Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-27 / 97. szám

Éljen népünk vezető ereje, a magyar munkásosztály! Nem a gyár munkásain és nem is a vezetőkön mült, hogy az idei nyereségrészesedés csak három nap, azaz 122 ezer fo­rint, és kifizetnek még 18 ezer forint jutalmat. A rendeletek szerint most ennyi jár a gyár dolgozóinak. De több illetné meg őket, ha lenne olyan ren­delet, hogy a korszerűen gyár­tott termékért többet fizesse­nek, vagy a műszaki fejlesz­tésre fordított erőkifejtést a tervezésnél és a nyereségrésze­sedési rendszer kidolgozásánál figyelembe vehetnék. De az ilyen megoldások még nem születtek meg, erről nálunk legfeljebb elvi viták folynak. Igaz. az Egri Dohánygyárban vásárolnak két porszívót, amit a dolgozók kölcsönbe vehet­nek, ezzel Is némileg könnyít- hetík az otthoni második mű­szakot De az erre szánt há­romezer forint, a sport és a kulturális támogatás összege jutalmazásra, vagy a nyereség- részesedés pótlására nem for­dítható, ezzel senkinek sem csorbítják jutalmát, vagy nye­reségrészesedését. A eél Jutalom Ne feledkezzünk meg tízezer forintról, amit eéljutalmul tűztek ki azok számára, akik a legjobb eredményeket érik el a sei ej tcsökk en tésben, az al­katrész- és anyagmegtakarí­tásban, valamint az állásidők csökkentésében. Mert nem ele­gendő a gépesítés, a korszerű technológia. Az adott új lehe­tőségekkel élni kell, jól és oko­san. Erre ösztönöz a célprémi­um. Ha a dohánygyáriak kihasz­nálják újabb lehetőségeiket, az anyagi és erkölcsi ösztönzőket, a következő esztendőkben nem kell keresni, hogy hová tűnt a nyereségrészesedés. Dr. Fazekas László Hatvani reflektor Horváth Mihály u. 8. Talán már egy év is elteli azóta, hogy a TEFV egyik tehergépkocsija — amely a hatvani TÜZÉP fatelepére építőanyagot szállított — ne­kiment a Horváth Mihály út 8-as számú ház kapujának és a téglából épült egyik pillért kidöntötte. Az esetet akkor jegyzőkönyvezte ts a TÜZÉP telepvezetője, majd átadta azt a Városgazdálkodási Vál­lalatnak intézkedés végett, a jegyzőkönyv állítólag eltűnt és az illetékes szerv a meg­rongálódott bejáratot még máig sem állította helyre. A házban több család lakik és vannak az udvarban kis gyermekek is, akik — mivel nines kapu — bármikor kisza­ladhatnak az utcára, tgy tör­tént ez a napokban is, ami­kor egyikük majdnem egy autó alá került. A lakók és a gyermekek szülei már nem. egy ízben kérték a kapu helyreállítását és annak ellenére, hogy né­hány darab téglából, kis költ­séggel és rövid idő alatt már régen helyreállíthatták volna a bejáratot, ez nem történt meg. Jó lenne, ha e. Városgazdál­kodási Vállalat most már ha­ladéktalanul intézkedne, s nem várná meg esetleges balesetek bekövetkezését, me­lyekért esetleg neki is kellene vállalnia a felelősséget! (r) Felhívás A Gyöngyösi Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya közli, hogy a felsővárosi te­mető úgynevezett középső, le­zárt részét újból parcellázzák. Mindazok, akik a síremlékeket az újbóli használatbavétel után is meg akarják váltani, szán­dékukat jelentsék be a Városi Tanács Kertészeti és Köztisz­tasági Üzemének Kossuth utca 40. sz. alatti irodáján. Egészségügyi Osztály Az év végére elkés A március végi nagy áradás mosta ki a Kapóinát is ke­resztülszelő 3-as számú fö köz­lekedési út hídját. A híd meg­csúszott, rajta a közlekedés veszélyessé vált. A megrongá­lódott hidat lezárták, és mel­lette két nap alatt új, szük- séghidat vertek. Bontják a hidat a Közúti Jelenleg a Közúti Üzemi Vállalat munkásai a megron­gálódott híd szétszedésén dol­goznak, még néhány hétre van szükség a régi híd maradvá­nyainak eltakarításához. A ki­sebb teherbírású szükséghíd nem pótolja elődjét, a kápol­nai szakaszon meglassult a forgalom, gyakran hosszú gép­kocsi-konvoj várakozik a ká­polnai híd előtt átkelésre. Balogh Zoltán, a Közúti Iskolahét az egri Dobó István Gimnáziumban Deák Sándor a Füzesabony—Poroszló—Hevee-i megbecsült szerelője. Hová tűnt a nyereségrészesedés? Az Egri Dohánygyárban hó­napok óta folyik a vita, hogy lesz-e nyereségrészesedés, és ha igen, mennyi. Év közben is vizsgálták ezt a vezetők és sok­szor kérdezgették a munkások. De a mérleg, a vállalati elszá­molások azt mutatták, hogy a gazdaságosság nem alakul olyan kedvezően, mint ahogy a tervek előírják. Mindezt a munkások többsége tudta. Szor­galmasan dolgoztak, munká­jukban és az új gépekben bíz­tak. Valóban, az elmúlt évben többet és nem is rosszabbul dolgoztak a dohánygyáriak, mint máskor és éppen ezért, az utolsó pillanatig bizakodtak. Az üzemi tanács döntött, há- romnapi bérnek megfelelő nyereségrészesedés jár a do­hánygyár dolgozóinak. Ezt má­jus elsejére kifizetik. Aki ré­gebben dolgozik a gyárban, az átlagosnál többet kap, aki fe­gyelmi vétséget követett él, az kevesebbet. Ez igazságos ég jo­gos, ezt nem is vitatják. De miért csak három napi nyere­ségrészesedést fizetnek és miért nem többet? Ezt keresik, ezen vitatkoz­nak most az emberek. „A gé­pekbe ölték a pénzt. Űj vágó­gépet, fonógépeket vásároltak, kazánokat szereltek és silókat építettek, ezek vitték el a nye­reségrészesedést” — méltatlan- kodnak többen. De olyan hí­rek is lábra kaptak, hogy azért kevés a nyereségrészesedés, mert porszívót vásárolnak, üdültetésre, meg a KISZ-re költik a pénzt. És a rossz hir szárnyakon jár, vitatkoznak és bosszankodnak a munkások, különösen az asszonyok. Közel másfél milliós beru­házást és 1,3 millió forintos felújítást végeztek az Egri Do­hánygyárban. De az új gépek­re államunk adja a pénzt, a fel­újítási költségek sem terhelik a gyártási költségeket. Nem az új gépsorok és a modem gyár­tástechnológia alkalmazása „emésztette meg" az idei nye­reségrészesedést, bár való igaz, közbejátszott, hogy most csak háromnapi nyereségrészesedést fizethetnek a dohánygyárban. Nem ellentmondás ez? De igen. Olyan ellentmondás húzódik meg itt, amely a műszaki ha­ladás és a tervgazdálkodás mechanizmusa között ma még fennáll. A műszaki fejlesztési tevékenység egyre inkább el­különül az üzemszerű terme­léstől, részben eltérő, sajátos gazdasági intézkedéseket igé­nyel, sajátos érdekeltségi vi­szonyokat követel. Ennek meg­valósítása, a helyes gyakorlat még nem alakult ki gazdaság- politikánkban. így előfordul az a visszásság, hogy amelyik Ü2em korszerű technikát alkal­maz, saját erőből, „házi kivi­telezéssel” korszerűsít, gazda­ságilag hátrányos helyzetbe kerül a régi, megszokott mó­dokkal termelő üzemekkel szemben. Az Egri Dohánygyárban a régi technológiává! ellentétes, új és korszerű technológiát dolgoztak ki. Az új gépsort nem állíthatták be egyszerre, hanem csak fokozatosan, rész­leteiben. Korszerűsítettek és közben üzemszerű termelés folyt, persze sok bajjal és ne­hézséggel. Inkább ne (ették volna? A gépesítést és a korszerűsí­tést nem lehet halogatni. Az elmúlt év végén indult az új gépsor, októbertől már nem jutott Idő arra, hogy az átme­neti nehézségeket pótolják. De a korszerűsítés következtében közel fél millió forinttal javult az idei év első negyedévi gaz­dasági eredménye az előző év hasonló időszakához. A nehéz­ségeket és termelési kieséseket a jelenlegi rendelkezések sze­rint nem lehetett beszámítani, így a következő évek biztos megalapozásáért, a további na­gyobb összegű nyereségrészese­désért mo^ bizonyos áldozatot kellett hozni. Április 28-án, vasárnap dél­előtt kezdődik és május 4-én zárul az egri Dobó István Gim­názium iskolahete, melynek keretében nyilvános hangver­senyek, ünnepi szakköri ülé­sek, kiállítások mutatják be a ; nyilvánosság előtt a gimnázi­um jelenlegi és volt diákjai­nak széles körű tudását. ' Vasárnap délelőtt fél 12 óra­ikor a Gárdonyi Géza Gimná- Jziüm dísztermében a gimná­zium azon volt növendékei »lépnek fel nagyszabású hang­verseny keretében, akik mű­> vészi pályát választottak, s ha- Pzai és külfödi közönség előtt ’ már számos sikert arattak. Itt ílesz Keskeny Mária énekmű- [ vésznő, az Állami Filharmó­nia tagja, aki júniusban Fran­ciaországban énekel, Delley J6- |-zsef zongoraművész, az Álla­lmi Szegedi Zenei Szakiskola t tanára, aki a május 2—14 kö­rzőit rendezendő prágai nem­Aprilis 29-é l a IV-es bérleti ha utolsó el í Április 29-én, hétfőn este 7 \ órakor Egerben, a Gárdonyi j Géza Színházban az Országos í Filharmónia, és az egri Váro- rsi Művelődési Ház által szer- övezett IV-es bérleti sorozat utolsó előadására kerül sor. 'Ezen a befejező hangverse- \ nyen a Belügyminisztérium •»Szimfonikus zenekara ad mű­sort, Vavrinecz Béla vezényle- f tével. Közreműködik Nicolae jBrindus román zongoramű­\ í Hatvanban is 1 | a gyarmati i i A hatvani MÁV Liszt Fe- ?renc Kultúrotthon ban össze­ír gyűlt mintegy 500 felnőtt és \ fiatal bensőséges ünnepség ke- i rétében emlékezett meg a gyar- mati rendszer ellen és a békés i együttélésért folytatott harc > nagyszerű gondolatáról. > Az ünnepség díszelnökségé- :ben helyet foglaltak többek között Sebestyén János, a KISZ járási szervezetének tit- ,kára, Stankovics István, a vá­rosi tanács vb-elnökhelyettese, Mag Gyula, a járási pártbizott­zetközi zongoraversenyen sze­repel, és Marczis Demeter operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, aki június 15- és július 5 között a Szófiai Nemzetközi Énekhangverseny­re kapott meghívást. A következő héten ünnepi szakköri üléseket rendez az iskola matematika, orosz, tör­ténelem, földrajz és filozófiai szakköre. Ezekben a napokban kerül sor Az ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom próbálá­saira, s az iskola politechni­kai kiállításának megnyitásá­ra. Május 4-én délelőtt sport- versenyek lesznek a békési, szegedi Kiss István Gimnázi­um tanulóinak részvételével, majd délután 3 és este 7 órai kezdettel a díszteremben, az iskolahét záróakkordjaként a békési gimnázium növendékei bemutatják Abruzov Tányá című színművét. sn kerül sor i u í$ versen r sorozat leadására vésznő. A műsoron bemuta­tásra kerül Szabó: Lírai szvit, Saint-saens: G: moll zongora- verseny és Csajkovszkij: VI. szimfónia. Az idei hangversenysorozat nagyobb sikert ért el, mint az elmúlt évi. Reméljük, hogy a következő évadban még több hangversenyen gyönyörköd­hetnek neves zeneszerzőle al­kotásaiban az egriek. megünnepelték fjuság napját ság képviselője, Gyarmati Já­nosáé, a járási nőtanács kép­viselője, dr. Rőczey Ödönné, a Bajza József Gimnázium neve­lési igazgató-helyettese, Klaus- mann Ferencné, Kovács Ká­roly és Marosvári János. Sebestyén János megnyitó szavai után Ármos Amália gimnáziumi tanuló Várnai Zseni Katonafiamhoz cimű versét adta elő, majd Sándor András, a járási KISZ-vb tag­ja mondott ünnep: beszédet. (r) Üzemi Vállalat munkásak az új híd építéséhez. Az már biztosra vehető, hogy az új híd nagyobb teherbírású lesz. Figyelembe vették a tervezők az idei árvíz tapasztalatait, és vasbeton alapra tervezik a hi­dat. A főmérnök szavai szerint még ez évben elkészül a híd, és akkor újra zavartalan lesz a közlekedés a 3-as számú fő közlekedési út Heves megyei szakaszán. (tóth) zül a kápolnai híd Üzemi Vállalat főmérnöke el­mondotta, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium utasítása értelmében az Űt- és Vasúttervező Vállalat készitii el a kápolnai hid tervrajzát. Előreláthatólag néhány héten belül megkapják a kész terve­ket, és akisor hozzákezdhetnek X végére egészséges versennyé | alakúit. 4 A szép szó, a meggyőzés, az? üzemi agitáció különböző for-f mái sokat segítettek, de alap-t vető ösztönzőnek a helyes bé-J? rezés kialakítása, a különbö^j- ző célprémiumok, a helyes ju-% talmazási rendszer és a kilo-J, méterpénz fizetésének megol-f dúsa jelentette. Részletesen elmagyarázták af gépkocsivezetőknek és a rako-X dóknak, hogy milyen sokat je-? lentene — nemcsak a vállalat-? nak, hanem a dolgozók jutta-X tásainál is —, ha minden te-x herkocsi naponta csak egyszer? fordulna többet, ha kevesebbet? várakoznának rakodókra, me-x netlevélre, tankolásra. Lehetv üzemanyagot megtakarítani, a? gépkocsit és a gumikat j óbban £ kímélni. Akadt, akire a példa? is ragadt, de aligha hagyott va-| lakit hidegen, hogy a 120 ezer? forintos célprémiumból neki? jut-e valami, a MÁVAUT-I sofőrök is egyre jobban dol-X goztak. A második negyed-} évben 96 606, a harmadik ne-} gyedévben 142 700, végül pedig} 146 000 forint „borítékon fe-í lüli” pénzt kaptak. A szerelők februári fagyban-? sárban több kocsit és jobban? javítottak, mint a korábbit években bármikor. A busz-? sofőrök, tehergépkocsi veze-? tők elismerést és köszönetét? érdemelnek a rendkívüli tél- a ben tanúsított helytállásért, a| személyforgalom és a teher-? forgalom vártnál sikeresebb? lébonyolításáért. Az admi-f nlsztratív dolgozók minimális? gépesítéssel is igyekszenek? megoldani feladatukat. X A megtisztelő kitüntetés —1 úgy véljük —, méltó helyre? Jutott Megtartják-e, méltók? maradnak-e a vörös vándor-1 zászlóra? Tettekkel, a hétköz-? napok szorgos munkájával ad-?; ják rá a választ — a vezetők?: és a munkások, több mint?; 2600-an. |] . t. i kongresszus időszakában 1750 dolgozó versengett, hogy válla­lásait becsülettel teljesítse. Ne­mes vetélkedés alakult ki a hasonló adottságokkal rendel­kező kisebb telepek és az örök rivális: Eger és Gyöngyös kö­zött Most sem tagadják, az egriek és gyöngyösiek között a megengedhetőnél tovább bur­ján zott az ellentét, de ez év légkörét teremtették meg és egyidejűleg szigorították a munkafegyelmet. Ezt a fegyel­met nem katonai szigorra, nem megfélemlítésre, hanem türel­mes nevelőimül kára, meggyő­zésre és példamutatásra ala­pozták. Frontális támadást indítot­tak minden tunyaság, nem­törődömség és mindenfajta la­zaság ellen mindjárt az 1962. Rövid, pár soros hír a Hiva­talos Közlönyben és az újsá­gok hasábjain: A Miniszter- tanács és a SZOT vörös ván- dorzásdójával tüntették ki a 4. sz. Autóközlekedési Vállalatot Ez a legnagyobb kitüntetés, amelyet nálunk egy kollektíva elnyerhet. Miért szólunk mégis •hétköznapi csodáról? Csodák nincsenek és ilyes­miről a 4. Számú Autóközleke­dési Vállalatnál sem lehet szó. De az feltétlen csodálatot, elis­merést és megbecsülést érde­mel, hogy az 1961. évi 7,1 mil­lió forintos eredményromlás után 1962-ben 29,3 millió fo­rint nyereséget ért el a válla­lat, 6,3 millió forinttal többet a tervezettnél. Az alaprentabili­táson, a terven felül elért nye­reség pedig' olyan összetett gazdasági mutató, amelyben a gazdasági vezetők, a munká­sok, a párt- és tömegszervezeti vezetők sikeres együttműködé­se és eredményes ipar kodása mutatkozik meg. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a hétköznapok derek as helyt­állásáról és nem csodákról kell szólnunk, ha arra a kérdésre akarunk választ adni, hogy mi­ként érték el azokat a kiváló eredményeket, amelyek után birtokosai és védői lesznek a büszke zászlónak és a megtisz­telő kitüntetésnek. Két esztendővel ezelőtt a vállalat gazdasági helyzete zi­lált volt, személyi ellentétek, kapkodás, zűrzavar és elége­detlenség jellemezte a vállala­tot Hosszabb huzavona után került sor a gyöngyösi és a» egri autóközlekedési vállalat összevonására. Több mint 700-as kocsiparkkal rendelke­ző és 2600-as létszámon felüli nagy vállalat lett a 4. számú Autóközlekedési Vállalat ŰJ igazgató vette át az Irá­nyítást, felelős beosztásokban is személyi cserék történtek és mindenekelőtt létrehozták az egysége® párt- és szakszerve­zeti bizottságot. A megyei iairt-végrohaj lóbizottság ala­pos elemzés után tárgyalta a vállalat helyzetét, határozato­kat és javaslatokat tettek a ve­zetés színvonalának javítására. Alapvető változás követke­zett be a vállalat központjá­ban és a telepeken, embersé­ges vezetési stílust, a bizalom ^őétköznafii „elődeik” év elején. Ez a kezdeményezés a kongresszusi versenyben tel­jesedett ki. Huszonöt szocialis­ta brigád, mintegy 150 forgal­mi és műszaki dolgozó muta­tott példát. Hozzájuk csatla­koztak a vállalat régebbi mun­kásai, a tőrzsgérda java és a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents