Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA

XXV. évfolyam, 119. szám ARA: 50 FILLER 1963. május 24., péntek

/

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!

Kádár János fogadta a szovjet kormánydelegációt

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, csütörtökön fogadta K. N. Rud- nyevet, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettesét, a budapesti nemzetközi

vásár alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet • kormánydelegáció vezetőjét és a delegáció tagjait Magyar részről jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnök- helyettese és Kallós Ödön, a

Kereskedelmi Kamara elnöke. Jelen volt G. A. Gyenyiszoo, a Szovjetunió budapesti nagykövete.

Kádár János baráti beszélgetést folytatott a szovjet delegáció vezetőjével és tagjaival.

(MTI)

Lelkes hangulatú nagygyűlés Moszkvában

Hruscsov és Castro a hét nép megbonthatatlan barátságáról beszélt

Fidel Castro a Szovjetunió Hőse

Csütörtökön kora délután 125 000 moszkvai dolgozó jött el a Lenin stadionba, hogy köszöntse Fidel Castrót, a kubai forradalom legendás vezérét.

Percekig tartó ováció tört ki, amikor Castro a szovjet párt és kormány vezetői, Hruscsov, Brezsnyev és mások kíséretében megjelent a stadion, kormánypáholyában.

Vlagyimir Promiszlovnak, a Moszkvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének megnyitója után a következők mondtak beszédet: Nyikolaj Kuzmin, a Vörös Proletár Gyár munkása, Nyikolaj Bászov, a. Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, Borisz Pasztuhov, a Komszomol moszkvai városi bizottságának első titkára, Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet minisztertanács elnöke, Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány elnöke, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt első titkára.

NYIKITA HRUSCSOV BESZÉDE

országokban a dolgozók osz- túlyharcának kibontakozásához, kedvező feltételeket teremt a nemzeti felszabadító mozgalom szakadatlan fejlődéséhed’. Éppen a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének feltételei között győzött a dicsőséges kubai forradalom, amelynek élén a nép ügyének lánglelkű harcosai állnak.

— Megvalósulnák a nagy Lenin látnoki szavai, amelyekben a gyarmati rendszer elkerülhetetlen bukását, jövendölte meg és rámutatott arra, hogy eljön az idő, amikor minden nép részt fog venni a világ sorsának intézésében — jelentette ki a továbbiakban Hruscsov, majd hangsúlyozta:

— A Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon segítse és támogassa a nemzeti felszabadító mozgalmakat.

— Segítségünkért cserébe mi nem követelünk katonai támaszpontokat és koncessziókat, nem kényszerítünk rá senkire szolgai feltételű egyzemé- nyeket — jelentette ki Hruscsov. — Elvünk: az egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés.

Az imperializmus elleni harc sikerének biztosítéka korunk nagy forradalmi erőinek: a szocialista világredszerhez tartozó országoknak a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak, az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalmának, a békéért a demokráciáért és a haladásért síkraszálló összes erőknek kölcsönös kapcsolata és akcióegysége.

Ezzel kapcsolatban Hruscsov i- hangsúlyozta, hogy

határozottan harcolni kell forradalmi erők egységének megbontása ellen,

bármilyen formában történjék is az”.

Hruscsov kijelentette: „az olyan felosztás, amely nem osztályszempontokon, hanem világrészeken, a bőr színén, vagy egyéb ismérveken alapszik, nem a munkásosztály erőinek, valamennyi ország dolgozóinak ' egyesítését, hanem ezek egységének megbontását jelenti. Az ilyen felosztás gyengíti a forradalmi erőket és segítséget nyújt a forradalom ellenségeinek abban, hogy elbánhassanak a dolgozókkal. Ez az elv tetszik az imperialistáknak, mert az ő malmukra hajtja a vizet, segít nekik, hogy végrehajtsák bestiális törvényüket: „Oszd meg és uralkodj!”

Hruscsov ezután foglalkozott egyes nyugati „stratégáknak!’ azokkal a kitalálásaival, hogy amilyen arányban növekednek a szocialista országok erői, olyan mértékben támadnak leküzdhetetlen ellentétek közöttük. „Ezek az urak, úgy látszik, a saját mércéjükkel szeretnék mérni a szocializmus világát’ — mondotta Hruscsov.

Az imperialisták arra számítanak, hogy a szocialista táborban felélednek a nacionalista előítéletek. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormányfő kijelentette: „Meg kell egyenesen mondanunk a szocializmus ellenségeinek: uraim, ezen a

vesszőparipán sem jutnak messzire!” A kommunisták az erre irányuló fondorlatokkal szembe állítják következetes internacionalista politikájukat, amely nem csupán egy ország, hanem az egész szocialista rendszer érdekeiből indul ki.

Az élet azt mutatja, hogy o nacionalizmus a revizionista és dogmatikus nézetek egyik forrásává válhat. Ezért a kommunisták következetesen harcolnál! a marxista-leninista elmélettől való bármely eltávolodás ellen; a jobboldali opportunizmus ellen ugyanúgy, mint a „baloldali” opportunizmus ellen, azzal a céllal, hogy erősödjék a kommunista mozgalom sorainak egysége, fokozódjék e mozgalom befolyása a világ fejlődésének , egész menetére.

A burzsoá sajtóban sók badar koholmány lát napvilágot a Szovjetunió és Kína Kommunista Pártjainak viszonyáról. Mint önök is tudják, hamarosan sor, kerül az SZKP és a Kínai Kommunista Párt küldöttségeinek találkozójára.

Nem sajnáltuk az erőfeszítéseket, hogy e találkozó erőinek összefogására vezessen, kiküszöbölje az egyes kérdések felfogásában mutatkozó különbségeket Reméljük, hogy ez a találkozó pártjaink, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom további ösz- szeforrottságára vezet majd,

a kommunizmus nagy ügye előrenyomulásában leküzd minden akadályt

és az egész világon diadalmaskodni fog — jelentette ki Hruscsov.

A szovjet kormányfő biztosította kubai barátait, a szocializmus és a haladás minden hívét: a Szovjetunió kommunista pártja minden erejét lat- baveti, hogy erősítse az egységes, imperialistaellenes frontot, fejlessze a szocialista országok együttműködését és kölcsönös segélynyújtást, segítse a nemzeti -felszabadító mozgalmakat

— Jóleső érzés számunkra — mondotta Hruscsov —, hogy Fidel Castrónak a Szovjetunióban tett látogatása nemcsak a szovjet és a kubai nép, nemcsak a mi két pártunk egységének megszilárdítását mozdította elő, hanem elősegítette az egész szocialista közösség és az egész világot átfogó kommunista mozgalom összefogásának erősödését is.

(Folytatása a 3. áíSafoi)

ban a Szovjetunió, a hatalmas szocialista közösség — amelyek képesek megfékezni az imperialista agresszorokat, a nemzetközi csendőrt”.

„Eljön az az idő, amikor minden nép egyszer és mindenkorra végez a kapitalizmussal”.

„A népek, amelyek harcra kelnek szabadságukért és függetlenségükért, a béke és a szocializmus minden erejének támogatásával képesek megvédeni vívmányaikat’’ — mondotta a szovjet kormányfő.

Meggyőző erővel mutatják ezt a múlt év végén lezajlott karibi-események. „A Karib- tenger térségében keletkezett válság a szocializmus és az imperializmus erőinek, a béke és a háború erőinek egyik legélesebb összetűzése volt a háború befejezése óta eltelt időszakban." Lokális válságból .világválsággá lépett és a józan kompromisszum alapján kiutat kellett keresni a kialakult helyzetből.

A válság ilyenfajta megoldása az amerikai szoldaíeszka terveinek meghiúsítását jelentette. „A béke, a békés együttélés politikájának volt ez a győzelme” — hangsúlyozta

Hruscsov. — Ez a győzelem megvédte a kubaiak forradalmi vívmányait, még magasabbra emelte a szocialista országok tekintélyét, elhárította a termonukleáris világháború veszélyét. r

Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok „veszettjei” blokádra, sőt katonai támadásra buzdítanak Kuba ellen, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke á következőket mondotta: „Ha az Egyesült Államok kormánya nem tanúsít elegendő józanságot és megértést a helyzet iránt és megengedi, hogy veszélyes útra sodorják, akkor még borzalmasabb helyzet alakul ki, mint a múlt év októberében.”

A szovjet kormányfő figyelmeztetett arra, hogy amennyiben az Egyesült Államok kormánya nem tartja magát szilárdan az elért megegyezéshez és a helyzet kiélezésének útjára lép.

rnacionalista

bárhol is születtek ezek a sikerek, „Európában, vagy Afrikában, Ázsiában, vagy Latin- Amerikában — végeredményben az egész emberiség felszabadulásának nagy ügyét szolgálják.”

Hruscsov rámutatott: az új erőviszonyok lehetővé tették, hogy

ként tűzzük ki ris világháború áldozását.

politikáját a Szovjetunió külpolitikájában irányadónak tekinti.

„Pártunk mindig úgy vélekedett — folytatta —, hogy a békés együttélés kedvező feltételeket teremt a kapitalista

lerombolása, hanem az új világ és az új emberi kapcsolatok megteremtése is. A szocializmus útjára lépett népeknek nem.kevés elkerülhetetlen nehézséget kgll leküzdeniök, de ezek a növekedéssel, a cél felé való haladással járó nehézségei. .

„Az ilyen nehézségek nem ijesztenek meg bennünket, neki kell gyűrkőzni és le kell küzdeni ezeket”.

Hruscsov részletesen foglalkozott a kubai kapitalista paradicsommal”, amelynek elvesztése fölött keseregnek a burzsoá tollnokok.

Azokról az óriási változásokról, amelyeket ma a kubaiak, az ország teljhatalmú gazdái a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt vezetésével hajtanak végre, a szovjet kormányfő a következőket mondotta: „Melyik latin-amerikai ország mondhatja el, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora forradalmi változásokat hajtott volna végre? Hisz

zocializmus

ismerik el más népeknek azt a jogát, amelyet az Egyesült Államok alapítói igazságosnak és természetesnek tartottak az amerikai nép számára?” — tette fel a kérdést Hruscsov.

A szovjet kormányfő, miután kijelentette, hogy az Egyesült Államok monopóliumai kisajátítják maguknak a nemzetközi csendőr szerepét, hangsúlyozta: „Megvannak a világon az Októberi Forradalom szülte erők — és elsősortii fogjuk inle

Lotelességün ke

végbementek, meggyőzően mutatják, hogy az emberiség megingathatatlanul halad előre a kommunizmus világméretű győzelméhez vezető úton — folytatta beszédét Hruscsov. Ezután felsorolta azokat a sikereket, amelyeket a forradalom harcosai az utóbbi időben elértek, majd megállapította:

reális feladati! a termőim Sí leá megakad

Ma már vannak a világon olyan erők, amelyek képesek megfékezni az agresszorokat és útját állni a háborúnak.

A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a békés együttélés ‘Lenintől örökségbe kapott

rének személyében azt a forradalmi ügyet tisztelik, és becsülik, amelyet Fidel Castro olyan önzetlenül és megtánto- ríthatatlanul szolgál.

— A kubai forradalom az új élet hajnalát jelenti az amerikai kontinensen — mondotta Hruscsov.

Hruscsov ezután hangsúlyozta, hogy a szovjet emberékhez közel áll és nagyon fontos számukra az az ügy, amelyért a kubai forradalmárok harcolnak. Ezt az ügyet Hruscsov Prométheusz hős tettével hasonlította össze. A kubai hősök gyújtották lángra a nyugati féltekén az Októberi Forradalom szent tüzét.

Hruscsov, idézve Leninnek azt a megállapítását, hogy a forradalom az elnyomottak és a kizsákmányoltak ünnepe, a következőket mondotta: „Meggyőződésünk, hogy a világ minden népe számára eljön ez az ünnep.”

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocializmus világtörténelmi küldetése nemcsak a régi világ

ezdet, csak a s ?lső gyümölcsei

nyomás ellen vívott forradalom minden nép szent joga, belső ügye” — hangsúlyozta Hruscsov. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a 18. i században lezajlott amerikai forradalomra és hangsúlyozta, hogy a népnek a meg nem felelő kormányforma megváltoztatásához való jogáról szóló függetlenségi nyilatkozat ma, kétszáz év múlva is időszerű.

„Vajon az Egyesült' Álla- ■ mok kormánykörei miért nem :

„mi teljesííei

k

a testvéri kubai nép előtt vállalt kötelezettségeinket és segítségére sietünk a kubai népnek. Teljes komolysággal ki kell jelentenünk: ne játsszanak a tűzzel, urak, ne játsszanak a népek sorsával.1”

Hruscsov hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a karib- tengeri térségben kialakult helyzet rendezését el lehetne érni ama ismert öt pont megvalósításának alapján, amelyet Fidel Castro, Kuba forradalmi kormányának miniszterelnöke terjesztett elő.

— A kubai nép igazságos követeléseit támogatja a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország és az egész haladó emberiség — mondotta.

— Azok az események, amelyek a nemzetközi küzdőtéren a háború «tárd időszakban

Bevezető szavaiban kifejezte azt a meggyőződését, hogy Fidel Castro és harcostársai a Szovjetunióban tartózkodásuk alatt megérezték azt az őszinte, baráti szere tetet, amelyet a szovjet nép táplál Kuba hősi népe iránt, érezték a kubai népet és forradalmát övező mély tiszteletet.

A miniszterelnök rámutatott: Fidel Castro látogatása alatt a szovjet emberek még jobban megértették azt a feladatot, amely a Kubai Köztársaság előtt áll a szocializmus építésében.

„Kijelenthetjük — mondotta Hruscsov —, hogy népeink még közelebb kerültek egymáshoz, s még szorosabban összeforrtak”. Castróék felé fordulva, Hruscsov hozzátette: „A Szovjetunió népei mindig együtt voltak és együtt maradnak a kubai néppel”.

A szovjet miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a szovjet emberek Fidel Castró- nak, a kubai forradalom vezéez csak a h

<

ezek. A kubai nép előtt feltárulnak a haladás és a nemzeti függetlenség széles távlatai.

Hruscsov kigúnyolta az imperializmus politikusainak és ideológusainak azt az állítását, amely szerint a latin-amerikai forradalmi mozgalmat állítólag „Moszkva keze” irányítaná.

„Nem fedek fel különleges titkot, ha azt mondom, hogy Latin-Amerikában a forradalmi propaganda legfőbb terjesztői — bármennyire furcsán hangzik is — az Egyesült Államok monopóliumai, amelyek elrabolják ezeknek az országoknak a kincseit, elmaradottságra és nyomorra kárhoztatják ezeket az országokat” — mondotta Hruscsov.

A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy éppen ezek a monopóliumok, a helyi burzsoá vezető rétegével együtt hívják ki a nép gyűlöletét, teremtenek olyan viszonyokat, amikor a dolgozik számára a forradalom válik az egyedüli kiúttá. Kuba példája bizonyítja, hogy a forradalmat nem kívülről hozzák, azt a néptömegek hajtják végre, amikor megérnek az ehhez szükséges feltételek.

„A kubai forradalom — mutatott rá Hruscsov — nemcsak Latin-Amerikában, hanem az egész világon is a népek széles körű támogatására talál.” i, „A zsarnokság ellen, a kizsákmányolok és az idegen el-