Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

1963. május 24., péntek NEPOJ8AO 5 Negyed gőzzel... dik — egyéb említést érdemlő dolgot nem tettek). És lehetne még sorolni hosszan, mi min­dent oldanak meg műszaki fejlesztési tervük szerint. NAGYSZERŰ LEHETŐSÉG: ALUMÍNIUMÖNTÖDE! lamiféle csendes agóniára gon­dol. tóved. Az Apci Fémtermia Vállalat nem ítéltetett halál­ra! Nehéz útkeresés gondjait élik, lehetőségek és adottságok dimenziójában próbálják meg­formálni a gyár „arcát”. Üj profilt, határozottabb és mar­kánsabb vonásokkal. Változá­sok küszöbén áll a gyár, s bármi történik, az emberekért és az emberek javára történik. Tények cáfolják a borúlá­tók következtetéseit, „sejtése­it”, s minden, a gyár „élete” ellen szóló hipotézist. Tények cáfolják — a műszaki fejlesz­tés tényei! — Üj termékek előállításá­nak kísérleteire jelentős össze­geket fordítanak az idén. Nem kevesebb, mint 3 786 000 forin­tot. Kísérleti kemencét építe­nek — saját kezelésben, töké­letesítik a DINEX, a sínhe- gesztőpor gyártási technológiá­ját, s megvalósítják a hazai aprószemcsés mangánérc hasz­nosítását célzó elképzeléseiket; szerkezeti változtatásokat vé­geznek a magnéziumüzem for- gó-szinítő kemencéjén, két új adagolót építenek be, s kísér­leteznek ki (csak hát a Dunai Vasmű karbantartói még min­dig adósak az egyik adagoló elkészítésével, holott döntő- bizottsági határozat is kötelez­te őket, hogy a tavalyi decem­ber 15-i, az idei február 15—i ígéretek és határidők után — április 15-re küldjék a kérdé­ses berendezést. Azóta is kül­Alumínium könnyűfém- öntöde létesítése lehetséges a Fémtermiában. Űj profil, amely kevés beruházással megvalósítható a metallo-csar- nokban. A 2000 tonna kapaci­tású létesítmény sokat segítene a Mátra alji táj munkaerő­foglalkoztatásának problémá­ján, hiszen az öntöde 800 fér­finak adna munkát és biztos keresetet. Ez valamit enyhítene azon a helyzeten, amit a 2000- es létszámú jobbágyi gyár megszüntetése okozott; enyhí­tene valamit azon a helyzeten, amit a petőfibányai altáró „le­építése” még tovább bonyolít az esztendő végén. Május első napjaiban látoga­tást tett az apci kohászati üzemben dr. Énekes Sándor, iparági igazgató, a Vaskohá­szati Igazgatóság vezetője, s komoly^segítséget ígért az ap- eiaknak, hogy új, s megbízha­tó profilt teremthessenek. Egyeztetni kell javaslataikat a KGM előadóinak elképzelései­vel, hogy mielőbb konkrét in­tézkedések szülessenek — az emberért, s az ember javára. Pataky Dezső Ülést tart a KISZ megyei bizottsága Ma délelőtt ülést tart a KISZ Heves megyei bizottsága. A megyebizottsági ülés napi­rendjén „A KISZ Központi Bizottság határozata, az .okta­tási reformmal és az új egye­temi felvétellel kapcsolatos feladatokról” szerepel. A napi­rend előadója Bukovszky Gé­za, a KISZ-megyebizottság ágit. prop, titkára. L Inökválasztás a% egri kórházban Tegnap délután a Il-es kór­házban az egészségügyi dolgo­zók Tóth Józsefet, Ivádi Jó- zsefnét és Angyalost Bélát je­lölték, hogy a következő hó­napokban ülnökökként ve­gyenek részt a bíróságok mun­kájában. Ismét a szolgáltatásról Ha van még megoldatlan kérdés, akkor ilyen vonatko­zásban a szolgáltatást nevez­hetjük meg nyugodtan, annak ellenére, hogy az utóbbi idő­ben javulás tapasztalható ezen a területen is. Mi okozza mégis, hogy az erőfeszítések ellenére sem tudtuk megnyugtatóan bizto­sítani a különböző szolgálta­tásokat, legalábbis a ruházati, a vízvezetékszerelési és a bá­dogosiparban sem, hogy né­hányat felsoroljunk példa­ként. Két dolgot kell itt meg­említeni. Az egyik: az érvé­nyes árrendszer és bérrend­szer, ami arra ösztönzi a szol­gáltató jellegű ktsz-ek és ta­nácsi vállalatok egy részét, hogy inkább sorozatban gyártható termékeket és áru­kat állítsanak elő, illetve új létesítményeket készítsenek el. A másik: az általuk nyúj­tott szolgáltatás jóval drá­gább, mint ahogy a lakosság azt előzetesen számításba veszi. A helyes megoldás megta­lálása azonban sürgős. Ezért foglalkozott a Gyöngyösi Já­rási Pártbizottság végrehajtó bizottsága is legutóbbi ülésén ezzel a problémával. Olyan határozat született, amely megszabja, hogy két hónapon belül ki kell dolgozni a szol­gáltatás központosításának keretét, és azt a járási párt-vb elé kell terjeszteni. Ugyan­akkor a ktsz-ek sürgessék a szükséges beruházások enge­délyeztetését, hiszen erre ke­retünk is van. Végül: feltét­lenül szükségesnek látszik, hogy a Patyolat Gyöngyösön külön üzemet létesítsen, mert a ruhatisztítás iránt jelentke­ző igényt csak így lehet ma­radéktalanul kielégíteni. A város és a járás további fej­lődése csak aláhúzza ennek az igénynek a jogosságát. A szőlők állapota és ápoltsá­ga országszerte jó, a hajtások erőteljesen fejlődnek, és — a téli rügykárt szenvedett sík­vidéki szőlők kivételével - a fürthozam is kielégítőnek ígér­kezik. A Földművelésügyi Mi­nisztérium kertészeti főosztá­lyán adott tájékoztatás szerint peronoszpóra-fertőzést még se­hol nem észleltek, de a leg­utóbbi hűvös, -esős napok után, ha most felmelegszik az idő, a peronoszpóra csírázása, terje­dése megindul. Ezért az új fel­melegedési időszak első nap­jaiban ajánlatos megkezdeni a permetezést. A félszázalékos bordói lé a legalkalmasabb vé- dőszer ilyenkor. Fontos, hogy a permetezést — szükség szerint A Budapesti Műszaki Egyetemen is megjelent már a színes kép a televízió ernyőjén Új üsemanyagtöUő Gyöngyösön Átadták Gyöngyösön is az új benzinküt-állomást. A négy kúttal rendelkező töltőállomás közel kétmillió forintba ke­rült, ahol naponta 10—12 ezer liter üzemanyagot adnak ki. A gépkocsivezetők és a motorosok örömére ezen az állomá­son már ingyenes a kompresszor használata. Meghozták az első eredmé­nyeket a Budapesti Műszaki Egyetem vezeték nélküli hír­adástechnikai tanszékének a színes televízióval kapcsolatos kutatásai. A kutatások elsőrendű célja a felkészülés arra az időre, mikor nálunk is megkezdődik a színes televízióadás. Dr. Barta István professzor irányításával először azt a be­rendezést készítették el. amely­nek ernyőjén nem valóságos színek felbontásából eredő, ha­nem mesterséges úton előállí­tott jelek váltották ki a külön­böző színeket. Ezután követ­kezett az úgynevezett diabon­tó megszerkesztése, amely vi­szont a színes állóképek, a Tizenkét éve a gyárkapuban A bezárt kapu előtt reflek­tor fénye villan, aztán aprókat rikkantva bebocsátást kér egy dömper, — Egy pillanat.., Pálinkás János kisiet az aj­tón. Csikordul a kapu, bedö­cög a dömper. A portás ellen­őrzi a papírokat, és azt is, hogy mit hoztak, néhány szó... ismerik egymást a gépkocsi- vezetővel, aztán a reflektor fénye tapogatva a sötétet, el­vész a gyárudvar homályában. — A papírokra, a gyár va­gyonára vigyázni kell — össze­gezi a portásmunka legfonto- sabbját Pálinkás János, ami­kor újra egyedül ülünk a szo­bában. Aztán a beszélgetés megint az ő életéről folyik. Most már a jelenről. Lőrinciben lakik, s ha vége a műszaknak, kerékpárra ül, Nap nap után igy jár be a gyárba és vissza a családjá­hoz, Négy gyereke van. Kettő még tanul, a legidősebb fiú a selypi malomban dolgozik, lá­nya már férjnél van.- — Igyekeztem őket embers ségre, munkára, barátságra nevelni. Sokan tisztelik, szeretik Pá­linkás Jánost. Barátságosan üdvözli mindenki, aki a gyár­kapun belép. De most nem jön senki, a délutáni műszak dol­gozói mind elmentek már, 1 az új váltás is munkába kez­dett. Autóreflektor vágja be fé­nyét az ablakon — egy pilla­natig ragyog minden, aztán új­ra sötét. És csend. Villanyt még nem gyújtott, jobb így sötétben elüldögélni, s nézni a padlóra rajzolt árnyakat. Csend van, fáradt, szürke csend, s egyre sűrűsödő sötét­ség. Odakint nem csikordul a vaskapu, ami azt jelenteni, hogy nincs egyedül. Kezében már ott az újsági amit olvasni készül, így néz az éjszaka elé. ütést éreztem a homlokomon. — A húsz méter magas áll­ványról leszédült, hét helyen tört el a csontja, s az orvosok is lemondóan álltak kórházi ágya körül, Pálinkás János szervezete azonban erős volt, s kiállta a nehéz próbát. Csak jobb keze maradt béna, s erős munkára képtelen. 1949-et ír­tak akkor. Pálinkás János töb­bé nem mehetett vissza a pi- fakő-bányába. A gyár vezetői mégsem feledkeztek el róla. Hosszú betegeskedés után elfoglalhatta helyét a gyár­kapuban — portás lett. Ennek tizenkét éve már. — Nem unalmas így? — Nappal nem. Akkor be­bejönnek hozzám, van kivel beszélgetni néhány szót. Éj­szaka rosszabb... akkor egye­dül vagyok. Újságot olvasok, vagy gondolkodom. Minden­félén, ami eszembe jut. Azzal ütöm el az időt~. — Apám meghalt tizennégy­ben, anyám nem sokkal utána. Három-négyéves lehettem. Nagyszüleim neveltek. Selypen találkoztunk. Az ötvenesztendős Pálinkás János csendes, töprengő szóval idézi életének emlékeit, eseményeit. — Nagyapám csősz volt a Sósberger-tanyán. Sósberger volt a legnagyobb úr annak idején itt, flatvan környékén. — Elvégeztem öt elemit, az­tán búcsút kellett mondani az iskolapadnak. Drágán adták akkor a tudást, de a munka, az olcsó volt. Először a Selypi Cukorgyár­ba került segédmunkásnak, de az idénymunka nem adott biz­tos megélhetést, Harminchat­ban lépte át a cementgyár ka­puját. És végigpróbált min­dent, dolgozott ács mellett, volt csomagoló, tufabányász. Most portás. — Vége volt már a műszak­nak, $ leszállni készültünk a magas faállványokról. A kő­fal meglazult, felkaptam a fe­jem a zajra, s csak a hatalmas Az első feladat nyolc—tíznaponként — megis­mételjék 1—2—3 százalékos ol­dattal, hogy így a rézoxidos védőréteg alatt a levélzet és a kis fürtök biztonságban kinő­jenek a peronoszpóra „foga alól”. A tájékoztatás szerint a per­metezéshez elegendő rézgálic és egyéb vegyszer, mész áll rendelkezésre a termelőüze­meknek és az egyéni szőlősgaz­dáknak. A kötözéshez meg­felelő mennyiségű, jó minőségű rafiát árusítanak a földműves­szövetkezeti boltok. (MTI) „diák” színeit tapogatja le és alakítja át elektronikus jelek­ké. A most következő hónapok­ban a kutatóknak azt kell el- lenőrizniök, vajon tökéletes hűséggel jelennek-e meg az ernyőn az eredeti diafilm szí­nei, vagy szükség van-e eset­leg a berendezés bizonyos fi­nomítására. A mozgó ezínesfilmek és az élő jelenetek közvetítésére al­kalmas módszerek kidolgozása még csak azután következhe- tik, de mindenesetre örvende­tes tény, hogy végre hazánk­ban is megjelentek az első szí­nes képek a televízió vevőbe­rendezés képernyőjén. (MTI) Perono8%póra*veB%ély ! Felkészültek a szőlősgazdák, termelőüzemek a védekezésre 1 ifjúsági ' I En'nyi volt a kiszesek jelenté­sében, amit a járási KISZ-bi- zottságnak küldtek március­ban a verpeléti Dózsa Terme­lőszövetkezetből. Nem írtak nagy tervekről, úgy határoz­tak, inkább az eseményekről fognak beszámolni részlete­sebben. A szövetkezet KISZ- titkára nemsokára el is küld­heti az ígért beszámolót... — Február vége volt, — em­lékezik az ifjúsági munkacsa­patok megalakulására Oláh Erzsi KISZ-vezetőségi tag — és az egyik napon szó volt ró­lunk, fiatalokról. Jól dolgo­zunk, elismerik munkánkat — mondták —, de szétforgácsol­juk az erőnket. Külön csopor­tot kellene alakítani és úgy be­bizonyítani, hogy a fiatalok mire képesek. Harmincnyolc KISZ-tag van a szövetkezetben és ha együtt dolgoznánk... helyesnek tar­tottuk a javaslatot. Munkához láttunk és igyekezetünknek meg is lett az eredménye. Két * ifjúsági munkacsapat szüle­tett; a fiatal fogatosok és a nö­vénytermesztésben dolgozó lá­nyok csapata. A KISZ-titkár arról beszél, hogy az eddig végzett munká­juk alapján csak dicséret hang­ján lehet a két csapatról be­szélni. Az öttagú fogatos bri­gád tagjai közül kettő katona, hárman dolgoznak jelenleg, a tsz vezetősége mégsem osztotta be őket más brigádba, tarta­lékként mindig oda küldik őket, ahol a legnehezebb a munka. A lányok Molnár Lajos bri­gádjában dolgoznak, rájuk mindig számítani lehet. | KILENC LÁNY | fiatalasszony — alakította meg a növénytermesztésben először az ifjúsági munkacsapatot. Valamennyi képzett, ügyes ke­zű és szorgalmas. A csapat tagjai részt vettek a hároméves kertészeti szak­iskola első évének előadásain. Kása Katalin, Domokos Mar­git és Szanyi Mariann pedig Cegléden volt az állami gaz­daságban, háromhónapos ta­pasztalatcserén, ahol a heteró- zis paradicsommag-termesztés- sel ismerkedtek meg. A ter­melőszövetkezet vezetőinek ugyanis „melegen ápolt”, de nem titkolt terve az, hogy a szövetkezetben, — a megye termelőszövetkezetei közül el­sőnek — heterózis paradicsom- magot termesszenek. A lányok tudására, lelkiismeretes mun­kájára, szorgalmára alapoznak. Kása Katalinék egyelőre a többi asszonnyal dolgoznak, a szőlőoltvány iskolázását, a pa­radicsompalánták kiültetését végzik, a csapat megalakulá­sakor tett vállalásaikat is ott teljesítik. De nemcsak arra tö­rekszenek, hogy teljesítsék a vállalásaikat, hanem csatla­koztak a március 9-i küldött- gyűlésben elfogadott brigád- versenyhez is. Teljesítik az ott lerögzített feltételeket. Hozzá­járulnak a brigád termelési tervének teljesítéséhez, a vetés, a növényápolás, később pe­dig a betakarítási munkák idő­beni elvégzéséhez, rendszere­sen részt vesznek a brigádgyfl- léseken, betartják a munka­kezdést és a munkaidőt, nem hiányoznak igazolatlanul a munkából. A brigádvezető jelentéséből kitűnik, hogy a lányok már eddig is megállták helyüket Ahol ők vannak, jobban megy a munka, fiatalos kedvük és lendületük átragad a többiek­re is. Volt olyan nap például, amikor a lányok egyenként kettő, két egész húsz munka­egységet is teljesítettek. Kása Katalin ifjúsági mun­kacsapata jelenleg a növény- termesztésben dolgozik* de jú­nius első napjaiban már hoz­záfognak az első nagy feladat­hoz. A szövetkezetben egy holdon foglalkoznak a heteró­zis paradicsommag-termesz- téssel. ötven-hatvan dolgos kézre lesz szükség és ezeknek az asszonyoknak az irányítá­sát három hónapon keresztül a fiatal lányok látják majd el. AZ ELSŐ KOMOLY hamarosan megkezdi Kása Katalin ifjúsági munkacsapata és rövid idő alatt mintegy 200 ezer forint értékű heterózis paradicsommagot termeszte­nek és ha ezt a feladatot sike­resen megoldják; lesz miről beszámolnia a szövetkezet KISZ-titkárának. P. E. ^ Hány tengeri csomóval haladnak? — Negyed gőzzel... — Mi a parancs? — Semmi... A Mátra alji kohászati üzem­nek, az Apci Fémtermia Válla­latnak, igaz, valójában semmi köze a tengeri hajózáshoz, a dialógus szavai mégis helyén­valók; a gyár „hajóját” a bi­zonytalanság hullámai csap­kodják! Tervezett termelési értékük nincs lefedezve — egyelőre! ' ÜJ PROFIL KELL — A REGI, INGATAG! „Fémötvözetgyár” — ilyen megjelöléssel említi az ipari létesítményt az Űj Magyar Lexikon. Ez a profil, az utóbbi évek bebizonyították — nem stabil. Ötéves távlati terv sem készült itt, mint más üzemben. „A tény mindig meztelen, még ha a legújabb divat sze­rint öltöztetik is." Mit mutat­nak hát az apci tények a je­lenlegi profil inga tagságáról? 1961-ben termelési értékük 170 millió forint volt; 1962-ben 135 millió, s az idei terv mindössze — a ferrowolfram gyártásának megszűntével — 49 millió fo­rint. Riasztó mértékű süllyedés, két év alatt Ferrowolframot nem gyárta­nak többé, óriási mennyiség gyűlt össze belőle a raktárak­ban. S a többi termék gyártá­si mutatói is összezsugorodtak. Mostani, második negyedévi termelési értékük alig fogja túlhaladni a 10 millió forintot. (Korábban egy-egy negyedév­ben, átlagosan 30—40 millió kö­zött termeltek!) — Nagyobb termelési tételt idei tervünkben, egyéb ötvöze­tek gyártása mellett a ferro- mangám előállítása jelent A tervezett 300 tonnának azon­ban legfeljebb csak a felét tud­juk adni; nem kapunk meg­felelő alumíniumot (népgazda­sági érdek, hogy exportáljuk — ez a leggazdaságosabb és leg- kifizetőbb!), annyi alumínium­hulladékot, forgácsot pedig nem tudunk keríteni, amennyi a 300 tonna előállításához szük­séges — mondja Kőhalmi Imre, a Fémtermia igazgatója. — Az emberek, akik tudnak, igyekez­nek stabilabb helyet szerezni maguk számára. A bizonytalan­ság óvatossá és tétovává tesz mindenkit Vezetőt és nem ve­zetőt A MŰSZAKI FEJLESZTÉS — ES AZ EMBEREK Lehet túl sötét az a kép, amit az'eddigi ábra mutat. Ám aki a felvillantott jelekből va_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents