Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-15 / 111. szám

I 1963. május 15., szerda Nereus AG S tázni az ideges ujjakkal elő­kapart Fecskéből. Még sok ilyen, ha nem is ennyire rémületteli találkozá­sunk esett Zakopáné hegyei­ben és utcáin ezekkel a kedé­lyes „medvékkel”, akik a tu­ristaromantikát hivatottak szolgálni némi borravaló ked­véért, természetbeni juttatás­ként pedig megelégednek a nők háborítatlan ölelgetései- vel. Mivel itt a jelszó: min­dent a vendégekért , néhány zlotyiért ülhet az ember a ha­talmas fehér kutyák vontatta szánon, öltözhet havasi népvi­seletbe, nyakát törheti a há­rom síugró sáncon és a nem kevésbé meredek lesiklópá- lyán. Nappal kirándulhat a csúcsok közelében, este elver­heti utolsó zlotyiját a wurlitze- res mulatókban. Legszebbek persze a fenséges magasságok­ban végzett napozások, a hóra kitett nyugágyakban, ahol fürdőruhára vetkőzve, rekord­idő alatt szerzi meg az ember az őslakókra jellemző kreol színtű A fárasztó túrák helyett ezt választottuk örömös napirend­ként. mígcsak el nem szólított az idő, hogy a hórengetegből kikecmeregve, újra itthon, a hazai tájon csodáljuk a virág­ba borult tavaszi tájat és fe­lejthetetlen napokról készített havasi hangulatot árasztó ké­peket. Kovács Endre Napozás ezer méteres magasságban. Furcsa érzés ily gyorsan, ily magasságba feljutni. A fül zúg... a szem káprázik. Mikor elhagyjuk járművünket, a vas­tag hóban alig lehet lépni. Ezer méterrel járunk a tenger­szint felett, s még ijesztően magasodnak fölén k a kétezer méteres csúcsok. Hirtelen fel­támadó és oly gyorsan elfá­radó csípős szél néhány száz méterre tőlünk, felhődarabokat vág a havas szirtekhez, körü­medve két lábra állva közele­dik. Az elszántabbak két kézre fogják a fényképezőgép szíját (jó, hogy van mibe kapasz­kodni ilyenkor), szaladnánk, de a láb nem engedelmeskedik. A medve megtorpan, a tár­saság rémületét látva, majd két mancsát sajnálkozva szét­tárva, „bepózol”. — Prosá, páni! — biztat ked­veskedve —, fényképezzenek csak, hölgyeim, Váltott szereposztás az egri I Gárdonyi Géza Színházban nagy sikerrel bemutatott ] Huszka-operettnél: Lili bárö- inő szerepét Lehoczky Évától Mártha Edit, ülésházi László­iét pedig Bencze László vette fát, Szabadi Józseftől. Amikor a színlapon a kettős [szereposztást felfedeztük, kis- |sé aggódva gondoltunk arra, [hogy a két fiatal énekes — Mártha Edit és Bencze László — nem lesznek elég erősek a kibontakozó siker biztosításá­ra, hiszen Lehoczky és Szabadi kettősét nem tudják feledtet­ni. Megnyugtatásunk kifejezé- jséül és az 6 dicséretükre nyu- i god fan leírhatjuk, hogy a szín- [padi varázslatot ők is megte- >remtik. A Huszka-dallamok- iból kivirul a hangulat, s meg- | érdemelten hívják vissza a né- jzők ismétlésre a fiatal éneke- fseket. Mártha Edit elsősorban éne- ikes, a számára premierszám­Felelősség lent és fent K' IS ÉS NAGY felelősség. Egyik a másik nélkül elképzelhetetlen, egyik a má­siknak kiegészítője, függvénye. Annyira együvé tartozók, mint törtek szárukomplexumában a számlálók és nevezők. S bár­melyik szinte — számlálóban vagy nevezőben — „lent” vagy „fent” történik változás, az ér­ték aszerint csökken és növek­szik. A múltkoriban, Visontán járva, Mundi Józsefet, a Kül­színi Szénbányászati Vállalat igazgatóját kérdeztük arról, honnan „teremtik elő” a szak­ember-garnitúrát a visontai I-es külfejtés közeli beindítá­sára­— Tervet, javaslatot nyúj­tottunk be a Nehézipari Mi­nisztériumba, hogy küldjenek fiatal műszakiakat külföldi ta­nulmányútra, az NDK-ba, ahol a széntermelés 98 százalékát külfejtésű bányákból nyerik. Semmilyen választ nem kap­tunk javaslatainkra, pedig, ha most indítanák az első transz­portot, már akkor is késő len­ne. Íme, a kis és nagy felelős­ség! Júliusban hozzá kell fog­ni a nyitóárók „letakarásá­hoz”, 1968-ban pedig — tervek szerint — beindítják a visontai lignitre épülő erőmű 150 megawattos gépegységét, s fe­szített ütemben évi 4—6 millió tonna szenet keli kitépniök a földből. „Foghíjas” tapasztala­ttá műszaki gárdával hogyan sikerülhet ez?! A feladatokból következő kis és nagy felelős­ség mindenképp, mások mu­lasztása miatt is, az ő vállaik­ra nehezedik. A kis és nagy felelősség „összefonódása” a másik ol­dalról is sok töprengést, fej­fájást okoz: — Egy dömpert csak olyan emberre szabad bízni — mon­dotta Mundi József igazgató —, akinek erre jogosítványa van. Azt viszont már nem írja aló semmilyen rendelet, hogy a 20—30 milliót érő, ötven­hatvan tonnás gépekhez mi­lyen „jogosítvány” szükségel­tetik ... A GYAKORLAT érdekes és elgondolkoztató bizo­nyítékok egész sorát torlaszol­ja az ember elé, azt vizsgálan­dó: hogyan büntetik a kis és nagy felelősségű embereket, ha hibát vétenek? ... Ha egy esztergályos eltöri a vidiakést, könyörtelenül megtéríttetik vele az okozott kárt. De ha hibás műszaki el­gondolásból több százezer fo­rint értékű selejt származik, nincs bűnös és nincs, akit fe­lelősségre vonnának. ... Ha egy kőműves egye netlenül vakol, ki kell javíta­nia a munkát, s újra csinálni az egészet. De ha egy építés- vezető a tervdokumentációt rosszul nézi, és rosszül építteti fél a lakótömböt — legfeljebb dorgálást kap. Az emberek általában büsz­kék arra, hogy szocialista bri­gádokban dolgoznak, hogy üzemrészük szocialista címért versenyez. A „nagy” felelősség sáncaiból azonban gyakran meg nem értés, gáncsoskodás, óvatoskodás nyújtja ki feléjffit ^ csápjait, s nem engedi kibon­takozni kezdeményezéseiket Az egyik szerszámüzem rész­legében például már régóta nem akarják elfogadni boríté­kozva a bért, kérik a munká­sok, hogy ki-ki maga vehesse fel a neki járó pénzt. „Nem lehet bízni bennük, még nem elég öntudatosak!” — tagadják meg unos-untalan kérésük teljesítését. És joggal sértőd­nek meg az emberek, mert részlegükben régtől kezdve „üzemeltetik” a becsületbol­tot: cigaretta, konzervek, apró piperecikkek — minden ott van a munkacsarnokban, egy üveges vitrinben. Aki akarj szabadon elveheti, ami kell, ellenértékét pedig a kis tá­nyérkába rakja. Soha sem volt még hiányuk, és senki sem próbálta meg, hogy a többiek kárára „egyéni kommuniz­must” csináljon. ÜGY SZÓ, mint száz, az öntudatosodás ki­sebb-nagyobb jelei sokasod­nak, s a felelősséget is tisztes­séggel vállalják az emberek posztjaikon. Az volna a termé­szetes, hogy ha mégis hiba történik, mulasztás — a fele­lősséghez mérten a felelősségre vonás se legyen aránytalan. Kicsi, vagy nagy. Ez torzulá­sokat szül, s mint a törteknél a számláló, vagy a nevező vál­tozásai — értékcsökkenéshez vezet. A kis és nagy felelőssé­gek terén is meg kell terem­tenünk — a „számtani egyen­súlyt”. Pataky Dezső Pongrác, Szervác, Bonifác Hová lettek a „fagyosszentek" ? Ügy elsuhantak felettünk, szinte nem is emlegettük a nevüket. A nép évszázados tapasztalata, hogy május első felében hazánkban is gyako­ri a hőmérsékleti visszaesés, olykor a károkat okozó fagy, — erről beszélgettünk dr. Zétényi Endrével, az