Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-02 / 127. szám

1963. június í., vasárnap NÉPÜJSáG s népszerűség, alul- és felülnézetböl Van egy ismert mondás — akinek isten hivatalt ad, észt is ad hozzá! —, amely még nem került a felejtés süllyesz­tőjébe, de már régóta nincs benne semmi igazság. A hiva­talt a nép, a közbizalom adja, s pont azoknak, — egyre in­kább azoknak! —, akik ráter­mettek, hozzáértők; akiknek a „szükséges ész is megadatott”. Ám, ha hivatalt kap valaki, nem kap mindjárt népszerűsé­get is! „Tessék az igazgatói kinevezés, plusz népszerűség!” — nem, az élet nem ismer ilyenféle „árukapcsolást”. A népszerűség nem a „hivatal­adással” együtt járó, kizáróla­gos áldás; a népszerűség nem függvénye a pozíciónak. Azért tenni is kell valamit, kemé­nyen dolgozni, becsülettel, lel­kiismerettel helytállni; segíte­ni munkatársainkon, ember­társainkon, úgy élni és csele­kedni, hogy sose szegjük meg az emberség és igazságosság elveit. A népszerűség nem okvet­len velejárója a pozíciónak; azt meg kell szerezni, s vi­gyázni, hogy értékét ne ve­szítse. A népszerűségért har­colni kell, magától nem poty- tyan senki ölébe, mint az érett alma. Ki hogyan küzd, ki mit tesz, hogy népszerű em­berré váljék? Vannak, akik szerényen, hivalkodás és feltű­nés nélkül munkálkodnak, te­vékenykednek; tapasztalatai­kat nem zárják pántos vaslá-- dákba, Zsugori uram módjára, hanem igyekeznek közkinccsé tenni, másoknak is átadni és ők maguk is készek tanulni valakitől. A példák egész bő­ségszaruját ' kínálja az életi ilyen az egercsehi Garamszögi József idős, nyugdíjas bányász, aki ma is aktív pártmunkás, szervező titkár, vagy a kápol­nai Búrom Sándor párttitkár és Kelemen Gyula tanácselnök, Bartha András, a füzesabonyi Petőfi Tsz elnöke, dr. Vendrei Géza, az Egri Dohánygyár igazgatója, s Molnár 1. Gyula, a Mátravidéki Erőmű ügyele­tes mérnöke, a gépműhely üzemvezetője, stb. S nem is mindenáron való népszerűség­ről van itt szó, hanem a te­kintélyről, amelyet csak a köz­megbecsülés és tisztelet adhat. És ezért különösen meg kell dolgoznia mindenkinek. Vannak, akik épp ellenke­zőleg, törtetők módjára, szinte kóros akarnoksággal igyekez­nek önmaguk számára népsze­rűséget szerezni; elsősorban a pozíció végett nyúlnak oltsd eszközökhöz, ha úgy látják, hogy pozíciójukat ez biztosít­ja, erősíti. Az Egri Lakatosáru- gyárból idézhetünk egy igen eklatáns példát: a művezetőket felkérték, adjanak írásos ja­vaslatot, részlegükből kiket tartanak érdemesnek a meg- jutalmazásra; s az történt, hogy az egyik művezető mű­helyének valamennyi dolgo­zóját „javasolta” — gondolván: döntsön a bizottság, engem nem szidalmazhat senki, hisz mindenkinek jót akartam... A népszerűség hajhászásának legolcsóbbik típusa ez, „jófiús” népszerűség, amit egyre többen elítélnek. Egyáltalán nem véletlen, hogy mindenki a magához ha­sonló emberek bizalmát igyek­szik megnyerni, a magához hasonló embereknél igyekszik népszerűséget szerezni. Az egyik italt szerető bányavezétő például rendszeresen a fizetés napján ad szabadságot egyik emberének, hogy „leihassa magát”. Mások már hiába for­dulnak hozzá szabadság ügy­ben, fonjtos, ügyes-bajos dolog sürgetésére, mások esetében hiába indokoltabb a kérés, kereken és mereven elutasítja. Ismerek egy-két olyan veze­tőt, kisebb vezető embert, aki csak „felülnézetböl” népszerű. Példa: az egyik termelőszövet­kezet elnöke, akit nehezen ■ emeltek pozícióba, a tagság többségének akarata ellenére, úgy igyekezett népszerűvé válni a felsőbb szervek előtt, úgy „hálálta”: meg az elnökséget, hogy az előnytelen kötelezett­ségeket is elvállalta, az előny­telen szerződéseket is aláírta... De számtalan példát hozhat­nánk fel arra, mikor egy ve­zető csak „ alulnézetből” nép­szerű. Az ilyen vezetők, akiket nem egyformán becsülnek lent és fent — „fél tüdejű veze­tők”. S bár „fél tüdővel” hosz- szú életű lehet valaki, ener­giájának, erejének azonban egészét hasznosítani nem tud­ja, a nehezebb dolgoktól óva­kodik. • A mi népszerűség-ideálunk a szorgalmas, igyekvő, művelt, szerény ember; függetlenül at­tól, hogy közkatona, vagy pe­dig vezető beosztású. Aki az olcsó népszerűséget hajhássza, felfújt hólyaggal játszik. De csak addig, amíg ezt a hólya­got szét nem pukkasztjuk! Pataky Dezső Megkezdték a mátraszentimrei érckészlet feltárását Az utóbbi években a geoló­gusok kiterjesztették kutatása­ikat a Má-tra hegységnek föld­tanilag még kevéssé ismert ré­szeire és sikerült új érctelepe­ket felfedezniök. Különösem a gyöngyösoroszi ércbányától északra terjedő vidéken, Mát- raszentimre környékén volt eredményes a kutatás. A vizs­gálatok beigazolták, hogy ezen a területen' a gyöngyösoroszi- hoz hasonló nagy értékű ércelö- fordulások — ólom, cink, ezüst — és egyéb nemesércek vannak. Megerősítik ezt a Gyöngyös­oroszi Ércelőkészítő irányá­ból indított 1800 méteres vágat ellenőrző adatai is. Ilyen előz­mények után hozzáfognak a mátraszentimrei ércvagyon fel­tárásához. Közben a Mátra más vidé­kein tovább folytatják a kuta­tást érc után. A Recsk környé­ki kutatások szintén sokat ígér­nek: legközelebb ezen a terü­leten is megkezdik az érckész­let feltárását. Az üdülők és a lakosság ellátásának javításáé& Heti 60 órás munkaidő egyes kereskedelmi munkakörben tak, valamint az egyszemélyes zöldség- és gyümölcsboltok vezetőinek munkaidejét a má­jus 1. és október 31. között terjedő időre heti 60 órában állapítsák meg. Azokat a belkereskedelmi munkaköröket és üdülőhelye­ket, ahol a heti 60 órás mun­kahét alkalmazható, a belke­reskedelmi miniszter a keres­kedelmi, pénzügyi és vendég­látóipari dolgozók szakszerve­zetének elnökségével egyetér­tésben határozza meg. A mun­kahét meghosszabbításában érintett dolgozók alapbérét a munkaidő hosszabbításával arányosan fel kell emelni. (MTI) 3Cép£.k az rpültjőlcLthóL 1957-ben korszerűsítették a megye egyetlen Patyolat Vállalatát Egerben. Havonta 400 mázsa fehérneműt, 4—500 festést és mintegy 6000 vegytisztiíást végeznek el itt. Nagy segítséget nyújt munkájukban a Tri-gép, amelyet száraz vegytisztításra alkalmaznak. A kimosott és kitisztított fehérneműket mángorló gőz­kalanderrel vasalják. ' § és az újságok társaságában, ő; ápolja a gépet, természetesen ! ellenőrzésem mellett, és estet aztán hadd menjen, hadd szó-^ lakozzék! : Közben a fiatalember már élj is készült, mi még beszélget tünk. Szó kerül a kápolnai! családról, a két gyerekről, sj asszonyról, aki már 18 észtén- \ deje szokja, hogy a férje egy^ héten csak egyszer jár haza. ; — Hiába! Ilyen a mi éle-: tünk! Vagy a gép, vagy a la-í kókocsi. Estéinket kitölti a! könyv, az újság, s ha ketten * vagyunk, akkor már szívesen: lapozzuk, vitatjuk a műszakig könyvekben foglaltakat. Reg-; gél hattól este fél hatig dolgo-: zunk, a pihenés is jólesik. ^ Most már búcsúzkodom,! nem illik feltartani a két em-; bért, akik nemegyszer meg-; említették, milyen jó néha la-( kott körzetben csinálni a jó! utat, mert így esténként, vagy. a kocsi teraszán gyűlhetnek $ össze, vagy bemehetnetk vala-j hová, ahol miunkán kívül is: szót válthatnak valakivel. ÉS MOST MEGMONDOM \ őszirij^n — visszafelé sokkal; szebbnek, sokkal kényelme"! sebbnek találtam az utat, hi-( szén beszéltem azokkal azem-j berekkel, akik sok fáradsággal, és sok lemondással munkál- j kodnak azon — jó legyen az( út,, át a Bükk legszebb erdei; között. Cs. Á. É. főzni, meg igyekszufhk be a fa­luba, valahol meg y akarjuk nézni a tv-ben a Koldusope­rát. Csak ha már itt tartunk, hadd mondjam meg őszintén — nem tudom, mi az oka an­nak, hogy itt a kenyér ilyen erősen barna. Pedig fehér ke­nyér, s tegyem hozzá, ez meg üdülőhely! Csak akkor eszünk jó kenyeret, ha Egerből hoza­tunk. — Mióta járják-. az ország­utat? — Én már 1936 óta, s min­dig ennél az egy vállalatnál. Ezen a szakaszon 1958 óta dol­gozom, Szarvaskőtől indultam. Nekem most külön élvezet az, hogy lakott területen vagyok, mert így legalább szabad időmben embert is látok, s ha a gépet rendbe tettük, mehe­tek moziba vagy televíziót nézni. Ám nem egyszer előfor­dul — mint például a salgó­tarjáni szakaszon —, hogy hetekig ott vagyok este, éj­szaka, egyedül az országút mentén, ebben a guruló lakás­ban, ugyanis a gépet nem le­het elhagyni. Az magához lán­colja az embert nagyon! Most a kollégámmal úgy egyeztünk munkamegosztásban, hogy én tartom rendben a lakókocsit, én maradok itthon a könyvek Ma délután 5 órakor MoZ- doíxi György novellista talál­kozik az olvasókkal Gyön- gyössdymoson. A Gárdonyi -emlékünn épség keretében ekkor kerül sor az emléktábla leleplezésére, va­lamint a művelődési ház név­adó ünnepségére. A gyöngyös- solymosd művelődési ház Gár­donyi Géza nevét veszi fel. fró—olvasó találkozó Gyöngyössolymoson Munkában a vasalógép. Bodó Józsefné és Mészáros Ist­vánná nagy szakértelemmel vasalják az öltönyöket. (Foto: Kiss Béla) ^lu'uLó ott!lúu segédgépész pedig elmerülten nézi a lakókocsi szemközti ol­dalát. Önkéntelenül követem a tekintetemmel, s BB, Lolo, Torday Teri képeivel találom szembe magam. — Szép kis gyűjtemény! Igaz? — fordul hozzám, s nyomban be is mutatkozik: Salamon József főgépész, mi­közben erőteljesen dörzsöli arcát, nyakát a törülközővel, látszik, hogy jólesett neki az egész napi olajosság után a tiszta, hideg víz. — A fiatal barátom nőtlen, aztán nagyon messzire kapaszkodik! — húz­za vidáman a pifulós Jakab Frigyest, aki aztán gyorsan kivágja magát. — Nem mindig lakunk mi faluközeiben, akkor aztán, mindegy, hogy kit néz az em­ber, ha felébred! A LAKÓKOCSI tiszta ren­des, pedig asszony még a kö­zelében sem jár. A két ágy alatt tömött szerszámszekrény, az ajtó mögött beépített satu­pad. Jobbra egy tűzhely, s a két ember szekrénye. A füg- gönyös ablak előtt asztal, raj­ta egy kiló kenyér. — Vacsorára? — mutatok a kenyérre. — Igen, most todeg vacsorát eszünk, mert nmcs kedvünk — ÜTIRÄNY és végcél? — kérdi a gépkocsivezető, ami­kor beszállok a kocsiba, hogy kitöltse a menetlevelet. — Nem tudom. Talán Mó- nosbéd, talán feljebb, talán már Szilvásvárad. Keressük ma este az Aszfaltépítő Válla­lat szilvásváradi építésvezető­ségének lakókocsiját, ami, re­mélem, valahol az út mentén tanyázik. S a csodálatos bujasággal bomló tavaszi erdők között el­indultunk, hogy megkeressük a zöld bódét, a két gépész gu­ruló otthonát. Suhan az autó a nagyszerű úton, csak Bél­apátfalva fölött kezdünk bosz- szankodni, mert három helyen is figyelmeztet a tábla: „Vi­gyázat, hídépítés!” Kicsit fur­csának találjuk, hogy kész az út, s a híd elkésetten épül, de mire ezt kellően megtárgyal­juk, már he is futottunk Szil­vásváradra. Már jóval előbb hepehupás út, kavicshalmaz és táblák sora jelzi az útépí­tést, de a lakókocsi még min­dig sehol. Ahogy a falu felé fordulunk, végre felfedezem. Közvetlen mellette, a hűvös­ben állunk meg, mert erősen tűz a nap, bár elmúlt már hat óra. FelkapasZkodok a kis vas- lépcsőn, s bekopogok. Szíves szóval válaszolnak: — Tessék! A főgépész éppen mosdik, a A Minisztertanács legutóbbi ülésén a belkereskedelmi mi­niszter előterjesztése alapján foglalkozott az üdülőhelyeken, valamint a zöldség- és gyü­mölcsboltokban dolgozó keres­kedelmi, vendéglátóipari al­kalmazottak nyári munkaide­jének kérdéseivel. Megállapítható, hogy az üdülőhelyeken súlyos munka­erőgazdálkodási problémák­kal küzdenek a kereskedelmi és vendéglátó vállalatok. Az üdülővendégek és a la­kosság ellátásának javítása érdekében a Minisztertanács engedélyezte, hogy az üdülő­helyeken dolgozó kereskedelmi és vendéglátóipart alkalmazot­Zsákdarab és újság csatárlánc ; A Hatvani Járási Tanác állandó bizottság« Köztudomású, hogy a hatva-^ ni járás lakosságának nagyobb” része üzletből vásárolja a kenyeret. A bányászok, áz erőmű és a cukorgyárak mun­kásai már hosszabb, idő óta panaszkodnak, hogy rossz a kenyér. A járási tanács mellett működő ipari és kereskedelmi állandó bizottság megvizsgálta a járás kenyérellátását. A Sütőipari Vállalat nem gondoskodott arról, hogy a ke­nyér-szállítással foglalkozó gépkocsikat rácsokkal lássák el. Egymásra rakják a kenyeret, így laposan nyomottan érkez­nek az üzletbe. Sok esetben azonban a kenyér nemcsak küllemre, hanem minőségre is erősen kifogásolható, keletien és kidolgozatlan. Zsákcimkét, spárgát, sőt újságpapírt talál­tak a kenyér belsejében. Sok a panasz amiatt, hogy égett vagy' nyers kenyeret kapnak a dolgozók, de gyakori, hogy szikkadt kenyeret is szállíta­nak az üzletekbe. Hiba van a kenyér súlyával, sokszor 5—1Í5 dekával keve­sebb. A súlyhiányos kenyér ko­moly visszaélésekre vezethet, főleg ha az árudavezetők a rendeléstől eltérően nem súly­ra, hanem darabszámra adják el a fogyasztóknak. A szállítómunkások a leg­több esetben védőpapucs nél­kül tapossák a szállítókocsi pad­lóját. A kenyeret szállító gép­kocsiknak csupán a tartóira szereltek ponyvát, így a por alaposan belepi a kenyeret és a péksüteményt, mire az ren­papír a kenyérben, íz üzlethez s ipari és kereskedelmi áriak jelentéséből deltetési helyére ér. Indokolt lenne a kenyeret egy belső ponyvával is letakarni, hogy a por ezt a ponyvát lepje, s ne a kenyeret. Többször előfordult, hogy az üzletbe a vevők csatárlánca útján jut el a kenyér. A vásár­lók adják kézről kézre. A szál­lítómunkások azt mondják, hogy ők nem kapnak díjazást a szállításért, de a boltvezető sem. A boltvezető nő és ő el­mondta, hogy képtelen napon­ta 8—10 mázsa kenyeret több lépcsőn az üzletbe felhordani. A higénia követelményei és a lakosság alapvető érdeke dik­tálja, hogy a szállítást intéz­ményesen megoldják. Nagyobb gondot kell a Sütő­ipari Vállalatnak fordítania, a sütőüzemek falainak tisztasá­gára, az épületek karbantartá­sára. A felsorolt hiányosságok nem mai keletűek és nem is túl nagy anyagi áldozattal, jobb szervezéssel megoldha­tók. A Hatvani Járási Tanács ipari, kereskedelmi állandó bizottsága a jobb ellenőrzés és a lakosság érdekeinek védel­me céljából a járás minden községében aktívahálózatot épít ki. Társadalmi összefo­gással rendet kell teremteni a hatvani járás kenyérellátásé- i ban. Szomszéd László, * a Hatvani Járási Ta­nács ipar-k§reskedel- mi állandó bizottsá­gának elnöke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents