Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-08 / 105. szám

1963. május 8., szerda NBPÜJSAG 5 Az okokat keresem a tettek között CfJxLelt! Beszélgetés /suf't'a József hatvani járásbíróság« ülnökkel Zsuffa József azok közé az ülnökök közé tartozik, akik az évek során — egyrészt akadé­mián, másrészt a szaklapok forgatása, a bírósági tárgyalá­sok hosszú napjain — már el­sajátítottak bizonyps jogszabá­lyokat, a BTK néhány fontos tudnivalóját, s valóban népi ülnökként állnak az igazság­szolgáltatás végrehajtói mel­lett. Mondjon ő magáról né­hány szót elöljárójában: — Évekig az állami tűzoltó­ságnál dolgoztam, s beosztá­somnál fogva elég gyakran hoztam határozatot, tettem in­tézkedést fegyelmi ügyben. Akkor még nem gondoltam arra, hogy egyszer sokkal ma­gasabb szinten, sokkal felelős­ségteljesebb beosztásban ve­szem hasznát emberismere­temnek, tárgyilagos ítélőké­pességemnek. 1959-ben a hat­vani I. pártalapszervezet egyik taggyűlésén közölték velem, hogy többek között engem is javasoltak a bíróságra ülnök­nek. S amikor megválasztot­tak, amikor megkaptam a megbízólevelet, meg kell mondanom őszintén, nagyon furcsa, kicsit meghatott, kicsit nagyszerű érzés kerített hatal­mába. Magamban sokkal na­gyobb köszönetét mondtam a bizalomért, mint tettem azt hangosan, de másrészt egysze­riben hatalmába kerített a gondolat — én is részt veszek ezentúl az igazságszolgáltatás­ban ... Most, az új ülnökválasztá­sok előtt hasznosnak és érde­kesnek ígérkezett egy tapasz­talt ülnökkel való beszélgetés, s azért örültem annak, hegy Zsuffa József ilyen szeretet­tel, ilyen komoly felelősséggel beszél mindarról, amit a meg­tévedt, vagy rossz útra került emberek érdekében mint a dolgozók küldötte tesz egy-egy tárgyaláson. — Mi indította arra, hogy éppen a büntető ügyszakban kérjen feladatot? — A bűnügyek tárgyalása során találkoztam romlott és szerencsétlen emberekkel. — Mindig szerettem keresni va­lakiben az embert, s kutatni a tettek mögött az indító okot, az igazságot. Keresni a logi­kai összefüggéseket, s azt a jogi eszközt, mely legalkalma­sabb arra, hogy valakit visz- szaadjunk a társadalomnak, s valakinek visszaadjuk az élet­hez, a becsületes munkához a kedvet, de nem utolsó sor­ban a lehetőségeket is. — Ha visszapillant három­éves működésére, melyik volt az a bűnügy, amelyikben leg­jobban szüksége volt józan ítélőképességére és emberis­meretére? — Ülnöki működésem alatt legalább kétszáz bűnügy elbí­rálásában vettem részt. A leg­érdekesebb ügy még folyamat­ban van.., — Egy édesapa áll a bíróság előtt, aki emberileg érthetet­len módon, félredobva emberi és erkölcsi érzékét, szülői mi­voltát, éveken keresztül sze­relmi kapcsolatot tartott fenn lányaival, s közben arra biz­tatta őket. hogy ne féljenek a férfiak közeledésétől. Legna­gyobb bűne, hogy a lányai mindössze 6—8 és 16 évesek. A legnehezebb most mind- annyiunk számára megkeresni azt a lelki vagy idegrendszer­ben gyökerező okot, ami eny- nyire elítélendővé tette az apát... — A legemlékezetesebb az az ügy, amikor életbe lépett az új büntető törvénykönyv, s a hatvani járásbíróságon először bíztak meg egy újszerű fel­adattal, a magánvádas szóbeli meghallgatáson való békítés­sel. Egy már korábban elvált házaspárt sikerült összebékí- tenem, s öröm volt nézni, ho­gyan talál egymásra újra két ember, akik talán csak ostoba konokság miatt váltak el, hi­szen látnivaló volt, hogy sze­retik egymást. Visszaadtam hát két kisgyereknek az apját és az anyját egyszerre. Zsuffa József ma már nem­csak ülnök, de az újak „mes­tere” is. Részt vesz oktatá­sukban, maga is igyekszik to­vábbi ismeretekre szert tenni, s így példája lehet azoknak, akik a nép bizalmából mint ülnökök segítik az igazságszol­gáltatás munkáját. (r) MÁJUS 1 MOSZKVÁBAN A kis párthelyiség négy fala kitágult és hömpölygő embertömeggel zsúfolt Moszkva körvonalai rajzolódtak ki előttünk itt, a Vi- sontai Külszíni Fejtés központjában akkor, amikor Vadász József, a párttitkár vissza­emlékezett erre a napra, erre a május 1-re. Moszkva, Vörös tér, 1963. május 1. Az emelvényen a szovjet párt- és kor­mányvezetők társaságában ott van Fidel Castro, a kubai nép legendás hírű vezére. Mindenki öt akarja látni. Mindenki az ö szeme mosolygását 'nézi. És hiába a távolság a felvonulók és az emelvény között, min­denki úgy érzi, mintha Fidel ott lenne köz­vetlen mellette. Az ő nevétől és Hruscsov nevétől hangos a, tér. A tér... Az előbb még a hatalmas rakétafegyverek vontatói dübörögnek végig a feldíszített házak között, a moszkvaiak és a külföldiek tízezrei­nek sorfala között, most vedig már a felvo­nulók tömött sorai hömpölyögnek az úttes­ten. Lelkes kiáltások, ének és virág. Renge­teg virág az emberek kezében. Mint egy ha­talmas, száz színű virágoskert, olyan a tér. És hányféle nyelv! Talán a világ minden tájának népe itt van. Kisebb-nagyobb dele­gációk hozták el üdvözletüket, forró, testvéri ölelésüket. A szovjet, népnek. Moszkva népé­nek. A nemzetközi munkásosztály üdvözletét. Itt, ekkor vált érezhető, érzékelhető való­sággá az, amit mi proletár internacionaliz­musként szoktunk emlegetni. Micsoda nagy­szerű dolog ez! Érezni azt a győzelmes erőt, ami a. lelkes tömegből árad! Mennyi barát, mennyi harcostárs mindenütt. A nevét egy­nek sem tudod, de úgy mosolyognak rád, ahogy csak a régi, nagyon jó ismerősök szok­tak egymásra. Gyönyörű, felejthetetlen május 1! Moszk­va, 1963. Az emlékezés képei peregnek Vadász Jó­zsef szavai nyomán. És olyan nehéz ezeket a képeket szavakkal megfesteni. Bár az él­mény melege azóta sem hűlt egy fokkal sem, de az emberi kifejezés nem képes arra, hogy ennek a májusi ünnepnek lelket melegítő valóságát megközelítően is vissza tudja adni. Nekem nem volt más feladatom, csak a krónikási hűségre törekednem. (gmf) ^postánkból Mit- tegyek, hogy hűtsön a hűtőszekrény? Nem lehetne-e szebb az út a Szépasszony- völgybe? «=- Aprópénzhiány Sírokban 10 perc Petőfibányán, Kiss Pál irodájában Azok, akik Petőfi bányán és környékén élnek, jól Ismerik Kiss Pált, a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt KlSZ-titká- rát. Talán így jellemezhetném: Igazi, lelkes híve a fiatalok országépítő mozgalmának, hi­vatásszeretettel és önzetlenül cselekszik. Néhány perces beszélgetésre irodájában kerestem fel. Köz­tudomású, hogy a trösztnél üzemátszervezések történtek, mégis impozáns szám, amit Kisa Pál mond: 557 KISZ- tagot számlálnak, s Az ifjúság a szocializmusért mozgalom­ban közel négyszázan vesznek részt. A bányavidék lelkes fiatal­jairól sokat hallottunk már. 1962-ben több mint 20.000 tár­sadalmi munkaórát végeztek s ebben az évben, jóllehet szá­muk az átszervezések folytán megcsappant, mégis azt terve­zik, hogy 15.000 társadalmi munkaórát szeretnének végez­ni a köz érdekében. Kiss Pál örömmel számol be egy új színfoltról, ami apetőfi- bányai szervezethez tartozó fiatalok mindennapi életét jel­lemzi: beindították a szakma ifjú mestere mozgalmat s már­is szép eredmények mutatkoz­Egy év alőtt 16 százalékkal csökkent, a balesetek száma a vasiparban A Vas- és Fémipari Dolgo­sok Szakszervezetéhez érkezett1 jelentések szerint a KGM-hezI tartozó üzemek az utóbbi idő-, ben hatékony intézkedéseket- tettek a balesetek leküzdésére.1 Bár a helyzet még ma sem kedvező, a létszámhoz viszo­nyított balesetek száma egy év alatt 16 százalékkal, a ha­lálos balesetek száma pedig 30 százalékkal csökkent. A javu­lás már néhány év óta tart és a jelek szerint állandósul. Je-l lenleg 30 százalékkal keve­sebb baleset fordul elő a vas­iparban, mint tíz esztendővel1 ezelőtt Az eredményben tekintélyes részük van a munkásvédelmi őrségeknek, amelyeknek tagjai környezetükben feltárják a sé­rülések forrásait s javaslato kát tesznek azok megszűnte- tteére. (MTI) A pádon ÜLNEK. Nem messze a víztől, a kavi- : esős part szélén. Körülöttük ! emberek sétálnak, a közeli hí- Idon villamos dörömböl. Táska- | rádiós fiatal pár halad el előt­tük, kéz a kézben. Űk is fiata­lok. Távol ülnek egymástóL I Távol, s mégis közel. Testük súlya a pad két szélét nyomja, de gondolataik találkoznak. Szótlanul ülnek, s nézik a vizet. Kézzel elérhetnék egymást, és mégiscsak vágyakoznak a testi közelségre. Nem sokra, csak egy csókra. Egyetlen-egy csókra. Régen ismerik egymást. Ta­lán már több mint három éve. Három év hosszú idő, és ők még mindig csak ismerősök. Jól ismert ismerősök. Egymás gondolatát kitaláló ismerősök. Ez semmi, de ez minden. Három év. Milyen nagy idő. I Sorsok változnak, alakulnak, emberek futnak be szédítő karriert, és csúsznak vissza loda, ahonnan elindultak, de |ők, a kettőjük közötti viszony marad változatlan. Ülnek és hallgatnak. A vizet I figyelik, a partra pajkosan fu- ,tó, s aztán békésen elterülő habokat. Fehér habok. Hideg, fröcskölő víz. Ülnek a fiadon. A leány hosz- szasan nézi a fiút, de az nem fordul felé, a villamos vezeték­ről lepattanó szikrákat figyeli. Érzi, tudja, hogy a leány kí­váncsi tekintete az arcán szé.n- kázik. Nem törődik vele. Lát­szólag Egykedvű arckifejezése semmit sem árul eL CSENGET VILLAMOS — Érzem, a leány csókra vá­gyik... — A fiú is .. . — A leány három éve... — A fiú is ... — Mégsem szólalnak meg. Csak hallgatnak. Pedig mind­kettő egyet akar. — Egyet, ugyanazt. — Elindulnak ... — Milyen távol egymástól... ÜGYSZERRE LÉPNEK. A leány két lépéssel elő­rébb halad. Elered az eső. Apró vízszemek tarkítják a poros utat. Gyorsabban halad­nak. A pádon ültek. A pad már üres. A villamos megállónál csenget a vezető, indul a ko­csi. A leány felugrik a lép­csőre. Megcsúszik, arca eltor­zul. Szája kinyílik, de hang nem hagyja el a torkát Pillanatok alatt széles em­bergyűrű veszi körül a villa­most. A fiú átverekszi magát i a tömegen. Szeme száraz ma-! rád, felöleli a földről a leányt. Ajkuk összeér. I A fiú némán tartja kezében! a tehetetlen testet. j Mentők érkeznek. Nagy ke­zek szedik ki öleléséből a [ leányt ( A fiú ajka vértől nedves.! Lassú, kimért léptekkel indu: - el az intézet felé. Szeme előtt* a fehér, zománcozott táblára! festett komor, fekete betűk' vibrálnak: Süketnémák Inté- ■ zete. i Tóth István ! Aztán 6 nézi a leányt. Az sem fordul most felé, pedig a fiú tekintetének súlya hor­zsolja arcélét. Nem törődik vele. A fiú a leányra gondol. Szól­hatna hozzá, hiszen ott ül tőle alig egy méterre, mégis csak gondolatban háborgatja. A le­ány agyában is a fiú közeli lé­nye serkenti a gondolatokat. Azonos gondolatok, mégsem találkozhatnak a vágyva kí­vánt tettek szavak nélkül. Ezt mindketten tudják. Mégis hall­gatnak. Figyelik a vizet. A ha­bokat. A HOLTAN ÉLŐ habokat Azokat a vízképződmé­nyeket, amelyek élettelenül is élettől duzzadóan kergetik egy­mást S beszélnek egymáshoz. Csobogó, halk, suttogó hangon. De beszélnek. Nem némák. Nem is ismerősök. Egy testből származnak ugyan, a folyó kék nagy testéből lépnek ki néhány pillanatra önálló életre kelve, s utána újra megbékélnek, en­gedelmesen simulnak le a fel­színre. Egymáshoz beszélnek, mindenkinek beszélnek, egy­másról, s mindenkiről. — A fiú szereti a leányt... — Igen, valóban szereti... — Nagyon szereti — ismétel­nek egy szót többször, mert a néhány pillanatrá keletkezett habok szerény szókinccsel ren­delkeznek. De mindent ki tud­nak fejezni. — Igen, nagyon szereti... — De egyik sem tudja, hogy a másik vajon szereti-e őt? Csak bámulnak a semmibe. Miránk. — Ez is szerelem. Naponként együtt vannak néhány órát, s csendben üldögélnek. Három éve.. — Szavak nélkül értik egy­mást. — De mégsem tudja egyik sem, hogy a másik szereti őt. Jó ez így? — Biztosan. Három éve ülnek mindennap ezen a pádon. — Télen is lejönnék a part­ra, s akkor jégruhánkra me­resztik szemüket. — Ugyanezen a pádon. Egy­mástól' távol. Leesett a leány kesztyűje. A fiú szótlanul emeli fel. A padra teszi, kettőjük közé. To­vább hallgatnak, megszokot­tan. . — Eső lesz, meg fognak ázni. — Nem először. Ültek ők már máskor is zuhogó esőben. Szótlanul. nak. Jól működik az Ifjúsági klub, mintegy 150 látogatója van. A KISZ-titkár jól hasz­nosította németországi tapasz­talatait, ahol sok hasonló klu­bot meglátogatott. Az Ifjúsági Irodalmi Szín­pad nagyon sokat köszönhet a hatvaniaknak, sok segítséget nyújtottak a kulturálódásban. — Valamennyi tagunk részt vesz párt- és KISZ-oktatásban, a József Attila olvasómozga­lomról is csak megelégedéssel szólhatok. — Milyen a kapcsolat az üzem többi dolgozóival? — Közös munkatervet készí­tünk a párttal, az üzemmel és a szakszervezettel. A KISZ összejövetelein részt vesznek az üzem vezetői, képviselői, a tröszt 1963. évre 15.000 forin­tot állított be költségvetésébe a KISZ támogatására. De ezen­kívül a gépüzem, szállító- és , szolgáltató üzem, az altáró és a rózsaszentmártoni IX-es akna is támogatja anyagilag ■ fiataljainkat. Igen jó kapcso­latunk van az úttörőkkel. A hatvani Bajza József Gimná­zium ifivezetői lelkes munkát végeznek. Az üzemek elisme­résüket fejezték ki a közép- iskolás diákok munkájáért, mert nemcsak politikai, de a gazdasági vezetésben is hasz­nos segítséget nyújtottak. Be­fejezésül még annyit, hogy 1962-ben a petőfibánya-telepi 2-es alapszervezet lett a járás legjobb KISZ-alapszervezete, a vörösmajoriak elnyerték a KISZ Központi Bizottságának vörös zászlaját s a petőfibányai úttörőszervezet pedig boldog birtokosa a járás vándorzász­lajának. (r) Ez év február 28-án vásárol­tam részletre egy Lehel hűtő- szekrényt. Az Egri Finom- mechanikai Vállalat dolgozója március 14-én bekapcsolta a készüléket. Minden utasítást megadtak, s közölték velem, hogy egy óra múlva jég lesz a tálban, de nem árt, ha a ké­szüléket 24 órán át járatom. Az utasításnak megfelelően jártam el, de sajnos nem hogy jég, még dér sem képződött a készülékben. Friss vizet tet­tünk a tálba, s másnap újra próbálkoztunk. Az eredmény: csupán hártyaszerű jég a víz felszínén. Március 14-től 17-ig járattam a készüléket, azon­ban nem volt jó. 18-án levelet írtam Egerbe a szerviznek, és Jászberénybe a gyárnak. Egy hónapig vártam a válaszra, de hiába. Akkor újra írtam, de sajnos, a mai napig sem vála­szolt senki. Mi pedig a lakás­ból is alig merünk kimozdul­ni, mert hátha éppen akkor jönnek a szerviztől. A használati utasításban, amelyet a géphez adtak, ez is olvasható: gyárunk arra töre­kedett, hogy e háztartási gép a konyha dísze legyen. Hát dísznek, elég drága lett a hűtő- szekrényünk. Mi inkább hű­tésre szeretnénk használni, hi­szen nemsokára bfeköszönt a meleg idő. Tóth Mihály Petőfibánya ★ ... Mindig szívesen megyek Egerbe, ahol a sok látnivaló mellett pihenni is jól lehet. Soha nem mulasztom el azt sem, hogy kilátogassak a Szép- asszonyvölgybe, amely véle­ményem szerint pincesorával, szalonnasütőhelyével páratlan az országban. És éppen azért, mert felejthetetlen emlékeket ígér e hely, szóvá kell tenni az oda vezető út tűrhetetlen állapotát. Tavasszal és ősszel harminc centis sár, nyáron ugyanilyen por fedi az utat. Biztos vagyok abban, hogy az egriek szeretik városu­kat. Legalább annyira, mint a sok száz idegenből érkezett látogató, és szívügyüknek te­kintik az idegenforgalmat. Nem hiszem, hogy sokba ke­rülne a szóbanforgó út rend­behozása, s a Rossztemplom környékének rendezése. Érde­mes lenne foglalkozni vele, hogy eltűnjön ez az idegenfor­galmi „akadály”. Székelyhidy Győzi Budapest ★ m ... Az elmúlt évben épült fel á siroki lakótelep kisvendég­lője. A lakosok nagyon várták már elkészültét, hogy végre kulturáltabb körülmények kö­zött szórakozhassanak. Sokan segítettek is az építkezésnél, társadalmi munkában. Ma már ismert és kedvelt hely a kis­vendéglő, — és még jobban azzá válna, ha a kiszolgálás­ban levő hibákat felszámolnák. Gyakori eset itt, hogy a fizető vendégnek élfeljtenek vissza­adni. Ha reklamál a vezetőnél, az durván kijelenti: nincs apró! Sajnos, ezt gyermekekkel is elég gyakran megteszik, ha va­lamiért leküldik őket a szülők. Előfordult már máshol is, hogy véletlenül kifogyott az apró­pénz, olyankor egy gyufát, vagy egy szelet csokit adnak vissza. Nem is igen reklamált ezért még senki. De ezt a meg­oldást a kisvendéglő vezetője nem ismeri. Azt sem tudtuk megértenie hogy május elsején, amikor a ► kultúrházban is táncmulatság ’volt, miért kellett már fél tíz­ekor zárórát csinálni. 1 Mi, lakótelepiek, bízunk ab- ’ ban, hogy a kisvendéglőben ► udvariasabb lesz egyszer a Jd- jjszolgálás, s aprópénzt is tar- italékolnak. S reméljük, az al­► kotmány ünnepén a záróra sem 2 lesz olyan korai. 4 Kefe János, Sírok. 5 Megkétszereződik a i * • termelőszövetkezetek ^esőztetőgép-állománya ► A mezőgazdasági üzemek az * idén 1450 újabb esöztető .be­rendezés szereznek be. részben »a hazai ipartól, részben Nyu* fgat-NémetországbŐl és Ausz­triából, de a motor és a sz­ivattyú a külföldiekhez is itt­► hon készül. A termelőszövet- | kezetekben egy év alatt meg- i kétszereződött a hordozható “esöztető gépek száma. . A növekvő öntözőgép-park ) folyamatos, biztonságos üze- jrneltetése érdekében átszer­■ vezték és továbbfejlesztették ;a javító-szolgálatot. A Föld- j művelésügyi Minisztérium me- ■gyénként egy-egy mezőgazda­sági gép-, illetve gépjavító ál­domást jelét ki erre a feladat­ba. Kisebb javításokat ezek : részben már eddig is elvégez­itek, most azonban megterem- ; tik az új feladatkörühöz szük­■ séges technikai és szakmai fel­tételeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents