Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-17 / 113. szám
1963. május 17., péntek NEPÜJSAG 3 Tálcán kínált milliók Vállalataink többségénél má már nemcsak a vezetők, hanem az újítók és a szakmunkások is tudják és vallják, hogy a fejlesztés — elsősorban a műszaki fejlesztés —; lehetőségeit a vállalatnak kell feltárnia. A korszerű termékek és technológiák kialakítására intézkedéseket tesznek a felügyeleti szervek, de nyilvánvalóan helytelen lenne, ha a vállalatok arra várnának, hogy számukra előírják és részletesen megszabják a műszaki fejlesztés tennivalóit. Elképzelések, életre való javaslatok is születnek, erről tanúskodnak a termelési tanácskozások és a műszaki fejlesztési tervek, de mennyi lehetőség, terv és szándék marad meddő, mennyi kezdeményezést intéznek el egy kézmozdulattal és türelmetlen vállrándítással, hogy nem lehet, nincs rá pénz. De az ellenkezőjére is akad példa, nem is egy. A Hatvani Cukorgyárban eddíig nagy mennyiségű gőz felhasználásával, szinteleni- tés és átfőzés után, jelentékeny cukorveszteséggel, nyerscukor» ból gyártották az exportképes fehér cukrot. Ez a módszer immár hagyományossá vált, de ma már korszerűtlen és gazdaságosnak egyáltalán nem mondható. Exportrendelést az a gyár kap, amelyik a korszerű követelményeknek eleget tud tenni, vagyis a külföldi piac igényeinek megfelelő minőségű fehér cukrot tud gyártani. A műszaki feladat hamarosan tisztázódott: átfőzés- és cukorveszteség nélkül, a gyártási folyamattal együtt, első osztályú, fehér kristálycukrot kell gyártani. Ezt diktálta a gyár és a népgazdaság érdeke. Állami beruházást nem kaphattak, de a feladat sürgős. Mit lehet ilyenkor tenni? A vezetők vagy belenyugszanak, hogy nincs beruházási keret és lemondanak a műszaki fejlesztésiről —, ez kényelmesebb és nem jelent újabb felelősséget —, vagy leülnek a műszakigazdasági vezetők és gondosan kiszámítják, hogy mibe kerül az új elgondolás megvalósítása, milyen eredménnyel jár a korszerűsítés, hogyan, mennyi idő alatt térül meg. A Hatvani Cukorgyár számításai azt igazolták, hogy egymillió 619 ezer forintra van szükségük, de az három év alatt megtérül. A Beruházási Bank Egri Fiókjához fordultak és az folyósította a visszafizetendő bankhitelt. Megérte, kifizetődik, ezt igazolja az utókalkuláció és erről beszélnek a gyár vezetői. A Mátraderecskei Téglagyárban, sokat bajoskodtak a szűkös szárítókkal. Minden feltétel adott volt, hogy többet és gazdaságosabban termeljenek, csak egy lánctranszportőr kellett. A vállalat és a bank gazdaságossági számításai alapján folyósították a visszafizetendő bankhitelt. Ugyanilyen hitellel oldotta meg szükség- szerű termelési és korszerűsítési feladatát a Selypi Cukorgyár, amikor kazánátalakítást és bővítést hajtottak végre. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat lakatos és festő részlege számára bankhitelből nélkülözhetetlen gépeket vásárolt, s így oldotta meg a szorongató szakipari munkáshiányt, és a termelékenységet is nem kis mértékben növelte. De vállalataink többsége nem él kellő mértékben az adott lehetőségekkel, nem veszik igénybe a tálcán kínált milliókat. Pedig ebben az esetben nem hivatkozhatnak keret hiányára, mert az előző évihez képest ötszörösére emelték a bankhitelek összegét, és a kétmillió forinton aluli igények elbírálását a megyei fiókokra bízták. Nemcsak arról van szó, hogy a bankhitelekkel módot adtak a konkrét műszaki feladatok megvalósítására, hanem növelték a vállalatok önállóságát és az üzemeket érdekeltté tették az állóeszközök