Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

1963- rtnluí is., szombat ff ttű J ál AG 3 Bottal hegedülni? A hégédű él éttélért, szárai fa, rttéglfe sókan vannak, akik szinte életét tudnák léhélrti ért­be a rideg anyagba, rrtűvészi játékukkal ä húfök és Vónó 1 'Chnikájárták ismeretében megannyi hang-árnyalatot ké- "ések élőcsalni a hangszerből. Az avatottak játéka ézért él- ■ azhétő s ajándékozza rneg az ' .béréket felemelő érzésekkel, inté virtuózként riém is á hti- kön, dé aZ éftibefi érzelmek Cikázik vórtójá. Ai erftrtéri érzelmekén ,.. EZ á Skála pedig a legéfZé- ’ nyebb, a légkisebb rtiélléfo- s, érőltététt hangvétel is hi- Metlertül kárt óközó, kéllé- m 'tlen zajt pródukál a daliá­éi ok helyett; Mégis... Ménnyt émber ke­zét kéll még Ségltőrt-tiltákózóft 1 sfogni, akik számára csak egy húr Várt á hégédfln, ázt is avá- tátlárt kézzel tépik s ábből akaírták kierőszakolni kellemes dalläfftot. Játékuk fals utakra téved s a politikai nyelvezet ezt így rögzíti: hozzáértés hiánya áz érrtbérékkél váló foglalkozás­ban. Dallamók helyett szolgálja­nak bizonyítékul megtörtént esetek. Jól tudom, kömmuttiStá élv­hűségéhez semmi kétség nem féf annak a levélíróknak, aki abbárt kér tanácsot, kinek van igaza a közte és a párttltkár köíótt folyó Vitában. Idős éni- béf á levélíró, régi kipróbált harcos, majd két évtizedé fog­lalkozik pártkiadványok ter­jesztésével. Ezért többször ju­talmazták s ma is elismerik áldozatkészségét, Szorgalmát, de... nemrég, amikor egy pártoftkívüll dolgozótársának ajánlott Kubáról szóló külpo­litikái ftizétét s ás visszautasí­totta, türelmét vesztve odave­tette: „persze, ha a múlt rend­szer kiadványait ajánlottam volna, ázt megvennéd”. „Ügy” lett belőle .,. Miért? Az emberek önérzeté -*• legyén pártonkivüliekről, vagy kommunistákról szó — kifinomult, érzékenyebb. Ért­hető. ha sértésnek veszik, mert feltételezik róluk, hogy á múlt rendszer hívei. Ezért futott az említett pártonkívüll is azon­nal igazságtételre s a párttit­kár nagyon helyesén megnyug­tatta őt: ázért, hogy nem vett külpolitikái füzetét, a párt nem tartja ellenségnek, számít munkájára, szorgalmára, s ha majd eljut odáig á fejlődésben, hogy megérti a külpolitikái tá­jékozódás fontosságát, ákkór ő rriága jelentkezik majd a párt­munkásnál, hogy mégvegye a világ eseményen kommentáló kiadványokat. öe vajórt megnyugodott-e le­vélírónk, áki éz ésetbén á hi­bát vétette, áki hivatástudat­ból meg nem engedett eszköz­höz nyúlt s úgy érzi. (miután a párttltkár közölte vele, hógy ilyen módszerrel nem léhét kommunista eszméknek meg­nyerni a pár tort kívüliékét), hógy akkor 6 már nem is ál- kálmáS mégbiíátésárá. Beszélgetésünk ázt mutatta, sikerült közélébb jutnia afthóz á felismeréshez, miszerint áz emberek bonyolult lélkialkátú érzelmi lények, áklk fogéko­nyak Minden szépre, jóra, dé akiknék érzelmi manórtiétérük felfókózva jelzi a sértéseket, a durva módszereket s akiknek megnyerése csak úgy lehetsé­ges, ha tekintettel vagyunk finoman hangolt érzelmi vilá­gukra, ha megtaláljuk a leg­megfelelőbb hangot igazsá­gunk, elveink bizonyítására. Ha megtaláljuk a megfelelő bangót... Dé mi történik akkor, ha vonó helyéit fufkósbotót vész a kézébe, áki az emberi érzel­mek hegedűjén akar eredmé­nyesén, meggyőzően játszani. Valahogy igy érezhették ezt az Egri Vegyesipari Vállalat dolgozói, amikor az igazgató- helyettes aláírásával kézhez- kapták a szigorú hangú levelét, miszerint: „utasítom az élvtár­sakat ... (a május 1-i felvonu­láson való részvételre,) így fe­jezte be a „meggyőző” iratot... A megjelenés mindenkinek kö­telező". A munkásünnép megszégye­nítését látták ebben a levélben á vállalat dolgozói, ezért küld­ték be felháborodottan a szer­kesztőségbe, a bizalmatlansá­got, érezték soraiból, mert úgy vették; feltételezi fölük a vál­lalat vezetősége, hogy a szigo­rú igazgatói utasítás nélkül el sem mentek volna a murtka ünnepére; az 6 ünnepükre. Az emberek kifinomult ízlése azonnal reagál a fals hangokra. Annál is inkább, mert mind többen ismerőik és helyeslőik a párt politikájának, igényt tar­tanak —- jogos igényt arra, hogy élőbb győzőék meg őket, bármilyen feladat divégaésé- nek fontosságáról, helyességé­ről, amelynek mégvaléeítáSbá őket be akarják vonni. Élő bi­zonysága vóit énrték áz égri színpompás május 1-i parádé is, bár á többi vállalatoknál nem ment ilyen szigorú hángú lévél a dolgozókhoz (szerencsére). Sajnós, ezek nem elszigetelt jelenségek Bár rtérrt jellemző­ek, mégis sók kárt, bosszúságot okózrtak Mért képzeljük (Sá­gunkat égy ólyán táz-elrtök he­lyébe, akit tízmilliós kőZős vá­gyón kéáélééévél bíznak meg, óiyáft ápró ügyekbért iá Utasí­tást kép á járástól, rrtint példá­ul az óltvártyvéászők kiszedésé, amelyben ánélkül iS intézked­ne. Vágy éljük magunkat a bélapátfalvi mészrréű munkása­inak hélyébé, akiket áhélyétt, hógy megnyertek volna áz üzemben fölyó igen fóntos kí­sérletek sikerré viteléhez, „ukáZra” eeélekedték, meggyő­ződés, SZÍV és kédv nélkül. Vagy szégyenüljünk még a táhepárkétton, mint a bátóri fi- átálók, akiknek a rendőr til­totta meg, hogy twistét táncol­janak, ahelyett, hógy megtaní­tották vólna óikét áz ildomos és helyes szórakozásra. ÉS sóTólhatrtártk még példá­kat. ésetekeé, de úgy véljük, ta­lán ennyi is elég ahhoz, hogy rádöbbents«! mindenkit, akiit illet, hogy az émbefi érzések, érzelmek skáláján hasznosan és szépén csak értő kézzel, szív­vel léhét játszani. Nem elri­asztva, dé meggyőzve a párt igazáról, az emberekét, hógy ezek á tények rádöbbentsenek mindenkit arfa, aíkl hivatásá­nak érzi embertársainak neve­lését; sose fogjon fürkósbótot a kezébe a legszebb dallamok élővaráZeóláséra alkotott vonó helyett, ha az emberi érzelmek hegedűjén akar játszani. Kovács Endre A mátészalkai cigány együttes Hevesben Uj műsorral, országjáró kör­útra készül a mátészalkai föld­művesszövetkezet cigányegyüt­tesé. A tánccsopört vezetőjének koreográfiájában a cigányság életének újabb részleteit, ér­dekes epizódjait viszik szín­padra. Az együttes július első felében Heves megyében is vendégszerepei. Aratás előtti brigád^yűlések a gyöngyösi járásban Megyénk termelőszövetkeze­téi aratásra készülődnek. Né­hány nép múlva beérnek a kalászosok és megindulnak á kombájnok éé áratógépek. AZ afatás-cséplés igáz, nem igé­nyéi ma már túi sok kétkézi munkát, mégis fóntos, hogy az aratás előkészületéiről, lefo­lyásáról mindenki tudjon. A megye valáfhertnyi közös gaz­daságában — aZ aratás előtti napokban — közgyűléseken, : brigádértekéZletéken béSZélik még a légfóntósább tértniVáló- kát. Tekintettél árra, bógy á Szőlős Vidékékén ezekben á rtápókbán minden percet per­metezésre, kapálásra kél! fór- dítáni, a megbeszéléseket a határban tártják. A gyöngyőS- tarjáni határban tartott bri- gádértékezleten részt vett Molnár Jenő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának póttagja, a Gyöngyösi Járási Pártbizott­ság titkára is. A brigédérte- kézletén mintegy 4ÖÓ szövetke­zeti gazdával találkoztak a járás vezetői. Felszólalásaik­ban a prémiumrendszer töké- i létesítéséről, á közelgő aratás- j ról mondták él véleményükét a szövetkezeti gazdák. Szom­baton a gyöngyösi járás több közös gazdaságában kérül sör hasonló megbeszélésekre. Ami az aratást illeti, — úgy érte­sültünk, — tíz nap múlva a megye déli részén, a homokos talajon megkezdik munkáju­kat a kombájnok. 00,7% 6,9% 5,6% 4,6% 15's §1 tz a Májusban is emelkedett á közlekedési balesetek szánta. Er* halálos, 21 súlyos es 1 könnyebb kimeneteld baleset történt. só okozza a baleseteket? A járművezetők, a gyalogosok hibája, figyel* mezetlenságe, műszaki és egyéb okok? Mind egyetlen végső ókra vezethető visszat a szabályok megszegése. Nem törvényszerű, a balesetek szaporodása. Rajtunk, embe­reken múlik, hogy tiszteljük és védjük az életet — a saját és má­sok életét, testi épségét. Három műszakban eddig 120 vagon zöldborsót dolgoztak lel a Hatvani Konzervgyárban — Míg tavai v szemnaevsáe szerint hat-hétfelé válogattuk a borsót, addig az idén a faj- Súly alapján csak két részre osztjuk. így külön csomagol­juk a fiatal és az öreg borsót, minimálisra csökkentjük a romlásveszélyt — mondja Kö­les Mihály, a Hatvani Kon­zervgyár délutáni műszakjá­nak vezetője. Ismét zúgnak a gépek, friss borsószag terjeng a hosszú épület körül, már idei termést dolgoz fel a Hatvani Konzerv­gyár. Az Üzemben május vé­gén kezdték el a próbaüzeme­lést, s június elején már há­rom műszakban, éjjel-nappal jártak a gépek. Hétssáz ember dolgozik a konzervgyárban, eddig száz­húsz vagon borsót dolgoztak jel. A termelőszövetkezetek­ből fejtve, vagy pedig hüve­lyesen szállítják be a borsót. Kilenc cséplőgép dolgozik a megye termelőszövetkezetei­nek bórsőföldjeln, s tehergép­kocsik szállítják be alumíni­um ládákban a borsószemeket. A fejteden borsöt is feldol­gozzák, de az előbb hosszú utat tesz meg a fejtőgépek­ben. Jelenleg még négy kü­lönleges cséplőgép dolgozik a megyében, amelyek csak a próbaüzemelést végzik, speciá­lis borsócsépléshez készített konstrukciók. A féjtőben, SzetttétleváláSZ- tóban, osztályOzóban, főzőgé­pekben, szelektálóban, hűtő­ben és a sterilizálóban meg­tett út után ötvendekás és egykilogrammos üvegekbe, valamint dobozokba csomagol­ják a borsót. Az express és petit borsó feldolgozása után a jövő héten a Hatvani Konzervgyárban megkezdik a velőborsó tartó­sítását is. (t. í.) A^\/vn/v*vw>-vvo/v'vw\-vv-\/vn/w\-n/vA/v'\/\»A/vA/wv/vvv-o/vo/\i«v!-v\-oA-'\/\-A/w^^ Adáes. Közepes nagyságú község a Mátra lábánál. Á dé­li fátiiszéten már csaknem atföldles a táj, de aki északra te­kint, ez szinte érzi az erdők leheletét. A községnek 3800 la­kosa, iskolája, Orvosa, kultúrháza, temploma, vasútállomása és két italboltja van. Látszólag tehát alig különbözik a gyön­gyösi járás többi községeitől. A gyerekek tanulnak, közel százan a felnőttek kőéül is. A tsz-ben főleg az asszonyok szorgoskodnak, számuk eléri a négyszázat, a férfinép a MÄV- nál, fixfizetésért dolgozik, s kitartanak a vasútnál még ak­kor is, ha az utóbbi években asszonyaik tsz-jővedelme meg­haladja a férfiak keresetét. (50,3 forintot fizetett a tsz az el­múlt gazdasági évben egy munkaegységért.) Csupán ez a több évtizede kialakult munkamegosztás, ez az apáról fiúra szálló hagyomány — a falu férfilakosságá­nak nagy része az otthontól távol, a főváros pályaudvarain és az ország vasútvonalain keresi a kenyeret — különbözteti meg a járás más községeitől. És még valami: a rendőrségnek az adáesíakkal akad a legtöbb dolga, s a verekedések, szabálysértések statisztikájá­ban Adács magasan „véti” a gyöngyöst járás összes közsé­geit. Kétforintos vita — halálos verekedés A kocsmahős diktálja a tempót Adács vezet a gyöngyösi járás rendőrségi krónikájában Miért? Miért nem múlik el egyetlen jelentősebb ünnep sem Adácson nagyobb vereke­dés nélkül, miért verte agyon dédapját egy 15 éves gyerek- éfflber, miért kellett meghal­nia á huszonöt éves vasutas­nak, a Rex-játékból kipattant kétforintos „vita” után, miért emelkedik évente a faluban 20—25-re a nagyobb verekedé­sek száma, és végül miért szállt ki az utóbbi hetekben a rendőrség, hógy helyszíni tár­gyaláson tisztázza négy na­gyobb verekedés körülményeit, megbírságolja a tizenhárom „aktív” verekedőt? Az elhangzott, és a ki nem mondott miértekre kerestük a Váláé2t. A sértő, kötekedő szóáradet mindig az italboltban kezdő­dik. í Ott csattan az élső pofon fe. így a légegyszérűbb ma­gyarázat: a verekedések a mértéktelen italozás következ­ményei, az első számú bűnös és ellenség tehát áz a 1 k o h o 1, Éz a vélemény alakult ki a falu vezetői között, s nem is mindén alap nélkül. Az adé- esiak nem vetik meg az italo­kat. Az elmúlt évben a föld­művesszövetkezet italboltjai­ban 2 millió egyszáz ézer fó­rint értékű szeszes ital szaladt le áz adácsíak torkán. Ézt a jelentős összeget teljes egészé­ben a falu lakói itták él. Sőt, még ennél is többet! Adács- nak ugyanis nincs átmenő forgalma, de úgy mondják, a vasutasok munkából hazajövet a főváros és a különböző állo­mások italboltjainak bevételét emelik. Es ki tudná pontosan a számát, s főleg a fogyasztás mértékét a községben levő zugkiméréséknek, ahol olcsó pénzen mérik a novabort, (ha­tásának konkrét példái az or­vosi titoktartáa miatt nem ke­rülhetnek é sorok közé), nem beszélve a közismert tényről; a Vasutasok és hozzátartozóik csaknem fillérekért utazhat­nak, s ki számolhatja a demi- zsonok, kannák százait, ame­lyek a boros vidékekről utaz­nak Adácsral Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a község ve­zetői a leghatározottabban el­lenzik még egy harmadik ital­bolt létesítésének tervét, s nem értenek egyet azzal az elgon­dolással sem, hogy bisztró ürügyén italbolttá „bővítsék” a jelenlegi eszpresszót. Sok igazság áll a tiltakozások mö­gött, éppen elég tragédiát, kel­lemetlenséget okozott eddig is az alkohol Adácson. A vere­kedések nagy részében — akár szóváltsából indult, vagy egy lány miatt robbant ki — közrejátszott áz álkohol hatá­sa, a kocsma fojtott, feszült légköre. Messzi tőlünk a szándék, hogy védelmünkbe vegyük az italozást, de rossz nyomon jár­nak a falu vezetői, ha csak az alkoholt okolják a történte­kért. A járás más községeiben is isznak az emberek, van, ahol többet, mint Adácson, de annak hatása mégsem találha­tó a rendőrségi jegyzőkönyvek­ben. Karácsondot is vasutasok, lakják, a lakosság számában sincs nagy különbség: 1962* ben egymillió forinttal többet ittak el, mint az adácsiak, mégis, sokkál kevesebb a ve­rekedések száma. A hegyvidé­ki szőlős községekben is bőven fogy az ital — öt-hat vereke­désnél még sincs több évente. Notórius kötekedők Mi hát az igazi ok? Az adá­csiak rosszabbak, összéférhe- tetlénebbek, mint más közsé­gek lakói? Nem! Az adácsiak rendes, szorgalmas emberek, akik munka után, vagy ünnep­napokon jobb híjén felkeresik az italboltot is. Szeretik, meg­isszák a bóft, á sört, a pálin­kát is. Az emberek nagy része tudja, mennyi élég. Üé van a faluban hat—hét ember, akik notórius verekedők, akik csaknem minden „ügyben” szerepelnek. Akik nem tudnak paranesólni önmaguknak, — dé ez a kisebb hiba, a na­gyobb az, hogy mások sem mernék, vagy nem tudnak ne­kik parancsolni. Adácson azért sok a verekedés, mert a köz­vélemény megengedi, mert olyan a légkör, hogy még a tanács élnőkét is meg lehet ütni, nagyobb következmé­nyek nélkül. (A falu vezetője gedik, mert nem gondoskodnak még feljelentést sem tett!!) arról — kellő határozottsággal Azért van sok botrányos ve- —, hogy né legyen „kifizető* rekedés, mert lehet, mert en- dő” az ilyen viselkedés. Erős kézzel Majd ha a falu vezetői és a rendőrség a törvény teljes szi­gorával fellép a notórius vere­kedőkkel szemben, ha a né­hány száz forintos büntetése­ken túl szükség szerint alkal­mazza a rendőrhatósági fel­ügyeletet is, ha kell kényszer­elvonókúrára küldi az alkohol megszállottjait, sőt, egy-két embert kitilt a községből és a járásból is, mindjárt csökken, sőt, megszűnik a notórius ve­rekedők garázdálkodása. Természetesen, mindez nem lehet csak tanácsi és csak rendőrségi ügy: nélkülözhetet­len a társadalmi és tömeg- szervezetek, a falu lakosságá­nak támogatása! Olyan köz­hangulatot kell kialakítani, amelyben nem lesz sikk, vagy erény a kötekedés. a bicskázás és az emberek elítélőén be­szélnek a rend megbontóiról és számon tartják a törvény szabta büntetéseket. (Az embe­rek nem tudják például Adá- eson, hogy a 15 éves fiatalem­bert, aki megölte dédapját, öt­évi börtönre, a vasutast, aki társát agyonverte, ugyancsak ötévi börtönbüntetésre ítélte a bíróság.) Látszólag alig különbözik Adács q járás többi községei­től. A nemrég felépített új kuitúrházban klubestekre, műso­rokra járnak az emberek, szeretik a mozit, a jó filmeket, s forgatják a közel ezer kötetes könyvtár olvasmányait is.. A falu házai, kertjei gondozottak, villany, rádió csaknem, min­denütt, s egyre több televízió antenna veszi a képeket. Az emberek szépen és jól öltözködnek, az üzletekben sok min­den kapható, közel a város, sőt a főváros is, ahová a falut átszelő kettős sínpáron villany mozdony ok röpítik a szerelvé­nyeket. Haladás és kultúra a mérleg egyik serpenyőjében, a falu hírét megrontó, néhány iszákos garázdálkodó a másikban. És az évi negyedszáz nagyobb verekedés felbillenti a mérleg egyensúlyát, mérgezi a légkört, családi ellentéteket okoz, sőt, tragédiához is vezet. Ml légyen hát a megoldás, túl a szigorú rendszabályokon? Szükségből szólunk csupán italbolt-viták­hoz, de lit lenne az ideje, hogy Aadácson is eltűnjenek az áporodott levegőjű sötét kocsmák, s helyüket felváltsa a szépen, ízlésesen berendezett kisvendéglő, büfé, falatozó, eszpresszó, cukrászda, és kerthelyiség, ahol kulturált körül­mények. között szórakozhatnak az emberek. Akkor kevesebb lesz a verekedések száma, és a harag is az adácsi emberek között Márbusz László

Next

/
Thumbnails
Contents