Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-12 / 109. szám

IMS. május 13t; tMCtti»? RfiFÜJSÁÖ 1 Heves megye sportéletéről tárgyalt a Heves megyei Testnevelési és Sporttanács TT 88 48 sF 28 l!n|ij| iiiiiiii . i 8« jlió 39 IÜ! 58 48 77 1:1 172 II 178 78 83 89 89 63 68 84 Üiiiü 24 Ili!!!! 30 Ül 49 54 55 44 50 ill 90 12 >5 ■ |£t> Hiiiü! 45 iiiiijülöO íÉliil 61 6,5 69 [!»!!!! !Í91 46 .56 iiilllí! W i 79 87 iílliíii iililji! ;:::!!! 57 66 92 Ilii! M f Ni: ■ HlRiHyn* ipiül*1'' VÍZSZINTES: 1. Egri úttörőcsa­pat. 14. Spanyol országrész. 15. TOY. 16. Részvénytársaság. 17. A Carmen szerzője. 19. Világítás. 22. Nők használják. 23. ... Cltua. 25. Románia fővárosa. 27. Időmérők. 29. Ez csecsemő. 81. Ezen a napon. jelentkezés a felsőfokú gépipari technikumba Az 1963/64-es tanévben Egerben megnyitja kapuit a felsőfokú gép­ipari technikum, gyártástechnolú- giai szakon. A felsőfokú technikumba jelent­kezhetnek korhatár nélkül azok, akik legalább másfél éves munka­viszonnyal rendelkeznek, közép­iskolai érettségijük, vagy képesítő oklevelük van, vagy gépipari szak­munkás-bizonyítványuk és felvé­telüket az üzem javasolja, s a fel­vételi vizsgán megfelelnek a kö­vetelményeknek. A Jelentkezési la­pokat június 1-ig a Szilágyi Gim­náziumban, vagy a Finomszerel- vénygyárban kell leadni. <A kakaá t — Az asszonyt szív •sodálalos — mondta .iccéiéi és kétségbe­esett, reménytelen könnyek borították el ..okát szenvedett ór­áját. — Amit egy sszony megtesz, arra éptelen lenne egy jrfi — mondta szi- yjgva és hozzákez­dett története mesé­jéhez ... — ötéves házas va­gyok, egyébként bol­og, de mégis öt éven ut üldözött, mint a :ad. Igen, ne csodál­kozz, üldözött, mint a ad... Nászéjsza- ank reggelén, fiatal, •anyós kis édes fe- ségem kirohant a ynyhába, hogy reg- ;lit készítsen az ő •anyós kis férjecs- jének, mármint ne­mi... Készített. Pél er kakaót. En a ká­lót viláaé’vembe» 7V utáltam, hegy a gondolatától Is bor­sódzott a hátam. Mi­ért? Nem tudom! S ekkor jön az én új­donsült asszonyom, táncos léptekkel, pu­ha ujjakkal mellém ül és mint valami kisgyereknek, nyújtja a kakaót... Te mit csináltál volna? Meg­iszod. En is azt tet­tem. Behunytam a szemem, lenyeldes- tem a kakaót és mo­solyogni próbáltam. Ügy látszik, sikerült, mert attól a perctől kezdve, öt esztendőn keresztül, kakaó és kakaó, aztán megint kakaó és újfent ka­kaó volt reggelire. — Volt idő — foly­tatta rémült vissza- révedcssel Kecelei —, amikor nehezen lehe­tett *kakaóhoz jutni, de Erzsébet hozzá­jutott ... ’ Volt idő, amikor a kakaóevést a törvény büntette, én kakaót ittam reg­gelire ... Volt idő, amikor a kakaóért meg kellett mászni a Himaláját, Erzsébet megmászta és reggel Ott gőzölgött szirupos szagával, tejbe oltva a fél liter kakaó ... Rettenetes volt. Min­den este, minden le­fekvés a rémület éj. szakája volt, mert tudtam, hogy az álom egy pillanat és reggel jön a kakaó és Erzsé­bet, aki üdvözült mo­sollyal nyújtja felém azt az átkozott italt... Lefogytam, ideges lettem, a munkahe­lyemen összevesztem mindenkivel, kezdtek kiállhatatlan fráter­nak tartani, nem kap­tam prémiumot, s nem küldtek jutalom­üdülésre ... Mindez a kakaó miatt! — S egy reggel öt esztendő után, nem bírtam tovább... Fel­32. Kérdő névmás. 33. A cselek­mény ezért történik. 35. MN. 36. Régi katonarang. 38. Rablók élén áll. 40. Ikes ige ismertetőjele. 41. Nem szoros. 42. Személyes névmás. 43. Oramárka. 44. Rárakva. 47. Nézni. 48. Az ismeretién aláírása. 50. Heves megyei község. 51. Az arzén vegyjele. 52. Férfinév. 54. Kedvenc táncdal-énekesünk. 56, Északi kikötőváros. 58. Ismert rég! filmkomlkus-pár (fon.). 60. Film­vállalat. 61. Minden franciául (a középső betű kihagyva). 63. ... de Janeiro. 64. Személyem is. 66. A samárlum kémiai jele. 67. Pldrdi Ikerszava. 68. IRL. 69. Francia ta­gadás. 70. Folyó mellett van. 71. NS. 72. Ifjúsági írónk. 75. Korszak. 78. Az ezüst vegyjele. 79. Ozpapa. 81. Énekem. 83. Róma alapítóinak egyike. 87. Tréfa. 88. ONA. 89. Vége, angolul. 90. Strázsa. 91. Ar­con szokott lenni. 92. Olaszországi folyó. FÜGGŐLEGES: 1. Zeneszerzőnk. 2. Araszt. 3. RD. 4. Perzsa király volt. 5. Női név. 6. Költők lhletője. 7. Ujjnak is, ételnek is van. Börtönben van, jassz nyelven. V Mint a vízszintes. 66. szám. 10. Rangjelző. 11. Es, franciául. 12. Ragadozó. 13. Fóton van. 18. A sze­méttelepen keresgélő asszony. 20. Shakespeare-hős. 21. O németül, semleges nemben. 22. A tetejére. 24. Névelő. 25. Ilyen koszorú Is van. 26. Méhek háza. 28. Repedés a Balaton jegén. 30. BOZ. 34. Nép­szerű vetélkedő a tv-ben. 35. Fel- vevőszalágon. 37. Tulajdonos. 39. Személyes névmás. 45. Ford: Álta­lában vizet szolgáltató berendezés. 46. Hull. 49. Egyszerű zeneszerszá­mot fújt. 53. Kiszabott összeg. 54. Pipi. 55. Amon ... 57. Japán leány­nak. 58. Sül. 59. Fejlődik, gyara­podik. 60. Mustra. 61. Törökkori krónikásunk. 62. Régi. 65. Latin birtokos névmás. 70. Férfinév. (+•) 73. Büszke (növény). 74. A gerin­ces állatok egyik csoportja. 76. Solonban van. 77. Használhatat­lanná tesz. 80. Vastagabb bot. 82. .. . Ce-tung. 84. Angolul: egy. 85. Magyar Döntő Bizottság. 86. ŰRT. A rövid és a hosszú magánhangzók között nem mindenkor te­szünk különbséget. A vastagon szedett korok megfejtése a követ­kező hét csütörtökéig nyílt levelezőlapon küldendő be szerkesztő­ségünkbe.’ A megfejtők között könyveket sorsolunk ki. Az elmúlt heti rejtvény helyes megfejtése: Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértet«; Berlinben; Német ideológiai Trier. A szerencse Wämser Gyula petőfibányal, Könczöl Ernő párád! és Székfi Tibor hatvani megfejtőinknek kedvezett. A könyveket postán küldjük meg elmükre. ERHARD A KIJELÖLT ELNÖK ADENAUER: Gratulálok, örülök, hogy így megértjük egymást!... az első perctől HIÁNYOS KIKÉPZÉS ARGENTÍNÁBAN — Most már tudjuk, miért buktunk le, rosszul csináltuk a „jobbra át’-otl (Geró Sándor rajzai lázadtam! Váratlanul í és vulkanikus erővel\ tört ki belőlem a gyű.-} lölet az öt esztendői alatt megivott száz] hektó kakaó és a hát-? ralevő évek még vár-j ható ezer hektó ka- ■. kaója miatt... Bőg-] réstől vágtam a sa-, rokba ezt az átkozott; italt, ordítottam, és' megesküdtem az éle-, temre, hogy inkább elválok, vagy meg-? ölöm magam ... ki-'­irtom az egész csalá-j dóm, de kakaót többéi nem iszom ... ■ i — És Erzsébet? j — Az asszonyt szív 1 csodálatos — sírta el| magát Kecelek —j- Megértette, megsimo-; gáttá a fejem, kis sza-.'( márnák nevezett és I ma reggel már nem'} volt kakaó... Csokó.% Iádét ittam... Meg-;- ölöm magam... Aj. csokoládét is utálom!.■; , (egri) á /«gazdaság szocialista átalaku lása felé vezető kezdeti lépé sek, a földművesszövetkezetek a termelőszövetkezeti mozga lom fejlődésének — a közö< gazdálkodás kialakulása törté netének — feldolgozására, se egységes paraszti osztály kiala­kulásához vezető út történeim bemutatására. A szövetkezetei létrehozásáért folytatott poli­tikai harc mellett a szociálist* mezőgazdasági "nagyüzem ki­alakulásának történetére, to­vábbá a földműves és az egyét szövetkezeti mozgalom fejlő­désével egyidejűleg a falus: lakosság életkörülményeiben kulturális fejlődésében bekö­vetkezett változásokra, a szo­cialista falu kialakulására. Pályázni lehet olyan témá­val is, amely a szövetkezetek politikai, szociális, kulturális tevékenységével foglalkozik a felszabadulástól napjainkig, s egyben azt is vizsgálja, hogy a szövetkezetek tevékenységi milyen hatással volt a paraszt­ság életkörülményeinek alaku­lására.-Pályázni lehet a szövetkezeti mozgalomra vonatkozó vissza­emlékezésekkel, illetve vissza­emlékezéseken alapuló tanul­mányokkal is. A pályázaton bárki részt ve­het. Pályadíjak Összege: I. díj 3000 Ft, II. díj 2000 Ft, III. díj 1000 Ft. Ezenkívül 4 tanulmány 50C —500 Ft jutalomban részesül. A legsikerültebb tanulmá­nyokat és visszaemlékezésekei önállóan vagy gyűjteményes kötetben megjelentetjük. A pályázatra benyújtott ta­nulmányok, visszaemlékezések terjedelmét a szerzők szaba­don határozhatják meg. A pályázatok beküldésének határideje: 1964. április 4. Beküldendő a TIT Hevei megyei szervezetéhez. A TIT Heve» megyei szervezete Földmű vessző vetkezetek Heves megyei Szövetsége Heves megyei Tanács mezőgazdasági osztálya Heves megyei Tanács művelődési osztálya A TIT Heves megyei szer­vezete, a Földművesszövetke- zetak Heves megyei Szövetsége és a megyei tanács vb. mező- gazdasági és művelődési osz­tálya pályázatot hirdet a szö­vetkezeti mozgalommal, első­sorban a termelőszövetkezeti mozgalommal foglalkozó hely- történeti tanulmányok megírá­sára. A pályázat célja a mezőgaz­daság szocialista átalakulása történetének egy átfogó vagy valamely részkérdésének ön­álló kutatáson alapuló feldol­gozása. A pályázatok mutassák he egy termelőszövetkezet, vagy egy község, illetve a megye te­rületén kialakult szövetkeze­tek történetét. A pályaművekben különös figyelmet kell fordítani a me­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS : hogy a gazdásági muitkábái ■ — á még meglévő hibák eile i nére — remélhető jávulás tőr • tértt. Sok helyén szépen émelké- détt a tagsági díj és a rendez vények bevétele (Egri Dózsa Petőfibánya, Abasár, Mátra derecske), ugyanakkor azon bán sok helyen kifogásolhatói : az étkezési és frissítő elszémo lási számlák (Kisköre, Kápol­na, Sarud, Vámosgyörk). fi sportfelszerelések tárolása sói helyen nem megfelelő, Eger szóláton például átvételi elis­mervény ellenében a sporto­lóknak adták oda! Ez a felsze­relési tárgyak idő előtti el­használódásához vezethet. Sportmozgalmunk átalakulása az idén tovább folytatódik Júniusban nyilvános vitára kerül a program és a Szerve­zeti Szabályzat tervezete, szep­temberben megkezdődnek a vezetőség és küldöttválasztó közgyűlések, az évvégén pedig Összeül a kongresszus, amely kimondja az új sport tömeg­szervezet végleges megalakulá­sát. Persze az új szervezet életrehozása nem jelenti az eddig követett sportpolitika megváltoztatását az MSZMP testnevelési és sporttézisei to­vábbra is a munka alapjául szolgálnak, de társadalmunk­ban bekövetkezett döntő vál­tozások majd lehetővé teszik, hogy a mozgalom — sajátos eszközeivel — még jobban elő­segítse az edzettebb, egészsé­gesebb emberek nevelését. Je­lenleg a lakosság 10—15 száza­léka sportol és mi ezt a szá­mot szeretnénk jóval maga­sabbra emelni! A beszámoló felett élénk vita indult meg, majd a me­gye legjobb sportaktíváinak kitüntetéseket, okleveleket és tárgyjutalmakat nyújtottak át.- ellenére, hógy ez a fejlőd« 5 éléggé lassú ütémű. Ma mi 1 több mint húszezren tágjai . mözgalomnak! Ugyancsak s2<- lesen bontakozott ki megyén] > ben az Ifjúság a szocializrm • sért mozgalom is, 1962-be- például 23 827 fiatal teljes tette az előírt követélmény« ■ két. A sportmozgalom töm« 1 gesítésében új színfolt * ' újonc-bajnokságok szervezés Minőségi sport A tömegsport kiszélesítés törvényszerűen magával hot ta a minőségi fejlődés is. Nyolc sportágban bonyoli tunk le megyei bajnokságo összesen 370 csapat részvéte lével, míg a járási bajnokság ban részvevő férfi-női, ifjúság és serdülő-együttesek szám közel 500! A legtöbb csapat - számszerűit 78 — a hatvar járásban található, szembetű nő viszont a gyöngyösi jává visszaesése. A megyei, járás és városi, valamint a körzet és újonc-bajnokságokban töbl mint nyolcezer fiatal sporto rendszeresen az előző ével hatezerjével szemben. A mi nőségi előrehaladást bizonyít ja Katona Józsefnek Lipcsé ben nyert Európa-bajnok aranyérme, Erdélyi Éva bronz érme, és az, hogy Bodná; András és Pócsik Dénes tag jai voltak az Európa-bajnok Ságot nyert vízilabda csapat nak. Jelentős fejlődés tapasztal­ható az iskolai testnevelés te rületén is. A középiskolákbar rendezett többfordulós házi- bajnokságokon mintegy két­ezer tanuló vett részt. Ezután az agitációs és pro­paganda bizottság végzeti munkáját ismertette Puszta: elvtárs, elmondotta, hogy s tavaly megrendezett sportki­állításnak több mint hétezei nézője volt, s á bizottság 2537 fő részvételével 20 eset­ben tartott sportakadémiai előadást, 4497 fővel 60 alka­lommal sportköri estét, és 1157 fővel 14 esetben élmény- beszámolót. Létesítményeink és a gazdasági munka Köztudomású, hogy megyénk sportlétesítmény-helyzete nem kielégítő. Sportmozgalmunk gyorsan fejlődik, s hiába gyor­sult meg a létesítmények épí­tésének, felújításának üteme- a lemaradást nem lehet tel­jes mértékben pótolni. Éppen ezért hirdette meg a megyei TST a pályaépítési akciót, amely nem várt szép eredmé­nyeket hozott. A megyei TST nagy gondot fordított a gazdasági bizottsá­gok megszilárdítására és segí­tésére. Ennek következtében a pénzügyi fegyelem fokozatosan megszilárdult s elmondhatjuk, A Heves megyei TST szom­baton délelőtt a megyei tanács nagy tanácstermében tartotta meg évi nágyaktiva-ülésát, amelyen nagyszámban jelen­tek meg a megye sportvezetői, sportkörök, szövetségek, kü­lönböző bizottságok vezetői. A megyei pártbizottságot Fehér István, a pto. helyettes veze­tője, a Magyar Testnevelési és Sporttanác6őt Lakatos Tibor és Horváth Mihály képvisel­ték. A megjelenteket Szegedi Barna, a megyei TST elnök- helyettese üdvözölte és ismer­tette a napirendet. Szövetségek, sportkörök Ezután Pusztai László, a megyei TST elnöke emelke­dett szólásra és számolt be a megjelenteknek a megye test- nevelési és sportmozgalmának helyzetéről. Beszámolóját rö­vidített formában az alábbi­akban közöljük. Megyénk sportéletének köz­vetlen szakmai irányítását a jelenleg működő 22 sportszö­vetség végezte. A szövetségek munkája egy. év alatt sokat javult, szövetségeink alkalma­sak arra, hogy a sportmozga­lom szélesebb társadalmi ala­pokra való helyezésének szó­szólói, előkészítői legyenek. A szakmai irányítás azonban még nem teljesértékű, a leg­több sportágban — elsősorban íalun — edző- és szakember- hiány mutatkozik. A szövetség gek gazdálkodása viszont tel­jesen megszilárdult. A megye 119 községéből 107-ben működik sportkör sez is jelentős javulást mutat az előző évivel szemben. A meg­levő 151 sportkör közül_ 49 szakszervezeti, 74 termelőszö­vetkezeti, nyolc községi, 3 Honvéd, 3 Spartacus, 1 Dózsa és 10 középiskolás sportkör. A tsz-sportkörök szervezése te­rén a vártnál nagyobb ütemű a fejlődés: 1960-ban 51 közsé­gi és 28 tsz, jelenleg pedig 8 kízségi és 74 tsz-sportkör van nyilvántartva! Biztosra vehe­tő azonban, hogy 1963-ban a még meglevő községi sportkö­rök valamennyien tsz-s port­körökké alakulnak át. Tömegsport A megyei TST a tömeg­sport fejlesztésére közös mun- , Áatervet dolgozott ki az | jZMT-vel és az MISB-vel. En- ( nek alapján például a falusi , spartakiád-versenyeket télen ^ 88, nyáron pedig 78 községben . rendezték meg. Az összes ; részvevők száma meghaladta a 12 ezer főt, de a minőségi • lejlődés sem maradt el, mert a > megyék közötti összesített i pontversenyben 1959-ben a 19., 1960-ban 14., 1961-ben 10. és 1 •962-ben 7. helyen végez- ^ 'ünk! Jelentős fejlődés ta- t o asztalható a Kilián Testne- j velési Mozgalomban is, annak r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents