Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
1963. július 28., vasárnap NEPÜJSAG 5 RÖVID FILM az Az egri gyermekváros építéséhez márciusban kezdetit hozzá az ÉM. Budapesti 31. számú Állami Építőipari Vállalat. Alig öt hónap telt el s már sejteni lehet a körülbelül 320 gyermek számára készülő kis város körvonalait. Az építési munkákról beszélgetünk Mati- csek Jenő építésvezetővel, a KISZ Központi Bizottságának tagjával. — Milyen körülmények között kezdtek munkához? — Márci.us 13-án jöttünk ide mindössze öt fővel. Munkásokat kellet keresnünk. Toborzó körútra indultunk hát Egerbe és a környéki falvakba, így áprilisban már 67-en, jelenleg pedig 136-an dolgozunk az építkezésen. Nehéz helyzetben voltunk: sehol nem kaptunk szállást. A városi KlSZ-bizottság segített abban, hogy egy hónapig a turistaszállóban lakhassunk. Most — amíg hamarosan el nem készül a munkás^ szállás — az építkezés közelében levő lakóházakban szállásoltuk el a dolgozóikat. — Nehéz volt a kezdés, a munka azonban megindult. Mit találhatunk majd a kész gyermekvárosban? —Nagyon szép lesz a KÖZTT mérnöke, Müller Éva (,,a gyermekváros szülőanyja”) tervei alapján felépülő egri gyermek- város. Kicsiben mindent megtalálhatnak a jövendő lakók. Lesz egy kétemeletes, 80 méter hosszú épület. A felső részében lakószobák, lent műhelyek a politechnikai oktatáshoz. Épül egy 8 tantermes iskoA Népújság és az Állami Biztosító (Szűr-Szabó József rajza) Befejezés előtt az Vasárnap is dolgosnak aratás Minden erőt a cséplésre, a szántásra ! Utolsó nagy hajrához érkezett megyénkben az idei aratás. A termelőszövetkezetekben egymás után fejezik be a kalászosok aratását, s teljes egészében a cséplési munkák meggyorsítására tudják a munkaerőt átcsoportosítani. A gépállomási és szövetkezeti munkagépek kora reggeltől késő estig dolgoznak, szinte megállás nélkül, s ahol befejezték a munkát, máris új táblákba irányítják a gépeket. Vasárnap sem pihennek az aratók. A múlt vasárnaphoz hasonlóan má is aratnak a gépek. Ennek ellenére, mivel a még lábon álló gabonát egyszerre is lehetne vágni, munkagéphiányról beszélhetünk. Ezt a problémát akkor lehet Az emberség nevében kell dönteni Az elmúlt hetekben kikérőlappal a kezében állít be az egyik asszony a munkaerőtartalék hivatalába. Kiszolgálónak menne, — ismerik öt az üzletben, kéri, közvetítsék ki, mert már amúgy is napok óta bejárt kisegíteni. Szociális helyzetét illetően: ketten vannak férje keresetére, jól berendezett lakásuk, televíziójuk. Talán kocsira gyűjtenének most már. Nem közvetítették ki. Az asszony és a vállalat egyik másik dolgozója felháborodva tet-^ te fel a kérdést: hát nincs meg' mindenkinek a munkához való joga? Erre a kérdésre csak egyet lehet feleni: Megvan. Mindenkinek joga vai» ahhoz, hogy elhelyezkedjék, hogy dolgozzék. Mindekinek joga van, az emberség mégis, úgy kívánja, hogy ezt a jogát elsősorban az érvényesítése, akinek kenyérkérdés a munka. Egerben hatszáz nő keres munkát, ennyien szerepelnek a munkaerőtartalékok hivatalában a nyilvántartásban. És ez a szám nem fogy, noha havonta 150—200 nő talál részben állandó, részben időszaki nyári foglalkozást. De a hatszázból csak mintegy 100—150 az olyan, akinek ténylegesen kenyérkérdés a mielőbbi elhelyezkedés. Akinek nagy családja eltartásához kevés a férj 1000—1500 forintos keresete, aki magára maradt, eltartására váró családtagjaival. És az emberség azt kívánja, hogy elsősorban ezeket helyezzék el. Sajnos, nem egy példa van arra, hogy egyes üzemeknél, vállalatoknál nem elsősorban a szociális helyzetet, hanem az ismereteket nézik. Meg kell jegyezni, nem szakmunkásokról, hanem képesítés nélküli asszonyokról van szó. Nemrégiben a Finom- mechanikai Vállalat 18 aszszonyt vett fel, ebből tizenkettőt személy szerint kértek. Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a munkaerőtartalékkal egyetértésben félretették a kikértek névsorát, és valóban olyanokat vettek fel a jelentkezők közül, akiknek a legnagyobb szükségük volta keresetre, a biztos állápra. Sajnos, az esetek többségében nem megy ilyen simán a megegyezés. A munkáltatók mereven ragaszkodnak az általuk kiszemelt kiközvetítendő asszonyhoz, s érdekében telefonok tömege szól. Ennek csak egy következménye lehet, ha a munkaerőtartalékok hivatala kiadja a kért személyt, s az asszonyok jogos felháborodással, a tanácsot teszik érte felelőssé. A munkaerőtartalékok hivatala éppen a fennálló visszásságok megszüntetésére, az elmúlt napokban több üzem ellen tett feljelentést, szabály- sértés címén. Olyan üzemek ellen, amelyek sorozatosan visszaküldik a kiközvetített asszonyokat (a -cigányokról nem is beszélve), vagy már előzőleg, bejelentés nélkül, napok óta alkalmaznak új munkaerőt. Az illetékesek kiszabják a megfelelő összegű bírságot, igazi megoldás azonban, amíg Egerben megoldódik valamelyik könnyűipari üzem telephelyének elhelyezése, az lesz, ha az emberség tanácsolja a döntéseket, s az alkotmányban biztosított joggal úgy élünk, hogy az mindenkinek elegendő nagyságú kenyeret adjon. Még akkor is, ha közelebbi ismerősök egy fél évvel később vehetik meg a televíziót, a régen áhítozott kocsit. —d— megoldani, ha sikerül egy-két járásban mielőbb befejezni a kalászosok aratását, és így mód nyílik nagyobb gépátcsoportosításra. A Hatvani Járási Tanács mezőgazdasági osztályától kapott értesüléseink szerint a járás mintegy 80 százalékban végzett az aratással. Több mint 10 ezer holdról takarították le a termést, s most az utolsó négyezer hold kalászos betakarításáért folyik a verseny. Hasonló ütemben haladnak a munkával a többi járásban is. Így megyei vonatkozásban elmondhatjuk, hogy augusztus első napjaira a még lábon álló kalászosokat sikerül maradéktalanul betakarítani.. A megye 70—80 százalékban készen van az aratással, mely 80 ezer hold kalászos betakarítását és nagyrészének elcséplését is jelenti. Ugyanakkor hozzá kell fűznünk, hogy a többi erő és munkagép is dolgozik a már leta- karított táblákon. A szalmalehúzáson kívül tarló- és nyári mélyszántást is végeznek a gépek. A 100 ezer hold nyári szántanivalóból eddig mintegy 25 ezer holdat szántottak fel a traktorok. Az elkövetkezendő napokban éppen ezért gyorsítani kell ezt a munkát is, mert még sok szántatlan van hátra, különösen a pétervásári járásban, J ahol néhány termelőszövetke- , zeti vezető feltétlenül akadályozza a gépállomási gépek munkáját. . — f. i. — Hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön közöljük a pályázat kérdéseit. Egy-egy alkalommal négy kérdést teszünk fel, mellettük három választ közlünk. Pályázóinknak kell kitalálniuk, melyik a helyes válasz.. A megfelelőnek tartott választ alá kel] húzni. A pályázat 9 fordulós: egy-egy fordulóban nyolc kérdés szerepel. Aki a rejtvénypályázat ideje alatt hetenként teljes találatot ér el, részt vesz a hetenkénti jutalomsorsoláson is, amelyen tíz 50 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki. A nyertesek névsorát hetenként közöljük a Népújságban. A beérkezett válaszok után ugyancsak hetenként közöljük a helyes megfejtések szövegét. Egy személy csak egy szelvénnyel pályázhat. Akik július 14-től szeptember 12-ig rendszeresen beküldik a szelvényeket és legalább nyolc héten keresztül a legtöbb találatot érik el, részt vesznek a főnyeremények sorsolásán. A főnyeremények bővültek: I. díj: 1 külföldi út a Szovjetunióba (8 napos), II. díj: 1 világvevő rádió, III. díj: 1 fényképezőgép, IV. díj: 30 kötetes könyvtár, V. díj: 1 kerékpár, VI. díj: 1 15 köves karóra, VII. díj: 2 darab modern éjjelilámpa. VIII. díj: 1 darab fonott termosz korsó. IX—XII. díj: 200 forintos vásárlási utalvány (4 darab). A heti nyolc kérdés megfejtése az újságból kivágott két szelvényen egyszerre küldendő be a Népújság Lapkiadó Vállalat címére, Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. szám. A borítékra kérjük ráírni: REÍTVÉNVPÄLYÄZAT! A III. forduló 5—6-os szelvényei együtt küldendők be auguszus 8-ig. A később érkező megfejtéseket nem vesszük figyelembe. 3. forduló Beküldendő: augusztus 8-ig. 5. szelvény Kérdések: Válaszok: Az idényjellegű dolgozók milyen balesetbiztosítást köthetnek? 15 Ft általános balesetbiztosítást 25 Ft időszaki baleset- biztosítást 30 Ft havidíjas baleset- biztosítást Mi a neve annak az életbiztosításnak, melynek alapján az Állami Biztosító minden hó 26-án fizet a biztosítottnak? Temetkezési biztosítás Nyugdíjkiegészítő biztosítás önsegélyező csoportbiztosítás Körülbelül hányszorosára nőtt Magyarország öntözött területe a háború előttihez viszonyítva 1956-ig. 6,5szeresére négyszere sére hatszorosára Mikor találták fel a könyv- nyomtatást? 1440-ben 1540-ben 1600-ban A megfelelőnek tartott választ kérjük aláhúzni. A pályázó neve: ........................................... .................................. Po ntos címe: ...................................................................................... (K érjük olvashatóan kitölteni) Közöljük az 50 forintos kőnyvvásárlási utalványok nyerteseinek névsorát. Zagyva István, Gyöngyös, nyadi út 123. Ortó Barnabás, Gárdonyi G. u. 2. Dorogi Lász- Sírok, Lenin u. 22. Tóth Feló, Eger, Makiári út 54. Koós renc, Detk, Vöröshadsereg út. Tivadarné, Szihalom, Oláh rl- Má , Tarnaszentmik- László Csány, Kossuth u. Kiss Gulya^ Mäna’ arnaszentmiK Lajosné, Poroszló, Sikert 23. ^os> Rákóczi ut 28. Vámos Irén, Kovács Lászlóné, Recsk, Hu- Egerszólát. Keresztre j t vény ért A július 7-én megjelent kereszt- rejtvény helyes megfejtése: Gyönge violának: Eltörött a hegedűm; Szőke kislány, csitt; Darumadár; Margó Ede; Szeged. A szerencse Szecskó Józsefné tarnaméral, Gulyás Mária egri, Cserta Borbála gyöngyösi megfejtőinknek kedvezett. Ä könyveket postán küldjük meg elmükre. A z öreg Árendás csak " hánykolódott az ágyon. Hasztalan próbált erőnek erejével aludni. Nem tudott. Bántotta a délelőtti dolog. Éppen kilépett az udvarra, s látja, hogy a kis kertben egy fiatal veres kakas ugyancsak rúgta a földet. A virágok között. Hess, te! A beste kakas oda se neki. Kapart tovább. Hirtelen elöntötte a méreg. Felkapta a keze ügyében heverő kis gyalogszéket. Odaröpítette. S bár igaz, hogy hatvah felé hazafelé, de a kezejárása ma is a régi. Nem volt olyan gránát- dobó az egész svalon-léniában, mint ő. Persze, hogy a gyalog- székkel is tréfált. A kakas egyszeriben csillagot rúgott. Vartyogott egyet, s kinyúlt. Talán ... Nem is lett volna belőle baj, ha fogja a kakast, s átmegy vele a szomszédba. Szűcs Andrásékhoz. Még gyerekkori jó barátok. Nézd. András, a fene rágja meg, véletlenül agyonütöttem ezt a kakast. Ott bitangolt a kertben. Mind kirúgdalta nekem a £ piros szegfűt, amit a feleségem névnapjára szántam. András bizonyosan megértette volna. Csak hát.., Nagy lánggal ég a szalma, de keserű a füstje. Mert hirtelen felindulásában a kakast azonmód áthajfBALCZER ELEMÉR: A KAKAS tóttá a kerítésen. Márpedig a szomszédja nem akármilyen ember. Tisztelete, becsülete van a környéken, az Űj Barázda elnökének. Érti a dolgát, meg kell hagyni. A kakas miatt már napok óta kerülte Andrást. Pedig nagyon hiányzott vele az esti diskurzus. Mert világéletében nagy kópé volt ez az András. Nem járt annak az eszén túl hat fiskális sem. Egyszer képviselőválasztás készült a faluban. S a nagy fogadó udvarán, a terített asztaloknál, ugyancsak itatta a főjegyző az embereket. Ok is betévedtek. Iszogattak. Egyszeresük azt mondja András: — Na, ha inni adtak, adjanak valami harapnivalót is. Szóba került az evés. Ki mit tudna megenni, miegymás. András egyszeriben előhozakodott: ő másodmagával megeszik 50 tojásból rántottát. Ki fogad? Fülibe jutott a főjegyzőnek. Mindjárt szólt a vendéglősné- nek: — Juliska! Üssön fel öt.ven tojást, készítsen rántottát. Ha másodmagával megeszi az az ember, akkor én fizetem. Ha nem, fizesse az! Hamarosan hozták is a rántottát. Egy hatalmas vasserpenyőben. Jó zsíros volt. Megadták a módját. András nekilátott. Kényelmesen, takarosán falatozgatott. De bizony rengeteg volt az a rántotta. Nehezen fogyott. A főjegyző nevetett. — Na, barátom, úgy látom, magán már kifogott. Kíváncsi vagyok, a társának jobb étvágya van-e? A ndrás csak mosolygott. ^ Aztán Rittyentett Bun- dásnak. A nagy, fehér komondor ott hasalt, lábára támasztott fejjel, a fészer mellett. Kiöntötte neki a maradékot. — Egyél, a hasad mindenit. Ilyen úr se igen voltál, hogy a főjegyző úr vendége lehess ... A hatalmas kutya pillanatok alatt befalta a rántottát. Igaz ugyan, majdnem ráfizetett András a rántottára, mert ő volt az első, akit a főjegyző úr bevonultatott... Eh, mit! Most is Andrással foglalkozik, amikor oda a cimboraság. Hiszen haragban vannak... Az egyik este, amint a szalmakazal környékét tette rendbe, hogy, hogy nem, < eszébe villant. Szűcs András még azt hiheti, hogy ő nem mer a szeme elé kerülni, hogy Árendás Menyhért megretirált. Egy oktalan lábasjószág miatt. Lobot vetett benne az indulat. Félrelökte a kiskaput, s átment a szomszédba. András éppen kint ült a verandán. Számolgatott valamit. ö aztán nem sokat cif- rálta a szót, hanem megmondta egyenesen: — Hallod-e, András, beszédem van veled! A kakas miatt jöttem... — Miféle kakas miatt? Mondja aztán, ahogy történt, András különös, erteilen képpel ,1 'gáttá. Vörösödött a homloka v s^eszűkült a szeme. Bajusz:, .yanúsan mozgott, mintha csiíi mdoznák. A nagy, fekete öklét meg mindenáron tömte a szájába. Aztán kirobbant belőle a nevetés. Mi ez? Megbolodult az elnök, vagy vele járatja a bolondját. De hisz akkor... lőcsöt akasztanak! — Édes egy komám... Hát ezért nem néztél felénk se, a kakas miatt? — Mondom, hogy agyonütöttem és... — Jól tetted! Most legalább tudom, miért neheztel rám Gera szomszéd, övé volt a kakas. Ha már így van ... bort ide! Az anyja Krisztusát, igyunk arra a kakasra. Az öreg restellkedve ereszkedett a székre. Mit beszél ez az András ...? Hogy nem az övé a kakas ... hiszen akkor, nem esett csorba a barátságon. Hirtelen olyan kedve kerekedett, hogy majd összeroppan- totta kérges, barna markában a vastagszélű borospoharat. IT occlntottak. összehúzott, cinkosan hunyorgó szemekkel nézték egymást. A hívatlan vendég, az alkony, egy ideig ott tiblábolt a tornácajtóban. Aztán előmerészkedett. S, odakönyökölt maga is az asztalhoz. A hűs, bort rejtő, hasas cserepszilke mellé. la is. Lesz ovoda „lubickoló vai”, étterem, konyha, és mozihelyiség, kazánház, pincék hús- és zöldségtárolók, betegszobák és orvosi szobák... é! természetesen a város „irányítói”, a nevelők és az igazgató részére egy hatlakásos épület is készül. A gyermekváros teraszos kiképzésű parkjában 20C féle dísznövény... 27 millió forintos beruházással dolgozunk. A tervek szerint a jőve év végére készülünk el.. Jól halad a munka s a gátló tényezők ellenére ez év végén már tété alatt lesznek az épületek, így télen a belső munkákat végezhetjük. — Mik ezek a „gátló tényezők"? — Elsősorban a vízellátással van baj. Nincs vizük az építkezőknek. Készítettünk ugyan egy állványt, arra csillét tettünk víztárolónak, de az annyi mint semmi! S ha az építőknek nem tudják, akkor a majdani gyermek■ város részére 'hogyan biztosítják a vízellátást? Az anyag- szállítás is nehézkes. A válla latnak a Ráchegy utcát jelöl- i ték ki közlekedésre. Nem tu- . dóm. van-e Egerben ennél t rosszabb utca? ... — Még akad. — A szállításoknál így tönkremegy a gép. A szerződés szerint a tanács köteles az utal megjavítani, de addig nem kezd hozzá, amíg meg nem csinálják az illetékesek a szennyvízlevezetést. De ebben ki az illetékes?! Mindezektől eltekintve gyorsan halad az építkezés, jói megy a munka, emelkednek a , falak, a három komplex kőművesbrigád, a két kubikus- és az ácsbrigád munkásainak keze nyomán. S ha nem lennének ezek a „gátló tényezők”, ha minnél hamarább megszüntetnék (?!), még gyorsabban, még hamarább elkészülhetne a 320 gyermek városa. (kától) AZ ÉPÜLŐ GYERMEKVÁROSBAN Rövid beszélgetés Maticsek Jenő építésvezetővel
