Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
1963. április 21., nerds S8PŰJSAÖ' 5 Két telep, két világ Májusban már kapható a Carmen televízió A Székesfehérvári Villamos- sági, Televízió és Rádiókészülékek Gyára felkészült arra, hogy az Orion helyett neki kell kisképcsöves televíziót készíteni. Az idén mintegy 120 ezer készüléket ad a gyár a belkereskedelemnek, s ebből 82 500 kis készülék. A nagyobb mennyiség gyártására újabb szerelőszalagot állítottak üzembe. Az új szalagon újfájta „Carmen” nevű készüléket gyártanak majd. Ez a típus műszakilag lényegében a „Tavasznak felel meg, azonban annál már üzembiztosabb, nagyobb élettartamú. Újdonsága a va- riabútorokhoz illő modern kávája és a képernyőt védő domborított plexi. A Carmen májusban kerül az üzletekbe a Tavaszéval azonos áron. A második negyedévben ötezret, az év végéig Pedig mintegy bar- mincezret készít az üzem a belkereskedelemnekAz élet margójára: Az osztály létszám : 10 Ecséd községben Bambó 1st- veket, füzeteket és írószert ván házában alapismereti tan- vásárolt a szorgalmas „diáfolyamot szerveztek 10 cigány részére. A tanfolyam részvevői: Csemer Miklós, Csemer Gyula, Horváth Izidor, Bangó Attila, Csemer Gyulám, Csemer Rozália, özv. Banbó Istvánná, Mezei Istvánná, Banbó István és Németh Mihályné (akit úgy ismernek, hogy Giza néni), sikerrel vizsgáztak. Három hónapon keresztül minden este 4—5 órát töltöttek az „iskolában”, senki nem morzsolódott le és soha nem volt egyetlen hiányzó sem. A telepen több televízió-tulajdonos is van. Maga Csemer Miklós is rendelkezik eggyel, de még ez sem befolyásolta őt abban, hogy minden este megjelenjen Bambó István házában, ahol Virágh Jánosné tanítónő oly nagy szeretettel foglalkozott velük. Oláh József kultúrotthon igazgató megtex-emtette a tanulás anyagi lehetőségeit is, a kultúrotthon pénzéből konokoknak”. Király Géza általános iskolai igazgató pedig berendezte Bambó István házának egy szobáját padokkal, táblával, szemléltető eszközökkel. Az összefogás és a tanulók lelkesedése meghozta gyümölcsét. A sikeres vizsgák után kérték a Hatvani Járási Tanács művelődésügyi osztályától, tegyék lehetővé, hogy nyomban folytathassák tanulmányaikat, mert szeretnének tökéletesen megtanulni írni és olvasni, szeretnék figyelemmel kísérni az újságokat, a munkahelyükön is szükség van az ismeretekre. A hallgatóiajak több mint a fele bejelentette, hogy szeretné elvégezni az általános iskola mind a nyolc osztályát! A művelődésügyi osztály intézkedett és engedélyezte, hogy az eesédiek folytathassák tanulmányaikat. (r) MEGLEPETÉS ... Zsuzsika, menjünk egy zenés helyre szombat este. Ügy szeretnék magával táncolni. — Én is nagyon szeretek táncolni, Elemér. Várjon este hatkor a Líceum előtt. Majd kisütjük, hogy hova megyünk ... ... — Elmehetnénk egy táncos helyre szombat este. Úgysem voltunk még együtt sehol. Jó, Zsuzsika? — Szívesen teljesítem kívánságát, Béla. Hatkor a Líceum előtt. Viszlát!... Ráérősen készülődött. Sokáig töprengett, hogy a csíkos, vagy a csík nélküli harisnyát vegye-e fel. Mamája döntötte el aztán: — A fekete csíkost vedd fel. Az jobban kiemeli csinos lábad... — Ugyan, mama!... — mondta nevetve, de elégedetten forgolódott a tükör előtt. 4 rúzst és a körömlakkot szekrényébe zárta, ezeket egyik fiú sem szereti, Ennyi örömet már igazán szerezhet nekik, amikor olyan aranyosak, mindketten táncolni hívják. Elemér Fecskét szív, Béla Tervet — morfondíroz magában, s aztán táskájába süllyeszti a még felbontatlan Harmóniát. Ügyesen és gyorsan, mert bár. mamája tudja, hogy cigarettázik, mégis ellenzi, a „haszontalan füstölést". Háromnegyed hat. Jó húsz pere, ölníg felér a Líceumhoz, de az nem árt, ha egy kicsit meg várakoztatja a fiúkat. Még egyszer, utoljára megperdült a tükör előtt, s aztán elköszönt a konyhában foglalatoskodó mamájától. Már messziről látja, hogy mindkét fiú pontos volt, kimért léptekkel sétálnak egymástól függetlenül az állványokkal körülvett épület előtt. Csak amikor már egészen a közelükbe ért, akkor veszik észre. A fiúk egyszerre indulnak felé. Zsuzsa tettetett naiv,sággal mondja: — Maguk még nem is ismerik egymást1 Elemér — mutat a hozzá közelebb állóra, — Béla — mondja nevét az alacsonyabbnak. A két fiatalember meglepetten néz egymásra, majd Zsuzsa oldja fel a kínos hallgatást: — Mindketten ve- lem akartak táncolni. Hát akkor menjünk. Ne a „Tejbe”, men ott kevés a hely, inkább az Ifjúságiba • <A fiatalemberek, csalódásukat ügyesen leplezve, elindulnak az utcán kigyúlő neonfeliratok alatt. (LU Önköltségszámftás és előkalkuláció mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben A termelési önköltség kiszámítása a termelőszövetkezetek részére rendkívül fontos, mert a helyesen végzett önköltség- számítás megmutatja, hogy mennyibe kerül az üzemben az egyes termékek előállítása. Ezek a számítások tájékoztatást nyújtanak, hogy milyen munkaszervezési, agrotechnikái, beruházási, vagy takarékossági intézkedésekre van szükség, hogy a termelési költségeket csökkenthessük. Megyénk termelőszövetkezetei közül 92 kettős könyvelést vezető tsz van önköltség- számítások végzésére kötelezve. A többi tsz egyszerű könyvelési módszerei még nem alkalmasak pontos önköltség- számítások elvégzésére. A kötelezettség csak az utókalkulációra vonatkozik, mert előkalkulációt mindenkinek érdeBÉCSI TÖRTÉNET ke, hogy készítsen, így erre á kötelezettség nem vonatkozik. Az elmúlt évben például: Nyeste János, a hevesi Vöíös Október Tsz főkönyvelője előkalkulációkat végzett a kukoricatermesztésre vonatkozólag és megállapította, hogy 160 kh kukorica vetésterületen 18 mázsa átlagtermés esetében (278 forint gépállornási munkával, 19 munkaegység és két fogatnap felhasználásával, valamint 564,60 forint egyéb költség mellett egy mázsa májusi morzsolt, kukorica termelési önköltsége 88,88 forint. Ugyanezzel a terméseredménnyel és azonos területen a harmados kukorica önköltsége 100 forint felett mutatott volna. A tarnabodi Tarnagyöngye előkalkulációja egy mázsa kukoricára vonatkozólag ugyanakkor 99,83 forintot mutatott, A hevesi Petőfi Tsz is végzett előkalkulációkat és megállapította, hogy a hagyományos kukoricatermesztéssel szemben valamivel drágább a Hungazinos vegyszeres termesztés, mert egy kh vegyszerszükséglete 460,38 forint, amellyel szemben csak két gépi és két kézi kapálás takarítható meg. Mégis a vegyszeres termesztés mellett döntöttek, mert a vegyszer hatása több évre is vonatkozik és ennek figyelembevételével három év átlagában jelentősen leszorítható a kukorica önköltsége. A felhozott példák igazolják, hogy ha nem is kötelező az előkalkuláeió, mégis jó azt elvégezni, ha a kérdések mélyére akarunk hatolni. Az önköltségszámításnak többféle módszere van és elvi kérdéseivel több államigazgatási szerv, valamint tudományos intézet foglalkozik. Ez is mutatja, hogy közgazdasági életünk jelentős kérdése. Dr. Thaly Tibor a Magyar Nemzeti Bah* agronómusa több pénzem lesz és egy egészet adok vissza helyette. Ezenkívül' hálából beavatom magát még egy nagy lehetőségbe. Ide figyeljen. Pesten óriási üzlet volt a lángos. Itt nem. ismerik. Namármost, ha egu bécsi bankár megérti, hogy micsoda keresetet jelent, nyitunk Bécs tíz-tizenöt pontján lángosboltot. Bécsben kétmillió ember van. Hacsak a negyed része vesz lángost, már eladunk naponta félmilliót- Szóval ezen lehet keresni. Es nézze, ha egy kis szerencsém van, engem is meglát valami amerikai milliomoslány és be- lémszeret, mint abba a debreceni műhiba, abba a Kovácsi D. Balázsba. Olyan szép én is vagyok ég nekem is csak ez az egy ruhám van. Talán az jó kabala. De már induljunk, mert gyalog másfél óra a hely, ahol ágyrajáró vagyok. Nincs kölcsön három schillingje villamosra? Hogyan? Hogy magának sincs és maga Is gyalog megy egész Mödlingig? De most jut eszembe, hogy még be sem mutatkoztam. Pót Aladár vagyok.. A másik is felállt és szertartásosan bemutatkozott; — Kovácsi D, Balázs vagyok, Debrecenből. Palásti László Debrecenből. Szóval, ez a Kovácsi D- Balázs valami plasz- Ukdolgot talált ki még Debrecenben. Ott egy szövetkezetben alig keresett vele havi kétezret. Itt Bécsben eladta ötmillió schillingért. De ez még semmi! Megismerkedett egy amerikai nővel, a nő beleszeretett, kitűnt, hogy valami parafadugókirály lánya. Húszmillió dolláros családba nő- sült. Ott is megcsinálja a plasztik dolgot. Ötször mentek yachton a Földközi-tengeren és az óceánon át Floridába. Sógorom meséli, hogy jelen féktelen alak, Se nem szép, se nem okos, se nem férfias. Egy szál ruhában jött ki. Mielőtt nászúira ment, sógorom barátja találkozott vele. Olyan autója van, hogy még Bécsben is megbámulják. Csupa fém, üveg, krokodilbőr ülés, tíz rózsa a vázában. Tudja, hogy mibe kerül most a rózsa? Hatvan schilling egy szál; Holnap szerzek bélyegre pénzt és megírom Pestre ezt az esetet. Szóval, csak türelem. Nekem is van egy jó bulim. Kitaláltam egy szert, amitől nem szárad meg a tinta. Megér egy milliót. Nincs egy cigarettája? Az utolsó? Tudja mit, törje el, adja ide a felét. Holnap talán A bécsi Aida eszpresszó ablakából jól látni a Graben színes forgatagát. Kemenesí már órák óta a kávézó emeleti ablakában ült, ő is a belvárosi nyüzsgést bámulta, de néha félve nézett a felszolgálónőre, aki többször is megkérdezte tőle, óhajt-e mást is fogyasztani. Az Aidában nem szerették azokat a vendégeket, akik óraszámra ültek egy szimpla fekete mellett. Egyszerre egy másik, ugyancsak kopott ruhájú fiatalember állt az asztal elé. — Szabad? — kérdezte rossz németséggel. — Maga is magyar? — hangzott Kemenesi kérdése. — Igen. Honnan tudja? — A kiejtéséről és a ruha- . járói. — Mióta van itt? — 1956 novembere óta; Szóval, ősszel már hét éve lesz. — ÉS? — Semmi se sikerült. Magának? — Nekem se. Pedig... — Bizony, én is sok pedigről tudok. Itt van például egy Kovácsi D. Balázs nevű ember. A sógorom mesélte ennek a Kovácsinak az esetét, ö a barátjától hallotta, aki együtt jött ki 56-ban ezzel a Kovácsival vér? Inni, verekedni, csavarogni, nyomorogni? Ez csak a rossz cigányvér! A makacs, a neveletlen! A múlt átkos öröksége testükben, gondolatukban, szellemükben. Csak a rossz cigányvér engedi arra a fiút, hogy el ne temesse elhunyt apját, hogy lopjon, hogy eltüzelje gyermeke alól a szalmát, az asszonyt, hogy eladja születő magzatának kelengyéjét, hogy gyermekét ott hagyja el, ahol megszüli, hogy valamennyit állami gondozásba küldjék — mint ahogy ezt, sajnos, a malom-gödriek megcsinálták, s még ma is megcsinálják. A jó cigányvér nem ilyen. A jó cigány vér munkára serkenti az embert, arra, hogy becsületes dolgozója legyen ennek a társadalomnak, hogy felnevelje gyermekét, hogy tudást, szorgalmat