Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-10 / 107. szám

1963. májas 10., péntek RCPCJSAS . UAw_ Aki lettekben halhatatlan . •. A Mátrából leszakadó völ­gyek szétsimuló tenyerén ma­gasodik — az erőmű. Kapuját áüépve, vas traverzekre feszí­tett sodronyokon, levegőben suhanó csillék zaja, daru-csi- korgái. monoton turbina-lár­ma fogad. S a pártirbda csend- . jében Molnár Gyula, idős, Őszülő férfi — ügyeletes mér­nök, gépműhelyt üzemvezető, • szakszervezeti bizottság ter- melési felelősé — fontos mun­kába mélyed. A szocialista bri­gádok értékelésének utolsó mozzanatait végzi. Ítéleteket, véleményeket egyeztet, brigád- statisztákat készít: hány kol­lektíva, s hányadszorra nyeri el a kitüntető címet, oklevelet, jelvényt és zászlót. Előtte bri­gádnaplók sorakoznak. Az erő­mű 52 brigádjának dokumen­tuma. Terítve velük az egész asztal. Szürke fedelű könyvet emel ki a halomból s átnyújtja: — Tessék, lapozzon bele, Minden magyarázatnál többet vall a brigádról az írás ... Konkrét regény Nemcsak lapozgattam a viliamosüzémi Csorba-brigád naplójában, hanem végigolvas­tam mindon sorát, minden be­jegyzést — első betűtől az utol­sóig. Egy óránál is tovább tar­tott, de megérte, mert most bőven tallózhatok a noteszom­ban rögzített idézetek, adatok között. Konkrét regény — nem vala­miféle irodalmi újdonság ez, a brigádnaplót nevezem így. Konkrét regény a munkáról, közösségi életről, az összetar­tozás tényétről. A munkától, amelyet nem azért végeztek 'el, mért fizetést reméltek érté, ha­Bírósági ülnököket Jelöltek tegnap a Budapesti Hajtóműgyár egri telepén Tegnap délelőtt a Budapesti Hajtóműgyár egri telepén bí­rósági ülnökök jelölésére ke­rült sor. A három évvel ezelőtt megválasztott ülnökök meg­bízatása lejárt, s a jelölő cso­portok Hegíiap megválasztották új bírósági ülnökeiket, Ismét bírósági ülnöknek vá­lasztották . Aradi Ferencet és Marsaiké Józsefet, valamint első ízben bízták meg bírósági ülnöki teendőkkel Varga Ist­vánt, Tóth Józsefet és Sebes­tyén Zoltánt. 4 mezővédő erdősávok népgazdasági jelentőségéről tanácskoztak Egerben Tegnap délelőtt Egerben, a megyei tanács klubtermében a Nyugatbukkí Erdőgazdaság rendezésében tanácskozást tar­tottak a mézővédő erdősávok népgazdasagi jelentőségéről. A tanácskozáson részt vett Holló Endre, a megyei pártbizottság munkatársa, Molek Jenő, a megyei tanács elnökhelyettese, Adamkó József, 1 a Nyugatbükki Erdőgazdaság igazgatója, Gál János, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektora, Gálái József, Bándos György rekto­rok, valamint a járási taná­csok mezőgazdasági Osztályai­nak képviselői, az erdőgazda­ságok és termelőszövetkezetek dolgozói. Adamkó József megnyitó szaval után Gál János, a Sop­roni Erdészeti és Faipari Egye­tem rektora tartott előadást a mézővédő erdősávok létesíté­sének népgazdasági jelentősé­géről és az ezzel kapcsolatos problémákról, tudományos ku­tatásokról. Az élőadó elmondotta, hogv a fásítás népgazdasági érdeké­ről még ma. is sokan vitatkoz­nak és sokan másodrendű fel­adatként kezelik, főleg a ter­melőszővetkeze bekben. Ez a szemléletmód — mint hang­súlyozta — helytelen, mert az eltelt évek kutatásai számsze­rűleg is bebizonyították, hogy az erdősávoknak nagy jelentő­ségük van a mezőgazdasági termelésben, a természetátala- kítő munkában. A többtermés elérésnek nemcsak a műtrá­gyázás, a kemizálás, és a gépe- sítés a feltétele, hanem az ala­posan meggondolt, és tervsze­rűen végrehajtott erdő- és erdősáv-telepítés is. Ezután az előadó filmvetí­téssel egybekötött, tudomá­nyos magyarázattal bizonyí­totta be előbbi állítását. Az el­telt évek tapasztalatainak is­mertetésével szemléltette az ^erdősávok népgazdasági jelen­tőségét. Bebizonyította, hogy ttáromé*ám érés ti fsáé; BRÜMENBtiN meotalál- 'ták egy 17. századbeli német újság több példányát. Az Eln- kőmmende Zeitungen című új­ság 83 példánya közül az elsőt 1650. július l~éh, az utolsót ftc év szeptemberében nyomtat­ták. Ülök á rádió mellett, ö szobára és a városra ts áz éjszaka csendje bo- vuL Forgatom a kereső* gömböt és a skála ra­kéta hátán egymás után sorjáénak, váltják egy­mást az állomások. Becs . .. Prága . . . szófia . . . Párizs . . . Berlin . . . Ro­ma. . . Moszkva. . .: zürn- mög á szó, Beethoven váltja Bartókot, dalla­mos ölasz a lágy szlá- Vöt, rtyely tornász angol a ,,h-'-t dobó pergő fran­ciát. Egymás mellett, egymás' után beleférve egy kis dobozba, béké­sén, vidáman, vagy mél- tÖságiéljéSéh. Mennyi vita, mennyi élvetélt szándék, - cél­c'.a. Egymás mellett élés. Verseny. S a rádió, az elektromos huild-itiok lm évtizedek óta békésén megférnek egy doboz• ban, egy szerény, fé­nyesre .politúrozott, már vem is technikai ósodá* Aztán hirtelen eszembe iutóit: Hitler is ..meg» fért" az éter hullámain Liszt Les PreiUdes-jével1 Nem, nem ilyen égyszé* HL A rádió, az állama- sok, a. hullámhosszak is ni ember függvétiyéii áz wtnbéri akarat és szív, á gyűlölet, vagy az em­berség nem található meg olyan egyszerűen egij keresőgombbal. Ám a Les Preludes ma is zeng!' (- 6) Tegnap Egerben ülésezett a Heves megyei KISZÖY választmánya Tégnap délelőtt a KISZÖV megyei központjában ülést tar­tott a KISZÖV választmánya. Az ülésen részt vett Szabó Imre. a KI ŐSZ megyei titkára. Lakó Rudolf, a KSZKBI ügy­vezető elnöke, Süveges Bene­dek, a MÉSZÖV osztályveze­tője, valamint a KISZÖV vá­lasztmányi tagjai és a megyei kisipari termelőszövetkezetek elnökei. Kamié Pál a KISZÖV elnö­ke, az elmúlt év eredményeiről számolt be, és ismertette az 1963-as év feladatait. A KISZÖV 1982-ben megtar­tott küldöttgyűlésén hózott ha­tározatók hangsúlyozták a ja­vító-szolgáltató . tevékenység fokozását — kezdte beszámo­lóját Karnis Pál. Ezen a téren — főleg lakásépítkezésben — jelentős eredményekét értünk el. A javító-szolgáltató tevé­kenységi tervünket az, elmúlt évben 150 százalékra teljesítet­tük. 1900-hOz viszonyítva a la­kossági építkezést közel há­romszorosára emeltük. A ja­vító-szolgáltató tevékenységen belül azonban nem kezeltük kellő gonddal a lakossági ja­vító-szolgáltató tevékenységet. Gyakran előfordul, hogy a be­gyűjtő gépkocsi üresén, vagy csak egész minimális mennyi­ségű javításra szoruló géppel tér vissza. Elmondotta ezután, hogy a szövetkezetek tartalékalapja meghaladja a 32 millió Ft-ot. Az elmúlt évben a szövetkezetek állóeszközeinek értéke négy­millió forinttal emelkedett, ör­vendetesen javult a társadalmi tulajdon védelme is. Hangsúlyozta Karnis elvtárs, hogy a Heves megyei kisipari szövetkezetek ■ eredményes munkáját elősegítette az 1062. év elején beindított szocialista munkaverseny. A munkaver­seny értékelése alapján a bél­apátfalvi szövetkezet elnyerte az ÖKÍSZ serlegét. A Hevesi Építő-Javító, a Gyöngyösi Ci­pész Iítsz-t, valamint a Gyön­gyösi Agromechanikai Ktsz-t vándorzászlóval és 'oklevéllel tüntették ki. A megye kisipari termelőszövetkezeteiben 2.0 szocialista brigád működik. Még mindig sok a baleset — állapította meg a KISZÖV el­nöke, Az elmúlt évben 134 bal­eset történt a megye szövetke­zeteiben, s ez 2200 munkanap kiesést okozott. Sokat kell .még javítanunk az egészségügyi éa a munkavédelmi helyzeten 1*. — Megyénk szövetkezetei 1963. első negyedéves tervükét 98 százalékra teljesítették, meri a hosszú tél akadályozta a munkát. Sok és nehéz fel­adat vár a kisipari termelőszö­vetkezetekre. Hogyan, miként kell elvégezni? — befejezésül erről szólt Karnis Pál és a vi­tában felszólalók többsége is erre tett javaslatokat. ft. U A tárnáméra! határban nem nehéz megtalálni a lányokat és az asszonyokat. Színes ru­hájuk messziről tarkéllik és hangjukat is messzire viszi a Szél. Sókan vannak együtt, le­hetnek hatvanam Sok a fiatal Most együtt dolgoznák az asszonyokkal, együtt palántái­nak, de ha mindenütt földbe kerültek a palánták, megkap­ják azt a területet, amit már külön dolgoznak majd. Tavaly harminc tagja volt a versenyben helyezést elért munkacsapatnak, jól össze­szoktak. Együtt voltak jóban- rössaban, nemcsak munka köz­ben, hanem szabad idejükben is. Együtt szórakoznak most is, még a televíziót is együtt né­zik. Bártfai Erzsébet például cA meg hantntt ember Amikor Pacolai fel­tűnt az utca végén, még az ég iá beborult s bánatos, szénvedé felhók görbülöd lek össze, mintha gyo­morgörcsöt kaptak volna a hirtelen jött széltől. S Pacolai jött, vagyhogy inkább váiiszorgott a fal mel­lett, roskadt léptek­kel, vállai mint for­dított V betű, mesz- szire hirdették, hogy tulajdonosuk kétség- beesett, reményvesz­tett ember, aki csak azért lépeget itt az utcán, mert végtére is mindegy, hogy hol teszi meg az elkerül­hetetlen utolsó lépte­ket a végzet és az enyészet felé. — Mi bajod? — ál­lítottam meg most az egyszer Őszihte aggo­dalommal, bár tud­tam, hogy egyébként él-hat minden olyan betegségért, amelyhez ugyan nekf semmi köze, de amivel pa­naszkodva, egy kis érdeklődést válthat ki az amúgy nem sok érdeklődésre számot tartó személye iránt. — Mi bajom... mi bajom? — suttogta Pacolai sirontúlí han­gon s még jobban megroskadva nekltá- maszkodott a falnak, — Azt hiszem mól­jára kérdezheted tő­lem, hogy mi a ba­jom. Sót lehet, hogy haza se érsz s már öltheted fel a fekete ruhád. Ügye, ki jössz s temetésemre? — Természetesen, csúszott ki a számon a megnyugtatás. — Köszönöm... kö­szönöm, — ragadta meg hálálkodva a ke­zem. — Tudtam, hogy rád mindig számít­hatok. — De hát végtére ts mi bajod Van? — tettem fel akaratla­nul én is suttogva a kérdést. Közel hajolt és úgy hörögte a fü­lembe: — Ha itt ■ megnyo­mom ... fáj! . — Hol? — Itt... Juj! — nyomta meg a gyom­ra táját felsikoltva, hogy az emberek gya­nakodva kezdtek minket figyelni. — Látod? Meg se me­rem már rvyomnl. Máj, vese, lép, gyo­mor, minden beteg már itt... Jaj! — nyomta meg újra ön- kínzó arccal. — Es ha nem nyo­mod? — De ha nyomom... — De ha nem nyo­mod! — ordítottam most már rá dühösed. Pacalat rám nézett, arcára undor és meg­vetés telepedett: — Mi az, hogyha nem nyomom? Kétel­kedsz a betegségem­ben? Undorító vagy és álnok. Ki ne merj jönni a temetésemre, mert belédrúgok ... — s emelt fővel, sér­tődötten távozott a végzet és a sarki ital­bolt felé. <egri) Fehér Éva, a húszéves „brigádvezető" köztük^ beszédesek, de talán ezért rfiég jobban haladnak » munkával. Fehér Eva, a lányok vezető­je. Húszéves sincs, de már ta­valyelőtt az asszonyok között munkacsapatvezetó volt, s amikor megalakult az ifjúsági csapat 6 lett a vezetőjük. Min­denki hallgat rá, rajonganak érte a lányok. Tavaly nagyszerű munkát végeztek. Megálltak a helyüket, a szervezeti életiben, a megyé­ben elnyerték a legjobb tsz — KISZ-szervezet címet, de a munkában ts kitetlek maguk­ért. A munkacsapatot megala­pító Kovács Mari, Nagy Ica, Kis Manci, Kiás Mária és Er­zsébet, & két Szabados lány, Rabotka Mari és Zsákaí Gizel­la az ifjúsági munkacsapatok versenyében a boldogiakkal egyforma teljesítménnyel a 2—3. helyen végeztek. A KISZ- szervezet televíziót kapott, a munkacsapat pedig lemezját­szót A legfiatalabb kislány, a ’ IS éves Zsáksi Edit ősszel férjhez ment, mégis leánybarátaival tart. Kovács Mari sem lesz hűtlen hozzá­juk, ha már férjnél lesz. Az Idén több lány dolgozik a szövetkezetben, ezért két csapatot alakítottak, a húsz év körüli „Idősebbek” Fehér Éváit, a fiatalabbak pedig Nagy Icát választották .vezetőjüknek és elhatározták, hogy az idén egymássá! is versenyezni fog­nak. Törekvésüket a szövetkézéit vezetősége is örömmel fogad­ta, és Berecz Kálmán, a szö­vetkezet elnöke kijelentett«, hogy ha a' lányok az idén is jó munkát végeznek, külön jutal­mat kapnak a szövetkezettől; p. m nem egyszerűen azért, mert tetteikkel segíteni akarták. Egy érdeke* bejegyzés a naplóban (1001. jűnlu* 6.)! Az Egyetemi Tangazdaság kis- és nagygombosi, lőrinci üzemegy­ségeinél felülvizsgáltuk a vil­lamos berendezéseket; 74 mé­rést végeztünk, s 35 rendelle­nességet tártunk fel.. Más, későbbi híradás már a brigád lakótelepi tevékenysé­géről tudósít: i,Az MHS Rád iá - klub helyiségének szerelésénél 176 órát töltöttünk, társadalmi munkában.. Ssmicsek tanít .., sőt, hogy pontosabb le­gyek, tanított. Sufrámskí Jó­zsefet és Varga Pált — egyikük sem brigádtag — készítette fel munkaidőn túl a szakmunkás­vizsgákra. A vizsga Sikerült. Szmieseké ugyancsak, mert ő is tanul! „ ... Felvételt nyért a tech­nikum harmadik osztályába..." Története van ennek a mon­datnak, amelyet tavaly szep­temberben jegyeztek fel a bri­gádnapló lapjaira Szmicaek Miklós neve mellé. A történet alig néhány éves: Pesten járt technikumba, két osztályt el is végzett, aztán, meg kellett válnia könyveitől, mert a csa­lád anyagi helyzete lehetetlen­né tette a tanulást A fiú állást vállalt, elhelyezkedett, de percre Sem tett le szándékáról, hogy visszatérjen félrerakott könyvel mellé s folytassa a ta­nulást, ahol abbahagyta. A Mátravidéki Erőműbe került, a brigád magához fogadta .s azt mondták neki az új társak: tanulj! Jövőre érettségizni fog! Ám nemcsak Szmicsek, ha­nem Csábi József, Kovács Ven­del és Kellmann József is tá­rtul. A brigád születésekor mindhármuknak nyolc általá­nosa volt két év múlva pedig már érettségizni fognak. Úgy. mint Kapuvári Tibor, aki si­kerré! befejezte a villamos­ipari technikumot. „JVeite**Ük el a brigádot Paliról l* Elsők között alakították meg közösségüket, „veterán” bri­gádnak számítanak ők, tizen­heten, az erőműbén. Az ala­pító tagok sorában, jó három évvel ezelőtt, még ott volt Csorba Pál technikus is. Csen­des, szerény munkás, részese első sikereiknek. S milyen az élet! Örömet és tragédiát ve­gyít, fájdalmat oszt arányok nélkül és érdemtelenül... Csor­ba Pál egy napon elmaradt á műszakból, s aztán többé már át sem léphette a gyár kapu­ját. Társai vitték, kísértek ki a temetőbe, dobtak koporsójá­ra égy-egy rögét. Es vigasztal­ták a síró özvegyet. Pedig ne­kik is mennyire fájt. a társ, a barát elvesztése. — Nem hagyjuk a családo­dat, segítjük őket, ahogyan te is segítetted l — fogadták. S az első brigádértekezleten, 61 jú­liusában, amikor Klauber Fe­rencet választották vezetőjü­kül, egyöntetűen úgy döntöt­tek: „Paliról nevezzük él a brigádunkat!" S a kommunista Csorba Pál neve azóta sem halványult. Nemcsak a sírkő hirdeti, antít a brigád szállított ki a teme­tőbe, s amelynek felállításánál sokan segédkeztek. Hirdetik\a brigád eredményei, azok a tet­tek, amelyeket Szocialista ren­dünk Clőremozdításáért tesz­nek nevének viselői. Hirdetik azok az oklevelek és jelvé­nyek, amelyeket most másod­szorra is a Csorba-brigádnak adományoztak. Pataky Dezső az erdősávok segítséget nyúj­tanak az aszályok legyőzésé­hez, a szélerózió munkájának megakadályozásához, és nem utolsósorban a termelés foko­zásához. Hangsúlyozta, hogy az erdősávok képesek a szél­járás sebességének 35—40 szá­zalékkal való csökkentésére, és az egy holdra eső termelés 15—20 százalékos emelésére is Előadásának második részé­ben az erdősávok faállományá­nak megválasztásával foglal­kozott az előadó. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra. hogy telepítéseknél egy, legfeljebb két fafajtát ültessenek ki. és igyekezzenek elkerülni a lát­ványos parkosításokat, ame­lyek legtöbb esetben nem ve­zetnek célra. Végezetül szélt hazánk fa­állományának jelenlegi álla­potáról, a faszükségleték nagy­ságáról és kijelentette, hogy a jelenlegi szántóterület 2—3 százalékos betelepítésével biz­tosítani tudnánk e szükséglet nagy részének kielégítését, S közel egymllliárd forintot le­hetne megtakarítani. Az eiőadás végén hozzászó­lásokra került sor. A felszóla­lók valamennyién az erdő­sávok telepítésének népgazda­sági jelentőségéről beszéltek, hangsúlyozták annak fontos­ságát. beszámolták községük fásításának állásáról és a to­vábbi feladatvégzéshez kértek komolyabb, és nagyobb támo­gatást. Egyet ért ettek ázzál is, hqgy a fásítást társadalmi fel­adattá kell tenni, mert az or­szág erdősítésé mindnyájunk érdeke. — f, 1. — Tarnamérai lányok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents