Heves Megyei Népújság, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

2 NGPÜJS AG 1963. július 20., szombat A barátság, testvériség nagygyűlése Moszkvában nyos része körében És az el­lenforradalmi erők kihasznál­ták ezt. A magyarországi ellenfor­radalmi zendülés egyik ta­nulsága a kommunista vi­lágmozgalom számára ép­pen abban rejlik, hogy a személyi kultusz a töme­gektől való elszakadáshoz, a szocialista törvényesség durva megsértéséhez ve­zet, tehát tápot ad a nép- ellenes erőknek. Ezért, amikor a magyar elv­társak elmondják nekünk, hogy milyen szerepet játszott országuk szempontjából a sze­mélyi kultusz maradványai­nak leküzdése, az élet lenini normáinak helyreállítása, megértjük, hogy ez nem szó­beszéd. A magyar elvtársak helyesen állapítják meg, hogy a személyi kultusz maradvá­nyainak felszámolása a népi demokratikus rendszer meg­szilárdításának, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a nép egységének, a szocializmus si­keres felépítésének záloga Ma­gyarországon. A jelen légi viszonyok között a világháború nem v: gzets#erűen elkerülhetetlen Amikor pártunk a XX. kongresszuson élesen bírálta a személyi kultusz ideológiáját és gyakorlatát, központi bi­zottságunk tudatában volt an­nak, hogy a személyi kultusz kérdé­se nem csekély jelentősé­gű, élesen felvetődő kér­dés az egész kommunista világmozgalom számára. S pártunk, amikor ezt a kér­dést a marxizmus-leniniz- mus egyedül helyes állás­pontjáról oldotta meg, semmit sem titkolt el a kommunista világmozga­lom elől. A pártunk XX. kongresszusán hozott határozatok helyeslésre és egyöntetű támogatásra ta­láltak a kommunista és mun­káspártok képviselőinek 1957- es és 1900. évi tanácskozásain elfogadott nyilatkozatokban. Pártunk a XX. kongresszu­son határozottan leszámolt a személyi kultusz mindenfajta megnyilatkozásával és megva­lósította a lenini elvekhez va­ló visszatérést. Az egész nem­zetközi kommunista mozgalom üdvözölte a XX. kongresszus által kidolgozott lenini vona­lat. Ugyancsak a XX. kongresz- szushoz fűződik az SZKP és a szovjet állam külpolitikájának új szakasza. A XX. kongresz- szuson különös erővel hangsú­lyozták, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés együttélésének lenini elve a Szovjetunió külpolitikájá­nak fő irányvonala. Pártunk a nemzetközi erő­viszonyok mélyreható elemzé­se alapján azt az óriási jelen­tőségű következtetést vontaié, hogy a jelenlegi viszonyok kö­zött a világháború nem végzetszerűen elkerülhe­tetlen, hogy azt el lehet, s el is kell hárítani. Az SZKP XX. kongresszu­sának határozatai nagymér­tékben hozzájárulnak ahhoz a harchoz, amelyet a népek a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívnak. A Szovjetunió és Magyaror­szág, nemkülönben a többi szocialista ország népei, büsz­kék az új élet építésében ara­tott sikereikre. Jól tudjuk, hogy ezek a sikerek nagy je­lentőségűek a Föld valameny- nyi népe számára. Sokszor idéztük Lenin nagyszerű sza­vait: A szocializmus ereje ab­ban a példában rejlik, ame­lyet a tőkés országok dolgozó­inak mutat a jobb emberi életviszonyok megteremtésére. Szabad emberek szabad mun­kája: ez a javak forrása min­den szocialista országban. A szocialista rendszer erejének fokozása a nemzetközi forra­dalmi mozgalom hatalmas serkentője. A kommunisták, a szocia­lista országok népei követke­zetesen és állhatatosan védel­mezik a békét. Sem a szocializmus és a kommunizmus építéséhez, sem a világforradalom meggyorsításához nincs szükség világháborúra. Lenin már 1918-ban „Külö­nös és szörnyűséges" című cikkében a „baloldali kommu­nistákat bírálva ezt irta: „Ta­lán úgy vélik a szerzők, hogy a nemzetközi forradalom ér­dekei megtiltanak bármiféle békét az imperialistákkal?... Az ilyen nézetek szerint az imperialista hatalmak közé beékelt szocialista köztársaság nem köthetne semmiféle gaz­dasági szerződést, nem létez­hetne, hacsak el nem repülne a Holdba. Növekszík a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek túlsúlya Talán úgy vélik a szerzők, hogy ßi nemzetközi forradalom érdekei a nemzetközi forrada­lom előrelökését követelik, ilyen előrelökés pedig csakis a háború lehet, semmi esetre sem a béke, mert az a tömegek­ben az imperializmus „legali­zálásának” benyomását kelte­né? Az eféle „elmélet” teljes szakítás volna a marxizmus­sal, amely mindig tagadta a forradalmak „előrelökését”, mert a forradalmak oly mér­tékben fejlődnek, amily mér­tékben a forradalmakat elő­idéző osztályellentétek éle­sednek. Az ilyen elmélet egy­értelmű volna azzal a nézet­tel, hogy a fegyveres felkelés az a harci forma, amely min­dig és minden körülmények között kötelező ...” (Lenin mű­vei 27. kötet, 56., 57. oldal). így határozta meg Vlagyi­mir Iljics a nemzetközi poron­don folytatandó politikánk főbb irányelveit. Ezek a lenini eszmék különös jelentőségűek napjainkban. A szocialista világrendszer a Jelenlegi viszonyok kö­zött az egész társadalom fejlődésének döntő ténye­zőjévé válik. Növekszik a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek túlsúlya az imperializmus, a reakció és az agresszió erőivel szemben. Reális lehetőséggé vált a világháború megakadá­lyozása, Hozzátehetem, hogy ez nem­csak lehetőség, hanem lét- szükséglet is a földkerekség népei számára. Nemcsak a kommunisták, hanem a kapi­talista országok legjózanabb gondolkodású politikussá sem hagyhatják figyelmen kívül a mai termonukleáris világhá­ború következményeit. Minél inkább tudatára éb­rednek az emberek a termo­nukleáris háború veszélyének, annál aktívabban és határo­zottabban szállnak szembe az imperializmus háborús kaland­jaival, magával az imperializ­mussal, mint a háború forrásá­val, Éppen az események ilyen fordulatától tartva, törekszenek manapság az amerikai imperializmus legaktívabb erői arra, hogy mindössze egy újabb elke­rülhetetlen emberi tragé­diának, olyasféle tragédiá­nak tüntessék fel a termo« nukleáris háborút, amilyen már sokszor előfordult a történelemben. Megbocsáthatatlan lenne, ha a kommunisták e szemfényvesz­tésben együttműködnének az imperialistákkal és eltitkolnák a népek elől az igazságot. A kommunisták a kapitaliz­mus teljes felszámolásáért harcolnak, azért, hogy győze­delmeskedjék a szocialista for­radalom. Meggyőződésünk, hogy előbb vagy utóbb vala­mennyi nép egyszer s minden­korra leszámol ezzel az el­avuló rendszerrel. De a szo­cializmus győzelmének kérdé­sét minden egyes országban az illető ország népe, a forradal­mi munkásosztály és a mar­xista—leninista párt, nem pe­dig más népek, nem más pár­tok oldják meg. És főként nem termonukleáris világhá­ború kirobbantása útján oldó­dik meg ez a kérdés. Egyesek eszmefuttatásaiból az következik, mintha vala­melyik szocialista országnak, az illető ország kommunista pártjának joga lenne kirobban­tani a háborút egyik vagy má­sik tőkés ország ellen, azt írva zászlajára, hogy azt a háborút, amely elkerülhetetlenül termo­nukleáris világháborúvá fajul­na, azért robbantották ki, hogy megszabadítsák annak az or­szágnak munkásosztályát a ka­pitalista elnyomástól. Felmerül a kérdés, ki adott az ilyen „teoretikusoknak” jo­got arra, hogy saját belátásuk szerint rendelkezzenek más or­szágok népeinek sorsával? Ezeknek az országoknak a dol­gozói, munkásosztálya ezt vá­laszolja nekik: Harcolunk és harcolni fo­gunk a szocializmus győ­zelméért, de ezt a győzel­met az országunkban folyó osztályharcban, nem pedig termonukleáris világhábo­rú kirobbantása útján kell kivívnunk. Ha az ilyesfajta „teoretiku­sok" álláspontjára helyezke­dünk, szem előtt kell tarta­nunk e „jog" másik oldalát is. E logikát követve, az imperia­lista országoknak „joguk lenne" arra, hogy a tőkés rend helyre- állítása végett háborút rob­bantsanak ki a szocialista or­szágok ellen. His?ünk a szocialista rendszernek a kapitalizmussal szemben növekvő fölényében Az e kérdésekkel kapcsola­tos álláspontunkat megindokol­va, nagy tanítónk, Lenin han­goztatta, hogy határozottan el­lene vagyunk a forradalom ex­portálásának. Ügyszintén eré­lyesen szembeszállunk az el­lenforradalom exportjával is. Hiszünk a szocialista rend­szernek a kapitalizmussal szemben növekvő fölényében. Hiszünk a nemzetközi munkás- osztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, mindazok hatalmas erejében, akik szembeszállnak az imperialista elnyomással, a gyarmati rendszerrel. Aki tagadja a munkás- osztály forradalmi erői győzelmének lehetőségét a békés együttélés viszonyai között folyó osztályharcban, az nem hisz a munkásosz­tály forradalmi energiájá­ban és eltökéltségében, túl­becsüli az imperializmus erőit, megretten az impe­rializmus tóL Hiszünk a munkásosztály erejében, a népek erejében, a népek józan eszében, abban a törekvésükben, hogy megvé­delmezzék a Földön az életet és mindent megteszünk, hogy az agresszió és a háború elleni harcra mozgósítsunk minden­kit, akinek drága a béke; min­dent megteszünk azért, hogy segítsünk osztálytestvéreink­nek felszabadulni az imperia­listák, a gyarmatosítók igája alól, mindent megteszünk a szocializmus világméretű győ­zelméért. A marxisták—leninisták azért harcolnak, hogy egyesül­jenek és erősödjenek az impe­rializmus ellen fellépő erők, erősödjék a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi mun­kásosztály, a nemzeti felsza­badító harc, a békéért és ha­ladásért síkraszálló néptöme­gek széles, demokratikus moz­galma. (Folytatása a 3. oldalon) ' mat A polgárháború és a i külföldi intervenció láncgyű- ! rűjében küzdő fiatal szovjet i Oroszország azokban a napok­■ ban nem tudott segítséget , nyújtani magyar testvéreinek, ' hogy visszaverjék az ellenfor­■ radalom támadását. De a nemzetközi imperializ­mus nem tudta kiirtani a magyar munkásokból a szocializmusba vetett bitet, nem tudta megtörni a ma­gyar kommunisták bátor­ságát, hősiességét. A magyar kommunisták, a . magyar munkásosztály a fa­siszta reakció gyötrelmes éveit túlélve, nagyszerű győzelmet ; aratott a második világháború után. Amikor Magyarország ; felszabadult a hitleri megszál- > lók uralma alól, a magyar | nép előtt megnyílt a szabad- . ság, a függetlenség, a szocializ­■ mus felé vezető út. Lommim isták ítésének útjára energiájának jobb haszno­sítását. Országaink között eredmé- • nyesen fejlődik a tudományos, műszaki együttműködés és a . kölcsönös tapasztalatcsere. 1 Megelégedéssel állapítjuk meg hogy pozitív eredményekkel 1 járt az együttműködés a me- i zőgazdasági termelés területén is. Pártunk úgy vélekedik, hogy ; a jelenlegi viszonyok között a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködést, a nemzetközi szocialista munka­megosztást a kommunizmus felé haladó országok és népek gazdasági, politikai és kultu­rális fejlődésének időszerű követelményei indokolják. A teljes szuverenitáson, egyen­jogúságon és kölcsönös előnyö­kön alapuló együttműködés nemes elvei tervszerűbb és gyorsabb fejlődést biztosítanak a népeknek. A szovjet nép tudja, milyen nehéz egyedül építeni a szo­cializmust. Csaknem 30 éven át törtünk magunknak utat a szocializmus felé, dühödt el­lenségekkel körülvéve, akik minden tőlük telhetőt megtet­tek, hogy megdöntsék a szo­cialista forradalom támaszát. Ma már mások a viszonyok. Ma már az emberiség egy- harmada a szocializmus, útjára lépett. Ezért furcsa lenne, ha a szo­cialista államok nem élnének a szocialista rendszer keretein belüli, az együttműködés ked­vező lehetőségeivel és előnyei­vel. Elvtársak! A magyar dolgo­zóknak a szocialista építésben aratott sikerei — a Magyar Szocialista Munkáspárt és an­nak Kádár János elvtárs ve­zette Központi Bizottsága marxista—leninista politikájá­nak az eredményei. Mindez azért vált lehetővé, mert kö­vetkezetesen és erélyesen fel­számolták a személyi kultusz időszakának káros következ­ményeit, s a párt, az ország életében helyreállították a le­nini normákat. inftsen megsínylette 1 kultuszt Sőt, odáig jutottak, hogy' el­ferdítik az 1956 őszén Magyar- országon végbement esemé­nyeket. Csak valamiféle egé­szen különleges céljaik lehet­nek azoknak, akik a tényekkel ellentétben, nem az imperialis­tákra, nem a szocialista rend­szer ellenségeire, hanem a testvéri pártokra hárítják a felelősséget a magyarországi ellenforradalmi lázadás kitö­réséért. Azt hiszem nincs szükség arra, hogy visszatérjek az ese­mények tanulságainak értéke­léséhez. Ezt az értékelést rég megadták a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt határozatai, vezetőinek beszédei. Csupán azt szeretném megjegyezni, , hogy abban az időben éppen a ■ személyi kultusz következmé- ’ nyei mozdították elő az elé- . gedetlenség növekedését Ma- , gyarország lakosságár =k tim­ber lett belőlük, most már akár meg is halhatunk. Én nem akarok meghalni — fűzte hozzá Lenin —, a győzelem felé haladunk, de amikoi olyan gyermekeket látunk, mint Magyarország, ahol mái tanácshatalom van, elmond­hatjuk, hogy mi már nemcsak orosz méretben, hanem nem­zetközi vonatkozásban is meg­tettük a magunkét, hogy a leg­főbb nehézséggel is megbirkó­zunk a teljes győzelemért, hogy az Orosz és a Magyar Tanácsköztársasághoz csatla­kozzék — és meglátjuk, hogy csatlakozni is fog — a Nem­zetközi Tanácsköztársaság”. A magyar munkásoknak és kommunistáknak 1919-ben nem sikerült megvédelmezniök forradalmi vívmányaikat, megőrizni a tanácshatalmat. A nemzetközi ellenforradalom munkásvérbe fojtotta Ma­gyarországon a tanácshatal­»IgOKÓ nép a 1 zocializmus épí lépett Politikai síkon teljes nézet- azonosság áll fenn pártjaink és kormányaink között a szo­cialista világrendszer megszi­lárdításáért, a világ kommu­nista- és munkásmozgalma egységének erősítéséért folyó harc valamennyi kérdésében — közös ellenségünk, a nem­zetközi imperializmus ellen, továbbá a békéért és a kom­munizmus eszméinek diadalá­ért vívott harcban. Mindez meghatározza pártjaink és kormányaink akcióegységét, megsokszorozza erejüket és befolyásukat. A magyar párt- és kormány- küldöttség itt-tartózkodása ide­jén széles körű eszmecserét folytattunk a nemzetközi hely­zet és az országaink közötti viszony legfontosabb kérdései­ről. örömmel állapítom meg ez alkalommal is, hogy va­lamennyi megvitatott kér­désben teljes a nézetek és vélemények egysége. Pártunk és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt sokat és eredményesen dolgozott azért, hogy elmélyítse a magyar és a szovjet nép baráti viszonyát. Ma teljes joggal elmondhat­juk, hogy a magyar és a szov­jet nép testvéri barátsága pártjaink történelmi érdeme. 8 Magyarország irgalma több mint l növekedett csere valamennyi ország szá­mára tíz- és tízmillió rubel megtakarítását jelenti. Az elmúlt év novemberében Moszkvában hosszú lejáratú egyezményt írtak alá az alu­míniumipar együttes fejleszté­séről. Az egyezmény óriási je­lentősége és kölcsönösen előnyös jellege nyilván­való. Ez lehetővé teszi a gazdag magyar bauxit- készletek és a volgal vízi- erőművek olcsó villamos A magyar nép külc a személy A magyar elvtársak nemegy­szer hangsúlyozták, milyen szerepet töltöttek be a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határo­zatai a személyi kultusz ma­radványai elleni harcban, a Magyar Szocialista Munkás­párt politikájának érvényesí­tésében. És ez érthető is. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek különösen meg­sínylették a személyi kul­tuszt, Magyarországnak nem csekély nehézségeket kellett Ieküzdenie, hogy véglegesen leszámoljon a személyi kultusz követ­kezményeivel, Manapság akadnak olyanok, akik megpróbálnak árnyékol vetni pártunk XX. kongresszu­sára, tagadják annak nagy je­lentőségét a nemzetközi kom­munista mozgalom számára (Folytatás az l. oldalról) vakkal nem lehet bebizonyítani a szovjet hatalom igazságát — állapította meg Lenin —, csu­pán Oroszország példája nem volt érthető az egész világ munkásai számára, akik tud­ták, hogy Oroszországban szovjetek vannak. Valameny- nyien a szovjetek mellett vol­tak, de megijedtek a véres harc szörnyűségeitől. Magyarország példája döntő lett a proletárhata­lom számára — hangsú­lyozta Vlagyimir Iljics —, az európai proletariátus és a dolgozó parasztság számára. Beszéde végén Vlagyimir Il­jics a következő szavakkal, nagyon szemléletesen fejezte ki gondolatát: — Eszünkbe jut az a példa, amikor az öregek így szólnak: felcseperedtek a gyerekek, em­A magyar d< vezetésével a s: A magyar dolgozó nép a kommunisták vezetésével ^ _ a szocializmus építésének útjára lépett. A Magyar Népköztár­saság a szocialista országok testvéri családjának tagja lett. Kudarcba fulladt a belső el­lenforradalom és a nemzet­közi imperializmus 1956-os kí­sérlete, hogy megfojtsa a népi hatalmat és visszaállítsa Ma­gyarországon a kapitalista vi­szonyokat, vérbe fojtsa a ma­gyar forradalmat. Magyarország népe a Szov­jetunió és más szocialis­ta országok segítségével megvéflelmezte a magyar forradalmat és napjaink­ban sikerrel építi a szoci­alizmust. Amiko* azt látjuk, hogyan fej­lődik Magyarország és a többi szocialista ország, ahol győ­zött a népi hatalom újra és újra szeretnénk megismételni Lenin lelkes szavait: Azt valljuk, hogy már nemcsak orosz, hanem nemzetközi mé­retekben is megtettük a ma­gunkét. Jelenleg a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zött a legszélesebb körű poli­tikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok alakultak ki és e kapcsolatok szüntelenül fej­lődnek. A Szovjetunió é külkereskedelmi fi hússzorosára — A Szovjetunió kommu­nistái a szovjet emberek a jö­vőben is megtesznek mindent, hogy erősödjék és fejlődjék kommunista testvériségünk. Nagy lendülettel folyik és elmélyült a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gaz­dasági együttműködése. Hadd idézzek néhány példát. Ezek mindennél ékesebben tanúsít­ják a szovjet—magyar gazda­sági együttműködés méreteit és fejlődésének lendületét. Az utóbbi 16 esztendő alatt a Szovjetunió és Ma­gyarország egymás közti külkereskedelmi forgalma több mint hússzorosára nö­vekedett. így a háború előtt, 1938-ban, a Szovjetunió részesedése Ma­gyarország külkereskedelmi forgalmában mindössze 0,1 százalék volt. Ma Magyaror­szág jelentősen megnöveke­dett árucsereforgalmának több mint egyharmada jut orszá­gunkra. A Magyarországgal folytatott kereskedelem nem kis jelentőségű a Szovjetunió számára is. Külkereskedelmi forgalmunknak mintegy hat százaléka jut Magyarországra, s ez igen nagy mennyiség. A szocialista országok, köz­tük Magyarország és a Szov­jetunió gazdasági együttmű­ködésének sikeres fejlődését ékesszólóan példázza a nem­zetközi „Barátság” kőolajve­zeték és az egységes Béke vil- Jamosenergia-rendszer létre- imzósa. A villamosenergia-

Next

/
Thumbnails
Contents