Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

196*. április 20., szombat NEPCJSAG 8 • • Ötévesek a népi ellenőrzési csoportok Demokratizmus >— és népi ellenőrzés Darut hegeszt a brigádvezető ]\1 oszkva környéki falu: ^ Gorki. Utcáin Lenin járkált. Itt beszélgetett a pa­rasztokkal 1921 egyik januári estéjén, Vaszilij Sulgin házá­ban. Ez a ház ma is a falu szélén áll. Falán emléktábla. Minden látogató, aki Gorkiba érkezik, feltétlenül megáll e ház mel­lett. Teriin M. Komsztantyinova Krupszkája társaságában ment le a faluba. Történt ez ja-, nuár 9-én este. Vaszilij Sulgin házában sok parasztember gyűlt össze. Lenin az asztal­hoz ment, levetette kabátját, s figyelmesen végignézett az összegyűlteken. Agyoncsigá- zott, földszínű arcok, elnyűtt ruhák. Az ország feldúlva, mindenütt az éhség volt az úr. — Hogyan lesz ezután? — erre a kérdésre vártak a pa­rasztok választ. Amikor elhangzottak az üd­vözlő beszédek és a házban a csend vert tanyát, Lenin be­szélni kezdett. Beszélt a fiatal szovjet köztársaságról, amely a belső ellenforradalommal és az intervenciósokkal vívott elke­seredett harcban védi szabad­ságát és függetlenségét; beszélt a felfordult országról és a pusztulás elleni harcról, a vá­rosi lakosság élelmiszergond­jairól. a munkás-paraszt szö­vetség megszilárdításáról, s arról, hogy át kell térni a kollektív földművelésre. Lenin felrajzolta a jövőt, amikor majd gépeket, villanyt, rádiót kap a falu. amikor felszámol­ják a nyomort, s az egész parasztság megtanul írni-ol- Vasni; s minden házba járnak ’újságok, folyóiratok, könyvek... Ahol Lenin járt Iljics őszintén, egyszerűen, érthetően beszélt. Mintha az új világba néző ablakot nyitotta volna ki a parasztok előtt. Aznap este sokáig elhúzódott a beszélgetés. A parasztok ki­kísérték Iljicset, megköszönték előadását, jó egészséget kíván­tak neki. Lenin a ragyogó jö­vőbe vetett mélységes hitet hintett el szívükben. S vala­hányszor valami új érkezett Gorkiba, a parasztoknak eszé­be jutott Lenin, a Leninnel folytatott beszélgetésük. 1921. júliusában kigyulladt a villany, a faluban. A parasz­tok elnevezték Iljics lámpájá­nak. Azóta a felismerhetetlen- ségig megváltozott a falu élete, a parasztok termelőszövetke­zetbe tömörültek és sikeresen vezetik jól gépesített közös gazdaságukat. Az utcák két ol­dalán: új házak, a kis dombon áll a klub nagyszerű épülete. Minden gyerek iskolába jár. Az írástudatlanságot rég fel­számolták. A kolhoz a Vlagyimir H- " jics nevet viseli. Ami­kor benéztem a kolhozirodára, szokatlanul nagy munka köz­ben találtam az embereket. Kopogtak, csattogtak a számo­lógépek. A gazdaság nagy, nyolc falut egyesít, több ezer hektár földje, nagy állatállo­mánya van. A hónap vége felé közeledik. A kolhoztagcknak pénzt ke!l fizetni. Nézem a bérlistát. Anna Buligina már­ciusban 70 rubelt Keresett, de egyes fejőnők száz rubelnél is többet kerestek. Az elnök szobájában az új gyümölcsös telepítéséről vitat­koznak. Az elnök Iván Buja- nov, a szocialista munka két­szeres hőse figyelmesen hall­gatja a vitatkozókat. Szofja Gyenyiszova, a legfiatalabb bri­gádvezető azért kardoskodik erősen, hogy a gyümölcsöst Gorkiban létesítsék. De repli- kázik vele. Miért éppen Gor­kiban? Itt már amúgyis 85 hektárnyi gyümölcsösük van. A többi falunak is kell gyü­mölcsös. Iván Pancsenko, a kolhoz könyvelője behozza az okmá­nyokat aláírásra. Tavaly a kolhoznak 1 millió 400 ezer rubel volt a jövedelme. S mi­vel kezdték? 1929-ben, ami­kor megalakult Gorkiban a kolhoz, tíz tehén volt a közös istállóban, a társadalmi alap pedig 52 rubel 26 kopejkát tett ki. 52 rubel és csaknem másfél millió... Ajtó csikordul. Bujanov ré­gi barátja, Mihail Sulgin lé­pett ^be: annak a Vaszilij Sul- ginnak a fia, akinek házában 42 évvel ezelőtt Lenin a pa­rasztokkal beszélgetett. — Hozzád jöttem — mondta Bujanovnak. — Megyek át­venni az új toromfiólat, nem jönnél velem? \/l ihail Sulgin túl van már a hatvanon. A kolhoz­tól nyugdíjat kap. Otthon ül­hetne az öreg, de ő már haj­nalban felkel ég siet a kolhoz építkezéseire. A kolhoznyug- dijasok tanácsa megbízta Sul- gínt, hogy ellenőrizze az épít­kezes menetét Hát lehet ilyen-) kor otthon ücsörögni! ' Hamarosan Iván Bujanov is i nyugdíjba megy... A tagok) beszélik, hogy Iván Kuhar, aj fiatal agronómus nagyszerű) utóda lesz az öregnek. 3 A két öreg felért a do mb te-;: tőre. Innen jól látni az egész) falut. A takaros verandág és< erkélyes házakat, a tetőkön) magasodó tv-antennák erde-; jét. A nyílegyenes Kasíri or-) szágutat, Pahra folyó hídját, s) a folyó lankás partján az új) kultúrházat, az új parkot, a) sportpályákat. J Bujanov ég Sulgin lement az) állattenyésztő telepre. Az i6-< tálló mennyezete alatt daru) csúszkált. Hatalmas puttonyé-) ból erőtakarmány hullott a- vályúkba, a fejőnők fehér kö-) penyben dolgoztak a „fenyő-; fa” fejőkészülék mellett. ; Nemrégiben amerikai far-', mer látogatott el Gorkiba.; Búcsúzáskor a vendég így; szólt az elnökhöz: — Mister Bujanov, úgy Iá-) tóm, maguk megpróbálják; utolérni Amerikát. 1 — Köszönöm — felelte tar-.' tózkodóan az elnök. — De meg kell mondanom önnek,'- hogy kolhozunk nemcsak utol-) érte az élenjáró amerikai far-; mer gazdaságokat, de el is hagyta őket. Kolhozunk ki-', lencszáz mázsa tejet termel; minden száz hektár földterü­let után. 1 Czürkület ereszkedik a ^ falura. A két öreg ki­jött az utcára.. <3k hallották; Lenint Lenin tanácsára átala­kították a falu életét, látták) földieik, a falusi emberek) igazi boldogságát. ' ; Jevgenyija. Gyementyeva és elvégezték a műtrágya- szórást is. Az agronómus szavai szerint az őszi vetések viszonylag jól teleltek, és a langyos, tavaszi eső hatására 400 hold őszi bú­zájuk szépen fejlődik. A tava­ssá áradáskor mintegy 40 hold [őszi árpájuk került víz alá, ^amelynek pótlásáról gondos- gkodni kellett A napokban gon- fjdot okozott a műtrágyahiány, |mert készletük elfogyott, újabb | szállítmányt nem kaptak, és i így a búza egy részét nem tud- |ták műtrágyázni. I Dolgos kezek serénykednek a tszőlőkben is. Befejeződött a |nyitás, a szőlő metszése, a gyü- f mölcsfák tavaszi ápolása. | A napokban a permetezést tvégzik a gyümölcsösben, majd |a melegágyi palánták kiülteté- | séhez kezdenek hozzá. A szö­vetkezetben 1200 négyzetméter |melegágyat készítenek, s ker­Nyári napke Az állami gazdaságok és a I mezógazdasági termelőszövet- v kezetek az idén is megszerve- Xzik a nyári napközi otthono- |kát, hogy dolgozóik a hosszabb I idénymunkák alatt biztonságo- Jsan elhelyezhessék gyermekei­nket. Az illetékes szervek nagy | ^Hangverseny i; Együttes hangversenyt ren- |dez a gyöngyösi zeneiskola és Ja karácsondi zeneiskola április 21-én, a karácsondi művelődési f ház színháztermében, f A karácsondiaknak ez a 12. t hangversenye lesz, amely. már íévek szorgos munkáját tudja a gyerekek előadásában közön- Jség elé, pódiumra vinni. Új Tszínfolt a rendezésnek az a ré­sszé, amelyik a zenét kedvelő Ikarácsondiaknak a helyszínen ^akarja bemutatni a haladot- őtabb gyöngyösi zeneiskola ze­tészetükben szorgos kezű lá­nyok, asszonyok végzik a soron következő munkákat. A kedvező idő hatására meg­gyorsult a tavaszi vetés is, ezt a munkát gátolta a géphiány, bár a Füzesabonyi Gépállomás nyolc erőgépet rendelkezé­sükre bocsátott, de ezekből a munkakezdés napján négy- rossz volt. Mindezt tetézte, hogy az erőgépekhez nem állt rendelkezésre megfelelő számú munkagép a káli brigádszállá­son, s így az Atkári Gépállo­más detki részlege segített munkagépek kölcsönzésével. A nehézségek ellenére földbe ke­rült már a borsó, a mák, sőt a tavaszi árpa is. Amennyiben az idő kedvez és ilyen ütem­ben dolgozhatnak tovább a szövetkezet tagjai, akkor a jö­vő hét közepén megkezdhetik a kukorica vetését is. (császár) >zi otthonok gondot fordítanak rá, hegy a gyerekek egészséges környe­zetben, jól felszerelt, kényel­mes otthonba kerüljenek. Az otthonokba a harmadik életévet elért, testileg és szel­lemileg egészséges gyermeke­ket vehetik feL Karácsondon nekarónak előadásában azt, mire képes a rendszeresen ze­nélő ifjúság. A nagy létszámú zenekart Záborszky József kar­nagy, a gyöngyösi zeneiskola Szocialista kultúráért érdem­éremmel kitüntetett igazgatója vezényli. Az előadás közel száz szerep­lője között ott találja majd a karácsonyi közönség a község­ből elszármazott tehetséges fiatalt, Farkas Józsefet, a mis­kolci zeneművészeti szakiskola növendékét is. Mindenfelé népes a káli ha­tár. Traktorok dübörögnek, és szántják a földet ,a dinnye, a paradicsom és más kertészeti növények alá. Már eddig 120 holdon fejeződött be a szántás, Tavasz a káli Március IS Tsz-ben A gyöngyösi Faipari Ktsz lakatosrészlegénél dolgozó da­ruhegesztők brigádvezetője Papp Vilmos. A daruhegetztök teljesítménye évek óta százhúsz százalék felett van. ' (Foto: Kist Béla) Bérügyi vita í az olajkutaknál l A városban már porzik az '> út, de az olajkutak környé- > kén még elmerülnek a gumi- > csizmák. A várostól távol > esik ez a munkahely és nem > is olyan természetűek az ot- > tani emberek, hogy csip-csup | ügyekkel panaszra szaladja- > nak. s Az egri olajkutaktól mégis < bejött az egyik munkás. Nem- l csak a maga, hanem társai \ nevében is beszélt. Nem han- < goskodott és nem szidott sen- < kit, de szavaiból keserű csa- s lód ott ság áradt. < A csőszerelők évek óta dől- > goznak a vállalatnál. A baj > akkor kezdődött, amikor de- > cember—január hónapokban > új munkásokat vettek fel. > Nem szakmunkásokat, csak ? amilyen akadt, itt a környé- t ken. Gyakorlatlanok, kezdők ? voltak. A régiek tanítgatták í őket. De az új munkásokat > magasabb órabérrel aikal-1 mázták és fizetik, mint a ré- > gieket. így az a furcsa hely- < zet állt eiö, hogy ugyanolyan ? munkakörben, ugyanolyan < feltételek mellett a „tanulók” ? többet keresnek, mint „mes- \ tereik”. Nem a teljesítmény, > az órabér miatt. i A méltánytalanság bántja ? a régebbi munkások önérze- s tét és a zsebükbe is nyúl. Pa- | naszkodtak, szóltak érte a te- S lepvezetőnek. A szolnoki köz- < ponton múlik — hangzott a > válasz —, mert a csőszerelők | ügye oda tartozik. De a köz- > pont messze van, maradt í minden a régiben, fizetéskor > megint káromkodtak a régeb- < bi munkások. > A 300 és néhány munkás- < nak bérügyét Szolnokon vagy í Egerben intézik? De Intézzék! < Hiszen a kérés jogosságát el- > ismerték. Sőt, a kedvező el- < intézést is ígérték, tehát a > munkások joggal várják a i teljesítést. ? F. t* í rövid időn belül megjavult a kenyérellátás. Ugyancsak ebben a köz­ségben fordult elő az is, hogy a helyi daráló kezelője a 6 százalékos vám helyett 10—12 százalékos vámot szedett. A helyi népi ellenőrzés közbelé­pésére a helyzet megváltozott Másutt ar helyi hűsbolt mun­kájának megjavításában, a mezőgazdasági gépek kihasz­nálásának fokozásában intéz­kedtek bürokráciamentesen, rövid úton a népi ellenőri cso­portok. Felvetődik a gondolat, a he­lyi népi ellenőri csoportok te­vékenysége nem jelent-e a falvakban túlszervezettséget, nem veszi-e el a földműves- szövetkezeti, illetve termelő­szövetkezeti ellenőrző bizott­ságok „kenyerét”. Az elmúlt évek gyakorlata azt bizonyít­ja, hogy nem! Sőt, nem egy esetben jelentős segítséget ad az ő munkájukhoz is. Ugyanis arról van szó, amíg az egyes gazdasági egységek ellenőrzési szervei csak a saját szakterü­letüket ellenőrzik, addig a né­pi ellenőri csoportok munkája az élet minden területére ki­terjed. Olyan összefüggéseket tár fel, a dolgokat azokról az oldaláról világítja meg, me­lyekre egyébként — a szak­munka természetéből követke­zően — nem volna lehetőség. Mi az alapja — a párt és ál­lami szervek bátorításán, irá­nyításán, túlmenően a helyi népi ellenőrzési szervek mind eredményesebb, hatékonyabb munkájának? Az, hogy a cso­portok tagjai közvetlen közel­ről, mint saját ügyüket isme­rik a területükön levő legfőbb problémákat. Közvetlen érint­kezésben vannak az összes ér­dekeltekkel, folyamatos, ter­mékeny kapcsolatot tudnak ki­építeni az ellenőrzés tárgyát képező szervek, intézmények dolgozóival. Mindez megsok­szorozza a munka hatékonysá­gát, eredményességét, s egyre magasabb szintre emeli állami életünk demokratizmusát. A. L. dalűm kóLzOFíjLfa a lakosság koszorúi, virág­csokrai. Elhelyezték a kegye­let virágait az ünnepségekre Varsóba érkezett külföldi kül­döttségek, soraikban a Mo- gyar Partizán Szövetség, a Magyar Izraeliták Országos Szövetségének és más társa­dalmi szervek képviselői is. (MTI) lenőrzési szervezet? A csopor­tok tagjai napi munkájuk so­rán figyelemmel kísérik a gaz­dasági élet alakulását, az ál­lami és állampolgári fegyelem megtartását, a társadalmi tu­lajdon védelmét. Fontos fel­adatuk a területükön tapasz­talt hiányosságokról tájékoz­tató adása a helyi párt-, ta­nácsi és gazdasági vezetés számára. Ez a munka mentes a hosszadalmas, körülményes vizsgálatoktól, adatok hossza­dalmas tanulmányozásától, észrevételeiket közvetlenül, a személyes tapasztalatok alap­ján teszik meg. Szükség esetén a helyi vezetők a legrövidebb úton, bürokrácia nélkül tudnak intézkedni a hibák kijavításá­ról. Mint látjuk, az élet azokat a kisebb-nagyobb hiányossá­gokat, fogyatékosságokat „utal­ta” a népi ellenőri csoportok hatáskörébe, amelyek jó része különösebb felsőbb beavatko­zás nélkül, helyileg kiküszö­bölhető. Ma már nem ritka, hogy a népi ellenőri csoportot köz­vetlenül felkéri a tanács egy- egy napirenden levő kérdés ellenőrzésére, egyes bejelen­tések kivizsgálására, stb. Mindez az operatív eredmé­nyességen túl nagymértékben megkönnyíti a népi ellenőrzés rendszere és a tanácsok közöt­ti nélkülözhetetlen, konkrét együttműködést is. Bőségesen szolgáltat a gya­korlat a helyi népi ellenőri csoportok tevékenységéről másfélé példákat is. Az egyik Győr megyei faluban a népi ellenőri csoport — amelynek tagjai, hasonlóképpen, mint másutt szövetkezeti gazdák, traktorosok, tanítók, helyi kis­iparosok — több esetben ta­pasztalta, hogy nem megfelelő időben szállítják a kenyeret a község boltjaiba, ami a lakos­ság körében elégedetlenséget váltott ki. A népi ellenőri cso­port tagjai — a község veze­tőivel egyetértésben kapcsolat­ba léptek a szállítás irányítói­val, amelynek következtében cé niaqyaj- tárna VARSÓ (MTI): Április 19-én délután, a var­sói gettó felkelésének 20. év­fordulóján, a lengyel főváros­ban koszorúzást ünnepséget rendeztek a varsói gettó hősei­nek emlékművénél. Az emlék­mű talapzatát elborították a lengyel párt- és állami szer­vek, társadalmi szervezetek és — A mind szélesebb szocia­lista demokratizmus mellett mélyreható, minden formaliz­mustól mentes társadalmi el­lenőrzés van nálunk kialaku­lóban — hallottam egy tiszt­viselők körében folytatott be­szélgetésen. A mindennapi élet, a gyakorlat példáit hozták fel e szavak igazolására. A je­lenlevő revizorok, belső ellen- őijök, pénzügyi szakemberek, akik hivatásuknál fogva is jól ismerik állami életünk mecha­nizmusát, az állami munka el­lenőrzésének kiszélesítésében meghatározóként említették a népi ellenőrzés intézményét. Miért fontos ez? A népi ellen­őrzés rendszerének továbbfej­lesztése nemcsak azért igen jelentős időszerű kérdés, mert ezzel nagymértékben emelhet­jük az állami munka színvona­lát, hanem azért is, mert e legszélesebb alapokon nyugvó társadalmi ellenőrzés rendsze­re a lakosság mind nagyobb tömegeit kapcsolja be az álla­mi ügyek intézésébe — növeli felelősségérzetüket, alkotó, kezdeményező készségüket. A népi ellenőrzés napról napra szélesedő, mind több szocialista tartalommal gazda­godó rendszerének új, fontos formái a népi ellenőrzési cso­portok. E csofftrtok — egy- egy üzemben dolgozó, vagy fa­luban élő — népi ellenőrök so­raiból, felsőbb kezdeményezés nélkül, látszatra spontán ala­kultak ki. A valóságban azon­ban a mindennapi élet köve­telményei hozták létre őket. Az első ilyen népi ellenőri csoportok az 1958—59-es évek­ben alakultak meg. Ma már országosan több, mint 2000 né­pi ellenőrzési csoport működik, ebből több mint 1700 a falvak­ban. A csoportok tevékenysé­gét, szerepét a lakosság elis­merésén túl, az állami és párt­szervek is nagyra értékelik. Igen jó kezdeményezés volt, hogy a csoportok megszervezé­sét, vezetőjük megválasztását a községi párt- és tanácsszer­vek végezték.'Nagy mértékben növelte ez a helyi népi ellen­őrzési csoportok tekintélyét, s munkájuk hatékonyságát is. A legtöbb községben ma is az történik, hogy a helyi népi el­lenőri csoportok a tanácsülés­től kapnak megbízatásokat, neki számolnak be a tapaszta­latokról, eey-egy vizsgálat eredményeiről. Mivel foglalkozik a lakos­ság e legszélesebb rétegeit egyesítő, a helyi viszonyokat mindenkinél jobban ismerő el-

Next

/
Thumbnails
Contents