Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-23 / 170. szám
NEPÜJSAG 196, júliu sdd II magyar-szovjet közös nyilatkozat MOSZKVA (MTI) __ ,.A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetsége kormányának meghívására 1963. július 10—22-ig baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével. ,. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a Szovjetunióban való tartózkodása alatt tárgyalásokat és megbeszéléseket folytatott és ellátogatott Taskentbe. Irkutszkba és Bratszkba. I. A magyar és a szovjet fél a tárgyalások során tájékoztatta egymást országa belső helyzetéről, az új társadalom építésén fáradozó két ország pártjának és kormányának tevékenységéről. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége őszinte elismerését fejezte ki a kimagasló eredményekért és nagyszerű tervekért, amelyekkel a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak lenini Központi Bizottsága vezetésével szilárdan halad előre a kommunista társadalom teljes felépítésének útján. A magyar nép szívből örül a szovjet munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek áldozatos, hősies munkája eredményeinek. A szovjet nép alkotó munkájának köszönhető, hogy a Szovjetunió ma a világ legfejlettebb országainak egyike, amely a gazdasági élet számos területén elérte, sőt túlszárnyalta a kapitalista országok vezető hatalmát, az Amerikai Egyesült Államokat. Különösen kitűnik a Szovjetunió fölénye és elsőbbsége a világűr békés felhasználásában elért tudományos és technikai eredményekben, amelyek új távlatokat nyitnak a világtörténelemben. A magyar küldöttség hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak nagy jelentősége van a lenini elveknek a népgazdaság párt- és állami irányításában való alkalmazásában, ellenőrzésének fejlesztésében, valamint a párt ideológiai tevékenységének fokozásában. A szovjet fél nagy megelégedéssel állapítja meg, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Központi Bizottsága vezetésével, kimagasló sikereket értek el a szocializmus építésében, a népgazdaság fejlesztésében, erkölcsi és politikai egységük megszilárdításában. A magyar nép életében történelmi jelentőségű esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa, amely kifejezésre juttatta a párt sorainak megbonthatatlan egységét, a párt rendíthetetlen hűségét, Marx és Lenin tanításaihoz. A szovjet emberek őszintén örülnek a magyar nép kimagasló eredményeinek, a Magyar Szocialista Munkáspárt állandóan növekvő tekintélyének, a Magyar Népköztársaság szocialista társadalmi viszonyai zavartalan fejlődésének. A Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország gyorsütemű politikai, gazdasági és kulturális fejlődése Igazolja azt a marxilenini tételt, hogy a szocialista országok többé kevésbé egyidejűleg, azonos történelmi korszakban érkeznek el a kommunizmus időszakába. E cél elérésében, a belső erőforrásoknak és az egyes országok lehetőségeinek legmesszebbmenő felhasználása mellett, fontos szerepe van a termelés szakosításának és az együttműködés további bővítésének, a szocialista világpiac adta lehetőségek hatékony felhasználásának, a nemzetközi szocialista munka- megosztás további szélesítésének. Mindkét fél megállapította, hogy ezen együttműködés előnyeinek felhasználásával egyfelől a szocialista testvéri közösség minden egyes országa teljes mértékben megőrzi szuverenitását, másfelől nemcsak saját erejére, hanem az egész testvéri közösség segítségére is támaszkodik. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében a többi tagországgal együttműködve, továbbfejlesszék a népgazdasági tervek, a termelés egybehangolását és a kollektív gazdasági együttműködés szakosításának más formáit. A felek kifejezésre juttatták, hogy a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai eredményesen fejlődnek. E kapcsolatok a teljes egyenjogúságra és a két ország szuverenitásának tiszteletbentartására épülnek. A tárgyalások során hangsúlyozták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gyümölcsöző, baráti, a két ország népei létérdekeinek megfelelő gazdasági együttműködés nagy fejlődését. Állandóan növekszik a két ország árucsere-forgalma. Többek között mindkét fél megállapította, hogy a magyar timföld és a szovjet villamos- energia egységes termelési ciklusban való fel- használására vonatkozó alumíniumegyezmény egyik ragyogó példája a mindkét ország javát egyaránt szolgáló baráti, gazdasági kapcsolatoknak. Hangsúlyozták, hogy a továbbiakban kívánatos újabb ilyen hosszúlejáratú megállapodások létrehozása a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak különböző területein. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonit a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió távlati népgazdasági terveinek egyeztetése érdekében jelenleg folyó munkának. A felek szükségesnek tartják a tudomány, a kultúra és a művészet területén dolgozók Utazásainak, a filmek és sajtókiadványok cseréjének, a rádió és a televízió kapcsolatainak további bővítését. Mindkét fél kedvezően értékeli a magyar és a szovjet társadalmi szervezetek, üzemek és tanintézetek, testvérvárosok és megyék sokoldalú kapcsolatainak fejlődését. A kulturális együttműködés fejlesztésében és a tapasztalatok cseréjében mind nagyobb feladat vár a magyar—szovjet és a szovjet—magyar baráti társaságokra. II. A tárgyalások során eszmecsere folyt a jelenlegi nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdéseiről. Az eszmecsere igazolta, hogy a felek egyetértenek a mai nemzetközi helyzet értékelésében és abban, hogy eltökélten folytatják harcukat az új háború veszélye ellen, a tartós világbékéért. Mind a Magyar Népköz- társaság, mind a Szovjetunió külpolitikáját, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvei vezérlik. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy az imperializmus ragadozó természete nem változott, és így még mindig fennáll az a veszély, hogy termonukleáris világháborút robbant ki. Az imperialista körök egyre jobban fokozzák a nukleáris fegyverkezési hajsza ütemét. Ilyen körülmények között a szocialista államok kénytelenek maximális éberséget tanúsítani és megfelelő intézkedéseket foganatosítani, védelmi erejük fokozására. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának meggyőződése, hogy a szocialista államok e védelmi politikája szükséges és helyes, megfelel a szocialista testvéri közösség országai biztonságának és elősegíti az általános béke biztosítását. A felek határozottan elítélik az imperialista hatalmaknak külföldi területek, valamint a tengerek rakéta-kilövő terekké való átalakítására irányuló tevékenységét és állandó harcot folytatnak annak érdekében, hogy a népek jogos követeléseinek megfelelően, rakéta- és nukleáris fegyverektől mentes övezetek jöjjenek létre. Magyarország és a Szovjetunió népeit aggasztja, hogy a nyugati országok kormányai tovább folytatják a rakéta- és nukleáris fegyverkezési hajszát. A magyar és a szovjet kormány kötelességének tartja, hogy figyelmeztessen arra, milyen veszélyes következményekkel jár az, ha atomfegyverhez juttatják a nyugatnémet militaristákat és revansistá- kat, akik mérhetetlen szenvedéseket okoztak már a Szovjetunió, Magyarországé« más európai országok népeinek. Mindkét fél úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei által folytatott revansista politika az európai feszültség fő oka. Ennek a politikának a nyugati államok részéről történő bármiféle támogatása csak fokozza az európai és a világbékét fenyegető veszélyt. Ezzel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya az ez év januárjában kötött francia—nyugatnémet szerződést úgy tekinti, mint bizonyos francia körök veszélyes lépését, amellyel a francia nép és más európai országok népeinek érdekei ellenére, a nyugatnémet revansista erőkkel való összeesküvés útjára tértek. Ha valóra válnak a Nyugat-Németország- nak atomfegyverhez juttatására vonatkozó tervek, új helyzet állna elő Európában és ez újabb intézkedéseket követelne a szocialista államoktól. El kell tüntetni a második világháború maradványait, alá kell ími a német békeszerződést és ezen az alapon rendezni kell a nyugat-berlini helyzetet. Mindkét fél abból indul ki, hogy lehetséges e kérdést a nyugati államokkal egyetértésben megoldani, ha az utóbbiak készek józanul és ésszerűen cselekedni, figyelembe véve a tényelegesen kialakult helyzetet és a két szuverén német állam, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság létezését. A német békeszerződés megkötése alapján rendeződne a nyugat-berlini helyzet is. Nyu- gat-Berlln semleges, szabad város státusát kapná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya teljesen egyetért abban, hogy ezek a javaslatok jó alapot nyújtanak a német kérdés rendezéséhez és a maguk részéről minden szükséges lépést megtesznek, hogy biztosítsák a kérdés megoldását. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul megoldódjék a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek örökre szóló megtiltása. Minthogy a nyugati hatalmak a végtelenségig el akarják húzni az e kérdésben folyó tárgyalásokat, ürügyként követelik az úgynevezett nemzetközi ellenőrző állomások létrehozását a földalatti atomkisérletek megszüntetésének ellenőrzésére, bár tudományosan és gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy ilyen ellenőrző állomásokra nincs szükség. A Magyar Népköztársaság kormánya osztja a Szovjetunió kormányának azt a nézetét, hogy a nyugati hatalmaknak a nemzetközi ellenőrző állomások létrehozásara vonatkozó követelése ilyen körülmények között a NATOországok bizonyos köreinek ama törekvéseiről tanúskodik, hogy kémkedés céliából megteremtsék a Szovjetunió területére való behatolás csatornáit, amit éppen a béke védelme érdekében nem szabad megengedni. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kormányának azzal a javaslatával, hogy mivel a nyugati hatalmak lehetetlenné teszik a nukleáris fegyverekkel folytatott összes kísérletek megszüntetésére vonatkozó szerződés megkötését, meg kell egyezni abban, hogy tiltsák meg a nukleáris kísérleteket a föld légkörében, a világűrben és a víz alatt. A Magyar Népköztársaság kormánya, mint a barátságról, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés részt vevője, teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát, hogy a NATO-országok és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. A felek nagyra értékelik, hogy a kubai népnek és Fidel Castro által vezetett kormányának bátorsága és rendíthetetlen helytállása, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország határozott fellépése a kubai forradalom védelmében elhárította az imperialisták Kuba elleni közvetlen fegyveres támadását és békés úton rendezte a Karib- tenger térségében kialakult válságot, amely az emberiséget a nukleáris háború szélére sodorta. A Karib-tenger térségében kitört válság békés rendezése újra bebizonyította a szocialista világrendszernek a világhelyzet alakulására gyakorolt növekvő befolyását, megmutatta annak lehetőségét, hogy a szocialista államok és a tőkés államok között lehet észszerű és kölcsönösen elfogadható megoldásokat találni a vitás nemzetközi problémákban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya határozottan elítéli a gyarmatosítás valamennyi megnyilvánulási formáját és újból leszögezi, hogy a jövőben is támogatják Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát, a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításáért, a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolásáért vívott küzdelmét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli az ENSZ-közgyűlés által elfogadott, a gyarmati országok függetlenségének biztosításáról szóló nyilatkozat azonnali és maradéktalan megvalósítását és vallja, hogy a népeknek a kolonializmus elnyomatása alól való felszabadítása a szabadságszerető erők halaszthatatlan feladata. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya kiemelkedő nemzetközi jelentőségű eseménynek tartja a független afrikai országok vezetőinek az afrikai egység megvalósításának problémáival foglakozó Addisz- Abbeba-i értekezletét. Mindkét fél megállapítja, hogy Dél-Korea amerikai megszállása, amely a koreai nép akarata ellenére tovább tart, komolyan veszélyezteti a távol-keleti békét és fő akadálya Korea nemzeti egysége békés helyreállításának. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív javaslatait Korea demokratikus alapon, kívülről való beavatkozás nélkül történő békés egyesítésére. A két fél határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Államok dél-vietnami fegyveres agresszióját. Követelik az Amerikai Egyesült Államok agressziójának megszüntetését, a Vietnam egyesítésére vonatkozó Genfi Egyezmény végrehajtását. Ugyanakkor együttérzésüket fejezik ki a laoszi nép haladó erőinek harca iránt, elítélik az Amerikai Egyesült Államoknak a Laoszra vonatkozó genfi egyezményekkel ellentétes tevékenységét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes támogatásában részesíti a független és semleges Laoszt. A felek határozottan elítélik az iraki kormánynak az iraki nép nemzeti érdekeiért harcoló iraki kommunisták és más hazafiak ellen elkövetett kegyetlen gönosztetteit és véres tömegüldözését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli a kurd nép ellen folytatott háború megszüntetését, amely jellegénél fogva nem egyéb, mint fajirtási akció. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben támogatja a Szovjetuniót, amely határozottan fellépett a CENTO elnevezésű katonai gyarmatosító blokk országainak és a mögöttük álló imperialista hatalmaknak Irak belügyeibe való beavatkozás ellen. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy az egyenjogúság alapján folytatott szabad, kölcsönösen előnyös nemzetközi kereskedelem és a széles körű nemzetközi gazdasági együttműködés, a bizalom légköre kialakításának fontos tényezője az államok egymáshoz való viszonyában. A két ország kormánya támogatja az ENSz XVII. közgyűlésének a nemzetközi kereskedelmi konferencia összehívásáról szóló határozatát, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a konferencia teljesítése az előtte álló fontos feladatokat, és hozzájáruljon a mesterséges gátak és megkülönböztetések nélküli, az egyenlőség és kölcsönös előnyök elvei alapján nyugvó, valamennyi országra kiterjedő világkereskedelem normalizésához. A felek amellett vannak, hogy a konferencia kedvezően foglalkozzék a világkereskedelmi szervezet létrehozásának tervével. A Magyar Népkötársaság és a Szovjetunió határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Államokat és a többi imperialista államot, mert megakadályozzák a Kínai Népkötársaság törvényes jogainak helyreállítását az ENSz-ben. A felek kijelentik: a továbbiakban is törekszenek arra, hogy helyreállítsák az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Kínai Népköztársaság törvényes jogait. Mindkét kormány elítéli Tajvan szigetének amerikai megszállását, és támogatja a Kínai Népköztársaság törekvéseit, hogy felszabadítsa a Kína elidegeníthetetlen részét képező területet. III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, eszmecserét folytattak továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri kapcsolatainak további bővítéséről és elmélyítéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődéséről. A felek megállapítják, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja nézeteinek teljes azonosságát a szocialista és a kommunista építés, a nemzetközi helyzet, a világ kommunista- és munkásmozgalma jelenlegi helyzete és fejlődése kérdéseiben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között 1957-ben és 1958-ban folytatott tárgyalások óta eltelt időt a két párt testvéri kapcsolatainak további elmélyülése jellemzi. Mindkét párt egész tevékenységét áthatja az a magasztos forradalmi törekvés, hogy szilárdítsák és fejlesszék a magyar és a szovjet nép barátságát, sokoldalú együttműködését a szocializmus és a kommunizmus eszméinek teljes diadala érdekében. A felek rámutatnak arra, hogy a két párt közötti rendszeres tapasztalatcserének és konzultációnak nagy jelentősége van. Ez biztosítja a nézetek egységét és a pártok együttes cselekvésének egyeztetését, a közös célokért vívott harcban. Ezért mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a pártmunkás-küldöttségek rendszeres cseréjének. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri és egyenjogú kapcsolatai a szocialista internacionalizmus forradalmi elvei alkalmazásának nagyszerű példái, és a két pártnak a marxizmus—leninizmus nagy tanításához való megingathatatlan hűségére épülnek. Mindkét fél megelégedéssel hangsúlyozta, hogy az elmúlt éveket a népek békeharcának a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcának élén járó szocialista testvéri közösség országainak a politikai, gazdasági és kulturális életben elért nagy győzelmei jellemzik. A nagy sikerek elérését jelentősen elősegítette a személyi kultusz káros következményeinek kiküszöbölése, a lenini normáknak a párt- és az állami élet minden területén történt teljes helyreállítása. A felek hangsúlyozták, a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletén egyhangúlag elfogadott nyilatkozatok nagy jelentőségét és újból kifejezésre juttatták szilárd és megingathatatlan elhatározásukat, hogy következetesen védeni fogják a marxista—leninista eszmék tisztaságát, a kommunista világmozgalom e történelmi jelentőségű okmányaiban megfogalmazott közös irányvonalát. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szilárd meggyőződése, hogy az egész világ kommunista és munkáspártjainak egyik legfontosabb feladata egységük erősítése. Az alkotó marxizmus-leni- nizmus szilárd alapjain abból indulnak ki, hogy a kommunista- és munkáspártok sziklaszilárd egységét csak úgy lehet biztosítani, ha a kommunista világmozgalom sorain belül erőteljesen küzdünk mind a revizionizmus összes megnyilvánulásai, mind a dogmatizmus és a szektásság ellen. Az utóbbi idők eseményei szemmel láthatólag megmutatták, hogy a dogmatizmus és a szektásság — ahogyan erre a kommunista- és munkáspártok képviselői 1960-as értekezletének nyilatkozata rámutat — bizonyos körülmények között fő veszéllyé válhat egyes pártok bizonyos fejlődési szakaszában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a dogmatizmus és szektásság komolyan akadályozhatja a kommunisták és a világ többi haladó erőinek tömörítését az imperializmus ellen folytatott harcban. A nagy nemzetközi és kommunista munkás- mozgalom minden osztagának egy a célja: az imperializmus elleni harc, a béke és a szocializmus végleges diadala az egész világon. A marxizmus-leninizmus tanításához való hűség, annak alkotó alkalmazása az emberi társadalom fejlődésének mai körülményei között, biztosítja a kommunista mozgalom és valamennyi haladó erő harcának sikerét. Mindkét fél különösen hangsúlyozza, hogy az emberiség ragyogó jövőjéért vívott nagyharc újabb sikereinek záloga a szocialista közösség valamennyi országának harcos összefogása. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői újból hangsúlyozzák, mivel a világ két rendszerre tagozódik, a nemzetközi kapcsolatok egyetlen helyes és ésszerű elve a szocialista és tőkés országok békés egymás mellett élésének és gazdag,■ . ’'’senyének lenini tétele, ahogyan erre (Folytatása a 3. oldalont
