Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

1963. májai 7., kedd NEPŰJSA6 9 A Nyiger partján még házak állnak ;.. TERVEK, GONDOK VISONTÁN I-es külfejtés beindításával. E területnek mintegy 25 százalé­ka szőlő, s a többi szántó. Vi- sonta éppen szőlőinek, karcos, zamatos borainak köszönhette eddigi jó hírét. — A szántóföldi termelés­ben csak kisebb zökkenőre számítunk, mert a leművelt részeken visszatakarják a ki­szedett földtömeget, s ott már vetni lehet. Boraink hírét, szőlőinket sem féltjük... A régi, öreg szőlők helyett újat telepítünk. Szőlőnk, borunk híre megmarad és új ipari központ lesz Visonta. ★ A szél szétverte a felhőket a Mátra felett. Lassú tempóval hajtja autónkat a motor, kife­lé a faluból. A gödrös út két oldalán mutatós-szép házak, kertes villák. Terméskő alja­zat, többrészes fröccsös hom­lokzat, redőnyök; verandák, virágágyások; drótból font és lándzsás vaskerítések. Egyik­másik ház külsőleg még ,,mez­telen", nem is kerül már rájuk vakolat. S ezeket a házakat bontják le... Bevallom, nosz­talgiával nézem valamennyit, s átérzem lakóiknak minden gondolatát. De 114 millió ton­na lignit rejtezik itt a házak alatt, 114 millió tonna szén, amiről most tudnak és teljes gépesítéssel, olcsón termelnek majd. Az egyik ház kapujában kis­lány játszik. Nézi magát az eget ringató tócsában és vé­kony üveghangon énekel. Any- nyira elmerülök gondolataim­ban, annyira leköt a megszo­kott látvány, hogy nyekk', majd -élharapom nyelvem is, miitor egy kátyúba billennek a Moszkvics hátsó kerekei. Kinn, a műúton újra talál­kozunk az esővel. Rézsűt ro­han ránk nyilzáporaival. Arra gondolok, meg kellett volna állítani a gépkocsit a daloló kislánynál, s megkérdezni a nevét. Mert biztos vagyok ben­ne, tíz év múlva újra találkoz­ni fogok vele . a külfejtés iro­dáiban, vagy az erőmű kap­csolótáblái előtt.,. Pátaky Dézs6 vasjószágok tépnek ki a föld­ből, kazánok gyomrában ham­vad el, hője turbinákat for­gat meg, s fényt, erőt küld messzi városokba, falvakba, gyárakba és iskolákba. — Tervek szerint — mond­ja Mundi József, a Külszíni Szénbányászati Vállalat igaz­gatója — 1968-ban indul az erőmű első, 150 megawattos gépegysége. Addigra 30—35 millió köbméter földet kell megmozgatnunk a visontai I-es külfejtésen, 12,5 négyzetkilo­méternyi területen. És a falu sorsa ? A falu alatt lignitmező hú­zódik. A 2,5x5 km-es terület­be, amely a visontai I-es kül­fejtés „termelési felületét” ké­pezi — teljességgel „belenő” a falu. A kinashez másként nem lehet hozzájutni, csak akkor, ha a házakat elbontják. Az el­ső kutatófúrást például már 1957-ben a község belterületén kellett volna mélyíteni; s ép­pen a templomban, közvetle­nül az oltár előtt jelölte a terv a fúrótorony „elültetését”. Ad­dig természetesen r.em hábor­gatták és nem háborgatják a kedélyeket, amíg végleges és nyugodt megoldást el nem ér­nek a falu sorsában. A műúttól balra A nyitóárokról — 1200x800 méteres terület — júliusban megkezdik a föld „letakará­sát.” Természetesen a külfej­tési üzem megindítása érzéke­nyen érinti a termelőszövetke­zeteket is (csak a nyitóárok 350—360 kh föld lefoglalását jelenti), de a legsürgetőbb probléma a régi falu lebontá­sa, s az új falu felépítése. — Milyen tervekről, elkép­zelésekről tudunk? — ráncol­ja homlokát Kamarás Lajos vb-elnökhelyettes. — Halmaj- ugrától nyugatra, Halmajugra és Gyöngyös között építik fel az új falut. Egerből jövet, a műúttól balra. Az öreg szőlők helyén.,. '2,5x5 krn-es területen moz­gatják meg a földet, a visontai * i * * * 5 Heti háromnapos tanítás a középfokú ipari technikumok esti tagozatain A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában megjelent rendelkezés értelmében az ipari technikumok főhatósága — az esti tagozaton heti 3 na­pos tanítást vezethet be. A hét három tanítási napját úgy kell meghatározni, hogy azok vál­takozzanak a tanítási szünna­pokkal. A heti háromnapos tanítás­nál az óra száma hetedként nem haladhatja meg a 19-et. Ezenfelül gyakorlati jellegű oktatásra szükség szerint ha­vonta egy további nap jelöl­hető ki. Az. oktatási idő rövidítése miatt a tanév első félévének végén a tanulók kötelesek minden tárgyból beszámolni, valamint a tanév végén a ki­jelölt tárgyból vizsgázni, a többi tárgyból pedig záró­beszámolón részt venni. (MTI) Oelefonbetyárok Az automata központ elő­nye a gyorsabb kapcsolás — mondják a szakemberek, saj­nos, azonban vannak olya­nok, akik visszaélnek egy le­hetőséggel, — ha felhívnak valakit, s nem óhajtják vele közölni kilétüket, akkor ezt örök homály takarja, az auto­mata nem tud beszélni. A minap az egri rendelő- intézet alközpontjában Csécsi Istvánná megkövültén hall­gatta egyik telefonálójának nem éppen kellemes bariton­ját, amikor jelentkezésére a következőket válaszolta az illető. — Rendelőintézet? Az jó. Egy kattanás és megszűnt a vonal. Elhallgatott a túlsó vég. ■ Máskor hajnalban cseng a telefon egy lakásban, ahol éppen beteg gyereket költött fél a riasztó berregés. — Halló! Igen? Nem Ková­csék? Nem baj! Ha mi ébren vagyunk, keljenek fel mtt* guk is. Ismét kattanás, s a telefon­betyárok jóízű kacagásától hangos a telefonfülke kör­nyéke. Fontos munkáját végzi a statisztikus vagy a titkárnői cseng a telefon, s egy hang pimasz árnyalattal szól: — Igen? Azt hittem az Icu- ka! De maga is eljöhet he­lyette! Ismertetőjelem egy rózsa a fülem mögött! Csatt... Újra kattan a holt készülék, s a munkáját végző ember bosszankodik, vajon ki szórakozik ilyen ostoba mó­don? Mert ha nem is rend­szeresen, de időnkint előbújík az ördög, jobban mondva a telefonbetyár rejtekhelyéről, s megzavarva nyugalmat, sér­tegetve emberi becsületet és méltóságot, mások bosszantá­sára jellemtelenül űzi ostoba szórakozását. (ódám) Jövőjük s a kertészkedés Llj filmek készültek el a Budapest-stúdióban A napokban több új doku­mentum- és népszerű tudomá­nyos film készült el a Buda­pest Filmstúdióban. „A puszta télen” című újdonság, amelyet Kolonits Ilona rendezett, a Hortobágy téli hangulatát idé­zi. Az „Először” című alkotás Kis József rendezésében azok­ból az epizódokból lesett el né­hányat, amikor egy-egy embei először találkozik valamilyen élménnyel. A „Gyorsabban a cél felé” — Szabó László film­je — a repülőhajtóművek fej­lődését dolgozta fel a kezdet­leges' próbálkozásoktól a leg­korszerűbb újdonságokig. Az „És feltárul az ég” című nép­szerű tudományos film, ame­lyet Korompai Márton rende­zett, a csillagászatról szól. A Gödöllői Egyetemi Tan­gazdaság nagygombosi palánta- nevelő üzemegységében talál­koztunk velük. Melegen sütött a nap, a szél pajkosan ciró­gatta a lányok kendőjét. Kere­ken ötvenen voltak, vegyesen lányok, fiúk és valamennyien jókedvűek, valamennyien fia­vani zöldségtermesztési szakát alkotják. Ennyien vannak egyelőre, mert ez a kihelyezett szak az elmúlt év őszén indult be először, s ideiglenesen a Bajza József Gimnáziumtól kapott tantermekben folyik az oktatás. A kollégiumi elhelye­zés is ideiglenes. Az iskola hallgatói a paprikapalánták tűzdelését gyako­rolják. „Kérek egy hidegdauert 1" Ifjúsági brigád a gyöngyösi Fodrász Ktsz egyik részlegénél építkezést mintegy 25 milli* forintos beruházással és két éven belül teljes egészében el­készül, s akkor már két párhu­zamos osztállyal indulunk. Hogyan történik az oktatás, milyen képesítést kapnak a tanulók? — Hetente öt napot elméleti oktatással töltünk, egy nap pe­dig gyakorlati foglalkozás van — válaszol Gólya Elek tanár. — Minden héten szerdán itt, a Lenin Termelőszövetkezet ker­tészetében, vagy a Gödöllői Egyetemi Tangazdaság nagy­gombosi üzemegységében is- merkednek tanulóink a gya­korlati ■ munkával. Ilyenkor palánlázunk, vagy olyan kerté­szeti munkát végzünk, ami a tananyaggal összefügg.'Á fő tantárgy természetesen a ker­tészet. Ezt tanulják á-hallga­tók, ezt gyakorolják, a kétéves iskola elvégzése után pedig ál­lamvizsgát tesznek és szak­technikusi oklevelet kapnak. Később Sutka Mihály, az is­kola KlSZ-ti.tkára mondja el, hogy valamennyien a közép­iskola elvégzése után kerültek ide az ország különböző részé­ből és valamennyien KISZ-ta- gok. Nyolcán kapnak társadal­mi ösztöndíjat, köztük a hat­vani Sáfrán Ákos is. Életükről beszélgetünk. El­mondják, hogy nap-nap után együtt vannak, minden örö­mük, bánatuk közös. Néhány hete például zártkörű bált ren­deztek. de ott voltak kollekti­ven a Zagyva partján is. ami­kor veszély fenyegette a vá­rost, s míg a lányok megfigyelő szolgálatot teljesítettek, addig a fiúk hordták a nehéz homok­Az ég, mint bekormozott üveg, teljesen sötét a Mátra felett. Szembevág az eső osto­ra, cseppjei elomlanak az autó szélvédőjén. Más cseppek ol­dalt mossák a Moszkvicsot, ölelik a suhanást. Halmajugrá- nál jobbra térünk le a műút­ról, s elérjük a „lignit-falut” — Visontát. Határában, a szélső házaktól tiz-húsz kőhajitás- nyira, három hónap múlva felhasítják a föld húsát, bányát nyitnak. Külszínit — „égre nyí­lót”. „Hatemeletes" lignit Vadász József — nyugodt, határozott, negyven körüli fér­fi, hajában mindjobban elmo­sódik a „szinusz” élessége — a külfejtést előkészítő telep párttitkára, a község vezetői­nek, s a Nehézipari Miniszté­rium képviselőinek tanácsko­zásáról „kérte ki magát” ka­lauzolásunkra. Intézkedik, te­lefonál, mert egy szál vezető sincs a „fedélzeten”, lent, a mélyben róják a vágatokat. Fél óra sem telik bele, elő­bukkannak a lejtős száján; a Külszíni Szénbányászati Vál­lalat igazgatója, s üzembizton­sági megbízottja, Mundi Jó­zsef és Varga János, meg Go- da Miklós, a helyi főmérnök. Asztalra terítik a lepedőnyi térképet, s csak úgy sorjáznak az „önéletrajzi” adatok. Goda főmérnök kezdi; — Már a 30-as években is végeztek kutatásokat ezen a területen-, de a vállalkozás „befulladt”. Hat évvel ezelőtt kezdték a komolyabb fúráso­kat, 1957-ben. összesen ötszáz szénkutatófúrást mélyítettek a lignitvagyon felmérésére, a művelési és víztelenítési tech­nológia megállapíthatóságára; a fekü, a lignitet ágyazó rétegek, a homok szemszerkezetének felderítésére. —- Mennyire tehető a lignit­vagyont — Az eddig felkutatott terü­leten 114 millió tonmra, ami­ből évenként 4, később 6 mil­lió tonnát kell termelnünk az ide épülő 600 megawattos erő­mű táplálására. — A lignit „hatemeletnyi”, egymás fölött rétegesen helyez­kednek el a telepek. Átlagos vastagságuk 8 méter. „Legkö­vérebb” a III-as telep, amely­nek vastagsága eléri a 12 mé­tert. Szűrőkutak és búvárszivattyúk Négy éve, 1959-ben kezdték fel a leendő külfejtés előkészí­tő, víztelenítési munkáit, az északi lejtősakna mélyítésével. Roppant feladatokkal, nehéz­ségekkel kellett és kell meg-, birkózni itt, műszakiaknak és fizikai munkásoknak. Különle­ges feladatokkal és nehézsé­gekkel. Hogy miből fakad a külfejtés „különlegessége”? Abbéi, hogy az artézi víznívó alatt van! — Milyen módon végzik a víztelenítést? — Föld alatti vágatokban, úgynevezett zsomp-rendszerek, szűrőkutak létesítésével; és külszínről mélyített fúrások­ban, búvárszivattyúk segítsé­gévéi. Ez utóbbival a Mátrából s az alföldi részről jövő dina­mikus vízjárást zárjuk le. Ha­marosan két aknapár segíti a víztelenítési munkálatokat, mert az északi akna mellett a déli is „üzembe lép”, kb. egy hónap múlva, a légakna elké­szültével. Naponta nem keve­sebb, mint 15 ezer köbméter vizet emelnek felszínre a nagy teljesítményű szivattyúk; egy része a Nyiger-patakot duz­zasztja, de a tsz is jelentős mennyiséget használ belőle, öntözésre. Erőmű a Tévén-tanyán Ott, ahol egybenyújtózkod- nak a néhány év előtti földcsí­kok, nadrágszíjnyi parcellák, ahol gabonák kalászos fejét fésülte a nyári szél, ki tudja hány éven át, — villamos erő­mű épül. A modern kor nagy ipari mozgásainak felkészüli mesterei új vonást rónak a vi­dék, a táj arculatára. A ms még föld alatt rejtekező lignit <Bimt az NDK-ból érkező óriás: ' — ELŐSZÖR AZ VOLT a »cél, hogy mi, fiatalok, egy üz- fletbe kerüljünk. Azután úgy i gondoltuk, már lesz elég erőna ja „szocialista brigád” cím ei­»nyeréséhez. A mondatok csak ? úgy munka közben peregtek b Kispál Antalnak, a gyöngyösi > fodrász ktsz III-as számú női » fodrász részlegében dolgozó ^ifjúsági brigád vezetőjének a c szájából. Mert a vendég sem s várakozhat, a hajsütővasat is C pillanatok alatt izzóvá hevíti 5 a szeszláng, de a hajlakk szá- £ radásához is szemhunyásnyi »'idő szükséges. Amíg azonban ? fürgén mozgó ujjai között hul- b látnokba szelídülnek a mak- | rancoskodó hajfürtök, akad v idő egy-egy közbevetett mon- ? datváltásra. e — A strand és a KlSZ-szék- 1 ház építésénél negyven óra < társadalmi munkát vállaltunk 5 fejenként... A minőség meg- e tartása mellett takarékosko- » dunk hajfestékkel, a hidrogén­énél és a hidegdauer-vízzel... SDe szeretnénk felkutatni az Pipar nélkül dolgozó kontárokat \is, akik csak rontják a szakma ? tekintélyét... Bel- és külföl- Sdi versenyeken indulunk... A »brigád tagjai egy kivétellel l továbbtanulnak... Én ebben fáz évben érettségizem ... Be- £ szeljen a többiekkel is! A tükrök előtti székek kö­rül fehérköpenyes, fiatal iá- nyok foglalatoskodnak, élet­korukat tekintve többnyire a húszon alul, de máris a szak­ma elismert mesterei.' A ven­dégek — tekintélyes számban — bíráló tekintettel, de elis­merő arckifejezéssel szemlélik a most készülő, ízléses, vasár­napi frizurákat. A hajszárító búra halk zümmögése valami­féle misztikus káoszba keve­redik a hajfesték, az olaj és a különböző parfümök illatával. A SZOMSZÉDOS tükör előtt a brigád másik férfitagja, Bu­dai István dolgozik. Az élet­kora? Borotválkozás miatt még nem kell igénybe vennie kollégái segítségét. — 1961-ben szabadultam, de a brigád megalakulásáig a főtéri üzletben dolgoztam. Jól érzem magam az új környe­zetben, mert segítjük egymást. — Meg, mi vendégek is so­kan átjöttünk ide — szól köz­be a széken ülő fiatalasszony, Wincheim Károlyné. — Szeret­jük és megbecsüljük a fiata­lok munkáját. A fiatal mesternek látható­lag jólesik a dicséret, bár igyekszik rejtegetni elégedett­ségét. — Hallom, gimnáziumba készülnek. Maga is? — Természetesen. Így hatá­roztunk, bár iskolán kívül is tanulok. Németet és szlovákot. — Ennek valami különös oka lehet. Mosolyog. — Az.ok mögött mindig ke­resd a nőt! Mondja a köz­mondás. Egy német kislánnyal levelezek már régen, egy má­sikkal pedig Szlovákiában is­merkedtem meg. A következő tükör előtt fia­talasszony dolgozik. — Szintén brigádtag? — ka­pok a szón, bár előre sejtem a választ. — Mégpedig alapító... — felel Szalmást Jánosné. Fiatal házasok még. Férje autószere­lő a 34-es számú AKÖV-nél. Keze merész biztonsággal iga­zodik el a hajhullámok labi­rintusában. — Én vagyok az egyetlen a brigádban, aki nem tanulok tovább. Tudja, a férjem... — Talán' nem helyesli? — vágok közbe. — Ö AKAR MENNI az ősszel, gépipari technikumba. Ketten egyszerre nem tudunk távol lenni otthonról. Ügy gon­doltuk, én majd később kez­dem a tanulást. Simon Ildikó munkája nyu­godt. biztos, de az arca némi . feszültséget, izgalmat tükröz. — Délután vizsgázik... — súgja az egyik vendég. S Megszólítom. < — Hallom, hogy vizsga előtt» áll, Ildikó. Hol? ? — Gimnázium ... második? osztály — sóhajt —, izgulok kissé. s — És ha végzett, mik a tér-' vei ? t — A szakmában maradok. S Meg... , ? — No... 5 — Férjhez megyek. TalánP még előbb. A vőlegényem az? AKÖV-nél dolgozik. Az ősszel? ő is gimnáziumba készül. c Balogh Katalin szerény,S csöndes lány. v — .•.. egy éve szabadultam? — mondja. — Most én is gim-d náziumba készülök. ? — Hallom, valami versenyre í készülnek. S — Május 12-én lesz Nyíregy-Í­házán az északi kerületi föd-» rászverseny. Szeretnénk jóhe-S lyezést elérni. < — Mivel tölti a szabad ide-i jét, Katika? ? Gondolkozik. S — Moziba járok, tv-ét nézek,> legújabban pedig részt veszek» az Irodalmi Színpad munkájá-? ban. c — És még ... ? — Mert ér-S zem, hogy valamit kihagyott. \ — És nagyon szeretek tán-S colni. < A SZÉKSOR végéhez értem, v Visszanézek. A munka és af ríiunkavárás láza tart fogva mindenkit. A vendégeket, az\ ifjúsági brigád tagjait egy-? aránt Laczik János $ Jliw Sutka Mihály KISZ-titkár. Érdligetről jött az iskolába. Jeles tanuló. zsákokat, lapátoltak, erősítet­ték a gátakat. Néhány héttel ezelőtt pedig segítették a vá­ros parkosítási munkáit. A beszélgetésnek a tanófok vetnek véget, mert délig be kell még fejezni a megkezdett munkát. Mindenki elfoglalja a helyét, tovább tűzdelik a pap­rikapalántákat. Azt a munkát végzik, amelyet később az or­szág különböző közös gazdasá­gaiban irányítani fognak. A kertészkedés élethivatásuk, az a terület, ahol olyan nagy szükség van hozzáértő, alapos képzettségű szakemberekre. P. & talok. Paprikát tűzdeltek és a sok hajlongás után jólesett a tízperces szünet, amíg beszél­gettünk. Megtudtuk, hogy ők, — a fia­talok és a három tanár: Taba Vilmos, Nyeste István és Gólya Elek — a gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum hat­A nehéz viszonyok ellenére is jól megy a tanulás, az is­kola tanulmányi átlaga megkö­zelíti a négyest. — Egyelőre még nincs „ren- "des otthonunk” — mondja . Nyeste István tanár —, de már elkészült az új iskola terve. ■ Még az idén megkezdik az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents