Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

I 1963. április 1?.. péntek NÉPŰJSAG A gyár ablaka... Kapcsolatban az egész világgal ( öt krajcártól 120 ezer forintig } BÉLYEGKIÁLLÍTÁS GYÖNGYÖSÖN AKARHANT gyűjtővel be­széltem még, mind azt mond­ta, hogy az ő szenvedélye nem­csak ismeretszerzésre nyújt al­kalmat, hanem előnyös jellem­vonások kialakítására is lehe­tőséget ad. Amikor most a Gyöngyösön megrendezett or­szágos vidéki ifjúsági bélyeg­kiállítás néhány érdekeltjét kérdeztem meg, ők még az előbbiekhez azt is hozzátették, hogy világnézeti nevelés szem­pontjából is hasznos a bélyeg­gyűjtés. A tételük igazolásául végig­kalauzoltak a tablók hosszú so­rán. Közben sok mindenről hallottam. A végső megállapí­tás azonban őket igazolta. Most néhány dolgot szferetnék visszaadni a látottakból. Szabó Ajtony' fiatál gyűjtőtől kap­tam segítséget törekvésemhez. Először egy-két adatot a ki­állítás méreteire vonatkozóan, összesen 76 vidéki gyűjtő küldte be ide az anyagot, s kö­zülük 18 a gyöngyösi, a kiállí­tott bélyegek összértéke mint­egy százhúszezer forintra te­hető. A legértékesebb bélyeg az 1871-es kiadású, ötkrajcáros magyar kőnyomatos, amely a legrégibb bélyeg az itt látha­tók közül. A modem bélyegek között a pálmát az 1961-es bu­dapesti nemzetközi bélyeg-ki­állításkor kiadott, számozott panoráma kis-ív viszi el. Ilyet csak a kiállítók kaptak. Na­gyon kevés van belőle. Ennek a néhány bélyegnek az értékét ezer forintra becsülik. A legértékesebb gyűjtemény tulajdonosa a pannonhalmi Rill Attila. Magyar postabé­lyegeket állított ki 1850-től 1924-ig. Mindenkinek meg­akad a szeme a törökszentmik­lósi Papp István magyar tör­ténelmi összeállításán. A kü­lönböző bélyegeken a honfog­lalástól kezdve 1945-ig, a fel- szabadulásig ' minden fontos történelmi esemény és törté­nelmi személy megtalálható. VISZONT a legkedveltebb motívumnak a világűr meghó­dítása látszik. Négyen is készí­tettek ilyen összeállítást. És mind a négyen díjat nyertek: két első és két harmadik díjat. Tehát a legeredményesebb té­mát is megtaláltuk a kiállítás anyagából. Érdemes megemlí­teni a nagybátonyi Kajárik Béla anyagát, amiben Ciol- kovszkijtól a Mars 1-ig min­den megvan, összesen 71 al­bum-lapon! A különlegességek között feltétlenül szólnom kell arról K JÓSÁGOK rúg. A labda egyébként épp a térdéig ér. A Leszakadt a ballonkabá­n n in I» tómról egy f§ w Hl U gomb. Pechem ■ van. A kabá­ton bőrgombok vannak, s ez tavaly és azelőtt volt csak di­vat. Ma nem divat és nincs is. Se égen, se földön nem kapni bőrgombot Jó, végeredményben nem nagy ügy, veszek az egy lesza­kadt gomb helyett hat újat Nem tétel, sem a kereskede­lemnek, sem nekem. Hogy mi­ért hat darab? Természetesen mindenki érti: hogy egyforma legyen. Azért van egy kis nosz­talgia bennem. Mégiscsak túl­zás 5 darab jó gombot a ka­bátról levagdosni és eldobni. Azonkívül vadászgombok vol­tak, s bár én életemben még sohasem vadásztam, azért mégis, sőt éppen ezért sajná­lom őket. Megyek az Állami Áruházba, ott mindent kapni. A , .gombosztályon” egy kedves nő elém fesz hat gombot négy nagyot és az ujjakra két ki­csit A nagy gombok mérete meg­közelíti a Schmoll-pasztás do­bozt. Mondom: nekem lesz, férfi-ballonra, ö is mondja: — Mit képzel, majd magára a Togóban megjelent ívről, amely a négy első úrpilótát ábrázolja. Ez a fényképes blokk mindenkit megállít egy pillanatra a szemlélődésben. De ha már az űrrepülésnél tartunk, „csemegének” számít a Cap Canaveralban 1962. feb­ruár 20-i bélyegzővel ellátott USA-bélyeg. amit Glenn felrö- pítésekor adtak ki. A posta- bélyegző precizitása tökéletes: 3 óra 30 perc — olvasható a naptári dátum mellett Térjünk vissza azonban Gyöngyösre. Megtudom, hogy Szabó Ajtony öccsével, Ká­rollyal, a magyar légiposta-so­rozattal részt vett az 1962-es prágai világkiállításon, és har­madik helyezést, értek el. Ugyanezzel az anyaggal most aranyérmesek lettek. Amikor viszont a bélyegek közötti földrajzi különleges­ség iránt érdeklődtem, Kezes Mártát említették. A kiállítá­son Indonéz gyűjteménnyel vett részt, ö mondotta el, hogy állandó levelezésben van az indonéziai Kustani Saleh-hel, aki 18 éves diák és pedagógus­nak készül, összesen tizenhá­rom ország bélyeggyűjtőivel -------------------------------—---------­Be friezték a kon a metszést, — meslie; az < gri D( rcTí1!?!? hajlik az idő. ESTERE Egerben, a Dobó István Termelőszövetkezet iro­dájába mindenfelől érkeznek az emberek. A határból jön­nek, párosával, fáradtan, poro­sán, arcukra már piros rózsát festett a tavaszi nap. Az irodá­ban az elnököt, Cseh Istvánt egyedül találom. Asztal mellett ül, néhány perccel ezelőtt érke­zett vissza ő is a határszemlé­ről, hogy aláírja az aznapi postát. Fáradtan mozog a toll a kezében, hangja is csendesen koppan. amikor megszólal: — Ma jó idő volt, egész nap szántottunk, vetettünk. Reggel óta gyalog jártam a határt, mert annyira sürget már az idő, hogy még a hintóból is ki kellett fogni a lovakat. Azok is szántani mentek ... Hellyel kínál. Továbbra is. az iratokkal bajlódik, de köz­ben a munkák állásáról tájé­koztat. Elmondja, hogy a szö­vetkezetben az idén jól felké­szültek a feladatok elvégzésé­vé r itt tíz szerencsétlen asz- szony? Hátranézek. A tíz asszony valóban ott áll, s arcukból lá­tom: semmit sem remélhetek. Idejében fizetek ég visszavo­nulok. Átmegyek 11 gombbal a zsebemben (5 régi, 6 új) a szomszédos üzletbe. Cselhez folyamodok. Azt mondom a hölgynek: segítsen rajtam, ügyetlen férfi vagyok, a vilá­gon semmihez sem értek, ter­mészetesen a gombokhoz sem. Válasszon nekem... A szíve megesik, csatát nyertem! S vi­dáman tértem otthonomba, most már 15 darab gombbal a zsebemben. Emberek, vigyázzatok a gombjaitokra! Onmaiif Háromnapos döpriH szabadságo­_ mat hőn sze­gi retett váro­I, - somban töl­Kemenyi tottem. Ren­i. .......... geteg élmény­ben volt részem, most befeje­zésül közreadom a legártatla- nabbat. Április elseje, hétfő. Reggel 8 óra. Alszom. A csengő éle­sen felberreg. Kiugróm, ajtót nyitok. Húsz év körüli, isteni jópofa kéményseprő áll az aj­tóban. — Tessék? — Söprűnk ... — Mit tegyek, mit kell csi­nálnom? — Semmit... — Akkor, miért csengetett? — Hogy bejelentsem: sem­milyen felelősséget nem válla­lunk, ha kijön a korom. — Köszönöm .,. Suha Andor tart kapcsolatot orosz, angol és német nyelven. A levelező partnerek száma közel negy­ven. Közülük a legidősebb a 26 éves finn mérnök, akivel „apróhirdetés” útján jött ösz- sze. A legfiatalabb a 16 éves drezdai diáklány. Arra voltam még kíváncsi, hogy a kiállításnak ki a leg­fiatalabb részvevője. Kiderült, hogy három egykori kisdiák nevét kell egyszerré lejegyez­nem: ifj. Ferencfalvi Kálmán, Horváth Tamás, mindketten Gyöngyösről és Németh Lívia Miskolcról. Az általános iskola III. osztályába járnak. Lehe­tőségeik tehát hasznos szenve­délyük kielégítése területén is ma még beláthatatlanok. EZEK UTÁN úgy foglalhat­nám össze a bélyegkiállítás tanulságát, hogy az minden vonatkozásban sikert ho­zott. A zsűri is megállapította, hogy a tavalyi, budapesti or­szágos kiállítást is felülmúlja, mind a részvevők számát, mind a beküldött anyagok mi- ; nőségét illetően. Ahogy mond­ták: várakozáson felül sikerült az első vidék; országos fiúság bélyegkiállítás Gyöngyösön. (g. molnár) afavasziak vetéséi, zdlék a szőlő kapálását obó Tsz-ben ■ re, s jeli is haladnak a tavaszi i munkákkal. — Már a télen elvégeztük a : gyümölcsfák tisztítását — ma­- gyarázza —, a szórvány gyti­- mölcsösök rendbetételét, per- t metezését, befejeztük az olt*­■ ványkészítő tanfolyamot, fel- f sodrony óztuk az új telepítésű- szőlőket, s ahogy az idő enged­♦ te, a metszést is megkezdtük. ; Jegyzetfüzetembe egymás ‘ után írom aiz újabb eredmé- 1 nyékét: 1 Befejezték a metszést, az áj : telepítésű szőlő nyitását, és két > narna hozzáfogtak a venyige- l szedéshez, a szőlő első kapálá- , sához. : AmíV ezeket jegyzem, eszem­■ be jut a hároméves szövetke- : zet első esztendeje. Milyen ne-' hezen is indult akkor az élet? : tűnődöm, I isns- szélni az emberekkel, amíg a- munkát valamennyien meg­♦ kezdték? De még tavaly isi- Korán tavaszodott, s mégis később fejezték be a vetést^ J mint ebben az évben, pedig az .(idén ugyancsak összeszaladt í minden munka, de most a ke­dves munkaerővel tervszerűb- .♦ben, gyorsabban tudják már .(végezni feladataikat. .♦ — A tagok bíznak a szövet­.* kezeiben — magyarázza okát .♦az elnök, aztán elmondja, hogy :$az elmúlt évben kritikus idő-; .♦két éltek át valamennyien, . * hiszen lefagyott a szőlő s ♦ mégis negyven forintot tudtak ♦ I osztani munkaegységenként és *a tagok előtt bebizonyosodott, :{hogy a tsz életképes, erős a ♦ legnehezebb körülmények kö-1 í zött is biztosítani tudja a szór- .*galmas emberek jövedelmét* ♦ tisztességes megélhetését. .( Maguk a brigádvezetők ha­jiadnak ma is elől, mutatnak ♦ példát a munkavégzésben* A; ♦ Dobó Tsz-ben a brigádvezetöli J is szántanak, vetnek, tudják: ♦ minden dolgos kézre nagy ■* szükség van ezekben a napok­éban. ■J — A szőlővesszők egészsége- ‘ sek, nem tett kárt bennük a l rendkívüli hideg tél. Ez is ♦ serkenti a munkát. Csupán I vadkártételről beszélhetünk. ♦ — Teljesíteni tudják-e tér- J vüket? — kérdem. ♦ | *7 ptrA félévben sze­♦ I AZ ELSŐ vetnénk telje­síteni egész évi „állatleadási” ♦ tervüket. A lehetőségek adva (vannak. Ezenkívül növelni sze- fretnénk baromfiállományunkat ♦ és szeretnénk a tervezett 84 ♦ ezer munkaegységből valamit (megtakarítani is... — hangzik ♦ a válasz. És az elnök szavai J nyomán bízni lehet abban. (hogy az egri Dobó István Tsz *az idén szintén jó eredmény- ínyei zárja majd az esztendőt. ♦ F. L lektiva. Egyedül kezdték a bri­gádversenyt 1961-ben, s azóta a cím és az oklevél mellé a brigád jelvénytVis megkapták most. Mit tettek azért, hogy a jel­vény birtokosai lehettek? — Igyekeztünk, hogy mun­kánkat ésszerűen és ötletesen végezzük — mondja szerényen a brigadéros. — Olvasó- és ta­nuló-brigád a miénk. Öcska és elfekvő anyagokat kutattunk fel, azokat hasznosítottuk, öt újítás helyett 13-at nyújtot­tunk be. A brigádból kétten végzik a gépipari technikumot. Pogonyi Sándor az első osztályt, Sárosi pedig az idén érettségizik. Sí­pos- I mre most fejezi be a nyol­cadik osztályt és Cserhalmi János, lakatos szakmája mellé újabbat szerez, a hegesztőit. S ezenkívül a brigád minden tagja részt vesz a politikai ok­tatásokon, munkásakadémiai előadásokon is. Ha a szocialista brigádok­nak bizonyítványt adnának, a Sárosi-brigád indexébe azt ír­nák: „felsőbb osztályba lép­het!” A többszörös szocialista brigád megérett arra, hogy va­lóban feljebb lépjen, hogy ma­gasabb követelmények teljesí­téséért küzdjön. Elsőként akar­ják munkahelyük bejárata fölé szögezni ezt a táblát: szocia­lista üzemrész! ★ Bármely ablakon kitekintsz, nem sokat láthatsz, csupán a világ egy kihasított, ék alak­ban fúró darabját. A betekin­tés már erőltetőbb a szemnek —, de egyáltalán nem sivár a kép, amit az ember láthat, amire a gyári versenytábla nyit széles ablakot. S más elő­nye is van az Egri Dohány­gyárnak — a „rádió". A han­gosbemondó, amely hónapról hónapra dicsér és dorgál is. Mindenkit érdeme szerint. Pataky Dezső * úuinítűk Boda István, Garai Gábor, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Jevgenyij Jevtusenko, Leonyid Martinov, Simon István, Som­lyó György és Jevgenyij Vino­kurov versei. Í R Ö M Öl ÉS BOSS2 A tárgyra térek. Hazajön és azt mondja: „hétfőn nem me­gyünk iskolába, mert ideológia lesz.. Ránézek, s ő azt hiszi, hogy kételkedem a szavában, ezért megismétli: „a tanároknak hét­főn ideológia van...” A gyerek elsős. Nézem az arcát, hogy az örömön kívül (nem lesz tanítás!) mit mutat. Érti ez, amit mond? — Mi az az ideológia? — kérdem. — Nem tudom — szól. — De hát mit csinálnak hét­főn a tanár bácsik és nénik? — Tanulnak... — válaszol ismét. De már otthagy, fut a grundra, ahol várják őt a ba­rátok, a hinta, a... — Állj! — kiáltok. — Mit tanultatok ma? — Mozartról beszélt a tanár néni. Azt mondta, hogy már négyéves korában zenét szer­zett, hogy elbújt a zongora alá, amikor az édesapja játszott... — És te? — Én nem vagyok Mozart —, szól, s látom, szeme ravaszká­san csillog, s kezével el nem engedi az ajtó kilincsét: — Na jó, mehetsz ... Az ablakból látom, hogy az udvaron egy hatalmas fociba — Nem teljes még ez a vál­lalás — mondja a brigádvezető, és sorolja, mi minden hiányzik még a papírról, amit elhatá­roztak: elvállalják árva és el­hagyott, az állam gondozására bízott gyermekek patronálását; a gyár területén brigád-parkot létesítenek, amit ápolnak és gondoznak; s minden tag 6 óra társadalmi munkát vállalt a városfejlesztési munkákból. És még valamit... Egy „ter­ven felüli” vállalást is teljesí­tett a brigád. Hogy mi volt ez a „vállalás”? Minden szósza- porítás helyett elég, ha csak annyit mondok: Gulyás Rozika „nincs többé”, csak Várhegyi Lászlóné. . . . bölenőig A gépi szivarkagyártáson is gyökeret ereszt á szocialista brigád-mozgalom fája. Pelyhe Miklós gépmester csoportja — Leszkovszki Zoltánná (nevével találkozni a versenytáblán) és társai — határozták el: csatla­koznak a szocialista vetélke­déshez. Rubi István osztályvezető mondja róluk: — 1980 kilogramm dohányt takarított meg az osztály már­ciusban, ami 1 800 000 darab cigaretta készítéséhez elegen­dő. A legnagyobb érdem Lesz- kovszkinét és társait illeti az eredményért, mert nem keve­sebb, mint 674 kilogramm do­hány megtakarításával járul­tak hozzá a sikerhez. Tizen­egy gépcsoportunk közül az ő gépcsoportjuk érte el a leg­szebb teljesítményt. Eredmé­nyük háromszorta jobb, mint az osztály átlaga. S nemcsak mennyiségi, ha­nem minőségi sikereik is ki­válóak. Szakmai és emberi feltételeik adottak ahhoz, hogy küzdelemre lépjenek a szocia­lista cím megszerzéséért. Egy lépcsővel feljebb ! Sárosi Béla 9 tagú lakatos- brigádja a „legöregebb” kol­A könyvek két egri „szék­helyén”, a megyei könyvtár­ban és a könyvesboltban adott műsort tegnap az irodalomba- rátok klubja. A műsorban ma­gyar és szovjet költők versei szerepeltek: Bárány i Ferenc, APRÓ & i zesével, párhuzamosan láttam futni a csöveket Egyébként ebből jöttem rá, hogy a pincé­ben vagyok. — A mások lakása is ilyen lett — szól az asszony. — No, igen, ha másoké is, akikor egy szót sem szóltam, akkor, ugye, minden rendben... A baj csak ott kezdődik, hogy az illetékesek sem szóltak, nem kérdeztek, csak fúrtak, faragtak, s most ott meredez- nek a levegőben végződő csö­vek. Ha gáz kell, rakassam át a cserépkályhákat, fizessek néhány ezer forintot. Ha a fel­sorolás hiányos, vagy esetleg nem pontos, az azért van, mert értesüléseimet a segédmunká­soktól szereztem, nem az ille­tékes hivataloktól, miután ők ilyen papírt elfelejtettek kül­deni. íj ix ■ Előrebocsá­„Ideológia----------------------gyerek”. Leg­feljebb abban, hogy egy hó­nappal veri az utcában a srá­cokat cipőkoptatásban. Azok­nak tudniillik háromig, neki csak két hónapig tart egy pár cipő. De lehet, hogy ez is szü­lői elfogultság, ezért még a lát­szatot is el akarván kerülni, ezt a fejtegetést is abbaha­gyom. (Mindenki maga cipeli a saját terhét). Sz ínhely: az Egri Dohány­gyár. Az „ablak”: a szocialista vetélkedés híreit publikáló versenytábla. S aki az ablakot kitárja: Szkárosi Gyula, ter­melési felelős. Címszavak If an Bármely ablakon kitekintsz, nem sokat láthatsz, csup>án a világ egy kihasított, ék alak­ban futó darabját. A betekin­tés már erőltetőbb a szemnek — így óhatatlanul sivárabb a kép. Vajon a gyár „ablaka”, a versenytáhla. mennyit mutat meg a munkatermek életéből, a munkaverseny lüktető ele­venségéből, mennyire tükrözi vissza azt a lendületet, lelkese­dést és erőfeszítést, amit a munkások tesznek az üzemi védjegy jó híréért? Nincs nagy lehetőség és tér arra, hogy aprólékos részletes­séggel publikáljanak — szük­ségtelen is. Csák címszavak­ban, lényegretörően — osztá­lyonként — jelzik az eredmé­nyeket a szocialista brigádok, s a legjobb egyéni dolgozók teljesítményeit... — „A Daró- czi- és a Gulyás-brigád válla­lásaikat teljesítették”; — Lesz­kovszki Zoltánná és társainak anyagmegtakarítását; az éves vállalás havi törlesztéseit; s ami bosszankodásra ad okot: „Szivarka előkészítésnél a mel­léktermék képződés igen ma­gas!" S mi újság benn a munka­termekben, azoknál a brigá­doknál, azoknál az osztályok­nál, amelyek a táblán szerepel­nek ...? Bölcsőtől.. * A múlt év januárjában ala­kult meg Gulyás Rozika veze­tésével a gyár első női szocia­lista brigádja. Ott voltam a „bölcsőnél", s később Is tud­tam lépéseikről. Nem a leg­jobb „közegben” kezdtek mun­kához, tamáskodó fintorgások kísérték őket: „ugyan, mit akarnak ezek?!" S a lelkes „lá­nyos-brigád” mindennap bizo­nyított; bizonyította, hogy nem holmi női szeszélyből fakadt az elhatározásuk, hogy szán­dékaikat nem szalmaláng fűti. És az eredmény: április 3-án ünnepélyesen odaadományoz­ták nekik a kitüntető és meg­tisztelő szocialista címet! Ek­kor tartották a brigád-,.kereszt telőt” is: Kossuth Zsuzsa ne­vét vették fel. Legújabb vállalásaikat is elkészítették már, mert a cím mellé most meg akarják sze­rezni az oklevelet, s később a jelvényt Távol a várostól, s a heten­ként egyszeri megtérés élessé teszi az egyébként eltompult szemet így azután az ember észrevesz olyasmit is, ami kü­lönben, ha egyfolytában Eger­ben élne, fel sem tűnne a szá­mára. » össze-vissza lyukasztották a _ X _ lakásom. Lyuk gaz az előszobá- ■■ —J ben. a fürdő­szobában, a konyhában ég a szobákban is akkora, hogy ha valaki az előszobámba lép, én nyugodtan fekszem a reka- mién, csupán az újságot kell letennem, s látom, hogy ki akar éppen vasárnap délután zavarni, anélkül, hogy belépett volna. A lyukakat szerdán, Pesten már elfelejtettem. Szombaton azonban rozsdás csövek futkároztak a lyukakon át az egész lakásban, nem a falba süllyesztve, hanem a fal mellett, attól úgy 10 centire. Még szerencse, hogy húsvétra nem festettem, így okosabban megúsztam a tavaszi lakás- díszítést. A tanács vasárnap nem fo­gad. a KIK sem. a feleségem viszont kéznél van, ezért tőle kérdezem, hogy mi ez? — A gáz... — feleli. — Hogy engedted be őket? — Azt mondták, hogy meg­bízhatok bennük, nem visznek el semmit. — Jó, jó, de a lakás, hogy néz ki? Hatalmas intézmé­nyek alagsorában futnak így össze-vissza a csövek. Egyszer eltévedtem a Parlament épüle­tében, s lent az alagsorban ti-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents