Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

196*. április 20., szombat

NEPCJSAG

8

• •

Ötévesek a népi ellenőrzési csoportok

Demokratizmus >— és népi ellenőrzés

Darut hegeszt a brigádvezető

]\1 oszkva környéki falu:

^ Gorki. Utcáin Lenin járkált. Itt beszélgetett a parasztokkal 1921 egyik januári estéjén, Vaszilij Sulgin házában.

Ez a ház ma is a falu szélén áll. Falán emléktábla. Minden látogató, aki Gorkiba érkezik, feltétlenül megáll e ház mellett.

Teriin M. Komsztantyinova Krupszkája társaságában ment le a faluba. Történt ez ja-, nuár 9-én este. Vaszilij Sulgin házában sok parasztember gyűlt össze. Lenin az asztalhoz ment, levetette kabátját, s figyelmesen végignézett az összegyűlteken. Agyoncsigá- zott, földszínű arcok, elnyűtt ruhák. Az ország feldúlva, mindenütt az éhség volt az úr.

— Hogyan lesz ezután? — erre a kérdésre vártak a parasztok választ.

Amikor elhangzottak az üdvözlő beszédek és a házban a csend vert tanyát, Lenin beszélni kezdett. Beszélt a fiatal szovjet köztársaságról, amely a belső ellenforradalommal és az intervenciósokkal vívott elkeseredett harcban védi szabadságát és függetlenségét; beszélt a felfordult országról és a pusztulás elleni harcról, a városi lakosság élelmiszergondjairól. a munkás-paraszt szövetség megszilárdításáról, s arról, hogy át kell térni a kollektív földművelésre. Lenin felrajzolta a jövőt, amikor majd gépeket, villanyt, rádiót kap a falu. amikor felszámolják a nyomort, s az egész parasztság megtanul írni-ol- Vasni; s minden házba járnak ’újságok, folyóiratok, könyvek...

Ahol Lenin járt

Iljics őszintén, egyszerűen, érthetően beszélt. Mintha az új világba néző ablakot nyitotta volna ki a parasztok előtt.

Aznap este sokáig elhúzódott a beszélgetés. A parasztok kikísérték Iljicset, megköszönték előadását, jó egészséget kívántak neki. Lenin a ragyogó jövőbe vetett mélységes hitet hintett el szívükben. S valahányszor valami új érkezett Gorkiba, a parasztoknak eszébe jutott Lenin, a Leninnel folytatott beszélgetésük.

1921. júliusában kigyulladt a villany, a faluban. A parasztok elnevezték Iljics lámpájának. Azóta a felismerhetetlen- ségig megváltozott a falu élete, a parasztok termelőszövetkezetbe tömörültek és sikeresen vezetik jól gépesített közös gazdaságukat. Az utcák két oldalán: új házak, a kis dombon áll a klub nagyszerű épülete. Minden gyerek iskolába jár. Az írástudatlanságot rég felszámolták.

A kolhoz a Vlagyimir H- " jics nevet viseli. Amikor benéztem a kolhozirodára, szokatlanul nagy munka közben találtam az embereket. Kopogtak, csattogtak a számológépek. A gazdaság nagy, nyolc falut egyesít, több ezer hektár földje, nagy állatállománya van. A hónap vége felé közeledik. A kolhoztagcknak pénzt ke!l fizetni. Nézem a bérlistát. Anna Buligina márciusban 70 rubelt Keresett, de egyes fejőnők száz rubelnél is többet kerestek.

Az elnök szobájában az új gyümölcsös telepítéséről vitatkoznak. Az elnök Iván Buja- nov, a szocialista munka kétszeres hőse figyelmesen hallgatja a vitatkozókat. Szofja Gyenyiszova, a legfiatalabb brigádvezető azért kardoskodik erősen, hogy a gyümölcsöst Gorkiban létesítsék. De repli- kázik vele. Miért éppen Gorkiban? Itt már amúgyis 85 hektárnyi gyümölcsösük van. A többi falunak is kell gyümölcsös.

Iván Pancsenko, a kolhoz könyvelője behozza az okmányokat aláírásra. Tavaly a kolhoznak 1 millió 400 ezer rubel volt a jövedelme. S mivel kezdték? 1929-ben, amikor megalakult Gorkiban a kolhoz, tíz tehén volt a közös istállóban, a társadalmi alap pedig 52 rubel 26 kopejkát tett ki. 52 rubel és csaknem másfél millió...

Ajtó csikordul. Bujanov régi barátja, Mihail Sulgin lépett ^be: annak a Vaszilij Sul- ginnak a fia, akinek házában 42 évvel ezelőtt Lenin a parasztokkal beszélgetett.

— Hozzád jöttem — mondta Bujanovnak. — Megyek átvenni az új toromfiólat, nem jönnél velem?

\/l ihail Sulgin túl van már a hatvanon. A kolhoztól nyugdíjat kap. Otthon ülhetne az öreg, de ő már hajnalban felkel ég siet a kolhoz építkezéseire. A kolhoznyug- dijasok tanácsa megbízta Sul- gínt, hogy ellenőrizze az építkezes menetét Hát lehet ilyen-) kor otthon ücsörögni! '

Hamarosan Iván Bujanov is i nyugdíjba megy... A tagok) beszélik, hogy Iván Kuhar, aj fiatal agronómus nagyszerű) utóda lesz az öregnek. 3

A két öreg felért a do mb te-;: tőre. Innen jól látni az egész) falut. A takaros verandág és< erkélyes házakat, a tetőkön) magasodó tv-antennák erde-; jét. A nyílegyenes Kasíri or-) szágutat, Pahra folyó hídját, s) a folyó lankás partján az új) kultúrházat, az új parkot, a) sportpályákat. J

Bujanov ég Sulgin lement az) állattenyésztő telepre. Az i6-< tálló mennyezete alatt daru) csúszkált. Hatalmas puttonyé-) ból erőtakarmány hullott a- vályúkba, a fejőnők fehér kö-) penyben dolgoztak a „fenyő-; fa” fejőkészülék mellett. ;

Nemrégiben amerikai far-', mer látogatott el Gorkiba.; Búcsúzáskor a vendég így; szólt az elnökhöz:

— Mister Bujanov, úgy Iá-)

tóm, maguk megpróbálják; utolérni Amerikát. 1

— Köszönöm — felelte tar-.'

tózkodóan az elnök. — De meg kell mondanom önnek,'- hogy kolhozunk nemcsak utol-) érte az élenjáró amerikai far-; mer gazdaságokat, de el is hagyta őket. Kolhozunk ki-', lencszáz mázsa tejet termel; minden száz hektár földterület után. 1

Czürkület ereszkedik a ^ falura. A két öreg kijött az utcára.. <3k hallották; Lenint Lenin tanácsára átalakították a falu életét, látták) földieik, a falusi emberek) igazi boldogságát. ' ;

Jevgenyija. Gyementyeva

és elvégezték a műtrágya- szórást is.

Az agronómus szavai szerint az őszi vetések viszonylag jól teleltek, és a langyos, tavaszi eső hatására 400 hold őszi búzájuk szépen fejlődik. A tavassá áradáskor mintegy 40 hold [őszi árpájuk került víz alá, ^amelynek pótlásáról gondos- gkodni kellett A napokban gon- fjdot okozott a műtrágyahiány, |mert készletük elfogyott, újabb | szállítmányt nem kaptak, és i így a búza egy részét nem tud- |ták műtrágyázni.

I Dolgos kezek serénykednek a tszőlőkben is. Befejeződött a |nyitás, a szőlő metszése, a gyü- f mölcsfák tavaszi ápolása.

| A napokban a permetezést tvégzik a gyümölcsösben, majd |a melegágyi palánták kiülteté- | séhez kezdenek hozzá. A szövetkezetben 1200 négyzetméter |melegágyat készítenek, s kerNyári napke

Az állami gazdaságok és a I mezógazdasági termelőszövet- v kezetek az idén is megszerve- Xzik a nyári napközi otthono- |kát, hogy dolgozóik a hosszabb I idénymunkák alatt biztonságo- Jsan elhelyezhessék gyermekeinket. Az illetékes szervek nagy

| ^Hangverseny

i; Együttes hangversenyt ren- |dez a gyöngyösi zeneiskola és Ja karácsondi zeneiskola április 21-én, a karácsondi művelődési f ház színháztermében, f A karácsondiaknak ez a 12. t hangversenye lesz, amely. már íévek szorgos munkáját tudja a gyerekek előadásában közön- Jség elé, pódiumra vinni. Új Tszínfolt a rendezésnek az a résszé, amelyik a zenét kedvelő Ikarácsondiaknak a helyszínen ^akarja bemutatni a haladot- őtabb gyöngyösi zeneiskola zetészetükben szorgos kezű lányok, asszonyok végzik a soron következő munkákat.

A kedvező idő hatására meggyorsult a tavaszi vetés is, ezt a munkát gátolta a géphiány, bár a Füzesabonyi Gépállomás nyolc erőgépet rendelkezésükre bocsátott, de ezekből a munkakezdés napján négy- rossz volt. Mindezt tetézte, hogy az erőgépekhez nem állt rendelkezésre megfelelő számú munkagép a káli brigádszálláson, s így az Atkári Gépállomás detki részlege segített munkagépek kölcsönzésével. A nehézségek ellenére földbe került már a borsó, a mák, sőt a tavaszi árpa is. Amennyiben az idő kedvez és ilyen ütemben dolgozhatnak tovább a szövetkezet tagjai, akkor a jövő hét közepén megkezdhetik a kukorica vetését is.

(császár)

>zi otthonok

gondot fordítanak rá, hegy a gyerekek egészséges környezetben, jól felszerelt, kényelmes otthonba kerüljenek.

Az otthonokba a harmadik életévet elért, testileg és szellemileg egészséges gyermekeket vehetik feL

Karácsondon

nekarónak előadásában azt, mire képes a rendszeresen zenélő ifjúság. A nagy létszámú zenekart Záborszky József karnagy, a gyöngyösi zeneiskola Szocialista kultúráért érdeméremmel kitüntetett igazgatója vezényli.

Az előadás közel száz szereplője között ott találja majd a karácsonyi közönség a községből elszármazott tehetséges fiatalt, Farkas Józsefet, a miskolci zeneművészeti szakiskola növendékét is.

Mindenfelé népes a káli határ. Traktorok dübörögnek, és szántják a földet ,a dinnye, a paradicsom és más kertészeti növények alá. Már eddig 120 holdon fejeződött be a szántás,

Tavasz a káli Március IS Tsz-ben

A gyöngyösi Faipari Ktsz lakatosrészlegénél dolgozó daruhegesztők brigádvezetője Papp Vilmos. A daruhegetztök teljesítménye évek óta százhúsz százalék felett van.

' (Foto: Kist Béla)

Bérügyi vita í az olajkutaknál l

A városban már porzik az '> út, de az olajkutak környé- > kén még elmerülnek a gumi- > csizmák. A várostól távol > esik ez a munkahely és nem > is olyan természetűek az ot- > tani emberek, hogy csip-csup | ügyekkel panaszra szaladja- > nak. s

Az egri olajkutaktól mégis < bejött az egyik munkás. Nem- l csak a maga, hanem társai \ nevében is beszélt. Nem han- < goskodott és nem szidott sen- < kit, de szavaiból keserű csa- s lód ott ság áradt. <

A csőszerelők évek óta dől- > goznak a vállalatnál. A baj > akkor kezdődött, amikor de- > cember—január hónapokban > új munkásokat vettek fel. > Nem szakmunkásokat, csak ? amilyen akadt, itt a környé- t ken. Gyakorlatlanok, kezdők ? voltak. A régiek tanítgatták í őket. De az új munkásokat > magasabb órabérrel aikal-1 mázták és fizetik, mint a ré- > gieket. így az a furcsa hely- < zet állt eiö, hogy ugyanolyan ? munkakörben, ugyanolyan < feltételek mellett a „tanulók” ? többet keresnek, mint „mes- \ tereik”. Nem a teljesítmény, > az órabér miatt. i

A méltánytalanság bántja ? a régebbi munkások önérze- s tét és a zsebükbe is nyúl. Pa- | naszkodtak, szóltak érte a te- S lepvezetőnek. A szolnoki köz- < ponton múlik — hangzott a > válasz —, mert a csőszerelők | ügye oda tartozik. De a köz- > pont messze van, maradt í minden a régiben, fizetéskor > megint káromkodtak a régeb- < bi munkások. >

A 300 és néhány munkás- < nak bérügyét Szolnokon vagy í Egerben intézik? De Intézzék! < Hiszen a kérés jogosságát el- > ismerték. Sőt, a kedvező el- < intézést is ígérték, tehát a > munkások joggal várják a i teljesítést. ?

F. t* í

rövid időn belül megjavult a kenyérellátás.

Ugyancsak ebben a községben fordult elő az is, hogy a helyi daráló kezelője a 6 százalékos vám helyett 10—12 százalékos vámot szedett. A helyi népi ellenőrzés közbelépésére a helyzet megváltozott Másutt ar helyi hűsbolt munkájának megjavításában, a mezőgazdasági gépek kihasználásának fokozásában intézkedtek bürokráciamentesen, rövid úton a népi ellenőri csoportok.

Felvetődik a gondolat, a helyi népi ellenőri csoportok tevékenysége nem jelent-e a falvakban túlszervezettséget, nem veszi-e el a földműves- szövetkezeti, illetve termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok „kenyerét”. Az elmúlt évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy nem! Sőt, nem egy esetben jelentős segítséget ad az ő munkájukhoz is. Ugyanis arról van szó, amíg az egyes gazdasági egységek ellenőrzési szervei csak a saját szakterületüket ellenőrzik, addig a népi ellenőri csoportok munkája az élet minden területére kiterjed. Olyan összefüggéseket tár fel, a dolgokat azokról az oldaláról világítja meg, melyekre egyébként — a szakmunka természetéből következően — nem volna lehetőség.

Mi az alapja — a párt és állami szervek bátorításán, irányításán, túlmenően a helyi népi ellenőrzési szervek mind eredményesebb, hatékonyabb munkájának? Az, hogy a csoportok tagjai közvetlen közelről, mint saját ügyüket ismerik a területükön levő legfőbb problémákat. Közvetlen érintkezésben vannak az összes érdekeltekkel, folyamatos, termékeny kapcsolatot tudnak kiépíteni az ellenőrzés tárgyát képező szervek, intézmények dolgozóival. Mindez megsokszorozza a munka hatékonyságát, eredményességét, s egyre magasabb szintre emeli állami életünk demokratizmusát. A. L.

dalűm kóLzOFíjLfa

a lakosság koszorúi, virágcsokrai. Elhelyezték a kegyelet virágait az ünnepségekre Varsóba érkezett külföldi küldöttségek, soraikban a Mo- gyar Partizán Szövetség, a Magyar Izraeliták Országos Szövetségének és más társadalmi szervek képviselői is. (MTI)

lenőrzési szervezet? A csoportok tagjai napi munkájuk során figyelemmel kísérik a gazdasági élet alakulását, az állami és állampolgári fegyelem megtartását, a társadalmi tulajdon védelmét. Fontos feladatuk a területükön tapasztalt hiányosságokról tájékoztató adása a helyi párt-, tanácsi és gazdasági vezetés számára. Ez a munka mentes a hosszadalmas, körülményes vizsgálatoktól, adatok hosszadalmas tanulmányozásától, észrevételeiket közvetlenül, a személyes tapasztalatok alapján teszik meg. Szükség esetén a helyi vezetők a legrövidebb úton, bürokrácia nélkül tudnak intézkedni a hibák kijavításáról. Mint látjuk, az élet azokat a kisebb-nagyobb hiányosságokat, fogyatékosságokat „utalta” a népi ellenőri csoportok hatáskörébe, amelyek jó része különösebb felsőbb beavatkozás nélkül, helyileg kiküszöbölhető.

Ma már nem ritka, hogy a népi ellenőri csoportot közvetlenül felkéri a tanács egy- egy napirenden levő kérdés ellenőrzésére, egyes bejelentések kivizsgálására, stb. Mindez az operatív eredményességen túl nagymértékben megkönnyíti a népi ellenőrzés rendszere és a tanácsok közötti nélkülözhetetlen, konkrét együttműködést is.

Bőségesen szolgáltat a gyakorlat a helyi népi ellenőri csoportok tevékenységéről másfélé példákat is. Az egyik Győr megyei faluban a népi ellenőri csoport — amelynek tagjai, hasonlóképpen, mint másutt szövetkezeti gazdák, traktorosok, tanítók, helyi kisiparosok — több esetben tapasztalta, hogy nem megfelelő időben szállítják a kenyeret a község boltjaiba, ami a lakosság körében elégedetlenséget váltott ki. A népi ellenőri csoport tagjai — a község vezetőivel egyetértésben kapcsolatba léptek a szállítás irányítóival, amelynek következtében

cé niaqyaj- tárna

VARSÓ (MTI):

Április 19-én délután, a varsói gettó felkelésének 20. évfordulóján, a lengyel fővárosban koszorúzást ünnepséget rendeztek a varsói gettó hőseinek emlékművénél. Az emlékmű talapzatát elborították a lengyel párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek és

— A mind szélesebb szocialista demokratizmus mellett mélyreható, minden formalizmustól mentes társadalmi ellenőrzés van nálunk kialakulóban — hallottam egy tisztviselők körében folytatott beszélgetésen. A mindennapi élet, a gyakorlat példáit hozták fel e szavak igazolására. A jelenlevő revizorok, belső ellen- őijök, pénzügyi szakemberek, akik hivatásuknál fogva is jól ismerik állami életünk mechanizmusát, az állami munka ellenőrzésének kiszélesítésében meghatározóként említették a népi ellenőrzés intézményét. Miért fontos ez? A népi ellenőrzés rendszerének továbbfejlesztése nemcsak azért igen jelentős időszerű kérdés, mert ezzel nagymértékben emelhetjük az állami munka színvonalát, hanem azért is, mert e legszélesebb alapokon nyugvó társadalmi ellenőrzés rendszere a lakosság mind nagyobb tömegeit kapcsolja be az állami ügyek intézésébe — növeli felelősségérzetüket, alkotó, kezdeményező készségüket.

A népi ellenőrzés napról napra szélesedő, mind több szocialista tartalommal gazdagodó rendszerének új, fontos formái a népi ellenőrzési csoportok. E csofftrtok — egy- egy üzemben dolgozó, vagy faluban élő — népi ellenőrök soraiból, felsőbb kezdeményezés nélkül, látszatra spontán alakultak ki. A valóságban azonban a mindennapi élet követelményei hozták létre őket. Az első ilyen népi ellenőri csoportok az 1958—59-es években alakultak meg. Ma már országosan több, mint 2000 népi ellenőrzési csoport működik, ebből több mint 1700 a falvakban. A csoportok tevékenységét, szerepét a lakosság elismerésén túl, az állami és pártszervek is nagyra értékelik. Igen jó kezdeményezés volt, hogy a csoportok megszervezését, vezetőjük megválasztását a községi párt- és tanácsszervek végezték.'Nagy mértékben növelte ez a helyi népi ellenőrzési csoportok tekintélyét, s munkájuk hatékonyságát is. A legtöbb községben ma is az történik, hogy a helyi népi ellenőri csoportok a tanácsüléstől kapnak megbízatásokat, neki számolnak be a tapasztalatokról, eey-egy vizsgálat eredményeiről.

Mivel foglalkozik a lakosság e legszélesebb rétegeit egyesítő, a helyi viszonyokat mindenkinél jobban ismerő el-