Heves Megyei Népújság, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

1963. május 19., vasárnap NÉF0J8ÍO 5 Ülést tartott az Egri Városi Tanács Eger Város Tanácsa, vala­mint a Hazafias Népfront egri városi bizottsága szombaton együttes ülést tartott. A tanácsülést Kocsmár Já­nos, a városi tanács vb-ölnöke nyitotta meg, majd a tanács megválasztotta az elnökséget. Napirenden szerepelt a vb-ta- gok eskütétele, Eger Város Ta­nácsa 1963. évi költségvetése, amelyet Montvai Béla pénz­ügyi osztályvezető terjesztett e'ő. A továbbiakban különbö­ző előterjesztésekre, valamint a tanácstagok bejelentéseire kérült sor. Az első napirendi pont elő­terjesztése során a pénzügyi osztály vezetője elmondotta, hogy az idén közel 50 millió fo­rintos költségvetéssel gaz­dálkodhat a tanács. Ez azt jelenti, hogy 1963-ban 24 százalékkal magasabb a költségvetés, mint a korábbi esztendőkben. A lakásépítke­zésekről szóivá hangsúlyozta, hogy állami beruházásból 1963-ban befejeznek 142 la­kást, a Gólya és a Hadnagy utcai lakótelepeken, közel 20 millió forintos költséggel. Még ez évben megkezdődik a Hadnagy utcában 80 lakás építése, amelyet jövőre fejeznek be. Ugyanitt) még ez évben elké­szítik az óvoda, valamint egy üzlet terveit 160 ezer forintos költséggel. Az említettéken kívül az OTP által a következő lakások épülnek: 1963-ban 48 szövet­kezeti lakás építését befejezik. Ugyanebben az évben újabb 80 szövetkezeti lakás építését kezdik meg, amelyeknek épí­tési költsége 12 millió forint. Megemlítette még a pénzügyi osztály vezetője, hogy ez év­ben 12 négylakásos, társasház építését is megkezdik, ‘vala­mint 48 öröklakás építésére is sor kerül. Az Almagyar dombtetőn 7 millió forintos hitellel 40 sorház építését kezdik el. Az emeletráépítésekről szól­va közölte, hogy a folyó évben 25 ilyen lakás épült, de ezen­kívül még 10 emeletráépítést kezdenek el, amely azonban csak 1964-ben fejeződik be. Az állami pincegazdaság emelet- ráépítéssel a Lenin úton, vala­mint a Május 1. utcában 10 la­kást létesít. Érdeklődéssel hallgatták a tanácstagok az Eger gázellátá­sáról szóló tájékoztatást is. Ez évben a Lenin úton, Széchenyi úton történik a gázvezeték le­fektetése, amelyeknek költsége három és fél millió forint. Ezen túlmenően újabb két és fél milliót fordítanak a lakásoknak a gázhálózatba történő be­kapcsolására. A második ötéves terv során a tanács 16 millió forintot ál­doz a város gázellátására. Egészségügyi létesítményekre az idei terv 7 millió 400 ezer forintot irányoz elő. amelyben szerepel egészségügyi szakis­kola építése, protektúra bőví­tése, gyógysz irraktár építés, valamint 100 új kórházi ágy­bővítés is. A költségvetés vitájában mintegy 20 tanácstag szólalt fel, vitatva a költségvetés egyes pontjait, magyarázatot és kiegészítést kérve az egyes tételekre vonatkozóan. Több tanácstag bírálta a végrehajtó bizottságot, és kifogásolta az építkezések vontatottságát, a parkosítás elhanyagolását, stb. Az élet különböző területén működő tanácstagok felhív­ták a végrehajtó bizottság figyelmét a fokozott taka­rékosságra, arra, hogy a rendelkezésre ál­ló pénzösszeget a leggazdasá­gosabban használják fel és a felhasználásról rendszeresen tájékoztassák a tanácsot. Az alapos vita után a tanács a költségvetést végül is egyhan­gúlag fogadta el. Az egyéb előterjesztések után a tanácstagok bejelenté­seire került sor. — sz. — Gondolatok és észrevételek az országos üzemgazdasági vándorgyűlésről magasabb szintű együttmű­ködés nehézkességeivel azokat \ z elmúlt két nap mintegy 200 ember, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium felelős beosztású szak­emberei, az ország és a me­gye gépipari üzemeinek mér­nökei, igazgatói, technikusai és üzemgazdászai tanácskoz­tak Egerben. A Gépipari Tudományos Egyesület egri csoportjának kezdeményezé­sére országos üzemgazdasági vándorgyűlést tartottak me­gyénk székhelyén. Több meghívott vendég véleményéhez csatlakozunk, amikor azt mondjuk, hogy a tanácskozás pozitív volt, be­töltötte a szakmai tovább­képzés és a tapasztalatcsere feladatát. |l/l iért más és mi az elő- nye egy ilyen ankét- nak a szakma, vagy az iparág termelési tanácskozásánál? először is tompítja az irányí­tó szerv és a hozzá tartozó vállalatok alkalmazottainak függőségi viszonyát, feszte­lenebb, őszintébb és főleg bátrabb a vitaszellem és a bíráló hang. Másrészt a ta­nácskozáson kifejthette néze­tét és álláspontját a megyei pártbizottság. Dorkó József, a megyei pártvégrehajtó bizottság tag­ja érvekkel és tényekkel bi­zonyította, hogy a vita tár­gya nemcsak gazdasági, ha­nem elsőrendű politikai prob­léma, mert a nemzetközi mé­retű osztályharc fő frontja most a termelés. Nagy Gábor, Bujdosó Sán­dor és Gergely János, a KOM fontos beosztásban dolgozó szakembereinek előadása igyekezett bemutatni gépipa­runk helyzetét, felhívták a fi­gyelmet a gyártmány- és gyártásfejlesztés fontosságá­ra, a korszerűség, gazdasá­gosság követelményeire, kü­lönösen most, a vállalati át­szervezések, az egyre erősödő gazdasági verseny és a KGST által megteremtett új lehetőségek idején. Zimándi Mátyás, a megyei pártbizottság ipari osztályá­nak vezetője konkrét megyei példákkal bizonyította, hogy a minisztérium ígéretei és cselekedetei az elmúlt idő­szakban nem mindig fedték egymást. A miniszterhelyet­tes, majd a miniszter ígérte a Finomszerelvénygyár évek óta húzódó profilrendezését. Azóta egyikük sincs korábbi beosztásában, de a bervai probléma ettől nem oldódott meg. A gyakorlat — legalább is Heves megyében — azt igazolja, hogy a vidéki ipar- telepítést még nem oldották meg. A Hajtóműgyár és a Mátrai Fémművek küldötte is kifejtette, hogy a minisztériumban sokat be­széltek a vidéki ipartelepí­tésről, de halogatásukkal, a támogatták, akiknek érdeke Pesthez húz. Az értekezlet részvevői — főleg az érintett helyi üzemek vezetői — kife­jezésre juttatták, hogy az ígéretek beváltásánál, a szük­séges intézkedéseknél a helyi sajátságokat és lehetősége­ket, a területi párt- és társa­dalmi szervek észrevételei, a vállalatok javaslatait és fő­leg a lakosság foglalkozta­tottságának jkövetelményeit körültekintőbben és követke­zetesen vegyék figyelembe. C zóvá kell tennünk, ^ hogy szombat délelőtt a minisztérium kiküldöttei fontos és halaszthatatlan el­foglaltságukra hivatkozva autóba ültek és távoztak a ta­nácskozásról. Pedig éppen nekik kellett volna több kér­désre felelni, irányt és meg­oldást mutatni. Jogosan vár­ták ezt az irányításuk alá tartozó vállalatok képviselői, így a végefelé kicsit szárnya- szegett lett a tanácskozás. Mégis, hasznos és bátor kezdeményezés volt az orszá­gos üzemgazdasági vándor- gyűlés. Tanulságos tapaszta­latcsere és követésre méltó útkeresés volt ez és akkor fog igazán kamatozni, ha a minisztérium és a vállalatok vezetői közös erővel, sorra megoldják a felvetett prob­lémákat *Dr. Fazekas László Túlórázik a Szabó család — Tegnap befejezték az építők a Gólya utcai P/3-as ház vakolását — Éjszaka is dolgoznak a Gólya utcai lakóépületeken Behozzák a lemaradást az egri lakásépítők Hétfőn már megkezdjük a fal színezését, s ma tizenkét kő­műves dolgozik az állványo­kon. A P/3-as épülettel szemben új ház pincefalának építésén dolgozik tizennyolc ipari ta­nuló. — Jól haladunk ezzel az épülettel is — mondja a műve­zető —, de még nem kaptuk meg a gyártó vállalattól a kö­vetkező munkafolyamathoz szükséges vasbeton gerendá­kat. Az épülő új házak között már festik a rövidesen felsze­relésre kerülő színes erkély­korlátokat. A daruk sem pihen­nek, megállás nélkül szállítják a magasba az épületanyagokat. Tizenegy órakor érkezünk a Hadnagy Utcai lakásépítkezé­sekhez, hivatalosan már itt is lf járt a munkaidő. De a falak mentén lankadatlan szorgalommal dolgoznak az emberek, szinte figyelembe sem veszik az idő r^úlását. Csak a munkások fe­le dolgozik most, mert a töb­biek tegnap éjszaka voltak műszakban. A tél okozta le­maradások csökkentése tette szükségessé, hogy két műszak­ban. éjjel-nappal dolgoznak a Hadnagy utcai házakon az épí­tőmunkások. Az egyik műszak kezd hajnalban négykor, s őket délután kettőkor váltja a má­sik csapat. A délutánosok csak éjfélkor teszik le a malteros kanalat. A nagy fényerejű ref­lektorok éjszakánként seré­nyen dolgozó embereket vilá­gítanak meg. — Már a második emeletnél járunk a fallal, de még ebben a hónapban szeretnénk felhúz­ni a harmadik emelet falait is. Egyrészt törlesztenénk a tél okozta kiesésből, na meg épü­létenként tíz-tízezer forint cél­prémiumot is tűzött ki a vál­lalat vezetősége — mondja KaZtó Antal művezető. (tóth) V Uj vasúti menetrend, gyorsabb, kulturáltabb közlekedés — Május 26-tól jelentősen javul a vasúti közlekedés. Az új menetrend korszerűbb lesz a jelenleginél és jelentős fej-, lődést mutat a gyorsabb sze­mély- és áruszállítás terén. Budapest és Miskolc között két nagy sebességű villany­mozdony futópróbáit tartják, ezek fogják továbbítani a Még fájnak a sebek . . . HOMOKOS földút, öregedő házak, a kapu előtt pipázó, nagy bajuszú öregember. Ez a Tűzoltó utca, itt lakik Nagy P. Istvánná. Az utca ott hú­zódik a tanácsháza mögött, Verpelét központjában, mégis kiesik a forgalomból. — Az a kiugró ház, az az övé! — mutatja az öreg. A megdőlt, vékony deszká- jú kapu nyitva van. A szo­bában szól a rádió, híreket mond. Nagy P, Istvánná nem­rég jött haza a szőlőből. Mióta özvegy és a lányát férjhez adta, ketten lakják fiával a téglaszínű házat. Fia villanyszerelői fizetéséből él­tek, mert nem dolgozott, pe­dig három éve termelőszövet­kezeti tag. Tizenkét hold szántóval, és három hold szőlővel lépett a szövetkezetbe. Vetőmaggal se­gítette az első közös vetést, melegágyi ablakot vitt a tsz- be, bizakodással kezdett ő is, azután három évig mégsem dolgozott. Megsértették! • Az önérzetében bántották meg és ezt nem tudja elfelej­teni, nem tudja megbocsátani a szövetkezet vezetőinek. — Hosszú sora van annak — mondja, amikor érdeklődöm. Bizalmatlanul méreget, lát­szik, hogy egy-két mondat­ban nem tudja megmagya­rázni bánatát, elmondani na­gyon sok álmatlan éjszakáját, vitáját. Később hol dac, hol sértett önérzet érződik sza­vain. Sír. Kitaszítottnak érzi magát, mostohagyermeknek a szövetkezetben, akit annyit dobott már az élet és aki megértő, segítő közösségre vágyott. Odamegy a nagy barna asz­talhoz. Elfordítja a lapját és keres az iratai között, majd mutatja a munkaegység­könyvét. — Dolgoztam én! Részt vet­tem a munkában. — és mutat­ja a beírt munkaegységeket. • — Elvállaltam egy hold szőlő művelését és el is vé­geztem a munkákat, egészen addig, míg meg nem kezdték a háztáji kimérését. Ötszáz négyszögöUszántót kaptam a Túró-mezőn. Jó föld volt. Amikor szántani mentünk, már be volt vetve a terület. Szóltam az elnöknek és má­sikat adtak, de az csak 300 négyszögöl volt a Kőhegyen. Olyan föld, hogy a kukori­cámból csalamádé lett. A sző­lőt el sem fogadtam, olyan rossz volt. A többiek válo­gattak, még a nyáron is cse­rélgették a földeket, nekem meg kiszúrták a szemem a rossz földdel. Hiába szóltam, nem kapjam többet, sem job­bat, hanem durván elutasí­tottak. Emberséget vártam és helyette durva szavakkal il­lettek. AMI EZUTÁN történt, az már mindezek következmé­nye volt. Hiába szólt Nagy F. Béla brigádvezető, nem ment többet dolgozni. Meggyűlöl- tették vele azt, amit megsze­retni akart. — Nem a szövetkezet ellen volt kifogásom, mert azt ön­ként választottam. Hanem a vezetőség ellen. A lányom a Dózsában dolgozik és tavaly több mint 15 ezer forintot vitt haza — folytatta szavait. — Átmehettem volna a Dó­zsába, jó tsz és az elnök is jó ember. Én azonban nem va­gyok olyan, mint a rossz ko­csikerék, ami hol ide, hol oda hajlik. Vártam, hogy orvosolják a sérelmeimet, de hiába. A má­sodik tavaszon már a brigád­vezető sem hívott dolgozni, pedig titokban elhatároztam, hogy menni fogok, szőlőt vál­lalok. A szomszédhoz bemen­tek, az én kapumat nem zör­gette meg senki. Azon a ta­vaszon a szóláti határban mértek ki háztájit. Százötven négyszögölet adtak, de nem fogadtam el. Ismerem a törvényeket, tu­dom, hogy minden szövetke­zeti tagnak 800 négyszögöl háztáji jár. Nekem nem ad­ták ki. Három évig nem volt szőlőm. Mindenki dicseke­dett, ennyi meg ennyi termett a szőlőjén, hogy mennyi bora lett, nekem három éven ke­resztül nem volt szőlőm. Ez bánt a legjobban. Pedig én is vagyok olyan, mint a többi! HALLGATOM a panaszos szavakat és megtudtam még, hogy Nagy P. Istvánná a ta­vasszal elindult, hogy kihar­colja igazát, mert az élet, a 49 év megtanította vele, hogy magának kell a bajokat el­igazítania. Írást kért a szö­vetkezettől, a kiadott háztáji mennyiségéről és akkor pa­pír helyett megkapta a jogos háztájiját, ötszáz négyszögöl szántót és háromszáz négy­szögöl szőlőt mértek ki neki. Ez visszaadta a reményét, Az idén már megmetszette a szőlőt, kapálni volt három év után először a határban. Nagy P. Istvánné tehát is­mét dolgozik. Azokkal az asszonyokkal megy ki ismét a határba, akikkel együtt vállalta az újat, amelyet majdnem meggyűlöltettek vele. A dinnyében szeretne dolgozni, azt szerette életé­ben, ahhoz ért a legjobban és ő most már hasznára akar lenni a szövetkezetnek. A mély seb viszont, amelyet a a vezetőség okozott az asz- szonynak, nehezen gyógyul. Az idő jó orvosság — vallják sokan és ebben az esetben csak az gyógyíthat, csak a múló idő feledteti Nagy P. Istvánnéval a mellőzést, a háromévi nélkülözést. Intő és sajnos nem egye­dülálló példa az ő esete az olyan vezetőknek, akik még nem értették meg, hogy a szövetkezetekben érző embe­rek dolgoznak, akik örömük mellett számos problémával, gonddal küzdenek. Nemcsak munkájukká!, hanem sor­sukkal is törődni kell, mert cgy-egy rossz intézkedés fájó sebet okozhat és ezek a se­bek nehezén' gyógyulnak ... Pilisy Elemér gyorsvonatokat, 3 óra 12 peri helyett 2 óra 17 perc alatt, te­hát Budapest és Miskolc kö­zött 55 perccel csökken a me­netidő. Ezen a vonalon vala­mennyi személyszállító vona­tot villanymozdony továbbít. Ingajárat Füzesabony — Eger között A MÁV igazgatója elmon’ dotta, hogy május 26-tól Fü‘ zesabony és Eger között inga- szerű személyvonatot közle­kedtetnek. Ennek lényege az, hogy a mozdonynak a forduló­állomásokon nem kell a vonat elejére állnia, a vonat közle­kedtethető elől, vagy hátul működő gőzmozdonnyal. Ti­zenegy vonatpár közlekedik majd Eger és Füzesabony kö­zött. Kisterenye—Recsk—Parád- fürdő—Éger között közvetlen vonatpárt rendszeresítettek, így a két fürdőhely, illetve Kál—Kápolna—Kisterenye kö­zött-jobb összeköttetést való­sítanak meg. Gyöngyös és a Jászság között Az új menetrendet úgy szer késztették, hogy év közben Vá- mosgyörk és Gyöngyös között az ingaszerű közlekedést beve­zethessék, gondosan figyelem­be vették a fővonali csatlako­zást is. Vámosgyörk és Űjszász között az eddigi egy pár vona­ton kívül három pár közleke­dik, ezzel a munkába járókon segítettek. Vámosgyörk—Üjszász, Fü­zesabony—Eger—Putnok vo­nalakon, valamint a hét végi és hét eleji távolsági vonatok egységes kocsiosztállyal közle­kednek, ezért felhívják az uta­sok figyelmét, hogy júniusra ezeken a vonalakon bérletekét csak második osztályra váltsa­nak. / Uj állomás Vámosgyörkön A Hatvan—Miskolc között fővonal korszerűsítése 1965-r< befejeződik, az idén Vámos györk és Ludas állomások kö zott új, hézag nélküli pályát építenek. Vámosgyörk állomás korszerűsítését megkezdték. Az elavult és könnyen balese­tet okozó épület helyett a jövő évre a vágányoktól távolabb új, modern állomást építenek. Tíz óra van, lecsengették a szombati műszakot a bervai lakótelep építkezésén. A mun­kások hazafelé készülődnek. A két művezető — Tuza Sándor és Ballagó Alajos — is már út­ra kész. Gyöngyösre és Árok- szállásra utaznak haza család­jukhoz. De ők még viszonylag közel laknak. Az építkezésen dolgo­zók többsége a Tiszántúlon él, s ha tíz órakor elmennek az építkezésről, akkor is csak ké­ső estére érnek haza. Ez az oka elsősorban annak, hogy szom­batonként csak három óra a hivatalos munkaidő. Csak a hivatalos, mert azért most is vannak, akik még a csengetés után is dolgoznak. A Szabó család — Szabó Im­re, Szabó Miklós és Szabó Ist­ván kőfaragók — hajnalban fél ötkor kezdték a munkát, s majd csak késő délután feje­zik be. — A tél hátráltatta a mun­kát, s a lemaradást most kell behoznunk — mondja Szabó Imre. Mit dolgoznak a három óra alatt az építők? Magyar Berta­lan ács hosszasan magyaráz: — Elvégezzük az épületek környékének takarítását, elő­készítjük az anyagot a hétfői munkakezdésre. Ma még az ablakok környékét is levakol­tuk ... A Gólya utcai építkezésen még teljes a műszak. Tizenegy órakor jár le a mai, szombati munkaidő, de Dallos Ferenc művezető szavai szerint a tizenegy órai műszak végét jelző csengetés ma elmarad: — Dolgozóink elhatározták, hogy ma addig nem fejezik be a munkát, amíg nem végeznek a P,'3-as épület vakolásával. Átalakítva megszépülve tása előnyös. Dényei László tervei alapján készült mindez. Tegnap délben a járási párt- bizottság, a városi és járási tanács vezetőinek jelenlétében adta át az éttermet Cser- nyánszky Tamás elnök a kö­zönségnek. , Nehány hét alatt kilencven­ezer forintos költséggel telje­sén felújították a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Fmsz. Kékes Éttermét Az új étterem díszí­tése ízléses, tetszetős. A nyers náddal fedett pót-mennyezet és a modern stílusú dekoráció, ‘a hangulatos világítás összha­Május 26-án, tehát mához egy hétre lép életbe a MÁú új menetrendje. Milyen lénye­gesebb változások történnek mit ad a vasút az utazóközön­ségnek? Dr. Pásztor Páltól, e Magyar Államvasutak Mis­kolci Igazgatóságának vezető­jétől kaptuk az előzetes tájé­koztatót.

Next

/
Thumbnails
Contents