzelméért feláldozott boldog életek ezrei milliók számára hozzák el a boldogulást. A kínai vezetők azonban százmilliók életét akarják feláldozni, hogy ezerszerte magasabb fokú civilizációt „építsenek a hamuvá vált földön”. Az áldozathozatalnak ez az értelmezése „a forradalom nevében” távol áll a forradalmi rettenthetetlenség maxista-leninista fogalmától. A jövő a kommunizmusé, de ez nem azt jelenti, hogy a kommunizust „tűzzel és vassal”, vagy éppen hidrogénbombával kell meghonosítani. „Kételkedni az új világháború elhárításánál? lehetőségében, annyit jelent, mint hitetlenkedni a munkásosztály erejében, forradalmi készségeiben, lebecsülni a béke- és a szocializmus erőit és túlértékelni az imperialista erőket” hangzik a levél. A levélírók a továbbiakban a KKP Központi Bizottsága levelének egy másik hamis gondolatát elemzik. „Állítólag a világforradalom legfőbb viharzónája, amely közvetlen csapást mér az imperializmusra, — Ázsia, Afrika és Latin- Amerika óriási térségein van — ami Európát illeti, az már csak amolyan félreeső hely, hátsóudvar. Ezt az elméletet követve az derül ki, hogy egyáltalában nem a hatalmas szocialista tábor mutatja az emberiségnek a kommunizmushoz vezető utat és nem ez a tábor áll szemtől-szembe az imperializmussal. A levél a továbbiakban rámutat: a párt forradalmi alkotó tevékenysége, a munkás- osztály, a kolhozparasztság és az értelmiség # érdekközössége folytán a szovjet állam, a dolgozók egységes népi államává vált. A kínai elvtársak nem örülnek a szovjet nép sikereinek. Azt állítják, hogy a Szovjetunióban küzdelem folyik a tolvajok, huligánok és egyéb paraziták osztálya (önálló osztálya!) ellen. Osztállyá léptetik elő a naplopók csoportját és ezen az alapon megfosztják a 225 milliós népet attól a jogtól, hogy országát össznépi államnak tekintse. A kínai elvtársak azt hajtogatják, hogy „nem szabad aláásni a vezetők tekintélyét.” „A mi pártunk mindig sík- raszállt a vezetők tekintélyének elismeréséért, de olyan vezetőkért, akik valóban a nép véleményét testesítik meg és a nép érdekeiért küzdenek. Az első időben Sztálin tekintélyes vezetője volt a pártnak. Sokat tett a marxizmus—leninizmus- nak az ellenséges támadásokkal szembeni megoltalmazá- séért. Mikor azonban ismeretessé vált az az óriási kár, amelyet Sztálin okozott a szocializmus ügyének, vajon megmaradhatott-e „tévedhetetlen” j tekintélyként a szemünkben?” — kérdezik a levélírók. Levelük befejező részében a szovjet párt veteránjai kifejezik azt a reményüket, hogy a KKP vezetői elmondják a kínai népnek az igazságot arról, hogy mi a szovjet emberek véleménye a proletárforradalom sarkalatos kérdéseiben általuk képviselt hibás nézetekről. „Reméljük — írják —, hogy ezt a levelet is közzéteszik a kínai sajtóban.” „Azt kell gondolnunk, hogy a saját népükkel és a nemzetközi kommunista mozgalommal szembeni felelősség- érzet mégis felülkerekedik a kínai elvtársakban. Hiszen közös, hatalmas céljaink vannak és meg vagyunk győződve róla, hogy akárcsak eddig, hatal- | más lesz a barátság is testvéri népeink között, bárhogyan is próbáljanak a KKP vezetői összeveszíteni bennünket”. Földrengés Iránban TEHERÁN, (MTI): Hétfőn Mintegy 350 ház többé kevésbé feste föle. íngés pusztított a megrongálódott. A hatóságok déliráni Gagom és Laguzál segélyosztagot küldtek a földhelység térségében, mintegy rengéssujtóttá vidékre. 60 kilométerre a Perzsa öböl- Az AP földrengést jelentett ben ,Btand,ar AbbaSfÓ1’ a Teherántól mintegy hatszáz Az AFP értesülésé szerint a , . , . , földrengésnek öt halálos és kilométerre keletre levő Blr- nyolc sebesült áldozata van. jandból is. ESEMÉNYEK — so-mkbxui V\\\>\\\\\\\VIÁ\\\V\\VW^ BRÜSSZEL: Adoula kongói miniszterelnök háromnapos angliai látogatása után a belga fővárosba érkezett. MANILA: Kedden Manilában megkezdődött Malájföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek csúcsértekezlete a Malaysiával kapcsolatos vita megoldására. Az értekezleten Macapagal fülöp-szigeti és Sukarno indonéz elnök, valamint Abdul Rahman malájföldi miniszterelnök vesz részt. MADRID: Bomba robbant a madridi rendőrfőkapitányság épületében. A robbanás következtében többen megsebesültek. WASHINGTON: Az Egyesült Államokban jelenleg körülbelül ötmillió munkanélkülit tartanak számon. Közülük több mint egymilliónak már hosszabb ideje nines munkája. ALGÍR: Szovjet gazdasági küldöttség érkezett Algírba. NEW YORK: jetunió és az Egyesült Államok bejelenti, hogy Moszkva és Washington között közvetlen hírközlési kapcsolatot létesítenek. MADRID: A madridi rendőrség közölte, hogy munkásokat tartóztatott le, de számukat nem hozta nyilvánosságra. A vád: röplapokat terjesztettek. ATHÉN: Betty Ambatielosz asszony, az athéni börtönben sínylődő görög szakszervezeti vezető felesége Londonból hétfőn Athénbe érkezett. Kijelentette, egy hónapig szándékozik Athénben maradni, ahol folytatja a küzdelmét férje és a többi görög politikai fogoly kiszabadításáért. PALERMO: Palermo és Messina környéki falvakban az olasz rendőrség őrizetbe vette a merényleteiről hírhedt maffia további 60 tagját. Sok lőszert és fegyvert is talált rejtekhelyükön a rendőrség. DELHI: Szkopljéba visszatért az élet (Folytatás az l. oldalról) szervezetek Országos Tanácsa, a SZÖVOSZ és más társadalmi reléssel és gyógyszerekkel meg- és állami intézmények adomá- rakott teherautó indult útnak nyaként kórházi felszerelése- Jugoszlávia felé, a pápai se- ket> ágyakat. matracokat, gélyszervezet pénzadomány- orvosj műszereket, oltóanyanyal és takarókkal támogatja gokat és különféle gyógyszert a földrengéssel sújtott lakossá- szállítanak Belgrádba. s onnan got. A két Németország vörös- továbbítják majd a földrengés kereszt-szervezetei pénzado- sújtotta vidékre, mányokat és segélyszállítmá- nyokat küldtek. Dániából, Li- "" bériából, Indiából, Albániából, BELGRAD (MTI): Libanonból, Ausztráliából, Űj- Az élet lassan, fokozatosan Zélandból, Lengyelországból és visszatér Szkopljéba. Az utcai A város pályaudvara a földrengés után. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az Amerikai Egyesült Államokban július hó első felében összesen 503 kereskedelmi és ipari cég jelentett csődöt. BONN: William Tyler amerikai külügyi államtitkár keddre virradó éjszaka Bonnba érkezett, hogy Adenauer kancellárt tájékoztassa a moszkvai három- hatalmi tárgyalásokról és a megkötött egyezményről. MOSZKVA: Hruscsov miniszterelnök kedden a Kremlben fogadta Orville Freeman amerikai földművelésügyi minisztert és a vezetése alatt levő amerikai mezőgazdasági küldöttséget. MONS: A nagy adóterhek miatt mintegy ötezer belga paraszt tüntetett a tartományi kormányzóság épülete előtt. A kivezényelt rendőrökkel történt összetűzés alkalmával egy tüntető megsebesült, tízet előállítottak a rendőrségre. NEW YORK: Az Egyesült Nemzetek Szervezetében hivatalosan közölték, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya az ENSZ főtitkárának átnyújtotta annak az emlékiratnak a másolatát, amelyben a SzovManubai Sah, India külkereskedelmi minisztere, aki részt vett a moszkvai indiai kiállítás megnyitásán, Delhibe való visszatérése után nyilatkozatot tett. Elmondotta, hogy a kiállítás nagy eseménye volt N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő és Kádár János miniszterelnök látogatása. Izraelből szintén érkeztek segélyszállítmányok Szkopljebe. A magyar állami és társadalmi szervezetek szerdán újabb három teherautó adományt indítanak útnak a jugoszláviai földrengés károsultjainak megsegítésére. A Magyar Vöröskereszt, a SzakDe Gaulle: Mondja, és rólam mit mondott Kennedy? Adenauer: Ne szólj szám, nem fáj fejem...! (Tone Tibor rajza) lámpák már világítanak, egyes gyárak megkezdték a munkát, s minden városnegyednek van már vize. Megindultak az autóbuszjáratok. Két ifjúsági munkabrigád már építi annak a sokezer fiúnak és lánynak szálláshelyét, akik augusztus 4-től már az új 'Izkoplje építkezésein dolgoznak. A szakemberek lázas ütemben készítik az új város építészeti tervét. A jelenlegi elképzelések szerint az új Szkoplje a magas épületek, a széles sugárutak városa lesz. Az elmúlt 24 óra folyamán a földrengés további tíz betemetett áldozatát sikerült kimenteni a romok alól. Hivatalos adatok szerint eddig több mint ezer holttestet ástak ki, de valószinú, hogy még körülbelül hétszáz halálos áldozat van a romok alatt. A romeltakarítási munkálatok megfeszített ütemben folynak és erre szükség is van, mert o nagy melegben a holttestek bomlásnak indultak, a várost megüli a hullaszag. Nem mese ex, gyermek • •• The Globke Saga — vagyis A Globke-monda. Ezzel a A hidegháború hírhedt trubadúrja A TASZ*»/ munkatársa Alsop úr hamisításairól MOSZKVA (TASZSZ): A nukleáris» fegyverkísérletek részleges eltiltásáról szóló szerződés parafálása nincs ínyére a hidegháború néhány trubadúrjának. Joseph Alsop. a New York Herald Tribune hírhedt kommentátora például igyekszik hamis fényben feltűntetni azokat az indítékokat, amelyek miatt a Szovjetunió törekedett a megegyezésre. A hidegháborúnak ez a prókátora kutatva keresi azokat a sajátos „okokat”, amelyek a Szovjetuniót állítólag megegyezésre kényszerítették a nyugati hatalmakkal. Alsop azt bizonygatja, hogy „az utóbbi években észrevehetően csökkent a Szovjetunió gazdasági fejlődésének üteme". „Hogy konkrét legyek — kárálja Alsop —, meg kell említenem, hogy 1962-ben a szovjet gazdasági fejlődés üteme alatta maradt a 4 százaléknak ... az amerikai gazdasági fejlődés 5,4 százalékos volt, vagyis 1,5 százalékkal magasabb, mint a Szovjetunióé.” Nézzük a tényeket. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának adatai szerint 1962-ben a Szovjetunióban 1961-hez viszonyítva 7,1 százalékkal emelkedett a társadalmi össztermék mennyisége. Az ipar termelése 1962-ben az előző, 1961-es évhez - viszonyítva 9,5 százalékkal növekedett. Az Egyesült Államokban viszont, mint Kennedy elnök „Az ország helyzetéről” című januári üzenetében megállapítja, az árutermelés és a szolgáltatások színvonala 1962- ben 30—40 milliárd dollárral alatta maradt a termelési lehetőségeknek. Az Amerikai Gyáriparosok Országos Szövetségének 1962 végén megtartott kongresszusán a multimilliomos Rockefeller kijelentette: az Egyesült Államokban a gazdasági fejlődés tényleges üteme az utóbbi hat évben csupán a 2,5 százalékot közelítette meg. Ha Alsop úr venné a fáradságot, hogy egy pillantást vessen e tényekre, akkor meglátná, hogy állításai enyhén szólva nem felelnek meg a valóságnak. Ö azonban jobbnak tartja a tények figyelmen kívül hagyását és a továbbiakban azt állítja, hogy „nagy volt a szakadék a nyugati országok fejlődési üteme és a Varsói Szerződéshez tartozó országok fejlődésének átlagos üteme között, mely utóbbi alig három százalékkal emelkedett”. A KGST- hez tartozó országokban működő kommunista- és munkáspártok első titkárainak és kormányfőinek értekezletéről kiadott közleményből kitűnik, hogy 1962-ben a KGST-hez tartozó országokban az 1961. évhez viszonvítva, megközelítőleg 9 százalékkal emelkedett az ipari termelés, míg a nyugat-európai kapitalista országokban csak négy százalékkal. Alsop a közszükségleti cikkek gyártásáról, valamint a Szovjetunió védelmi és beruházási előirányzatairól is mond egyet-mást, hogy kedvezőtlen megvilágításba helyezze a Szovjetuniót. Nos forduljunk ismét a tényékhez. A Szovjetunióban 1962- bea 40,5 milliárd rubelt tettak ki a beruházások, tehát 2,2 milliárd rubellel többet mint 1961-ben. Közszükségleti cikkből 1962-ben 6 százalékkal adtak el többet, mint 1961-ben azaz három és félszer annyit, mint 1940-ben. A Szovejtunió üj. a-ben védelmi célokra 13,9 milliárd rubelt irányzott elő, ami mindössze 16,1 százaléka a költségvetés egész kiadási részének. Az Egyesült Államok ugyanakkor ebben az évben a költségvetés 93,7 milliárd dollárt kitevő kiadási részének csaknem kétharmadát fordítja katonai és stratégiai célokra. Alsop tudatosan hazudik, hogy hamis képet adjon a Szovjetunióról, a szocialista tábor országairól. Ezzel a durva rágalommal foglalkozni sem volna érdemes, hisz az amerikai háborús uszítok körében nem újak az ilyen fajta megnyilvánulások. Alsop azonban rágalmai számára egy olyan pillanatot választott, amikor a világon a politikai légkör fel- melegedése észlelhető. S ettől jobban félnek ők, mint az ördög a tömjénfüsttől. című amerikai folyóirat a berlini Globke-pert. A bevezetés, akárcsak a cím, azt sugallja az olvasónak, hogy itt már megint valami körmönfont „kommunista machinációról" van szó. Ezek a „vörösök” le akarják járatni Adenauer jobbkezét. Aztán az ember megdörzsöli a szemét és úgy olvassa tovább, amint következik: „A nyugatnémet kormány- tisztviselő egyébként már régen beismerte, hogy milyen szerepe volt az 1933—1945-ös náci hierarchiában. Mint Hitler igazságügyi minisztériumának tanácsosa, Globke készítette el a rossz emlékű hitlerista nürnbergi zsidó- törvények jogi értelmezését... Hogyan is írja az amerikai hetilap: A Globke monda. Hát, bizony, amit csak maga említ, már az sem mese, kedves Newsweek. Ami pedig azt a megállapodást illeti, hogy a „vörösök” le akarják járatni Adenauer jobbkezét, hadd idézzünk ismét a The Globke Sagaból: „Minden kormányintézkedés Globke hivatalán megy keresztül, ö ellenőrzi a Sajtóirodát is, a Szövetségi Nyomozóirodát is”. Csak nem gondolja a Newsweek, hogy ezekbe a bonni tisztségekbe is — a „vörösök” ültették Globkét, aki „már régen beismerte, hogy milyen szerepe volt az 1933—45-ös náci hierarchiában?” Arról viszont mi, „vörösök” nem tehetünk, hogy Adenauer lejáratja magát, amiért ilyen jobbkezet választott magának, aki — már eleve lejáratta magát. (st#
