Heves Megyei Népújság, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-20 / 142. szám

1963. június 11., kedd NEPÜJSAG Kőtáblák helyett tettek kellenek — „Nincs sok teteje össze. csőditeni az egész gyárat, ül­jön össze a szakszervezeti bi­zottság meg a pártvezetőség tárgyaljanak ők, hozzanak döntést. Termelési tanácskozá­sokkal minek zsenírozzuk a: embereket.. — „Mit is várnánk az embe­rektől a termelési értekezlete­ken? Hogy szóljanak, hogy vi­tatkozzanak?! Egyáltalában, van valami — külső vagy bel­ső erő — ami ösztönzi, kény­szeríti őket a vitatkozásra? Nem érdekli ezeket semmi, mindent helyben hagynak, akár egy szavazógépezet, csak minél előbb vége legyen a ter­melési tanácskozásnak...” Nem újfajta vélemények ezek, szinte egyidősek a ter­melési tanácskozásokkal, azért mégis érdemes, sőt, szükséges foglalkozni e kérdésekkel, mert mostanában, mintha megszaporodtak volna a ter­melési értekezletek ellen „agi­tálok”. Érdemes és szükséges kritikai bonckés alá venni az okoskodásokat, keresni a ter­melési értekezletektől való vi­szolygás, tartózkodás okát, ku­tatni a csömör gyökerét. Lássuk csak az első véle­ményt ... Nem lehet összeke­verni, egy kalap alá vonni a szakszervezeti bizottságot, a pártvezetöséget meg a terme­lési értekezletet; akkor sem, ha azt tekintjük: mindhárom az üzemi demokrácia eszköze, mindhárom egy-egy lehetőség a munkások, kommunisták, vagy pártonkívüliek vélemé­nyének érvényre juttatására. A szakszervezeti bizottság, a oártalapszervezeti vezetőség — választott testület, mindkettő a gyár, a bánya, vállalat át­fogó ügyeit intézi, de nagyon kevés azoknak a dolgozóknak a száma, akik e szervek mun­kájában vesznek részt; a ter­melési értekezlet széles, tága­sabb fórum, nemcsak szak- szervezeti bizottsági, vagy oártvezetőségi tagok vehetnek -ajta részt, hanem kivétel nél­kül mindenki, s itt nemcsak gyári, „nagy horderejű” kér­dések, hanem mindennapi nondok. apró részfeladatok is felvetődnek. Semmilyen alapállásból nem lehet a szakszervezeti bizott­ságot, a pártvezetőséget össze­keverni a termelési értekez­lettel — még kevésbé helyet­tesíteni egyikkel, vagy a má­Négyezer építőmunkás Egerben az építők napján Vasárnap országszerte meg­ünnepelték az építők napját, s az ünnepség jelentőségét emel­te, hogy ebben az évben ün­nepli az építők szakszervezete fennállásának 60-ik évforduló­ját. Heves megye építőipari dolgozói vasárnap egész napos vidám juniálist tartottak Eger­ben, a Szépasszonyvölgyben. A vidám ünnepségen közel négyezer építőmunkás vett részt. A kultúrműsorban az egri Gárdonyi Géza Színház művészei szórakoztatták a kö- délután derűs ve­télkedőkre — zsákbafutás. kö­télhúzás. stb. — került sor. Megéri es ? I Besenyőtelek, június nyolc, tizenhat óra tíz. A villám be­csapott a Lenin Tsz hatvan­hét férőhelyes istállójába, s a szerfás épület kigyulladt. Hiába avatkoztak be a tűz­oltók, hiába segítettek a la­kosok: az épület leégett, a megsemmisült javak értéke meghaladja a száznyolcvan­ezer forintot. Az istállón nem volt vil­lámhárító ... Nagyfügeden, június kilenc, tizenkettő ötven. Belevágott a villám a Dózsa Tsz szerfás juhhodályába. A keletkezett kár értéke ötvenezer forint. ▼o* A juhhodályon t villámhárító... Csány. június kilenc, tizenp három tizenöt. A Petőfi Tsz Soós-féle tanyája villámcsa­pás miatt kigyulladt. Tízezer forintos kár keletkezett. A szalmatetős istállón nem volt villámhárító... Hét—nyolcszáz forintos költséggel felszerelhették volna a villámhárítót mind­három épületre, de a termelő- szövetkezetek „megspórolták’ ezt a pénzt. A kétezernégy­száz forintos takarékosság miatt 2 nap alatt negyedmil­liós kár érte a közös vagyont Megéri ez?! — zár Hatvanban tanácskoztak a járásbírósági népi ülnökök Tájékoztató jellegű értekez­letet tartottak Hatvanban és a járás községeiben nemrég megválasztott járásbírósági népi ülnökök. A tanácskozá­son, amelyen mintegy 120 ül­nök vett részt, megjelent dr. Fülöp Andor, az egri me­gyei bíróság elnöke, dr. Már­ton Ipoly, városi és járási ügyész, a járási tanács vb, képviseletében Hegyi István elvtárs, Tóth János, a városi tanács vb-titkára és Kecske­méti Árpád népi ülnök, a szakmaközi bizottság titkára is. Dr. Béczes István, a járásbí­róság elnöke beszámolójában ismertette a járásbíróság mun­káját, tájékoztatta a megvá­lasztott népi ülnököket, be­szélt jogaikról és kötelezettsé­geikről és ismertette az előt­tük álló feladatokat. Zsuffa József népi ülnök ed­digi tapasztalatairól beszélt Hozzászólásában aláhúzta, mennyire fontos, hogy a népi ülnök felkészüljön a tárgyalá­sokra, s úgy vegyen részt az ítélkezésben, hogy a tárgya­landó anyagot már előre jól ismerje. Balogh József arról beszélt, hogy a népi ülnök nemcsak a bíróság falai között tevékenykedik, de fontos sze­repet tölt be a bűnözés meg­előzése terén a társadalmi életben is. Rimár Sándor, Végh Ferencné és Győré István el­mondták, hogy a bíróságot szinte második otthonuknak tekintik már, döntéseikből lel­kiismereti kérdést csinálnak. A földekről jelentjük Medárd nap után: Kiadós esőket hozott a lehűlés — Jég pusztított a Torna mentén — Sürget a permetezés sát, ezen rég túljutottunk. Otl a hiba, ahol csak „hivatalból” a „szükséges” formáknak ele­get téve rendeznek tanácsko­zásokat. Kényszerűségből, ne meg azért, hogy „fedezzék magukat”. Van, ahol csak ál­talánosságokkal untatják as embereket; másutt anny konkrétummal, számokkal ön- tik nyakon őket, hogy ettől kapnak csömört — ilyen ese­tekben tényleg igaz a „zsení- rozás”, tényleg igaz, hogy ér­dektelenül, s közönyösen vi­selkednek, és azt várják, hogy „fejezzék be a dumát”. Bél­apátfalván hallottam, hogy a cementsiló dolgozóit csak úgy tudják '„gyűlésekre” invitálni, ha elől és hátul egy-egy ve­zető odaáll a kijárathoz (hogy fáradtak, mert nehéz munkát végeznek, zsákokat cipelnek, ez csak részben elfogadható ma­gyarázat a siló mun kásainait „gyűlés-undorára”.) Szinte anekdotába illő a következő eset: szakszervezeti vezetőt kellett volna választani az egyik üzemünkben, elnököt a műhelybizottságba; a vezetők N-t javasolták, erőltették, de csak nem szavazott rá senki, többszöri noszogtatásra sem; s mikor már jó ideje tartott az erőlködés, az egyik aknász nem bírta tovább szó nélkül, s megmondta: vigyázzunk, N. nem is szakszervezeti tag. Er­re történt aztán az a bizonyos „tömegkivonulás”. A bajok gyökerét vélemé­nyem szerint ott kell keres­nünk, hogy beszélnek, beszél­nek, s a termelési értekez­letnek végére érnek: elhang­zanak a javaslatok, ígéretek. Nagyon nagy baj, ha így történik: „emberek, szóljanak hozzá!” Egy-két, vagy tíz-ti­zenkét hozzászólás — és kész, vége ... Nem lehet vége. Nem lehet vége a szavaknál, a ja­vaslatoknál — csak a tettek­nél. ha a javaslatokat megva­lósítják. Ma még igen sok he­lyes, hasznos, épkézláb gon­dolat, ötlet sikkad el a terme­lési értekezletek formalizmu­sában, igen sok munkásjavaslat marad csak halottá merevült ridegség, mint Mózes kőtábláin a tízparancsolat. Eletet kell lehelni a szavakba, életre kell kelteni a javaslatokat. S erre mégint nem elégséges az ékes beszéd, hanem — csakis egye­dül a tettek. Pataky Dezső Dr. Márton Ipoly, az ügyész­ség vezetője méltatta az ül­nökbíráskodás jelentőségét, míg dr. Fülöp Andor, a me­gyei bíróság elnöke hozzászó­lásában a tanulás fontosságá­ról beszélt, hogy szélesebb lá­tókörrel, nagyobb tudással ve­hessék ki részüket a munká­ból. Hegyi István és Tóth János elvtársak biztosították a népi ülnököket, s az igazságszolgál­tatás és bűnüldözés helyi szer­veit aktív támogatásukról és eredményes munkát kívántak a járásbíróság mellé megvá­lasztott népi ülnököknek. Dr. Rőczey Ödön gezzék a szövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban a per­metezést, illetve a porozást, A Medárd napi esők azon­ban kárt is okoztak. Több he­lyen volt jégeső vasárnap, a babszem nagyságú jég külö­nösen a Tama mentén, Boco- nádon és Tamabodon okozott érzékeny károkat. Tamabodon vasárnap fél három után jég­eső pusztított a határban, je­lentős károkat okozva a kerté­szetekben, valamint a búza- és kukoricatáblákon. Ezen a tá­jon mintegy kétezer holdon pusztított a jég, kisebb-na- gyob£ mértékben. így a boco- nádi Petőfi Termelőszövetke­zetben is, ahol a kertészet­ben a dohány-, búza-, őszi- árpa-, kukoricavetésekben oko­zott kárt a jégeső. Poroszló vi­dékén a borsóban tett jelentős kárt a jég. míg Egerben a le­hullott jég szerencsére nem okozott nagyobb bajt. A csapadékosabb időjárás- egyúttal azt is jelenti, hogy a földeken meggyorsul a gyo­mok növekedése, ezért na­gyobb iparkodással kell végez­ni a növényápolást. A szakem­berek véleménye szerint, nag: figyelmet kell fordítani a sző lökre is, mert a peronoszpóR — amennyiben idejekorán nem védekeznek ellene — tönkreteheti az összes ter­mést. Helyes, ha a gyöngyö­siekhez hasonlóan másutt, is figyelő szolgálatot rendsze­resítenek és a figyelők azon­nal értesítik az illetékeseket, amint valahol peronoszpőrát észlelnek. A jelek szerint te­hát megvannak a jó termés kilátásai, reméljük, csapadék­ban sem lesz hiány és szorgal­mas munkával, a tudomány erejével be is takaríthatjuk s nyár érlelte terményeket. P. E. | Az idén, úgy látszik, be- i vált a régi szólásmondás: ha j Medárd napján esik, negyven napig tart az eső egyfolytá­ban. Megyénk több táján volt ugyan korábban is csapadék, de sajnos, jó néhány falu ki­maradt az áldást hozó eső­ből Novaj, Erdőtelek, Bo- dony, ügy látszik, „a száraz zónába” tartoztak, mert eze­ken a helyeken igazán csak a Medárd napi esők áztattáK meg a földeket. A vasárnapi és hétfői ziva­tarok már folytatásai voltak a Medárd napnak és szinte az egész megyében kiadós csapa­dék hullott. Szombaton és va­sárnap a hevesi járásban 40 milliméter eső esett, a . gyön­gyösi és füzesabonyi járásban 20—25 milliméter esőt kaptak a földek. Hétfőn Egerben és környékén tört ki zivatar. A langyos esők hatására szinte felélénkült mindenütt a határ, több helyen a kukorica már sínylette a szárazságot, és eső hiányában nem lehetett töltögetni a krumplit sem. So­kat használt az eső a kalászo­soknak, amelyek most „köt­nek” és így az eső jelentősen hozzájárult, a szemképződés­hez. A kertészkedő szövetke­zetek szintén örülnek az eső­nek. ugyanígy azok a közös gazdaságok, ahol nemrég ke­rültek földbe az új telepítésű szőlők. Tekintettel arra, hogy a nappali hőmérséklet magas, a leyegő páratartalma nagy, az esők után fennáll a peronosz- póra-veszély is. Ezért fontos, hogy minél gyorsabban elvé­Egy szem gyöngy — huszonötezer dollár A Fülöp-szigetektől délre, a Sulu-szigetcsoportnál a teriger- fenékről rendkívüli nagyságú gyöngyszemet hoztak felszinre. A gyöngy ovális alakú, átmé­rője 8,89:6,35 centiméter. Érté­két 25 000 dollárra becsülik. N. J. Beíratás az Egri Állami Zeneiskolába Az állami zeneiskola igaz­gatósága közli, hogy tanévzáró ünnepségét június 13-án, csü­törtökön délután fél ötkor tartja a zeneiskola nagytermé­ben. A régi növendékek be­iratkozása 14-én, délelőtt 9— 12 óráig, délután 2—5 óráig, 15-én, délelőtt 9—12 óráig lesz. Az előképző, a hegedű, cselló, fa- és rézfúvó, ütő hangszer és magánének tanszakra jelentke­ző új növendékek felvételi vizsgáját június 17-én, hétfőn délelőtt 9—12 óráig, délután 2—5-ig és 18-án, kedden dél­előtt 9—12-ig tartja a zene­iskola földszinti szolfézstermé­Egerbe látogatott a lengyel ügyészi küldöttség A hazánkban tartózkodó len­gyel ügyészküldöttség Kazi- mierz Kosztokénak, a Lengyel Népköztársaság lesfőbb ügyé­szének vezetésével vasárnap Egerbe látogatott. A vendeget elkísérte dr. Katona Zoltán, a legfőbb ü—ész első helyettese. A lengyel ügyészek a két ország ügyészi munkáját érintő szak­mai problémákról tanácskoz­tak a mep-Ji ügyészségen, ahol a me—a helyzetéről dr. Gyu­lai László megyei főügyész adott tájékoztatást. A tanácskozás után a vendé­gek megtekintették a város ne­vezet essegeit. Két hét múlva békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár 2 hét múlva, június 24-én és 25-én, bonyolítja le a II. a III. és a IV. békekölcsön idei első félévi húzását. A sorsolásokat Budapestem, a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székházában tartják. Az első napon, hétfőn, a IL békekölcsönt húzzák; 143 000 kötvényre 28.2 millió forintot. Ittasan vezetett Javító-nevelő munkára ítélték Tegnap délután ittas motor- kerékpárost ítélt el az egri járásbíróság közlekedési ta­nácsa. Bőgős Sándor, huszon­két éves andomaktályai La­kos, az egercsehi bánya dolgo­zója, március harmincadikán Füzesabonyban mulatott, ahol másnap hajnali négy óráig két liter bort, nyolc korsó sört és két féldeci pálinkát ivott. Ha­zament, s délután — nyilván­való, hogy „másnapos hangulatban” — motorra ült, elment az italboltba, ahol megivott három pohár és egy korsó sört. Az önkéntes rend­őr figyelmeztette, s ő a figyel­meztetésére arrogánsán vála­szolt. Igazoltatta a körzeti meg­bízott rendőr is, de Bőgős Sándor nem vitte magával az iratokat, s motorján, ittasság hatása alatt, hazaindult az iga­zolványokért. Április tizenharmadikán, is­mét ittasan történő vezetés miatt vonta magára a rendőr­ség figyelmét. A vádat (ittasság hatása alatt történő vezetés bűntette miatt emelték) a megyei bí­róság közlekedési ügyésze kép­viselte. Hangoztatta, hogy a közlekedési baleseteknél majd­nem minden esetben kimutat­ható a szesz hatása — éppen azért indokolt, hogy a törvény szigorával járjanak el azok ellen, akik az ismételt figyel­meztetéseket semmibe veszik, megsértik a KRESZT-t, veszé­lyeztetik maguk és ember­társaik életét, testi épségét. Az védő az enyhítő körül­ményekre hívta fel a figyel­met, hogy tudniillik a vádlott rendezetlen családi élete miatt került sor a bűntettekre, (el­keseredésében nem vette fi­gyelembe a KRESZ előírásait), és mentő körülményként em­lítette a beismerő vallomást is. Az egri járásbíróság Juhász Pál tanácsa, figyelembe véve az enyhítő és súlyosbító kö­rülményeket, a vádlottat négy­havi javító-nevelő munkára ítélte, és két évre eltiltotta mindennemű közúti gépjármű vezetésétől. Az ügyész súlyosbításért, af védő enyhítésért fellebbezett.­■ síkkal. Termelési tanácskozá­sok nélkül, a munkások véle­ményét „kikapcsolva” nerr dolgozhat jól a szakszervezeti bizottság, de a pártalapszer- vezet vezetősége sem; enélkül talajtalanná válik minder gazdaságvezető és funkcioná- • rius is. Nem mondok új, vagy meglepő dolgot: a termelési értekezlet egyetlen fogaskerék a termelés hatalmas gépezeté­ben; lehet ez a fogaskerék „foghíjas”, itt-ott töredezett és kopott — a gépezet ettől még nem áll meg, de forgása lassú, akadozó, nem biztonságos. Es sok hasznot hajt-e az ilyen masina?! Ezért pótolhatatlan és feltétlen szükséges a terme­lési értekezlet. Igaz, talán az a vélemény, hogy nincs sem külső, sem bel­ső erő, ami szólásra, vitatko­zásra ösztönzi, kényszeríti az embereket? Ha valaki selejtet csinál, alaposan megmossák a fejét. 1961-ben nem osztottak nyereségrészesedést a Laka- tosárugyárban, nem hagyták szó nélkül az emberek s meg­kérdezték, mi az oka; vagy most nemrég a Dohánygyár­ban kerekedett parázs hangu­lat a kevés nyereségrészesedés miatt. Az Egercsehi Bánya­üzemben tavaly nagymérvű lemaradás származott a mos­toha geológiai viszonyok miatt, s még ezek megszűn­tével is az a veszély fenye­getett, hogy rozsda esik hírne­vükön, s adóssággal zárják az esztendőt, nem teljesítik időre kongresszusi vállalásukat. „Felozoláskor”, leszállás előtt összehívták az embereket: nem tettek világrengető ígéreteket, de év végére nemcsak az adós­ságukat törlesztették, hanem jelentős többletet is adtak a népgazdaság számára. A termelési értekezlet szer­vezett lehetőség, az őszinte véleménnyilvánítás legelső formája minden munkás szá­mára. S egyáltalán nem kis dolog, hogy az egyszerű mun­kás érzi: vezetői megosztják vele a gyár, üzem, bánya gondját-baját, nemcsak kérik s meghallgatják javaslatait, hanem azt igyekeznek megva­lósítani; nem kis dolog, hogy lehetőséget adunk minden embernek, mint gazda, bele­szólhat a gyár dolgaiba. Hol van mégis a hiba? Nem ott, hogy elmulasztják a ter­melési értekezletek megtartá­mielőbb villámvédő berende­zéssel ellátni, mert a veszélyl csak így lehet elkerülni. Nem­csak a készülék épsége, de el­sősorban a villámcsapás, a2 égés és a vagyonbiztonság ér­dekében is. A válaszok nem valami meg­nyugtatóak, hiszen előfordulhat olyan eset is, hogy a gyanút­lan tv-tulajdonos ragyogó nap­sütésben távozik ottnonról, s míg odavan, vihar kerekedik, benne marad az antenna a ké­szülékben, s villámcsapás éri. Ha egyszer ennyire veszélyes a földelés nélküli antennás tv- készülék, akkor ideje lenne, hogy a szakemberek kidolgoz­zanak egy olyan védőberende­zést, amelyik viszonylag olcsó, és biztosítja a veszély elhárí­tását. Nagyon sok készülék van már forgalomban, jó lenne megóvni azokat de a család és a lakások biztonságát is. (á) tennás készüléket ajánlatos ki­kapcsolni viharban, az anten­navezetéket ki kell húzni a ké­szülékből, s azt az épületen kí­vülre kell helyezni. Nem sza­bad az antenna vezeték végéi radiátorhoz, vízcsaphoz erősí­teni — mint sok helyen szokás, mert ez fokozott tűzveszélyt je­lent. — Szobaantennák és padlás­térbe helyezett antennák ese­tében teljesen veszélytelen vi­haros időben a tv használata Sűrű településeken, általában városokban — a veszély jóvá! kisebb, mert sok a templom, a magas épületek, s ezek el van­nak látva villámhárító beren­dezéssel. Nagyobb a ve­szély a városszéleken, és az apró településeken, dombokon elhelyezett tv-an- tennák esetében, s ezt mind ap­ró óvatossági rendszabály be­tartása ellenére H ajánlatos Sok olvasónkat érdeklő kér­déssel kerestük fel L e s t á 1 Mátyást, a GELKA egri kiren­deltségének vezetőjét. Az idei nyár villámokban bővelkedő- nek ígérkezik. — Veszélyes-e viharban a te­levíziózás, és mi a teendő a baj megelőzésére? — hangzott kérdésünk; — Az élet- és vagyonbizton­ság szempontjából minden tv- tulájdonosnak kötelessége len­ne megfelelő földeléssel felsze­reltetni a televíziós antennáját, ami a villámcsapás veszélyét a minimálisra csökkenti, — hangzik a válasz. — villámvédő földelést az antennát szerelő vállalat csak külön kérésre ké­szíti el, mert elég nagy költsé­get jelent. — A védőföldeléssel ellátott készüléken a vétel zivataros időben is élvezhető. A védő­I földeléssel el nem látott an­Belecsaphat-e a villám a televízióba?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents