Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-26 / 96. szám

"’ • . ' / Éljen és erősödjék a testvéri kommunista és munkáspártok egysége! A magyar ipar impozáns kirakata a BNV Sajtótájékoztató a MLOSZ-ban (Tudósítónktól) Tegnap délelőtt Budapesten, 1 Magyar Sajtó Házában, dr. Vitéz András, a BNV igazgató­ja sajtótájékoztatót tartott a hazai és a külföldi újságírók számára. Dr. Vitéz András bevezetőjé­ben elmondotta, hogyan lett a BlV-böl BNV? — Az elmúlt évben rajtunk kívül még 10 vásár rendezői kérték felvételükét az UFI-be. (Nemzetközi Vásárok Egyesü­lete). Egyiket sem vették fel rajtunk kívül. Pedig a többi kérvényező kapitalista orszá­gokból volt, de a vásárok összképe és tartalma nem ütötte meg a mértéket. Szá­munkra ez természetesen politikai sikert ls jelent, de mindenekelőtt a magyar ipar fejlődését fémjel­zi. Ezután Vitéz elvtárs a vá­sár céljáról beszél.- A cél, hogy mindenekelőtt saját iparunknak csináljunk a szó jó értelmében vett hírve­rést. Minden más csak másod­éi harmadsorban jöhet számí­tásba. Tavaly ősszel a vásár a Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Ez így is helyes, hiszen a vásár a külke­reskedelem segítője, hírnöke, hazánk iparának hatalmas ki­rakata. Sokszor kérdeznek ben­nünket — folytatta dr. Vitéz András —, különösen kapitalis­ta népek vezetői és külkeres­kedői, nem utolsósorban az új­ságírók, hogy miért rendezünk mi ipari vásárt, nemzetközi jelleggel. Hiszen, mondják ők, itt minden állami, s külkeres­kedelmünket, tehát a vásárlást is, az állam bonyolítja le. Hiá­ba tetszik meg a magyar álla­mi ipar főmérnökének egy automatagép, úgy sem veheti meg! Látszólag a kérdések jogo­sak. De mi a valóságos hely­zet? Ha a kapitalista népek újat, jobbat és modernebbet mutatnak be nálunk, talán ak­kor ott, rögtön nem is, de már a következő évben ezt a jobbat vesszük meg. Hiszen a vásárlást végső fokon nálunk is emberek, elsősorban szak­emberek végzik, ők választa­nak, s az csak természetes, hogy a legjobbat. S végső fo­kon az igényt igenis a vállala­tok vezető kollektívái nyújtják be. Tehát a mi vásárlási igé­nyünknek tudunk konkuren­ciát, versenyt teremteni a kapitalista, de mirften kül­földi nép számára. — Most az idei vásáron — folytatta Vitéz elvtárs — na­gyon megszűrjük a hazai' ipar kiállításra kerülő termékeit is. Csak a világszínvonalat elérő, esetleg ezt meghaladó aruk ke­rülnek a „kirakatba"! Ezért és a könnyebb áttekinthetőség végett a magyar ipar kiállítá­sát teljesen szakosítottuk, te­hát nem szektorok szerint, de iparféleségek szerint állítunk ki. (Egymás mellett az állami, ktsz-i. kisiparos, stb.) A Külker befolyása e vásár irányításába és felügyeletébe többek között azért is helyes, mert ezentúl az üzletek köté­sénél a felvilágosító munkát is egy szerv végzi. Végtére is ők tudják jobban, hogy mit adtak már el, miből mennyi van még, stb. Tavaly ennek az egy­ségnek a hiánya sok bonyo­dalmat okozott. A lapok több­ször is hírt adtak már arról, hogy az idén az újdonságok kö­zött jelentkezik majd a játék­kiállítás is. Ez persze mélyebb célokat, elképzeléseket tükröz. A gyermek- és ifjúságvédelem hazai és nemzetközi tapasztalatait vitatták meg az értelmiségi nők klubjában A vásár játékkiáliítása csu­pán mintegy nyitánya kíván lenni a magyar játékipar fel­virágoztatásának. Üzemeink­ben a sok hulladék, kisebb üzemünk, ktsz-ünk gépi és emberi kapacitásának jobb ki­használására komoly lehetősé- ! get nyújt. Az igény pedig já- í tékokra itthon és a nemzet- i közi piacon is megvan. Tájékoztatója befejező ré­szében dr. Vitéz András vá­sárigazgató az idegenforga­lomról beszélt. — Még csak a külföldi cég­vezetők és üzletemberek is szívesen jönnek hozzánk, akik, jóllehet, itt ki­sebb üzleteket kötnek, mint más nyugati vásárokon. Má­jus kellemes időt ígér, a vá­ros szép és barátságos. S az idegenforgalom a vásár von­zókörében április 15-től június 15-ig tart. Operaházunk, színházunk, Operaházunk, színházunk, az Állami Népi Együttes már most készülnek, hogy nívós műsorral bizonyítsák: kultúr­nemzet is vagyunk! A vendéglátóipar Is szorgal­masan készülődik. Elmondhat­juk tehát, hogy az egész város sorompóba állt. (Az IBUSZ magyar vásárbált tervez a Royalban.) Pár nap és' nyitunk, de bi­zony addig még sok a tenni­valónk — fejezte be tájékoz­tatóját a vásár igazgatója. A gyermek- és ifjúságvéde­lem nemzetközi és hazai ta­pasztalatai címmel tartottak vitát Egerben, az értelmiségi nők klubjában. A vitaindító előadást, amely egyben beszá­moló is volt a Belgiumban megtartott konferenciáról. Tur- gonyi Júlia, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa művelődési osztályának vezetője tartotta Ö maga is részvevője volt an­nak a tanácskozásnak, amely nemzetközi szinten tárgyalta az Ifjúság nevelésének problé­máit. Elmondotta többek kö­zött, hogy a részvevők vallás­ra és pártállásra való tekintet nélkül állást foglaltak: a gyer­mekek nevelésében alapvető feladat, hogy a tankönyvek minden országban a való hely­zetnek megfelelően ismertes­sék az országok és népek hely­zetét, életét. Kimondották: a gyermek helyes nevelésének alapja, hogy a békés életre, más népek megbecsülésére ta­nítsák a fiátalságot. Beszámo­lójában ismertette, hogy az UNESCO e konferencia hatá­rozatának szellemében tűzte napirendre a tankönyvek felül­vizsgálatát. ­A vita második felében dr. Katona Zoltánná, a jogtudo­mányok kandidátusa egy nem­zetközi női jogászértekezletről számolt be, ahol az ún. veszé­lyeztetett gyermekek nevelését tűzték napirendre. Ma már minden ország neves jogászai foglalkoznak a gyermekbűnö­zést előidéző okokkal, és kere­sik a megoldás módját. Felszólalt a vita során dr. Török László ügyész- is, aki megyei tapasztalatokat ismer­tetett. PALÁNTÁZÁS (Balogh Bertalan rajza) A TIT első országos vidéki választmányi ülése Gyöngyösön A TIT pedagógiai és lélek­tani szakosztályának országos választmányi ülését most ren­dezték meg első ízben vidéken. A kétnapos tanácskozás tegnap kezdődött el Gyöngyösön. Részt vett ezen az ülésen Dor- kó József, a megyei párt-vb tagja, Bóta Albert, a megyei pártbizottság munkatársa, Ro- hánszky Ferenc, a TIT orszá­gos pedagógiai választmányi titkára, Darvas Andomé, a TIT megyei titkára. A megjelenteket először a II. sz. Általános Iskola úttörő­csapatának küldöttsége kö­szöntötte, majd Raft Miklós, a Gyöngyösi Városi Tanács vb- elnöke üdvözölte a mintegy hatvan küldöttet, akik összes­ségükben az ország valameny- nyi megyéjét képviselték. Az országos választmányi ülés elnöki tisztségét dr. Piry József, a TIT országos peda­gógiai választmányi elnöke töl­tötte be. Miután megköszönte a meleg hangú üdvözlő szava­kat, ismertette a tanácskozás programját Csendet kérünk! Felvétel indul! A Muzsikáló képeslap Hevesen Ez a közismert figyelmezte­tés a hevesi járási kultúrház- ban hangzik majd, ugyanis szombaton ide látogat a Ma­gyar Rádió hangfelvevő kocsi­ja, hogy színes műsort vegye­nek szalagra a kultúrház mű­vészeti csoportjainak munká­járól. A Muzsikáló képeslap című sorozat versenyzői már meg­beszélték Szabó Tivadarral, a kultúrház igazgatójával, a fel­vétel részleteit, és ennek értel­mében mintegy 25—30 perces időtartalommal szerepelnek majd a rádió több százezres hallgatói előtt a népszerű éne­kesek, táncosok és a hangsze­resek. A műsorban hallható lesz majd a művelődési ház ifjúsági kórusa, a cigány- együttes. a zenetanfolyam hall­gatói, a népdalgyűjtő szakkör, népi énekesek és hangszeresed, a tánccsoport, valamint a já­rási pedagógus kórus. A felvé­tel érdekessége, hogy az ösz- szekötő szöveg nagyon rövid lesz és így a műsorszerkesztők által biztosított időben gyors \rál tózással minden csoport be tudja mutatni legsikerültebb műsorát. A másik érdekessége az, hogy a rádió népszerű Mu­zsikáló képeslap című soroza­tában 24 kultúrház szerepéi, minden művészeti csoport mű­sorát külön zsűri bírálja el, a legjobb négyre javaslatot tesz, ezek júniusban nyilvános hangversennyel lépnek fél. A szombati felvételt a következő hónap közepén tűzi műsorára a rádió. Lesz is sátor meg nem is — május elsején Egerben REMÉLJÜK, kitart az idő, s május elsején a tőle megszo­kott kedvességgel köszönti a felvonulókat. Készül az egész ország. A városokban, falvak­ban lázas munka folyik a sza­bóműhelyekben, pillanatok WWi^rfVWWVWWWaVsVVVWaVWVV'^W^VtfWWftVWW'sVWWW^VVWVWWWWWVV^ Mozdonyjavítók A hatvani vasútállomás fütőházában dolgozó szocialista brigád a fiatalok brigádja. Öten vannak, átlagos életkoruk még a 20 évet sem éri el, mégis az „öreg” munkások közé tartoznak. A brigád tagjai — egy kivétellel — évek óta dol­goznak együtt, a szocialista címet két éve nyerték el. Vezetőjük Bugyuta József, 1956 óta a fűtőház szakmun­kása. Fiatalember, alig múlt 20 éves. Társai mégis hallgatnak szavára, mert a brigádvezető az eltelt hat év alatt a, fűtőház egyik legjobb munkása lett. Munkatársaitól hallottuk: — Szeretünk vele dolgozni, ért a mozdonyok nyelvén ... — Vasárnaponként közösen szurkolunk Jóskának . .. — A hatvani vasút labda­rúgó-csapatának erőssége ... — így beszélnek brigádvezetőjük­ről a fiatalok. S mit mond ő? — Hetedik éve dolgozom a mozdonyjavító szakmában. „Kéményseprő” foglalkozás, de nagyon megszerettem. Most, az még a munkaidő letelte után is bent maradtunk, a mozdo­nyok javítását csak így tudtuk A . fiúk visszavárták régi munkatársukat, s nem csalód­tak Pistában. Fél éve, hogy újra együtt vannak, s az eltelt idő alatt Takács István újra beilleszkedett a szocialista bri­gádba. Tusor István csak 1962 őszé­től dolgozik együtt a brigád tagjaival. Ö a Hatvani Cukor­gyárból került a mozdonyjaví­tók közé. Miért hagyta ott ere­deti munkahelyét? — Először is itt jobban jövök ki anyagilag. Az eltelt néhány hónap alatt nagyon összemele­gedtem a fiúkkal, egy vidá­man dolgozó családhoz hason­lítunk — mondja, s szavai egy­általán nem tűnnek túlzásnak. Még alig néhány hónapja dolgozik itt, de már „mint más brigádoknak is a mun­kában ... — Bizony, sokszor előfordul, hogy útközben meghibásodott Takács litván tél után, bőven van mun- K&ik. Gyakran a megbeszélt időnél később érkezik a gép futőházunkl a. néhány óra alati megjavítani. Az Utóbbi ö*tekben több alkalommal Tusor István határidőre elvégezni. A brigád tagjai egymás után mondják el az együtt töltött évek élményeit, a kis közösség életéről beszélnek. — Hat évvel ezelőtt körül­iem én is a hatvani fűtőházba. 1959-ben szabadultam fel, s azóta már mint szakmunkás dolgozom. Később katonának hívtak be, az elmúlt év őszén szereltem le — mesél munkás- t . !,ő; TJiíács István. Kozma László „öreg róka”, sokat tapasztalt szakmunkás biztonságával so­rolja teljesítményüket: — öt-hat nap alatt végzünk egy mozdony nagyjavításával, •havonta átlagosan öt gépet Ja­vítunk meg. Gyakran segítünk Mészáros József mozdony érkezik a fűtőházba, azonnali javításra — folytatja társa félbehagyott mondatát Kozma László. — Ilyenkor nem számít, hogy csak nyolc óra a munkaidő. Tovább is bent maradunk, mert a gépnek menni kell. Mészáros József, a brigád1 Ötödik tagja érkezik beszélgető! csoportunkhoz. \ — Fiúk! Most telefonáltak,; hogy a 411-est még ma ki kell javítanunk — mondja a 19! éves, két éve szakmunkás fiú. ] Az ifjak munkához látnak, s| percek alatt már a hatalmas1 mozdony „beteg” részelt vizs-! gálják, javítják. Kezük fürgén jár, szavak nélkül is tökéletes összhangban dolgoznak. Min­dennapi munkájukat végzik. Irta: Tóth István Rajzolta: Kiss Béla alatt fogynak el az elegáns cipők, hiszen a fiatalságnak, de mindenkinek egy kicsit ez az első „divatos” napja is. Mivel azonban a szép cipő s az új ruha mellett általában nagy keletje van a jóféle hi­deg sörnek, bornak, üdítő ital- ; nak, virslinek és lacipecsenyé- !nek, jó lenne tudni előre, mi­re számíthatunk. El kell mon­dani, hogy a felkészülés jó. A három ellátást biztosító szerv — az Egri Vendéglátóipari Vállalat, az üzemi vendéglátó és a földművesszövetkezet — vezetői mindent megbeszéltek, megrendeltek, nyilatkozatai­kat egybevetve úgy tetszik — mindenkit el tudnak látni, aki május elsejét nem akarja ott­hon, hanem a városban tölte­ni. Az összes éttermek és kis­vendéglők megerősített lét­számmal, nagy árukészlettel, lcétműszakos nyitvatartással ! várják az ünneplőket, nyitva lesznek az összes borkóstolók, s mindenféle vendéglátóhoz tartozó üzemegység. A Halász- csárda is kinyit már délelőtt tíz órakor, s ezen a napon ! nyitja meg kapuit az Otthon Étterem is, most már nem az „üzemiek”, hanem a nagykö­zönség számára. DE MI LESZ a sátrakkal? — kérdeztük. A válasz igaz is, meg elszomorító is. Mert abban tökéletesen igaza van a vendéglátó vállalatnak, hogy a sátorozás kissé elavult, job­ban mondva nem egészen esz­tétikus látvány. Utána marad a sok papír és más egyebek romhalmaza, ki-ki ott dobja !el a papírtálcát, ahol a virslit ; fogyasztotta, meg nem is tud- nak higiénikus körülményeket ; teremteni az ételféleségek szá­jmára. Probléma a folyóvizes ! pohármosás, s ahol tavaly sá­ltor volt, most már park van |— például a főiskola előtt is. 'A vendéglátó és a földműves- ! szövetkezet így aztán csak i mozgóárusokkal segíti ki a forgalmat, akiket sörrel, üdítő '< itallal és csomagolt szend­viccsel látnak el, s akik a fel­vonulási gyülekező helveker teljesítenek maid sS'-Vóiatot. Az fmsz egyedül.a LVbó téren állít sátrat, amelyben virslit debreceni kapható majd, míg az üzemi vendéglátó a II. sz. iskola előtti parkban, s a mi­naret előtt szereli fel a laci- konyhás sátrát. összesen |járom sátor. Ke­vés lesz. Még akkor is, ha a népkerti sörözőt beszámítjuk, hiszen egy egyszerű szombat este vagy vasárnap sem fér­nek el az emberek a vendég­látó egységekben. Nem egy biztos szám — de 10—15 ezer ember minden bizonnyal kinn lesz az utcán, s egyszerűen hiába akarnak kulturáltan en­ni valamit — nem fémek be sehová ennyien. Ezért is kell a sátor! És még egyet: Az em­berek számára május elseje nemcsak a felvonulást jelenti, hanem a nappal szorosan ösz- szefüggő, régi hagyományok­ból megmaradt — majálist is. Az otthon falai közül ezen a napon szívesen mennek ki a felöltözött családok az utcára. A gyerekek fagylaltért, simi- labdáért, trombitáért és luft­ballonért nyafognak, kerep­lők, csipogó játékok teszik hangossá a tereket, parko­kat, s ehhez szorosan hozzá­tartozik az is, hogy a felnőt­tek sem igyekeznek haza. So­kan úgy gondolkoznak, „egy kis flekként, egy kis virslit, egy kis ezt azt harapunk, s úgy is olyan szép ez a nap, hogy jobb az emberek között”, hiszen nem olyan ez, mint más megszokott vasárnap vagy ünnepnap. De hiába lesz min­den — mert virsli is, debre­ceni is kapható majd — az ét­termekben, egyrészt helyszű­ke lesz, másrészt ez így nem igazi majális. TUDJUK, s elismerjük, hogy valóban jobb lenne, ha ízlé­ses gombák, vagy jól felsze­relt műanyag csodák várhat­nák az ünneplőket, de ha nincs még most?! Jókor szóltunk, van még néhány nap — talán mégis meg lehetne oldani ezt a sá­torkérdést, hadd örüljön min- derki kedvére hadd érezze a >t is, a május szép örö­rT' ,*■ t; <á>

Next

/
Thumbnails
Contents