Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-26 / 173. szám
4 NEPÜJSÁG 1963. július 26., péntek ORDASOK KÖZÖTT Nyomdába került a Heves megyei Statisztikai évkönyv Heves megye — számokban A meséje ismert Dőld—Mí- hajllk könyvéből, mely elég nagy port vert fel nálunk is. Ugyanők írták a forgatókönyvet is, bár meglehetősed leegyszerűsítve, a franciaországi eseményekre korlátozva a történetet. A könyv mindenekelőtt túlfeszített, izgalmas kalandjaival ért el figyelemre méltó sikert számos országban. A filmnek, bár szintén bővelkedik izgalmakban, már nehezebb dolga van. És ez természetes is. Ahogy mondani szokás: nem fér bele annyi. A második világháború idején a szovjet felderítő szolgálat tudomására jut, hogy a németek egy földalatti gyárban új, titkos fegyvert terveznek. Goncsarenko őrnagyot bízzák meg, állapítsa meg a gyár pontos helyét. Goncsarenko (tökéletes német arcvonásokkal) „megszökik”, a szovjet arcvonalból és jelentkezik Berthold ezredesnél, a Waffen SS egyik parancsnokánál. Goncsarenko Heinrich von Goldringnek nevezi magát. Apja, Goldring báró, az SS ezredes régi barátja volt, akit kisfiával együtt a Szovjetunióba küldtek, „diplomáciai” szolgálatra. A bárót ott leleplezték és kisfia — Goncsarenko őrnagy — most akar bosszút állni apja haláláSzovjet film mer gyanújáról beszélni, hiszen von Goldring mögött ott áll Berthold ezredes, hiszen von Goldring Berthold ezredessel rövidesen rokonságba kerül — az ezredes lánya révén. Fut persze a másik vonal is. Henrich szállásadónőjének lánya, Monika, az ellenállók egyik csoportjának tagja. Goldring hamar rájön erre, s velük együtt dolgozik, segíti őket, de úgy, hogy azoknak fogalmuk sincs arról: egy SS- tiszt miért segíti őket? A francia lány és a szovjet tiszt között szerelem szövődik. Érdekes, izgalmas film. De az ember a legnagyobb izgalmak között is érzi a sokszor kísértő naivitást, mely ebben az esetben nem egyszer a filmgyártás módszerévé vált. Próbáljunk — legalább is néhányat — sorbaszedni. A filmben a német tisztet még gyakran, a múlt filmjeiből ismert, bohóckodó alaknak ábrázolják. Itt a logika azért bukik meg (s a valóság sem ez volt), mert, ha az ellenfelet bohócnak ábrázoljuk, akkor egész könnyű volt legyőzni. Már pedig a II. világháború több évig tartott, ami ennek ellentmond. És a hasonló súlyú naívsá- gok sorozata. Felrobban egy arzenált szállító szerelvény, minden német meghal, ő megmenekül és ez senkinek sem gyanús. (Pedig ez már a 10. „szerencsés” esete.) Nagy ellenfele, a fekete San- gel, a film szerint olyan gyáva, hogy fiatal nőket félig felfegyverzett legénységgel kerít be és fog el. Végül is, amikor teljesen megbizonyosodott arról, hogy Henrich von Goldring „áruló”, egyedül, fegyver nélkül megy el a találkozóra, ahol természetesen Henrich könnyű szerrel ártalmatlanná teszi őt. Mindezek meglehetősen za- j várják az egyébként végig izgalmas és érdekes filmet, melyet Alekszej Svacskó rendezett és Mihail Csomij fényképezett. A szereplők közül Va- gyim Medvegyevet illeti dicséret. Nem ő tehet arról, hogy Henrich von Goldring szerepében alakja sokszor az irrealitásba téved. A magyar hangért Kállai Ferencet (Goldring) és Kálmán Györgyöt (Sangel) dicsérhetjük. (S. A.) Két év alatt 2000-vel csökkent a lakosság — Több Jia ssütetik» mint lány — 166 traktor a tsx-eknek — 1877 kisiparos — Növekszik az export Tegnap került a nyomdába az 1962-es Heves megyei statisztikai évkönyv (Heves megye fontosabb statisztikai adatai, 1962.) kézirata, s a kétszázhetven oldalas adattár augusztus végén már meg is jelenik. Az évkönyvben a Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának munkatársai összefoglalták a megye legfontosabb népesedési adatait, a beruházások jellemzőit, az ipari és mezőgazdasági termelés, az export, és a művelődési élet mutatószámait. Kevesen születnek — Sokan elvándorolnak Továbbra is csökken a megye lakossága: amely 1960. január elsején 347 856 lelket jelentett, 1962 elejére 345 532-re apadt, a csökkenésnek több oka ismeretes. Évről évre kevesebb a házasságkötés, (1956- ban 3225 házasság, 1962-ben 2546) — és kevesebb gyermek is születik. (1956 : 6467, 1962 : 4321.) A természetes szaporulat tehát tavaly 575 volt, szemben az ezekilencszázötven hatos 2290-nel. Majdnem háromszázzal többen haltak meg tavaly, mint 1956-ban, — ezek azonban nagyrészt az idősebb korosztályokból kerültek ki: az elhunytak 73,5 százaléka hatvan éves, vagy annál idősebb. A lakosságcsökkenés egyik legfőbb oka az elvándorlás. Sokan keresnek munkát más megyékben és az iparosodott városokban. 1961-ben ezerrel többen vándoroltak ki a megyéből, mint amennyien jöttek, ez a különbség az elmúlt évben tovább növekedett. Leginkább Budapest „szívja fel” a megye lakosságát, utána következik Pest megye, Borsod megye, Szolnok és Nógrád megye. A legkevesebben mentek Zala megyébe, — csak 75-en. A házasságok októberben köttetnek — Néhány népesedéssel kapcsolatos részlet-adat: Heves megyében a házasságok októberben köttetnek: A legtöbben ebben az őszi hónapban esküdnek hűséget egymásnak. A tavaly házasságot kötött 2546 párból háromszázkilencvenki- lenc jegyespár ment októberben az anyakönyvezető elé.-------------------^---------------------------se kre fordították Az arány évről évre a „gépi.” rész javára tolódik el. A megye termelőszövetkezetei például tavaly 214 gépet vásároltak (ebből 166 traktor.) Tavaly több iparcikk, alapanyag termelése megkétszereződött, vagy még többszörösére emelkedett. A mozaik és cementlaptermelés négyszerese az 1960. évinek, 114 százalékkal több munkaruhát készítettek, mint 1961-ben, de ugyanígy megnőtt a férficipők (76 százalék), a felsőruhák (67,4 százalék) termelése. Ezzel együtt emelkedett az exportált áruk mennyisége is: Tavaly zöldborsóból hatszorosát, lecsóból, savanyúságból, férficipőből az 1961-es meny- nyiség háromszorosát exportálták a megye üzemei, vállalatai, termelőszövetkezetei. Az utóbbi öt évben szem- melláthatóan csökkent a magánkisipar részesedése a megye gazdasági életében: a kisiparosok száma is lecsökkent 1877-re, az 1958-as 3079-ről. A jelenleg is dolgozó kisiparosok nagyrésze az építőiparban (355 kőműves) és a textilipar ban (375 szabó és varrónő) 11 vékenykedik. 13 000 holdat öntöznek! ért. A szökött szovjet tiszt német gyermekkorának minden apró részletére emlékszik, minden próbát kiáll. Tehát az ezredes bizalma teljes: Goldringot egy Franciaországban állomásozó divízióba osztják be. Ott hamarosan megszeretik őt. Tökéletes német tiszt, a germán faj felsőbbrendűsége, gőgje sugárzik róla. Csak Sangel SS-tiszt nem hisz neki. Tudniillik Henrich igen sok akcióban részt vesz, ahol mindig a birodalom húzza a rövidebbet, sokan meg is halnak, de ő mindig életben marad. Ez az, ami Sangel szemében gyanússá válik. De nem Naivitásnak tűnik az a leplezetlen sietség, ahogy a francia lány felpattan, amikor egy bizonyos szerelvény indulási idejét megtudja. Ügyszintén a fasiszta helytartó felrobbantása pokolgéppel. Vele szemben ül a szovjet frontról átszökött állítólagos német tiszt, s az utolsó pillanatban, a robbanás előtt eltűnik. Gyanúba keveredik, de „színészkedő”, magabiztos fellépésével megmenekül a Gestapo körmei közül. Egy teátrális fellépés a „sértett önérzetű ártatlan ember” magabiztonsága és fölénye (lemarházza az őt vallató gestapó tisztet) lehet hihető a 15 éves gyerekek előtt, de nem a háborút végig szenvedett emberek előtt. Űj szövetkezeti bolt épült Ostoroson. Az új bolt létesítését 6000 forint részjegy-jegyzéssel és társadalmi munkával is támogatták a tagok. Ez ideig 28 szövetkezeti tag végzett társadalmi munkát, de napjainkban is szabad idejük feláldozásával járulnak hozza az uj bolt csinosításához az ostorosiak. (Foto: Szabó Lajos) Érdekes adatokat kö a könyv a megye rnezőgf gáról is. A megye terű nincs negyvenhat százaléka i zőgazdasági művelés utalt. Szembetűnő a beltf jes nr • vénykultúrák területének gyarapodása a közismerten ex leszív kultúrák (gab aterine--.- tés, stb.) rovását?. Hús harminc évvel ezelőtt 120 ezer holdon termeltek gabonát, 1962-ben 76 ezer holdon. Növekednek az öntözés: t művelés alá vont területek is: ’958-i n 4500, tavaly mar 13 000 ho' at öntöztek a megyében. Ez - att a négy esztendő alti ! egy holdra eső mütr/n használás 46 kilogramnu 8 kilogrammra emelkedett. 148 ezer series (7~\omáznál szálltak h* fel a Hévre. Az ötvenes nagymama, tele vitalitással, a még aktív energiák villamos kisüléseivel; a lánya, ki gyermeklánynak látszott még, de öreges nyugalom és bölcsesség ásítozott a szemében, ujjai pedig gyermekesen tömpék, de már a munkától lapultak; harmadiknak a pöttöm fiúunoka, a gyermeklány gyermeke, hajában szőke hurka, árulkodik, hogy minden elképzelésüket beleadják e gyerekbe a szülők. Hárman ültek egy kettes padra, hárman szorongtak. A gyerek az ablaknál. — Meledem van — mondja a gyerek tár- gyias hangon. Dunái térdeivel biciklizik, rugdossa a szemben- ülőt. Maguk közé helyezik a kölyköt, hol az árnyék dominál. — Az ablathoz ata- jot menni — szól a tár- gyias hang. — Nesze! csattant a cs upaideg nagymama búbosa a sok gonddal leheletkönnyűre tekert hajhurkán. — Fogsz te nekem hisztériázni? A kismama visszahelyezi a gyereket az ablakhoz. A béke szétterülő szárnya meg se rebben a szemében. A kölyköcske nagy nyugalommal sírdogál, mint a tavaszi csendes eső, tartós, növénynevelő eső.. Anya és lánya közt pedig elindul a beszélgetés, hogy a helyükön immár így megnyugodtak. Nagymama: (T)endes ember ez a “ rC sofőr. Kismama: — Én már csak legyintettem a buszra. Intésnek vette és megállt. — Elkéstük volna a Hévet. — El. — A pénz értékét azt nem ismeri. SZEBERÉNYILEHEL: Olyan csendesen, bölcsen. — Már ez a prücsök is be tudja kapcsolni. — A gyerek felé biccent zsörtösen a nagymama. — Odatolja az asztalhoz a hokedlit, az elé meg a sámlit. A kismama magához vonja a csöppséget. — Feli kell tenni a mama felráncolja az orrát. Kicsit tréfásan, kegyesen, kicsit büszkén. — Nem is mondtam, hogy vasárnap hajókirándulás lesz az élenjáró dolgozóknak. Ha akartok, jöhettek. — Nem tudom — mondja a kismama bizonytalanul, mert tán cÁ mama fa a tékozlók — Miből gondolja mama? — A vegyesboltban a múltkor minden műanyagtakarót meg akartak venni a feleségével. Éppen akkor érkezett, nagyon szép, halvány színekben. Az egészet vinni akarták. Aztán csodálkoznak, hogy elfogy a pénzük. A kismama szeméből nagy, megértő, békés mosoly sugárzik.. — Micsináljanak? Gyűjtsék? — Ez a ti felfogástok. A rádiót ugye megint nyitva hagytátok? A kismam tétova mozdulatot tesz a fejével, meg a vállánál: nem tudná megmondani. — Feri majd elzárja. — Az úgy alszik, mint a mormota. A múltkor hazamegyek este, bömböl a rádió, Feri alszik. A kismama válla azt mondja: hadd aludjon. A nagymama egészen beleéli magát. — Azt hiszitek, a villany ingyen van. A kismamát nem lehet kimozdítani. Nevet, szekrényre. — Ebből is hogy mi lesz, ha megnő?! Múltkor kezibe nyomtam egy negyedkiló csokoládét. Hazáig mind befalta. Semmi érzéke nincs a beosztáshoz. A kismama szemét porontyán legelteti. — Legyen neki jó. (~r éri is nem tudom ' 0- mit csinál a keresetével. Jön, hogy adjak neki öt forintot, meg kell vennie a hetijegyet. No jó, de a jegyet estére megmutatod. Este jön, vigyorog. Muszáj a jegyet megmutatnom, mama? Muszáj. Erre mutogatja a múlhetit. Aztán most mi lesz, mondok neki, miből veszed meg a jegyet? Majd ad mama másikat. Mintha az én büdzsém az feneketlen lenne. Az emberben megáll az ész. Csak az alvás meg a televízió. Meg a költekezés. Az este is mikor jöttetek haza? — Féltízenkettökor már ágyban voltunk. — Hiszi a piszi. Szünet. Csak a vonat hintája. Aztán a nagyszégyelli a bizonyosságot. A békés mosolyát befutja némi szemérmes bűntudat. — Majd én fedezem — szól a nagymama az öneltartó nagymamák lépcsejéről. Egészen megjött a kedve. Látszik a kiderült arcán, hogy onnan, arról a magas lépcsőről szinte jólesik a megbocsátás. Pláne mikor a lépcső alatt ott kuporog a rászoruló család. — Ugyan mama — szégyenkezik a fiatal- asszony — kérhetnék előleget. De mikor mosok akkor? Hétközben nem érkezek. — Kell nektek televízió. — Különben is, tán Feri megkapja a száznegyven forintot. — Megkapta az már, csak dugja. — Ej mama. — Apunat sót pénze van — kottyan közbe a gyerek. A nagymama fölnevet. — Elárul ez már benneteket. Sok pénze van apunak, kisfiam? — Sót pénze. — Hol láttad? A tárcájában? — Tájcájába. A kicsit a két asszony kétféle mosolya övezi. A kismama segítené: — Olyan volt, amilyet a múltkor kaptál? Olyan kerek, kicsi fényes? A pöttöm legény nem hagyja magát az anyjától befolyásolni. Férfias határozottsággal ingatja fejét. — Ugye, papírpénz volt — következik a nagymama. Kurta bólintás. Mire a nagymama kihúzza magát ültében diadalmasan. A kismama tartja a mosolyt az arcán. Látni, hogy tartja, hogy erő kell neki hozzá. Most ő következik a mentőkérdéssel: — Milyen volt, kisfiam, piros vagy zöld? — Zöjd — mondja a férfiú A kismama mosolya megkönnyül. Nem kell már erővel tartania. — Én adtam neki két tízest. A nagymama csak nevet, legyint. Nem hisz. Vereségről hallani sem akar. — Tudjátok is ti, mi az a pénz. Szórni tudjátok. JJ végállomáson CSL- kétforintost kotor elő retiküljéből, s nyújtja a lányának. — Na, vegyetek magatoknak fagylaltot. A kismama nem akarja a gesztust észrevenni. A gyerek elkapja a kétforintost. Kis kacsájának egyetlen ragadozó mozdulatával. A kismama mosolyog. (1958-ban: 626-an, 1959: 608, 1960: 508, 1961: 408.) A legkevesebb boldogító igent márciusban mondják ki, de Heves megyében tavaly átvette a prímet a január: ebben a hónapban csak kilencvenhét házasságot kötöttek. A megye legnépesebb járása a gyöngyösi járás: a legtöbb házasságot viszont a hevesiben kötik. 1962-ben 4375-en születtek: 2270 Hú és 2105 lány, tehát „perspektivikusan” kezd korrigálódni a férfiak és nők aránya. Az elmúlt évben 3746-an költöztek el az élők sorából. A halál okai között a leggyakoribbak a szívbántalmak, az | idegrendszeri megbetegedések [és a rossz indulatú daganatok. Beruházások háromnegyed- milliárdért Évről évre növekednek a megyében a népgazdasági beruházások. Ezek összege tavaly meghaladta a háromne- gyedmilliárd forintot: 791 466 millió volt. A beruházások negyven és fél százalékát fordították nehézipari létesítményekre, s 12,5 százalékát mezőgazdasági építkezésekre. A beruházások 52,4 százaléka építőipari jellegű, 33,9 százalékát pedig gépi berendezéAz állattenyésztés fejlődése viszont elég lassú. 1938-ban 56 800 szarvasmarhát tartottak Heves megyében, huszonnégy évvel később alig százzal többet. A sertések száma ez alatt az idő alatt huszonkétezerrel emelkedett: elérte a 148 ezret. Az évkönyv módot ad az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek gazdálkodásának összehasonlítására. Néhány adat ehhez: az állami gazdaságokban 18,9 számosállat jutott 100 holdra, a termelőszövetkezetekben 17,5. Az állami gazdaságokban egy tehén 2936 liter tejet adott tavaly, a tsz-ekben 1938-at. 1962-ben 165 termelőszövetkezet működött a megyében. A 165 tsz-elnök közül huszonötnek van egyetemi, vagy főiskolai végzettsége, huszonkettőnek középiskolai oklevele, negyvenen fejezték be az elnökképző akadémiát, ötvenkilencen pedig semmiféle képzettséget nem szereztek, az általános iskola óta. Még rosszabb a helyzet az elnökhelyetteseknél: a kilencvennégy elnökhelyettes közül hetvenegynek semmiféle képzettsége, végzettsége nincs. A készülő évkönyv ezenkívül ismerteti a művelődésügy helyzetét, a takarékossági mozgalom eredményeit, a kiskereskedelem forgalmát és az idegenforgalom adatait. (Ki) ^Oeíjijen részt ön is a Népújság és az Állami Biztosító nyári rejtaéni/pá!ij áza tán a k hetenkénti sorsolásán! Az egyfordulós hetenkénti 8 kérdés megfejtői részt vesznek a hetenként 10 db. 50,— Ft-os könyvutalvány sorsolásán.
