Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-25 / 172. szám
4 NEPÜJSAG 1963. Julius 23., csütörtök Népi ellenőrök vizsgálata nyomán Szociális és kulturális alap a tsz-ekben Heves megye négy járásának népiellenőrzési bizottságai megvizsgálták, hogy a termelőszövetkezetek miként használták fel a szociális és kulturális alapot 1962-ben. A hevesi, a hatvani, a gyöngyösi és a pétervásári járás huszonhat termelőszövetkezetére kiterjedő vizsgálatnak az volt a célja, hogy megállapítsa: 1. Rendeltetésének megfelelően használják-e fel a tsz-ek a szociális és kulturális alapot? 2. A közgyűlés dönt-e az alap képzéséről és felhasználásáról? 3. Az alapszabályoknak megfelelően dolgoznak-e a szociális és kulturális bizottságok? A vizsgálat során kiderült, hogy a szociális és kulturális alapot a legtöbb helyen nem az irányelveknek megfelelően használják fel, hiszen alig akad egy-két ténylegesen működő szociális és kulturális bizottság, s általában valamelyik vezetőségi tag foglalkozik a segélykérelmek intézésével. Se bizottság, se ügyrend A népi ellenőrök megállapították, hogy több tsz-ben tavaly meg sem alakultak a szociális és kulturális bizottságok, s megalakult és megválasztott bizottságok nagyrésze semmiféle érdemi munkát nem végzett. A vizsgált több mint két tucat tsz közül csak tízben adott élet jelt magáról a bizottság A Boldogi Béke Tsz-ben ugyan eljutottak a bizottság megválasztásáig, de a feladataival — közgyűlési határozat értelmében — a vezetőség foglalkozik. Hasonló a helyzet a gyöngyösi Hazafias Népfront tsz-ben is, ahol csak ez év februárjában választottak bizottságot, de megfelelő ügyrend, és „működési szabályzat” hiányában nem dolgozik. Az ügyrend hiánya miatt kézzelfogható, könnyen kimutatható szabálytalanságok is előfordulnak. Az abasári Rákóczi Tsz-ben például pártoló tag is szerepelt az állandó segélyezettek között. A vizsgált tsz-ek többsége nem rendeltetésének megfelelően használja fel az alapot. A jelentéshez mellékelt statisztikából kitűnik, a szociális alap 49,6 százalékát „egyéb” címen költötték el. A halmaj- ugrai Béke Tsz-ben a szociális alap 98 százalékát jutalmazásokra fordították, s csak két százalékból adtak segélyeket. Az abasári Rákóczi Tsz 8272,— Ft-ért esőköpenyt vásárolt az alap terhére, s ugyanakkor hat segélykérőt utasítottak el. A gyöngyössolymosi Mátra Tsz-ben hatvanegy tag 1961. évi SZTK-hozzájárulását egyenlítették ki, a markazi Mátravölgye Tsz 10 200 forintot adott vízvezetéképítésre az alapból. A gyöngyöstarjáni Győzelem Tsz a növénytermesztésben dolgozó tagokat premizálta, a cséplőmunkások ebédjegyét fizette, valamint egy kétszázkilencven és egy ezer- egyszázhetven forintos karórát vásárolt az alapból — jutalmazásra. A szajlai Búzakalász Tsz elnökének szovjetunióbeli utazására 1235 forintot fizettek ki. Kultúráról egy mondat sem . . . (Itt kívánjuk megjegyezni, hogy tudomásunk szerint a szociális és kulturális alap helytelen, szabálytalan kezelése miatt eddig nem vontak felelősségre senkit. A szakigazgatási szervek a legtöbbször csak azt kívánják meg, hogy a kiadást bizonylatokkal igazolják, az már nem nagyon zavarja őket, hogy a bizonylatok honnan származnak, hogy ebből az alapból lehetett-e egyáltalán ilyen bizonylatokat szerezni.) A hiányos ügyvitel, a gyenge adminisztráció miatt a népi ellenőrök nem tudták megállapítani, hogy hány indokolt kérelmet utasítottak el a tsz-ek, az elutasításokat a legtöbb helyen nem indokolták. Jellemző, hogy a hatoldalas jelentés egyetlen mondata sem foglalkozik az alap kulturális részével: a huszonhat tsz-ben nem találtak annyi kulturális kiadást, sem szabályosat, sem szabálytalant, amennyiről érdemes lett volna külön megemlékezni. Javaslatok, tanulságok A vizsgálat gazdag — sajnos, főleg negatív — tapasztalatokat szolgáltatott, s ezeken alapulnak a népi ellenőrök javaslatai is. Javasolják, hogy dolgozzanak ki a tsz-ek részére valamilyen egységes szabályzatot, ügyrendet. A tsz-ek kulturális és szociális bizottságait ismertessék meg feladataikkal, hogy ne következzenek be olyan hibák, amelyet a szabályok, a jogkörök ismeretében elkerülhettek volna. Készítsenek tervet az alap fel- használására, s időnként ellenőrizzék is a terv teljesítését. A szociális és kulturális bizottság pedig legalább félévenként számoljon be a közgyűlésnek az összegek felhasználásáról. És szükség lenne arra is, hogy a „kultúra” szó ne csak az alap nevében szerepeljen, — gondoljanak rá akkor is, amikor elköltik a pénzt. (Krajczár) Trösztösífés idején — Az új igazgatók már megbarátkoztak, de mi lesz az új titkárnőkkel... <Erdei Sándor rajza) Szeged városa messzi földön híres szabadtéri játékairól, Sopronban ünnepi heteket rendeznek, Nagyvázsonyban pedig a Végvári napok keretében keltik életre Kinizsi Pál vitézségét. De vajon mit nyújt látogatóinak, a sok ezer turistának, a vendégeknek Eger, történelmi múltján, barokk épületein, zsúfolt strandján és jó borán kívül? Nagyon keveset, jóformán semmit. Igaz, sokat fejlődött a város, csinosodtak utcái, épületei, színes virágok díszítik a parkokat, de a hét végi csúcsforgalomban, a váron, a strandon és a Szépasszony völgyön kívül nem ad más programot vendégeinek, de lakóinak sem. Nem biztosíthat kulturális programot, mert már évek óta hiányzik a városban a szabadtéri színpad. A gyöngyösiek arról panaszkodnak, hogy egy teljes hónapig szabadtéri program nélkül maradt a város. Egerben lassan eltelik a nyár, — és már nem is az első az utóbbi években — és az egyetlenegy szövetkezeti dalos találkozón túl nem volt szabadtéri rendezvény. A Finomszerelvénygyár és a vasat pere- Harmat és fűszál miatt Kedd reggel 38 percet késett a bervai vonat. Kilencszáz ember elkésett a munkából de nem kilenoszázszor 38 perc, azaz 570 munkaóra veszett el, hanem jóval több. Ugyanis a kerékpáron, busszal és motoron1 érkezők hiába voltak ott pontosan', tétlenségre kényszerítet- te őket a késlekedő vonat, mert a 35-ös üzemben szalag termelés van, meg kellett várni a többieket. Valami baleset, vagy üzemzavar történt? Nem. Az elmúlt héten is — csütörtök kivételével — minden nap késett a vonat. Most), legutóbb mi volt az akadály? — érdeklődtünk a gyár termelési főnökétől. A csatlakozás miatt már Egerből 10 perc késéssel indult a szerelvény. A vár előtt keservesen pöfögött, szuszogott a mozdony, aztán a bervai állomás előtt pár száz méterrel, a domb aljában megállt. A türelmetlenebb utasok leugrálták, valóságos mezei futóverseny volt itt, végig a gyár előtt. Az idősebbek jóval később ballagtak felfelé, szintén gyalog. Csak egyszer hallaná az állomásfőnök, és a miskolci igazgató a munkások megjegyzéseit. De a gyár vezetőit is szidják, hogy miért nem intézkednek. Mit tett a gyár vezetősége? Május második felében is rendszeres volt a késés. Beperelték a MÁV-ot. A Budapesti Fővárosi Döntőbizottság augusztus 22-re tűzte ki a kártérítési eljárást. Addig késnek a vonatok? Mi az oka & mit kíván tenni a vasút? — ezekkel a kérdésekkel fordultunk Káli Ottóhoz, az egri állomás főnökhelyetteséhez. késhet-e a munkásjárat? Telefon a szolgálattevőhöz, a fűtőházfőnökhöz. Először a csatlakozásra hivatkoznak. Gyenge a mozdony, fű nőtte be a pályát, harmat is volt és elromlott a homokoló. Igaz lenne? A fűszál és harmat is megállítja a bervai vonatot? Lehetséges. Csúszik, „köszörül” a mozdony kereke, ezért nem bír felmenni a dombra. Nem igaz. Már kiirtották a fűvet. Nem fűtik ki a mozdonyt, túlságosan „rámennek” a szénmegtakarítási prémiumra — érvelnek, magyarázkodnak a vasutasok, sőt itt-ott bírálat is hangzik. De mi az igazság és kinek kell intézkedni? Farkas Tibor mozdonyvezető és Rácz László vonatvezető vitte a kedd hajnali szerelvényt. A menetokmányok igazolják a bervai munkások vádjait: 5,22 helyett 6 órakor ért be a vonat. Elromlott az egyik homokoló és a 24—25. szelvény között nagy a fű. A terhelés 219 tonna, több a normánál, főleg Ka azt is figyelembe vesszük, hogy a pálya emelkedése miatt 80 százalék a terhelési szabvány. — Azonnal intézkedünk — mondja a főnökhelyettes. Ka- ranyic József nemcsak a maga, hanem a pártszervezet nevében is ígéri, hogy fokozottan ellenőrzik a munkásjáratot, ha szükséges, két mozdonnyal indítják a szerelvényt. Várjuk az intézkedéseket. Jogos és teljesíthető követelmény, hogy a bervai munkások pontosan érkezzenek munkahelyükre. Dr. Fazekas László Mért nincs Egerben szabadtéri színpad, ahol a nyári hónapokban különböző rendezvények, műsorok, hangversenyek szórakoztatnák a közönséget, a vendégeket, a város lakóit? Miért nincs a megye- székhelynek szabadtéri színpada, holott szinte önmagukat kínálják a lehetőségek? Nincs még egy városa az országnak, ahol ennyi impozáns, akkusz- tikailag is alkalmas tér található szabadtéri színpad számára. Jól emlékszünk még, milyen nagy sikerük volt évekkel ezelőtt, a főiskola előtti téren megrendezett dalos találkozóknak. Ugyanilyen sikere lenne most is egy-egy hangversenynek, vagy esetleg egy görög drámának, amelyhez megfelelő hátteret adna a lépcsőzet, s maga a székesegyház. Nagyszerű szabadtéri lehetőséget nyújt a tanárképző főiskola udvara is. Remélhetőleg ez évben befejeződnek az építkezések, s így e barokk udvar is alkalmas lesz szabadtéri előadások számára. A már említett szövetkezeti dalos találkozó a bizonyíték, hogy a szebbnél szebb épületekkel határolt Dobó téren is lehet szabadtéri előadásokat rendezni. A Dobó-szobor, sőt, azon túl a vár, nagyszerű hátteret biztosít. Ha a Dobó-bástyát megemelnék és kivilágítanák, még szebb lenne a látvány, sőt, sokat javulna a Dobó tér akkusztikája is. (A bástyák kivilágítását a színpadtól függetlenül is, érdemes megvalósítani.) Nem ért még véget a sor. Fenn a várban is található szabadtéri színpadnak alkalmas hely: a múzeum előtti tér, a belső várudvar. Háttér a gótikus palota. Nem nehéz LÉTEZIK-E gondolatátvitel? Kitalálható-e távolból egy másik ember gondolata? Olyan kérdések ezek, amelyek nagyon régen foglalkoztatják az emberiséget, és mindjárt a bevezetőben szögezzük le, a kérdés még véglegesen nem oldódott meg. Nemrégiben egy kedves, idős barátom azt bizonygatta, hogy ő és felesége kitalálják egymás gon dolatait és ha egyikük például egy dallamra gondol, a másiknak is éppen az a zenei motívum jut az eszébe. A hasonló esetek megértéséhez egy érdekes kísérletre utalok. Igaz, ez egy állattal kapcsolatos, de a gondolatátvitel mechanizmusa azonos. A produkció során egy ló tudósok előtt bizonyította be „számtalan tudását”. Cirkuszi produkciókból meglehetősen ismeretesek a „számoló” állatok. Dobogással, nyerítéssel, ugatással és más jelzésekkel tudatják, hogy „felismerték” a mutatott számot, elvégezték a megkérdezett számtani műveletet. Az is eléggé ismeretes, hogy ezek az állatok az idomítok feltűnést nem keltő jeleire hagyják abba a számolás jelzését. Az említett ló azonban másféle