Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-26 / 147. szám
1963. június 86., szerda NEPÜJSAG 8 mus eszméje ott legyőzhetetlen, hogy nem fél beszélni — éppen az eszme megdönthetetlen igazságára alapozva —, a megvalósítás nehézségeiről. Az ostobaságról, a bürokráciáról, a hozzá nem értésről, a tehetetlenségről, a lustaságról, erőink reális határairól... Nem az a lényeg, hogy hallgassunk a siroki barlanglakásokról, egy üzem vezetésének hibáiról, egy lelketlen, a rendszer szelleméhez méltatlan intézkedésről. A lényeg: hogy mindezek ne legyenek. Mert hiába hallgatunk, attól még Sályék barlangban laknak, attól még Nagyné, ötgyermekes családanya további hónapokig lehetett volna munka nélkül, attól még nem javítják meg a tarnaleleszi napközi otthon hűtőszekrényét, hogy csak néhányat említsek meg a sok ügyből, amely itt fekszik a szerkesztőségi íróasztalokon segítséget, elintézést várva ... Ellenségeink pedig olvassák csak nyugodtan, hogy mi a hiba nálunk, mert azt is olvassák, ha akarják, ha nem, hogy mi a jó, de azt is, hogy mi ezeket a hibákat rendre, szépen kijavítjuk. És éppen ellenségeinknek kell fogcsikorgatva tudomásul venniök: nemcsak ahhoz van erőnk, hogy szembenézzünk saját fogyatékosságainkkal, de ahhoz is, hogy mindent okosan rendbe tegyünk .;. Hallgatni arany? Nem igaz: dublé' Gyurkó Géza JluxeleitikkaL Kibővített tttegyebisoíísági ülés Gyöngyösön A Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága tegnap kibővített ülést tartott Gyöngyösön, amelyen részt vett Gácsi László, a járási pártbizottság munkatársa, Bárczy Mihály, a szakszervezeti központ instruktora, Kovács Flórián, az SZMT kulturális felelőse. Dr. Bartos Imre, a megyei bizottság elnöke vezette a tanácskozást. A felnőttoktatás tapasztalatairól Fejes János, tanulmányi felügyelő tartott beszámolót, majd Kiss István, a kollektív vezetés érvényesítéséről, Hajas András pedig a gazdasági munkáról tájékoztatta az ülés részvevőit. Brózman János titkár a megyei bizottság első félévben végzett munkájáról és a következő félév feladatairól számolt be. A megyei bizottság kibővített ülésén alapos, elemző munka folyt, különösen nagy érdeklődés kísérte a felnőtt oktatással összefüggő kérdés- csoportot. Borzalmas ez a gyerek. Stikában dohányzik. Újabban hazudik is. Olyan rossz, hogy már a hajamat tépem. Ha azt mondja, hogy ötre hazajön, biztos, hogy hétre dugja csak haza a képét. A holmija szanaszét, rendetlen, mindent ötször kpll neki mondani, hogy hatodszorra is mást csináljon ... Pontosan olyan, mint az apja — ezf o feleségem mondja nekem. Megnyugtató, legalább az apa én vagyok... — Olyan kedves volt ma a gyerek iFlmosogatott, eltörülgetett... Azért csu- ;a szív, csupa jóság ez a kölyök... Ugye... äs nézd, milyen szép fiú... Nem vagyok elfogult. De igazán szép gyerek. S hogy tud kedveskedni... Csupa szív. Hiába, én vagyok az anyja.. Rám hasonlít — ezt is a feleségem mondja ... Tanulság: szíves figyelmébe ajánlom az átörökléstan tudósainak nejem nagyszerű felfedezését. Mind, ami rossz, az apától, mind, ami jó, az anyától származik. Hát ez csak természetes?! (—ó) Játék, szórakozás — felügyelet mellett AZ IDÉN YNA PK ÖZÍK BEN Rengeteg munkával köszöntött be a nyár: a termelőszövetkezeti tagok ilyenkor, ha kétanrtyian volnának, akkor is alig győznék a tennivalót. Szükség van tehát az asszonykézre is. Mint esztendők óta mindig, az idén is segítséget kap a falu, nyári napközi otthonokat szerveztek, hogy a három-hatéves gyerekek ne maradjanak őriző nélkül, ne kelljen őket a magatehetetlen „mamákra” bízni. A tizenötödik esztendő Tamamérán 15 éve minden nyáron gyermekkacagás költözik a kastély falai közé. Ahogy benyitunk az egyik terembe, Bártfai Jánosné szava int csendre: Pszt! Csak csendesen, éppen most aludtak el. A rácsos ágyakban húsz apróság alussza délutáni álmát. Nem zavarjuk őket, — mondom, magunk .mögött hagyva a békés kis birodalmat. Ebben az évben június 10-én nyílt meg a napközi. Az elmúlt tizenöt év alatt megszerették, megszokták a szülők. Most azért vannak ilyen kevesen. mert itt július elején kezdődik az asszonyoknak az egész napos munka. És — teszik még hozzá — sokallják a napi öt—hat forintos térítést. Hasonló a helyzet Tarna- szentmiklóson is. Pedig ott is negyven gyermek számára biztosítottak helyet, személyzetet, jó ellátást. Sok az öt forint. Egy kicsit érthetetlen, hiszen a községben egymást érik az új házak. Rádió-, televízióantennák sűrűsödnek a házak tetején. Drága ruhákban szaladgálnak a szürke júniusi hétköznapon a • gyerekek. A földekről hazatérők közül sokan motorral fordulnak be a házak kapuján. És kinek jó az, hogy napközi van? Az anyák egész nap dolgozhatnak a földeken, növelve a család jövedelmét, A gyermek pedig, — akiért dolgoznak, biztos helyen van, nem lesekedík rá a nyitott kút, a tűz, a víz ezernyi veszélye. A falusi nyári napközikben 1540 gyerek kap helyet, ellátásukra, gondozásukra 1 millió nyolcszázezer forintot költ az állam. A szülők ebből — nap: ötforintonként — 500 000 forinttal járulnak hozzá... Táborlétszám i 500 fő Egerben is újdonságot hozott ez a nyár. A szünidőre összevonták a napköziket. 500 gyerek a IV. számú iskola tágas tantermeiben, árnyas udvarán talált „otthonra”. A napközi nemcsak abban különbözik azonban, hogy együtt van minden gyerek. Igazi úttörőtábort létesített a pedagógusok ötletessége. Reggelenként 500 gyerek sorakozik a zászló alatt, hogy meghallgassa a napiparancsot, amely minden napra űj és új meglepetést, játékot hoz. Amíg az ügyeletes raj — 13 rajba osztották a gyerekeket, koruknak, érdeklődési körüknek megfelelően — vigyáz a rendre. a tábor tisztaságára, a többiek játszanak, szórakoznak, űttörőf oglalkozásokon vesznek részt. Az egyik csoport már indul is a strandra. — az úszni még nem tudók az úszóiskolába, a másik csoportnak mozi lesz, a harmadik a sportpályára indul. Akinek mindehhez nincs kedve, annak bent a napköziben egész sor játék áll rendelkezésére. Nagy Péter eér rakétakutató intézete — Tengeri mentőrakéták — Néha a vereség is haszonnal jár : egy angol ezredes furcsa „találmánya" 3. a tus is wm?éi át ŰRHAJÓIG Lapunk ■ {ózó számaiban a rakétáknak a mondák kődébe veszd eredetéről, az első rakéta repülés kísérleté-?! a c lint a rakéta fizikai törvényei mellett a■ •oltunk be, hogyan került ez az érdekes keleti eredetű fegyver Európába. A múlt század 30-as éveitől kezdve ilyen rakétavetőkkel mentették meg a zátonyra futott hajókat. Az 1618-tól 1648-ig tartó har- míneéver- háború tapasztalatai alapján a rakéta már Európában is féle' netes harci eszközzé kezd kinőni. Nagy Péter cár, Oroszország messzire látó, fia- ...... tál i.ralkr ja hatalmas tervei macher tüzér századost tartjuk egyik esz/ sét a haditechnika az ún. rakétatűzérség megala- fejlesrtésé'r n látja. ’ Ezért pítójának, aki a hadművele- 1680-ban már egy rakétakuta- tekben alkalmazott rakétákat fissal fog ilkozó intézményt ágyúgolyókkal, vagy robbanó létesít Ebi en a kutatók mór gránátokkal látta el. : 000 mé magasságig fellő- A rakéta eddigi tőrténeté- ,i*ió ráké t kísérleteznek ki! bői az tűnik ki, mintha ezeket V Konti mtyinov tábornok kizárólag háborús célra hasz- íltc: hnd Ura alkalmazott ra- nálták volna fel. Ehhez hozzá- ha:csugara már 4 kilo- tesszük, hogy a világítórakétáméit i * te-jed ki. Konsztan- kát tűzijáték céljára már a lett a dán Schu- legrégibb időktől kezdve haszTreugonse francia tengerészkapitány hajóra szerelhető tengeri mentőrakétája. számlál. 1799-ben a Seringapa- tam melletti csatában — mint a korabeli írás említi — „nagy sikerrel” használták a rakétákat a gyarmatosító angolok ellen. A megvert angol seregben futott a rakéták elől Sir William Congreve angol ezredes, aki lexikonjainkban még ma is a „rakéta felfedezőjeként” szerepel. Congreve világraszóló csalásáról, a hagyományos és a rakétatűzérség közti óriási versenyről, végül Bem apó rakétáiról lapunk következő számában számolunk be. (Folytatása következik.) Kováts Andor Kirándulások S ezek mellett egy újabb meglepetésről ís gondoskodott a táborvezetőség — kiszemelték az Almár-völgy egyik napsütötte tisztását — altábornak. Felváltva ide járnak egész napos kirándulásra a gyerekek az úttőrővasúttal. Ide hozzák ki utánuk még az ebédet is. Es mindenhová pedagógusok felügyelete mellett mennek, — 40 pedagógus tart felváltva ügyeletet. Aggályok persze voltak és vannak az új rendszerű napközivel szemben. A legnagyobb: a közlekedés, hiszen az első és második osztályt végzett gyerekek a város másik végeiről is ide járnak. A táborvezetőség, a szülők megnyugtatására, erre is talált megoldást. Nagyobb úttörőkből közlekedési rajt szerveztek. akik rendőrök felügyelete alatt vigyáznak a legforgalmasabb pontokon a kisebbek épségére. Játékkal, mesével szórakozással hamar telik a nap, az iskolás napközikben is, a kicsik birodalmában is. Naponta száz és száz gyerek indul haza, amikor leszáll az alkony, — kis szivükben az élmények izgalma, tagjaikban az egész napos játék, séta jóleső fáradtsága. A szülők pedig nyugodtan végézhetik munkájukat, felügyelet mellett, jó helyen van a gyerek! Hát nem megér ez napi öt forint kiadást? (á—d) 'TőalLiatvii: DÜBLE elmúlt közel két évtized alatt a társadalomban megvalósítottunk, a gondolatokba átplántáltunk, az életben megteremtettünk, az megmutatta már ezer- egyedszer is, hogy eszménk nagyszerűsége minden akadályt legyőzött és legyőz. Van nekünk büszkélkedni valónk egy egész országgal és van miben reménykednünk, terveznünk egy egész korszakot előre. De a húsz év sikerének titka, ha ezt egyáltalán titoknak lehet nevezni, mindig az volt — s ha nem volt, meg is torpant az élet fejlődésének üteme —, hogy éppen mi magunk mondtuk egymás szemébe azt, amiről úgy véltük, alkalmatlan és méltatlan elveinkhez, terveinkhez. Fütyültünk és fütyülünk arra, próbál-e vagy sem tőkét kovácsolni ebből a sanda szándék... Sőt, azt is megtanultuk, lám, hogy a sanda szándék csámcsogó kajánságából is kikövetkeztessük, milyen elkövetett hibánkat próbál Rosinantnak megnyergelni az ellenség, ez a ferdén sikerült Don Quijote ... Gúnyosan, titokban, befelé somolyogva, még meg is köszöntük hozzánk való rosszindulatát! Nem, kedves elvtársam, nem hallgatunk el semmit, nem is fogunk soha. Büszkén hirdetjük mindazt ami jó, ami nagyszerű, ami siker, és, ha nem is büszkén, ha még jó magyaros szitkot mormolva is orrunk alatt, de elmondjuk mindenkor és mindenhol: mi rosszat tettünk, vagy mi jót nemzettünk meg. A szocializmus ereje abban gyökeredzik, a kommuniz— Kedves elvtárs ... Olvastam a cikkét azokról a barlanglakásokról ... Szóval, hogy is mondjam. Érdekes írás volt az, kétségtelen... De miért kellett? Ugye az újságot ellenségeink is olvassák, itthon is, külföldön is ... Mit mondanak, hogy nálunk a felszabadulás után lassan a második évtized végén, még barlangokban laknak emberek ... Nem szabad ilyet megírni. Akik illetékesek, azok úgyis tudják, hogy vannak még ilyen barlangok, akik meg nem illetékesek, azoknak mi közük hozzá... — aztán kezet nyújtott és távozott. A kapott megjegyzéssel, , saját gondolataimmal és mérgemmel ottmaradtam egyedül, kicsit elvakultan, hogy egy mindennél sötétebb barlangba kellett ismét betekintenem, s ha csak egy pillanatra is, de ehhez szoktatni a szemem ... Minek írni erről? Hát valóban, szükséges volt? Vagy ha már írtam, akkor miért nem arról is, ugyanebben a cikkben, hogyan élnek éppen Sírokban az új házak új lakói. Lévén, hogy azok Sírokban is, másutt is az országban, számosán többen vannak, minthogy a mi életünkre mégis a modern lakások, a széles ablakok, s nem a sötét barlangokból nyomorult világosfa meszelt szobák a jellemzőek? És különben is az illetékesek tudnak róla! Hát nem, kedves elvtársam, hát nem! Nekem, nekünk, mint Urbán Ernő kubikusának, nemcsak jogunk, de kötelességünk is elmondani, megmutatni, hol bújt el valami sötét sarokba, ebben az esetben éppen a barlangok mélyén, a múlt. Én, mi, akik e kornak, e gondolatnak nem hívői, hanem azonosultjai vagyunk, nyugodtan elmondhatjuk, szidhatjuk hibáinkat, rádöbbenthetjük éppen illetékeseinket arra, hogy ebben, vagy abban a kérdésben nem intézkedtek illetékesen. Nincs nekünk okunk már rejtegetni, szépítgetni semmit. Amit mi az Osztrák vendégek látogattak el a napokban a tamaörsi Dózsa Termelőszövetkezetbe. A vendégeket az AGRIIMPEX munkatársai kísérték el. Az osztrák szaikembereket elsősorban az aprómagtermesztés érdekelte, s megtekintették a szövetkezet kertészetét is. A látogatást tapasztalatcsere zárta amelynek során a vendégek kedvező véleményt nyilvánítottak a látottakkal kapcsolatban (dr. Miller Lajos, Tama- örs). — Közös hangversenyt rendez a hatvani MÁV kultúrotthonban a kultúrotthon zenekara és a Vörösmarty Művelődési Ház énekkara. Az esten közreműködik Bódy József, az Állami Operaház tagja, Arató Gabriella kamaraénekesnő és a Radnóti-trió. A tervek szerint a hangversenyről, — amelyen Rossini, Mozart, Verdi, Halévi, Delibes, Palestrina művei kerülnek műsorra — a televízió riportot készít (Ángyán Jenő, Hatvan). F uvar kedvezmény a céltakarmányok szállítására métert meghaladó útszakaszra métermázsánként és kilométerenként 35 fillér fuvardíj-térítést fizet a vásárlónak. Ugyanennyi fuvartérítés jár a keverőüzembe szállítótt cseretakarmány után is. Amennyiben — a termelő kívánságára — a keverőüzem fuvarozza a céltakarmányokat, a szállítás távolságától függetlenül 3.50 forint fuvardíjat számíthat feL Az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Árhivatallal egyetértésben, július 1-i hatállyal szabályozta a céltakarmányok és azok ellenében átadott szemes takarmányok szállítási költségeit. Ha a céltakarmányt beszerző termelő telephelye 10 kilométernél nagyobb távolságra van a keverőüzemtől — és a termelő maga szállítja a takarmányt a keverőüzembe, — a 10 kilopartokon is helyeztek el tengerészeti mentőrakétákat. Ezek a rakétavetők primitív készülékek voltak: megfelelően irányítható faállványról, — amely mintegy vezetősínül szolgált, — lőtték ki a kötelet magával vivő rakétát, amelyet aztán a zátonyra futott hajóról horgásztak ki. Ez a mentési módszer a franciáknál 1830-tól kezdve általánossá vált. További pontos adataink vannak a rakéták alkalmazását illetően Indiából, ahol Haidar Ali, Mysore szultánja 1766- ban ezerkétszáz főből álló rakétalövész alakulatot szervez, amely 1782-ben már 5000 főt nálták. Ugyanakkor azonban több más alkalmazást is nyertek. Így jelentős Treugcmse francia tengerészkapitány először 1807-ben felhasznált tengeri mentőrakétája. Treugouse szerkezetének a lényege az volt, hogy a rakétatestre kötelet erősítettek és a rakétát a zátonyra futott hajóról kilőtték a szárazföldre. Később a tengerpart egyes, különösen veszélyes, zátonyos helyein, a
