Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-14 / 137. szám
1963- rtnluí is., szombat ff ttű J ál AG 3 Bottal hegedülni? A hégédű él éttélért, szárai fa, rttéglfe sókan vannak, akik szinte életét tudnák léhélrti értbe a rideg anyagba, rrtűvészi játékukkal ä húfök és Vónó 1 'Chnikájárták ismeretében megannyi hang-árnyalatot ké- "ések élőcsalni a hangszerből. Az avatottak játéka ézért él- ■ azhétő s ajándékozza rneg az ' .béréket felemelő érzésekkel, inté virtuózként riém is á hti- kön, dé aZ éftibefi érzelmek Cikázik vórtójá. Ai erftrtéri érzelmekén ,.. EZ á Skála pedig a legéfZé- ’ nyebb, a légkisebb rtiélléfo- s, érőltététt hangvétel is hi- Metlertül kárt óközó, kéllé- m 'tlen zajt pródukál a daliáéi ok helyett; Mégis... Ménnyt émber kezét kéll még Ségltőrt-tiltákózóft 1 sfogni, akik számára csak egy húr Várt á hégédfln, ázt is avá- tátlárt kézzel tépik s ábből akaírták kierőszakolni kellemes dalläfftot. Játékuk fals utakra téved s a politikai nyelvezet ezt így rögzíti: hozzáértés hiánya áz érrtbérékkél váló foglalkozásban. Dallamók helyett szolgáljanak bizonyítékul megtörtént esetek. Jól tudom, kömmuttiStá élvhűségéhez semmi kétség nem féf annak a levélíróknak, aki abbárt kér tanácsot, kinek van igaza a közte és a párttltkár köíótt folyó Vitában. Idős éni- béf á levélíró, régi kipróbált harcos, majd két évtizedé foglalkozik pártkiadványok terjesztésével. Ezért többször jutalmazták s ma is elismerik áldozatkészségét, Szorgalmát, de... nemrég, amikor egy pártoftkívüll dolgozótársának ajánlott Kubáról szóló külpolitikái ftizétét s ás visszautasította, türelmét vesztve odavetette: „persze, ha a múlt rendszer kiadványait ajánlottam volna, ázt megvennéd”. „Ügy” lett belőle .,. Miért? Az emberek önérzeté -*• legyén pártonkivüliekről, vagy kommunistákról szó — kifinomult, érzékenyebb. Érthető. ha sértésnek veszik, mert feltételezik róluk, hogy á múlt rendszer hívei. Ezért futott az említett pártonkívüll is azonnal igazságtételre s a párttitkár nagyon helyesén megnyugtatta őt: ázért, hogy nem vett külpolitikái füzetét, a párt nem tartja ellenségnek, számít munkájára, szorgalmára, s ha majd eljut odáig á fejlődésben, hogy megérti a külpolitikái tájékozódás fontosságát, ákkór ő rriága jelentkezik majd a pártmunkásnál, hogy mégvegye a világ eseményen kommentáló kiadványokat. öe vajórt megnyugodott-e levélírónk, áki éz ésetbén á hibát vétette, áki hivatástudatból meg nem engedett eszközhöz nyúlt s úgy érzi. (miután a párttltkár közölte vele, hógy ilyen módszerrel nem léhét kommunista eszméknek megnyerni a pár tort kívüliékét), hógy akkor 6 már nem is ál- kálmáS mégbiíátésárá. Beszélgetésünk ázt mutatta, sikerült közélébb jutnia afthóz á felismeréshez, miszerint áz emberek bonyolult lélkialkátú érzelmi lények, áklk fogékonyak Minden szépre, jóra, dé akiknék érzelmi manórtiétérük felfókózva jelzi a sértéseket, a durva módszereket s akiknek megnyerése csak úgy lehetséges, ha tekintettel vagyunk finoman hangolt érzelmi világukra, ha megtaláljuk a legmegfelelőbb hangot igazságunk, elveink bizonyítására. Ha megtaláljuk a megfelelő bangót... Dé mi történik akkor, ha vonó helyéit fufkósbotót vész a kézébe, áki az emberi érzelmek hegedűjén akar eredményesén, meggyőzően játszani. Valahogy igy érezhették ezt az Egri Vegyesipari Vállalat dolgozói, amikor az igazgató- helyettes aláírásával kézhez- kapták a szigorú hangú levelét, miszerint: „utasítom az élvtársakat ... (a május 1-i felvonuláson való részvételre,) így fejezte be a „meggyőző” iratot... A megjelenés mindenkinek kötelező". A munkásünnép megszégyenítését látták ebben a levélben á vállalat dolgozói, ezért küldték be felháborodottan a szerkesztőségbe, a bizalmatlanságot, érezték soraiból, mert úgy vették; feltételezi fölük a vállalat vezetősége, hogy a szigorú igazgatói utasítás nélkül el sem mentek volna a murtka ünnepére; az 6 ünnepükre. Az emberek kifinomult ízlése azonnal reagál a fals hangokra. Annál is inkább, mert mind többen ismerőik és helyeslőik a párt politikájának, igényt tartanak —- jogos igényt arra, hogy élőbb győzőék meg őket, bármilyen feladat divégaésé- nek fontosságáról, helyességéről, amelynek mégvaléeítáSbá őket be akarják vonni. Élő bizonysága vóit énrték áz égri színpompás május 1-i parádé is, bár á többi vállalatoknál nem ment ilyen szigorú hángú lévél a dolgozókhoz (szerencsére). Sajnós, ezek nem elszigetelt jelenségek Bár rtérrt jellemzőek, mégis sók kárt, bosszúságot okózrtak Mért képzeljük (Ságunkat égy ólyán táz-elrtök helyébe, akit tízmilliós kőZős vágyón kéáélééévél bíznak meg, óiyáft ápró ügyekbért iá Utasítást kép á járástól, rrtint például az óltvártyvéászők kiszedésé, amelyben ánélkül iS intézkedne. Vágy éljük magunkat a bélapátfalvi mészrréű munkásainak hélyébé, akiket áhélyétt, hógy megnyertek volna áz üzemben fölyó igen fóntos kísérletek sikerré viteléhez, „ukáZra” eeélekedték, meggyőződés, SZÍV és kédv nélkül. Vagy szégyenüljünk még a táhepárkétton, mint a bátóri fi- átálók, akiknek a rendőr tiltotta meg, hogy twistét táncoljanak, ahelyett, hógy megtanították vólna óikét áz ildomos és helyes szórakozásra. ÉS sóTólhatrtártk még példákat. ésetekeé, de úgy véljük, talán ennyi is elég ahhoz, hogy rádöbbents«! mindenkit, akiit illet, hogy az émbefi érzések, érzelmek skáláján hasznosan és szépén csak értő kézzel, szívvel léhét játszani. Nem elriasztva, dé meggyőzve a párt igazáról, az emberekét, hógy ezek á tények rádöbbentsenek mindenkit arfa, aíkl hivatásának érzi embertársainak nevelését; sose fogjon fürkósbótot a kezébe a legszebb dallamok élővaráZeóláséra alkotott vonó helyett, ha az emberi érzelmek hegedűjén akar játszani. Kovács Endre A mátészalkai cigány együttes Hevesben Uj műsorral, országjáró körútra készül a mátészalkai földművesszövetkezet cigányegyüttesé. A tánccsopört vezetőjének koreográfiájában a cigányság életének újabb részleteit, érdekes epizódjait viszik színpadra. Az együttes július első felében Heves megyében is vendégszerepei. Aratás előtti brigád^yűlések a gyöngyösi járásban Megyénk termelőszövetkezetéi aratásra készülődnek. Néhány nép múlva beérnek a kalászosok és megindulnak á kombájnok éé áratógépek. AZ afatás-cséplés igáz, nem igényéi ma már túi sok kétkézi munkát, mégis fóntos, hogy az aratás előkészületéiről, lefolyásáról mindenki tudjon. A megye valáfhertnyi közös gazdaságában — aZ aratás előtti napokban — közgyűléseken, : brigádértekéZletéken béSZélik még a légfóntósább tértniVáló- kát. Tekintettél árra, bógy á Szőlős Vidékékén ezekben á rtápókbán minden percet permetezésre, kapálásra kél! fór- dítáni, a megbeszéléseket a határban tártják. A gyöngyőS- tarjáni határban tartott bri- gádértékezleten részt vett Molnár Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság titkára is. A brigédérte- kézletén mintegy 4ÖÓ szövetkezeti gazdával találkoztak a járás vezetői. Felszólalásaikban a prémiumrendszer töké- i létesítéséről, á közelgő aratás- j ról mondták él véleményükét a szövetkezeti gazdák. Szombaton a gyöngyösi járás több közös gazdaságában kérül sör hasonló megbeszélésekre. Ami az aratást illeti, — úgy értesültünk, — tíz nap múlva a megye déli részén, a homokos talajon megkezdik munkájukat a kombájnok. 00,7% 6,9% 5,6% 4,6% 15's §1 tz a Májusban is emelkedett á közlekedési balesetek szánta. Er* halálos, 21 súlyos es 1 könnyebb kimeneteld baleset történt. só okozza a baleseteket? A járművezetők, a gyalogosok hibája, figyel* mezetlenságe, műszaki és egyéb okok? Mind egyetlen végső ókra vezethető visszat a szabályok megszegése. Nem törvényszerű, a balesetek szaporodása. Rajtunk, embereken múlik, hogy tiszteljük és védjük az életet — a saját és mások életét, testi épségét. Három műszakban eddig 120 vagon zöldborsót dolgoztak lel a Hatvani Konzervgyárban — Míg tavai v szemnaevsáe szerint hat-hétfelé válogattuk a borsót, addig az idén a faj- Súly alapján csak két részre osztjuk. így külön csomagoljuk a fiatal és az öreg borsót, minimálisra csökkentjük a romlásveszélyt — mondja Köles Mihály, a Hatvani Konzervgyár délutáni műszakjának vezetője. Ismét zúgnak a gépek, friss borsószag terjeng a hosszú épület körül, már idei termést dolgoz fel a Hatvani Konzervgyár. Az Üzemben május végén kezdték el a próbaüzemelést, s június elején már három műszakban, éjjel-nappal jártak a gépek. Hétssáz ember dolgozik a konzervgyárban, eddig százhúsz vagon borsót dolgoztak jel. A termelőszövetkezetekből fejtve, vagy pedig hüvelyesen szállítják be a borsót. Kilenc cséplőgép dolgozik a megye termelőszövetkezeteinek bórsőföldjeln, s tehergépkocsik szállítják be alumínium ládákban a borsószemeket. A fejteden borsöt is feldolgozzák, de az előbb hosszú utat tesz meg a fejtőgépekben. Jelenleg még négy különleges cséplőgép dolgozik a megyében, amelyek csak a próbaüzemelést végzik, speciális borsócsépléshez készített konstrukciók. A féjtőben, SzetttétleváláSZ- tóban, osztályOzóban, főzőgépekben, szelektálóban, hűtőben és a sterilizálóban megtett út után ötvendekás és egykilogrammos üvegekbe, valamint dobozokba csomagolják a borsót. Az express és petit borsó feldolgozása után a jövő héten a Hatvani Konzervgyárban megkezdik a velőborsó tartósítását is. (t. í.) A^\/vn/v*vw>-vvo/v'vw\-vv-\/vn/w\-n/vA/v'\/\»A/vA/wv/vvv-o/vo/\i«v!-v\-oA-'\/\-A/w^^ Adáes. Közepes nagyságú község a Mátra lábánál. Á déli fátiiszéten már csaknem atföldles a táj, de aki északra tekint, ez szinte érzi az erdők leheletét. A községnek 3800 lakosa, iskolája, Orvosa, kultúrháza, temploma, vasútállomása és két italboltja van. Látszólag tehát alig különbözik a gyöngyösi járás többi községeitől. A gyerekek tanulnak, közel százan a felnőttek kőéül is. A tsz-ben főleg az asszonyok szorgoskodnak, számuk eléri a négyszázat, a férfinép a MÄV- nál, fixfizetésért dolgozik, s kitartanak a vasútnál még akkor is, ha az utóbbi években asszonyaik tsz-jővedelme meghaladja a férfiak keresetét. (50,3 forintot fizetett a tsz az elmúlt gazdasági évben egy munkaegységért.) Csupán ez a több évtizede kialakult munkamegosztás, ez az apáról fiúra szálló hagyomány — a falu férfilakosságának nagy része az otthontól távol, a főváros pályaudvarain és az ország vasútvonalain keresi a kenyeret — különbözteti meg a járás más községeitől. És még valami: a rendőrségnek az adáesíakkal akad a legtöbb dolga, s a verekedések, szabálysértések statisztikájában Adács magasan „véti” a gyöngyöst járás összes községeit. Kétforintos vita — halálos verekedés A kocsmahős diktálja a tempót Adács vezet a gyöngyösi járás rendőrségi krónikájában Miért? Miért nem múlik el egyetlen jelentősebb ünnep sem Adácson nagyobb verekedés nélkül, miért verte agyon dédapját egy 15 éves gyerek- éfflber, miért kellett meghalnia á huszonöt éves vasutasnak, a Rex-játékból kipattant kétforintos „vita” után, miért emelkedik évente a faluban 20—25-re a nagyobb verekedések száma, és végül miért szállt ki az utóbbi hetekben a rendőrség, hógy helyszíni tárgyaláson tisztázza négy nagyobb verekedés körülményeit, megbírságolja a tizenhárom „aktív” verekedőt? Az elhangzott, és a ki nem mondott miértekre kerestük a Váláé2t. A sértő, kötekedő szóáradet mindig az italboltban kezdődik. í Ott csattan az élső pofon fe. így a légegyszérűbb magyarázat: a verekedések a mértéktelen italozás következményei, az első számú bűnös és ellenség tehát áz a 1 k o h o 1, Éz a vélemény alakult ki a falu vezetői között, s nem is mindén alap nélkül. Az adé- esiak nem vetik meg az italokat. Az elmúlt évben a földművesszövetkezet italboltjaiban 2 millió egyszáz ézer fórint értékű szeszes ital szaladt le áz adácsíak torkán. Ézt a jelentős összeget teljes egészében a falu lakói itták él. Sőt, még ennél is többet! Adács- nak ugyanis nincs átmenő forgalma, de úgy mondják, a vasutasok munkából hazajövet a főváros és a különböző állomások italboltjainak bevételét emelik. Es ki tudná pontosan a számát, s főleg a fogyasztás mértékét a községben levő zugkiméréséknek, ahol olcsó pénzen mérik a novabort, (hatásának konkrét példái az orvosi titoktartáa miatt nem kerülhetnek é sorok közé), nem beszélve a közismert tényről; a Vasutasok és hozzátartozóik csaknem fillérekért utazhatnak, s ki számolhatja a demi- zsonok, kannák százait, amelyek a boros vidékekről utaznak Adácsral Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a község vezetői a leghatározottabban ellenzik még egy harmadik italbolt létesítésének tervét, s nem értenek egyet azzal az elgondolással sem, hogy bisztró ürügyén italbolttá „bővítsék” a jelenlegi eszpresszót. Sok igazság áll a tiltakozások mögött, éppen elég tragédiát, kellemetlenséget okozott eddig is az alkohol Adácson. A verekedések nagy részében — akár szóváltsából indult, vagy egy lány miatt robbant ki — közrejátszott áz álkohol hatása, a kocsma fojtott, feszült légköre. Messzi tőlünk a szándék, hogy védelmünkbe vegyük az italozást, de rossz nyomon járnak a falu vezetői, ha csak az alkoholt okolják a történtekért. A járás más községeiben is isznak az emberek, van, ahol többet, mint Adácson, de annak hatása mégsem található a rendőrségi jegyzőkönyvekben. Karácsondot is vasutasok, lakják, a lakosság számában sincs nagy különbség: 1962* ben egymillió forinttal többet ittak el, mint az adácsiak, mégis, sokkál kevesebb a verekedések száma. A hegyvidéki szőlős községekben is bőven fogy az ital — öt-hat verekedésnél még sincs több évente. Notórius kötekedők Mi hát az igazi ok? Az adácsiak rosszabbak, összéférhe- tetlénebbek, mint más községek lakói? Nem! Az adácsiak rendes, szorgalmas emberek, akik munka után, vagy ünnepnapokon jobb híjén felkeresik az italboltot is. Szeretik, megisszák a bóft, á sört, a pálinkát is. Az emberek nagy része tudja, mennyi élég. Üé van a faluban hat—hét ember, akik notórius verekedők, akik csaknem minden „ügyben” szerepelnek. Akik nem tudnak paranesólni önmaguknak, — dé ez a kisebb hiba, a nagyobb az, hogy mások sem mernék, vagy nem tudnak nekik parancsolni. Adácson azért sok a verekedés, mert a közvélemény megengedi, mert olyan a légkör, hogy még a tanács élnőkét is meg lehet ütni, nagyobb következmények nélkül. (A falu vezetője gedik, mert nem gondoskodnak még feljelentést sem tett!!) arról — kellő határozottsággal Azért van sok botrányos ve- —, hogy né legyen „kifizető* rekedés, mert lehet, mert en- dő” az ilyen viselkedés. Erős kézzel Majd ha a falu vezetői és a rendőrség a törvény teljes szigorával fellép a notórius verekedőkkel szemben, ha a néhány száz forintos büntetéseken túl szükség szerint alkalmazza a rendőrhatósági felügyeletet is, ha kell kényszerelvonókúrára küldi az alkohol megszállottjait, sőt, egy-két embert kitilt a községből és a járásból is, mindjárt csökken, sőt, megszűnik a notórius verekedők garázdálkodása. Természetesen, mindez nem lehet csak tanácsi és csak rendőrségi ügy: nélkülözhetetlen a társadalmi és tömeg- szervezetek, a falu lakosságának támogatása! Olyan közhangulatot kell kialakítani, amelyben nem lesz sikk, vagy erény a kötekedés. a bicskázás és az emberek elítélőén beszélnek a rend megbontóiról és számon tartják a törvény szabta büntetéseket. (Az emberek nem tudják például Adá- eson, hogy a 15 éves fiatalembert, aki megölte dédapját, ötévi börtönre, a vasutast, aki társát agyonverte, ugyancsak ötévi börtönbüntetésre ítélte a bíróság.) Látszólag alig különbözik Adács q járás többi községeitől. A nemrég felépített új kuitúrházban klubestekre, műsorokra járnak az emberek, szeretik a mozit, a jó filmeket, s forgatják a közel ezer kötetes könyvtár olvasmányait is.. A falu házai, kertjei gondozottak, villany, rádió csaknem, mindenütt, s egyre több televízió antenna veszi a képeket. Az emberek szépen és jól öltözködnek, az üzletekben sok minden kapható, közel a város, sőt a főváros is, ahová a falut átszelő kettős sínpáron villany mozdony ok röpítik a szerelvényeket. Haladás és kultúra a mérleg egyik serpenyőjében, a falu hírét megrontó, néhány iszákos garázdálkodó a másikban. És az évi negyedszáz nagyobb verekedés felbillenti a mérleg egyensúlyát, mérgezi a légkört, családi ellentéteket okoz, sőt, tragédiához is vezet. Ml légyen hát a megoldás, túl a szigorú rendszabályokon? Szükségből szólunk csupán italbolt-vitákhoz, de lit lenne az ideje, hogy Aadácson is eltűnjenek az áporodott levegőjű sötét kocsmák, s helyüket felváltsa a szépen, ízlésesen berendezett kisvendéglő, büfé, falatozó, eszpresszó, cukrászda, és kerthelyiség, ahol kulturált körülmények. között szórakozhatnak az emberek. Akkor kevesebb lesz a verekedések száma, és a harag is az adácsi emberek között Márbusz László