Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-08 / 132. szám
Kirándulók Egerben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 132. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1963. június 8., szombat Hruscsov nyilatkozata olasz lapoknak A földközi-tengeri térség atommentesítése : tiszta égbolt a népek hazája és házai fölött MOSZKVA (TASZSZ): A Paese Sera és az Óra című olasz lap moszkvai tudósítója, Paolo Pardo, azzal a kéréssel fordult N. Sz. Hrus- csovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez, hogy válaszoljon néhány, a földközitengeri térség atomfegyvermentesítésére irányuló szovjet javaslattal kapcsolatos kérdésre. A kérdések és a válaszok az említett olasz lapok pénteki számában jelentek meg. A tudósítók első kérdése arra vonatkozott, milyen előnyt jelent a Földközi-tenger mellékén élő népek, és közöttük az olasz nép számára a szovjet javaslat megvalósítása. — Úgy gondolom — válaszolta Hruscsov —, a legnagyobb előny, amelyet a Földközi-tenger partjain élő népek számára a szovjet javaslat megvalósítása jelent, hogy — szemléletesen szólva — e népek biztosítják hazájuk és házaik fölött a tiszta égboltot. Nem tornyosulnak fejük fölött a rakétanukleáris háború sötét fellegei és a Földközi-tenger nem válik a veszélyes háborús konfliktusok újabb térségévé, nem lép az atomfegyverkezési versenynek arra az útjára, amelyre a NATO vezető hatalmai szeretnék terelni. A Földközi-tenger térségének mentesítése a rakéta-nukleáris fegyverektől, természetesen nemcsak az e területen élő országok és népek életére hat kedvezően. Teljesen világos, hogy következtében ösz- szeszűkül majd a nukleáris háborúra való készülődés övezete, ez pedig azonnal éreztetné hatását az egész világhelyzeten, elősegítené a nemzetközi feszültség csökkentését, a világbéke erősödését. Egyes nyugati államférfiaktól azt halljuk, hogy a szovjet kormánynak állítólag „különleges érdeke” fűződik ahhoz a javaslathoz, hogy a Földközitenger térségében ne helyezzenek el nukleáris fegyvereket és a célbajuttatásukhoz szükséges eszközöket. Azonban csak azok közelíthetik meg a kérdést, akiket nem a termonukleáris háború megakadályozásáról való gondoskodás vágya tölt el, hanem arra törekednek, hogy rakéta-nukleáris támaszpontjaikat saját területüktől minél távolabb, más országok közelében állítsák fel. Pontosan ezeknek az agresszív köröknek volt szükségük arra. hogy a Földközi-tengert nukleáris rakéta-kilövő állomások elhelyezésére használják fel. Az alkotó munkával elfoglalt szovjet emberektől távol állnak az ilyen tervek. A mi erőfeszítéseink arra irányulnák. hogy megakadályozzuk az új háborút, rettenetes következményeivel együtt. És vajon nem ugyanezt akarják Olaszország, Franciaország. Görögország és Törökország népei? Vajon nem ugyanerről álmodoznak az Egyesült Arab Köztársaság, Libanon, Tunézia. Marokkó népei és az algériai nép, amely sok esztendeig tartó véres harc után csak a kö- Jjelmúltban vívta ki nemzeti ■“függetlenségét? A Földközi-tenger mellekén élő népek nagy kulturális értékeket adtak a világnak, olyanokat, amelyek mély nyomokat hagytak az emberiség történelmében. Az építőművészet és a szobrászat sok nevezetes alkotása született ebben a térségben. Például azok, amelyeket, a „hét világcsoda” néven ismernek. A népek sok évszázados alkotómunkájának eredményeként felhalmozott kulturális értékek egy része megmaradtak napjainkig. De ennél mennyivel több semmisült meg azoknak a háborúknak a tüzében, amelyek különböző időpontokban e térségben fellángoltak. Meg lehet-e engedni, hogy mindaz, amit a népek megalkottak, és jelenleg építenek, elhamvadjon a termonukleáris háború máglyáján? Nem, ezt nem szabad megengedni. A mi közös célunk a béke megőrzése. De kockázatos illúzió lenne azt hinni, hogy a háború veszélye magától elmúlik. Ehhez határozott intézkedések kellenek, amelyek elejét vennék a nukleáris katasztrófá-1 nak. A szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy megegyezést érjen el olyan intézkedések tekintetében, > amelyek megteremtenék az utat a szilárd békéhez. A Földközi-tenger térségének 1 atomfegyvermentes övezetté változtatása egy ezek közül az • intézkedések közül és jelentősége felbecsülhetetlen. A tudósítók következő kér- • dése így hangzott: A NATO propagandája úgy ; próbálja beállítani, mintha az ; atomfegyverek jelenléte a; Földközi-tengeren az „áltálé- j nos biztonság” megerősödését; szolgálná. Ügy véli-e ön, hogy ; valamennyi földközi-tengeri; ország hisz ebben az atomfegy- J (Folytatása a 2. oldalon.) j Ismét eljött a hét vége és Eger utcáin újra sűrűbben jelennek meg az oldalukon ,.Különjárat” feliratot viselő autóbuszok, a vonat is nagyrészt kirándulókat szállít a városba. Az elmúlt héten a jászberényi úttörők is meglátogatták az ősi várost, és mint búcsúzó, boldog, mosolygós arcuk mutatja, jól érezték magukat Egerben. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének hatása Heves megye parasztságára Putnoki László elvtárs tájékoztatója a MUOSZ újságíró akadémiájának mezőgazdasági tagozatán Pénteken délelőtt Budapesten a magyar újságírók székházában Putnoki László elv- társ. az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Heves megyei Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő tájékoztatót tartott az újságíró akadémia mezőgazdasági tagozatán, A mezőgazdaság szocialista átszervezésének hatása Heves megye parasztságára címmel. A tájékoztatón részt vett Szakosíts Árpád. Heves megye országgyűlési képviselője, a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke, Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára. Megjelent a tájékoztatón Tamás László, az MSZMP Heves megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. A tájékoztató bevezető részében Putnoki elvtárs ismertette a jelenlevőik előtt Heves megye jellegét, majd az átszervezés tapasztalatairól beszélt. Elmondotta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése Heves megyében úgy történt, hogy a szervezés után megszilárdulhatott a párt és az állam iránti bizalom. Az átszervezés után — mint mondotta — meg kellett találni azokat az embereket, akik vezetni tudnak a szövetkezetben és akik élvezik a tagság bizalmát. Egymás után jelentkeztek a kezdeti problémák, amelyek fölött azonban úrrá lettek a szövetkezetek. Jelentős gondokat okozott a szakemberek problémája, hiszen az új közös gazdaságokban, a szocialista nagyüzemekben sok jó agronómusra volt szükség. Ezek a gondok lépésről lépésre oldódtak és oldódnak meg a közös erőfeszítések eredményeképpen. A továbbiakban az átszervezés utáni főbb feladatokról szólott Putnoki László elvtárs. kiemelve az átszervezés utáni fő feladatot, amely szerint nem csökkenhet a termelés a mezőgazdaság szocialista átszervezése után sem. A szövetkezetbe tömörült parasztok megértették, hogy a termelő- szövetkezet szorgalmas munkát követel ugyan, de nem kell többé állandóan napi 14—16 órát dolgozni. Ennek az időszaknak központi kérdése volt, hogy megkeressük azokat az ösztönzőket, amelyek alapján meg lehetett oldani az állam, a szövetkezet és az egyén érdekeinek legjobb összhangját — mondotta az előadó. Le kellett szögezni azt az elvet, hogy a parasztság jövedelmének növelésére egyetlen mód van, mégpedig az árutermelés növelése és az ebből származó több bevétel. Az átszervezés gazdasági hatásairól szólva elmondotta, hogy megszülettek az anyagi ösztönzés különböző formái. Közölte a jelenlevőkkel, hogy 1958-ban 97, 1962-ben pedig 857 milliót ruháztak be a termelőszövetkezetek. Ismertette a géppark növekedését, a termésátlagok alakulását, majd az árutermelés fejlődéséről beszélt. Hangsúlyozta Putnoki elvtárs, hogy 1962-ben a mezőgazdaság 647 millió forint értékű árut termelt, az 1959. évi 564 millió forinttal szemben. A szövetkezeti vagyon gyarapodásáról is képet adott, majd elmondotta, hogy 1960- ban a közös munkában részt vevő egy tagra eső jövedelem meghaladta a 9000 forintot. Ez a jövedelem 1962-ben már 10 724 forint volt. Az egy munkaegységre eső érték 1962-ben 36 forint 32 fillér volt, az 1960. évi 31,65 forinttal szemben. 1963-ban, tervek szerint az egy munkaegység értéke eléri majd a 40 forintot. A továbbiakban a Heves megyei Pártbizottság első titkára a munkafegyelem kérdéséről szólott. Tájékoztatta a jelenlevőket, hogy szövetkezeteinkben megszűnt a munkaerőhiány és nem maradt kapá- latlan terület. Heves megyében mérleghiányos termelőszövetkezet nincs és az emberek szorgalmasan végzik napi munkájukat a közös gazdaságokban. Az átszervezés kulturális vonatkozású határozatairól szólva elmondotta, hogy a megyében megnőtt a művelődési igény, és amíg 1957-ben a felnőtt lakosság 8—10 százalékát vonták be az oktatásba, jelenleg a felnőtt lakosság 30—35 százaléka vesz részt valamilyen formájú képzésben. A dolgozók általános iskoláiban jelenleg 1200 ember tanul, középiskolát 984-en végeznek. A különböző mezőgazda- sági szaktanfolyamokon 2517 tsz-elnök, brigádvezető, tsz- tag tanul. A könyvtárforgalom az átszervezés óta 35 százalékkal növekedett és a gyöngyösi járás több közös gazdasága 1963- ban már 170 ezer forintot vazott meg a könyvtárak vítésére. Az egészségügyi ellátásról szólva elmondotta, hogy ma a lakosság 97 százaléka biztosított Heves megyében. Beszélt Putnoki elvtárs a nyugdíjasok helyzetéről is. Közölte, hogy egyes szövetkezetekben, mint például Erdőtelken, a nyugdíjon felül, külön 200 forintot is adnak az idős tagoknak. A tetszéssel fogadott tájékoztató után több újságíró kérdésére válaszolt Putnoki László elvtárs. A nyári melegben a hosszú egri séták közben Jólesik a frissítő. Sajnos, bár már elkezdődött a fő kiránduló idény, de még nem a legjobb a váro.s. üdítőital-ellátásai s így a képen látható kisdiákok is a hazulról, hozott szódával frissítik Néhány sor képes üdvözlőlap adja hírül az otthoniaknak: hogy az úttörők Eger városába is ellátogatták. S ehhez „íróasztalnak” társuk háta is megfelel (Kiss Béla képes riportja) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!