gazdaságos, célszerű felhasználásában. Az állami beruházásokat sok helyen „nemzeti ajándéknak” tekintették. De a bankhitelt az előre megszabott időre ki kell fizetni, ezért az igénybevevőnek érdeke, hogy a célt minél előbb és minél olcsóbban megvalósítsa, a létesítményt és gépeket gazdaságosan üzemeltesse, Ez az igyekezet egyaránt megfelel a vállalati — és a népgazdasági érdeknek, így mindenképpen támogatandó. Közgazdasági szemléletet a vállalati vezetésbe Kétségtelen, kedvező példákat sorolhatunk fel arra, hogy vállalataink műszaki döntéseiben kezd érvényesülni a gazdasági megalapozottság. De a példa még koránt sem vált általánossá. A minőségi igények egyre növekszenek, az itthoni és a külföldi piacon is. Amelyik vállalat a korszerű követelményeknek nem tud eleget tenni, előbb-utóbb termelése csökkentésével, esetleg megszüntetésével kénytelen számolni. Mégis, a termékekkel szembeni igényeket, azok várható időtartamát kellően nem mérik fel, műszaki döntések történnek, a termékek eladhatóságának kellő vizsgálata, azaz, gazdasági megalapozás nélkül. (Például: Berva motor, a Recski Ércbánya felhalmozódott rezes-pirites készlete). Ha a hitelfolyósítás előfeltételéként a bank megköveteli, vállalataink végeznek gazdaságossági számítást. De éppen a bankosok tapasztalata mutatja, hogy hány vállalatnál hevenyészve és hozzávetőlegesen. De ha adminisztratív rendszabályok nem követelik meg, egy-egy műszaki döntést vajon hol és mikor előz meg megbízható gazdasági számítás? Az iparvállalatok átszervez zése után egyre nagyobb termelő egységek jönnek létre. Itt már nem elegendő a vezető személyes tapasztalata, rutinja, hanem szükségessé válik olyan gazdaságossági számítási módszerek kialakítása és alkalmazása, amelyek vállalati szinten elvégezhetők és emellett a helyes népgazdasági tájékozódást biztosítják. Az élet, a nemzetközi gazdasági verseny diktálja a közgazdasági szemlélet fokozottabb érvényesítését. Korszerű, színvonalas vezetés, közgazdasági szemlélet nélkül nem képzelhető el, úgyszintén anélkül sem, hogy minden műszaki döntést gazdaságilag megalapozzunk. Dr. Fazekas László j • a re * e r Az időjárás és az ember Csütörtökön reggel a TIT Kossuth Klubjában megkezdődött az első magyar orvosmeteorológiai konferencia. A kétnapos tanácskozás rendezői elmondották, hazánkban ez az első alkalom arra, hogy feltárhassák eredményeiket az érdeklődők előtt azok a külföldi, de elsősorban magyar szakemberek, akik az időjárásnak az ember életére gyakorolt hatásait kutatják. VITEZSLAW KOCOUREK: MENNYIT ISZIK EGY POZITÍV HŐS Viktor barátom regényt írt. Kéziratában mintegy ná- romszázötvenkilenc oldalon át bonyolítja napjainkból vett hősének időszerű konfliktusát. Két hónap múlva hívatta a könyvkiadó szerkesztője, s így szólt: — Munkája tetszett. Mind a tizenkét lektor kedvezően nyilatkozott a regényről. Ki fogjuk adni. De előbb meg végre kell hajtania néhány változtatást — tette hozzá és sokatmondóan felemelte ,a mutatóujját Barátom majd kibújt a bőréből örömében. Lám, merészen belenyúlt a mindennapok életébe és elnyerte a lektorok jóindulatát Hát nem nagyszerű?! Egészen természetes, hogy vannak kívánságaik. Aki pénzért lektorál, annak lehetnek kívánságai. Csak nem vágja zsebre a keresetét munka nélkül? Ez nem totó. — Milyen változtatásokról van szó? — kérdezte Viktor készségesen. A szerkesztő komoly arcot vágott: —- József nevű hőse remekbe készült figura. Korunknak kifejező eszközökkel ábrázolt embere. Egy szociálisan érző, fiatal feltaláló, aki az emberiségnek ajándékozza a találmányát De általános vélemény szerint egy kicsit sokat iszik. Őszintén szólva, nincsen fejezet, amelyben ne hajtana fel egy-két pohárral. Tulajdonképpen mindent megiszik, ami a keze ügyébe kerül: vodkát, rumot, konyakot, szilvóriumot... — Igaz — felelte Viktor —, node ki veheti ezt tőle rossz néven? Ahogy a cselekményből kiderül, a kapitalisták élsikkasztották a találmányát Az ilyesmi megrendíti egy érzékeny ember lelki egyensúlyát. Az ital a legjobb búfelejtő. Akinek gondjai vannak, az iszik... pálinkát, rumot, szóval szeszt. A szerkesztő elnézően mosolygott — Kétségtelenül így van. .Viszont harcot hirdetünk az alkohol ellen. Minden villamosban ott függenek a táblák, amelyeken az áll, hogy „Igyál tejet egyél sajtot!” — maga meg folyton borpárlatot önt le a pozitív hős torkán. Viktor erélyesen védelmébe vette hősét, aki bizonyos fokig saját szüleménye volt. De a szerkesztő nem enge'L. C'tt — Kérem, — szólt enyhe szemrehányásul a hangjában —, pontosan átnéztem az egyes fejezeteket és megállapítottam, hogy József, a fiatal feltaláló, körülbelül tizenöt liter vodkát, kilenc liter konyakot és ugyanannyi szilvóriumot iszik meg. Igaz, hogy rumból csak három üveggel. Barátom meghökkent. Harmincöt liter nem kis mennyiség. Végigsimított a haján, majd tárgyilagosan feltette a kérdést: — Tehát mennyivel csökken tsem? A szerkesztő sértődötten tiltakozott. Ennyire nem befolyásoljuk az alkotói szabadságot. A szilvórium és vodka mennyiségének megállapítása egyedül a szerző joga. — Értem — sóhajtott a barátom. — Talán felállíthatnánk egy tapasztalati normát? Ha a pozitív hős átlagos fogyasztása mondjuk öt liter, arcizomrándulás nélkül csökkentem a mennyiséget — egy magasabb eszme érdekében; — Ez sematizmus — jegyezte meg a szerkesztő szigorúan. — Az egyiknek már három liter is megárt, míg a másik nyugodtan ihat tizenC^áncverseny cSgerfaeu A Hámán Kató kulturális seregszemle keretében szombaton kerül sor Egerben, a Városi Művelődési Házban a megyei társas-táncverseny megrendezésére, amelyen a járási és városi versenyek 21 legjobb párja vesz részt. A versenyzők először a kötelező táncokkal mutatkoznak be (bécsi keringő, angol keringő, tangó, swing, lassú és friss csárdás), majd a szabadon választható tánccal szerepelnek (mambó, rumba, bígin, szamba, csa-csa-csa). A táncverseny célja: bemutatni, hogyan lehet szépen, jól és ízlésesen táncolni. £záaá ttuziik... ami ellen már a múlt év azonos időszakában is vétót emeltünk: Végre hatásos intézkedést kellene foganatosítani, hogy a gyöngyösi Fő térről és a környező forgalmasabb utcákról eltűnjenek a követelőző modorban ké- regető cigánygyerekek csapatai. Tévedés ne essék! Nem általánosítás akar ez lenni, mert tudvalevő, hogy a gyöngyösi cigányok döntő többsége becsületes munkával teremti elő családja részére a mindennapi élethez szükséges kenyeret. Néhány családról beszélünk csupán, amelyeknek felnőtt tagjai az italboltok környékén, vagy a piacon heverészve, munka nélkül töltik napjaikat, míg gyermekeiket kéregetésre, tehát a járókelők zavarására biztatják. A gyöngyösiek számára talán már megszokott, de egyáltalán nem kíbánatós ez a jelenség. Vajon milyen véleményt alkotnak azok a külföldi turisták, akik fényképeken örökítik meg adományt nyújtó társukat és a rongyos, gondozatlan cigány- gyerekek csapatát. Mert volt példa erre, nem is egy esetben. Gyöngyös idegenforgalma évről évre növekszik. A Mátra Szálló előtti parkolóhelyen sok esetben szinte nemzetközi légkör uralkodik. A város tiszta, gondozott. Az emberek jól tápláltak, és elegánsak. És ez adja életünk valódi arculatát. Az említett és mindnyájunk által kínosnak mondott jelenség feltétlenül disszonanciát jelent. A gyöngyösiek elégedetten vennék tudomásul, ha a városi tanács és a rendőrség végre rendet teremtene e téren, —Laczik— A szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága címért folyó verseny mozgalom irányelvei A SZOT elnöksége meghatározta a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata, illetve gazdasága cím elnyeréséért indított versenymozgalom irányelveit. Ezek az irányelvek nem merev szabályok, hanem alapelvek, amelyeket mindenkor a helyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni. Az'irányelvek szerint a mozgalom legfőbb célja a szocialista brigádok hármas jelszavának — „szocialista módon dolgozni, tanulni és élni” — nagyobb kollektívák méreteiben való megvalósítása. A verseny alapegysége az üzemen belüli legkisebb termelési gazdasági egység, a műhely, az üzemrész, stb. Közülük, is csak ott célszerű a versenyt kezdeményezni, ahol a kollektíva feladatai jól elkülöníthetők a vállalati terven belül és megvannak a mozgalom kibontakozásának személyi és tárgyi feltételei. Magasabb szinten csak akkor indokolt a verseny elindítása, ha az alsóbb egységek nagyobb része már megszerezte a kitüntető címet. A versenybe lépő kollektívák vállalásai általában a tervidőszakhoz kapcsolódva tartalmazzák mindazokat a feladatokat, amelyek csak az adott gazdasági egység szintjén, az egész kollektíva együttműködésével oldhatók meg. A vállalások, amelyeket a brigádok és egyének felajánlásaira kell alapozni, nem tekinthetők megmásíthatatlanok- nak, hanem szükség szerint, év közben is lehet, sőt, kell változtatni rajtuk. A politikai, általános műveltségbeli és szakmai továbbképzésre vonatkozó feladatok tekintetében legyenek figyelemmel az egyének felkészültségére, érdeklődési körére, minél többen vállalják a tanulást iskolákban vagy tanfolyamokon. A szocialista erkölcs és életmód kifejlesztésével kapcsolatos vállalásoknál helyezzék előtérbe a közösségi érdekeket, egymás segítését, a kollektíva harmonikus együttműködését. Törekedjenek arra, hogy a dolgozók minél 'kultúráltabban töltsék el szabad idejüket, de kerüljék az erőltetett, formális, kollektív programokat. Ugyanakkor azonban a szocialista üzemvezetési is vállaljon kötelezettséget arra, hogy a szükséges feltételek biztosítása útján hozzásegíti a versenyző termelő egységeket vállalásaik maradéktalan teljesítéséhez. A megtisztelő címet általában a kollektíva egyévi jó munkája, a vállalások teljesítése esetén az eggyel magasabb szintű egység mozgalmi és gazdasági vezetőinek döntése alapján a vállalat igazgatója és szakszervezeti bizottsága együttesen adományozza. A cím viselésére a kollektíva mindaddig jogosult, amíg évenkint tett újabb vállalásait teljesíti. Nem kaphatja meg azonban a címet az a kollektíva, amely nem teljesítette termelési, gazdasági, fejlesztési vagy túlóracsökkentési vállalásait, továbbá, amelynél halálos baleset történt, vagy nőtt az üzemi balesetek száma, illetve ahol súlyos vétséget követtek el a társadalmi, vagy személyi tulajdon ellen. A cím elnyerése esetén a kollektíva az első alkalommal nagyalakú oklevelet kap. Ha megszakítás nélkül, ismételten teljesíti a feltételeket, előbb bronz, majd ezüst, végül arany fokozatban kapja meg a munkahely bejáratánál kifüggeszthető, nagyméretű, díszes jelvényt. (MTI) Ötezren utaznak megyénkből külföldre az idén ötöt, vagy akár húszat. Mindig az ember adottságaiból és képességeiből kell kiindulni. — Jó, hát induljunk ki — egyezett bele Viktor. És nyomban hozzá is láttak, hogy megvizsgálják a főhős, József adottságait, vele született intelligenciája, a környezet hatása, akaratereje, barátainak és barátnőinek jelleme, megbántott lelkülete és egyéb körülményei alapján. Mivel azonban egy szerkesztőségben nagy a sürgésforgás és állandóan cseng a telefon, nehéz koncentrálni, anélkül pedig bajosan megy a komoly munka. Ezért azt ajánlotta a szerkesztő, hogy ugorjának át a szomszédos kiskocsmába. Ott majd könnyebben megoldják ezt a fontos problémát. Így is történt. A nyolcadik pohár után tisztázták a tényállást és zseniális megoldást találtak. — Nézd, Viktor — mondta a szerkesztő —, nem bánom, igyék, ha a természete megkívánja. De egy litert feltétlenül törölnöd kell... Ihat, de undorodjék meg az italtól, úgy, mint mi ..: Erre ittak még egy pohárkával és sírva fakadtak. Bűntudatot éreztek, merthogy Jó-; zsefet megrövidítették egy li-; tér pálinkával. Boldog Balázs fordítása. A Heves megyei Népújság 1963. március hó 24-én, vasárnap megjelent számában „A gépkocsivezetőknek igazuk vanV’ tárgyú cikkben foglaltakat kivizsgáltam. A vizsgálat időszakában a szálláshelyeken rendet találtunk. A lepedők és ágyneműk tiszták, ivópoharak és ívókanna, mosdó, valamint az ételmelegítéshez szükséges 2 főzőlapos villanymelegítőt beszerezte a vállalat. A fekhely melletti konnektort kicserélték. A vállalat vezetősége utasítást adott a gyöngyösi üzemegység karbantartó részlegének a szálláshelyek kifestésére, amelyet 1963. május 15-ig régre keilett ott hajtani. Továbbá utasította a vállalat vezetősége a hatvani főnökség vezetőjét, a szálláshelyek rendszeres ellenőrzésére, amelyről havonta jelentést kell tennie a vállalat központjának. Fentiekből megállapítható, hogy a cikk megjelenése után a vállalat vezetősége azonnal intézkedett a szálláshelyek rendbehozására vonatkozólag. Ezúton mondunk köszönetét a Heves megyei Népújság szerkesztőségének, hogy felhívta figyelmünket a 4. sz. AKOV hatvani főnökségéhez tartozó szálláshelyen tapasztal* hiányosságokra. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközl. Vezérigazgatóság At illetékes válaszol: Igazuk yolt a gépkocsivezetőknek Eger az elmúlt évben több mint 300 ezer embert látott vendégül falai között, számos külföldit, és akik, ismerkedve hazánkkal, eljutottak a megyébe, és így Egerbe is. S mint ahogy Heves megyét sok külföldi látogatta, megyénkből is évről évre többen kelnek útra, hogy határainkon túl megismerkedjenek a szomszédos, vagy még távolabbi országok lakóinak életével. S; A társasutazások szervezője, taz IBUSZ, az idén 600 Heves t megyei részére biztosított hegyet, különböző országokba ■ induló csoportos utazáshoz. Moszkva, Leningrád, Bécs. IPrága, a román, bolgár, len- fgyel és német tengerpart sok •> látogatót vonz. A hatszáz hely ?nagyobb része már gazdára | talált. De akik még ezután ^szánják rá magukat, hogy az £ ország határain túlra látogassanak, az IBUSZ segítségével azok számára még akad néhány szabad hely. A fiatalok számára az Express utazási iroda szervezett és szervez a jövőben is nagyobb — és ami a fiataloknál lényeges — olcsóbb utazásokat. Az idén mintegy 200 fiatal látogat el a megyéből a népi demokratikus országokba. Közöttük, szép számmal termelőszövetkezetben dolgozók. Hozzávetőleges számításom szerint, megyénkből az idén 5000 ember látogat külföldre, hogy élményekben és tapasztalatokban gazdagabban térjen vissza. —d.—
