Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-14 / 110. szám
1983, május 14., kedd NÍPŰJ8AG 3 lifágsiiieríí villamoseiiergia- ipari találmány Most értékelték a Nehézipari Minisztérium energia, ágazatának 1962. évi újítási-versenyét. A versenyt — mint az előző kilenc esztendőben egyfolytában — ezúttal is az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat nyelte. A tavaly kivitelezett számos értékes újítás, találmány között gyorsan világsikerű lett Oswald, Károly mérnök és társai találmánya, a bentonitos földeléstelepítés, amely a legrosszabb tálajokban, így sziklás terepen is jó, tartós, gazdaságos földelést tesz lehetővé a villamosenergía-hálózat építőinek. A bentonitot ilyen célra ez a találmány használja először az egész világon. A találmány iránt tőkés országok, Anglia, az NSZK és Francia- ország energiaipara is érdeklődik. (MTI) VESZÉLYBEN AZ ELUZEM CÍM — szeressék meg a rózsái bányászok ü* v *;* «;♦ >;*■ *;* •£* v *;• «g» •;* »;•> *,• *;♦ »;* <;♦ *;* <• v -*♦ v »;• **■ • v v v v v v ♦> •;* «5* ♦> *> •> *> *5* ❖ ♦> <♦ ♦> •£• v *1* ♦> »I» «J* *;* «5» »*• «> A rózsaszentmártoni bányát úgy emlegetik a trösztnél és a minisztériumban, hogy rájuk mindig lehet számítani. Példamutatóan helytálltak a télen, és az elmúlt évben büszkék lehettek, ha a kitermelt szén mennyiségéről, vagy minőségéről esett szó. Az önköltséggel is olyan jól álltak, hogy az élüzem cím jogos várományosai voltak ... hosszú ideig. De halálos baleset történt, aztán még egy ember életét követelte a vigyázatlanság, a bánya szigorú törvényeinek megszegése, ezért nem lehetett élüzem a rózsaszentmártoni bánya. Erkölcsi elismeréstől és jó pár ezer forint jutalomtól estek el a rózsái bányászok. Sikerül-e pótolni az elszalasztott alkalmat? Gyakran szóba kerül ez mostanában, míg Apcról, Petőfibányáról Rózsába ér a busz és erről vitatkoztak a vájárok és bányaiparosok az elmúlt napokban, amikor termelési tanácskozásra gyülekeztek. Nehésaég én haj akadt bőven, az elmúlt negyedévben. A 35-ös számú pajzsfejtés akadozva indult. Nem az embereken, a geológiai adottságokon múlt. A 33- as frontfejtésen a légvágat fenntartása okozott sok fejtörést és nem kevés verítéket. Naponta 110 vagon volt a terv és nehéz körülmények között többet adtak. És jobbat is, 106.2 százalékra teljesítették a minőségi tervmutatót. Bányafából és széldeszkából az engedélyezettnél többet használtak fel. De ezen nehezen tudtak volna változtatni, mert két pajzsfejtést ütemeztek, de csak egyet üzemeltettek. Egyébként a munka jól haladt, a tervezettnél majdnem 16 forinttal termelték olcsóbban a szén tonnáját és a negyedév végére 1,4 millió eredmény- javulást igazoltak a hivatalos okmányok. A gazdasági eredmények most is biztatóak a rózsái bányában, de a keserves tapasza tálatok figyelmeztetik az embereket és a termelési tanácskozás majdnem minden felszólalója a balesetekre hívta fel a figyelmet.. — A 24-es fronton eddig jól ment a munka. De érthetetlen, hogy mostanában, amikor javultak a munkafeltételek, gyakoribbak a balesetek. , — A 33-as csapat az elmúlt hónapban biztató eredményeket ért el, de sok a könnyelműség. Egyes meggondolatlan emberek nem tartják be a rendelkezéseket, azt mondják, akkor nem keresnek. Ez item igaíz, ilyet ne állítson senkii A kötelező óvatosságról, a testi épség, embertársai védelméről ne feledkezzék meg senki — csattant a fiatal vájár szava. Minden szempár a felszólalóra szegezödött és biztató egyetértést tükrözött A balesetek okairól szólt Juhász Gyula aknász is. Nem a biztosítás hiánya okozza, sokszor bosszantó, vagy nevetségesnek tűnő apróságok okozzák a balesetet — mondotta. — Az életlen szerszám, az elbizakodottság és önfejűskö- dés már az elmúlt negyed évben is sok balesetet okozott. Három hónap alatt 70 baleset történt, ebből 19 három napon túl gyógyult, 384 műszakkiesést okoztak a sérülések. Bosz_ szúsággal és fájdalommal jár, ha az ujj sérül, a család is kárát vallja, ha-a kéz romcsoló- dik, rettegés és hangos zokogás veri fel a falut, amikor halálhírt hoznak a bányából. A bányászok többsége fegyelmezett, betartja az utasításokat, de akad még könnyelmű, felelőtlen ember. Három nap múlva nyit a BNV Ha a majdani látogató mbst még csak a kerítésen kívülről bepillant a Budapesti Nemzetközi Vásár területére, önkéntelenül megkérdezi: — Tényleg, tizenhetedikén nyit a vásár? A kérdés jogos, mert a kerítésen túl még épülőfélben lévő pavilonok, ládákat szállító gépkocsik láthatók. Dr. Vitéz András, a Budapesti Nemzetközi Vásár igazgatója mondotta: — Megszokott vásári kép ez. Építkeznek, szerelnek a vásár területén, látszólag , teljes a felfordulás. Már valamennyi előre jelzett brszág képviselői megérkeztek, éjjel-nappal dolgoznak vásárvárosunk területén, de a pénteki nyitásra minden a helyére kerül. Heves megye üzemei is képviseltetik magukat termékeikkel a Budapesti Nemzetközi Vásáron. köbcentis Pannónia karburátorokat és kürtöket láthatnak majd. Az egri Hajtóműgyár az „anyavállalat”, a Budapesti Hajtó- és Felvonógyár pavilonjában vesz részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az egri üzem gyártmányai közül hattonnás dömper-sebességváltót mutat be. A berendezést már elszállították a fővárosba. A vásárváros még nem öltötte fel „ünnepi toalettjét”. De pénteken már emberekkel népesülnek be a pavilonok, látogatók töltik meg az utakat: három nap múlva nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. ...fi. i.) Vigyázzanak rájuk és helyettük a többiek, segítsenek még többet a munkavédelmi ötök, erre, kért minden bányászt Szomszéd László üzemvezető. Vájároktól, aknászoktól és a felügyelettől egyaránt meg kell követelni az utasítások pontos betartását. Mutassanak példát és ne restelljék a mulasztást elkövetőket figyelmeztetni a most kitüntetett dolgozók. Csorna Kálmán a fejtésnél, Balogh József az elővájáson, Havellant László a TMK-nál, Czakó István a műszakiak között, Ludá- nyi Mihály a csatlósok között legyen éber őre a balesetvédelemnek. Közös erővel vigyázzanak, hogy ne kerüljön ismét veszélybe az élüzem cím. Ne csak a termelési és gazdasági eredményéiért harcoljanak, hanem féltve őrizzék és becsüljék az életet. Dr. Fazekas László Hivatala a szántóföld A Finomszerelvénygyár udvarán útra kész ládák sorakoznak. A címkéken rendeltetési helyként a főváros neve olvasható. Az idén szakosították a magyar ipar termékeit, több üzem azonos gyártmányait kö-. zös pavilonokban mutatja be. Az Egri Finomszerelvénygyár, a Csepeli Tröszt pavilonjában kapott helyet. Üvegezett vitrinekben az egri üzem kerékpárt, és motorkerékpár-alkatrészeket állít ki. A látogatók az egri gyár készítményei közül világító berendezéseket, — első és hátsó lámpát, valamint dinamót, — 125 köbcentis Danuvia és 250 \i\a.vtna mezőgazdász 1/lg Vei ig Mészáros Miklós, a demjéni termelőszövetkezet agronómusa. Kalapjával, ruhájának színével is mintha utánozni akarná a növények zöld színét. Csizmát visel, s ezzel már el is árulja, hogy nem íróasztalt könyöklő ember, hanem idejének nagyobb részét a határban tölti. Amikor kerestem, azt kérdezték az irodában: — Az agronómusunk? A határban van. öt ilyenkor csak ott lehet megtalálni. János bácsi, aki az elnököt és őt szokta fuvarozni, szintén bizonyítja: — Mindig megy. Megnézi a traktorosok munkáját, a fölOlvastam a Népújságban, hogy „mozgó" hírlapárust kerestetnek a füzesabonyi állomásra. Kétségem sincs afelől, hogy e keresést siker koronázza majd, s nem sok idő múlva ott lesz ezen a fontos állomáson a hírlapok árusa, akit mozgónak neveztetnek. Lelki szemeimmel már előre látom, hogy Izeg- mozog majd a Népújságok, Népszabadságok és Ludas Matyik között, hiába szólnak majd rá az idősebb utasok: ne fészkelődjön annyit, kérem I De 6 fészkelődül, mocorogni, sőt mozogni fog, mert nemcsak az a , kötelessége, hogy hírlapot áruljon, de az is, hogy mozogjon ... Én ugyan eddig azt hittem, hogy «an hírlapárus, aki vagy ott ül, arra rendelt kabinjában, vagy fel-alá járkál, hangosan hirdetve lapjainak címét és híreit, téve ezt aszerint, ahogyan ezt kereseti vágya, a lapok eladásának szükségessége megköveteli. Ügy látszik, tévedtem: mert van olyan, akinek mozognia kell, van olyan, akinek az ülés is elegendő ... Hiába, nemcsak a fizika, az orvostudomány, de a hirlapárusitás is differenciálódik! Lenyűgöző a fejlődés ... deket, aztán már megyünk a tanyára, onnan _ az emberekhez. Sokszor még vasárnap is be kell fogni. Eperben és Hevesen végezte el a mezőgazdasági technikumot, utána az agrármérnökrn tanult Közvetlenül az egyetemről került a szövetkezetbe. Szép terveket szőtt első munkahelyéről, úgy gondolta, hogy azokat az ismereteket, amelyeket oly nagy igyekezettel sajátított el, az új módszereket, mind-mind hasznosítani, alkalmazni fogja és egy olyan gazdaságot épít fel, ahol mindenki megtalálja a számítását. Nagy ambícióját ben lehűtötle áz ismeretlen környezet. Tengernyi volt a baj: nem kapott megfelelő lakást, az akkori üzemterv nem épült reális alapokra, probléma volt a munkaszervezéssel is. A tagság sem birkózott még meg az új, a közös gondolatával és ráadásul az elődje is gyakran gáncsolta törekvéseit. — Nehéz volt a kezdet — emlékszik vissza az első eszkül hangoskodott. Ö nem szólt közbe, kezében nem rebbent meg a cigaretta, megvárta, amíg kibeszéli magát az asz- szony. Kemény, csontos arcélén semmi sem változott, de később csendesen, megfontoltan elmondta mondanivalóját. Bármi tud az emberekkel — ez a vélemény róla a faluban. Nyugodt, higgadtan gondolkozó ember. Mióta itt van, két durva szót sem hallottak tőle és talán ennek is köszönheti, hogy igyekezete nem volt hiábavaló, — terveinek egy részét megvalósította. A feladatok jó része nem volt népszerű: így már a kezdetkor megakadályozta, hegy felhígítsák a munkaegységeket Központi munkaegység-elszámolót állított be aki pártatlanul és hozzáértéssel látta el feladatát. A növénytermesztési brigádok munkaelosztásánál azon igyekezett, hogy a táblásítással egy időben egy-egy brigád külön táblát kapjon. Kiharcolta, hogy a jobb és gazdaságosabban termelhető növények területeit növeljék. Űj kezdeményezés volt az európai sima szőlővesszők előállításának betendőre. — Nem tudtam szót érteni az emberekkel. Hiába próbálkoztam elfogadtatni az új, kikísérletezett és bevált módszereket, nem sikerült. Féltek az újtól, a hagyományos termelés „egyszer majd sikerül” elvében bizakodtak és nem merték vállalni az újjal járó kezdeti nehézségeket. Mészáros Miklósnak nem sikerült tehát máról holnapra megváltoztatnia a falu gondolkozását, a határ képét. Mégsem mondott le terveiről, hanem aprólékos és türelmes munkával kezdte meggyőzni nap-nap után az embereket. Klnc/lcm amikor egy LUlCöieUl, asszonnyal beszélgetett. Az asszony vélt eérelmét panaszolta és ók nélvezetése is. Ebben a községben sosem készítettek ilyesmit és a kezdeti idegenkedés ellenére mégis szép eredményt értek el. Ma gazdagodik, JgS lu, a szövetkezet. Az emberek is kezdenek másként gondolkodni. A tagság nagy része -elismeri, méltányolja munkáját és hallgatnak rá, megfogadják tanácsait, végrehajtják utasításait Mészáros Miklós sokat tett és tesz ezután is a faluért. Idejének legnagyobb részét a határban, az emberek között tölti, mert az agronómusi hivatal a széles határ, a szántóföld. r. e. Most búcsúzunk és elmegyünk ... (Folytatás az 1. oldalról) A gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium diákjai... ★ Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium ballagási ünnepségén az Ottörőház jelvényt és nyakkendőt adott át az úttörővezetőknek. Ballagnak a hatvani Bajza József Gimnázium negyedik osztályos tanulói. (Márkusz-Kiss—PiUsy felvételei!
