Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-30 / 176. szám
1963. Július 30., kedd NÉPÚJSÁG 3 A saját munkájukat vizsgálták a népi ellenőrök Közérdekű bejelentések, panaszok A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a megyében tevékenykedő népi ellenőrzési bizottságok munkáját, hogyan intézik, hogyan fogadják a közérdekű bejelentéseket és a magánpanaszokat, milyen javaslatokat tesznek a vizsgálatok után, és mennyi bejelentés, panasz érkezik a népi ellenőrökhöz. 1963. első félévében kilencvennégy közérdekű bejelentést tettek a megyei és a járási népi ellenőrzési bizottságoknál, negyveneggyel kevesebbet, mint a hatvankettes év első felében. Bocsánatot kérek Újságok, határozatok foglalkoznak a névtelen bejelentésekkel. Az elmúlt félévben beérkezett 110 bejelentésből huszonhét aláírás nélkül jött. A bejelentők leginkább azért burkolóznak a névtelenség homályába, mert félnek a megtorlástól. A névtelen bejelentők egy része saját sérelmét igyekszik közügyként feltüntetni, közügyét csinálni a magánügyből. De a vizsgált időszakban, tehát június végéig, egyetlen olyan névtelen bejelentés sem érkezett a népi ellenőrzési bizottságokhoz, amelyben a bejelentő rágalmazott volna valakit. Kevesebb az alaptalan bejelentés Csökkent tíz alaptalan bejelentések száma is. Egy évvel ezelőtt a 143 befejezett vizsgálat során huszonöt bejelentésről állapították meg, hogy alaptalan volt. Az idei első félévben nyolcvanhat vizsgálatot végeztek és csak tizennégyet kezdeményeztek alaptalan feljelentés után. Ezen a téren is a hevesi járásban a legjobbak az eredmények: ebben a járásban egyetlenegy alaptalan bejelentés sem történt. A közérdekű bejelentések közül hatvanöt valamilyen termelési problémával, gazdálkodási szabálytalansággal, vállalati munkával kapcsolatos panaszokra vonatkozott. Szembetűnő az, hogy a mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban sokkal kevesebb a szabálytalanság, mint néhány évvel ezelőtt: éppen a megjavult bizonylati fegyelem, a vezetés színvonalának javulása miatt. Egy évvel ezelőtt még negyvenhetén tettek panaszt az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben tapasztalható szabálytalanságok miatt, az idén huszonnyolcán. A legtöbb panaszost az háborította fel, hogy a szembetűnő szabálytalanság, kártevés ellenére is, sokszor elmaradt a felelősségre vonás. A mezotár- kányi tsz-ben például sertéseket vásároltak, de az állatokat nem helyezték el, s azok esőben, hidegben várták az ,,ólki uia!ást”. Több állat megfázott és elpusztult, de a tsz-ben még azt sem állapították meg: ki a felelős a károkért. Ingyen répaszelet Több gazdasági szabálytalanság szerepelt a bejelentésekben. Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál M. Andor telepvezető és társa a vállalat anyagából, a vállalat dolgozóival, munkaidő alatt javításokat végeztettek. — Az anyagot is a vállalat gépkocsija vitte az építkezés helyére. A fegyelmi vizsgálat után a kárt megtéríttették. A Hatvani Cukorgyár (szabálytalanul), nedves répaszeleteket adott el magánosok részére, s ugyancsak nedves répaszeleteket adott az állomás vezetőinek, a jelentés szavaival: „a szállítások zavartalan lebonyolítása érdekében, s ezen túlmenően a baráti kapcsolatok kiépítése végett”. „Halromlás” és árdrágítás A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat hatvani 17. számú leértékelt áruk boltjában a vezető a leértékelt árut eredeti áron hozta forgalomba. A poroszlói halász tsz-ben a számviteli és adminisztratív fegyelem szembeötlő hiányával találkoztak az ellenőrök. Itt tavaly halromlás címén 3332 forint „leírás történt”. Viszont senkit sem vontak felelősségre a kárért. A Sarudi Gépállomáson túllépték a szolgálati lakások építésére szánt keretet, s huszonötezer forinttal többet költöttek a két szolgálati lakásra, mint amennyit engedélyeztek. 14 fegyelmi, 7 kártérítési eljárás A népi ellenőrök a vizsgálatok egy részét „saját hatáskörben” végezték, tehát nem adták át sem szakigazgatási, sem igazságszolgáltatási szerveknek. Viszont tizennégy fegyelmi felelősségre vonást kezdeményeztek, hét kártérítési eljárást javasoltak. Az idén nem volt szükség arra, hogy a bejelentőknek „jogvédelmet nyújtsanak”: a bejelentőket nem kellett megvédeni a retorzióktól, a „visz- szavágásoktól”. Kevesebb a magánpanasz Is, mint az elmúlt években: a legtöbb panaszos lakásügyben kérte a népi ellenőrök segítsé-1 gét. (W) Négy közlekedési baleset vasárnap Szoller János kerecsendi lakos vasárnap délután ittasan kerékpározott. A mögötte haladó Fehér József motorkerékpárvezetőt, aki szabályosan közlekedett, fékezésre késztette és az motorkerékpárjával felborult. Fehér József 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. * Füleki László gyöngyösi lakos vasárnap, a GA 61—65 rendszámú autóbusszal Mátraházán megállt. A gépkocsivezető kiszállt, közben az autóbusz — bár a kézifék be volt húzva — elindult, s beleszaladt Vandner Jenöné, miskolci lakos, CF 34—68-as rendszámú személygépkocsijába. A kár négyezer forint. * Hort és Gyöngyös között Nagy László budapesti lakos CH 08—21 rendszámú személy- gépkocsijával gondatlan vezetés miatt nekiütközött az út szélén álló jelzőtáblának, azt kidöntötte, majd beleszaladt az árokba. A kocsiban ülő Id. Nagy Lászlóné 8 napon belül gyógyuló, ifjú Nagy Lászlóné pedig 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A járműben 8 ezer forint értékű kár keletkezett. * Bartos Levente gödöllői lakos EN 39—11-es számú motorkerékpárjával Halmajugra és Gyöngyös között beleszaladt egy kivilágítatlan rokkant segéd m otork éré k o árba. A járműben ülő Márvány Sándor 8 napon tűi gyógyuló, Bondár József pedig 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Utcára nyílna a csárdaajtó A csárdaajtó csak nyílna az utcára, de nem. nyílik, mert tisztiorvosi határozattal bezárták. Bezárták, mert a bolthoz nem tartozik semmiféle mellékhelyiség sem, anélkül pedig nem lehet „üzemeltetni egy vendéglátóipart üzemegységet". No és eddig? Eddig „odatartozott” a mel- lékhelyiség, mert két ajtó nyílott az udvar felé az üzletből, most pedig az ajtók helyén vályogfal feketéink. A bolt vezetője — az 6 családja tulajdonában van a három helyiség is — szülési szabadságra ment, más állt a pult mögé. A tulajdonosok falat emeltek a raktár, az italbolt — és a saját portájuk közé. — A közös vagyont védtük ezzel — mondták — és a saját nyugalmunkat. Helyénvaló is az indoklás, hiszen miként a Földművesszövetkezeti Híradó negyedik számában írta P. J., a másik csányi italboltról: „Nem megengedhető az sem, hogy az italbolt raktárába közvetlenül az italboltvezető konyhájából is be lehet jutni”. — Ide pedig ugyancsak be lehet jutni közvetlenül, méghozzá nem is annak a portájáról, aki vezeti a boltot, hanem özéről, aki szabadságon van. De a szabadságos boltvezető nem meglepetésszerűen emelte a falat, hanem már egy hónappal előbb Irt a földművesszövetkezet helyi igazgatósági elnökének, hogy valamiképpen oldják meg ezt a problémát —, s mind ez ideig választ sem kapott a levélre. Ha csak azt nem tekintheti válasznak, hogy a Földművesszövetkezet hatvani járási központja a bírósághoz fordult, hogy valamiképpen eltávolítsák a falat... — Az elfalazással akarják kizsarolni tőlünk, hogy megvegyük a házukat, amelyben bent van az Italbolt is — mondják a MESZÖV-ben. — Pedig nem vesszük meg, mert az a vályogépület negyedmillió forintba kerülne, s még ugyanennyit kellene ráikölteni, ha korszerűsíteni akarnánk. Helyes és érthető, hogy takarékoskodnak a népgazdaság pénzével. Lehet, hogy az elfalazásban szerepe van annak is, amiről a MESZÖV- ben beszélnek. De az bizonyos: az elfalazásra a levél után került sor, amire válasz nem érkezett — a hibát nem a tulajdonos követte elHogy ismét kinyíljon a csárdaajtó — arról inkább tárgyalni kellene — nem pereskedni. A földművesszövetkezetnek is megérné ez, hiszen a bezárás miatt érzékeny veszteség érte a kasz- szát és az egy-egy pohátr sörre szomjazó csányiakat is. —zár. SVI.'uU (Balogh Bertalan rajza) Milliókat hozott az esői Telnek a szőlőszemek — Csövei a kukorica Nő a cukorrépa — Lassú melegedés várható A több mint két hétig tartó tikkasztó hőség uralmát vasárnap végleg megtörte a Skandinávia felől érkező hidegebb légáramlat. A kánikula nemcsak az embereknek, állatoknak okozott szenvedést, de a növényzetnek is. Sokan már- már veszélyben látták a szépnek ígérkező kukorica-, szőlő-, cukorrépa-termést és számos helyen az aszály jelei mutatkoztak. Szerencsére — talán a 24. órában — megeredt az eső és vége szakadt a nagy melegnek is. Vasárnap és hétfőre virradó éjjel megyeszerte kiadós eső áztatta a szomjas földeket, sőt egy-két helyről erős záporokat, felhőszakadást is jelentettek. Egerben a vasárnap és hétfőn lehullott csapadék mennyisége elérte a 35 millimétert. A mezőgazdasági szakemberek szerint az eső felbecsülhetetlen értékű volt és milliós hasznot jelent, hiszen a nagy hőség, a harmatképződés hiánya, a rendkívül páraszegény levegő már szinte kínozta a növényeket. Igaz, hogy az eső pillanatnyilag hátráltatta az aratást, de ugyanakkor megA TU! SS £3YiL?$L AI ŰRHAJÓIG óriási száliítórakéták — Furcsa építkezés az űrben 30. Előző számunkban az űrállomások szovjet és amerikai terveit ismertettük. Most egy ilyen űrállomás , létrehozásának nehézségei- ] vei és lehetőségével foglalkozunk. Az emberlakta űrállomás létrehozása rendkívül bonyolult feladat. Ilyen hatalmas súlyú A hajtóanyag súlya (tonna) Hajtóanyag felhasználás másodpercenként (tonna) Elért magasság az égés végén (km) Sebesség az égés végén (másodpercenként, km-ben) Rakétalépcső hossza (m) Ily módon az „építkezés” helyére minden rakétával 33 tonna hasznos súly érkezne be, a rakéta indulási súlya pedig 6400 tonna lenne. Gondoskodni kellene továbbá a szállítórakéta 1. és 2. lépcsőjének a Földre való visszaéléséről. Ezt szalagos ejtőernyők és a sebességét a földközelben csökkentő rakétahajtóművel lehet elérni. Egy-egy rakéta 3. lépcsőjének megérkezésekor megkezdődne az anyag kirakása, majd azoknak a megfelelő űr- Éltözetbe öltözött szerelők és kiterjedésű szerkezetnek a Földről, egy darabban való kilövésére gondolni sem lehet. A tervek szerint az egyes alkatrészeket kb. 80 méter hosz- szú, háromfokozatos szállítóra- ké‘ékkai juttatnák fel az űrállomás helyének megfelelő, kb 2000 kilométeres magasságba. A szállítórakétákhoz hid- razinhidrát és salétromsav keverékét használnák hajtóanyagként és ezek adatai a következők lennének. 1. lépcső 2. lépcső 3. lépcső olyan rakétákat terveznek, amelyek utolsó lépcsője az űrállomás egy-egy megfelelő része lenne. Ezeket csupán mellé kellene kormányozni. Ezzel a módszerrel az űrben történő összeszerelési munkát a sokkal biztonságosabb belső szereléssel lehetne helyettesíteni. Engel, Bödewadt és Hanisch rakétatervezők az űrállomás építkezésére hatlépcsős, azonAz űrállomás egyes részeinek összeszerelése az űrben. 4800 700 83 56 5,6 0,7 40 64 102 2,3 6,4 8,3 39 20 21 általi összerakása. Mindez mérhetetlenül nehéz feladat. Orssighaz tODm SMvtik SO m Képzeljük el, hogy az űrállomás egymás mellé vezérelt részeinek a legkisebb pályaváltozása esetén, az egyes építőelemek szétszóródhatnának az űrben. Vagy gondoljuk át az „űrszerelők” munkakörülményeit, akik ki vannak téve a szokatlan környezet furcsa hatásainak. Ezek miatt a szovjet tervek az űrállomás összeszerelésénél azzal változtatnak, hogy nem szállítórakétákkal juttatják fel az „építőanyagokat”^ hanem szüntette a szárazságot, elősegítette a szántást is. A szőlős vidékeken elmondották, hogy a szemképződésre igen hasznos volt az eső, de nagyon kellett már a kukoricára, a kapásokra is. A szárazságra egyébként jellemző volt, hogy a Bükkbenés a Mátrában több helyen kiszáradtak az erdei források és jelentős vízhiánnyal küzdöttek a magasabban fekvő községek is. A meteorológusok véleménye szerint még számíthatunk záporokra, zivatarokra, de lassan ismét melegszik és kellemes nyári idő váltja majd fel a hűvösebb levegőt. Reméljük, az idén végleg búcsút mondhatunk a 35 fokos hőségnek és kellemes nyári idővel, langyos záporokkal köszönt majd ránk augusztus. Képünkön a 6100 tonna indulósúlyú szállítórakéta méreteiről ad összehasonlítást. A kép bal szélén a V-2-nek nevezett „A-4”-es rakétát arányítottak hozzá. ban jóval kisebb, csupán 25 méteres rakétákat javasolnak, melyek az előbb ismertetett, háromlépcsős rakéta 33 tonnás hasznos súlyával szemben, csupán 2 tonna hasznos terhet tudna magával vinni. A rakétakutatók az űrállomás létrehozását az egész űrhajózás legnehezebb problémájának tartják. Következő számunkban az embert a Holdra szállító rakéta tervével foglalkozunk. (Folytatása következik) Kováts Andor Elveszettnek vélt Kossut h-Ievél került elő Értékes anyaggal gyarapodott a nagykanizsai Thúry György Múzeum dokumentumgyűjteménye. Szomjas Károlyié, a pátrói evangélikus lelkész felesége a múzeumnak ajándékozta Kossuth Lajos Turin ban, 1892. október 15-én keltezett levelét, amelynek létezéséről tudtak ugyan, de hollétét nem ismerték sem a múzeumok, sem a levéltárak. Az elveszettnek vélt levél a szabadságharc országos múzeumának felállítása tárgyában íródott. Kossuth annak idején gróf Kreith Bélához írta ezt a levelet, amelyben javasolja, hogy a szabadságharc múzeumát Pesten, az ország fővárosában állítsák fel, illetve rendezzék be. Kreith gróf Kossuth fiának, Kossuth Ferencnek a kezéhez juttatta a levelet, amely 1904-ben a „Kossuth iratai” című műben meg is jelent. Az eredeti levél azonban időközben eltűnt, s csak a húszas években került elő ismét. Kompa Mihály por- rogszentkirályi kovács-mester találta meg. Sokáig annak fia őrizte, majd özvegye átadta Ládler Béla helybeli evangélikus esperesnek, s az ő közvetítésével jutott el a Zala megyei Pátróra, onnét pedig a nagykanizsai múzeumba.
