Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-23 / 145. szám
6 NÉPÚJSÁG 1963. június 83., vasárnap A normák útvesztői Június elseje óta új normát alkalmaznak az építőiparban. Nemcsak megyénkben, hanem az ország minden építkezésén, tehát érthető, hogy a munkások és a vezetők egyaránt érdeklődéssel várják, hogy miként alakulnak a keresetek, emelkedik-e a termelékenység? Eddig becsült normákat, országos irányakkordokat alkalmaztak az építőipari bérezésben. De egyformák-e építkezéseink, azonos-e az anyagellátás, a gépesítés, és az egyéb munkakörülmény? Dehogy is egyforma! Sokszor a munkavezető kénytelen volt egy kicsit „segíteni” az embereken, hogy kijöjjenek a keresettel. Így nemcsak a malterba került homok, hanem az igazolt teljesítményekbe is, a ténylegesen el nem végzett földkitermelés és karolás elszámolásával, a valóságban nem létező teljesítmények igazolásával. Es amikor megtanulták a „homokolás” módját a kályhás és vasbeton munkáknál, gyakran a szervezési és anyag- ellátási hiányosságok következtében előálló bércsökkenések ellensúlyozására is alkalmazták. Természetesen ez a megoldás csak átmenetileg és csak egyik-másik brigádon segített, de nem szüntette meg a bajokat, nem növelte a termelékenységet és nem csökkentette az építkezések önköltségét. Meg kell találni annak a módját, hogy a bérezést a termelékenység fokozásának szolgálatába állítsák. Az a kívánság. hogy rövidebb idő alatt végezzék el a munkát, de ugyanazért az úi normák szerint általában több forint jár. A brigádok eddig is akkordban dolgoztak, és a közös keresetet egymás között felosztották. De a felosztás módja, olyan segédmunkás, 'aki a hatforintos órakeresetet elérte volna. Nem soroljuk fel részletesen az aránytalanságokat, jól ismerik ezt az építkezéseken, és az sem titok, hogy az indokolatlan eltolódások bér- feszültséget okoztak. Hajdú György, a gyöngyösi építkezések brigádvezetője, erre azt mondja, hogy akad jó kubikos és rossz kőműves, de ennek fordítottjára is tudna példát mondani. Azt is hozzáteszi, hogy a szakmunkás bizonyítvánnyal sok esetben felér a begyakorlottság, az összeszokottság és munkaszeretet. Ez is igaz, de lemondhatunk-e a szakmunkások képzéséről és ennek anyagi ösztönzéséről. Nem. Ezt köny- nyű belátni. A begyakorlottság és rátermettség figyelembe vehető-e az új bérezési formánál? Feltétlenül, hiszen az új bérezésnek két összetevője van. A személyi órabérbesorolás és az akkord. A személyi besorolást a brigádvezető, a szak- szervezeti bizottság képviselője és a munkahely vezetője végezte, tehát azok, akik jól ismerik a munkást, tényleges képességeit. szorgalmát és magatartását figyelembe vehették. Az akkordokat részletes, körültekintő időmérésekés elemzések alapján állapították meg. A szükséges adatok és normák már tavaly rendelkezésre álltak, azok helytállóságát kettős elszámolásokkal ellenőrizték. A miniszteri rendelkezés kimondja, hogy az új bérezési forma bevezetésével nem változik a vállalati béralap, sem az átlagbér, tehát nem béralapmegtakarítás a cél, hanem kizárólag az, hogy az ellentmondásokat és feszültségeket megszüntessék, a „homokolás” helyett igazságos bérezést valósítsanak meg az építőiparban és ezzel egyidejűleg növeljék a munka termelékenységét. Intézkedések történtek, hogy az új normák teljesíthetőségének rendszeres ellenőrzése és figyelemmel kísérése céljából az utalványozott és a munkára ténylegesen ráfordított idő alapján a teljesítmény-százalékokat rendszeresen értékeljék. Ebből nyilvánvaló, hogy a tényleges és jogos panaszokat menet közben orvosolják, tehát igazságos, emberséges normákat akarnak az építőiparban. Vajon kinek van igaza és ki cselekedett helyesen? A Hajdú-brigád négy tagja, akik személyi besorolásuk miatt megsértődtek, visszautasították Bartus László művezető segítségét, hogy szakmunkás- bizonyítványt szerezzenek és tanulás helyett kiléptek a vállalattól. Vagy Ficsór János kubikusnak van-e igaza, aki szakmunkás-vizsgára jelentkezett és csak ennek megszerzése után tart igényt a szakmunkás magasabb bérére? Udvari István vasbetonszerelő brigádja sem tudja ma még pontosan, hogy milyen összeget mutat majd a július 13-i bérjegyzék. De Kókai László, Kovács Ferenc, Nagy József és Földi Imréné bíznak az igazságos normákban és becsülettel dolgoznak. Egy biztos. Ha százszázalékos teljesítményt elérik, és a minőséggel sem lesz baj, akkor a kereset miatt senkit sem érhet csalódás. F. L. A bölcs kőműves Móricz Zsigmondi leányfalui nyaralójában tartózkodott a Légy jó mindhalálig német és a Sárarany francia fordítója. Egy nap felköszönt a verandára a leányfalui kőműves, aki a nyaralót építette: — Jó napot kívánok! Látom, fcet idegen úr lakik az emeleti szobákban. Ki tetszett adni a szobákat? — Nem én — felelte Móricz Zsigmond —, ez a két úr nekem dolgozik. — Dolgozik? Mit? — Fordítanak. Az egyik egy munkámat fordítja németre, a másik franciára. Én meg a földszinten írom a regényeket magyarul... A kőműves helyeslőleg bólintott: — (Vízsz. 1., függőleges 17. és 33. sz. alatt.) 1 2 3 4M 0 f-j s 8 9 10 U í i; 12 Ili HjjpH 4: 13 1 1 14 15 16 17 18 19 2u 21 22 23 n 25 26 27 Y 28 29 30 31 32 33 34 35 :J6 37 38 |j:jp|39 40 il •Űriül í 43 44 45 46 47 48 1 49 50 51 1 0 52 53 54 jHBIIj 55 Hifii U •36 57 58 59 1 1 60 61 | 62 Iliül 63 64 65 66 67 66 69 jiipii l. Y Ü Vízszintes: 12. Község a kiskun- A felerészben szürke tollú varjú félegyházi járásban. 13. Nagyon jelzője. 23. Gally. 24. Személyes közeli ismerős. 14. DO. 15. Itt szüle- névmás. 25. Rádió- és televízió- tett. 19. Ezen a napon. 20. OM. 21. javító szerviz. 26. Az ozmium vegyjele. 28. -tsük párja. 30. ZAA. 31. Jassz nyelven: Kilátástalan. 33. A* argon vegyjele. 34. Keleti uralkodók címe. 36. Női énekhang. 37. Orosz helyeslés. 38. Német névelő. 39. Gyér növényzetű (általában lakatlan) területre való. 40. Markol. 41. Angol kötőszó. 42. Fehérneműt tisztít. 43. Török rang. 45. MO. 46. Tisztálkodási eszköz. 48. POY. 50. Ford: fejfedő. 52. Betűt vet. 53. Befolyásolni, változást előidézni. 55. Azonos magánhangzók. 56. Kettős betű. 58. Fondorlatos, a háttérben cselekvő. 61. Diplomás végzettségű (röv.) 62. Igavonó állat. 63. Helyére teszem. 64. Jó tulajdonság. 67. A Balaton jege teszi. Függőleges: 2. Istállóban van. 3. A lóerő rövidítése. 4. Azonos magánhangzók. 5. Zenében: hármas. 6. Részeire bont. 7. A kis Iván. 8. Crookes-ben van. 9. Ételízesítő. 10. AK. 11. Rokon. 16. Dolog kemény betűi. 18. LYA. 21. Latinul: isten. 22. Község a dunavecsei járásban. 24. Egymást előző betűk az ábécében. 27. SM. 28. Rövid, humoros, szatirikus jelenet. 29. Fűszernövény. 31. Balatoni üdülőhely. 33. Rövid, vidám történet. 35. A csontot borítja. 36. Azonos magánhangzók. 42. Az Aranykoporsó írója. 44. Férfinév. 47. Római hatos. 48. Latinul: haza (e=a). 49. Ford: dunántúli hegység. 51. Olaszország legnagyobb folyója. 53. Vízi állat. 54. A Bükk egyik időszakos forrása. 57. Angolul: város. 59. Ford: mozog az ádámcsutkája. 60. Országos Magyar Repülő Egyesület. 61. Díszes ünnepi ebéd. 65. Éö. 66. Azonos mássalhangzók. 68. Kötőszó. 69. Névelő. A rövid és a hosszú magánhangzók között nem mindenkor teszünk különbséget. Az anekdota befejező sora, a kőműves válasza, a következő hét csütörtökéig, nyüt levelezőlapon küldendő be szerkesztőségünkbe. A nyertesek között könyveket sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: Mert ha tíz volna, a tizediket már régen elvette volna méltóságod. A szerencse Kovács Irén tamaleleszi, Bencsik Péter nagyfügedi és Planéta János recski olvasóinknak kedvezett. A könyveket postán küldtük meg címükre. Bírósági krónika a túlzott egyenlősdi, a szakmai fejlődést visszavetette. A kőművesek országos átlagban is kevesebbet kerestek, mint a betanított segédmunkásnak minősülő kubikusok és vasbetonszerelők. Az EM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál a telepi segédmunkások keresete elérte a legmagasabb szakmunkásbért, míg ezzel szemben a munkahelyeken aligha akadt Hétfőn a 2. kedden a 3. és a 4. békekölcsönt sorsolják Az Országos Takarékpénztár június 24-én és 25-én bonyolítja le a 2. a 3. és a 4. békekölcsön 1963. első félévi húzását. A sorsolást mindkét napon a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székházában tartják: Hétfőn délután két órai kezdettel a 2. békekölcsönt sorsolják, 143 000 kötvényre 28.2 millió forintot. Kedden délelőtt 10 órakor kezdődik a húzás. a e a —* ^ mr rr r ŰRHAJÓIG Régi kínai rakéták — Az első rakétacsaták A repülésre való felhasználás első áldozata A rakéták, bármilyen mainak látszanak is, nem a huszadik század találmányai. Történetünk a mesz- szi középkorba nyúlik visz- sza. Adataink igen hiányosak az első alkalmazásukat illetően. Sok adatról nem tudjuk ma már megállapítani, mi benne a való és mi tartozik ezekkel kapcsolatban csupán a mondák világába. Első céljuk — innen legrégibb neve: „a tüzes nyíl" — háborúban az ellenfél táborának félgyújtása volt. Maga a „rakéta" szó már későbbi, európai keletű: az olasz „rocchetta” szó csövecskét jelent és valószínűleg a rakéta- töltetnek cső alakú formába való elhelyezésére utal. A rakéta azonban nem európai eredetű. A keleti népek monA rakétalövedékek különféle rajzai már a 14. századtól kezdve maradtak fenn. Képünkön a rakéta egyik korai megoldása látható, a „tüzes nyíl”, amelyet Kínában használtak. P. J. Cs. Gy. és N. A. fiatalkorúak ügyét tárgyalta az egri járásbíróság dr. Juhász tanácsa. Az egyik községben a három fiatalkorú szenvedélyesen űzte a galambász sportot. Növelni akarták galambállományukat, de pénzük nem volt hozzá, ezért elhatározták, hogy a közeli községek galambászaitól lopnak galambokat. Az idős szülők esti fáradságát kihasználva, miután a lefekvést tervszerűen mindhárom fiatalkorú megjátszotta, zsákkal felszerelve útnak indultak és a közeli községekben több alkalommal 30 galambot gyűjtöttek össze. A károsult galambászoknak a 3000 forint kár megtérült, a szülők fogadkoztak, hogy a jövőben jobban szemmel tartják gyermekeiket, akik lemondtak a további ga- lambászásról, s ezért a bíróság a fiatalkorúakat egyévi próbaidőre bocsátotta: dák ködébe vesző utalásai az Időszámításunk előtti 2000 évre nyúlnak vissza. Az első írásos feljegyzés szerint Kínában i. u. 969-ben már hadiszerként használták, mégpedig a mondák tüzes nyilának továbbfejlesztéseként. Üzemanyagáról csak annyit tudunk, hogy valamiféle, a lőporhoz hasonló robbanóanyag volt. A kínai Oien King mellett 1232- ben alkalmazott rakéták célja a tűzokozás az ellenség hátában és pánik felkeltésével a csata megnyerése volt. Valószínűsíti feltevésünket a rakéta kínai eredetével kapcsolatosan az a tény, hogy a puskaport Kínában már jóval az európaiak előtt ismerték. A repülésre, így az addigi háborús alkalmazásoktól elszakadva, a rakéta első békés felhasználásának gondolata Van Hu kínai mandarintól származik. E bátor ember gondolatai messze megelőzték korát: repülni akart a rakéták segítségévéi! Az i. u. 1500-as évekből származó feljegyzések szerint Van Hu egy sítalpon levő ülő alkalmatosságra sárkányszerű szárnyszerkezetet szerelt fel. A levegőbe emelkedést 47 tűzirakéta szolgáltatta, a szárnyak a levegőben A szerencsétlenül járt Van Hu tudós kínai rakétakisér- letező, sárkányszerü szárnyszerkezetre szerelt rakétái a 16, század elejéről. való egyensúlytartást, majd a siklórepülésszerű leszállást segítették volna elő. Az első rakétarepülőgépbe a feltaláló maga foglalt helyet. A hátul felszerelt rakétákat égő tűz- csóvával gyújtották meg. Azonban az összes rakéták egyszerre gyuladtak meg és az egész szerkezet felrobbant. Elpusztult a gondolatával évszázadokra előretekintő feltaláló is. Van Hut a rakétarepülés első áldozatának tekintjük. Arról, hogy messze kínábói, hogy került a rakéta Európába, valamint a rakéták mozgásának egyszerű fizikai törvényeiről lapunk következő számában számolunk be. (Folytatása következik.) Kováts Andor Üaemi szarka állt az egri járásbíróság dr. Medgyesi tanácsa előtt ötrendbeli lopással vádolva. Cs. R.-né a bűncselekmény elkövetésekor gyári segédmunkásként dolgozott: Táppénzes állománya miatt munkaidő közben ment be a gyárba és ahelyett: hogy az SZTK ügyintézőjénél jelentkezett volna ügyei intézése végett, az öltözőszekrényekhez ment és azok ajtait felnyitva, könnyen mozdítható 100 forint körüli értékű ruhadarabokat emelt el öt dolgozótársától: Pár nap múlva keresőképesen dolgozni ment, és munkatársai felismerték a lopott nylonkendőt a nyakán. A bíróság háromhónapi szabadságvesztésre ítélte a meggondolatlan és öltözködni vágyó fiatalasszonyt, de a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. ★ Analfabéták verekedés! ügyében tárgyalt az egri járásbíróság dr. Juhász tanácsa az elmúlt napokban. A szellemileg igen alacsony fokon álló felnőtt és fiatalkorú írástudatlanok először szórakozásból sárral dobálták egymást az egyik községi cigánytelepen. A dobálózásból birkózás kerekedett, majd bokszolták egymást. K. J. fiatalkorú megkérdezte K. Á. felnőtt rokonától, hogy a verekedés komolyra megy-e. A felnőtt igennel válaszolt, mire a fiatalkorú előkapta zsebkését és a támadásra nem számító felnőtt hasába szúrta. A járásbíróság jogerős ítéletében 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztéssel büntette a fiatalkorút. A bíróság figyelembe vette a körülményeket, hegy a sértett kezdeményezett többször is és a fiatalkorút belelovalta a verekedésbe. Számításba jött a minősítésnél az analfabéták alacsony szellemi szintje is. A fiatalkorú egyébként soha szeszes italt nem fogyaszt, nem is verekedés természetű, de a környezet ráneveli a verekedésre. NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a mesvei tanács :apja. Főszerkesztő: PAPP JANOS Kiadja: Népújság Lapkiadó vállalat. Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF t- SZ.: 25 062. Heves megye) Nyomda Vállalat: Igazgató- Marosán József. Eger, Bródy Sándor utca 4.