Egri Tanárképző Főiskola földrajz tanszékének vezetőjével. Hogyan jönnek létre a késő tavaszi fagyok? Többnyire úgy áll elő ez a helyzet, hogy olyan sarkvidéki levegőfajta érkezik hozzánk, amelyiknek igen kevés a pára­tartalma. Maga a légtömeg még fagypont feletti hőmér­sékletű. De ha közben eláll a szél, elvonul a felhőzet, a fel­szín természetes védőtakaró­ja — fokozódik a kisugárzás és erős éjszakai lehűlés kezdő­dik. A megfigyelések szerint a sarkvidéki levegőfajták kevés párát tartalmaznak, légszeny- nyeződésük is csekély, ezáltal lehetővé teszik az erős éjsza­kai hőkisugárzást. A veszélyt még fokozhatja a megelőző esőzés és abban az időben szokatlan meleg. A fagynak ezt a fajtáját, amely fagypont feletti hőmérsékletű levegő éjszakai lehűlése köz­ben jön létre: kisugárzási fagynak nevezik a meteoroló­gusok. A késő tavaszi fagynak ez a gyakori esete. A tavasz korábbi szakaszá­ban olyan levegő is eljuthat hozzánk, amelynek a hőmér­séklete már ideérkezőkor is a fagypont alatt volt. A fagy­nak ez a módja a szállított hideg. Ez a veszedelmesebb, mert a magasabb fák hajtá­sait is lefagyasztja. Felismerhető-e a hidegsarki légtömegek közeledése? Az utolsó évtizedben az idő­járás előrejelzése sokat fejlő­dött, aminek az a ma­gyarázata, hogy nemcsak a földfelszíni, hanem a magas­légköri viszonyokat is alapo­sabban ismerjük. Műszeres ra­kéták, ballonok, rádiószondák kutatják a magasban a levegő fizikai állapotát. Az Európa feletti légtömegek viszonyait jobban figyelemmel kísérhet­jük. Mit mutat Eger meteoroló­giai múltja, az „időjárási krónika?” Május 12—14-hez rögzíteni a fagyos napokat, ez babona- ság. Csak a könnyebb emlé­kezetbe vésés miatt kapcsol­ták a fagyok megjelenését e névnapokhoz. Eger példája éppen ellene mond a népi re­gulának, mert nálunk május első hete a veszélyesebb. A statisztika arra figyelmeztet, hogy Egerben 10 év alatt négy esetben lehet májusi faggyal számolni, szemben Gyöngyös­sel, ahol 10 esztendőből csak egyszer valószínű a fagyve­szély, ami a védettebb föld­rajzi helyzettel magyarázható. Egerben a legalacsonyabb má­jusi talaj menti hőmérséklet 1935. május 3-án fejlődött ki, —6,2 fok Celsius. A múlt év­ben, május 2-án is, 6 fok Cel­siust mértünk, ami a mini­mumot igen megközelítette. Eltűnt-e fejűnk felöl a fagy­veszély? Mit mutat a me­teorológiai térkép; Egy magaslégnyomású köz­pont Moszkva körzetében 18— 20 C fokos meíeg levegővel uralja a helyzetet Ezzel szem­ben Iálandtól délre, az Atlanti­óceán térségében hatalmas ciklon terpeszkedik. Hideg szárnya már elérte Nyugat- Európát. Ez a ciklon a mele­get valószínű keletebbre nyomja. Nyomában átmeneti lehűlés, felhős, csapadékos, te­hát párában gazdag légtömeg várható, ami egymagában iS garancia, hogy a közeli napok­ban nem várhatunk fagyot. Haparanda. a skandináviai „hidegzsák” is jóval fagypont feletti légflbmeget tartogat. A népi regula még egy név­napot szokott emlegetni, mint fagyos napot, az Orbán napját. Ez május 25-re esik. Ebből annyi az igazság, hogy e hő utolsó hetében is érkezhet sar­ki légtömeg, amire évszáza­dunk alatt is volt egy-fcét pél­da. De ennek a lehetőseiét még korai lenne latolgatnunk. (m) ba menő előadáson az izga­lom még elfogódotta tette őt, de hangja kellemesen csen­gett, könnyedén és finom lí­rával szárnyalt. Az idei évad tapasztalatai alapján még bát­rabban építhet egyéniségére és tehetségére a színház. Bencze Lászlónál a korábban nyújtott alakításaihoz képest örvendetes az előrelépés. Egye­lőre még játéktechnikai prob­lémákkal küzd, de reméljük, nincs messze az az idő, ami­kor hangjában az átélés oly­annyira kívánt jegyei lesznek hallhatók. ti. «.) Tegnap teljes volt az üzem az egri Gárdonyi Géza Szín­házban. Két előadásban ját­szották a Lilj bárónőt, A fér- ijek a küszöbön című vígjáték­kal pedig tájra indultak. ★ A délelőtti órákban a csen­des, üresen ásító széksorok előtt jelenetről jelenetre érik az új premier, formálódnak a díszletek, alakulnak a párbe­szédek .. . Brecht Koldusope­rájának bemutatójára készül az egri Gárdonyi Géza Szín­ház. , Bicska Maxi szerepében vendégművész, Mensáros László mutatkozik be az egri közönség előtt. Kocsma Jen­ny t Kovács Mária, Peackock szerepét Szabó Ottó Jászai-dí- jas, Peaackocknét Lenkey Edit, Pollyt Bürös Gyöngyi, Tigris Brown-t Paláncz Fe­renc játssza. A második sze­reposztásban Bicska Maxit Fonyó István, Pollyt Kopetti Lia alakítja. Az év utolsó be­mutatóján fellép csaknem a2 egész társulat. Többek között Kanalas lAszló, Csapó János, Mendelényi Vilmos, Huszár IÁszló, Szilágyi István, Varga Tibor, Kauczky Ervin, Lörin- czi Éva. A díszleteket Székely László, a jelmezeket Wieber Marianne tervezte. A zenekart Pethő Gyula vezényli. A Koldusopera egri bemu­tatója fiatal rendezőt, avat. Sík Ferenc főiskolai hallgató vendégként rendezi az elő­adást, s ez a produkció lesz 3 vizsgamunkája. (m) Elfáradt » „medveember”, s újabb turistacsoportra várva, üldögél a pá­don, a „havasi kutyafogat” gazdájával. be huppanókat. Az alattomos gödrök tele hóval, mint meg­annyi kelepcék, szippantják magukba a gyanútlan turistát. A II. világháború ejtette sebek ezek, most turisták visonganak buktatóin, a szűz havat ti­porva. Menedókház tűnik fel. Arra­felé tartunk. Egyszerre földbe gyökerezik a láb, elszorul a lélegzet. A vastag fenyőtörzs mögül kétméteres, fehér bun­dájú, vicsorgó medve törtet elő. Sikoltozás. Rémület. A Zakopánénak valóban két arca van, de mindkettő vonzó a maga nemében. A modem tájhoz simuló, sok emeletes szállodák és üdülők, a havasi hagyományok Ihlette régi fa­házak egyaránt gyönyörköd- tetők. Zakopáné köz vétlenségével ii kápráztat Itl őslakóvá válik aki egy napot eltöltött A pin­cér ismeri ízlé­sét s magyar nyelvű étlapor kínálja e táj ételkülönleges­ségeit Túrán­kon az aprc svájci min tájt házak lakói, ha autóbuszunk megállt tanyá­juk előtt, friss forrásvízzel teli kannájukat hozták élénk szíves kínálás­sal S ha a vá­sározó havasi pásztorok: meg­hallották, hogy magyarok al­kudoznak ötle­tes* emléktár­gyaikra, a rögtöni árleszállítás mellett még egy üveg pávóra is meghívták a rokonnak szá­mító vevőt Nehéz eldönteni, hogy az em­berek, vagy a táj szerzett-e számunkra maradandóbb él­ményt, hiszen a számunkra is­meretlen havasok világa ezer­nyi szépséget, s kalandot ígért Ezért nagy izgalommal lép­tünk a Gubatowka lépcsőjére, hogy majd ezer méter magas­ságba repítsen bennünket ingó kabinjában. lőttünk haragosan zúgnak a fe­nyők, félelmetesen szép a Tát- | ra ilyen magasságban. Félős és mégis vonzó. Az er­dő szinte hívogat sűrűjébe, s fölötte ott látszik az úti cél: a csúcs. összekapaszkodunk testvé­riesen, s huzigáljuk ki a mély­S az igazihoz megtévesztésig ' hű reklámmedve feje enyhén rázkódott a nevetéstől, amint . látta, hogy a halálra vált tu- [ risták zárt géppel akarják fényképezni. Majd erőteljes . mozdulattal „lefejezvén magát”. . jóízűen hozzákezdett cigaret-

Next

/
Thumbnails
Contents