Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-15 / 138. szám

4

NBPÜJSAG

1963. június 16., vasárnap

e#

Ünnepélyesen megnyílt a VL magyar békekongresszus

Szombaton a Parlamentben, néhány perccel 9 óra ntán ünnepélyesen megnyílt a VL magyar békekongresszus. Politikai. gazdasági és kulturális életünk számos vezető személyiségének, a városok és falvak küldötteinek, valamint a testvéri békemozgalmak nagy számú képviselőjének jelentésében Szakasits Árpád, a Béke-Világtanács Irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke mondott ünnepi megnyitót, majd Dczséry László, az Országos Béketanács főtitkára tartott referátumot.

Dezséry László beszéde

— Kongresszusunkat a leszerelési hónap országraszóló akcióival készítettük elő. A küldöttek ennek a nemzeti megmozdulásnak az ihletével jöttek el otthonról. Megbízatásunk világos. A békéért küzdő magyar nép a békés egymás mellett élés és a leszerelés politikáját követi és követeli. Állásfoglalását országvilágnak hírül kell adnunk. Szavunk a Béke-világtanács felhívására kibontakozott világraszóló tavaszi békehadjáratban milliókéval egyesül — mondotta beszéde bevezető részében, majd így folytatta:

— Súlyos ellentmondásokkal terhes korszakban élünk, a népek az atomenergia birtokában a virágzó élet új prespek- tiváihoz juthatnának, mégis minden veszélyben van, mert fenyeget a harmadik világháború.

— Vott-e értelme és eredménye a háború megakadályozásáért folytatott tizenöt esztendős küzdelemnek? Érdemes volt-e a Béke-világtanács vezetésével annyi szellemi és anyagi erőt áldozni a békemozgalomra, s társadalmi szervezetek és egyes emberek oly állhatatos és hősies áldozat- vállalását szentelni ennek az ügynek? A válasz csak határozott igen lehet! Ha a béke- világmozgalom kifejezésen mindazokat az erőket értjük, amelyek a nemzetközi erőviszonyokat a béke javára változtatták meg, akkor történelmi jelentőségű eredményekről beszélhetünk. Ez az összetett béke-világmozgalom nagymértékben átalakította a világközvéleményt. Az elhatározás, hogy megvédjük a békét, testet öltött minden országban, behatolt minden társadalmi rétegbe. Egyetértenek ve'e, s szószólói lettek a legkülönbözőbb világnézetű emberek.

— Ä béke-világmozgalom tudatosította és kifejezte az emberiség békevágyát. Leleplezte a nukleáris háború előkészületeit és megnevezte a háborús gyújtogatókat. Hirdette, hogy

a tömegek demokratikus állásfoglalásával meg lehet akadályozni a háborút.

Ä bStemozgalom sokakat tett érdekeltté a nemzetközi politikában. Haladó erőket egyesített és hivott életre s ezek az erők a béke gondolatának jegyében törnek előre sok országban. Termékeny nemzetközi kapcsolatok épültek, s fejlődött a népek közötti barátság is. A béke-világmozgalom tizenöt esztendős küzdelmének határkövénél ünnepélyesen állíthatjuk: a nukleáris világháború elkerülésében növekvő szerepe volt a békeszerető embermillióknak.

— E másfél évtized alatt népünk erő volt az erők között, amelyek feltartóztatták a veszedelmet. Békemozgalmunk- uak figyelemre méltó szerep jutott mind a béke-világmozgalom fejlesztésében, mind hazánk belső életében. Békemozgalmunk népfrontpolitikánk szerves részévé vált. Segített a nemzeti egység kialakulásában, közel hozott egymáshoz különböző világnézetű és érdekű társadalmi rétegeket, csoportokat. Fejlesztette népünk érdeklődését a nemzetközi politika iránt. Erősítette állásfoglalását a fasizmus és militariz- mus ellen, szolidaritását a szabadságukért küzdő gyarmati népekkel. Sokakat nevelt arra, ■hogy részt vállaljanak a köz- iftgyek intézéséből. Nemzeti "ifitegeQenségünk, feüwmgifcwdásünk, jólétünk, boldogságunk, mindaz, amiért élni érdemes, ebben a szóban kristályosodott: béke!

Dezséry László a továbbiakban arról beszélt, hogy a VI. békekongresszus egyik fontos feladata: állást foglalni napjaink fő kérdéseiben.

— Meggyőződésünk — folytatta ezután —, hogy a háború elkerülhető. Joliot Curie szavaival élve: már nem könyör- günk a békéért, a háborús gyújtogatókra rákényszeríti ük a békét. A nemzetközi erőviszonyok a béke javára változtak az utóbbi másfél évtizedben. A szocialista világrend- szer mellé felsorakoztak a nemzeti felszabadító harcot folytató gyarmati és félgyarmati népek, a már függetlenné vált fiatal országok, a nemzetközi munkásmozgalom erői. Ezek együtt elháríthatják a világháborút!

— A békemozgalom reális utat mutat az emberiségnek. Azt mondja: ha korunk fő kérdése: a háború vagy béke, akkor a mi válaszunk: békés egymás mellett élés. Ez a szocialista országok külpolitikájának alapja s ennek talaján serdül a legkülönbözőbb békeerők közötti egyetértés.

Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának,

mert ez az etnbermilliók létérdeke. Békemozgalmunk aktivistái a legutóbbi öt esztendőben is számtalan összejövetelen, véleménycserén és ülésen fejtették ki ennek a politikának igazságát és helyességét. Népünk számtalanszor hitet tett a békés egymás mellett élés, a fegyverek és háború nélküli világ mellett.

Az előadó ezután azzal foglalkozott, hogy az általános, teljes és ellenőrzött leszerelés igazán forradalmi gondolata, a világ népeinek valamennyi követelését egybefoglalja. Alkalmas a béke biztosítására és a nemzetközi kérdések rendezésére.

— Ezért békekongresszusunk bizton állást foglalhat a békés egymás mellett élés és a leszerelés politikája mellett. Ezzel népünk és a népek akaratát fejezi ki, azt az egyetlen értelmes álláspontot, amely alkalmas arra, hogy az emberiséget megmentsük a katasztrófától. Más út nincs!

Dezséry László ezután a legutóbbi magyar békekongresz- szus óta eltelt évek legfőbb külpolitikai eseményeit ismertette, majd így folytatta:

— Végigtekintve öt esztendő békemozgalmának fejlődésén, megállapíthatjuk, hogy mind a nemzetközi, mind a magyar békemozgalom megtalálta a népek helyes válaszát, a felmerült nemzetközi kérdésekben. Jól irányította a nemzetek harcát az imperialista készülődés és agresszív akciók ellen. Ezzel egyidejűleg a legszélesebb emberi összefogás, a legbuzgóbb egységtörekvések jegyében fejlődött.

— A béke ügye egy és oszthatatlan, s a békemozgalom egységét mindenkinek, aki őszintén akarja a békét, munkálnia kell. A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus azért volt ennek a korszaknak a legkiemelkedőbb békemozgalmi eseménye, mert az egységet szolgálta és valósította meg. A mi mozgalmunk is teljes őszinteséggel és nyíltsággal keresi mindazok kezét, akik a béke ügyéért tevékenykednek. Ahogyan idehaza a legszélesebb népfront valósult meg a, békéért folyó küzdelemben, épp úgy készen állunk arra is, hogy tekintet nélkül faji, vallási, zetí különbségre, összefogjtmírmindenkivel, aki segít a nukleáris világháború elhárításában. Ahogy a háború és a háborúk mögött bujtogató embertelen ideológiák feldarabolták és szembeállították egymással az emberiséget, úgy fogja majd a béke győzelme, a békeszerető emberek hupanista szelleme a népeket egységre vezetni. Mi a fegyverek nélküli világban azt a korszakot is magunk előtt látjuk, amelyben nem léteznek többé társadalmi és nemzeti ellentétek sem.

— A haladó erők integrálódásának érdekében szép küzdelmet folytat és szép sikereket ér el a Béke-világtanács, a mi nemzetközi békemozgalmunk vezetője. A felejthetetlen Joliot Curie, a BVT alapító elnöke és lánglelkű harcosa elhunytéval ugyan nagy veszteség érte a Béke-világtanácsot, s a veszteség csökkentette a mozgalom lendületét. De ahogy John Bernal professzor került be az elnöki székbe, mintegy két éve újabb fellendülés mutatkozik. A viszonylagos stagnálás és a csak régi lendületből folyó munka éveit, az 1958 és 1960 közötti időszakot, a hidegháború vezérkara arra használta fel, hogy a béke- világmozgalmat, mint kommunista befolyás alatt álló mozgalmat, a nyugati kapitalista országokban elszigetelje. Ez a kísérlete azonban összeomlott A múlt évi moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus megmutatta, hogy a béke-világmozgalom a nyugati országokban is a neki szánt, szűk keretből messze kitörve, világraszóló befolyással rendelkezik.

— A békemozgalom sokféle erőinek megosztására azóta is több sikertelen kísérlet történt. Az idei húsvéti békemenetek és a világraszóló nemzeti, valamint nemzetközi tavaszi békekampányok megmutatták, hogy a Moszkvában egymásra talált békemozgalmak tovább ápolják az együttműködés szellemét, kitartanak közös elvi alapjuk, a békés egymás mellett élés és a leszerelés követelése mellett. Mi minden erőnkkel igyekszünk előmozdítani, hogy

az emberiség békevágya

elsöprő erejű,

közösen összehangolt mozgalomban fejeződjék ki, — hangsúlyozta Dezséry László, majd a magyar békemozgalom életében az elmúlt öt évben lezajlott szervezeti változásokkal foglalkozott.

— Azzal, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom és a békemozgalom egybeolvadt, sokszorosára bővül békemozgalmunk segítőtársainak tábora. Az Országos Béketanács kezdeményezte akciók eljutottak a legkisebb községbe is, mindenütt szervezeti formákra találtak. A népfront pedig a békebizottságok tagjai és aktivistái révén olyan társadalmi rétegekre is kiterjesztette hatását, amelyek korábban nem vettek részt a közéletben. A passzív szemlélők közül szinte megszámlálhatatlanul sokan csatlakoztak szocialista hazánk meggyőződéses építőihez, s ma már elsősorban abban látják a béke ügyének szolgálatát, hogy többet tesznek szűkebb hazájuk és az egész ország építéséért.

— A népfrontbizottságok sok színnel, új ötlettel gazdagították a békemozgalmi munkát. Fórumokat teremtettek a nemzetközi kérdések iránt érdeklődőknek, s hozzájárultak ahhoz, hogy országszerte egészséges, termékeny vita alakuljon ki.

— A magyar békemozgalom munkája az elmúlt években folyamatos, hatásos volt és nagy néptömegeket mozgatott meg. Az Országos Béketanács egyetlen kezdeményezése sem tört meg érdektelenségen. A nagy akciókban minden esetben százezrek vettek részt — sorolta többek között az előadó az eredményeket, majd bejelentette:

— Az idei leszerelési hónap első három hetének esemé- nyeén tSbb-^ggatyasasfél millió ember-vetUrészli^azáhkba n. A

Hruscsov nyilatkozata Kennedy beszédéről

Nem kíméljük erőfeszítéseinket, hogy megoldjuk a rendezetlen problémákat és jó kapcsolatokat teremtsüek

a két nagyhatalom között

Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök, a szombat reggeli Pravdában válaszol a Pravda és az Izvesztyija fő- szerkesztőjének kérdéseire és részletesen elemzi Kennedy elnöknek a washingtoni egyetemen hétfőn elmondott beszédét. A beszédet mind a Pravda, mind az Izvesztyija egy-két nappal ezelőtt teljes terjedelemben köiölte. •

Hruscsov megállapítja, hogy Kennedy beszéde egészében véve pozitív benyomást kelt, majd hozzáfűzi, hogy az elnök ezzel a beszédével egy lépést tett előre a nemzetközi helyzet realisztikus értékelése felé. Üdvözölte Kennedynek azt a kijelentését, hogy véget kell vetni a hidegháborúnak, de megjegyezte, hogy a helyes nyilatkozatokat és üdvös felhívásokat konkrét tettekkel kellene alátámasztani. Hruscsov megemlékezett a Kenne- dy-beszéd több pozitív mozzanatáról, amelyek a való helyzet józan értékelését mutatják, ugyanakkor azonban rámutat, hogy a beszéd bizonyos disszonáns elemeket is tartalmaz, s nem vall olyan szándékra, hogy az elnök valóban törekednék a hidegháború forrásainak megszüntetésére.

A német békeszerződésről szólva Hruscsov rámutat: olyan benyomás alakul ki, mintha az Egyesült Államok kormánya nem igyekeznék utat keresni a német probléma kölcsönös megegyezésen alapuló megoldása felé, s ebben a kérdésben régi álláspontjához ragaszkodnék. Ez az álláspont — a dolog lényegét tekintve — azonos Nyugat-Németország legreakciósabb agresszív erőinek álláspontjával, az Adenauer, Brandt, és más revan- sista beállítottságú emberek nézeteivel. Ily módon nem lehet eltüntetni a hidegháború egyik legfőbb forrását!

A szovjet kormányfő emlékeztetett a német kérdésben tett szovjet javaslatokra, amelyek szerint el kell ismerni a két szuverén német államot, s erre kell alapozni a németországi békés rendezést. Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány véleménye szerint, Nyugat-Berlin szabad- várost az ENSZ égisze alatt, a legszigorúbb nemzetközi garanciákkal kf'1 ellátni.

„Teljes határozottsággal alá kell húznunk, hogy a német békeszerződés megkötése elől nem lehet kitérni. Ezt a kérdést meg kell oldani, s a megoldás be fog következni. Mi azt szeretnénk, ha a nyugati hatalmakkal egyetértésben oldhatnánk meg.”

Hruscsov megjegyezte, menynyire nem egyeztethetők össze Kennedynek a nemzetközi enyhülésről mondott szavai azzal a ténnyel, hogy idegen országok területén amerikai katonai támaszpontok vannak, hogy az Egyesült Államok lábbal tiporja más országoki szuverén jogait, a legféktolenebb amerikai politikusok pedig minden teketória nélkül azt követelik, hogy nyíltan és fegyveresen avatkozzanak be Kuba belügyeibe. ^Ha le akarjuk vonni a logikus végkövetkeztetéseket Kennedy elnöknek a hidegháború befejezéséről és a béke megszilárdításáról tett kijelentéseiből, akikor le kell mondani a más állanépfrontbizottságok ötletes módszerekkel fokozták az érdeklődést a nemzetközi kérdések iránt. Békés és Bács megyében falunapokat tartottak. Szolnok megyében megrendezték a társadalom különböző rétegeinek találkozóit Az irodalmi színpadokat mindenütt a békemozgalom szolgálatába állították. Komárom és Veszprém megyében ifjúsági pályázatokat írtak ki. A VI. magyar békekongresszus küldötteit mindenütt népes gyűléseken, nagy lelkesedéssel, egyetértéssel és felelősségtudattal választották meg.

— Ma már elmondhatjuk, hogy az 1959-ben lezajlott szervezeti változás eredményeként a békemozgalom nálunk kiterjedt valamennyi társadalmi és tömegszervezetre. A szakszervezetek az üzemekben folytatnak kiterjedt és sokrétű tevékenységet. A Kommunista Ifjúsági Szövetség felelősség- tudatra neveli fiataljainkat. Sokat segítenek a nőtanácsok is, amelyek tagjai az elmúlt hetekben egyszerre munkálkodtak a VI. magyar békekongresszus és a nők soron következő moszkvai világkongresszusának méltó hazai előkészítésén.

Dezséry László elismeréssel szólott a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat, a Magyar Vöröskereszt és több más szervezet, valamint a magyar békemozgalom kapcsolatának erősödéséről. Méltatta a különböző vallásfelekezetek részéről kapott támogatás jelentőségét, majd megemlékezett a magyar békemozgalom két ünnepi eseményéről: 1960 decemberében volt tíz éve annak, hogy a magyar országgyűlés, a Béke-világtanács ajánlására, a világon elsőként, békevédelmi törvényt alkotott és 1962-ben Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét nemzetközi Lenin- békedíjjal tüntették ki.

Békemozgalmunk további tennivalóiról

— A feladatok, amelyek előttünk állnak, nagyok. Hivatásunk mindaddig munkára kötelez, amíg el nem'érjük, az

általános és teljes leszerelést, meg nem szilárdítjuk a világ békéjét. Tartsuk ébren népünk nemzetközi politikai érdeklődését. A városok és falvak lakóit tájékoztassuk rendszeresen a világpolitika eseményeiről, állásfoglalásaikat pedig képviseljük híven országvilág színe előtt.

— Továbbra is hirdetnünk kell, hogy a béke szeretete hazánk valamennyi polgárát áldozatos munkára kötelezi nép- köztársaságunk erősítéséért és felvirágoztatásáért. Az erős, szocialista Magyarország mind- anyyiunk becsületes napi munkájából épül fel. A szocalizmus és a béke együvé tartozik. De ugyanígy együvé tartoznak állampolgári erényeink is, a haza, a béke és a munka szeretete.

— Országos Béketanácsunk

továbbra is szervezze és szilárdítsa a Hazafias Népfront és valamennyi társadalmi és tömegszervezetünk együttműködését a békemozgalomban. Támogassa teljes erővel a Béke- világmozgalmat, s ennek érdekében fejlessze nemzetközi kapcsolatait. Átgondolt, hatékony mondanivalóra van szükségünk, s ha jól dolgozunk, hazánknak és a béke ügyének teszünk szolgálatot.

Bátorítson bennünket népünk bizalma, s hazánk nemzetközi tekintélyének gyarapodása. A világ népei látják eredményeinket, elismerik becsületes nemzeti törekvéseinket, szolidáris és igaz barátnak találnak minket, valamennyi ország igazságos nemzetközi ügyében. Hazánk a gyakorlatban valósítja meg a békés egymás mellett élés eszméit.

— Kongresszusunkkal a magyar békemozgalom történetének fontos és eredményes szakaszát zárjuk. Ugyanakkor azonban megnyitjuk ennek a történelemnek új szakaszát is. Teljes bizalommal ügyünk igazsága és egymás iránt, határozzuk el hát magunkat a további erőfeszítésekre, hogy megvédhessük a békét — mondotta befejezésül Dezséry László. (MTI)

mok belügyeibe való beavatkozásról, tiszteletben kell tartani szuverénitásukat, a nemzetközi jog szabályait, s nemcsak szavakban, hanem a valóságban is be keU tartani az ENSZ alapokmányát, fel kell számolni az agresszió ugródeszkáit: a katonai támaszpontokat”

Hruscsov szólt arról a szovjet javaslatról is, hogy a NATO-országok és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. Egy ilyen szerződés — mondotta — okvetlenül magával hozná a nemzetközi légkör fel- melegedését

A nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséről júliusban megkezdődő moszkvai háromhatalmi tárgyalások lehetőségeit értékelve, megismételte a Szovjetunió álláspontját: „A szovjet kormány nem járul hozzá, hogy hazánk területét kémkedés célját szolgáló ellenőrzésre használják fel.

A nemzeti ellenőrző eszközök, az önműködő szeizmikus állomásokkal együtt, elegendő biztosítékot nyújtanak arra, hogy lelepleződlek minden olyan próbálkozás, amelynek célja a kísérleti robbantásokat megtiltó egyezmény megszegése lenne.”

— Hajlandók vagyunk akit ma is egyezményt aláírni az összes nukleáris kísérletek megszüntetésére — mondotta Hruscsov. — A dolog most már a Nyugaton álL Azért egyeztünk bele a moszkvai három- hatalmi találkozóba, hogy még egyszer megpróbáljunk megegyezést találni ebben a kérdésben. A találkozó sikere azonban attól függ majd, milyen poggyásszal érkeznek hazánkba az Egyesült Államok és Anglia képviselői.

Hruscsov válaszolt Kennedynek azokra a kijelentéseire is, amelyek szerint a kommunisták rá akarják kényszeríteni saját rendszerüket más országokra, s „ez a nemzetközi feszültség legfőbb oka”. Erről a szovjet kormányfő a következőket mondotta: „Sajnos az Egyesült Államok elnöke ebben az esetben Dulles szótárát használja, Dullesét, aki nem kevés szitkot szórt a kommunizmusra. A tőkés rendet a történelmi fejlődés objektív törvényei ássák alá, az elnök pedig azzal próbálja ezt magyarázni, hogy a kommunisták más országokra akarják erőszakolni politikai és gazdasági rendszerüket. Voltaképpen

a kapitalizmus pilléreit nem szitkok és átkok mossák alá, hanem a munka és a tőke kibékithetetlen ellentmondásai, a népek szabadságharca”.

— Amikor a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése mellett foglalunk állást, nem javasolunk koegzisztenciát az ideológia területén, de azt sem akarjuk, hogy az ideológiai vitáikat háborúval döntsék él — mondotta Hruscsov.

Befejezésül hangoztatta:

— Megelégedéssel fogadjuk azt a felhívást, hogy meg kell javítani az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatait. Egyetértünk az elnöknek azzal a kijelentésével, hogy országaink népeinek kölcsönös érdeke a béke megőrzése. Az idő fogja megmutatni, követni fogják-e ezeket a kijelentéseket az amerikai kormány konkrét tettei. Ezeket a konkrét tetteket illetően az amerikai kormány élvezni fogja a szovjet kormány megértését és támogatását. A magunk részéről nem kíméljük erőfeszítéseinket, hogy megtaláljuk a rendezetlen problémák megoldását, jó kapcsolatokat teremt-' síink a két nagyhatalom 'sAe zetr.