plántáljon utódjaiba. Van rá példa tömegével, már Besenyőtelken is: a Vára- diék, a Túróék, a Pusomiék, a Pentiék, a Rézmüvesék és még sorolhatnám tovább azokat a családokat, ahol így élnek a cigányak: tisztességesen, békésen, munkában, A malom-gödrieknek is ezt az utat kellene járniuk- Fel kellene már hagyni régi, mindennek, csak jónak nem mondható életmódjukkal és szemléletükkel. Természetesen, egyedül, magukra hagyva soha nem érik utói még a Honvéd utcai cigányokat gém. A község vezetőinek ég lakóinak segítségére lohne szükség. Az első kezdeményező, jó szándék már mutatkozik. A községi tanács úgy döntött, hogy felszámolja a malom-gödri települést. Az ott lakó cigányokat áttelepítik a' Honvéd uteaba. 100—100 négyszögöl földet — házhelynek valót — kapnak ingyen, s ezenkívül , ha az illetékesek támogatni fogják — egy típustervet io készíttetnek az „áttelepülőknek” házuk felépíttetésére. Igaz,, ez csak külső, kezdeti segítség még. De indulásnak jó. Hiszen így kezdték a Honvéd utcai cigányok is, akiknek példája megnyugtat mindenkit: ha lassan is, de élőbb, vagy utóbb a malom-gödri cigányok is rendes, becsületes, szorgalmas emberekké válnak. Bizonyos, ezt nekik, maguknak is akarniuk kell. Fazekas István lük műkőfaragók, kőművesek, iparosok és gépkocsivezetők is. Túró Miklós is a dolgosokhoz, szorgalmasakhoz tartozik. Fiát, lányát iskoláztatta. Lánya könyvelő, fia a biztosítónál dolgozik, a menye pedig tanítónő. De hasonlókat lehet elmondani Túró Györgyről is, aki az állami gazdaságban dolgozik. Szorgalmas ember. 1938- ban építtetett egy új házat a Honvéd utca 21. szám alatt. Négy gyermekét kétezer forintos fizetéséből el tudja tartani, nem szorul semmiféle segítségre. A tét folyamán két hízót vágtak, étel-ital nem gond a háznál. — Nézzen be a szobánkba — invitált felesége ottjártamkor. A szobában fényes bútorok, szőnyegek. Középen rádió, a falon festmények. A két szekrény tömve ruhákkal: a férj, a feleség és a négy gyerek ünneplő ruháival. Hasonló kép fogad egy házzal odébb, Váradi Vendeleknél és Pusoma Arminéknál is: tiszta, rendesen bútorozott szobák, villany, rádió és virág. Várad! Vendel nyugdíjas ember. Tizenkét óvet dolgozott az állami giwdaságban, s ez idő alatt hat gyereket „stafirun- gozott” ki, sőt az egyik gyereknek már házat is vett a spórolt, megtakarított pénzből. Igen! Ezek az emberek tisztességesek, szorgalmasak. Dolgoznak! Becsüli is őket a falu, Penti Gusztávot például legutóbb községi tanácstagnak választottak; de Váradi Herman és Danó Pál a választást előkészítő munkákból is kivet, ték részüket. Ezeknek az embereknek ez a véleményük: „aki szorgalmasan dolgozik, tisztességesen meg tud élni, még a cigánytelepen .is. Nézzen körül, itt a bizonyíték ... Gondolkodom. Ez igaz, de van itt árnyék is. A malomgödriek. Ezek a cigányok — a falu szégyenfoltjai — ahogy Besenyőtelken az emberek mondják, alkalmi munkából tengetik életüket, elisz- szák keresetüket, rongyosán, koszosán járnak és sokat verekednek. . A malom-gödriek távol laknak a község szélétől, rozoga, düledező, életveszélyes viskókban élnek, sokszor megszám. láthatatlanul. (Nagy Sándorék háromszor kétméteres „lakásban" húszán!) Nem tisztálkodnak, — ami szalmát kapnak, azt is eltüzelik maguk alól, sőt a környező új telepítésű erdőket is megtizedelik. Nincs állandó munkahelyük, ami pénzhez jutnak, elisszák a községi italboltban, ahol alig lehet mást találni a cigányokon kívül. Naphosszat ott ülnek a kocsma előtt, az árok szélén, mint m fecskék a vezetéken —, s ahogy halad az idő, úgy fordulnak ők is üjtükben a napfény irányába. A malom-gödri cigányokkal rengeteg a baj. Ha isznak, verekednek, ilyenkor kitör a „háború” a gödörben. Mindenki üti a másikat azzal, amivel éri: kézzel, lábbal, ököllel, székkel, ásóval, kapával. Ilyenkor megközelit- he tétlenek. Három évvel ezelőtt az egyik cigány fejét ásóval verték szét. — Ez a „cigányvér'’ — mondják magyarázatképpen, Van közöttük olyan is, aki ha részeg, s nincs kivel verekednie, saját testét marcangolja. Földhöz veri a fejét, ököllel veri a mellét, harapdálja a kezét, mint egy elméjét veszített ember. — Hát ez lenne a' cigányestje Gyöngyösön zeneiskola szülői munkaközössége. A műsoron Vitáli. Boccherini, Schubert és Schumann művei szerepelnek. Zongorán kísér Arató Szilvia, A község; vezetőivel beszélgetek Besenyőtelken. Egyszer a helybeli Lenin Termelőszövetkezet elnökhelyettese: Czo- ká Lajos kitekint az ablakon és megszólal: — Látjátok! Már megint vonulnak. Még a gyerekeket is magukkal viszik. Ablakhoz lépünk valameny- nyien és kíváncsian tekintünk a szemközti oldalra, ahol nyolc Cigány botorkál a kisvendéglő irányába. — Csak az italról szoknának le... — fűzi tovább gondolatait, kissé elkeseredve, szomorkásán, — kevesebb lenne a mi bájunk is. Ej, ej... Köztük van Kolompár Lajos is. — Ki az? T- Tsz-tag. Itt dolgozik nálunk, a szövetkezetben. Erős ember. Jól keres, tavaly háromszáz munkaegysége volt, nem is tudom, mi ütött a fejébe, hogy mostanában kocs- mázikNézzük a cigányokat, akik betérnek a vendéglőbe, de figyeljük azokat is, akik kijönnek onnét. Leülnek az ablak- párkányra, tántorogva és hangos szavakkal, cifra jelzőkkel illetik egymást. Nézzük őket és beszélgetünk. így tudom meg. hogy a faluban 4J0 cigány él, — eny- nyien vannak a tanácsnál bejelentkezve —, s közülük húszán a Lenin Tsz-ben dolgoznak.-- Elégedettek lennénk műm hajukkal - magyarázza az elnökhelyettes később —, mert a rájuk bízott feladatokat elvégzik, csak egyetlen baj van még: minden Pénzüket italra költik. keveset törődnek a holnappal, g ka nincs pénzük, ezt panaszolják fűnek-fának. Penti Kálmán például március 8-án ka* patt HM forint munkaegység- előleget, de egy hét múlva már újabb összegért kopogtatott az ajtón. — Pedig készpénzért is dől- gaznak - magyarázza a tanácselnök: Vadnai László. — Padlást és falat tapasztanak, mellékhelyiségeket tisztítanak és. ilyenkor egy nap alatt megkeresik az 5—600 forintot. Lakatos Aladár ma 300 forintot keresett nálunk. Valójában mi is a helyzet a cigányokkal Besenyőtelken? Hogyan élnek, mennyire változott meg életkörülményük, gjcarnak-e, s tudnak-e dolgozni, s egyáltalán mit tesznek a község vezetői a cigányprobléma megoldásáért? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ a faluban, beszélgettem az emberekkel, a község vezetőivel és a cigányokkal. — A községben két cigánytelep van. A cigányok többsége a Honvéd utcában lakik, kisebb részük pedig a Malom-gödörben, a Komlói út mentén jobboldalt — tájékoztat a tanácselnök. A két cigánytelep, két világ. Az egyik dolgos és tisztességes, a másik pedig arra bizonyíték, hogy mennyi baj van még ma is falun a cigányokkal. Szerencsére Besenyőtelken is a kevesebb részükkel, a malom-gödriekkel van a baj. A többség szorgalmasan dolgozik, megtalálta már az utat a normális élethez. A besenyőtelki cigányok közül többen dolgoznak állami gazdaságban, az építőiparban, de vannak közötBanda Ede szólói A Kossuth-díjas csellómű« Vész, Banda Ede szólóestjét rendezi meg április 25-én, .csütörtökön este 8 órai kéz-. «lettel Gyöngyösön az állami
