Heves Megyei Népújság, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-23 / 93. szám

1963. április Ti., kedd WfiFÜJS AG 5 Jelentés a Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről (Tudósítónktól.) Utoljára Budapesten 1949- bem rendeztek nemzetközi vá­sárt. Akkor a sorozat megsza­kadt, mert a fővárosi tanács nem tudott a vásár területé­nek, az új, nagy érdeklődésnek megfelelő területet biztosítást­Idén azonban a fővárosi ta­nács bejelentette, hogy a vá­sár területét az eddigi 140 000 négyzetméterről 260 000 négy­zetméterre bővítették. A terü­leti növelés megteremtette an­nak lehetőségét, hogy az ed­dig is kiállító külföldi orszá­gok és népek sokkal nagyobb és gazdagabb anyaggal de­monstrálják hazájuk ipari fej­lettségét. Emellett újabb or­szágok meghívására is lehe­tőség nyílt. S utoljára említ­jük, de nem utolsó jelentőség­gel, hogy a magyar ipar is fejlettségének megfelelő és il­lő fokon mutathatja be pro­duktumait. Mint köztudott, tehát 1949 óta Budapesti Ipari Vásár né­ven nyitott kaput minden év májusában a kiállítás. S 1957- ig nem is jöttek el a külföl­diek. Viszont tavaly már 25 országból 500-nál több külföl­di cég hozta el Budapestre áruit. Az export és import üz­letkötések összege a legutóbbi három év alatt több mint há­romszorosára növekedett, s ta­valy meghaladta a 460 millió devizaforintot. Budapest kőrútjain már fel­vonták a neon csövekből ké­szült BNV-jelzéseket, s a pla­kátok is hirdetik: 1963. május 17-én nyitja kapuit a Buda­pesti Nemzetközi Vásár! A város hagyományos he­lyén, a festői környezetet nyújtó Városliget már is­mét hangyabolyhoz hasonlít. Csakhogy ma még a kiállí­tások és üzletemberek helyett építőmunkások, földmunká­sok százai dolgoznak itt, hogy hátha egyszer nem a 24. órában „líönyöpgés“ .sor ügyben Félreértéé ne essék: nem rólam van szó. Most a széles néptömegek érdekeit képvise­lem, amikor sörügyben eme­lek szót. Hogy erre szükség van, bizonyíthatják a Mátrai Vendéglátó Vállalat mindazon dolgozói, akik az egri söripari kirendeltséggel állnak üzleti összeköttetésben. Panaszkodnak. Méghozzá sokszor és sokféleképpen Eredménytelenül. Nemcsak a rendelt sörmennyiáég leszállí­tása történik szeszélyes eset­legesség szerint, hanem az üres hordók, áz úgynevezett „göngyöleg” elszállítása is hagy némi kívánnivalót maga után. Félős, ha így megy tovább, a Söripari Vállalat kénytelen lesz hordó híján a sörszállí­tást leállítani, vagy műanyag tasakban, ömlesztett sörrel meglepni a fogyasztókat. Ha már olyan szépen és oko­san tanultunk az elmúlt ke­mény tél előre nem látott for­dulataiból, nem ártana sör­ipari körökben az elmúlt nyár tapasztalatait is összegezni. Nem érdemes az ősz eljöttével beszélni a nyár tanulságairól. Most az egyszer legyünk for­mabontók, és próbáljunk előre gondolni. Olyan nehéz ez? (g. mól.—) kell majd kapkodni!? Építke­zés, felújítás, bővítés, három új, alumínium szerkezetű pa­vilon is épül, amelynek össz­területe 3200 négyzetméter. Ilyesmi először készül Ma­gyarországon (alumíniumból térbeli rácsszerkezet.) Az emberek alig találnak majd tartóoszlopokat. Az új pavilonok a külföldi kiállító­ké lesznek. Mondanom sem kell, hogy hozzáláttak a elektromos ká­belhálózat bővítéséhez is, s er­re igen nagy szükség van, mert a hírek szerint, az idei vá­sárra az eddiginél több gépet és berendezést működtetnek majd. A vásárváros tehát már él és mondhatni: jó ütemben, meg­felelő ritmusban dobog a szí­ve. A vásár sajtóirodáján már­is nagy a forgalom. Hazai és külföldi újságok tudósítói „bombázzák” az iroda dolgozó­it mindennap újabb és frissebb hírekért. Valóban, sok mindent meg lehet itt tudni. Elmondták, hogy a jelentke­zések időszaka lezárult. Idén 600 kiállító vesz részt, tehát 100-zal több, mint tavaly. Kü­lönösen reprezentatívnak ígérkezik a Szovjetunió nagy­szabású árubemutatója; hason­lóan hagyományos nemzeti pa­vilonjában mutatja be áruit a többi szocialista ország: Cseh­szlovákia, Lengyelország, Bul­gária, Jugoszlávia, Románia és az NDK. Kuba ismét megjele­nik, most már másodízben. A nyugat-európai országok közül Ausztria jelentette be a legtöbb cég részvételét, szám szerint 72-őt. Franciák, németek, ola­szok, angolok, belgák, hollan­dok, japánok, svédek, ki győz­né ezt a sok országot felso­rolni, amely az idén Budapes­ten kiállítani óhajt!? A magyar ipar az idén csak a legjobb és legszebb gyártmá­nyokat mutatja be, amelyek i “"ISST maradt számomra, amikor el­sőnek jártam be szüleimmel a földosztáskor kapott egyhold- nyi új „birtokunkat”. Valósá­gos felfedező út volt ez a bir­tokbavétel. A dombalj i részben piros, fekete pettyes kőkiverő bogarak sütkéreztek, odább kö­kénybokrokat leltem, megbúvó sziklát, amelynek aljából apró ér csörgedezett. S míg szüleim azon töprengtek, mit is vesse­nek a főidbe, újabb felfede­zésekre indultam, hogy mind több rejtett kincsét leljem meg a számomra ismeretlen domb­oldalnak. Valahogy ilyen — szinte gyermeki mohósággal fedezik fel mostanában a közös gazda­ságok vezetői és tagjai a falu határának rejtett kincseit, hogy az egész közösség boldo­gulására hasznosíthassák azo­kat. Eddig felhasználatlan li­balegelők, terméketlen szikek, haszontalan meredélyek és völgyek, lomha és gyors járású patakok válnak sokat érő kin­csekké: halastavakká, aszályt legyőző öntözött területekké, virágzó gyümölcsösökké, na­gyobb hasznot hajtó termőföl­dekké. S a felfedezők elszántságá­val, türelmetlen izgatottságá­val fűtött emberek, akik a kö­zösség boldogulását tekintik felfedező munkájuk céljának, mégis, mennyi akadályba, meg nem értésbe, a maradiság emelte falba ütköznek, amíg hasznosításra tudják fogni az eddig mélyen szunnyadó ener­giát, értéktelennek tudott te­rületeket. azokat a véleményeket, ame­lyeknek ,az volt a végső mara­di kicsengése, hogy hagyják meg a határ megszokott képét, ne törjék fel a réteket, ne boly­gassák az évezredes ugart, ne kísérletezzenek az öntözéssel, új növényfajták termesztésé­vel, mert nem származik abból semmi jó a közösség számára. Fél éve is elmúlt már, hogy e vélemények elhangzottak, de azóta a közgyűlésen is e ma­radi nézetek ellen kellett ha­dakozni, s ma is sok energiát köt le é minden új iránt vi- szolygó szövetkezeti gazdák meggyőzése. Azóta pedig ele­gendő meggyőző bizonyíték gyűlt egybe az új lehetőségek kihasználásának érdemessé­géről. ahol azelőtt A PAPP-FÖLDJÉN, ERRŐL PANASZKODOTT Dér József is, a markazi Mátra- völgye Termelőszövetkezet el­nöke, amikor jártuk a leendő víztároló medrét és néztük a falura tekintő terméketlen rossz legelőt, amelynek helyé­ré szőlőt akarnak telepíteni. Nagy hévvel ecsetelte az el­képzelésekét arról, hogy mi­képp hasznosítják a falu bő­vizű forrásának vizét az épülő víztárolónál, s a határ milyen területeit tudják hasznosítani * következő években. Míg a hasznot hajtó szép tervek kibontakoztak a határ­járás során, jócskán hallhattuk mutatóban sem igen arattak 10 mázsánál többet holdan­ként, ma már remekbe sike­rült szőlő díszük — 97 százalé­kos eredésű, egyéves új tele­pítés, amelynek sorközei az el­múlt nyáron valósággal ontot­ták a paprikát, addig is na­gyobb hasznot hozva az egy­koron termő búzánál, míg az első szőlőfürtök beérnek. S ha termőre fordul az új telepítés, legalább 50 holdat nyernek itt a markazi határ­hoz, hiszen ezen a területen többszörös értéket termelhet­nek majd, nagyobb jövedelmet biztosítva, mintha a régimódi gazdálkodást folytatták volna tovább. M egkettőzn i. megötszörözn 1 ugyanazon a területen a ter­mést, nem lehetetlen a marka­zi határban sem a modem ag­rotechnika, az öntözés alkal­mazásával, értékesebb növé­nyek, gyümölcsök termesztésé­vel. , Bár az aggályoskodók, a ré­tet féltők szívesebben látnák, ha továbbra is csak fű nőne a kibontakozó vízfogó gátak he­lyén, pedig már az idén kb. 10 ezer köbméter vizet gyűjtenek segítségével az öntözéshez, az oltványtermeléshez, amely előreláthatólag félmillió forint­tal gyarapítja majd a közösség jövedelmét A minden új iránt ellenke­zőknek könnyű kiszámítani, kár-e azért a néhány holdnyi, a libapáskomért, amelyet az oltvány elfoglal, amikor fél­millió bevételt hoz az ott ter­melhető néhány mázsa takar­mány helyett De ami az öntö­zés hasznosságát illeti, abból is elég bizonyságot szerezhettek a markaziak, bár az elmúlt év­ben szinte még csak mutató­ban láthattak öntözött növé­nyeket. Az öntözött területen ígv is háromszoros termést ho­zott a paprika és a kertek alatt feltört libalegelő kis magyar holdnyi területe 190 mázsa ká­posztát termett és a feltört rét más részén is hasonló termés­re lehet számítani, tízszeresen nagyobb értékekre, holott az­előtt csak rossz minőségű su- sinás szénát kaszáltak ezen a réten. szonnal. vagy jóformán semmi­képp sem tudtak értékesíteni. S ha valóra válnak az elképze­lések — nem is oly sokára — a kopár domboldal helyett vi­rágzó szőlőskert néz majd a községre, amelynek másik szé­lét halastó övezi, mesterséges esőt biztosítva a körülötte el­terülő kertészethez, valóban új arculatot kap a község, de ezek nem öncélú változások lesznek a falu határának képén. Hiszen az eddigi tapasztalatok is mu­latták, milyen haszonnal jár­tak ezek a változások, amelye­ket hivatalosan így tartanak nyilván: művelési ágváltozás. a jelentős állami tá­I S HIÁBA NEMHOGY FOGYOTT ENNEK SZELLEMÉBEN a józan többség határozata sze­rint, az eddig kihasználatlan, bő, langyos vizet adó forrás ezután a 30—40 holdnyi kerté­szet számára ontja majd a vi­zet, s veti meg a majdani ha­lastó és víziszámyas telep alapjait volna, de újból 40 hold hasz­nos területtel nőtt tehát a markazi határ a rét feltörésé­vel, öntözhető, nagy jövede­lemmel kecsegtető kertészet­nek vetve meg alapjait. A markazi közös gazdaság veze­tői most újabb ,.hódításra” ké­szülődnek; a temető feletti jó fekvésű, szőlőművelésre alkal­mas, de eddig csak legelőnek használt félszáz holdnyi terü­letet szeretnék bevonná hasz­nosabb művelésbe, s szőlő alá megforgatni. Ezzel jóval meg­haladják a 100 holdat a mar­kazi határnak azon területei, amelyet eddig igen kevés tá­mogatás. amely egy-egy ilyen terméketlen terület hasznosí­tásánál a hat-hétezer forintot is eléri holdanként, hiába az újért lelkesedők erős akarata, még mindig nehéz a hadako­zás a maradi nézetek ellen, ma is sok energiát emészt fel a gyózködés, s az új határfogla­lóknak nemcsak az évszázados, töretlen földdel kell megbir- kózniok, de az emberek egy ré­szénél fellelhető ósdi nézetek­kel szemben is. Az újért a közösség hasznát biztosító változásokért lelke- sedóknek azonban erőt ad az a tudat, hogy elképzeléseik meg­valósítását mind többen segí­tik, szállnak szembe azoknak a nézeteivel, akik azt vallják: ha jó volt évszázadokig, ma­radjon olyan ezután is a határ, mint régen, a rét maradjon rétnek, a patak maradjon pa­taknak. S AMÍG CSATÁZNAK e nézetekkel, az újat, értéke­sebbet akarókkal, együtt tevé­kenykednek a határ, a falu új arcának kialakításán, hogy a hegyek, rétek, patakok szol­gálják új módon is, még na gyobb haszonnal az embere­ket Kovács Endre képes világi LONDON: Zaj ellen — használjon fülvédőt! Ezt a tanácsot adták a londoni Central Hall-ban megrendezett ipari balesetvédelmi értekezleten és kiállításon. Ez‘ a fülvédő-hang- tompító olyan munkahelyeken tesz jó szolgálatot, ahol a lárma elleni védekezés problémát jelent, mint például a nehézipar számos terüle­tén, különféle motorok próbajáratásánál. Erről a kis készülékről el­mondták, hogy a legnagyobb védelmet nyújtja azáltal, hogy csont- és légvezeték alkalmazásával csaknem maradéktalanül kiszűri a zajforrásokat, de ugyanakkor nem érinti a beszéd útján egymás­sal történő érintkezés lehetőségeit. GLIWICE, Lengyelország: Pneumatikus szállítószalag. A nagytömegű áru szállítása a magyar üzemeknek is komoly gondja. Zbigniew Piatkowski lengyel mérnök új találmánya a pneu­matikus csőrendszer jelentősen megkönnyíti az anyagszállítást az üze­mekben. különösképpen az öntödékben előnyös az alkalmazása. Ez a pneumatikus csőrendszer óránként 20 tonna anyagot képes továbbí­tani. A képen középen láthatjuk a feltalálót a működésben levó be­rendezésnél. MOSZKVA: Ebben a házban minden műanyagból van! A szovjet főváros új, szenzációs látványossága ez az ötemeletes impozáns lakóház. amelyben a szó szoros értelmében a pincétől a padlásig, az utolsó szögig minden műanyagból készült. Valóságos műanyag-kiállítás látható, a mennyezet csakúgy, mint a falak, kü­lönleges szigetelő-hatású műanyagból készült. A falak vastagsága mindössze arasznyi: 10 centiméter, mégis oly erősen szigetel, hogy 32 C fokot hidegben is megmaradt a szobák 18-22 C fokos melege. (Képek: MTI Külföldi Képszolgalat> MINDEN UJ fZrÍT megfelelnek a nemzetközi szín­vonalnak. Idén egyébként már teljes szakosítást vezetnek be: egy-egy kiállítási területen egymás mellett mutatják be az állami, a tanácsi és a kisipari termékeket. Idén először meg­rendezik a játékipar sereg­szemléjét is. Érdekességek közé sorolható, hogy a BNV-t az automatizált­ság jegyében rendezik. A gé­pek többségét munka közben mutatják be. A híradástechni­ka a miniatürizált gyártmá­nyok százaival akarja ámulat­ba ejteni az érdeklődőket. Hírlik, hogy idén ismét káp­ráztató autó-parádé lesz a vá­sáron. Természetesen, a posta kü- lönkirendeltséget létesít, hogy megkönnyítse a külföldiek helyzetét. Már most az ország­ban több mint 5000 helyen árulják a jegyeket és vásár­igazolványokat. A 10 forintos vásárigazolványok 33 százalé­kos kedvezményes utazásra, s a vásár egyszeri megtekinté­sére jogosítanak. Tavalyihoz hasonlóan rengeteg ember ér­deklődik itthon és külföldön egyaránt. A vásár igazgatósá­ga mindent megtesz, hogy a több mint egymillió embert fogadni tudja. Tanács a hevesi jár Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ hevesi járási végre­hajtó bizottsága, ahol két fon­tos témával foglalkoztak. Stil­los Irén, a Hevesi Ifjúsági Ház munkájáról tartott beszá­molót. A vb-tagok ezután kér­déseket tettek fel és megbe­szélték az Ifjúsági Ház helyi­ségeinek tisztaságával és a fia­talok magatartásával kapcso­■Ilii fii fii fii fii fi! Fii fii fii filfil fii fül fal Wfilfilfilfilnil fii fii (kozott •ási KISZ-vb latos kérdéseket. Több hasz­nos javaslattal segítették ez­után a fiatal vezetők munká­ját. A vb-ülés második felében Varga Kálmán járási titkár jelentését vitatták meg az if­júsági munkacsapatok kiala­kításáról és a parasztifjúsági tanács munkájáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents