Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

4 NfiPOJSAG 1963. május 19., vasárnap Igényesség! A verpeléti Dózsa Tsz leg­utóbbi közgyűlésén a vezetőség a tagság hozzájárulását kérte egy személygépkocsi vásárlásá­hoz, azzal az indokolással, hogy nagy a határ és az autóbusz, a vonat és a fogat költségei egy személygépkocsi értékének a felét teszik ki egy év alatt. A tagság egyhangúlag meg­szavazta és jóváhagyta a javas­latot, s most már csak az ma­radt problémának: milyen gép­kocsit vegyenek; Skodát, Moszkvicsot? — Egyiket sem! — mondták többen is szemrehányóan. — Ha már pénzt költünk, akkor vásároljunk autót, — vegyünk Volgát! (P. e.) — 100 FÉRŐHELYES szarvasmarhaistállót építenek a füzesabonyi Petőfi Tsz-ben. Az új épület belső munkáit is hamarosan, befejezik és akkor a kialakulóban levő tanya- központon ez lesz a negye­dik szarvasmarhaistálló. — AZ EGRI és a. hevesi új OTP-fiók után új, tágas, ké­nyelmes helyiséget kapott az Országos Takarékpénztár fü­zesabonyi fiókja. A közeljövő­ién korszerűsítik a gyöngyösi, hatvani és pétervásári OTP- helyiséget is. — 10 HOLDON termeszt dinnyét az idén a verpeléti Petőfi Tsz tagsága. A palán­ták kiültetését már megkezd­ték és öt holdon be is fejez­ték ezt a munkát. — A RUHR-VIDÉKEN a ké­mények évente 5,1 millió ton- %a füstöt és port ontanak má­jukból. ötmillió ember él itt. 2z tehát azt jelenti, hogy egy főre, vagyis egy tüdőre éven'e egy tonna por jut. Ami a tüdő- betegségeket illeti, a Ruhr-vi- 4ék világviszonylatban az első helyen áll: az orvosok pedig csak azt tanácsolhatják a pá­cienseknek, hogy „minél keve­sebbet tartózkodjanak a leve­gőn”. — 350« PULYKÁT nevel­nek a nagytályai Viharsarok Termelőszövetkezetben. A kis pulykák csütörtökön érkez­tek meg a szövetkezetbe. — EGY ÉSZAK-ÍRORSZÁGI kórház betegeit nem nemük, hanem betegségük fajtája és előrehaladottsága szerint he­lyezik el a kórtermekben. A különös kísérlet nem váltott ki tiltakozást a kórház betegeiből. — A MÁJUS 15-1 gépkocsi- nyereménybetétkönyv sorso­lásán az abasári Bernáth Já­nos és neje egy Wartburgot, a gyöngyösi ifj. Fegyveres Imre pedig egy Trabant- kocsit nyert. — A DUNA deltájában elte­rülő román Jihail Kogalnicea- ím község traktoristái a XIII. századból származó kincsekre bukkantak. A lelet 9205 tatár ezüstérmét, 19 bizánci arany­érmét, 14 darab, egyenként egy­kilós ezüstrudat és különböző ékszereket tartalmaz. A talált kincs bizonyítja, hogy az 1300 körül virágzott mongol-tatár birodalomnak gazdasági és po­litikai központjai voltak Dob­rudzsában. — 126 049 FORINTOT nyert ' a lottó tizennyolcadik játék­hetében négyes találatával Horváth Józsefné herédi la­kos. Horváthné a lottó bein­dulása óta játszik: egy idő­ben egy csoportba is „be­szállt” — harminc szelvény­nyel. Hosszú ideig nem nyert, kilépett a csoportból, s most már egyedül játszott — tíz szelvénnyel. — ANGLIÁBAN azzal kísér­leteznek, hogy a futópályák hagyományos salakját gumi és műanyag keverékével váltsák fel. Ennek rugalmassága előse­gítené a csúcseredmények meg­javítását. Idő járásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: Változó mennyiségű fel­hőzet, néhány helyen1 futó zá­porral, zivatarral. Élénk észa­ki, északnyugati szél. A nap­pali felmelegedés kissé csök­ken. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet keleten 19— 22, nyugaton 16—19 fok között. (MTI) or um­Oldás és kötés Híre megelőzte — a jó és a r ossz is egyaránt — Jancsó Miklós filmjének egri bemu­tatóját. Nagy port kavart ez az új magyar film, a körü­lötte támadt vita már csaknem harmadik hónapja gyűrűzik. Ha egy alkotást ilyen lelkes ovációval fogadnak, s még hi­báiról is felsőfokon, nagy tisz­telettel szólnak, mint tették ezt az Oldás és kötés eseté­ben, akkor ott jelentős művé­szi teljesítménynek kell lennie. A Lengyel József novellájá­ból készült film ilyen alkotás. Generációs problémával indul. Dr. Járom Ambrus, fiatal se­bészorvos gőgös türelmetlen­ségében csaknem kitiltaná a kórházból egykori tanítómeste­rét, a 70 éves Ádámfy pro- feszort. Egy műtét azonban — amelyet a nyugdíjas professzor biztos kézzel vezet le, még a klinikai halálból is visszahoz­za a beteget — rádöbbenti a fiatal sebészt saját gyengesé­geire. Eddig csupán a generá­ciós kérdés, ezután kezdődik tulajdonképpen Jancsó Miklós filmje, Járom Ambrus katar­zisa, önmarcangoló lelkiisme- ret-vizsgálata. A népből jött, paraszti szár­mazású fiatal orvos — akit megrontott a gyors siker, nagy magányában falura siet erőt meríteni, öreg édesapjához. Bár a kritikusok a fiatal se­bészorvos lelki válságának ábrázolásán vitáznak legin­kább, a vélemények mégis alapvető esztétikai kérdéseket feszegetnek. Jancsó Miklós ugyanis külö­nös módszerekkel dolgozik, érdekes, ritka — csupán Nyu­gatról ismert — megoldásokat alkalmaz a hős lelkivilágának bemutatására. Ennél a filmnél minden képsor, zörej, dialógus és zene Járom Ambrus belső viharát illusztrálja. Sőt! Mint­ha a Madách alkotta Kepler- jelenet — álom az álomban — sugallná, Jancsó két kis ama­tőrfilmet vetít a film kereté­ben. A meghasonlás első óráiban a hős barátait keresi fel és ta­núja egy szürrealista film ve­títésének. Ezektől a talajvesz­tett, művészieskedő fiataloktól elfordul ugyan, igaz nem kri- » tikéval, megértőén inkább. A másik filmet szerelmével, egy fiatal asszonnyal nézi végig. Ok ketten, a kis film szereplői is. Az első esetben a fára akasztott libák adják a halál­hangulatot, a másikban keser­ves misztikummal tör fel egy bibliai halotti ének, s e sirató dallamról a nagy fal tövében lejtett tánc a múlt szenvedé­seit idézi. Ez a hangulat uralkodik fa­lun isi Az apa már nem na­gyon érti meg messzire sza­kadt fiát, bár végzi a dolgát, mert vetni kell, de már a ha­lálra készül. Es ha mindehhez hozzávesszük még a nagyon is kiexponált ökörjelenetet — a vágóhídra szánták — akkor látjuk a film minden nagysze­rűsége mellett gyengéit is. A film alkotói nagyon reális magból indultak, amikor egy zsákutca felé haladó ember lelkivilágát vették bonckés alá. De a módszer, ahogy for­gatják — ezt a kést —, aho­gyan a hős keresi a kiutat — egyedül, társtalanul és az irányt mutató mitológiai be­fejezés: Bartók Béla hangja, a Cantata profana é-”’1m»zése az elvarázsolt szui, a : dójáról, — már nehezen egyez­tethetők a realista alaptétellel. E sorok írója is azok véle­ményét vallja, akik összeegyez, tethetetlennek tartják a szo­cialista eszmei igényt és az absztrakt művészeti módszert. Ha vitatkozni is kell a film­mel, az Oldás és kötés hibái­val együtt művészi alkotás. A kifejezési mód gazdagsága, a képsorok gondolatébresztő, drámai ereje, a képi kifejezés sokrétűsége — Jancsó alig be­szélteti a szereplőket, csaknt mindent képpel fejez ki — te­szik emlékezetessé ezt az alko­tást. Jancsó Miklós kitűnő művé­szeket talált elképzeléseinek megvalósításához. A fiatal se­bészorvos szerepében Latino- vits Zoltán, míg az öreg pro­fesszor szerepében Ajtay An­dor nyújtotta tehetsége legja­vát. Szakáts Miklós, Barsi Béla. Dómján Edit, és Medgye- si Mária emelkedik még ki a szereplő gárdából. Az operatőr Somló Tamás határozottan, célratörően való­sította meg a rendező elkép­zeléseit, képei stílusosak, be­szédesek. Részese a filmsiker­nek Sárost Bálint zeneszerző munkája is. Amikor Járom Ambrus is­mét Budapestre érkezik, kissé megtisztulva, mintegy önma­gának mondja az idézetet: Ha napba nézel, s elveszted a látást, lenied okold, ne a nagy ' i—TCf Ügy érzem, bizonyos fokig ez Jancsó Miklósra, a film rendezőjére is vonatkozik. Márkusz László Jan Kaspar és első repülőgépe. Foto: Nemzeti Tech. Múzeum, Prága. 80 évvel ez­előtt, 1883-ban született' J A N KASPAR cseh repülőgéptervező, aki az első cseh repülőgépet meg­alkotta és ezzel 1910. június 19-én Pardubic—Prága vonalon repü­lést hajtott vég­ié. 50 évvel ezelőtt, 1913. május 19-én halt meg KORÁNYI FRIGYES orvos, kiváló belgyógyász. A sza­badságharcot mint honvéd-orvos küzdötte végig, majd ő terem­tette meg Magyarországon a belgyógyászati klinikai oktatás alap­jait, kezdeményezője volt továbbá a tuberkulózis elleni küzde­lemnek. 1876-ban alapított klinikáján indult meg a nemzetközi hírnévre szert tett belgyógyászati iskolája. 40 évvel ezelőtt, 1923 májusában hált meg HANS GOLD­SCHMIDT német kémikus. A finom alumíniumpornak ne­mes fémek oxidjaival való elegyítése révén 1894-ben ő fedezte fel a thermitet, amelynek hevítése révén igen nagy hő (2000 C fokon felüli) keletkezik. 5 évvel ezelőtt, 1958. május 19-én halt meg MARIE PUJMA- NOVA, Állami-díjas cseh szocialista írónő. Leghatalmasabb mű­ve egy trilógia (Emberek a tévedés útján (1937), Játék a tűzzel (1948) és az Élét a halál ellen (1952) című könyvekből). Lírai köl­teményei, karcolatai és publicisztikai munkái is jelentek meg, útleírásokat írt továbbá a Szovjetunióról, Indiáról, Bulgáriáról és Lengyelországról. 180 évvel ezelőtt, 1783-ban e napon alapították meg SZEVASZ- TOPOL városát és kezdték meg építését. Főiskolai rajztanárok kiállítása Képzőművészeti kiállítás igazgatóhelyettese nyitott meg nyílt tegnap délelőtt az Egri — dr. Baskainé Dienes Klára, T.-nárkéoző Főiskola dísztér- Blaskó János, Gergely Pál és ntéb-n. A kiállításon — amelyet Nagy Ernő főiskolai rajztaná- dr. Somos Lajos, a főiskola rok képei szerepelnek. A teleTÍzió műsora tfor’). EGRI VÖRÖS CSILLAG 19—20-án: Robinson család EGRI KERTMOZI 19- én: Oldás és kötés 20- án: Társtalanul EGRI BEKE 19—20-án: Rokonok GYÖNGYÖSI PUSKIN 19—20-án: Csodálatos vagy, Júlia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG r 19- én: A ml földünk 20- án: Szerelmi levelezés HATVANI VÖRÖS CSILLAG 19- én: Válás olasz módra 20- án: Eing-Bing fegyház fog'j • HATVANI KOSSUTH 19-én: Francia kandalló mellett HEVES 19- én: Eltűnt egy asszony 20- án: Mlcl néni két élete FÜZESABONY 19- én: Az ismeretlenség határán 20- án: Cári kegyelem FETERVASÁRA 19-én: A világ minden aranya 10,00: Ki miben tudós? Bio­lógia-történelem (negyeddön­tő). 11,45: Négyszemközt a mű­alkotással. Az arcmás. — 15,30: Egy rendelet margójára. Be­szélgetés a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztéséről. 15,40: Többet, jobbat, korszerűbben: 1. Rét- és legelőgazdálkodás Vas megyében. 2. A gyümölcs­fák kártevői. 3. Növényvédelmi zárszolgálat. 16,35: A Magyar Hirdető műsora. 16,45: Magyar- ország—Dánia labdarúgó-mér­kőzés közvetítése a Népstadion­ból. Riporter: Szőnyi János. — 18,50: Tokió, a XVIII. olimpia városa. 19,20: 30 éves találko­zón. Fekete Sándor olvassa fel jegyzetét. 19,30: Tv-híradó. — 19,50: Szép álmokat, gyerekek! 20,00: Látogatóban vendégeink­nél. Közvetítés a Royal Szálló halijából. 20,25: Az Epeiosz- akció. Tv-szatíra. Kb. 22,00: Telesport. 22,20: Híreik. (MTI) In . M U S O P, » Egerben este 19,30 órakor: Lili bárónő (Bérletszünet) Poroszlón este 19,30 órakor: Férjek a küszöbön — Születik ebből valami új­ságcikk? — Természetesen. — En azt tanácsolnám... ... Hogy ne szülessen újság­cikk! És telefonon is érkezett figyelmeztetés: „vigyázat, P. egyoldalúan látja a dolgokat!” Igyekszem elkerülni ezt a buk­tatót, de írni muszáj, mert a történtek elhallgatása azt je­lenthetné, hogy egyetértünk egész sor káros és ártalmas módszerrel. Mert egyáltalán nem szeretnénk, ha a szarvas­kői szénbányánál, a Burza Ist­ván csapatának panaszában lefolytatott brigádvizsgálat eredményét — akár a vezetők, akár a bányászok — osztatlan győzelemnek könyvelnék el. A helyzet az, hogy a mérleg bal és jobb serpenyőjében egyként vannak erények és hibák! Burza István és öt társa, el­sőként alakított szocialista brigádot a szarvaskői szénbá­nyában. Vállalásaiknak eleget tettek, átlagosan 108—110 szá­zalékos teljesítménnyel dol­goztak, balesetük egyáltalán nem volt, szakmailag képezték magukat, gyarapították isme­reteiket, könyveket olvastak — el is nyerték a szocialista címet. Idén kellett volna el- nyemiök a szocialista okleve­let, s most egyszerre — az egész brigád süllyesztőbe ke­rült. Erényük: szenvedélyesen szeretik szakmájukat, „hivatá­suknak” tekintik a bányát; nincs az a munka, feladat, amit ne vállalnának, s ne tel­jesítenének; „hajtós” embe­rek; számítani lehet rájuk bármikor, ha az üzemérdek megkívánja. Hibájuk: a mennyiségi mun­ka mellett gyakran kevesebb gondot fordítanak a minőség­re; indulatosak, heveskedők; és bizalmatlanok a vezetőkkel szemben —- jóllehet,..ebben lu­das Ribánszki bányamester és Sike főaknász is, akik nem­egyszer magukról elfeledkez­ve, durva kijelentéseikkel, vi­selkedésükkel gyanakvókká tették az embereket. Köbre emelt büntetés A brigád két tagja — Burza István és dr. Kovács László — nemrég fegyelmi büntetést, írásbeli megrovást kapott — egy levél miatt. A levelet Horváth István, volt szakszer­vezeti elnök (nem tagja a bri­gádnak!) küldte a Központi Bizottság Irodájának. A levél­ben foglaltakat bizottság vizs­gálta ki s megállapították, hogy hallomásokra épített fel­tevéseket tartalmaz, s egy-két kitétele kimeríti a rágalmazás tényét is; szerepelt a levélben több olyan dolog, amely nem nélkülözött minden alapot (pl. a bányabeli gombatermesztés, vagy Sike főaknász „fa-ügye”, a bányamester „tiszteletbeli” állása, stb.), s maradt a levél­nek tisztázatlan pontja is (be­teglátogatási ügy!), amelynek kivizsgálása még a járási párt- bizottságra vár. Bár a Köz­ponti Bizottság Irodája a vizs­gálatról készített feljegyzésé­ben nem adott instrukciókat a felelősségre vonás formáját és mértékét illetően, Horváth pártbüntetést kapott, s mellé­je fegyelmit is; ugyanakkor Horváthtal egyenrangúan ítél­kezett a vállalati fegyelmi bi­zottság Burza és Kovács felett is. Miért minősítették bűnös­nek a két embert? Kovácsot azért, mert segített géppel ír­ni, stilizálni és formába önte­ni a levelet; Burzát pedig azért, mert „adott egy tippet!” Véleményünk szerint elgalop- pirozták magukat* nem jártak el kellő körültekintéssel« ami-’ kor a két ember ítéletét ki­szabták!! (Prohászk a Rajmund, az Egercsehi Akna-üzemegység igazgatója, Simon Sándor üzemvezetőnek a vizsgálat elején azt mondotta: Ugye, szóltam, hogy vigyázzunk ezekkel a fegyelmikkel, mert arra hivatkozhatnak, nyomják a brigádot. A vizsgálat végén már olyan véleményt hangoz­tatott; nem látom érdemesnek új fegyelmi eljárás indítását, a büntetés megváltoztatását, de e fegyelmi miátt Burzát és Ko­vácsot nem éri anyagi károso­dás a nyereségrészesedésnél, s a hűségjutalomnál. Igazgatói hatáskörömben ezt megtehe­tem). Egyik hiba szüli a másikat, harmadikat, s végül egész láncreakciót teremt. Valahogy ilyenformán sikeredett a szarvaskői szénbánya vezetői­nek „köbre emelni” a bünte­tést. Mert Kovács és Burza megbüntetése nem elégítette ki őket; gondolván: ha lúd,le­gyen kövér — a büntetést sem lehet szűkmarkúan mérni. És elmarasztalták az egész brigá­dot. A kisebbség — nem többség ! ! A párttaggyűlés határozatot hozott: el kell venni a Burza- brigádtól a szocialista címet is! (?) A termelési tanácskozás, amely egyedüli jogos fórum a cím adományozására és vissza­vonására, csak á jegyzőköny­vek tanúsága szerint (!) emelte törvénnyé ezt a taggyűlési ha­tározatot. A valóságban szó sem volt hiteles törvénye- sítésről... A Burza műszakjában meg­tartott tanácskozáson, többszö­ri noszogatásra, csak 6—7 em­ber szavazta meg a cím-elvo­nást (a jelenlevők egytizede!), a többiek — ellenszavazat nél­kül — tartózkodtak. Kovács műszakjában már a szavazta- tásról i$ elfelejtkeztek, s _ a harmadik műszak termelési tanácskozása sem zajlott le különbül. Egy szó, mint száz, jelentéktelen kisebbség sza­vazata alapján: a brigádot megfosztották a szocialista címtől! Simon üzemvezető utó­lagosan úgy magyarázta a „bi­zonyítványt”: nem volt egy ellenszavazat sem, s a hallga­tás beleegyezésnek számít! (?) Törvénytelen tehát a szavazás! Törvénytelen, mert nemcsak a brigád ügyéről, hanem még három dologról egyszerre sza­vaztatták az embereket. S nem biztos, hogy az a kevés ember, akik kezüket felnyúj­tották, a brigád ellen szavaz­tak. (A brigádvizsgálat leszögez­te: a legközelebbi termelési tanácskozáson —■* az üzemi de­mokrácia normáit meg nem sértve! — újaíbb szavazást kell tartani a cím megvonása ügyében!) Vigyázni a jelzőkre ! — „Burza szavahihetetlen!” — „Burza és Kovács jellem- telen emberek!” Ilyen súlyos szavakkal illet­ték a brigád embereit azon a nevezetes termelési tanácsko­záson ... Én még emlékszem arra, hogy nem is olyan1 rég, az új szakmán yok bevezetése idején ők bizonyították be az egész bánya előtt: a szakmá- nyok követelményeit teljesíte­ni, sőt túlszámyalnii is lehet. „Bányamarhák!” „Normabi­tangok!” — nem is nevezték őket másként a hangoskodck. Emlékszem, hogy ezek az em­berek vittek levegőt a fronti­aknak, a gázos vágatban is keményen helytállva dolgoz­tak, s percig sem kételked­tek szavuk hitelében, hogy ké­szen lesznek munkájukkal a kívánt időre. Es most is a leg­fontosabb munkát, az elővá- jást bízták rájuk — az elővá- jás a bánya holnapja, enélkül új munkahelyeket létesíteni, frontot nyitni nem lehet. így festenék hát a valóságban, a jellemtelen emberek. Minden súlyos jelző a levél miatt zú­dult rájuk; emiatt kétségbe vonják becsületességüket, egyenességüket — pedig szem­től szembe beszélnek. ★ Sok hibája van a Burza- brigádnak, vitathatatlan: bi­zalmatlanok, gyanakvók, a minőségi munkát vissza- visszatéröen elhanyagolják, s a gőzerejű, magasfeszültségű indulatoknak nem mindig tudnak ellentállní! Változtat- niok kell ezen. Hasonló hibák azonos át­tételéről azonban a vezetők sem mentesek: a bírálatot retorzióval verik vissza, presztízs okokból s mereven ragaszkodnak helytelen dön­téseikhez. Simon Sándor bányamér­nök, az üzem vezetője, fiatal ember, tisztelik és becsülik a bányászok; ám könnyen el­veszítheti bizalmukat, ha en­ged a rosszindulatú erőknek, ha engedi, hogy ezek az erők helytelen irányba térítsék. A megértés és a józan ész, a vezetői határozottság kell, hogy rendet teremtsen a szarvaskői bányában. Bányá­szoknak és vezetőknek tisz­telniük kell egymásban az embert — mert a kölcsönös bizalom alaptörvénye egye­dül csak ez lehet! Pataky Dezsf BRIGÁD — a süllyesztőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents