Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-26 / 173. szám

2 NÉPÚJSÁG 1963. julius 26., péntek Parafálták a részleges atomcsend-szerzödést ra. Felhí ivas 1963. május 20-án du. 16 óra­kor Kerepesnél, a 3. számú út­vonalon egy Budapest felől közlekedő Wartburg személy- kocsi összeütközött a vele szembejövő Csepel 350-es te­hergépkocsival. Ugyanekkor haladt Budapest felől Gödöllő irányában egy Nysa gyártmá­nyú ponyvás teherszállító ko­csi, amely szintén csaknem balesetet szenvedett. A debreceni katonai ügyész­ség kéri a Nysa gépkocsi ve­zetőjét, hogy kihallgatás vé­gett jelentkezzen. Ugyanekkor felkérjük mindazokat — köz­tük a vállalati gépkocsik elő­adóit is —, akik a Nysa gép­kocsira vonatkozóan adatokat tudnak, azt sürgősen közöljék írásban a Debreceni Katonai Ügyészséggel, Debrecen, Varga utca 2. számra. ismertté válása előtt tette —, a szerk.) BONN: n Mint az AFP jól értesült k t>onni körökből jelentette, f Kennedy elnök tájékoztatta T Adenauer kancellárt a Moszk- Í vában folytatott atomcsend- " tárgyalásokról. Az elnök meg- E ígérte, hogy kormánya E • r a „továbbra is szoros jkapcso- v latban marad az ' NSZK- s val a megoldatlan politikai h problémák tekintetében”. 5 7— g LONDON: / r / t A brit kormány csütörtökön <; délelőtt Maémillan elnökleté- s vei minisztertanácsot tartott, r hogy megvizsgálja a Moszk- r vában létrejött megállapodás \ tervezetét. Ügy tudják, hogy £ Macmillan miniszterelnök — \ aki a kora délutáni órákban 1 Butler miniszterelnök-helyet- e test küldte az alsóházba és ő t maga hivatali helyiségében j maradt, moszkvai telefonra várva —, még a nap folyamán j nyilatkozik az atomcsend- szerződésről. (MTI) , 1 t — s &m khan !-­--------------- é 1 be n, amelynek részvevőit ál- 1 lamellenes összeesküvéssel vádolják. Aba Nassour volt 1 államminisztert és dr. Outel z Bonot, a per két vádlottját, ; halálra ítélték: 1 BERGAMO: 1 Két fiatal olasz diák szer- j dán a Bergamo közelében levő j Revidioból nagy útra indultak. ( Közlekedési eszközük egy ^ traktor, amellyel előbb Norvé- , giába, majd Moszkvába szán- ( dékoznak utazni. Ütjük — j előreláthatóan hat hónapig . tart majd. ‘ PÁRIZS: 1 A baloldali politikai pártok j több nagy szakszervezet és ■ különböző tömegszervezetek vegyes bizottságot alakítottak ‘ azzal a céllal, hogy az idén ősszel egész Franciaországban . nagyszabású tüntetéseket szerveznek a francia atomerő ellen. A mozgalom előkészítő- j sében részt vesz a Francia Kommunista Párt is. NEW YORK: A Biztonsági Tanács szerdai ) második ülésén folytatta a portugál gyarmatok kérdésé- ' nek vitáját. Az ülés második szónoka megbélyegezte Portu­gália gyarmati politikáját, amely „a gyarmati rendszer ( klasszikus példája, a kizsák­mányolást a civilizáció térj esz- - tésének leple alá rejti. BERLIN: Richard Nixon volt ameri­kai alelnök és elnökjelölt szerdán több órás látogatást tett a demokratikus Berlin­ben. Nixon, akit útjára sok amerikai és nyugatnémet új­ságíró elkísért, igyekezett fel­tűnést kelteni. RIO DE JANEIRO: A Novos Rumos, a Brazil Kommunista Párt központi lapja csütörtöki számában ha­tározottan tiltakozik az ellen, hogy a kínai KP a brazíliai pártellenes csoportokat támo­gatja. Ez a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének elvét sérti meg. ;ek, kiállítások 1 születésének >ja alkalmából ben is. Itt átrendezik az állan­dó jellegű Gárdonyi kiállítást és bemutatnak olyan emlék­tárgyakat is, amelyek eddig kiállításon még nem szerepel- tek. Pécsett, a pécsi járási könyvtárban rendezik majd meg a Gárdonyi életével és munkásságával kapcsolatos tárlatot. A Petőfi Irodalmi Múzeum­ban a történészek és muzeoló­gusok a századik születési év­forduló alkalmából sok érdekes új anyagot gyűjtöttek össze. PÁRIZS: Kennedy elnök és Mac­Millan miniszterelnök csütör- ökön külön-külön üzenetet .ntézett De Gaulle tábornok­hoz és abban beszámolt a noszkvai atomcsend-tárgyalá- iokról. Hírügynökségi értesü­lések szerint a két angolszász kormány­fő felhívta De Gaulle-t, hogy szüntesse meg a fran­cia nukleáris fegyverkísér­leteket. Ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg, és francia részről egyelőre nem várható megnyilatkozás, mert De Saulié tábornok vidéki ott­honában Colombey-Les Deux- Eglises-ben tartózkodik. Couve De Murville francia külügyminiszter — mint az AP jelentette — csütörtökön a nemzetgyűlés külügyi bi­zottságának zárt ülésén mon­dott beszédében kijelentette, hogy „Franciaországot semmi­féle atomcsend-szerzödés nem kötné". (A külügyminiszter ezt a kijelentését még a Moszkvában történt parafálás----------------------------------------f----­ES EMÉNYEK GUATEMALA;, Peralta ezred/es, a guatema- lai katonai junta elnöke szer­dán este rádióbeszédében be­jelentette, l hogy kormánya megszakítja kapcsolatait Nagy- Britanniával, mert az függet­lenséget akar biztosítani Brit- Hondu/rasnak, amelyre Guate­mala tart igényt. FORT LAMY: Fort Lamyban a Csád Köz­társaság fővárosában szerdán ítéletet hirdettek abban a per­üldözések küszbön lasza Vasszernek elnöki palotára hajlandók „fátylat boríta­ni” a csütörtökön lezajlott Szíriái nasszerbarát állam­csínykísérletre, amelynek leverésekor, mint ismeretes, a Szíriái kormány- párti csapatok sortüzeinek hi­vatalos közlemény szerint is több száz halálos áldozata volt. — Július 18-a nem állhat az unió útjába — hangoztatja a nyilatkozat. Majd közli, hogy „Szíria vezetői hajlandók is­mét megkezdeni a tárgyaláso­kat a „forradalmi arab erők­kel”. A damaszkuszi rádió egyéb­ként szerdán este hivatalos közleményt ismertetett néhány órával korábban lezajlott lö­völdözésekről. Eszerint nasz- szer-barát katonák és polgári személyek géppuskával lőtték Damaszkuszban az elnöki pa­lotát, a rádió-stúdiót és a had­sereg főparancsnokságának épületét. A tűzharc 45 per­cig tartott, több ember életét vesztette. A libanoni főváros­ba érkezett utasok szerint vi­szont az összecsapást a kor­mánycsapatok kezdeményez­ték, amikor állítólagos Nasz- szer-barát katonai csoportokat vettek üldözőbe. r * Emlékünnepséj Gárdonyi Géz; 100. évfordulc Száz évvel ezelőtt, 1863-ban született Gárdonyi Géza. Az évforduló alkalmából Gár- j donyban, Egerben és Pécsett I ünnepséget rendeznek. Gár­donyban a Fejér megyei ta­nács több mint 300 000 forintos költséggel, felújította az író szülőházát. Augusztus 4-én ki­állítást rendeznek Gárdonyi regényeiből. Bemutatják majd a kortársaihoz írott leveleit és más emléktárgyait. Az évforduló alkalmából ünnepséget rendeznek Eger­(Foly tatás az 1. oldalról) sérletek eltiltásáról szóló szerződést. A parafálást szovjet részről Gromiko külügyminiszter, az Egyesült Államok részéről . Harriman külügyminiszter-he- lyettes, Nagy-Britannia nevé­ben pedig lord Hailsham, a tu­dományos és technológiai ügyek minisztere végezte el. Néhány perccel később az AFP moszkvai tudósítója Har- rimant idézve olyan hírt kö­zölt, hogy Rusk amerikai kül- ; ügyminiszter rövidesen a Szov- , jetunióba utazik, a szerződés aláírására. Az atomcsend-értekezlet leg­utolsó ülése négy órán át tar­tott. Ezért az újságírók meg­kérdezték a diplomatáktól, mi­ről tárgyaltak ilyen sokáig. Gromiko a kérdésre így felelt: Bizonyos kérdésekről esz­mecserét folytattunk, de a lényeg a sikeres befejezés. Gromiko ezután kezet fo­gott Harrimannal és lord Hailshammal, és a három diplomata gratulált egy­másnak a megegyezéshez. A Népszabadság moszkvai l" tudósítójának kérdésére lord f Hailsham elmondta, hogy ha­marosan eltávozik a szovjet fővárosból és valószínűleg az angol alsóházban is beszámol a moszkvai tárgyalásokról. Harriman az MTI tudósító­jának kérdésére kijelentette, hogy elutazása előtt még talál- * kozni kíván Hruscsov mi­niszterelnökkel. Ugyancsak elmondotta, hogy az egyez­mény aláírása nyugati részről valószínűleg Dean Rusk amerikai külügymi­niszter és lord Home an­gol külügyminiszter fel­adata lesz. Újabb löv Damoszl A szíriai Baath vá Géppuskatüs az DAMASZKUSZ (MTI): A szíriai baathisták élesen tá­madták Nasszer elnök hétfőn elmondott kairói beszédét, amelyben az Egyesült Arab ■köztársaság elnöke bejelentet­te, hogy a jelenlegi körülmények között nem hajlandó együttműködni a Baath párttal, s nem tartja vele megvalósíthatónak az új Egyesült Arab Köztársaság megalapításáról szóló áp­rilis 17-i nyilatkozatot. A szíriai vezetőség merész fordulattal Nasszer elnököt vá­dolja az arab államszövetség megteremtésének akadályozá­sával. Kijelenti, hogy az áp­rilis 17-i paktum elvetése i,bűn” az arab egység ellen. „Súlyos történelmi pálfordu- lásnak” nevezi Nasszer elnök bejelentését, s azt állítja, hogy a hármas szövetség paktumá­nak „megtagadása” nem kü­lönbözik attól az 1961. szep­tember 28-án bekövetkezett eseménytől, amelynek során a szíriai szeparatisták az Egye­sült Arab Köztársaságból ki­szakították Szíriát. A szíriai vezetők legújabb közleménye ezen a helyen elmulasztja megemlíteni, hogy az államszövetség felmon­dásának kinyilvánítói kö­zött ott voltak Szíria mos­tani vezetői is, közöttük Bitar elnök. A nyilatkozat azt állítja, hogy a szíriai forradalmi pa­rancsnokság nemzeti tanácsa „tántoríthatatlanul ragaszko­dik az április 17-i hármas megállapodáshoz", s célja, úgymond, „az Arab-öböltől az óceánig terjedő arab egység eszméje." „Nasszer elnök hétfői beszé­de — ismétli a nyilatkozat — a hármas szövetség ellen irá­nyuló kairói menőver. Nasz- szer elnök éppen úgy kataszt­rófának minősíti a Baath-tal való egységet, mint ahogy a szeparatisták a Nasszerrel kö­tött szövetséget”. A szíriai vezetők ezek után kijelentik, hogy IVézek egy filmet, amely f ' arról szól, hogy a sze­mélyi' lrultusz éveiben miként kötötték gúzsba a kezdeménye­ző erőt, a tehetséget, a bátor fantáziáti; olvasok egy novel­lát, ennek meg az a magja, hogy szomorú és szegényes sze­repjátszás volt a mi életünk abban az időben, s ez elől csak a cinizmus kérgével lehetett védekezni; hallgatok egy fel­szólalót, aki arra okit, hogy hazánk fejlődésének, építésének ez a korszaka csupa-csupa ne­gatív tanulsággal szolgál, meg­mutatja, hogyan s mit nem sza­bad, mitől kell tartózkodni, óvakodni a szocializmus építé­se során. S erre jön még a hu­morista a kabarészínpadon meg a képernyőn, és azt akarja beszugerálni, hogy az összes örökségük a gyapottermesztés hóbortja, a feszített tervek tul- licitálása, a kucseraság, a két­ezer százalékos teljesítmények és a padlássöprés meg hason­lók. Ilyenkor mindig két érzés kerít hatalmába. A egyik: a pironkodás. Hi­szen bizonyára más is röstölli magát, ha ezekre a dolgokra kell emlékezni. Egy nagy és szép eszmét úgy elkeverni tőle idegen vadhajtásokkal. S mi maiak, sokan már akkor is itt éltünk, dolgoztunk, szervez­kedtünk, politizáltunk és agi­táltunk. A másik értés: a tiltakozás. Hiszen ugyanaz a lelkiismeret, amely belátja, beismeri ezeket a régi hibákat, őszintén szem­befordul azokkal, nem tudja el­viselni ezt az egyoldalúságot, ezt a történelmi torzítást. Le­hetséges, hogy néhány szemlé­lőnek csak ennyi volt) a tíz esztendő és ennyi is maradt: örök céltábla — de ha megkér­dezzük a munkást, a parasztot, ő hitelesebb emlékezettel felel. Heroikus, nagy munkáról, áldo­zatos életről is beszél, és sok­sok eredményről. Nem azért), hogy a hibákat mentse, va'gy feloldozzon valakit e korszak balfogásainak felelőssége alól, hanem egyszerűen azért, mert erkölcstelen és oktalan dolog­nak tart lerombolni vagy szá­mításokon kívül hagyni egy nagyszerű új épületet, csak azért, mert néhány lyukas tég­la is van benne, mert túl de­koratívra sikerült a homlokzat. A végső mérleget úgy von- ■í*- ja meg, hogy számítás­ba veszi: minden hiba, sőt bűn ellenére a szocializmus épülete magasodott itt azokban az években is. Megszereztük a föl­det, elkergettük a burzsoákat, megteremtettük a munkásha­talmat, elkezdtük az új értel­miség nevelését és társadalmi közösség anyagi és szellemi fel­emelését. Űj gyárak, városok I emelkedtek, ipari ország lett az elmaradt agrárországból. Az j alkotó, dolgos életnek ezek a meghatározói élményei akkor, kezdeti stádiumában, elhomá­lyosították a vezetés hibáit, gyengeségeit. Hittel hittük, hogy abban a történelmi szitu­ációban a munkáshatalom megmaradásának, a szocializ­mus építése anyagi biztonsá­gának feltétele volt az is, amit ma vettünk a múltból, s el­hagyunk a jelenből. Hogyne tiltakoznék a lekiis- meret, ha valaki kézlengyin- téssel, szájhúzással akar sum­mázni egy egész történelmi korszakot, melynek a nép a va­lóságos hőse, bajvívója volt! A munka nagyját elvégeztük ma­radandó emlékműként állnak itt a szocializmus építésének el­ső hazai szakaszából is hatal­mas ipartelepek, a jól szerve­zett állami gazdaságok, s a munkáshatalom, IV em érdekünk eltakarni *• ’ semmit a múlt vadhajtá­saiból, de az is tör­ténelmi igazsághoz tar­tozik, hogy ezek nem­csak személyekét érintettek, hanem az egész dolgozó népnek kárára voltak. Az alkotói, építő nép sorait sem kímélték a tor­zítások káros következményei. Hogy a társadalom jobbik fele mégis a rendszert igenelve dologozott, ez az ügy iránti sze- retetének, hitének s történelmi áldozatosságának bizonyítéka. Ez a meggyőződés mentette meg 1956-ban értékes öröksé­günket, amely — szükséges korrekciókkal igenis alkalmas volt a továbbfejlesztésre, igenis alapja lehetett an­nak a dolgos, céltudatos fo­lyamatnak és törekvésnek, melynek eredményeképpen az MSzMP VIII. konresszusa dek­larálhatta, hogy hazánkban le­raktuk a szocializmus alapjait. A párt és a dolgozó nép kö­zösséget vállal ennek a múlt­nak minden eredményével, minden pozitívumával úgy, mint saját céljai és akarata szerint bekövetkezett, értékes történelmi örökséggel, s a sa­ját tevékenysége lényegét úgy itáli meg, mint a szocializmus hősies, minden objektív és szubjektív akadályon végigküz- dött építésének áldását. ü ülönösen fontos hangsú- lyozni e történelmi érték, ítéletet manapság, mert azon kívül, hogy a szükségesnél na­gyobb dózisokban „kapjuk” a múlt hibáiról szóló oktatáso­kat, kevés figyelem jut a múl) valóságos értékeinek meg- csillogtatására. Még olyan summás ítélet is kóvályog itt- ott, hogy mi tulajdonképpen csak 1957-től számíthatjuk £ szocializmus hazai építését, on­nan ered a szocializmus ma. gyarországi időszámítása. E; pedig már nyílt történelem­hamisítás! Kiforgat korább valóságos történelmi érdemei­ből mindent és mindenkit, 1 pártot, a népet, a munkást, z parasztot, s talán még meg is dorgálja érte azokat, akik an­nakidején akár egy-két tégla is helyére tettek, s nem húzód tak félre kibic módjára, ha nem megfogták a munka ne­hezebbik végét, a másiknál jó val nehezebb nemzetközi é: hazai légkörben. Ennek elfő gadása burkoltan annyit je lentene, mint osztályokat vagy az egész népet bűnbaknál állítani azért, amit egy sajá „nagyságától” megdicsőült ve zető csoport, csalhatatlanságá ban ringatózva elrontott, félr< sikerített a nép igaz igyekeze tének sodrásában. Pártunk és dolgozó népünl sohasem idegenítette el ma gát ennek a történelmi múlt nak lényeghordozó egészétől pozitív hagyományaitól, csu pán a bűnöket, hibákat, torzí tásokat vetette ki belőle. Mi.', dig is elismerte a szocializrr. u hazai építésének folytonossá­gát, s méltányolta és tisztelte megbecsülte -azt az őszinb. társadalmi hitet és lelkesedés) amellyel népünk még a hi­bákkal megnehezített körül­mények között is csodálatra méltót és örök maradandóságú dolgokat alkotott. Nemcsak az építés terheit cipelte, hanem haszontalan köveket is, me­lyeket — felismerve, hogy n\. f lyen nehézségek gátolják eJ: j rehaladását — maga dobott t f útipoggyászából. Az igazi é demeket nem lehet elperelr. j így az említetteken kívül e: ' sem. Maga a párt és a né nyitotta rá a szemét a hibák ra, türelmetlen szenvedélyes séggel. Sohasem lehet tehá1 belenyugodni abba, hogy olya: ' tíz esztendőt próbáljanak el-, bagatelizálni. amelyben a szo­cialista építés számos alapve­tő kérdését oldottuk meg. Nem lehet rosszra magyarázni egy korszak és több nemzedék eredményes és céltudatos igye­kezetét. |\/| ás dolog a múltat azért 1 s vizsgálni, hogy okul­junk belőle, s ismét más azért, hogy valaki szurokkal pró­bálja bemázolni mindenestül. Megmérni, hogy mit tettünk jól, s mi vált rosszra az elhi­bázott vezetés miatt, abból az indítékból, hogy a szocialista építés tapasztalatait gyarap - suk, ez a párt és a nép érdé-, és erkölcse szerint való. D> ; kipécézni a hibákat és csak ezeket látni, zászlóként lobog- 1 tatni, ez a tények meghamisí- I tása. Különösen olyan helyzet­ben, amikor a párt megfelelő intézkedésekkel, határozatok­kal zárta el a régi kísértetek visszajárásának lehetőségét, ! sokszorosan garantálta, hogy azok a hibák, melyeket egye- L sek a rendszer cégérévé sze­rettek volna, s talán szeretné­nek ma is avatni, sohasem is­métlődhetnek meg. Egészséges közéletünkben teljességgel érvényesülnek a szocialista demokratizmus nor­mái, pártunk lenini szellem­ben vezet és tevékenykedik, s máig mindenki meggyőződhe­tett a hibákkal történő szakí­tásról, a visszahúzó erők el­szigeteléséről. Ebben a politi- i kai légkörben tehát igen ter- 5 mészetes, hogy nemcsak a ' kommunista lelkiismeret ellen, hanem az egész nép lelkiisme­- rete tiltakozik az olyan törek­- vések ellen, amelyek rnindun­- tálán csak a múlt hibáiból 5 akarnak politikai tőkét ková­- csolni. Mert a szocializmus- nagy kohójában egybeforrnak :, a múlt és a jelen kétségbevon- c hatatlan eredményei, s kiégnek t a salakkal az általunk is meg­- tagadott hibák. ‘ A szocializmus hazai épí­tésének időszámítását ezert kezdjük ott, ahol termé­szetes és logikus: a munkásha- c falom megteremtésénél, az el­ső tégláknak az alapban való elhelyezésénél. ■’ Sz. Simon István A szocializmus időszámítása A Hazafias Népfront Orszá- : gos Tanácsa csütörtökön az ! IKARUSZ Karosszéria és Jár­műgyár művelődési házában : ünnepi gyűlést rendezett a ku­bai felszabadító mozgalom : kezdetének 10. évfordulója al- 1 kaiméból. Részt vett a gyűlő- : sen és az elnökségben foglalt : helyet Komócsin Zoltán, az ■ MSZMP Politikai Bizottságé- , nak tagja, Hollai Imre, az : MSZMP Központi Bizottsága 1 külügyi osztályának vezetője, ■ Péter János külügyminiszter. A magyar és a kubai him­nusz elhangzása után Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a műve­lődésügyi miniszter első he­lyettese mondott ünnepi be­szédet. Ismertette a hős kubai nép több évszázados szabad­ságharcának kimagasló állo­másait. A harc nem fejeződött be — hangsúlyozta a továbbiak­ban. A kubai emberek dolgoz­Ünnepi gyűlés a kubai felszabadító mozgalom kezdetének 10. évfordulója alkalmából tak, de egy pillanatra sem fe- edkeznek meg az éberségről. A forradalmi Kuba senkit >em fenyeget, de aki Kubára ör, az egész szocialista tábor­ral találja magát szemben. Ezt iiktálja a nemzetközi proletár- izolidaritás, korunk nagy esz- néje. Nem maradt elszigetelt vállalkozás azoknak a magyar önkénteseknek a harca, akik a núltszázadi kubai független­ségi háborúban Marti és Pe- ■m nevével indultak roham­ra. SZAK ÍCSOf megfelelő : etités- 1, azonnali b« péssel alkal­maz a h Kéri) 'z (Eger, Szé nyi U. 27.) Érdeklődési .1­világosítást 8 Kórház * személyügy: előadója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents