Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-25 / 120. szám

1983. májúé SS., szombat NCPOJSAO s Ülést tartott a KISZ Heves megyei Bizottsága Tegnáp délelőtt fél tízkor tartotta ülését a KISZ Heves megyei Bizottsága Egerben, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem helyiségében. Az el­nökségben helyet foglalt Ka­muit Sándor, a KISZ Központi Bizottsága intéző bizottságá­nak tagja, Bóta Albert, a me­gyei pártbizottság ágit. prop. osztályának munkatársa, Tre- zsenylk Sándor, a KISZ Heves megyei Végrehajtó Bizottsá­gának titkára, a megyei párt­bizottság tagja és Bukovszky Géza, a megyéi KISZ-bizottság ágit. prop. titkára. Az ülésen megjelent Fehér István, a me­gyei pártbizottság tagja is. Az ülésen megvitatták azokat a feladatokat, amelyek a KISZ előtt állnak a felsőoktatási re­form és az új egyetemi felvé­teli rendszer munkájában. A beszámolót Trezsenyik Sán­dor tartottá. „A társadalmi fejlődéssel együtt szükséges, hogy az ok­tatás munkája, színvonala is fejlődjön — mondotta. — Je­len pillanatban még mindig tapasztalható a régi oktatási módszerek, a tananyag egy része korszerűtlenségének hát­ránya, amely vagy nem kielé­gítő, vagy nem a mai élet kö­vetelményeinek megfelelő is­mereteket nyújt. Megyénk te­rületén két felsőoktatási intéz­mény van, az Egri Tanárképző Főiskola és a gyöngyösi Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum. Számunkra e két intéz­mény munkájával kapcsolatos feladatok a legfontosabbak.” A beszámoló hangsúlyozta, a reform kérdését korántsem csupán az óraszámok, és a tan­anyag csökkentésében kell látnunk. A reform fő célja a kommunista szakemberképzés biztosítása. Ennek megfelelően három fő célkitűzést kell megvalósítani: szorosabbá kell tennünk iskoláink kapcso­latát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel; emelni kell az általános és szakmai műveltség színvonalát; az oktató-nevelő munka szolgálja tervszerűen a szocialista világnézet és er­kölcs kialakítását. A felsőok­tatás reformjának gyakorlati megvalósításában nemcsak a főiskolai tantestületeknek, ha­nem a főiskolai KlSZ-bizottsá- goknak, KlSZ-alapszervezetek- nek is jelentős feladatokat kell megoldaniuk. A KISZ Köz­ponti Bizottsága 1963. április 18-i határozata széleskörűen foglalkozik a KlSZ-szerveze- tek reformmal kapcsolatos fel­adataival. Felsőoktatási intéz­ményeink kapcsolata az élet­tel, a gyakorlattal, a termelés­sel nem valósítható meg anél­kül, hogy a megyei KISZ-bi- zottság, a járási és a városi KlSZ-bizottságok kapcsolatban a Tanárképző Főiskola és a Felsőfokú Mezőgazdasági Tech­nikum KISZ-szervezeteivel együtt, meg ne teremtené a feltételeket. A Kommunista If­júsági Szövetség e kérdés si­keres megoldása érdekében lehetőséget ad az úttörőcsapa­tokban és a KlSZ-szervezetek- ben a pedagógus pályához nélkülözhetetlen gyakorlat megszerzésére, segítséget nyújt a speciál kollégiumok szerve­zéséhez, az üzemi KISZ-szer­. ^ At Al AI AI AI All All AlIXi vezetek bevonásával támoga­tást ad az üzemi gyakorlatok jobbátételében — az elmélet és a gyakorlat eredményes ösz- szekapcsolásában. A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tá­mogatására, munkájának se­gítésére szólítja fel a megye- bizottság a fiatal műszakiak és az ifjú agrárértelmiségiek ta­nácsát. A reform értelmében csökkenteni kell a tanulók túlterhelését — mutatótt rá á beszámoló —, az államvizsgák számát. Komóly szerep hárul a kollégiumokra is, az erkölcsi- politikai nevelő munkában, a közösségi élet eredményesebb kialakításában. A felsőoktatá­si intézmények hallgatóinak kiválogatásában, a megbízóle­velek odaítélésében nagy fele­lősség hárul a KlSZ-szervézet- re. A kategorizálás eltörléséből eredő feladatokat is meghatá­rozza a KISZ Központi Bi­zottságának határozata. Egy­értelműéit segítséget kell nyúj­tani a tehetségeknek a tovább­tanuláshoz úgy, hogy a mtiii- kás-paraszt tanulók száma ne csökkenjen. Az 1963—64-es tanévtől kez­dődően nagy összegeket fek­tetnek be a felsőfokú őktatási intézményekben tanulók segí­tésére. A kitűnő, jeles é* jó rendű tanulók tandíjmentessé­get élveznek. Emelik a szo­ciális segély összegét és 4z ab­ban részesülők számát. A ki­tűnő, jeles és jó rendűek ta­nulmányi ösztöndíjban is ré­szesülnek. A származás szerinti Kate­gorizálás megszüntetése tör­vényszerűen megköveteli a fel­vételi rendszer reformálását is. A beszámoló rámutatott, hogy harcot kell folytatnunk a protekció ellen, azonban még mindig akadályozza a protek­ció elleni fellépést az, hogy néhány — főleg alkalmazott és értelmiségi foglalkozású — egyes oktatók útján, részben néhány funkcionárius, az egyes intézmények vezetői, társadalmi szervezetei útján jogtalan előnyt akar biztosíta­ni gyermekének, vagy párt­fogolnának. Mint a Központi Bizottság határozata hangsú­lyozta, meg kell szüntetni a személyes összeköttetés útján befolyásolt döntéseket, A ki­rívó protekciós eseteket le kell leplézM a nyilvánosság előtt is. A beszámolót hosszak vita követte, amelyen felszólalt Kamut! Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottsága intéző bizott­ságának tagja is. A hozzászó­lásokra Trezsenyik Sándor vá­laszolt. tg) Űj lehetőségek a legelőgazdálkodásban Makiáron öntözéses mintale- gelő és ventillátoré* (hidegle­vegős) szénaszárítási bemuta­tót szervezett az Égéi Járási Tanács mezőgazdasági osztá­lya. A bemutatón mégjelent mintegy 35 mezőgazdasági szakember előtt Horváth Fe­rencnek, a járási taháes fóál- láttenyésztőjértek, majd Réner Lászlónak, megyei rét- és le- gelőgazdálködási felügyelőnek előadását hallgatták meg a le- gélőterületek jobb kihasználá­sának és a takarmány jobb biztosításának lehetőségéiről A bemutató részvevői ezután megtekintették a község öntö­zött legelőjét, majd a Béke Termelőszövetkezetben a sáját erőből készült verttillá toros szán as zári tót nézték meg, ahol Berényi József, a termelőszö­vetkezet agronómusa, a szárí­tóberendezés kivitelezője ka- lauzóltá a vendégeket. Gondok és sikerek a visontai bányánál 0Á4 izm ú f b őr Mielőtt földbe kerülne a szőlőoltvány, gondos kezek mé­rik ki a sortávolságod. A szőlőültetés munkájában részt vesz­nek a noszvaji asszonyok is, akik jól tudják, hogy az új szőlők néhány év múlva gazdagon fizetik vissza minden fá­radságukat ★ A nevelő májusi esők hatására gyors fejlődésnek indult a szőlő. Az állami pincegazdaság Csomós-tanyai üzemegységé­ben már javában folyik a szőlőkötözés. ★ Több idős, nyugdíjas tagja van a termelőszövetkezetnek- Sokan közülük erejükhöz mérten részt vesznek a munkákban és az agronómus szavai szerint lelkiismeretesen és szépen dolgoznak. Pataki Sándor és Majnár Miklós már hetven körül járnak, de az ültetés előtti oltványké$zítésben ők is részt vettek. emelgetett — emlékezik Goda Miklós főmérnök. — Talán, fúrólyukat harán- tolt a vágat? — A fúrólyuk öt méterrel melettünk volt, de a víz áttör­te a szénfal alatti homokréte­get, és sajnos, a jövőben isi előkészülhetünk hasonló megf lepetésre, mert a régebbi] rendszertelen, kapkodó kutaí tások Idején megfeledkeztek a lemélyített fúrólyukak cemen- tálásáról. A térképek sem jel­zik, hogy hol vigyázzunk. Az egy-két héttel ezelőtti vízbetörésre ma már csak a gáttal elzárt vágat és az ab­ból percenként lefolyó két köbméter víz emlékeztet. Ber­ta Jenő és Demeter Miklós vá­járok csapatai valóban dicsé­retre méltó munkát végeztek a veszély elhárításánál. De sürgősen megoldásra vár a vágatokból kitermelt szén értékesítése is, mert a szerző­dés értelmében a hatvan mil­liméteres szemnagyságú, úgy­nevezett diÓ6zenet átveszi ugyan a XII-es akna az erőmű részére, de a ... — ... darabos szénnek, ta­vasz lévén, nem tudunk gaz­dát találni. Télen még átvette a TÜZÉP, de most itt megy tönkre a nyakunkon —, mu­tat Goda Miklós a napon szá­radó, porladó szénkupacokra. Augusztusban új munka kezdődik a visontai bányánál. Megkez­dik a nyitóárok mélyítését A tervek szerint még ebben az évben 890 000 köbméter földet mozgatnak meg a hatalmas * földkotró gépek. A tervezett c földmunkálatokról tudomást ? szereztek már korábban a í Földművelésügyi Miniszté- Srium illetékesei, de a megye 9 illetékes mezőgazdasági fóru- 5 mai is, végső, de nem utolsó- csorbán a visontai tsz vezetői. § Ennek ellenére a kisajátításra |váró területeken jelenleg sző­lőtelepítés folyik, c — A munka hasztalanságá- c ra már többször felhívtuk a stsz vezetőinek a figyelmét, de azt válaszolták, hogy a kárt 9 majd megtéríti az állam, — § mondja Goda Miklós fömér- § nők. § Az álláspont helytelenségé­ihez különösebb kommentárt I fűznünk talán nem is kafi. De ff mégis helyes lenne, ha a vi­c sontai tsz vezetői a következő § ■* hónapokban szorosabbra fűz­nék kapcsolataikat a bánya ^vezetőivel. § Laceik János re teljesítették. Az eredmény méltán tükrözi a műszaki ve­zetők és a fizikai dolgozók összehangolt munkáját. A sa­játságos helyi viszonyokra si­került kialakítani egy olyan vágathajtási módszert, amivel biztosítani tudják az F 4-es gé­pek havi 120—130 méteres elő­rehaladását háromfős csapat­tal és csilleszállítással. Ez a visontai bánya geológiai vi­szonyai között elismerést érde­mel. Az új módszerben nincs semmi ördöngösség, semmi komplikált technológiai folyamat, csupán annyi tör­tént, hogy a vágatokat nem dőlésben lefelé hajtják, amint ezt az elmúlt évben cseleked­tek. Megkeresték a legvízsze- gényebb szénréteget és így biztosították az elektromos motorokkal működő F 4-es gé­pek biztonságos üzemeltetését. Egyszerű módszerrel tehát nagyszerű eredmény! Azért mégsem ment minden olyan simán, mint ahogyan a szavakat pergetjük erről, az országos méretekben is jelen­tősnek ígérkező létesítmény­ről. Egy április végi éjszakán víz és iszap árasztotta el az egyik víztelenítő vágatot Na­pokon keresztül, percenként öt köbméter víz tört elő tíz atmoszférás nyomással, amely közel kétszáz köbméter isza­pot hordott a kivájt vágat­részbe. — Akkora nyomással tört fel a víz, hogy egy hatvan ki­logrammos embert könnyedén Vasárnapi számunkban: | Halál a csend országában! kifutott az arcából minden csepp vér. á so-j kát tapasztalt, háborút járt tengerésztiszti halálsápadtan meredt a rádiótelefon haliga-i tójára. Tompa neszek szűrődtek a füléhez, mint§ amikor vaslemezek hajlanak, roppannak ősz sze óriási nyomás alatt. r A tengerésztisztnek a második világháborúi csendes-óceáni csatáiban alkalma volt hal-\ lani ezt a fenyegető hangot, amely mindig^ azt jelentette, hogy a víz alatti aknák elpusz-i tították valamelyik japán tengeralattjárót. ; Most azonban, ezekben a feszült pillanat tokban, a rádiótelefon által közvetített han-\ gok bajtársai vesztét, pusztulását jelentik. ; Így, ezzel a naplójegyzettel kezdődik aj HALÁL A CSEND ORSZÁGÁBAN, a Nép-] újság új folytatásos regénye, amely a Thres-\ her, amerikai atomüzemű tengeralattjárói szörnyű katasztrófáját és még sok más ten-; geralattjáró pusztulását írja le- A rendkívülí érdekes, feszültséggel teli folytatásos riport-l sorozat közlését lapunk holnapi számában j kezdjük közölni. ’ A Thresher amerikai atomüzemű tenger­alattjáró Bostontól keletre 320 kilométernyi­re, mélymerülési kísérletet végzett. A kísérlet a legnagyobb rendben kezdő­dött, a Thresher szakadatlan rádióösszekötte­tést tartott fönn kisérőhajójával, a Skylark- kal, minden tizenöt percben jelentette: — Minden rendben! A lemerülés után két órával, 9 óra 12 perckor, a Skylark parancsnoka új jelentést kapott az óceán mélyén levő tengeralatt­járótól; — Kisebb zavarok keletkeztek. Megkísérel­jük kiszorítani a vizet a tartalék tartá­lyokból. A Skylark összekötő tisztjét nem nyugta­lanította túlságosan a jelentés, tudta, hogy néha bizony nehezen zárulnak a tartályok szelepei. , Percek teltek el így és a tengereszhad- nagy a rádiótelefon mikrofonjával a kezében újra hívta a tengeralattjárót. Választ nem kapott... « Viszont tisztán hallotta a tengeralattjáró tartályaiból kiáramló víz zúgását. Azután Mi lesz, hogyan lesz az át­szervezés után? Ez a kérdés foglalkoztatja most főleg az embereket. Találgatások, képzelt feltevések látnak nap­világot — minden reális alap nélkül. Ez általában a minden összevonással járó gyermekbe­tegség. De sok esetben elhang­zanak olyan kérdések is, hogy egyáltalában miért szükséges a régi, megszokott nyugalom zavarása? Bár az ok mindenki előtt ismert, mégis hangoztatni kell: azért, hogy két hasonló profilú ipari bázis munkájá­ban meglegyen az ugrásszerű fejlődést biztosító összhang. A munkálatok nálunk, itt, Visontán, mast főleg a föld alatt folynak — fűzi a gondo­latsort tovább Goda Miklós fő­mérnök. — Felsőbb vezetőink, mint külszíni bányász-szakem­berek, a belső munkákhoz kel­lő gyakorlati tapasztalattal nem rendelkeznek. Készünkre tehát ezért is előnyős az egyesülés. Meg olyan bányagépekhez is hozzájuthatunk, amelyekben pillanatnyilag hiányt szenve­dünk. Az emberekben levő nyugtalanság? Észlelhető és ez bizony, kissé a munkára is rányomta a bélyegét. Főleg a vezetőknél. Bár aggodalomra nincs ok, mert minket, üze­mieket a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt és a Szén- bányászati Földkotró Vállalat házassága nem érint különös­képpen. Az 597 méter vágathajtási tervüket több mint 900 méter-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents