Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-29 / 123. szám
1963. május 29., szerda NEPCJSAG 5 A Thresher alomtengeralaitjáró katasztrófája alkalmából Watson arcából kifut minden csepp vér. A sokat tapasztalt tengerésztiszt halálsápad- tan mered a rádiótelefon hallgatójára. A készülékben csend van, síri csend, majd tompa zajok, neszek szűrődnek Watson füléhez^ mint amikor vaslemezek hajlanak meg, dőlnek össze, óriási nyomás alatt. A tengerésztiszt a második világháború csendes-óceáni csatái során sokszor hallotta ezt a szörnyű, fenyegető hangot, akkor azonban örömmel töltötték el ezek a neszek, azt jelentették, hogy vfz alatti aknákkal sikerült elpusztítani valamelyik japán tengeralattjárót. Most azonban, ezekben a feszült pillanatokban, a rádiótelefon által közvetített hangok, a tompa zaj, sok bajtársa, barátja vesztét, pusztulását, szörnyű halálát jelenti. A Skylark parancsnoka mindennek ellenére nem adja föl a reményt, nem akarja hinni, hogy minden elveszett. Húsz perc — vagy húsz végtelennek tűnő esztendő? — mijük el, és azután Staiúey kapitány, a Skylark parancsnoka, a tengernagyi hivataltól előre megkapott utasítás alapján parancsot ad a hajó tüzér- tisztjének, lőjön ki egy gránát, sorozatot. Az utasítás és a megállapodás értelmében a Thresher parancsnokának a meghatározott számú ágyúlövés után kötelessége jelentkezni. Kötelessége — ha még életben van... A gránátsortűz visszhangjának elhalása után síri csönd üli meg a Skylark parancsnoki hídját. 11 óra. — Haecker kapitány rádiójelentést ad a Ports- mouth-i parancsnokságnak. Értesíti a tengeralattjáró-flotta parancsnokát a történtekről. összeroppan, akár a tojáshéj Paul Mathias, a Paris Mach New York-i munkatársa, amint hírét vette a Thresher katasztrófájának, nyomban felhívta a lap párizsi szerkesztőségét. — MegáD az eszem! — kiáltó* la izgatottan a telefonba. — Nemrégiben vettem részt a Thresher testvérhajójának, a Sharknak a gyakorlatain. Tiszta véletlen, hogy nem a Thresherre osztottak be, amely úgy hasonlít a Shark- hoz, mint egyik tojás a másikhoz. Az izgatott bevezető után az újságíró megkezdte jelentésének leadását: — Egy alkalommal megkérdeztem Zebulon Alfordot, a Shark parancsnokát, veszély esetén mi történne velük. — Ez hétpecsétes titok — felelte Alford kapitány, majd hozzátette: — De tulajdonképpen meg is mondhatom. Egy ilyen tengeralattjáró, mint a Shark, nem süllyedhet el. De ha mégis elsüllyed, akkor _ titok csak igazán, ami történik vele és benne, mert egyetlen ember sem marad életben, aki elmondhatná, hogy s mint volt. Újságíró az atomtenger alatt iárón Egy másik alkalommal, amikor a Shark a tenger alatt, nagy mélységben úszott, a Paris Mach munkatársa a vezénylőtábla előtt ülő két tiszt munkáját figyelve, megkérdez- te: — Méeis, mit csinál, ha bajba kerül? — Ha. mondjuk a tengeralattjáró a biztonsági határ alá süllyed, ■ a víz úgy össze- roppantja, mint a tojáshéjat. Egyetlen pillanat műve volna az egész. Tehát eszem ágában sincsen azon töprengeni, hogy mit csinálnék. Hiszen arra , sem volna időm, hogy megnyomjam a vészcsengő gombját. A tengeralattjáró összemorzsolódna. Annyi bizonyos — folytatta a most már bőbeszédűvé vált parancsnok —, hogy a kritikus mélységen alul egy ökölnyi' lyuk pillanatok alatt tátongó nyílássá tágul. Megkísérelhetnénk ebben az esetben, hogy a rendelkezésünkre álló egy-két perc alatt lezárjuk a tengeralattjáró rekeszfalait, de ez sem kecsegtet sok reménnyel. A megsérült tengeralattjáró ugyanis olyan, mint egy szörnyű erejű szivattyú, hatalmas erővel szippantja be a vizet. És ha sikerülne is elzárnunk a rekeszfalakat, ekkor sem volna kilátás a menekvésre, mert a belső falak nem bírják ki az óriási nyomást. — Akár így, akár úgy történik — mosolygott a Shark parancsnoka —, egy vigaszunk marad: nem vergődnénk vízbe vetett patkányok módjára, nem kínlódnánk, mint a tárnákban rekedt bányászok, pillanatok alatt elpusztul mindenki. — Mélyremeriilés közben — folytatta Paul Mathias a telefonbeszámolót — az egyik tiszttel beszélgetve, ugyanazt a kérdést tettem föl neki is, mint a parancsnoknak, ö is hasonlóképpen válaszolt: Úszó koporsó — Ilyen problémáink nincsenek! Azokban a mélységekben, ahol mi járunk, a katasztrófa totális. A halál pillanatok műve. Nemcsak a parancsnok, nemcsak a tiszt vélekedett így, lényegében az atomtengeralattjárók minden tengerészének szavai mögött ott lappang a rettegés. A Threshernek meg, amelyet legénysége koporsónak nevezett, különben sem volt jó híre. „Pechesnek” tartották, hiszen kilenc hónap alatt két „zűr” történt vele. Tavaly nyáron Cape Canaveral közelében összeütközött egy vontatógőzössel és jó ideig javítgatták. Minden hegesztést hússzor is ellenőriztek, nemcsak a szokott módszerekkel, hanem elektronikus műszerekkel is. A legénység — ennek ellenére sem bízott többé benne. Egy alkalommal maga Kickover tengernagy is bevallotta, hogy bizony, alaposan beijedt. A Thresheren tartózkodott, amikor „némi hiba” történt, és ... — Ha a legénység tüstént közbe nem lép, ma már nem vagyok az élők sorában! A Shark egyik tisztje csak megerősítette az admirális szavait: — Olyan bonyolult szerkezet egy-egy ilyen atomtengeralattjáró, hogy a legparányibb hiba mindannyiunk vesztét okozhatja. A Paris Mach amerikai ri- porterjének a Thresher katasztrófája után sikerült telefonon beszélnie Zebulon Al- forddal. A tengeralattjáróparancsnok nem akart nyilatkozni, meg hát a testvérhajó borzalmas sorsa is megrendítette úgy, hogy valóban nem sok kedve lehetett nyilatkozni. Ennyit azonban megjegyzett: (Folytatjuk) Tanácskozott a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Heves megyei kdldöttértekez- lete. Az elnökségben (jobbról, az asztal szélén) Úszta Gyula altábornagy, az MHS országos elnöke. A MŰVEZETŐ Több mint 50 százalékkal olcsóbban termelnek az,egri üzemekben a helyi energia felhasználásával Egerben az elmúlt évben több új létesítményt helyeztek üzembe, ahol a város határában feltörő földgázt alkalmazzák fűtésre. Az üzemeltetés eddigi tapasztalatai alapján a szakemberek kimutatták, hogy a helyi energiaforrás alkalmazása lényegesen olcsóbbá és gazdaságosabbá teszi a termelést, á hagyományos módszerekkel szemben. Az egri keltetőállomáson például, ahol 24 géppel egyidejűleg 240 000 tojást keltetnek, fele áron tudják előállítani a csibét gázfűtéssel, mint a hagyományos, egyéb fűtési eljárásokkal. A kelés! százalékot 84-re emelték, mintegy tíz százalékkal magasabbra, mint az országos átlag. Még kedvezőbb a helyzet az egri hajtatóházban, ahol lég- befúvásös gázkarolifel alkalmazásával gyorsabban és jó minőségű palántákat tudnak előállítani. Itt 65 százalékkal termelnek olcsóbban. A kazán-, illetőleg vízfűtéssel ugyanis órákig tartana a felfűtési idő, míg gázfűtéssel perceken belül tudják a megfelelő alacsony, vagy magas hőmérsékletet biztosítani, ami a palántanevelésnél rendkívül fontos. Ebben az üzemben a fűtési berendezés építésénél is 70 százalékos megtakarítást értek el. K. — J'Ú NAPOT KÍVÁNOK. Tóth István újságíró — fogunk kezet. — Erő, egészség. Tóth István művezető — mutatkozik be. Mindketten meglepődünk, viccet sejtünk, de aztán az üzemvezető tanúskodik mindkettőnk neve mellett. Tóth István a Budapesti Hajtóműgyár egri telepének művezetője. A nappali műszakban kerestem fel, s csupán egyetlen kérdés érdekelt: — Hogyan, mit dolgozik, hogyan telik el a művezető egy napja? Tóth István beszélni kezdett: — Ezen a héten a nappali műszakban dolgozom, reggel hattól, délután kettőig. De háromnegyed hatkor már mindig bent vagyok. Átveszem az aznapi munkát az éjszakás művezetőtől a műszak-feladatterv alapján. Ezen a lepedőnyi papíron — nagy ív, teleírt, többszörösen összehajtogatott papírlapot , vesz elő ., íróasztala fiókjából — fel van tüntetve gépenként a napi munka. Többféle gép dolgozik a csarnokban: különböző esztergapadok, marógépek, fúrógépek, köszörűk, horizontfogazók, s minden gép aznapi munkáját ezen a papíron tüntették fel. Tóth István három éve művezető az egri Hajtóműgyárban. Azelőtt a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat TMK részlegében dolgozott. A vállalat központja Mezőkeresztes volt, de beosztása vándorélettel járt, a javítók, a szerelők állandóan járták az Alföld kőolaj-kútjait. Legényember, szereti a változatosságot, a vándoréletet, de ... — Hat órára megérkeznek a munkások, s gépről gépre járva, kiadom az aznapi munkát a hatvankét embernek. Összeszokott, jó munkásokból álló műszak, könnyen megértjük egymást. Jelenleg U—28-as traktor- és RÁBA 106-os motorsebességváltó és olajszivattyú alkatrészeket gyártunk. A gyártáshoz szükséges tervrajzok nagy részét pesti központunktól kapjuk. A részletes rajzok, leírások ellenőrzése után kapják meg a munkások a terveket. Gyakran előfordul, hogy itt, a helyi körülményekhez alkalmazkodva, a műszaki vezetőkkel közösen, módosítunk a tervrajzokon, a minél gyorsabb munka és a jobb minőség miatti1 . •. DE A CSALÁD már helyhez köti az embert. Amikor megnősült, munkahelyet változtatott. Felesége Egerben dolgozik, és így került ő is az egri Hajtóműgyárba. Az olajtermelő gépektől új, kisebb, de legalább annyira bonyolult gépekhez került. Mert szereti a gépeket... — Sok az adminisztrációs munka, de azért keveset vagyok a kalitkában — mutat körül a hosszú szerelőcsarnokból elrekesztett, üvegfalú fülkében. — A gyártási folyamatokat állandóan ellenőrizni kell, soha nem tudhatja előre az ember, hogy melyik gépnél adódik valamilyen azonnali megoldásra váró nehézség. Létszámfüzet, gépállási nyilvántartás, gépjavító munkanapló, pótbérutalvány, eseménynapló és műhelynapló — rakosgatja egymásra a különböző füzeteket, tömböket, az utolsónál hosszasabban időz. ... Szereti a gépeket, s az elmúlt évben a forgácsoló szaktanfolyamán esti tagozatra iratkozott be. — A műhelynaplóba többek között bevezetjük azokat az új gyártási elgondolásokat, amelyekkel gyorsabbá tehetjük munkánkat. Ez év februárjában jegyeztem fel — lapoz vissza a füzetben —, hogy a kapcsolóház marását gyorsabb fordulattal végezzük. Felülvizsgálták javaslatomat, s azóta, elgondolásom szerint, lényegesen kevesebb idő alatt végezzük ezt a munkát. ... Sajnálja, hogy nem tudta megnézni a Budapesti Nemzetközi Vásárt, nappali műszakban dolgozott, s nem ért rá az utazásra. Pedig, ahogy mondja: Biztosan sok érdekes, új géppel ismerkedhettem volna. A TMK-MÜHELYBÖL munkások érkeznek, Tóth István már velük beszéli meg a legszükségesebb javításokat. Újból mindennapos munkáját végzi a művezető. Tóth István ERDŐKÖVESDI PRIMŐRÖK Melegen tűz a nap. Gyöngyöző homlokú asszonyok palán táznak az erdőkövesdi Üj Elet Termelőszövetkezet kertészetében. Az elől haladók nyomában már öntözik a földbe került, zsenge palántákat. Itt, a Mátra tövében, megyénk északi részén, később kezdték ezt a munkát. Lassabban szikkad a talaj és a nap melege is később győzedelmeskedik. A kertészkedéshez szükséges feltételek mostohák, az erdőkövesdiek mégis nekifogtak és a bátor kezdeményezésnek van már eredménye is... Verebélyi József, a termelő- szövetkezet agronómusa elmondja, hogy primőr termesztésével is foglalkoznak. Igaz, egyelőre még csak kísérleti jelleggel, de az eddigi eredmények már biztatóak. A télen új ikerágyas szaporítóházat építettek, csak február elején kezdhették meg üzemelését, de az elültetett saláták és az ötven-hatvan bokor uborka már beérett. • Ezer fej salátát értékesítettek a községben és szenzációnak számított a kis tételű, de saját termésű uborka. Szépen fejlődnek az üvegházban előhajtatott és a melegágyakba kiültetett palánták. A kiültetéssel is jól haladnak, amiben szerepe van a másik újdonságnak is: az egy hónapja alakult kertészeti brigádnak. A szövetkezet első kertészeti brigádjának Suszták Márkus- né a vezetője és a 16 tagú csapat eddig nem vallott szégyent. Az asszonyok kitettek magukért és a szövetkezet vezetősége elégedett a munkájukkal: a járásban a szövetkezet palántái a legszebbek. A szövetkezet 25 holdon foglalkozik kertészeti növények termesztésével. Petrezselyem, sárgarépa, paprika, paradicsom, uborka, vöröshagyma, borsó, nyári és késői káposzta terem az idén. A zöldhagyma szedését egy hete megkezdték és rövidesen már a többi termény betakarítása ad munkát az idén együtt dolgozó kertészeti brigádnak. P. E. Küldöttet választottak a mezőtőr Lányiak a VI. magyar békekongresszusra A Magyarországra érkezett lengyel katonai küldöttség ellátogatott Egerbe is. Az elmúlt napokban, a Hazafias Népfrontbizottság szervezésében Szihalmon, Kaiban, Sarudon rendeztek nagyobb szabású békegyűléseket, amelyeken több mint ezer ember vett részt. Szombaton este Mezőtárkány községben került sor a termelőszövetkezetek dolgozóinak, s a falu lakosságának békenagygyűlésére, ahol Bölkény Sándor, a Füzesabonyi Járási Pártbizottság titkára mondott beszédet, ismertetve korunk békemozgalmának célkitűzéseit. A beszéd elhangzása után Cseh József, a községi tanács elnöke számolt be az örvendetes eseményről: Mezőtárkány községet az a megtiszteltetés érte, hogy küldöttet választhat a budapesten megtartandó VI. magyar békekongresszusra. A nagygyűlés részvevői egyhangúan Kiss Istvánná termelőszövetkezeti dolgozót választották küldöttüknek. Kiss Istvánná közvetlen szavakkal köszönte meg a bizalmat, s azt mondotta, hogy tolmácsolni fogja Mezőtárkány község lakóinak békevágyát, háború elleni tiltakozását a VI. magyar békekongresszuson. A sikeres béke nagygyűlés után a helyi úttörőcsapat kul- túrcsoportja adott értékes műsort. (császár)
