Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-22 / 117. szám

4 NÉPÜJSAG 1963. május 22., szerda Gondolat-fiókák Azért, mert sok bort iszik valaki, még mondhatják rá, hogy vízfejű! ★ Egy társaság megalakulásá­ra ajánlott mottó: A szórako­zás — végsősoron — az una­lom kifinomult formája! ★ Szerintem a középkor sem a középszerű emberektől kapta nevét! •k A nevetés öl! Ezentúl a bí­rósági ítéletvégrehajtók helyét humoristáik töltik be?... (pataky) — AZ ÉVENTE Földre hul­ló meteoritok súlya harminc millió tonna. Érdekes, hogy még nemrég úgy vélték, hogy a Földre hulló meteoritok sú­lya nem haladja meg az éven­kénti ezer tonnát. A mestersé­ges holdak segítették a tudo­mányt a helyes adat megálla­pításában. — ŰJ SZÍNDARAB szerepeit tanulják a kömlöi Művelődési Ház színjátszó csoportjának tagjai. Bródy S. Tanítónő cí­mű háromfelvonásos színmű­vét augusztus közepén mutat­ják be a községben, — A HAUTE PROVENCE (Franciaország) obszervató­rium bejelentette, hogy 67 változó csillagot fedeztek fel a Tejút központi övezetében 81 és 193 cm-es teleszkópokon keresztül felvett vörös és inf­ravörös fényképek segítségé­vel. — NÖVENDÉKMARHÁKAT szállított exportra, 380—450 kilogrammos átlagsúlyban a verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezet. Az Olaszországba szállított állatokért kilónként 17,50 forintot kapott a szö­vetkezet. — A SHAKESPEARE Ala­pítvány vezetőinek évi konfe­renciáján közölték, hogy a mácius 31-gyel végződő év­ben 229 269 személy kereste fel Shakespeare szülőhelyét, s a látogatók 55 százaléka tengerentúlról érkezett. — 56 MILLIÓ forint érték­ben építenek ez évben a me­gyei Építőipari Szövetkezetek lakóépületeket a megye köz­ségeiben. Az 1963-as év szö­vetkezeti közületi építkezései­nek költségei meghaladják az ötvenmillió forintot. — IRÄNBAN négy évvel ezelőtt fordították le először perzsa nyelvre Dante Isteni színjátékát. A mű azóta négy kiadást ért meg. — ÜLÉST TART Eger város tanácsa Végrehajtó Bizottsága május 23-án, délelőtt 9 óra­kor, amelyen a többi között megtárgyalják a város iskolán kívüli népművelésének hely- zetét — NEM MINDENNAPI módon juttatta kifejezésre egy nyilván mélységesen fel­háborodott Wexford-i (Íror­szág) adófizető az adóhivatal iránti haragját. Az éjszakai órákban kalózlobogót vont fel a hivatal zászlórúdjára, s ez­zel köznevetség tárgyává tet­te. — ÖNKÉNTESEN és ingye­nesen hétfőn 113 véradó adott vért a kórházak szükségleté­nek biztosítására. Az alig 500 lakosú Mónosbél vezetői és la­kói példamutatóan vettek részt a szervezésben, s a vér­adásban, míg a bélapátfalvi cementgyárban alig volt vissz­hangja a Vöröskereszt felhí­vásának. Ez a véradó nap is megmutatta, hogy nem elég a vöröskeresztes titkárok lelke­sedése. nagy szükség van a ta­nács és a társadalmi szervek segítségére, s példamutatására. — EGY JAPÁN gyűjtő nemrégiben megvásárolta a világ legritkább bélyegeinek egyikét, egy 1 pennys Mau­ritiusi A bélyeg 23 800 dol­lárért kelt el. Idő járásjelentés Várható időjárás szerda es­tig: felhős, hűvös idő, több he­lyen kisebb esővel, mérsékelt, a Dunántúlon időnként élén- kebb szél. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 14—18 fok között. (MTI) A „Koldusopera* bemutatója elé Interjú a brechti színházról N\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\^^^ X> a színház megteremtőjével ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v Évad végére érdekes, izgalmas produkcióval szolgál az egri Gárdonyi Géza Színház, bemutatja Bertolt Brecht első drámaírói periódusának zárókövét, az író ifjúkori remekmű­vét, a Koldusoperát. ,,Poéte allemand international” — nemzetközi német köl­tő. így jellemezte Brechtet barátja. Picasso. Mély igazság rejlik e szavak mögött, hiszen a nagy író szocialista huma­nitással telített drámáit a föld minden táján megértik az emberek és sikerrel játsszák a világ nagy városainak színpa­dán, Belgrádtól New Yorkig, Moszkvától Londonig. Igaz, sokak számára nem könnyű Brecht művészetének megértése. Újat hozott ő, forradalmian újat. Gorkij a művé­szet tartalmát igyekezett megváltoztatni a század elején. Brecht a XX. század új tartalmát, új formába öntötte és drámáiban megteremtette a tartalom és forma modem szin­tézisét. Természetesen akadnak ellenzői is, nem is kevesen. Van­nak, akik nem értik, vagy nem akarják megérteni Brecht színházát, pedig ha valaki, ő nagyon is számít a publikum ér­tésére. Shakespearet, Csehovot és Shaw-ot is idegenkedve fogadták a maguk idejében, de azóta már az ő színjátszásuk­nak hagyományai vannak. Brecht színházának a brechti mód­szereknek ez utóbbi évekig még nem volt hagyománya Ma­gyarországon. A budapesti bemutatók után három—négyéves késéssel megérkezett Brecht Egerbe is. A próbák alatt már érlelődik az előadás, s most, mielőtt még felmegy a függöny (azaz tulajdonképpen nem is megy fel, hiszen Brecht színpadán nincs függöny), szeretnénk olva­sóinkat, a színházlátogató közönséget bevezetni egy kissé Brecht különleges színházi világába. Lehetne-e jobb kalau­zunk, mint maga Bertolt Brecht. Mivel Brecht azok közé tar­tozott, akik szinte meghökkentően alakították át a színpadot, így talán nem tűnik bizarrnak, ha kérdéseinket a nagy mű­vésznek kijáró tisztelettel, s az elhunyt író iránti kegyelettel — magának Bertolt Brechtnek tesszük fel. A választ műveiben keressük. r- Ha drámáiról, műveiről beszélnek, gyakran hangoz­tatják, hogy megteremtette a színház epikus formáját. Mit jelent ez? — A modem színház: epikus színház. Míg a színház drámai formája cselekvő és belekeveri a nézőt egy színpadi történet­be, addig az epikus forrna el­beszélő és szemlélővé teszi a nézőt, felkelti aktivitását és döntésre kényszeríti. Termé­szetesen az epikus színház is szórakoztat, de gondolkodásra kell késztetnie a közönséget. És nem szuggesztióval, érvek­kel. Nem szerves színpadi cselek­ményt kell tehát bonyolítani, hanem helyes pillanatban fél­beszakított jelenetek sorozatát kell bemutatni. Nem kell sem­miféle túlzott hasonlóságra törekedni a színpadon. A kosz­tümökben és a cselekményben más eszközök kellenek: elka­landozások, ösztönzések, min­denfajta figyelmet ébresztő eszközök, összefoglaló tablók, sejtető díszletek, de nem hiá- nyózhatnak a zenei betétek, dalok sem, amelyek hirtelen harsannak fél, hogy az éi-zel- mekhez szólva, hatásosan se­gítsék a közönségben kialakult véleményt. — Mint ismeretes, drámai­nak egyes jelenteit néhány szóval bevezeti. Egy énekes, narrátor, vagy egy vetített felirat elmondja, mi követ­kezik a színpadon. Nem fojt­ja ez el a nézőben az érdek­lődést, a kíváncsiságot? — De igen. Épp ez a célom, azt akarom, hogy a közönség ne arra figyeljen, mi fog tör­ténni a színpadon, hanem arra. hogyan, mi módon történik a cselekmény. Nem meghökken­teni akarom a publikumot, azt szeretném, ha a jelenetekben az összefüggéseket, az okokat és okozatokat keresnék. — Szeretnénk hallani a hí­res elidegenítési hatásról, vagy ahogyan ön nevezi, a V-effektusról is. — Az elidegenítő hatás eléré­sének alapfeltétele, hogy meg­tisztítsuk a színpadot és a né­zőteret minden mágikus elem­től. Ezért elmarad az a kísér­let, hogy a színpadon megte­remtsünk egy bizonyos színhe­lyet. Nem arra törekedünk, hogy a közönséget transzba ejt­sük és azt az illúziót keltsük benne, hogy egy természetes és nem betanult folyamatnak a tanúja. A V-effektus előidézésének előfeltétele, hogy a színész azt, amit meg kell mutatnia, a meg­mutatás nyilvánvaló gesztusá­val lássa eh Természetesen el kell ejteni az elképzelést a ne­gyedik falról, amely a színpa­dot fiktív módon elzárja a kö­zönségtől. A konvencionális színész igyekezete a szerepbe való beleélésre összpontosul. A EGRI VÖRÖS CSILLAG Robinson család EGRI BRÓDY Délután 5-kor Madridban EGRI KERTMOZI Társtalanul GYÖNGYÖSI PUSKIN Csodálatos vagy, Júlia HATVANT KOSSUTH ! Rákóczi hadnagya ;HEVES Mici néni két élete I FÜZESABONY \ Egy katona, meg egy fél PETERVASARA A nap szerelmese f’SZIIXIMÁZ^ M Ü S O ^ Egerben este 19,30 órakori Lili bárónő (Bérletszünet) 1963. MÁJUS 22., SZERDA: JÜLIA 150 évvel ezelőtt, 1813. május 22-én született RICHARD WAG­NER német zeneszerző, a zene­dráma történetének legkiválóbb alakja. Művei a német kultúrában gyökereznek, bár a polgári társa­dalom erősen befolyásolta nézete­it. Az 1848-as forradalom hatására írta Siegfried című drámáját. A drezdai felkelésben való részvéte­le miatt Svájcba menekült, majd 1849-ben Münchenbe tért vissza; 1872-ben pedig Bayreuthban tele­pedett le. Fő művei: Rienzi (1842),- A bolygó hollandi (1843), Tann­häuser (1845), Lohengrin (1847). A nibelungok gyűrűje (1852—1874), Tristan és Izolda (1859), Parsifal (1882). Megírta önéletrajzát is. Bay­reuth 1876-tól kezdve az ő emléké­re ünnepi játékok színhelye. 90 évvel ezelőtt, 1873-ban e napon halt meg ALESSANDRO MANZONI olasz iró. Fő műve a Jegyesek (1827) című regény, melyben a 17. századbeli olasz életnek ábrázolásával kora feudá­lis intézményeit bírálja. Nyelvezetével az új olasz próza stílusát alkotta meg. Kodály Zoltán tiszteletére rendezte évzáró hangversenyét az egri /. számú iskola Richard Wagner A nyolcvanéves Kodály Zol­tán tiszteletére rendezte meg évzáró hangversenyét az egri I-es számú Ének- és Zenetago­zatú Általános Iskola, hétfőn este, a Gárdonyi Géza Szín­házban. Az általános iskolások idei hangversenye hangsúlyozottan kívánt számot adni arról a zenepedagógiai munkáról, amit az iskola évek óta siker­rel folytat: A hangverseny vezérszóla­ma Kodály-mű vekből állott. Az ő „jeligéjével” nyitották a műsort, elénekelték a játékos „Túrót eszik a cigány” című művét, sorra kerültek a Bici- niumok, a Katalinka, Süket sógor, Nyulacska, a Lengyel László című Kodály-alkotá- sok. Felcsilingelt Cherubini Bűvös éneke is (kánon), rész­letek Mozart Varázsfuvolájá­ból, Bartók néhány közismert alkotása (Este a székelyeknél, Senkim a világon, Karahéja) mellett kedélyesebb hangvéte­lű darabokkal is megismerked­tünk ezen a vizsgaelőadáson. A kórusok közti átkötése­ket az iskola különböző tánc­csoportjaira bízták, s azok va­lóban frissítették a hangver­seny tempóját és hatását. Ha az iskolai hangversenyt pedagógiai és esztétikai szem­pontból mérlegre kívánjuk tenni, elsősorban a három ta­nárnő munkásságáról keil szólnunk. Möskovszky Vincé- né olyan számokat választott és vezényelt, amelyeknél a kórus hangzása, a ritmus, a szólamoknak egységes zenei képpé egybeolvadása termé­szetes folyamat. Építkező anyagai között első helyen a derűs líra szerepel. Dienes Tiborné a modem hangzatok idegesebb vibrálását, a drá­maibb sűrítést akarja elérni a gyermekek megszólaltatásával. Az általa betanított kamarakó­rusok csillogtatták munkájá­nak értékeit. Szepesi György- né is a technikailag nehezebb feladatokat közelítette meg- Énekeseivel, s az egyes kóru­sok megszólaltatásában egyé­ni felfogása és hangsúlya nyi­latkozott meg. Nagy Miklós vezényelte az iskola zenekarát. Munkájának pedagógiai értékét vitatni sem lehet: az apró zenészek zene­karrá képzése komoly dicsére­tet érdemel. Borús Viola tanította be a hangversenyen látott nyolc táncot. A számok mondaniva­lójának, tartalmának olykor játékos foglalkozása elmélyült munkára és finom ízlésre vall. Az iskola tanulói közül ma­gánszámokkal tűntek ki: Cseh Bálint, Szalai Nándor, Kiss Ernő (részletek a Varázsfuvo­lából,), Vass Mária fuvolaszó­lóval, Kövess Géza hegedű- és dalbetéttel és „Égigérő fából”, Csépányi Éva és Balajthy An­na énekszámokkal. A hangversenyt Gömböce József, az iskola igazgatója vezette be, Kodály Zoltán kö­szöntésével. A műsorközlés bá­jos feladatát Csuhaj Anikó és Halmos Péter látták el. f. a. A televízió műsora Május 22., szerda: 10.00: Tv-híradó. (Ism.) — 10.15: A sátán temploma. Ma­gyarul beszélő NDK-film, II. rész (ism). (Csak 14 éven felü­lieknek!) 11.35: Dal, tánc, rit­mus. Filmösszeállítás a bratis- lavai tv műsorából (ism.) — 11.50: Góliát, az óriásdaru. An­gol kisíilm (ism.) 16.55: Buda­pesti Vasas—MTK bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítés a Fáy utcából. Riportéi-: Zalka András. A közvetítés szüneté­ben: hírek. 18.50: Tv-világh£r- adó. 19.00: Szép álmokat, gye­rekek! 19.10: Közvetítés a Debreceni Csokonai Színház­ból. Benjamin Britten: Szent- ivánéji álom. Opera 3 felvo­násban. A közvetítés I. szüne­tében: Meixner Mihály riport­ja. Kb: 22.00: Hírek. Tv-világ- híradó (ism.) Strasbourg után né­met földre léptünk. A lépés itt természetesen csak jelképes, a való­ság: most már Germá- nia síkságán vágtatott velünk a vonat Mün­chen felé. — Németország! — jegyezte meg valaki a fülkében mellettem és nagyot sóhajtott. Ö, nyilván tudta miért... Az első határállomá­son kövér, feszes egyenruhás, szinte pe­dánsan tissrta nő ka­paszkodott fel a gyors- vonati kocsira, nagyot szusszantott, mint aki nagy feladat után és semmivel sem kisebb előtt áll, s hóna alatt kis csomaggal, határo­zott mozdulattal be­nyitott abba a kis fül­kébe, amelyet csak nyílt pályán szabad használni... Benyitott és az ajtói tárva nyitva hagyta maga után. Szemérme­sen elfordulni, vagy becsukni utána? — ez volt a kérdések kérdé­se bennem, de mire már döntöttem volna, lé­pett is ki a fülkéből — immáron a kis cso­mag nélkül — amelyet úgy látszik, nem a nyílt pályán is szabad használnia annak, aki egyenruhában van. Könnyed mozdulattal, de határozottan, majd­hogynem katonásan letisztelgett és még a lépcsőről, töprengő arc­cal visszanézett egy pillanatra, vajon nem felejtett-e el valamit? Kuncogás kerülge­tett, s alighogy eltűnt a vagon mellett, han­gosan kitört belőlem a nevetés. A szertartásos komolyságban, az ar­ra rendelt heiy birtok­bavételében, valamint e helyről való távozá­sában, s a vasutas fe­gyelem diktálta tisz­telgésben valami olyan precizitást véltem fel­fedezni, amely való­sággal megtestesítette a porosz drill rögtön­zött karikatúráját... — Min nevetsz? — lépett oda csodálkozva útitársam, aki az imént meglehetős tartózko­dással ejtette ki Né­metország nevét... El­mondtam. Mégrántotta vállát. — Pontosan két vagy három év hiányzott a te életedből, hogyha másként nem, hát ak­kor mint katona meg­ismerd ezt a precizi­tást... Karikatúra? Kétségkívül... De fé­lelmetes lehet a mo­dellje. Üjból! — és mi­vel már szabad pályán száguldott a vonat, il­ledelmesen belépett az illem helyére. Egy perc múlva már papírt tartva kézben, ő is vigyorogva lépett ki... — Tudod miért szállt fel az a terme­tes asszonyság? Ezért? A papíron olvasom a betűket: Made in Ger­mánt ... A fegyelem és a precízség megköve­teli, hogy G er mánia földjén, az NSZK vas­útvonalain sem oszt­rák, sem francia papír­gyárak termékeit ne lehessen használni. Made in Germánt... Csak német gyárt­mányt. Mégha bőven állt rendelkezésre is francia védjeggyel, hogy tévedés ne essék, még ott sem, ahol té­vedni kevésbé veszé­lyes dolog... — Hát, valóban pre­cízek! — mondom ne­vetve. Útitársam elko- morodik: — Azok! — mondja és kinéz az ablakon. A vonat precízen tiszta és modern városokon, falvakon száguld át, precízen megművelt földek maradnak el, s szerte a Szövetségi Köztársaságban precíz üzemekben, precízen dolgoznak az emberek. Nagyszerű dolog és nem gúnyra méltó ez a precizitás ... — A ciklon—B gáz tartályán is precízen rajta volt, Made in Germani — szólalt meg útitársam és rám­nézett ... — A rakéta­testeken is az van! — tette hozzá ... Már nem nevettem! (Gyürkéi természetessége és földi volta, humora és lemondása minden misztikus elemről, amely a színház bevett formáira még a régi időkből rátapadt. — Befejezésül egy kényes kérdés. Kérem, ne haragud­jon, de ön nagyon sok eset­ben dolgozik kölcsöntémák- kal. Synge, Waley, Lenz, Villon, Rimbaud. Gorkij mű­veiből vesz át történeteket, szereplőket, fordula­tokat, verseket, feldol­goz népmeséket, sőt, szín­padra írott műveket is. A nagy sikerű Kaukázusi kré­takörben az egykori kínai krétakör meséjét ültette át, a Koldusoperához John Gay XVIII. századi művét vette alapul, az Arturo Ui-ban magát a történelmet másolta alapos pontossággal. Szeret­nénk tudni, mivel magya­rázza a kölcsöntémák létjo­gosultságát? — Mondhatnám azt is, hogy Shakespearetól tanultam. De telt tőlem új témákra, eredeti ötletekre is. Ha jól figyelnek, láthatják, hogy én igyekeztem vitázó, politizáló színházat te­remteni. Vita a világgal, s vi­ta a világ régifajta ábrázolá­sával. Példa erre a Koldusope­ra. Ami a krétakör mesét il­leti, ez még érdekesebb. Ha egy történetet másképpen me­sélnek el, mint eddig, éppen a különbség lepi meg az em­bert. Egy régi mesét azzal a szándékkal is el lehet monda­ni, hogy a nézőnél a csodál­kozás kritikai magatartását váltsa ki. A kínai krétakör meséje szerint a vér szerinti anyáé a gyerek — éppenúgy, mint a salamoni ítéletnél — én azonban megfordítottam az értelmezést. A Kaukázusi kré­takörben az anya elhagyja gyermekét és Grisa, a szolgáló magához veszi és nagy nyomo­rában is neveli, öt illeti a gye­rek, ő az igazi anya. így kapnak a régi mesék, a kölcsönzött témák új tartal­mat.-k­V-effektus szöges ellentétben áll ezzel a technikával. A színész a színpadon nem engedi, hogy sor kerüljön az ábrázolandó figurává való ma­radéktalan átváltozásra. Ö nem Lear, nem Harpagon és nem Svejk, ő megmutatja ezeket az embereket Kijelentéseiket olyan valóságosan idézi, ahogy csak lehetséges, magatartásu­kat olyan pontosan mutatja be, ahogy csak emberismerete engedi, de nem kísérli meg, hogy önmagában (és ezáltal másokban) azt a képzetet kelt­se, hogy ezzel maradéktalanul átváltozott. Az epikus színháznak a maga V-effektusával, amelynek egyedüli célja a világot úgy megmutatni, hogy átalakítha- tóvá váljék, fő előnye, éppen Elméleteinek legjobb bizonyítékai maguk a művek. Ezért várjuk nagy érdeklődéssel Brecht első bemutatkozását, egyik sikeres alkotásának, a Koldusoperának egri bemutatóját. A kérdéseket feltette és a válaszokat kijegyezte Márkusz László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents