Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-24 / 171. szám
4 NÉPÚJSÁG 1963. július 24., szerda ORV HALASZOK, VADASZOK, rAdiöhallgatök, TV-NÉZÖK Bevallom, izgalmas történetekre szerteágazó nyomozásra gondoltam, amikor elindultam felderíteni az orvhalászok, vadászok, rádióhallgatók és tv- nézők táborát. Az első csalódás engem ért, így hát nyomban elhárulhatom, nincsenek izgalmas történetek. Csak feledékeny emberek vannak, akik előszeretettel mulasztják el rádiójuk, vagy tv-készülékük bejelentését, vagy notórius bliccelők vannak, akiknek direkt jól jönnek az így megspórolt forintok, de akadnak olyanok is, akik nem restek „tilosban járni” a jó zsákmány reményében. Kik az orvhalászok ? Kik az orvhalászok, illetve az orvhorgászok? Nagyon egyszerű a felélet. Heves megyében van egy húsztagú halászszövetkezet és közel 700 taggal működik a nyolc horgászegyesület, míg a többiek, akik ezen felül fogják a halat, akiknek csupán szenvedélyük van a horgászáshoz, de engedélyük kevésbé — nos, azok az orvhalászok és orvhorgászok. Számuk? — ki tudná azt pontosan megmondani, hiszen hosz- szan kanyarog a Tárná, a Zagyva, s itt a megyében a Tisza is, nem beszélve a kisebb patakokról, tavakról. A szakemberek véleménye szerint nem olyan sokan vannak. 1962-ben mindössze 11 orvhorgászt fogtak el, ez évben eddig csupán hármat. A legveszélyesebbek a robbantok, ők a tavak, folyók igazi ragadozói, akik szerény horog helyett dinamittal élik szenvedélyüket. Ha elfogják őket, súlyos büntetést kapnak, míg az egyszerűbb orvhcrgá- szok megússzák felszerelésük elkobzásával, a visszaesők pépedig fizetnek két-háromszáz forint büntetést is. Egy baj van csupán. Nagyon nehéz a tettenérés. Mesélik: Egyszer két horgász egyesületi tag hetekig figyelt valakit. Tudták, hogy „orv” az illető. Most is három bottal dolgozott egyszerre, a két ellenőr sűrű bozótból figyelte az eseményeket, s épp készültek a nagy lecsapásra, amikor egyszerre haraptak a halak, s kelepeit a három orsó. Vad izgalommal vetették magukat a botokra, s megkezdődött a percekig tartó küzdelem a zsákmányért. Este már együtt verték kékre karjukat, vitázva, melyikük fogta a nagyobb halat. Amikor 800 forintba került egy nyúl Távol áll tőlünk, hogy kioktassuk az olvasót az orvvadászat rejtelmeire, de el kell mondani, hogy többféle módja van e „szakmának”. Lehet fegyverrel, fegyver nélkül, engedéllyel, sőt, anélkül is. Az engedély nélküli fegyveres orvvadászat ma már igen ritka. Hisz ebben az esetben nemcsak az orvvadászatért, hanem tiltott fegyverviselésért is büntetés jár. Az orvvadászok főleg hurokkal, csapdával dolgoznak. A zsákmány: őz, szarvas, muffon, Kisköre és Pély határában pedig a nyúl és a fácán- kakas-. Akit rajtakapnak, drágán fizet. Először is meg kell fizetnie az elejtett vad értékét: — őz 2000, vaddisznó 1500, egy nyúl 200 forint, s erre jön a büntetés, amely 1000- től 3000 forintig terjed. Kimeríti az orvvadászat fogalmát az ;s, ha valaki idegen vadászterületen puskázik, vagy nem tartja be a tilalmi időket. Sőt, a reflektorozást is tiltja a törvény. A hevesi járásban történt: Estefelé négyen indultak a határnak egy gépkocsin. Az engedély szabályos, a fegyver is rendben volt. A gépkocsi reflektora végigpásztázta a szántást és dör- rentek a fegyverek. A vadászat eredménye egy nyúl és 800 forint büntetés négy egyenlő arányban elosztva, (ezért az összegért 40 nyulat lehet vásárolni). A füzesabonyi járás egyik vadászának 500 forintba került egy elejtett nyúl, sőt még a fegyvertartási engedélyét is bevonták. Havi 10 1‘orin téri ? Érdemes havi 10 forintért elmulasztani a rádiókészülék bejelentését? Ügy látszik, van, akinek megéri, bár a posta- igazgatóság ellenőrei mindent elkövetnek, hogy ne legyen kifizetődő a „feledékenység”. Az elmúlt két esztendőben 35 Heves megyei községben tartottak ellenőrzést és 1100 engedély nélküli rádiót találtak, 250 esetben tettek feljelentést orvhallgatásért, s a kiszabott büntetések összege eléri a 25 ezer forintot. Hát megéri? Árulkodnak az antennák és természetesen a jó szomszédok is, így hát nem sokáig marad titok a bejelentés nélküli televízió sem. Igaz, az üzletek is közük a postával a vásárlásokat, de azért még így is akad, aki „elspórolja” a havi 50 forintot. Az utóbbi időben 50 tv-tulajdonost büntettek meg szabálysértésért, így végeredményben ez a „titkolózás” is ráfizetéssel végződött. (márkusz) Csaknem nyolcvanezer új televízió előfizető, több mint negyvenezer rádióétólizető fél év alatt A posta idei eddigi eredményeit ismertető adatok beszámolnak többek között a rádiózás és a televíziós fejlődéséről. A számok továbbra is igazolják, hogy a televízió előrehaladása — figyelembe véve persze a rádió-telítettségét — ma már kétszer olyan gyors, mint a rádióé. Még a második negyedévi úgynevezett holt idényben is több mint 26 000 televíziót jelentettek be, mi rádiót tízezret. Az elmúlt hat hónapba csaknem nyolcvanezer — pon tosan 79 625 televízióelőfizetc vett nyilvántartásba a posh Ez alatt az idő alatt a rádió előfizetők száma negyvenezer rel gyarapodott. A félévi ada tok alapján 404 731 televízió előfizetőt és 2 430 528 rádió előfizetőt tartanak nyilvá: hazánkban. (MTI) T A R N A B O DI dukurziu Pohár sörre invitál az elnök az ünnepség után. A selyem versenyzászló és az oklevelek az irodába kerülnek. Többen állják körül a zászlót, nézegetik a felírást és elégedetten csillannak össze a szemek. — További sikereinkre — emelei magasra a poharát az elnök. A budapesti patronálok pohárköszöntő helyett elismerő szavakat mondanak a tagság szorgalmáról, a vezetésről. A brigádvezetők, a falu elöljárói, a tagok jól eső érzéssel fogadják a kedves szavakat, aztán egy kis beszélgetés kezdődik. Tojásból Warsawa autó — Kilencezer baromfi van a gazdaságban — meséli az elnök. — Háromezer pecsenyecsirkét küldünk a piacra. Eleinte idegenkedtünk a baromfitól, aztán ahogyan telt az idő, mindenki megértette: érdemes velük foglalkozni. A múlt esztendő eredményei sem rosz- szak. Ezt bizonyítja az is, hogy egy havi tojástermelésünkből Vásároltunk egy Warsawát. Messze a vasút, a járási székhely, orvos shies még a faluban, aztán, ha valakinek gyors mennivalója kerül, ne legyen a jármű akadály. Később kiderül, hogy a termelőszövetkezet egyik fő profilja az állattenyésztés. Az alig több mint ezer lakosú községben jelentős szarvas- marha-, sertésállomány van, és további, nagy terveket forgatnak fejükben a tarnabodiak. — A háztájiból minden borjút felvásárolunk — szól közNemzetközi konferencia a vasútépítés gépesítéséről A szocialista országok nemzetközi együttműködési szervezetének, az OSZZSD-nek, egyik munkabizottsága július 23. és augusztus 3. között Budapesten tartja idei konferenciáját. A nemzetközi tanácskozáson a bolgár, a csehszlovák, a kínai, a legyei, a német, a szovjet, a román és a magyar szakemberek a vasútépítés és pályafenntartás gépesítéséről tárgyalnak. A konferencia Idején vidéken és a fővárosban szovjet, magyar, német és román pályaépítési és fenntartási gépeket, berendezéseket mutatnak be. A nemzetközi konferenciát, kedden délelőtt, Harmati Sándor MÁV vezérigazgató-helyettes nyitotta meg ünnepélyesen, a MÁV Vezérigazgatóság kulturális termében. (MTI) be az állattenyésztési brigádvezető. Az idei terveket az állattenyésztés tekintetében hiánytalanul teljesíteni tudjuk. Harminc TV négy személykocsi Érdekesen alakul a beszélgetés. A pesti patronálok fáradság nélkül érdeklődnek az eredmények, a tervek felől. Innen is, onnan is röpködnek a szavak, könnyen össze lehet állítani a mozaikot. — Sokat változott nálunk az élet — vélekedik egy vállas, kreol arcú ember. Zárszámadáskor 640 ezer forintot tett takarékba a falu. Most millión felül van a betétállomány. A szemben ülő közbeszól: — Divatolunk. Négy sze- mélygépkoosi van már a faluban, harminc televízió és rádió minden háznál. A motoroV ízágyú Sütő József egerfarmosi kertész fáradhatatlanul öntözi az ültetvényeket. A szövetkezet öt holddal kezdte a kertészkedést és ma már 30 holdnál tartanak. Tarnabo- don jártak tapasztalatcserén és a tanultakat idehaza, saját kertészetükben hasznosították. Kertészetükből az idén mintegy 300 ezer forintos jövedelemre számítanak. (Foto: Kiss) kát sem győzik nyilvántartani a tanácsnál. Tizenöt forint havi előleget fizetünk, de sokan vannak, akik fel sem veszik a pénzt. Azt mondják: majd egy összegben, zárszámadáskor. A pestiek a fiatalok iránt érdeklődnek. — Huszonnégyen jöttek vissza a városból ezen a tavaszon — válaszol az elnök. Egy év alatt ötvenen jelentkeztek a termelőiszövetkezetbe. — Minek kóboroljunk — mondták. Itthon Is van tisztességes megélhetés. — Nem hívtuk őket, maguktól jöttek — szól közbe valaki. Jól érzik magukat. Jól élnek az öregek is Számok röpködnek, vélemények hangzanak pró és kontra, néhány számot gyorsan papírra vetek: jószágokból kétmillióra számítanak. Kétszer volt jégverés, megáradt a Tárná. tavasszal víz alatt állt a fél határ, és ennek ellenére, zöldáruból kiárulnak egymillióhatszázezret. — Olyan a határunk, mint a virágoskert — mondják többen az asztaltársaságból és különösen az asszonyok munkáját dicsérik, meg az öntözést. Erre büszkék a tamabo- diak, hiszen az expresszkutak „őshazájában” vagyunk. Később az öregekről kerül szó. Hogyan élnek? Keserűséget, vagy békés öregséget hozott nekik a szövetkezet? Az egyik pesti vendég érdeklődéssel figyel és megkérdezi: — Mit kapnak a nyugdíjon kívül? — Egy hold háztájit megmunkálva — válaszol az elnök. — Minden nyugdíjasunk kap évente három mázsa kenyér- gabonát. Ez azt jelenti, hogy ahol a férj és feleség is nyugdíjas, ott hat mázsa búzát kapnak, amely fedezi évi kenyérszükségletüket. Az idős tsz-tagok háztáji teheneik után kaszálóhoz is jutnak. Ha mindehhez hozzászámítjuk a háztáji gazdaság jövedelmét, akkor elmondhatjuk, a mi öregjeink nem élnek rosszul és nem egy közülük még ezzel-azzál segítheti a városon élő gyermekeit, az unokákat is. Jó ideig tart még a diskurzus. Sorsok, problémák kerülnek elő, Innen, onnan is. Ha a mozaikot összerakom, nem nehéz levonni a következtetést: munkával, akarattal szép jövőt építhetnek falvaink. A bizonyítékot ezúttal Tarnabodról hoztam. Szalay István harca az iparban A világ egyik legnevezetesebb ipari kémkedése kétszáz esztendővel ezelőtt történt. Richard Arkwright 1786-ban üzembe helyezte az angliai Nottinghamban az első fonógépet. Ez a masina nemcsak azzal forradalmasította a textilipart, hogy energia- szükségletét az olcsó vízierőből nyerte, hanem azzal is lényegesen csökkentette az előállítási költségeket, hogy a gépeken nagymennyiségű ruházati céloikra felhasználható, igen alacsony áru gyapotot dolgozott fel. Magától értetődő, hogy a világpiacon egyetlen állam sem tudott versenyezni vele. s j Az álruhás mérnök Az angol textiláru legfőbb felvevőpiaca Amerika volti, bár az európai országok is hatalmas tétellel szerepeltek az export-listán. Egy idő után1 az angol kereskedőknek feltűnt, hogy Amerika csökkenti megrendeléseit. Évtizedekkel később derült ki, mi történt. Egy ifjú amerikai mérnök az Egyesült Királyság Nottingham nevű városába költözött s munkásként helyezkedett el Arkwright fonodájában. Slater, a mai ipari kémek elődje, nem rendelkezett semmiféle modem kém-eszközzel, csak biztos szeme és jó megíigyelőképessége volt. Heteket töltött el azzal, hogy alaposan megismerje a gép minden alkatrészét, az összes gyártmányféleségeket és amikor úgy érezte: mindent elraktározott már emlékezetében, hazakészülődott. De az utazás nem volt egészen egyszerű. A fennálló törvények érteiméKémek ben textilipari munkások nem hagyhatták el Anglia területét. Slater ekkor a következő cselhez folyamodott: egyre-másra hibákat követett el munkahelyén, ügyetlennek mutatkozott, így végülis a gyár vezetői kiadták útját s erre a hatóságok is hozzájárultak repatriálásához. Otthon azonnal jelentkezett a híres Brown-féle textilgyárban s rövid idő allatt — pusztán emlékezetére támaszkodva — elkészítette az Arkwright- féle fonógépet. Következésképpen az amerikai textilipar is rövidesen képessé vált olcsó és tartós textiláru előállítására. Évi egy milliárd dollár Ma az ipari kémkedés — a trösztök és konszernek világméretű konkurren- cia-harca következtében — virágkorát éli. S. O. Astor, a New York-i Manag ment Safeguards Inc. elnöke a következőket írta: „Egy milliárd dollár fantasztikusan sok pénz. Pedig ennyit költ az amerikai ipar évente részben a kémkedésre, részben pedig az ipari kémek elleni védekezésre”. S az adat feltehetően pontos lehet, mert Mr. Astor cége foglalkozik a különböző vállalatok felkérésére az ipari kémek elleni védekezéssel. Az ipar Mata Hari-jai a legkülönbözőbb technikai segédeszközöket használják fel munkájukhoz. Speciális és rejtettt fényképezőgépekkel dolgoznak, mikrofonjaik képesek 500 méter távolságból is lehallgatni egy meghatározott ponton folytatott beszélgetést, tranzisztoros mikrofonjaikat pedig telefonkészülékekben helyezik el. Természetesen ma is nagy szerepe van a hagyományos módszereknek, amikor a kém újságírónak vagy munkásnak álcázva jut be a legtitkosabb helyekre. Ennek megfelelően keresetük is tisztes összegekre rúg: az Egyesült Államok például a legszerényebben dotált ipari kémek is megkeresik a napi 200 dollárt. Meghal a Fiat-1000 A legkülönbözőbb vállalkozások veszik igénybe szolgálataikat. Egy nagy New Yorkéi áruház megvesztegette például konkurrense egyik vezető tisztviselőjét, s így mindig tudta, mi lesz a jövő heti slágercikkük és rendelkezésére áEt annak reklámszövege is. Az „üzelet” remekül bevált: az áruház ugyanazokat a cikkeket dobta piacra, de valamivel olcsóbban. Néha nagyobb tót forog kockán egy-egy ipari kémkedés kapcsán. Már régóta rebesgették, hogy készül a torinói Fiat-gyár korszerű, új 1000 köbcentiméteres gépkocsija. A modell fényképe is megjelent a lapokban, titokban készítették még a kipróbálás idején. De az új Fiatot mégsem mutatták be az idei autóki ál lí tásokon. A gyár vezetői a kérdésekre azt válaszolták, hogy a kisérletak még nem fejeződtek be. A valóságban egészen más történt. A kocsi elkészült, csak nyilvános megszületése előtt halálra kellett Ítélni. Ezt bizonyítja egyik elő- munkás elővigyázatlan nyilatkozata is: „A sorozatgyártáshoz már minden készen áll”. — mondotta. Az történt ugyanis, hogy néhány nagyon fontos tervrajzot elloptak. S minthogy az elsőkerék-meghajtású Taunus 12-M éppen a lopás után került forgalomba, a szakemberek úgy vélik szoros kapcsolat van a kettő között. A Taunus 12-M ugyan semmit sem vett át a Fiait-1000-es adataiból, a szerkesztők viszont figyelembe vették azokat az újításokat, melyek a Fiat 1000-nél szerepeltek volna. Miután ez kiderült, a Fiat-művek vezetői nem tartották érdemesnek a sorozatgyár tás elindítását, mert a „konkurrens cég még megszületése előtt kikezdte” gyártmányukat. Diplomás megvesztegetők Hogy senki sem születik ipari kémnek, hanem hosszas előtanulmányokat folytat e szakma fortélyainak elsajátítására, arról a „Schweizer Illustrierte Zeitung” egyik legutóbbi száma győz meg, amely beszámolót közöl a japán ipari kémek iskolájáról. A kétrészes esti kurzus előadója Ta- keko Ishida, aki a 30-as és 40-es években hivatásos kémként dolgozott, majd a háború után visszatért hazájába és ipari kémkedés terén „hasznosította” tapasztalatait.A 47 esztendős hölgy magán iskolájába igen sok a jelentkező, de csak kevesen juthatnak be. Eleve kiesnek a kalandvágyók, és akiknek szíve, idegei nincsenek rendben, nem nyernek felvételt azok sem, akik alkoholt fogyasztanak, vagy életkoruk meghaladja a 35 évet. A három hónapig tartó tanfolyam első részében megtanulják az újságokból és folyóáratokból megszerezhető információk felhasználását és kiképzést nyernek az ipari kémkedés elleni védekezésre. Ezután kezdődik a tulajdonképpeni munka. Takeko Ishida asszony súlyt helyez a pszichológiai módszerekre. Véleménye szerint, az ipari kém igen sok esetben eredményt érhet el, ha kiszimatolja az elégedetleneket, a megsértetteket, megvesztegetésük révén- fontos adatok birtokába juthat. Sok gyakorlati foglalkozáson sajátítják el a technikai eszközök ke zelését, s a szakma egyéb módszereit, Aki a háromhónapos tanfolyamot sikerrel elvégezte, diplomát is kap. Az Egyesült Államokban — mint már utaltunk rá évi 1 milliárd dollárt emészt fel az ipari kémkedés és a védekezés, vajon mennyire rúgna ez az összeg, ha elkészítenék a világstatisztikát is? Bizonyára többre jutnának, ha ugyanezt a pénzt az ipar fejlesztésére fordítanák. (O. GyJ
