Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

2

NGPÜJS AG

1963. július 20., szombat

A barátság, testvériség nagygyűlése Moszkvában

nyos része körében És az ellenforradalmi erők kihasználták ezt.

A magyarországi ellenforradalmi zendülés egyik tanulsága a kommunista világmozgalom számára éppen abban rejlik, hogy a személyi kultusz a tömegektől való elszakadáshoz, a szocialista törvényesség durva megsértéséhez vezet, tehát tápot ad a nép- ellenes erőknek.

Ezért, amikor a magyar elvtársak elmondják nekünk,

hogy milyen szerepet játszott országuk szempontjából a személyi kultusz maradványainak leküzdése, az élet lenini normáinak helyreállítása,

megértjük, hogy ez nem szóbeszéd. A magyar elvtársak helyesen állapítják meg, hogy a személyi kultusz maradványainak felszámolása a népi demokratikus rendszer megszilárdításának, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a nép egységének, a szocializmus sikeres felépítésének záloga Magyarországon.

A jelen légi viszonyok között a világháború nem v: gzets#erűen elkerülhetetlen

Amikor pártunk a XX. kongresszuson élesen bírálta a személyi kultusz ideológiáját és gyakorlatát, központi bizottságunk tudatában volt annak, hogy

a személyi kultusz kérdése nem csekély jelentőségű, élesen felvetődő kérdés az egész kommunista világmozgalom számára. S pártunk, amikor ezt a kérdést a marxizmus-leniniz- mus egyedül helyes álláspontjáról oldotta meg, semmit sem titkolt el a kommunista világmozgalom elől.

A pártunk XX. kongresszusán hozott határozatok helyeslésre és egyöntetű támogatásra találtak a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957- es és 1900. évi tanácskozásain elfogadott nyilatkozatokban.

Pártunk a XX. kongresszuson határozottan leszámolt a személyi kultusz mindenfajta

megnyilatkozásával és megvalósította a lenini elvekhez való visszatérést. Az egész nemzetközi kommunista mozgalom üdvözölte a XX. kongresszus által kidolgozott lenini vonalat.

Ugyancsak a XX. kongresz- szushoz fűződik az SZKP és a szovjet állam külpolitikájának új szakasza. A XX. kongresz- szuson különös erővel hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elve a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonala.

Pártunk a nemzetközi erőviszonyok mélyreható elemzése alapján azt az óriási jelentőségű következtetést vontaié, hogy

a jelenlegi viszonyok között a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hogy azt el lehet, s el is kell hárítani.

Az SZKP XX. kongresszusának határozatai nagymértékben hozzájárulnak ahhoz a harchoz, amelyet a népek a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívnak.

A Szovjetunió és Magyarország, nemkülönben a többi szocialista ország népei, büszkék az új élet építésében aratott sikereikre. Jól tudjuk, hogy ezek a sikerek nagy jelentőségűek a Föld valameny- nyi népe számára. Sokszor idéztük Lenin nagyszerű szavait: A szocializmus ereje abban a példában rejlik, amelyet a tőkés országok dolgozóinak mutat a jobb emberi életviszonyok megteremtésére. Szabad emberek szabad munkája: ez a javak forrása minden szocialista országban. A szocialista rendszer erejének fokozása a nemzetközi forradalmi mozgalom hatalmas serkentője.

A kommunisták, a szocialista országok népei következetesen és állhatatosan védelmezik a békét.

Sem a szocializmus és a kommunizmus építéséhez, sem a világforradalom meggyorsításához nincs szükség világháborúra.

Lenin már 1918-ban „Különös és szörnyűséges" című cikkében a „baloldali kommunistákat bírálva ezt irta: „Talán úgy vélik a szerzők, hogy a nemzetközi forradalom érdekei megtiltanak bármiféle békét az imperialistákkal?... Az ilyen nézetek szerint az imperialista hatalmak közé beékelt szocialista köztársaság nem köthetne semmiféle gazdasági szerződést, nem létezhetne, hacsak el nem repülne a Holdba.

Növekszík a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek túlsúlya

Talán úgy vélik a szerzők, hogy ßi nemzetközi forradalom érdekei a nemzetközi forradalom előrelökését követelik, ilyen előrelökés pedig csakis a háború lehet, semmi esetre sem a béke, mert az a tömegekben az imperializmus „legalizálásának” benyomását keltené? Az eféle „elmélet” teljes szakítás volna a marxizmussal, amely mindig tagadta a forradalmak „előrelökését”, mert a forradalmak oly mértékben fejlődnek, amily mértékben a forradalmakat előidéző osztályellentétek élesednek. Az ilyen elmélet egyértelmű volna azzal a nézettel, hogy a fegyveres felkelés az a harci forma, amely mindig és minden körülmények között kötelező ...” (Lenin művei 27. kötet, 56., 57. oldal).

így határozta meg Vlagyimir Iljics a nemzetközi porondon folytatandó politikánk főbb irányelveit. Ezek a lenini eszmék különös jelentőségűek napjainkban.

A szocialista világrendszer a Jelenlegi viszonyok között az egész társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik.

Növekszik a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek túlsúlya az imperializmus, a reakció és az agresszió erőivel szemben. Reális lehetőséggé vált a világháború megakadályozása,

Hozzátehetem, hogy ez nemcsak lehetőség, hanem lét- szükséglet is a földkerekség népei számára. Nemcsak a kommunisták, hanem a kapitalista országok legjózanabb gondolkodású politikussá sem hagyhatják figyelmen kívül a mai termonukleáris világháború következményeit.

Minél inkább tudatára ébrednek az emberek a termonukleáris háború veszélyének, annál aktívabban és határozottabban szállnak szembe az imperializmus háborús kalandjaival, magával az imperializmussal, mint a háború forrásával, Éppen az események ilyen fordulatától tartva,

törekszenek manapság az amerikai imperializmus legaktívabb erői arra, hogy mindössze egy újabb elkerülhetetlen emberi tragédiának, olyasféle tragédiának tüntessék fel a termo«

nukleáris háborút, amilyen

már sokszor előfordult a történelemben.

Megbocsáthatatlan lenne, ha a kommunisták e szemfényvesztésben együttműködnének az imperialistákkal és eltitkolnák a népek elől az igazságot.

A kommunisták a kapitalizmus teljes felszámolásáért harcolnak, azért, hogy győzedelmeskedjék a szocialista forradalom. Meggyőződésünk, hogy előbb vagy utóbb valamennyi nép egyszer s mindenkorra leszámol ezzel az elavuló rendszerrel. De a szocializmus győzelmének kérdését minden egyes országban az illető ország népe, a forradalmi munkásosztály és a marxista—leninista párt, nem pedig más népek, nem más pártok oldják meg. És főként nem termonukleáris világháború kirobbantása útján oldódik meg ez a kérdés.

Egyesek eszmefuttatásaiból az következik, mintha valamelyik szocialista országnak, az illető ország kommunista pártjának joga lenne kirobbantani a háborút egyik vagy másik tőkés ország ellen, azt írva zászlajára, hogy azt a háborút, amely elkerülhetetlenül termonukleáris világháborúvá fajulna, azért robbantották ki, hogy megszabadítsák annak az országnak munkásosztályát a kapitalista elnyomástól.

Felmerül a kérdés, ki adott az ilyen „teoretikusoknak” jogot arra, hogy saját belátásuk szerint rendelkezzenek más országok népeinek sorsával? Ezeknek az országoknak a dolgozói, munkásosztálya ezt válaszolja nekik:

Harcolunk és harcolni fogunk a szocializmus győzelméért, de ezt a győzelmet az országunkban folyó osztályharcban, nem pedig termonukleáris világháború kirobbantása útján kell kivívnunk.

Ha az ilyesfajta „teoretikusok" álláspontjára helyezkedünk, szem előtt kell tartanunk e „jog" másik oldalát is. E logikát követve, az imperialista országoknak „joguk lenne" arra, hogy a tőkés rend helyre- állítása végett háborút robbantsanak ki a szocialista országok ellen.

His?ünk a szocialista rendszernek a kapitalizmussal szemben növekvő fölényében

Az e kérdésekkel kapcsolatos álláspontunkat megindokolva, nagy tanítónk, Lenin hangoztatta, hogy határozottan ellene vagyunk a forradalom exportálásának. Ügyszintén erélyesen szembeszállunk az ellenforradalom exportjával is.

Hiszünk a szocialista rendszernek a kapitalizmussal szemben növekvő fölényében. Hiszünk a nemzetközi munkás- osztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, mindazok hatalmas erejében, akik szembeszállnak az imperialista elnyomással, a gyarmati rendszerrel.

Aki tagadja a munkás- osztály forradalmi erői győzelmének lehetőségét a békés együttélés viszonyai között folyó osztályharcban, az nem hisz a munkásosztály forradalmi energiájában és eltökéltségében, túlbecsüli az imperializmus erőit, megretten az imperializmus tóL

Hiszünk a munkásosztály erejében, a népek erejében, a népek józan eszében, abban a törekvésükben, hogy megvédelmezzék a Földön az életet és mindent megteszünk, hogy az agresszió és a háború elleni harcra mozgósítsunk mindenkit, akinek drága a béke; mindent megteszünk azért, hogy segítsünk osztálytestvéreinknek felszabadulni az imperialisták, a gyarmatosítók igája alól, mindent megteszünk a szocializmus világméretű győzelméért.

A marxisták—leninisták

azért harcolnak, hogy egyesüljenek és erősödjenek az imperializmus ellen fellépő erők, erősödjék a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító harc, a békéért és haladásért síkraszálló néptömegek széles, demokratikus mozgalma.

(Folytatása a 3. oldalon)

' mat A polgárháború és a i külföldi intervenció láncgyű- ! rűjében küzdő fiatal szovjet i Oroszország azokban a napok■ ban nem tudott segítséget , nyújtani magyar testvéreinek, ' hogy visszaverjék az ellenfor■ radalom támadását. De

a nemzetközi imperializmus nem tudta kiirtani a magyar munkásokból a szocializmusba vetett bitet, nem tudta megtörni a magyar kommunisták bátorságát, hősiességét.

A magyar kommunisták, a . magyar munkásosztály a fasiszta reakció gyötrelmes éveit túlélve, nagyszerű győzelmet ; aratott a második világháború után. Amikor Magyarország ; felszabadult a hitleri megszál- > lók uralma alól, a magyar | nép előtt megnyílt a szabad- . ság, a függetlenség, a szocializ■ mus felé vezető út.

Lommim isták ítésének útjára

energiájának jobb hasznosítását.

Országaink között eredmé- • nyesen fejlődik a tudományos, műszaki együttműködés és a . kölcsönös tapasztalatcsere.

1 Megelégedéssel állapítjuk meg hogy pozitív eredményekkel 1 járt az együttműködés a me- i zőgazdasági termelés területén is.

Pártunk úgy vélekedik, hogy ; a jelenlegi viszonyok között a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködést, a nemzetközi szocialista munkamegosztást a kommunizmus felé haladó országok és népek gazdasági, politikai és kulturális fejlődésének időszerű követelményei indokolják. A teljes szuverenitáson, egyenjogúságon és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés nemes elvei tervszerűbb és gyorsabb fejlődést biztosítanak a népeknek.

A szovjet nép tudja, milyen nehéz egyedül építeni a szocializmust. Csaknem 30 éven át törtünk magunknak utat a szocializmus felé, dühödt ellenségekkel körülvéve, akik minden tőlük telhetőt megtettek, hogy megdöntsék a szocialista forradalom támaszát. Ma már mások a viszonyok. Ma már az emberiség egy- harmada a szocializmus, útjára lépett.

Ezért furcsa lenne, ha a szocialista államok nem élnének a szocialista rendszer keretein belüli, az együttműködés kedvező lehetőségeivel és előnyeivel.

Elvtársak! A magyar dolgozóknak a szocialista építésben aratott sikerei — a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizottsága marxista—leninista politikájának az eredményei. Mindez azért vált lehetővé, mert következetesen és erélyesen felszámolták a személyi kultusz időszakának káros következményeit, s a párt, az ország életében helyreállították a lenini normákat.

inftsen megsínylette 1 kultuszt

Sőt, odáig jutottak, hogy' elferdítik az 1956 őszén Magyar- országon végbement eseményeket. Csak valamiféle egészen különleges céljaik lehetnek azoknak, akik a tényekkel ellentétben, nem az imperialistákra, nem a szocialista rendszer ellenségeire, hanem a testvéri pártokra hárítják a felelősséget a magyarországi ellenforradalmi lázadás kitöréséért.

Azt hiszem nincs szükség arra, hogy visszatérjek az események tanulságainak értékeléséhez. Ezt az értékelést rég megadták a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai, vezetőinek beszédei. Csupán azt szeretném megjegyezni,

, hogy abban az időben éppen a

■ személyi kultusz következmé- ’ nyei mozdították elő az elé- . gedetlenség növekedését Ma- , gyarország lakosságár =k timber lett belőlük, most már akár meg is halhatunk. Én nem akarok meghalni — fűzte hozzá Lenin —, a győzelem felé haladunk, de amikoi olyan gyermekeket látunk, mint Magyarország, ahol mái tanácshatalom van, elmondhatjuk, hogy mi már nemcsak orosz méretben, hanem nemzetközi vonatkozásban is megtettük a magunkét, hogy a legfőbb nehézséggel is megbirkózunk a teljes győzelemért, hogy az Orosz és a Magyar Tanácsköztársasághoz csatlakozzék — és meglátjuk, hogy csatlakozni is fog — a Nemzetközi Tanácsköztársaság”.

A magyar munkásoknak és kommunistáknak 1919-ben nem sikerült megvédelmezniök forradalmi vívmányaikat,

megőrizni a tanácshatalmat. A nemzetközi ellenforradalom munkásvérbe fojtotta Magyarországon a tanácshatal»IgOKÓ nép a 1 zocializmus épí lépett

Politikai síkon teljes nézet- azonosság áll fenn pártjaink és kormányaink között a szocialista világrendszer megszilárdításáért, a világ kommunista- és munkásmozgalma egységének erősítéséért folyó harc valamennyi kérdésében — közös ellenségünk, a nemzetközi imperializmus ellen, továbbá a békéért és a kommunizmus eszméinek diadaláért vívott harcban. Mindez meghatározza pártjaink és kormányaink akcióegységét, megsokszorozza erejüket és befolyásukat.

A magyar párt- és kormány- küldöttség itt-tartózkodása idején széles körű eszmecserét folytattunk a nemzetközi helyzet és az országaink közötti viszony legfontosabb kérdéseiről.

örömmel állapítom meg ez alkalommal is, hogy valamennyi megvitatott kérdésben teljes a nézetek és vélemények egysége.

Pártunk és a Magyar Szocialista Munkáspárt sokat és eredményesen dolgozott azért, hogy elmélyítse a magyar és a szovjet nép baráti viszonyát. Ma teljes joggal elmondhatjuk, hogy a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága pártjaink történelmi érdeme.

8 Magyarország irgalma több mint l növekedett

csere valamennyi ország számára tíz- és tízmillió rubel megtakarítását jelenti.

Az elmúlt év novemberében Moszkvában hosszú lejáratú egyezményt írtak alá az alumíniumipar együttes fejlesztéséről.

Az egyezmény óriási jelentősége és kölcsönösen előnyös jellege nyilvánvaló. Ez lehetővé teszi a gazdag magyar bauxit- készletek és a volgal vízi- erőművek olcsó villamos

A magyar nép külc a személy

A magyar elvtársak nemegyszer hangsúlyozták, milyen szerepet töltöttek be a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai a személyi kultusz maradványai elleni harcban, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának érvényesítésében. És ez érthető is.

Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek különösen megsínylették a személyi kultuszt, Magyarországnak nem csekély nehézségeket kellett Ieküzdenie, hogy véglegesen leszámoljon a személyi kultusz következményeivel,

Manapság akadnak olyanok, akik megpróbálnak árnyékol vetni pártunk XX. kongresszusára, tagadják annak nagy jelentőségét a nemzetközi kommunista mozgalom számára

(Folytatás az l. oldalról)

vakkal nem lehet bebizonyítani a szovjet hatalom igazságát — állapította meg Lenin —, csupán Oroszország példája nem volt érthető az egész világ munkásai számára, akik tudták, hogy Oroszországban szovjetek vannak. Valameny- nyien a szovjetek mellett voltak, de megijedtek a véres harc szörnyűségeitől.

Magyarország példája döntő lett a proletárhatalom számára — hangsúlyozta Vlagyimir Iljics —, az európai proletariátus és a dolgozó parasztság számára.

Beszéde végén Vlagyimir Iljics a következő szavakkal, nagyon szemléletesen fejezte ki gondolatát:

— Eszünkbe jut az a példa, amikor az öregek így szólnak: felcseperedtek a gyerekek, emA magyar d< vezetésével a s:

A magyar dolgozó nép a

kommunisták vezetésével ^ _ a szocializmus építésének útjára lépett. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok testvéri családjának tagja lett. Kudarcba fulladt a belső ellenforradalom és a nemzetközi imperializmus 1956-os kísérlete, hogy megfojtsa a népi hatalmat és visszaállítsa Magyarországon a kapitalista viszonyokat, vérbe fojtsa a magyar forradalmat.

Magyarország népe a Szovjetunió és más szocialista országok segítségével megvéflelmezte a magyar forradalmat és napjainkban sikerrel építi a szocializmust.

Amiko* azt látjuk, hogyan fejlődik Magyarország és a többi szocialista ország, ahol győzött a népi hatalom újra és újra szeretnénk megismételni Lenin lelkes szavait: Azt valljuk, hogy már nemcsak orosz, hanem nemzetközi méretekben is megtettük a magunkét.

Jelenleg a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között a legszélesebb körű politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok alakultak ki és e kapcsolatok szüntelenül fejlődnek.

A Szovjetunió é külkereskedelmi fi hússzorosára

— A Szovjetunió kommunistái a szovjet emberek a jövőben is megtesznek mindent, hogy erősödjék és fejlődjék kommunista testvériségünk.

Nagy lendülettel folyik és elmélyült a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gazdasági együttműködése. Hadd idézzek néhány példát. Ezek mindennél ékesebben tanúsítják a szovjet—magyar gazdasági együttműködés méreteit és fejlődésének lendületét.

Az utóbbi 16 esztendő alatt a Szovjetunió és Magyarország egymás közti külkereskedelmi forgalma több mint hússzorosára növekedett.

így a háború előtt, 1938-ban, a Szovjetunió részesedése Magyarország külkereskedelmi forgalmában mindössze 0,1 százalék volt. Ma Magyarország jelentősen megnövekedett árucsereforgalmának több mint egyharmada jut országunkra. A Magyarországgal folytatott kereskedelem nem kis jelentőségű a Szovjetunió számára is. Külkereskedelmi forgalmunknak mintegy hat százaléka jut Magyarországra, s ez igen nagy mennyiség.

A szocialista országok, köztük Magyarország és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének sikeres fejlődését ékesszólóan példázza a nemzetközi „Barátság” kőolajvezeték és az egységes Béke vil- Jamosenergia-rendszer létre- imzósa. A villamosenergia-