produkciót nyújtott. A számtanpélda eredményét nagy tekintélyű tudósok előtt dobolta ki úgy, hogy gazdája nem is volt a helyiségben! HONNAN szerezhette ez a ló a matematikai képességét, hiszen köztudomású, hogy az állat agya nem alkalmas arra, hogy számtani műveleteket végezzen. Ez a ló „számolt”, de csak addig, míg az ellenőrző társaság a helyiségben volt. amikor viszont a szomszéd dlétezik-e gondolatátvitel ? szobából, ablakon át mutatták meg a megoldandó feladatot, ez a „csodaparipa” is éppen olyan semmitmondóan bámult, mint „matematikailag képzetlen” lótársai. A ló idomítója elmondotta, hogy a számtani feladatok megoldásánál az állat amikor pontosan dobolta ki a megoldást, cukrot kapott. Igen ám, de a feladatok sorrendjében nem volt semmiféle törvény- szerűség. A ló feltételes reflexe nem a példa megoldásának helyességére épül, hanem valami olyan jelet érzékelt az idomítón, mely akkor jelentkezett, amikor a dobolásos jelzéssel elérkezett a helyes megoldásig. Bizonyára, ezt az izgalmi állapotot érzékelte a tudós ellenőrző bizottságon i®. Hogy mi váltotta ki ezt a reflexet, eddig nem sikerült pontosan megállapítani, de ezt nem kell feltétlenül a gondolatátvitelhez kötni, mint ahogyan a bevezetőben említett idős házaspár gondolatmegegyezése is valószínűleg csupán feltételes reflexeken alapszik. Hosszú éveken át éltek együtt és az azonos körülmények között kialakuló feltételes reflexek is bizonyára meglehetősen hasonlóak. Ennek viszont az a következménye, hogy bizonyos külső ingerekre, amelyet tudatosan nem is érzékelnek, idegrendszerük azonos választ ad. A GONDOLATÁTVITELNEK azonban akadnak sokkal bonyolultabb. máig sem megoldott problémái, melyeket sokan az agyban keletkező elektromágneses hullámokkal hoznak összefüggésbe. Tény, hogy elektroenkefalográffal, az agyi bioelektromos áramokat érzékeltetni lehet, bár ezek jelentőségét közelről sem ismerjük és csak néhány szélsőséges esetről tudunk következtetést levonni. Az agy elektromágneses terének feszültsége viszont olyan alacsony, hogy mai tudásunk szerint több mint tízezer kilométernyi kiterjedésű antennát kellene az emberi agyban elhelyezni, hogy ezeket a jelzéseket felfoghatóvá tegye ... A gondolatátvitelnek tagad.- hatatlanul azonban tárgyi alapja is van. Erre utal egy négy évvel ezelőtt elvégzett kísérlet. Június 25-én, egy ismeretlen ember szállt a „Nautilus” amerikai tengeralattjáróra. A hajó a víz alá merült és minden napon két előre meghatározott időpontban, a titokzatos vendég öt ábráit rajzolt egy papírlapra, majd a kapitánnyal együtt aláírta és átláthatatlan borítékba zárta. A borítékra már a kapitány vezette rá a pontos dátumot és a „szigorúan titkos” megjegyzést. Augusztus 10-én véget ért a különös út. A kikötőben felbukkanó „Nautilus”-t már kü- lönrepülőgép várta, mely a Légierők Kutatóhivatalának Biológiai Központjába vitte a borítékot. Ebben az intézetben, pontosan a tengeralatti kísérletek időpontjában, gépi úton kevertek meg több ezer kártyát, melyeken az említett öt ábra volt látható. A gépből kidobott lapokat egy személy mereven nézte és megpróbált csak a látott ábrákra gondolni. Amikor összehasonlították a gép által kevert kártyák jegyzékét a tengeralattjáróban készült listával, kiderült, hogy a rádióhullámok hatósugaraiból kikerült helyen, a valószínűség számítás adatait messze túl haladva, a titokzatos gondolatolvasó minden száz kártyából hetvenet eltalált. MI LEHET ennek a kísérletiéinek a tudományos magyarázata? Ha a harminc százalékos hibát nem mellőzzük, akkor is egészen rendkívülinek kell tartanunk az eredményt. A kísérlet leírása nem közli, hogy ki volt a „vevőállomás”, márpedig ez a továbbiak szempontjából egyáltalán nem közömbös. Mind több bizonyíték jelentkezik ugyanis arra, hogy a gondolat átvitel képessége, ha szerfelett ritkán, de egyes megzavart idegrendszerű egyéneknél előfordul. A „Science et Vie” című francia újságban egy tudományos kutató beszámolt arról, hogy 47 éves elmebeteg testvére, akinek szellemi képességei egy tizennyolc hónapos gyermek adottságainak feleltek meg, folyamatosan beszélni sem tudott, de a jelenlevők gondolatait folyamatosan közölte. A megfigyelést közlő azzal magyarázza a jelenséget, hogy az alig fejlett értelem nem volt képes ellenőrizni és megváltoztatni a kapott érzékeléseket. A távolból kapott érzékelésekről érdekes kísérletek alapján számolt be I. A. Fabri, szovjet professzor. Hosszú éveken át tanulmányozta egy ritka, éjjeli lepkefajon a „biológiai távösszeköttetéseket”. Nyári éjszakán drótkalitkába zárt ebből a pillangó fajtából egy meg nem termékenyített nőstényt. Fél óra múlva valósággal körüldongták a hímek. Három este 64 hímlepkét fogott és ezek közül néhányat festékkel megjelölt, majd 6—8 kilométer távolságban szabadon eresztette ezeket a pillangókat. A lassú repülésű állatok 40—45 perc múlva ismét a drótkalitka mellett voltak, ami azt jelenti, hogy a legrövidebb úton tértek vissza. A nőstény szagjelzést nem adhatott, mert a széljárással szemközt is érzékelték a hímek a hívó jelt. Feltehetően elektromágneses sugárzásról lehet szó, melyet valószínűleg az antennaként használt csápjaikkal fogtak fel, mert e részük eltávolítása után azonnal elveszítették a nősténnyel a kapcsolatukat. ENNEK a lepkefajnak feltétlenül szüksége volt távoli jeladásra, a nőstény „gondolatát” érezték meg a hímek. Ez a képességük a fajták fejlődése során azonban szükségtelenné vált. A magasabbrendű lényekben mind inkább elcsöke- vényesedik ez a képesség — így véli Fabri professzor megoldani a kérdést. ■ Mint bevezetőnkben is említettük. a kérdés még nem oldódott meg. A jelenségek alaposabb megfigyelésére van szükség és tudományos érvényességű általánosításra csak azután kerülhet maid sor Veres Pál elképzelni, milyen sikere lenne itt, ebben a környezetben egy történelmi drámának, mondjuk az Egri csillagoknak. És a népkert? A lombos fák övezte tér szinte kínálja a szabadtéri színpad helyét. öt különböző típusú tér, megannyi alkalmas hely a szabadtéri színpadok számára. Hol legyen hát Eger város nyári színpada? A legjobb lenne mind az öt helyen. Igen, mind az öt helyen. A szakemberek már érlelik a terveket. Egy összeszerelhető színpadról, 1200—1500 személyes, fémvázas, emelkedős nézőtérről, hangosító és világosító berendezésekről beszélnek, amely mind az öt helyen könnyen összeállítható. A műsor, a bemutatandó mű jellege szabná meg a helyszínt, s ha megvalósul, az egrieken túl, a vendégek ezrei művészi élményt is kapnának a történelmi emlékek és a zamatos bor mellé. Nem lenne rossz természetesen egy állandó jellegű nyári színpad sem, a népkert hűs fái alatt. Beépített nézőtérrel, színpaddal, öltözőkkel. Optimista elgondolások ezek, de hogyan lesz mindebből valóság? De legalább egyből? Es a nyár lassan már a múlté, de jön majd a következő. Ha sokan és nagyon akarják Egerben a szabadtéri színpadot, jólszervezett társadalmi segítséggel, a következő nyárra már Eger is büszkélkedhet szabadtéri színpaddal. (márkusz) * MfiMA ESTÉK - ÜRES ÓRÁK — miért nincs szabadtéri színpad Egerben ? >>>XVCvN>XX\>>X>XXXXVXVXXXXXXX\>XV\XSXX>XNXVNNNXVCVXVV\X\\>XXXXX\XXXXNXVSX\XXXXX vXSNXX\X\XXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXVXXX\NX\XVCO
