Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

1963. Június 28.. péntek NÉPÚJSÁG 8 Férfiak a Jókai korszakból Bemutatjuk A Jókai korszaknak nincse­nek kiemelkedő alakjai. A Jó­kai korszak dátumai ugyanis nem szerepelnek egyetlenegy történelemkönyvben, egyetlen eseménynaptárban sem. A Jó­kai korszakot szociológusok, szocíográfusok, pedagógusok tartják számon; mert a Jókai korszakba nem nemzetek, ha­nem nemzedékek, nem társa­dalmak, hanem társadalmi ré­tegek jutnak el. A Jókai kor­szak ott „terül el” valahol a kamaszkor tájékán, amikor a serdülő abbahagyja a mesék olvasását, s megteszi az első lépést a „komoly” irodalom felé. A komoly irodalomban az első . komoly akadályt Jókai Mór regényei jelentik. A Jókai korszaknak nem egyetlen ismertetőjele a Jókai kultusz. A „korszak” kötelező és formáló érvénnyel hatja át az emberek gondolkodásmód­ját is. Ebben a periódusban bontakozik ki, erősödik meg az emberben a naív igazság- eszmény, a szemmel látható, tapintható „fehér fekete” ala­pon a legnagyobb evidenciával jelentkező jogtalanságok meg­vetése. Ekkor „szokik rá” a serdülő az állásfoglalásokra, és ekkor szilárdul meg nehe­zen ingatható hite a világ egy­szerűségében, hogy tudniillik a világon nagyon könnyen le­hetne rendet teremteni, csak egy kis jóakarat kellene hoz­zá. Könyvtári statisztikák, vá­sárlási felmérések tanúsítják, hogy a „2 korszak” nemcsak a kamaszókra terjed ki, hi­szen a Jókai könyvek, és a Jókai „csoportba sorolható”, Jókai-szerű munkák olvasói jelentik a közönség nagy ré­szét: tehát az olvasó emberek tekintélyes hányada a serdü­léstől a sírig — ebben a „ska­tulyában” van. Ebben a skatu­lyában, több éves, esetlegtöbb évtizedes tapasztalatokkal, múlttal, munkával, sikerekkel és balsikerekkel a háta mö­gött. Nemcsak tizenöt, hanem huszonöt évesen is. Három huszonöt éves férfi­val beszélgettem a napokban, akiket ha hirtelen be kellene mutatnom, valahogy azt mon­danám: „X bányász, Y vasön- tö éa Z villanyszerelő — va­lamennyien a Jókai korszak­ból”. — Szeret olvasni? — kérde­zem meg mind a hármuktól. Az egyik Képes Sportot olvas, meg Népszabadságot (legin­kább az időjárást, Indonézia elnöke szerinte Nasszer. de egészen jól ismeri a Habsburg- kérdést és Gromikót tartja Lengyelország miniszterelnö­kének) és persze Jókai Mórt, meg is vette néhány köny­vét. A másik ugyanezt mond­ja az újságokról, őt is főleg a sport érdekli, meg az időjárás, — a harmadikat is. Egyikük veszi Jókai regényeit, a másik előfizet valamilyen sorozatra. Huszonkilenc, tizenöt és har­minc kilométerre járnak el dolgozni, a nagyon üres és na­gyon programtalan szabadidő­ben Jókait olvasnak. — És még ... És még: hetenként legalább egyszer elmennek táncolni Pe- tőfibányára, Hatvanba, Gyön­gyösre, Pásztora, vagy a falu­ban maradnak a bálban. Ez százötven-kétszáz forintot je­lent egy-egy alkalommal, ilyenkor elfogy 10 korsó sör (sok az — így az egyik. Nem kevés az? — így a másik). A fizetés ezerötszáz, ezernyolc­száz forint körül mozog, tehát a víkendeket leszámítva, nyolc- kilencszáz forint marad kéz­nél. Abból fizetik a koszt- pénzt, abból ruházkodnak: magukra költik valamennyit (a szüleik jól élnek az ő tá­mogatásuk nélkül is). A zenét — ez alatt kizárólag tánczene értendő — szeretik. — Miről beszélgetnék, tár­salognak? Ketten dolgoznak szocialista brigádban, az egyikük brigád­ja elnyerte a címet is, a mási­kat valamilyen — szerinte igazságtalan — oknál fogva „diszkvalifikálták”, kizárták a versenyből. A legfőbb téma ter­mészetesen a munka, a mun­kahely, egy-két könyv (ritkán kerülnek szóba a betűk, nem lelkesedéssel falják őket...) és a nők. — Udvarolnak? — Nem. Jelenleg nem. Csak járunk a lányokkal. — Most például kivel, kik­kel? — Jelenleg senkivel. Egyi­künk sem. Hogy házasodunk-e? Valaki csak elvesz bennünket — mondja fanyar tréfával a csillés, s érzik: a megjegyzés az „elevenére” tapintott, mert befelé forduló, maguknak való emberek ők, nehezen oldódnak fel, talán félszegek is. És egy kicsit Jókai színekben lát­ják a világot. Egyszerűen, hi­szen az életben minden annyi­ra nyilvánvaló, érthető és ter­mészetes. — Mit tenne, ha minden ha­talmat a kezébe adnának, rá­bíznák az ország sorsát! Az egyikük gyorsabban fej­lesztené a nehézipart, hiszen azon alapul a könnyűipar meg a fogyasztási cikkeket gyártó többi iparág. És segítene vala­mit a termelőszövetkezeteken. A másik körülbelül ugyanezt tenné. Amíg elmondják, egyet­lenegy saját, nem idegen hang­zású szó nem hagyja el az aj­kukat1: mintha egy rossz szemi­nárium visszhangját hallanám. — Általános fogalmak, rosszul megemésztett terminológiák. A harmadik nem venne a vállára országos gondokat: ha 6 lenne a „császár”, akkor legalább két éttermet nyitna Lőrinci környékén ... „Az italboltok­ba pedig természetesen be kel­lene állítani a rexasztalokat,” Huszonnégy és huszonöt éve­sek. És céltalanok. Mert a ti­zenkilencedik század szabad­ságeszménye (a század fiai sze­rint a kor lelke, vallása volt a szabadság’) Jókai hősfaragó képzelete jelentik számukra a legnagyobb szellemi élményt, ezzel le is zárul a világ. A mai fogalmak és a mai kor buktatói között idegenkedve mozognak, a kor szellemi, politikai, mo­rális mozgásai hullámai csak egy rossz értelemben vett alap­fokú szeminárium homokszű­rőjén keresztül jutnak el hoz­zájuk. A szűrő rácsait egyre vastagabb rozsda lepi be — mint a Rozsdatemető Hábetlereinek világát. A sízellemi mozgolódás, érdeklődés pályáit ellepd a Jó­kai nedvektől vastagodó ne­mesrozsda. A nemesrozsda, amely belekerült a „vérerek - j be” s ott trombotikus akadá- j lyokat képez, mert öncélú gya­rapodását nem állítja meg sem­mi, hiszen nem folyik valami­féle rendszeres szellemi tmk, amely ezt a leszűkült és szimp- lifikélit világképet feloldaná, ki bővítené. És nyitva tartaná Jókainak, Jókai világának a MÁRA is kinyitható ablakát Krajczár Imre BRVTNER JÓZSEFET, a tiszanánai Petőfi Termelő- szövetkezet jőagronőmusát, aki 1959 óta dolgozik a közös gaz­daságban. Brutner József mun­káját kiválóan látja el, nem kis része volt abban, hogy ta­valy lucernamag-fogásukkal az országban a legjobb átlagot és a legjobb minőséget érték el. Az idős szakember több kitün­tetés birtokosa. (Kiss Béla rajza)- A4) egy tízest köl­csön .. .- Megörültél? Hisz most nyertél több mint kétszázezer forintot a lottón...- Haha és még egy­szer haha ... Hol van az már!- Egy hét alatt?- Néhány nap alatt, Öregem. Pontosan négy nap alatt megtanultam, hogy a világ legnépe­sebb rokonságával én rendelkezem, s minden bizonnyal abban Is egye­dül állok a világon, hogy annyi Igaz barátom van, mint csillag az égen . . . Nem érted? Mindenki Irt, mindenki jött és mindenki kért. Mi az ne­kem? Egy rongyos ezres á több mint hétszáz­ezerből .. . Először ad­tam, később nem akar? tam, ekkor megtudtam, Hogy ellenségeim is vám­nak, akik eltesznek láb alól és feljelentenek hi­vatali főnökeimnél, ha nem adok, természete­sen, kölcsönbe csak .. Hát adtam. Gyáva voU tam. Utóvégre minden­kit meg lehet fúrni, nem igaz? szóval, adj egy tí­zest, egy büdös vasam sincs ... — Tessék, parancsolj... Hé, hová rohansz?!- Megyek, veszek há­rom lottószelvényt... Hátha megint kölcsönöz­hetek ... (-ó) \ Járom az épülő, szépülő hatvani utcákat. Mindenütt nagyszerű távlatot ígérő épít­kezés, gyárfejlesztés, karban­tartás képe fogad. Itt az új kórház alapját ássák, ott nemrég kapcsolták be a vizet a lakótelepre, emitt felavatták a gimnázium politechnikai tanműhelyét, egyszóval, nagy a mozgolódás, az építkezés, min­denki arra törekszik, hogy a város szép és modern legyen. Érdekes, hogy Uj-Hat , vanban nem- \JfS- egyszer vere­kedéssé fajul a kenyérvá­sárlás. Egysze­rű az oka: a lakosság 70 százaléka csak fehér kenyeret fogyaszt, s ezt a meglevő kemencékkel nem győzi a sütőipar. Egy meg­nyugtató hír ezzel kapcsolat­ban: közel egymillió forintos beruházással, két új olajke­mencét állítanak rövidesen 5. „Az ember bölcsője a! Föld, de nem maradhatunk | örökké bölcsőben!” „A fényt és a tért hajszol­va, kezdetben bátortalanul, [ először sztratoszféra-repülé-j seket hajtanak végre, majd elhagyják a légkör határát. [ Azután elérik a Hold pá-i lyáját. Végül az ember - \ aki halhatatlan, mint maga a világegyetem — utazhat i majd a naprendszerben." í Konsztantyin Ciolkovszkij j A legújabb kori rakétakuta­;ás és fejlődés kezdetei Konsz- antyin Eduardovics Ciolkovsz- iij nevéhez fűződnek. Ez a ángoló képzelőerejű tudós L857-ben a Rjazany kormány- tóságbeli Izsevszkoje község­ién, szegény paraszti családból született. 10 éves korában egy gyermekbetegség következmé­nyeként majdnem teljesen el- vesztette a hallását. Ez a ko- rülmény arra vezetett, hogy a kisfiú egyre jobban elkülönült játszótársaitól, s a szülői ház csendjében kora gyermekségé­től kezdve matematikai és fizi­kai problémák megoldásával foglalkozott. Édesatyja a sokat töprengő és számítgató fiút, anyagi nehézségei ellenére is, Moszkvába küldte fizikát, geo­metriát, mechanikát és csilla­gászatot tanulni. Azt a kevés pénzt, amit hazulról kaphatott, könyvekre, kísérleti eszközökre fordította, evésre havonta egy rubelt költött „Gyomrom fekete kenyérrel, agyam azonban nagy álmokkal és tervekkel volt teli” — írta később a 16 éves moszkvai diákkoráról. És ezek a tervek elsősorban a légtér, majd a világűr még­is fizikai kísérletekre fordí­totta. Munkája közben az el­szigetelt tudóst a magyarság­nak nem ismeretlen tragédia érte: mint a mi számos tudó­sunk is, nagy számú olyan fel­fedezést tett, amelyeket évek­kel előbb más tudósok már közzétettek. Ennek ellenére nagy szívóssággal folytatta to­vább tanulmányait. Jóllehet, voltak már előtte tudósok, akik a kiáramló gáz hatóerejét ki­ezek az addigi elvek szerint űrhajózási célra alkalmatlanok, mert velük az e célra szüksé­ges sebesség nem érhető el. Üj utakat keresve, az ilyen célra szerkesztett rakéták meghajtá­sát az addigi szilárd hajtó­anyag helyett folyékony üzem­anyaggal való üzemeltetésre javasolta. Erre vonatkozó mun­káját: A világűr kutatása raké­ták segítségével, már 1898-ban befejezte, de az a könyv ki­adójának késlekedése miatt, csak 1903-ban jelenhetett meg. Ebben a művében hozta nyil­vánosságra a folyékony hajtó­anyagú rakétáját, amelynek szerkesztési alapelvei a mai napig is a rakétaépítés elemi tételei közé tartoznak. Raj­üzembe, s ezzel megoldódik az új-hatvaniak kenyér ügye. ★ Azt mondják, szerencsés em­berek a hatva niak. Lássuk, mit mutat a lotto-totó sta tisztika? A OTP jelen szerint ebben az esztendőben, máj. 31-ig majd­nem egymil­lió forintot fizettek ki a nyer­teseknek. A hatvaniak felett, úgy látszik, Fortuna istenasz- szony őrködik, s ezért van ennyi sikeres „játszma”. Persze, van olyan is, amit azzal kell kezdeni: de. ______ ... De na­v3 K l" l gyón hosszú az 1 1 út Üj-Hatvan- tól az óváro­sig. Pedig minden hiva­tal, a piac, a rendelőintézet, gimnázium, és még egy sor egyéb középület a régi város­részben van. Ha valaki vala­milyen ügyben át akar menni O-Hatvanba, az gyalogolhat. Sűrűbb autóbusz helyijárat kellene, de sűrűbb lehetne a járat O-Hatvan és a vasútál­lomás között is. A Lenin Ter­melőszövetke­zet mindig el­sők között szál­lít szegfűt, pa­radicsomot, paprikát a fő­város piacaira és külföldre is. De... Az nem a legmegnyug- ‘atóbb látvány, hogy a lucer­nát és a cukorrépa nagy részé! valósággal ellepi az aranka Az igaz, ebből csak később lesz majd cukor, de azért mégis legalább annyi gondol kellene fordítani az említeti áblákra, mint a háztájira. ★ Szép színfolt- in a városnak az óvárosi Kos­suth téri park. A naponta gon­dozott sétányo­kon kellemes | pihenést adnak az árnyas fák. De ... Miért kell éppen ebből a parkból „vinni” kislányok­nak névnapi csokrot? Miért kell letépni a park ékességeit? Ha már ott járunk, megemlít­jük azt is, hogy: van pad a parkban elég sok. Nem szüksé­ges felnőtt embereknek a gon* dozott gyepre ülni. Végül, még egyszer vala­miről, ami nem a legszerencsé- sebb megoldás Tagadhatatlan, hogy a tanács igen nagy gon­dot fordít a la­kásépítésre. Sok szép, új ház is tanúskodik erről. De... ha már építettek, akkor arra is gondolni kellene, hogy ha esik az eső, vagy olvad a hó, a rettenetes sártenger miatt csaknem gólyalábon kell köz­lekedni az új házakhoz és az új iskolába. Idejében szólunk, még van idő a csapadékos őszig megépíteni, legalább a lakásokhoz bevezető járdákat. Kiss Béla Ciolkovszkij folyékony üzemanyag-meghajtásos rakétája. A: az égési kamra, B: a fúvócső. Az üzemanyag az égési kamra körül, a feketével ábrázolt részen foglal helyet. Konsztantyin Ciolkovszkij hódítására vonatkoztak! Fizi­kai tanulmányai 6orán a hatás és ellenhatás Newton-i törvé­nyéből felismerte a jövendő űrhajózási járműnek, a raké­tának mozgási elveit És ez 1876. évben hatalmas teljesít­mény volt. Mint matematikai tanár Borovszkban, majd ké­sőbb Kalugában egész szabad idejét és az utolsó kopejkáját vánták felhasználni, azonban Ciolkovszkij volt az első, aki a rakéta mozgásának alaptörvé­nyeit matematikai képletekbe öntötte. Az 5 alapegyenlete sze­rint a rakéta sebességét üze­meltetésének ideje alatt bármi­kor meghatározhatjuk, különö­sen pedig az indulási sebessé­gét Az ideális indulási sebes­ség pedig annál nagyobb lesz, minél jobban növeljük a raké­tából kilövellő gázok sebessé­gét. Ciolkovszkij az előtte csu­pán hadicélokra használt ra­kétákról megái lapította, hogy zunkban feketével ábrázoltuk a folyékony üzemanyag tartá­lyát. Ezzel az elhelyezéssel az üzemanyag egyben az égés­kamra hűtésének célját is szol­gálja. Ciolkovszkij sohasem lá­tott még üzemben levő rakétát, zsenialitását ez a kis rajz is jelzi: korunk kétféle folyadé­kos üzemanyagú rakéta égési kamrájának hűtési elvét vetet­te papírra. A jövendő rakéta­technikusoknak csupán alkal­maznak kellett ezt az elvet. (Folytatása következik.) Kováts Andor Bemutató előtt Az éjszaka és A púpos című nagy sikerű játékfilmek A napokban — egy szovjet, egy NDK- és egy csehszlovák film szinkronizálását fejezték be a Pannónia Filmstúdióban. Elkészült Akszjonov ismert regényének, a Kollégák film- változatának szinkronizálása. Ugyancsak befejezték az Egy nyár története című NDK-film szinkronizálását. Dr. Márkus Éva vezette a Ketten a túlvi­lágról című zenés, táncos cseh­szlovák vígjáték szinkron-mun­káját. A film hősét, aki kettős szerepet játszik, — az amerikai rokont és egy prágai zeneta­nárt — Erdődi Kálmán szólal­tatja meg. Ezenkívül két filmet felira­toznak. Megkezdődött Antonio­ni olasz filmrendező „Az éj­szaka” című világhírű művé­nek és a nagy sikerű kalandos francia film, „A púpos” felira­tozása. Az utóbbi főszerepét Je­an Marais .játssza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents