Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

1363, mi Jus 7.. kedd NÉPO JS AO S A Nyiger partján még házak állnak... TERVEK, GONDOK VISONTÁN Az ég, mint bekormozott üveg, teljesen sötét a Mátra felett. Szembevág az eső osto­ra, cseppjei elomlónak az autó szélvédőjén. Más cseppek ol­dalt mossák a Moszkvicsot, ölelik a suhanást. Halmajugrá- nál jobbra térünk le a műút­ról, s elérjük a „lignit-falut” —» Vlsontát. Határában, a szélső házaktól tíz-húsz kőhajltás- nytra, három hónap múlva felhasítják a föld húsát, bányát nyitnak. Külszínit — „égre nyí­lót”. mHatemelete§" lignit Vadász József — nyugodt, határozott, negyven körüli fér­fi, hajában mindjobban elmo­sódik a „szinusz” élessége — a külfejtést előkészítő telep párttitkára, a község vezetői­nek, s a Nehézipari Miniszté­rium képviselőinek tanácsko­zásáról „kérte ki magát” ka­lauzolásunkra. Intézkedik, te­lefonál, mert egy szál vezető sincs a „fedélzeten”, lent, a mélyben róják a vágatokat. Fél óra sem telik bele, elő­bukkannak a lejtős száján: a Külszíni Szénbányászati Vál­lalat igazgatója, s üzembizton­sági megbízottja, Mundi Jó­zsef és Varga János, meg Go- da Miklós, a helyi főmérnök. Asztalra terítik a lepedőnyi térképet, s csak úgy sorjáznak az „önéletrajzi” adatok, Goda főmérnök kezdi: — Már a 30-as években is végeztek kutatásokat ezen a területen, de a vállalkozás „befulladt”. Hat évvel ezelőtt kezdték a komolyabb fúráso­kat, 1957-ben. összesen ötszáz szónkutatófúrást mélyítettek a lígnitvagyon felmérésére, a művelési és víztelenítési tech­nológia megállapíthatóságára: a fekü, a lignitet ágyazó rétegek, a homok szemszerkezetének felderítésére. — Mennyire tehető a lignit­vagyont — Az eddig felkutatott terü­leten 114 millió tonnára, ami­ből évenként 4, később 6 mil­lió tonnát kell termelnünk az ide épülő 600 megawattos erő­mű táplálására. — A lignit „hatemeletnyi”, egymás fölött rétegesen helyez­kednek el a telepek. Átlagos vastagságuk 8 méter. „Legkö­vérebb” a HI-as telep, amely­nek vastagsága eléri a 12 mé­tert. Szűrőkutak és búvárszivattyúk Négy éve, 1959-ben kezdték fel a leendő külfejtés előkészí­tő, víztelenítési munkáit, az északi lejtősakna mélyítésével. Roppant feladatokkal, nehéz­ségekkel kellett és kell meg-, birkózni itt, műszakiaknak és fizikai munkásoknak. Különle­ges feladatokkal és nehézsé­gekkel. Hogy miből fakad a külfejtés „különlegessége”? Abból, hogy az artézi víznívó alatt van! — Milyen módon végzik a víztelenítést? — Föld alatti vágatokban, úgynevezett zsomp-rendszerek, szűrőkutak létesítésével; és külszínről mélyített fúrások­ban, búvárszivattyúk segítsé­gével. Ez utóbbival a Mátrából s az alföldi részről jövő dina­mikus vízjárást zárjuk le. Ha­marosan két aknapár segíti a .víztelenítési munkálatokat, "mert az északi akna mellett a déli is „üzembe lép”, kb. egy hónap múlva, a légakna elké­szültével. Naponta nem keve­sebb, mint 15 ezer köbméter, vizet emelnek felszínre a nagy teljesítményű szivattyúk; egy része a Nylger-patakot duz­zasztja, de a tsz is jelentős mennyiséget használ belőle, öntözésre. ! Erőmű a Tévén-tanyán't Ott, ahol egybenyíljtó?kod-( nak a néhány év előtti földest-' kök, nadi’ágszíjnyi parcellák,' ahol gabonák kalászos fejét| fésülte a nyári szél, ki tudjál hány éven át, — villamos erő»] mű épül. A modern kor nagy. ipari mozgásainak felkészült mesterei új vonást rónak a vi­dék, a táj arculatára. A ma még -föld alatt rejtekező lignit, az NüK-bói erkező órást vas jószágok tépnek ki a föld­ből, kazánok gyomrában ham­vad el, hője turbinákat for­gat meg, s fényt, erőt küld messzi városokba, falvakba, gyárakba és iskolákba. —■ Tervek szerint — mond­ja Mundi József, a Külszíni Szénbányászati Vállalat igaz­gatója — I96S-ban indul az erőmű első, ISO megawattos gépegysége. Addigra 30—35 millió köbméter földet kell megmozgatnunk a visontai I-es külfejtésen, 12,5 négyzetkilo­méternyi területen. És a falu sorsa ? A falu alatt lignitmező hú­zódik. A 2,5x5 km-es terület­be, amely a visontai I-es kül­fejtés „termelési felületét” ké­pezi — teljességgel „belenő” a falu. A kinoshez másként nem lehet hozzájutni, csak akkor, ha a házakat elbontják. Az el­ső kutatófúrást például már 1957-ben a község belterületén kellett volna mélyíteni; s ép­pen a templomban, közvetle­nül az oltár előtt jelölte a terv a fúrótorony „elültetését”. Ad­dig természetesen nem hábor­gatták és nem háborgatják a kedélyeket, amíg végleges és nyugodt megoldást el nem ér­nek a falu sorsában. A műúttól balra A nyitóárokról — 1200x800 méteres terület — júliusban megkezdik a föld „letakará­sát.” Természetesen a külfej­tési üzem megindítása érzéke­nyen érinti a termelőszövetke­zeteket is (csak a nyitóárok 350—360 kh föld lefoglalását jelenti), de a legsürgetőbb probléma a régi falu lebontá­sa, s az új falu felépítése. — Milyen tervekről, elkép­zelésekről tudunk? — ráncol­ja homlokát Kamarás Lajos vb-elnökhelyettes. — Halma j- ugrától nyugatra, Halmajugra és Gyöngyös között építik fel az új falut. Egerből jövet, a műúttól balra. Az öreg szőlők helyén... 2,5x5 km-es területen moz­gatják meg a földet, a visontai I-es külfejtés beindításával. E területnek mintegy 25 százalé­ka szőlő, s a többi S2ántó. Vi- sonta éppen szőlőinek, karcos, zamatos borainak köszönhette eddigi jó hírét. — A szántóföldi termelés­ben csak kisebb zökkenőre számítunk, mert a leművelt részeken visszatakarják a ki­szedett földtömeget, s ott már vetni lehet. Boraink hírét, szőlőinket sem féltjük ... ■ A régi, öreg szőlők helyett újat telepítünk. Szőlőnk, borunk híre megmarad és új ipari központ lesz Visonta. ★ A szél szétverte a felhőket a Mátra felett. Lassú tempóval hajtja autónkat a motor, kife­lé a faluból. A gödrös út két oldalán mutatós-szép házak, kertes villák. Terméskő alja­zat, többrészes fröccsös hom­lokzat, redőnyök; verandák, virágágyások; drótból font és lándzsás vaskerítések. Egyik­másik ház külsőleg még „mez­telen”, nem is kerül már rájuk vakolat. S ezeket a házakat bontják le... Bevallom, nosz­talgiával nézem valamennyit, s átérzem lakóiknak minden gondolatát. De 114 millió ton­na lignit rejtezik itt a házak alatt, 114 millió tonna . szén, amiről most tudnak és teljes gépesítéssel, olcsón termelnek majd. Az egyik ház kapujában kis­lány játszik. Nézi magát az eget ringató tócsában és vé­kony üveghangon énekel. Any- nyira elmerülök gondolataim­ban, annyira leköt a megszo­kott látvány, hogy nyekk!, majd elharapom nyelvem is, mikor egy kátyúba billennek a Moszkvics hátsó kerekei. Kinn, a műúton újra talál­kozunk az esővel. Rézsűt ro­han ránk nyílzáporaival. Arra gondolok, meg kellett volna állítani a gépkocsit a daloló kislánynál, s megkérdezni a nevét. Mert biztos vagyok ben­ne, tíz év múlva újra találkoz­ni fogok vele a külfejtés iro­dáiban,' vagy az erőmű kap­csolótáblái előtt... Pataky Dezső Új filmek készültek el a Budapest-stúdióban A napokban több új doku­mentum- és népszerű tudomá­nyos film készült el a Buda­pest Filmstúdióban. „A puszta télen” című újdonság, amelyet Koíonit* Ilona rendezett, a Hortobágy téli hangulatát idé­zi. Az „Először” című alkotás Kis József rendezésében azok­ból az epizódokból lesett el né­hányat, amikor egy-egy ember először találkozik valamilyen élménnyel. A „Gyorsabban a cél felé” — Szabó László film­je — a repülőhajtómüvek fej­lődését dolgozta fel a kezdet­leges próbálkozásoktól a leg­korszerűbb újdonságokig. Az „És feltárul az ég” című nép­szerű tudományos film, ame­lyet Korompai Márton rende­zett, a csillagászatról szól. Hetí háromnapos tanítás a középfokú ipari technikumok esti tagozatain A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában megjelent rendelkezés értelmében az ipari technikumok főhatósága — az esti tagozaton heti 3 na­pos tanítást vezethet be. A hét három tanítási napját úgy kell meghatározni, hogy azok vál­takozzanak a tanítási szünna­pokkal. , . A heti háromnapos tanítás­nál az óra száma hetenként nem haladhatja meg a 19-et. Ezenfelül gyakorlati jellegű oktatásra szükség szerint ha­vonta egy további nap jelöl­hető ki. Az oktatási idő rövidítése miatt a tanév első félévének végén a tanulók kötelesek minden tárgyból beszámolni, valamint a tanév végén a ki­jelölt tárgyból vizsgázni,, a többi tárgyból pedig záró­beszámolón részt venni. (MTI) (Jele fon betyárok Az automata központ elő­nye a gyorsabb kapcsolás — mondják a szakemberek, saj­nos, azonban vannak olya­nok, akik visszaélnek egy le­hetőséggel, — ha felhívnak valakit, s nem óhajtják vele közölni kilétüket, akkor ezt örök homály takarja, az auto­mata nem tud beszélni. A minap az egri rendelő­intézet alközpontjában Csécsi Istvánná megkövültén hall­gatta egyik telefonálójának nem éppen kellemes bariton­ját, amikor jelentkezésére a következőket válaszolta az illető. — Rendelőintézet? Az jó. Egy kattanás és megszűnt a vonal. Elhallgatott a túlsó vég. Máskor hajnalban cseng a telefon egy lakásban, ahol éppen beteg gyereket költött fel a riasztó berregés.-*• Halló! Igen? Nem Kövá- csék? Nem baj! Ha mi ébren vagyunk, keljenek fel m.a- guk is. Ismét kattanás, s a telefon- betyárok jóízű kacagásától hangos a telefonfülke kör­nyéke. Fontos munkáját végzi * statisztikus vagy a titkárnő, cseng a telefon, s egy hang pimasz árnyalattal szól: — Igen? Azt hittem az Icu- ka! De maga is eljöhet he­lyette! Ismertetőjelem egy rózsa a fülem mögött! Csalt... Újra kattan a holt készülék, s a munkáját végző ember bosszankodik, vajon ki szórakozik ilyen ostoba mó­don? Mert ha nem is rend­szeresen, de időnkint elöbújik az ördög, jobban mondva a telefonbetyár rejtekhelyéről, s megzavarva nyugalmat, sér­tegetve emberi becsületet és méltóságot, mások bosszantá­sára jellemtelenül űzi ostoba szórakozását. (ádám) Jövőjük : a kertészkedés A Gödöllői Egyetemi Tan­gazdaság nagygombosi palánta­nevelő üzemegységében talál­koztunk velük. Melegen sütött a nap, a szél pajkosan ciró­gatta a lányok kendőjét. Kere­ken ötvenen voltak, vegyesen lányok, fiúk és valamennyien jókedvűek, valamennyien fia­vani zöldségtermesztési szakát alkotják. Ennyien vannak egyelőre, mert ez a kihelyezett szak az elmúlt év őszén indult be először, s ideiglenesen a Bajza József Gimnáziumtól kapott tantermekben folyik az oktatás. A kollégiumi elhelye­zés is ideiglenes. r ÜÉ Az iskola hallgatói rolják. a paprikapalánták tűzdelését gyako­talok. Paprikát tűzdeltek és a sok hajlongás után jólesett a tízperces szünet, amíg beszél­gettünk. Megtudtuk, hogy ők, — a fia­talok és a három tanár: Tab a Vilmos, Nyeste István és Gólya Elek — a gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hat­A nehéz viszonyok ellenére is jól megy a tanulás, az is­kola tanulmányi átlaga megkö­zelíti a négyest. — Egyelőre még nincs „ren­des otthonunk” — mondja Nyeste István tanár —, de már elkészült az új iskola terve. Még az idén megkezdik az építkezést mintegy 25 millió forintos beruházással és két éven belül teljes egészében el­készül, s akkor már két párhu­zamos osztállyal Indulunk. Hogyan történik az oktatás, milyen képesítést kapnak a tanulók? — Hetente öt napot elméleti oktatással töltünk, egy nap pe­dig gyakorlati foglalkozás van — válaszol Gólya Elek tanár. — Minden héten szerdán itt, a Lenin Termelőszövetkezet ker­tészetében, vagy a Gödöllői Egyetemi Tangazdaság nagy­gombosi üzemegységében is­merkednek tanulóink a gya­korlati munkával. Ilyenkor palántázunk, vagy olyan kerté­szeti munkát végzünk, ami a tananyaggal összefügg. A fő tantárgy természetesen a ker­tészet. Ezt tanulják a hallga­tók, ezt gyakorolják, a kétéves iskola elvégzése után pedig ál­lamvizsgát tesznek és szak­technikusi oklevelet kapnak. Később Sutka Mihály, az is­kola KISZ-titkára mondja el, hogy valamennyien a közép­iskola elvégzése után kerültek ide az ország különböző részé­ből és valamennyien KISZ-ta- gok. Nyolcán kapnak társadal­mi ösztöndíjat, köztük a hat­vani Sáfrán Altos is. Életükről beszélgetünk. El­mondják, hogy nap-nap után együtt vannak, minden örö­mük, bánatuk közös. Néhány hete például zártkörű bált ren­deztek, de ott voltak kollekti­ven a Zagyva partján is, ami­kor veszély fenyegette a vá­rost, s míg a lányok megfigyelő szolgálatot teljesítettek, addig a fiúk hordták a nehéz homok­e „Kérek egy hidegdauert 1" Ifjúsági brigád a gyöngyösi Fodrász Ktsz egyik részlegénél A tükrök előtti székek kö­rül fehérköpenyes, fiatal lá­nyok foglalatoskodnak, élet­korukat tekintve többnyire a húszon alul, de máris a szak­ma elismert mesterei. A ven­dégek — tekintélyes számban — bíráló tekintettel, de elis­merő arckifejezéssel szemlélik a most készülő, ízléses, vasár­napi frizurákat A hajszárító búra halk zümmögése valami­féle misztikus káoszba keve­redik a hajfesték, az olaj és a különböző parfümök illatával. A SZOMSZÉDOS tükör előtt a brigád másik férfitagja, Bu­dai István dolgozik. Az élet­kora? Borotválkozás miatt még nem kell igénybe vennie kollégái segítségét. — 1961-ben szabadultam, de a brigád megalakulásáig a főtéri üzletben dolgoztam. Jól érzem magara az új környe­zetben, mert segítjük egymást. — Meg, mi vendégek is so­kan átjöttünk ide — szól köz­be a széken ülő fiatalasszony, Winchelm Királyné. — Szeret­jük és megbecsüljük a fiata­lok munkáját A fiatal mesternek látható­lag jólesik a dicséret, bár igyekszik rejtegetni elégedett­ségét. — Hallom, gimnáziumba készülnek. Maga ft? j — ELŐSZÖR AZ VOLT a seél, hogy mi, fiatalok, egy üz­letbe kerüljünk. Azután úgy * gondoltuk, már lesz elég erőnk „szocialista brigád” cím el- S nyeréséhez. A mondatok csak ?úgy munka közben peregtek > Kispál Antalnak, a gyöngyösi ^fodrász ktsz III-as számú női l fodrász részlegében dolgozó »ifjúsági brigád vezetőjének a lazájából. Mert a vendég sem S várakozhat, a hajsütővasat is ? pillanatok alatt izzóvá hevíti »a szeszláng, de a hajlakk szá- » radásához is szemhunyásnyi b idő szükséges. Amíg azonban ? fürgén mozgó ujjai között hul- s lámokba szelídülnek a mak- » rancoskodó hajfürtök, akad udő egy-egy közbevetett mon- f datváltásra. i — A strand és a KISZ-szák­»ház építésénél negyven óra 5 társadalmi munkát vállaltunk »fejenként... A minőség meg- » tartása mellett takarékosko- tdunk hajfestékkel, a hidrogén­énél és a hidegdauer-vízzel... íDe szeretnénk felkutatni a2 »ipar nélkül dolgozó kontúrokat vis, akik etek rontják a szakma Itekintélyét... Bel- és külföl- 5di versenyekén indJunk... A 5 brigád taglal egy kivétellel ? továbbtanulnak... Én ebber »az évben érettségizem... Be­széljen a többiekkel isi — Természetesen. így hatá­roztunk, bár iskolán kívül is tanulok. Németet és szlovákot. — Ennek valami különös oka lehet. Mosolyog. — Az ok mögött mindig ke­resd a nőt! Mondja a köz­mondás. Egy német kislánnyal levelezek már régen, egy má­sikkal pedig Szlovákiában is­merkedtem meg. A következő tükör előtt fia­talasszony dolgozik. — Szintén brigádtag? — ka­pok a szón, bár előre sejtem a választ. — Mégpedig alapító... — felel Szalmást Jánosné. Fiatal házasok még. Férje autószere­lő a 34-as számú AKÖV-nél. Keze merész biztonsággal iga­zodik el a hajhullámok labi­rintusában. — Én vagyok az egyetlen a brigádban, aki nem tanulok tovább. Tudja, a férjem... — Talán nem helyed!? — vágok közbe. — Ö AKAR MENNI az ősszel, gépipari technikumba- Ketten egyszerre nem tudunk távol lenni otthonról. Ügy gon­doltuk, én majd később kez­dem a tanulást. Simon Ildikó munkája nyu­godt biztos, de az arca némi feszültséget, izgalmat tükröz. — Délután vizsgázik... — súgja az egyik vendég. Megszólítom. — Hallom, hogy vizsga előtt áll, Ildikó. Hol? — Gimnázium... második osztály — sóhajt —, izgulok kissé. — És ha végzett, mik a ter­vei? — A szakmában maradok. Meg... — No... — Férjhez megyek. Talán még előbb. A vőlegényem az AKÖV-nél dolgozik. Az ősszel ő is gimnáziumba készül. Balogh Katalin szerény, csöndes lány. — ... egy éve szabadultam — mondja. — Most én is gim­náziumba készülök. — Hallom, valami versenyre készülnek. — Május 12-én lesz Nyíregy­házán az északi kerületi fod­rászverseny. Szeretnénk jó he­lyezést elérni. — Mivel tölti a szabad ide­jét, Katika? Gondolkozik.-- Moziba járok, tv-ét nézek, legújabban pedig részt veszek az Irodalmi Színpad munkája-' ban. — És még... ? — Mert ér-, zem, hogy valamit kihagyott. — És nagyon szeretek tán­colni. A SZÉKSOR végéhez értem. Visszanézek. A munka és a munkaváráa laza tart fogva mindenkit. A vendégeket, az ifjúsági brigád tagjait egy­aránt. Laciik Janó* ? Sutka Mihály Kisz-titkár. í Érdligetről jött az iskolába« »Jeles tanuló. 5 zsákokat, lapátoltak, eröaitat* Jték a gátakat. Néhány héttel ? ezelőtt pedig segítették a vá- Sros parkosítási munkáit. ? A beszélgetésnek a tanárok iveinek véget, mert délig be fkeli még fejezni a megkezdett s munkát. Mindenki elfoglalja a »helyét, tovább tűzdelik a pap* £ rikapalántákat. Azt a munkát »végzik, amelyet később az er* cázág különböző közös gazdasá- fgalban irányítani fognak. A ’ kertészkedés élethivatásuk, az : a terület, ahol olyan nagy ^szükség van hozzáértő, alapos ^képzettségű szakemberekre. > P. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents