Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-30 / 176. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AtrUJjMj AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ÁRA: 50 FILLÉR r MAI feguj.Z£tütik Emberség... önzetlen segítségnyúj­tás a rászorulóknak, em­berbaráti szó, emberbaráti tett. A szürke hétköznapok névtelen hőseiről nem ír legendát senki. Lehet, hogy túl erős a hős megnevezés. Talán elég, ha annyit mon­dunk: ember. S nem jelent­het-e többet? Egy ember, akinek milliónyi gondjai vannak, ki sem látszik a saját bajából, s az öreg­embert elkalauzolja a ta­nácsra, hiszen nem egri, nem tudja, hol a „járás...”, még az irodát is megtuda­kolja helyette. Aki megáll, és segít a szatyrot tartam, míg bele­rakja a háziasszony a k.ét- kilós kenyeret. Aki taxiért rohan, mert rosszul lett valaki az ut­cán... Sok szép példát mond­hatnánk róluk. Tetteik „nem rázzák meg az egei”, librettót nem imák róluk, talán szóba sem kerülnek. Magas a járda, a kis­mama nem tudja fölemel­ni a babakocsi elejét, hogy föltolhassa a járdára. Ott kínlódik vele, tálán sze­gyein is, zavart-piros az arca. Reménykedve néz az arra haladó fiatalemberre, aki majd hogy neki nem megy, de nem veszi észre, hogy segítségre van szük­ség. Elsétál mellette, mint­ha ott sem volna. E. L. gépkocsivezetővel megbeszélte a Mátravidéki Fémművek 25 dolgozója, akik technikumi vizsgára jöttek Egerbe, hogy este ki­lenckor a megbeszélt hely­ről indulnak haza. Az autóbuszt a vállalat adta, mert Egerből visszautazni este igen körülményes! A gépkocsivezető azonban a busszal együtt eltűnt. Az itt rekedtek egy része ne­héz éjszaka után, „vonat- variációkkal” reggel felé ért haza, s két-három órai alvás után ment munká­ba!... a többiek kénytelenek voltak egri ismerőseiket zavarni. A buszvezető, E. L. nem teljesítette köteles­ségét, sem „hivatalból”, sem emberségből... A példák sokaságát sora­koztathatnánk fel, amelyek­kel mint jogos panaszokkal keresik fél levélben szer­kesztőségünket az olvasók. Az emberség, emberies­ség nem követel nagy ál­dozatokat mindig, s ha mégis, akkor jogosan köve­tel. Nem sok kell hozzá, hogy teljesíteni tudjuk kö­telességünket mások iránt. Csak egy kis figyelmes­ség. — kátai — Hősies küzdelem az élve eltemetettek után Jelentés Szkopljébői Szitavásár Hevesen... Nyugat-Németorsxáfrba érkezett a brit békekonvoj Vasárnap délután Nyugat- Németországba étkezett a „Százaik Bizottságának” az atomfegyver ellen küzdő brit békeharcosoknak autókonvoja, amely Hirosima évfordulója alkalmából megy Athénbe. A brit békeharcosokat, akikhez útközben belgák is csatlakoz­tak, Köln lakossága szívélye­sen fogadta és a város főterén gyűlést is rendezett tisztele­tükre. Az autókonvoj célja az út­vonal mentén fekvő országok — Nyugat-Németország, Bel­gium, Jugoszlávia és Görögor­szág — lakosságának mozgósí­tása az atomleszerélésre. Több városban tartanak gyűléseket a legnagyobbat augusztus 6-án, a hirosimai bombatámadás 18. évfordulóján Athénban. A GELKA és a vízmű munkája a Gyöngyösi Városi Tanács VB előtt Először a Vízmű Vállalat gyöngyös'] üzemének munkájá­ról tárgyalt a Gyöngyösi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bizott­sága annak a jelentésnek az alapján, amelyet Márton Béla üzemvezető főmérnök készített el a város vízellátásának hely­zetéről és a csatornahálózat építésének alakulásáról. A GELKA kirendeltségének tevékenységéről Nyíri Szabóiéi szerviz-vezető adott beszámolt jelentést. A szerviz szolgál täte jellegű tevékenysége mellett részletesebben foglalkozott -yf vb az uj üzemhely ébitesénéír körülményeivel.' ’ ' ’■ Genfben kedden folytatja munkáját a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet, amely — mint ismeretes — június 21-e óta szünetet tartott. Hírügy­nökségi kommentárok egyet­értenek abban, hogy múlt hé­ten Moszkvában parafáit atomcsend-egyezmény kedve­ző előjel a leszerelési tárgya­lások újabb szakasza szem­pontjából. Hétfőn délelőtt megérkezett Genf be Thomas külügyi állam- miniszter és Stelle nagykövet, az értekezleten részt vevő an­gol, illetve amerikai küldöttség vezetője. Stelle a repülőtéren újság­íróknak adott nyilatkozatában kifejtette, véleménye szerint előbb nem hivatalos megbe­széléseket kell tartani arról, hogy milyen irányban végez­hetne az értekezlet hasznos munkát, majd a moszkvai megállapodás figyelembevéte­lével ésszerű napirendet kell kidolgozni. Hangsúlyozta, hogy hasmos és építő jellegű tanácskozá­sokra számit. A délutáni órákban megér­kezett Genfbe Carapkin nagy­követ, a szovjet küldöttség ve­zetője is. Ülést tartott a nőtanács megyei végrehajtó bizottsága A második félévre készítet munkatervet vitatta meg teg­nap délelőtt a nőtanács me­gyei végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett Lénárt Vera, a Magyar Nők Országos Taná­csának munkatársa is. A vita során megbeszélték, milyen feladatok várnak a nőtaná­csokra az oktatás megszerve­zésében. Leszögezték, hogy a legfontosabb teendő — amel­lett, hogy az oktatásban részt vevő nők számát növelik, biz­tosítani, hogy az asszonyok az érdeklődési körüknek legjob­ban megfelelő oktatási formá­ba kapcsolódjanak be. Külön foglalkoztak a különböző szak­mai tanfolyamok megszerve­zésével, valamint a szülők ok­tatásával. Napirenden szerepelt a ter­melési munkával kapcsolatos teendők megvitatása is, a fél­éves munkaterv keretében. Békegyűlés Londonban A londoni Trafalgar téren s nukleáris leszerelésért küzdő mozgalom hívei vasárnap gyű­lést tartottak az atomfegyver­kísérletek részleges eltiltásáról szóló szerződés parafálása al­kalmából. John Homer, az is­mert szakszervezeti vezető fon­tos lépésként üdvözölte a meg­állapodást, de hangsúlyozta: Ez korántsem jelenti azt, hogy véget ért a nukleáris veszély ellen folyó küzdelem, ellenke­zőleg, még nagyobb méreteket kell öltenie a harcnak. A szó­nok rámutatott arra a veszélyre, amelyet a francia kormány valamint a bonni revansistá’ politikája jelent. Hétfőn reggel változatta; irammal folytatták a mentés munkálatokat a földrengé sújtotta macedón fővárosbar Szkopljéban. A mentőoszta gok háztól házig járnak, hog; megkíséreljék felszínre hozn a romok alatt rekedt áldoza tokát. A Borba vasárnap est jelentése szerint, eddig 70i - holttestet hoztak felszínre, hivatalos személyek attól tar tanak, hogy a sebesültek szá ma meghaladja a 2500-at is Ugyanezek a körök a péntek katasztrófa halálos áldozatai nak számát azokkal együtt akiknek holttestét még nen sikerült felszínre hozni, 1500- ra becsülik. Megpróbálták mái felmérni az épületekben kelet­kezett károkat is. Mint hivata­los helyen mondják, Szkopljt épületeinek négyötöde meg­semmisült, vagy súlyosan meg­rongálódott. A Vardar folyc két partján új várost kell épí­teni, ha Szkoplje ismét élni akar — mondotta egy jugosz­láv vezető az AP hírügynök­ség tudósítójának. A hadsereg egészségügyi osztagai, amelyek együtt dol­goznak a mentőosztagokkal, fertőtlenítő szerekkel permete­zik be a romokat, s a még te- mettetlen holttesteket. A ható­ságok több rendkívüli intézke­désre is kényszerültek. Éjsza­kánként például kijárási tilal­mat léptettek életbe a város­ban; a környék lakosságának fiatalságát behívóval mozgó­sították mentésre; az érintett vidék lakossága számára a vé­dőoltásokat kötelezővé tették; vadászatot rendeznek a baci- lushordozó kóbor állatokra. Időközben .tömegméretűvé vált Szkoplje lakosságának ki­telepítése. Hétfőn reggel kara­vánok szállították el a hajlék­talan embereket. Ennek egyik oka az, hogy a vasárnap is ész­lelt kisebb földlökések, a már megrongálódott épületeket összedöntve, fokozhatják a ka­tasztrófát, a másik oka pedig a járványveszély, noha Szkopljében 500 jugoszláv or­vos dolgozik éjjel-nappal a jár­ványok megelőzése céljából. A szükségessé vált rendkí­vüli intézkedésekről vasárnap a helyszínen tartott tanácsko­zást Macedónia végrehajtó ta­nácsa. Belgrádból közben diplomá­ciai személyek érkeztek Skop- ljéba, hogy felkutassák hon­fitársaikat, akik turistákként a földrengés idején a városban tartózkodtak. Mint ismeretes, az egykori „Makedonija” szál­lodában, mely a földdel váll egyenlővé, 50 külföldi vendég tartózkodott. A romok alól há­romnapos megfeszített munka után vasárnap sikerült a men­tőosztagoknak élve kiemelni a szálloda vendégei közül egy belga házaspárt: Serge Jacqu­Ma folytatja munkáját a ti/enhéthatalmi leszerelési értekezlet De Gaulle francia elnök hétfőn sajtóértekezletet tartott az Elysé-pálotában. A francia köztársasági elnök most je­lent meg először a sajtó kép­viselői előtt január 14-e óta, amikor is Nagy-Britannia kö­zös piaci tagságának megvétó- zásával és Kennedy elnök Po- laris-ajánlatának visszautasí­tásával alapjaiban rendítette meg a nyugati szövetséget. Az Elysé-palotábae több mint kiiencszáz francia és külföldi újságíró jelent meg. A rendőrség rendkívül szigo­rú biztonsági intézkedéseket lépetett életbe, tekintettel ar­ra, hogy De Gaulle ellen egész sor sikertelen merényletet kö­vettek el. De Gaulle kijelentette, hogy üdvözli a Moszkvában para­fáit atomcsen d-egyezményt, de hozzátette, hogy annak értéke ■korlátozott jellegű”. Bejelen­tette, hogy Franciaország még ebben az évben nei; etközi ár-, tekezletet szándékosát össze­hívni, amelynek keretébe n Franciaország a három, másik atomhatalommal együtt ta­nulmányozná a leszerelés „lé­nyeges problémáit, még mi­előtt azok teljesen megoldha­tatlanná válnák”. Ezen a le­szerelési értekezleten — mon­dotta De Gaulle — meg kel­lene vitatni a meglevő atom­fegyver-készletek elpusztítá­sát is. Enélkül ugyanis — je­lentette ki — a moszkvai meg­egyezés mitsem változtat a vi­lág helyzetén. A nyugati kom­mentárok megállapítják, hogy a francia elnöknek ez a kije­lentése pontosan megfelel ko­rábbi politikai irányvonalá­nak, amelynek lényege: Fran­ciaország csak akkor hajlandó kilépni az alomklubból, ha maga a klub feloszlik. Ami a jelent illeti, — hang­súlyozta De Gaulle — a moszk­vai megegyezés nem fogja megakadályozni Franciaorszá­got abban, hogy felszerelje magát mindazokkal a pusztító eszközökkel, amelyekkel a töb­bi hatalmak rendelkeznek, a francia elnök azzal érvelt, hogy erre Franciaország „füg­getlensége és védelme szem­pontjából” a leghatározottab­ban szükség van. De Gaulle a leghatározottab­ban visszautasította a NATO és a Varsói Szerződés tagálla­mai között esetleg megköten­dő megnemtámadási egyezi mény gondolatát. Ami pedig Franciaország csatlakozását il­leti, kijelentette, hogy „erre semmi szükség, mert a Fracia Köztársaság soha nem fog ag­ressziót elkövetni, ezért rész­vétele egy . megnemtámadási szerződésben teljesen céltalan.” A francia államfő, akinek az európai politikára vonatkozó egyéni elképzelései, a NATO- val való szembenállása és aka­dékoskodása már sok gondot okozott az Egyesült Államok­nak, most felhasználta az al­kalmat arra, hogy támadva a Varsói Szerződést, kiemelje az Észak-Atlanti Szövetség elő­nyeit és feltétlen szükségessé­gét. A NATO — mondotta — „alapvetően fontos” mind az Egyesült Államok, mind pedig Franciaország számára. Wa­shington a nukleáris felfegy­verzés szempontjából, Párizs pedig földrajzi helyzeténél fog­va felelős — mondotta, közve­tett módon figyelmeztetve az amerikai kormányt Franciaor­szág stratégiai jelentőségére. „Lehetséges, hogy eljön e nap, amikor őszinte egyetértés alakul ki a Szovjetunióval és ezen a napon Franciaország is megteszi majd a békére és as európai egyensúlyra vonat­kozó konstruktív javaslatait, Mindaddig azonban nem csat­lakozunk semmiféle olyan kombinációhoz, amelyet a fe­jünk fölött kötöttek meg Euró­pára, vagy Németországra vo­natkozóan — hangoztatta. De Gaulle kitért a francia- amerikai viszonyra. Ez a vi­szony „baráti és szövetséges” — mondotta. Elismerte, hogy vannak nézeteltérések Párizs és Washington között, de eze­ket bizonyos körök, elsősor­ban a sajtó, „eltúlozták”. A két ország hagyományos ba­rátságának hangoztatása után közvetlenül a francia államfő kiemelte, hogy a második vi­lágháború óta Franciaország­ban „nagy változások történ­tek”. Franciaország ma gaz­daságilag és pénzügyileg füg­getlen és jóllehet, a háború után rászorult az Egyesült Ál­lamok segítségére, ma olyan helyzetben van, hogy szükség esetén anyagi támogatást nyújthat az Egyesült Államok­nak — mondotta. De Gaulle itt rátért saját európai politi­kájának méltatására, kijelent­ve, hogy annak egyik legszebb példája a közelmúltban meg­kötött francia—nyugatnémet egyezmény. ★ Az amerikai külügyminisz­térium hivatalosan még nem nyilatkozott De Gaulle sajtó- értekezletéről. Általában azon­ban kijelentései nem keltettek meglepetést: az amerikai hiva­talos körök számítottak De Gaulle „tartózkodására”. De Gaulle „tartózkodik“ Sajtóértekezlet az Ely sée-palotában emart 35 éves férfit és Suzanne nevű 32 éves feleségét. A há­zaspár a péntek reggeli föld­rengés következtében összedőlt szálloda romjai alatt teljes 55 órát töltött. Az egyik első emeleti szobá­ban, az ágyban érte őket a földrengés. Az épület összeom­lásakor mindketten ágyastól zuhantak a szálloda alagsorá­ban levő bárhelyiségbe. A mentési munkákban részt vevő egyik katona lett figyelmes segélykiáltásaikra. A mentők teljes fél napig ástak lefelé, s amikor már azt hitték, hogy az élve eltemetett emberek köze­lébe kerülnek, betonfal állta útjukat. Akkor azonban már tisztán hallották a beszédet. Franciául szólt egy női hang: „Vizet, vizet, szomjan halunk!” A mentőknek sikerült áttörniök a betonfalat. A nyíláson egy kar bukkant ki, megszorította az egyik katona kezét, majd halk hangon valaki megkérdez­te: „Mi történt? Bombatáma- dás? Vulkánkitörés, vagy talán földrengés volt?” A nyílást milliméterenként tágították a mentők mindaddig, amíg egy üveg vizet nyújhattak be az él­ve eltemetett belga házaspár­nak. Csak órák múlva sikerült azután kiemelniük először az asszonyt, majd a további két óra múlva a férjét is. ­A belga asszony, amikor mentőit megpillantotta, elájult. Később a kórházi ágyon mon­dattak el: fogalmuk sém volt arról, hogy az alagsorban van­nak, azt hitték, hogy az első emeleti szobájukban omlott rájuk a szálloda. Elmondották 3 azt is, hogy a beomlott falakor- keresztül a szomszédos helyisé­- gekből még megmenekülésük t előtt is hallottak hangokat, fel- 5 tételezhető tehát, hogy a szál­loda alagsorában még vannak . élve betemetett' személyek. Ezért a kosztoláci bánya szak- 1 képzett mentőosztagának tag- • jait most a szállodánál össz- 1 pontosították, hogy újabb erő­feszítéseket tegyenek az eset­leges életben maradottak L megmentésére. i A brüsszeli házaspár egyéb- ; ként turistaként jár Macedo- . niában. Kijelentették, lemond­tak már életükről. Mindössze ! annyit szerettek volna még megtudni: voltaképpen mi tör- . tént velük és körülöttük. Miközben, az élve betemetett emberek felkutatása még fo­lyik, Párizsból nyolcfőnyi fran­cia szakértői csoport érkezett vasárnap Belgrádba. A külön­legesen képzett osztag speciális műszerek segítségével az 1960- as agadiri (Marokkó) földren­gés után felbecsülhetetlen munkát végzett. Ezek a műsze­rek még a nyolc méter mély­ségből érkező emberi hangot is észlelni tudják. Belládban van már a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai hadsereg 120 ágyas tábori kórháza is, amelyhez 39 főnyi személyzet, 30 jármű és teljes felszerelés tartozik. Genfben, a Nemzet­közi Vöröskereszt központjá­ban közölték, hogy eddig 22 ország Vöröskeresztje, vagy Vörös Félhold Társasága egy­millió svájci frank értékű or­vosi segélyt, felszerelést, vagy pénzt folyósít a földrengés ál­dozatainak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents